33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdésében, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvénnyel (a továbbiakban: törvény), továbbá az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel összhangban a minisztérium irányítása alá tartozó szakterületeken - az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési és vízügyi építmények tekintetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § Közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértőként - az R. 1. §-ának (2) és (4) bekezdésében meghatározott személyeken kívül - az működhet, aki

a) a Magyar Mérnöki Kamara tagja és a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától az 1. számú mellékletben meghatározott közlekedési, hírközlési és vízügyi szakterületre,

b)[1] a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, illetve a környezetvédelmi és vízügyi miniszter megbízása alapján

szakértői működésre jogosító engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) kapott, és a szakértői névjegyzékbe felvették.

2. § (1) Szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, valamint

a) egyetemi végzettség esetén legalább nyolc év,

b) főiskolai végzettség esetén legalább tíz év

szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Egyetemi vagy főiskolai végzettség nélkül is meghosszabbítható a szakértői engedély érvényességi ideje annak a szakértőnek, akinek 15 év - engedéllyel igazolt - szakértői gyakorlata van, és megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott feltételeknek.

(3) Ha az 1-2. számú mellékletben megjelölt szakterületekre külön szakirányú képesítés is szerezhető, azon a területen szakértő csak az lehet, aki rendelkezik az adott szakirányú képesítéssel.

(4) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni.

(5) Szakértői engedély több szakterületre is adható.

(6) Szakértői engedéllyel tervezői tevékenység nem végezhető.

(7)[2] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. számú melléklet I. fejezetének 2.1., 2.2. és 4.3. pontjában meghatározott víziközlekedési szakterületen középfokú végzettséggel rendelkező kérelmezőnek is adható szakértői engedély, amennyiben legalább 15 év szakmai és legalább 5 év szakértői gyakorlattal rendelkezik, továbbá megfelel a 2. számú mellékletben megállapított feltételeknek.

3. § (1)[3] A szakértői engedély iránti kérelmet az e rendelet 1. §-ában megjelölt szervhez kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell - hosszabbítás esetén is -

a) a kérelmező

aa) személyi adatait (neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme),

ab) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölésével,

ac) diplomájának (oklevelének) számát és keltét,

ad) szakképzettségét,

ae) jelenlegi foglalkozását, beosztását,

b) azt, hogy a kérelmező szerepel-e más, és ha igen milyen szakértői nyilvántartásban, továbbá

c) az engedélyezni kért szakterület meghatározását.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) az iskolai végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány hiteles másolatát;

b) az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját;

c) munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati jogviszonyban álló kérelmező munkáltatójának a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét;

d) három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt;

e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.

4. § (1) A szakértői engedély megadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásához szakterületenként - a 3. számú mellékletben meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat, a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. A befizetés történhet postai vagy banki átutalási megbízással. Az eljáró szervek számlaszámait a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)[4]

(3) A jogorvoslati eljárás díját a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell a 4. számú mellékletben lévő, másodfokon eljáró szerv számlájára befizetni.

(4) E rendeletben meghatározott díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

(5)[5] A díj tekintetében

a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében,

b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (2) és (7) bekezdésében,

c) a díj visszafizetésre a jogorvoslati eljárásban az Itv. 32. §-ának (1) bekezdésében,

d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon az e rendeletben említett díjat kell érteni.

(6) A befizetett díj az eljáró szerv bevétele. A díjak nyilvántartására és elszámolására

a) a kamarák tekintetében a köztestületek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről,

b) a költségvetési szervek tekintetében a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(7)[6] Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjával.

5. § (1) Annak a kérelmezőnek, aki az R.-ben, valamint az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, az 5. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt ki kell adni.

(2)[7] A szakértői engedély iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést az 1. számú mellékletben felsorolt szakterületek esetében a Magyar Mérnöki Kamarának, a 2. számú melléklet I. részében felsorolt esetekben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a 2. számú melléklet II. részében felsorolt esetekben Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Központi Hivatalának, a 2. számú melléklet III. részében felsorolt esetekben a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak címezve, az első fokú határozatot kibocsátó szervhez kell benyújtani.

(3)[8]

6. § (1) A szakértői névjegyzéket az engedély kiadására jogosult szervek vezetik.

(2) Kérelemre a névjegyzékbe az R. 1. §-ának (2) bekezdésében megjelölt szakértőt is be kell jegyezni.

7. § (1)[9] A szakértői névjegyzéket évenként - az újonnan kiadott és megújított engedéllyel rendelkező szakértők névjegyzékét negyedévenként - a Magyar Mérnöki Kamara, az NKH Központi Hivatala, az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság tájékoztatása alapján a tárgyévet, illetve negyedévet követő hónap végéig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az érintett minisztérium honlapján kell közzétenni.

(2) A névjegyzék tartalmazza a szakértő nevét, lakcímét, szakterülete megnevezését, engedélyének számát és az engedély érvényességének idejét.

8. § (1) A szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) a szakértői engedélye lejárt;

b) a szakértői engedélyéről lemondott;

c) a szakértő elhalálozott;

d) a szakértői engedély kiadását követően merül fel olyan körülmény, amely a szakértői tevékenység engedélyezését kizárja.

(2) Alkalmatlanság, illetve szakszerűtlen munkavégzés esetén a szakértő névjegyzékből való törléséről a szakértői engedélyt kiadó szerv határoz. A névjegyzékből való törlésről szóló határozat ellen e rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 21/1993. (VIII. 17.) KHVM rendelet , valamint a módosítására kiadott 2/1996. (I. 12.) KHVM rendelet és az 5/1996. (II. 21.) KHVM rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(3) Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött:

a) műszaki szakértői tevékenységet végzett és a törvény 52. §-ában foglaltak alapján kamarai tagfelvételét kérte, szakértői tevékenységét szakmai kamarai tagsággal az engedély lejártáig a korábbi szakértői névjegyzékbe való bejegyzés alapján folytathatja;

b) műszaki szakértői tevékenységet végzett, de felsőfokú végzettség hiányában kamarai tagságra nem jogosult, korábbi szakértői tevékenységét 2000. január 6-ig, illetve határozott időhöz kötött engedély esetén annak lejártáig folytathatja, ha a szakterületileg illetékes kamarától kéri a névjegyzékbe való bejegyzést a 3. számú mellékletben meghatározott díj ellenében;

c) nem műszaki tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedéllyel rendelkezik, annak lejártáig szakértői tevékenységét a korábbi engedély és bejegyzés alapján folytathatja.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt időpontokat követően csak e rendeletben meghatározott feltételek szerint folytatható szakértői tevékenység.

Manninger Jenő s. k.,[10]

közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

Az illetékes területi mérnöki kamara által engedélyezhető közlekedési, hírközlési és vízügyi szakterületek

I. A közlekedés (ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket) szakterületei

1. Vasúti szakterületek

1.1. Vasúti pályatervezési

1.2. Vasúti felépítmény-szerkezeti

1.3. Vasúti pályaépítési és -fenntartási

1.4. Vasúti hídtervezési

1.5. Vasúti hídépítési és -fenntartási

1.6. Vasúti térvilágítási

1.7. Vasúti biztosítóberendezési

1.8. Vasútvillamosítási

1.9. Vasúti forgalmi és üzemviteli

1.10. Vasúti vontatási

1.11. Vasúti járműgépészeti (tervezés, üzemeltetés, fenntartás)

1.12. Vasúti pályaépítő-gépészeti (tervezés, üzemeltetés, fenntartás)

1.13. Vasúti rakodásgépesítési

1.14. Veszélyes áruk vasúti szállító eszközei, vasúti vegyvédelmi

1.15. Sikló, függőpálya, sífelvonó

1.16. Vasúti informatikai

1.17. Vasúti távközlési

2. Vízközlekedési szakterületek

2.1. Hajótest szerkezet, stabilitás és úszóképesség

2.2. Hajók meghajtó szerkezetei

2.3. Hajógépészeti

2.4. Hajóvillamossági (erősáramú berendezések)

2.5. Hajózás elektronikai (híradástechnikai, rádiónavigációs és radar berendezések)

2.6. Hajójavítási

2.7. Hajózási és kikötői rakodásgépesítési

2.8. Kikötőtervezési

2.9. Kikötőüzemeltetési

2.10. Veszélyes áruk belvízi szállító eszközei

3. Gépjármű-közlekedési szakterületek

3.1. Közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés)

(Ezen szakterületre szakértői engedélyt a közlekedési igazságügyi műszaki szakértői szakmérnöki végzettséggel rendelkezők kaphatnak.)

3.2. Gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés)

3.3. Gépjármű-üzemeltetési (forgalmi-kereskedelmi)[11]

3.4. Közúti jármű vizsgálati

3.5. Közúti közlekedési műszaki létesítmények (telephely, buszpályaudvar, gépjármű fenntartó műhely stb.) technológiai tervezési, fenntartási

3.6. Mobil rakodógép, rakodásgépesítési

3.7. Járműtervezés műszaki

3.8. Veszélyes áruk szállításának közúti járművei

4. Útépítési és útfenntartási szakterületek

4.1. Úttervezési és forgalomtechnikai

4.2. Útépítési-talajmechanikai és víztelenítési

4.3. Útpályaszerkezet építési

4.4. Útüzemeltetési és -fenntartási

4.5. Közúti minőségvizsgálati és minősítési

4.6. Út- és hídgazdálkodási, közúti informatikai

4.7. Közúti hídtervezési

4.8. Közúti hídépítési és -fenntartási

5. Városi közlekedési szakterületek

5.1. Városi közlekedéstervezési, forgalomszervezési

5.2. Helyi közforgalmú vasúti áramellátási, jelző- és biztosítóberendezési

5.3. Helyi közforgalmú vasúti járműgépészeti és karbantartási

5.4. Helyi közforgalmú vasúti pályaszerkezeti

5.5. Mozgólépcső-gépészeti és -üzemeltetési

6. Légiközlekedési szakterületek

6.1. Merevszárnyú repülőgép légiüzemeltetési (5700 kg alatti max. felszálló tömegű, illetve 5700 kg vagy nagyobb felszállótömegű)

6.2. Forgószárnyú repülőgép légiüzemeltetési

6.3. Levegőnél könnyebb légijármű tervezési, gyártási, javítási, üzemeltetési

6.4. Ejtőernyő tervezési, gyártási, javítási, üzemeltetési

6.5. Merevszárnyú repülőgép műszaki üzemben tartási, karbantartási (teljes, hajtómű, sárkány, avionika)

6.6. Forgószárnyú repülőgép műszaki üzemben tartási,

karbantartási (teljes, hajtómű, sárkány, avionika)

6.7. Merevszárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (hajtómű, sárkány, avionika)

6.8. Forgószárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (hajtómű, sárkány, avionika)

6.9. Siklórepülő légijármű tervezési, építési és üzemben tartási (karbantartás, javítás, légiüzemeltetés)

6.10. Különleges (távközlési, irányítási) berendezések műszaki

6.11. Repülőtér tervezési, üzemeltetési (mesterséges burkolatú futópályás, füves munkaterületű)

7. Egyéb szakterületek

7.1. Közlekedési rendszer- és hálózattervezési

7.2. Közlekedési környezetvédelmi

7.3. Közlekedési logisztikai

7.4. Közlekedési informatikai, telematikai

7.5. Logisztikai központok

7.6. Kombinált szállítás

II. A hírközlés (ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket) szakterületei

1. Postai szakterületek

1.1. Postaforgalmi technológiai

1.2. Postaszállítási

2. Távközlési szakterületek

2.1. A vezetékes távközlő hálózatok sajátos építményei

2.2. A rádiótávközlő hálózatok sajátos építményei

2.3. A távközlési létesítmények és a környezet kapcsolódásai és kölcsönhatásai

2.4. Távközlő hálózatépítési és szerelési technológiák

2.5. Távközlő hálózatok rendszertechnikája és rendszerszervezése

2.6. Távközlő hálózatok védelme

2.7. Távközlő hálózatok működtetése

2.8. Távközlő hálózatok működésének, műszaki és minőségi jellemzőinek ellenőrzése

2.9. Távközlő hálózatok összekapcsolása és együttműködése

2.10. Távközlési infrastruktúra hozzáférése és alkalmazása

III. A vízügy (ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket) szakterületei

1. Ivó- és ipari vízellátás

2. Víztisztítás

3. Szennyvízelvezetés

4. Nem szennyvízelvezetési célú csatornázás

5. Szennyvíztisztítás

6. Árvízmentesítés, árvízvédelem

7. Folyó- és tószabályozás

8. Térségi vízátvezetés és vízszétosztás

9. Sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem

10. Vízgépészet

11. Vízanalitika és vízminőség-védelem

12. Vízkészlet-gazdálkodás

13. Vízfeltárás, kútfúrás

14. Vízépítési nagyműtárgyak

15. Hidraulikai

16. Hidrológiai

17. Vízföldtani

Ezen szakterületeken a szakértő vízépítési földművek, műtárgyak és acélszerkezetek tervezésére, kivitelezésére, szerelésére, fenntartására és üzemeltetésére is nyilváníthat szakértői véleményt.

2. számú melléklet a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

Az NKH Központi Hivatala, az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága és a Hírközlési Főfelügyelet által engedélyezhető közlekedési és hírközlési szakterületek[12]

I. NKH Központi Hivatala[13]

1. Vasúti szakterületek

1.1. Vasúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi

1.2. Vasúti személyszállítási jogi

2. Víziközlekedési szakterületek

2.1. Nautikai (belvízi, tengeri, sporthajózási)

a) Ezen a szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettség hiányában a tengeri szakterületen fedélzeti tiszti oklevéllel, a belvízi szakterületen (vízterületi korlátozás nélkül) hajóskapitányi vagy hajóvezető "A" oklevéllel rendelkező személy részére az oklevélben* megjelölt fokozatra adható ki szakértői engedély.[14][15]

b) A sporthajózás esetében az illetékes sportszövetség által igazolt, illetve tengeri sporthajózásnál a hitelesített hajónaplóval igazolt gyakorlat is elfogadható.

2.2. Hajózási kereskedelmi (fuvarozás, szállítmányozás) Ezen szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettség hiányában tengeri szakterületen elsőtiszti oklevéllel, belvízi szakterületen (vízterületi korlátozás nélkül) hajóskapitányi, vagy hajóvezető "A" képesítéssel rendelkező személy részére a megfelelő speciális ismeretek és gyakorlat igazolása esetén adható ki szakértői engedély.[16]

2.3. Hajózási jogi

2.4. Vízi fuvarjogi

3. Gépjármű-közlekedési szakterület

3.1. Közúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi

4. Egyéb szakterületek

4.1. Közlekedésgazdasági

4.2. Közlekedésre nevelési, közlekedési oktatási

(Ezen szakterületen elsősorban pedagógai, pszichológiai szakirányú végzettség szükséges.)

4.3. Veszélyes áruk szállítása (vasúti, közúti, vízi, feladói, anyagbesorolás)[17]

Vízi szállítás esetén egyetemi vagy főiskolai végzettség hiányában a tengeri szakterületen fedélzeti tiszti oklevéllel, belvízi szakterületen veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vagy veszélyes áru szállítási megbízott képesítéssel és gyakorlattal vagy hajóskapitányi oklevéllel és gyakorlattal rendelkező veszélyes árut szállító hajó vezetője részére az oklevélben megjelölt fokozatra adható ki szakértői engedély.

II. NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága[18]

Légiközlekedési szakterületek

1. Légiforgalmi, -irányító

2. Légi-közlekedésbiztonsági (merevszárnyú repülőgép, forgószárnyú repülőgép, levegőnél könnyebb légijármű, ejtőernyő)

3. Veszélyes áruk légi szállítása

4. Légiközlekedés védelmi

5. Légiközlekedési jogi

III. Hírközlési Főfelügyelet

Hírközlési szakterületek

1. Bélyegszakértői

(Ezen szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettség nélkül is meghosszabbítható a szakértői engedély, ha a kérelmező nemzetközi vagy a Filatéliai Társaság által kiadott ajánlásokkal rendelkezik.)

2. Távközlési jogi

3. számú melléklet a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez[19]

A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértői engedélyek kiadásának igazgatási szolgáltatási díjai

Ft
1. A szakértői engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem szak területenként6450
2. A jogorvoslati eljárás díja3200
3. A rendelet 9. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt bejegyzés díja1080

4. számú melléklet a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértői engedélyek kiadására jogosult szervek számlaszámai

1. Az első fokon eljáró szervek számlaszámai:

a) Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

10102086-68836102-00000000

b) Csongrád Megyei Mérnöki Kamara

10102842-37119117-00000002

c) Baranya Megyei Mérnöki Kamara

10402427-24215545-00000000

d) Zala Megyei Mérnöki Kamara

11992309-03505308-00000000

e) Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara

10200098-25211491-00000000

f) Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara

11738008-20063968-00000000

g) Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara

10103379-10151926/9

h) Tolna Megyei Mérnöki Kamara

11746005-20009393-00000000

i) Somogy Megyei Mérnöki Kamara

10200799-39712495-00000000

j) Vas Megyei Mérnöki Kamara

10104789-62711559-00000002

k) Heves Megyei Mérnöki Kamara

10103513-47640629-00000006

l) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara

11007001-00844006-00000000

m) Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara

10200452-36017320-00000000

n) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara

11744003-209165598-00000000

o) Veszprém Megyei Mérnöki Kamara

10104820-63131860-00000006

p) Békés Megyei Mérnöki Kamara

53200118-10005958-00000000

r) Nógrád Megyei Mérnöki Kamara

10103726-50107234-00000002

s) Fejér Megyei Mérnöki Kamara

11736116-20154228-00000000

t) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara

11745011-20406556-00000000

u) Nemzeti Hírközlési Hatóság[20]

Magyar Államkincstárnál vezetett

10032000-00287247-00000000

v) Nemzeti Közlekedési Hatóság[21]

Magyar Államkincstárnál vezetett

10032000-00289926-00000000

z)[22]

2. A másodfokon eljáró szervek számlaszámai:

a) Magyar Mérnöki Kamara

Budapest Banknál vezetett

10102086-68905702-00000007

b) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium[23]

Magyar Államkincstárnál vezetett

10032000-01460658-00000000

c) Nemzeti Közlekedési Hatóság[24]

Magyar Államkincstárnál vezetett

10032000-00289926-00000000

d) Nemzeti Hírközlési Hatóság

Magyar Államkincstárnál vezetett

10032000-00287247-00000000

5. számú melléklet a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

Kiadó szerv megnevezése:

...................... szám

SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY

............................................ részére, aki ............................ (szül. hely, idő) született,

anyja neve: .............................................

foglalkozása: ...........................................

diplomájának száma, kelte, kiállítója: ..................

szakterületen a szakértői tevékenység folytatását a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény és a 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet , valamint a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletben foglaltak alapján engedélyezem.

A szakértői engedély érvényes:

........ év ........................... hó ............ napjáig.

Kelt, ............................

....................

engedélyező aláírása

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 1. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[2] Beiktatta a 61/2003. (X. 10.) GKM rendelet 1. § - a. Hatályos 2003.10.18.

[3] Megállapította a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[5] Megállapította a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[6] Beiktatta a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[7] Módosította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[9] Módosította a 41/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet 6. § (2) bekezdése 19. pontja. Hatályos 2009.01.01.

[10] A 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet aláírása a 94/1999. helyesbítésnek megfelelően módosított szöveg

[11] Megállapította a 61/2003. (X. 10.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.10.18.

[12] Módosította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés c), és d) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[13] Módosította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[14] Megállapította a 61/2003. (X. 10.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.10.18.

[15] * 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről.

[16] Megállapította a 61/2003. (X. 10.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.10.18.

[17] Megállapította a 61/2003. (X. 10.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.10.18.

[18] Módosította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[19] Megállapította az 54/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet 1. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[20] Megállapította a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[21] Megállapította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[23] Megállapította a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM-KvVM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[24] Megállapította a 97/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

Tartalomjegyzék