3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendelet

az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 15. alpontjában, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ában és a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1)[1] E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén történő forgalomba helyezés vagy az ugyanott forgalomban lévő járműbe történő beépítés céljából az Európai Közösség tagállamán kívüli harmadik országból behozott - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint vámkezeltetni kívánt, továbbá a szabad forgalomba bocsátással egy tekintet alá eső eredménnyel járó vámigazgatási eljárás (a továbbiakban: vámigazgatási eljárás) alá vont - használt vagy sérült

a) 250 cm3 hengerűrtartalom feletti motorkerékpárra,

b) személygépkocsira,

c) autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, nyergesvontatóra,

d) egyedi azonosítási jelzésre kötelezett alkatrészekre (alváz, egyedi azonosítóval megjelölt motor, a továbbiakban együtt: számozott fődarab)

terjed ki.

(2) A vámkezelés a 2. §-ban meghatározott vizsgálat alapján

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott gépjárművek (a továbbiakban együtt: gépjármű) esetében a belföldi forgalom számára vagy ideiglenes behozatalban,

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számozott fődarabok esetében a belföldi forgalom számára

történhet.

(3) A gépjármű új, illetőleg használt állapota tekintetében a termékek vámáru-osztályozási szabályait meghatározó előírások, valamint a Vámtarifa Magyarázatáról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet és mellékletének 87. Árucsoportra vonatkozó magyarázatai és áruosztályozási rendelkezései, a gépjármű fajta szerinti minősítésére pedig a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezései az irányadók.

(4)[2]

(5)[3] A vámhatóság a nyilvántartásba vételkor, illetőleg az i) pont esetében a vámkezelés megkezdésekor - a (7) bekezdésben meghatározott igazolások alapján - a járművet kísérő vámokmányra rájegyzi, ha:[4]

a)[5] a gépjármű megfelel a külön jogszabályban a muzeális jellegre vonatkozó előírásoknak, továbbá az e rendelet 3. §-a (4) bekezdésében foglalt feltételnek, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatósága által kiadott engedély igazol;

b)[6] a gépjármű a Tanács a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK rendeletének 16-19. cikke alapján vámmentesen vámkezelhető;

c)[7] a gépjármű a Tanács a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK rendeletének 2-10. cikke szerinti olyan természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgy, aki harmadik országból helyezi át lakóhelyét a Magyar Köztársaságba;

d)[8] az áru- és személyszállításra nem alkalmas gépjármű külön jogszabály alapján különleges felépítményűne

e) a gépjármű tűzoltásra, személyek mentésére kialakított (mentő) felépítménnyel rendelkezik;

f)[9] a gépjárművet települési önkormányzat részére az ellátási felelősségi körébe tartozó tevékenységhez, illetőleg a Karitatív Tanács tagja* részére a karitatív tevékenység ellátásához ajándékozták,[10]

g) a gépjármű behozatalát nemzetközi egyezmény vám- és engedélymentesen teszi lehetővé;

h) a gépjárművet emberi hulla szállítására alakították ki (temetői halottaskocsi, hűtőberendezéssel felszerelt halottszállító kocsi).

i)[11] a gépjárművet a bíróság vagy más hatóság jogerős határozatban a vámeljárás lefolytatása mellett kiadni rendelte.

(6)[12]

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket

a)[13][14] az a) pont esetében a Muzeális Minősítő Bizottság által kiadott igazolással,

b)[15] a b) pont esetében közjegyző vagy magyar külképviselet által záradékolt hagyatéki leltárral, illetve jogerős bírói, közjegyzői vagy hatósági határozattal, amely örökösként a gépjármű tulajdonosát jelöli meg,

c)[16] a c) pont esetében az életvitelszerűen külföldön tartózkodás igazolásával,

d)[17] a d) pont esetében az NKH illetékes regionális igazgatóságának a különleges felépítmény jelleget tanúsító igazolásával,

e)[18] az f) pont esetében ajándékozó levéllel és az önkormányzat jegyzőjének arra vonatkozó igazolásával, hogy a gépjárművet az ellátási felelősségi körébe tartozó tevékenységhez használják, illetőleg a Karitatív Tanács tagjának arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy a gépjárművet a karitatív tevékenység ellátása céljából használják,

f) a h) pont esetében a gépjármű forgalmi okmányaival vagy a gépjárművet az országba behozó vagy megbízója temetkezési vállalkozói minőségének bizonyításával

kell igazolni.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gépjármű és számozott fődarab vámkezelését megelőző vizsgálatot kérelemre - a vámhatóság által történt nyilvántartásba vételről szóló igazolás egyidejű bemutatása mellett -[19]

a)[20]

b)[21] a gépjármüvek és a számozott fődarabok esetében az NKH-nak a vámkezelést kérelmező lakóhelye (telephelye) szerinti regionális igazgatósága

végzi

(2)[22]

3. § (1) Az NKH regionális igazgatásága a gépjármű belföldi forgalom számára, valamint ideiglenes behozatalban történő vámkezelését - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - vizsgálat alapján abban az esetben engedélyezi, ha[23]

a)[24] a gépjármű megfelel a külön jogszabályban a forgalomba helyezés engedélyezésére meghatározott követelményeknek,

b) a karosszéria oldható kötésekkel rögzített, különválasztható külső burkolólemez elemei közül 30%-nál több nem sérült, az önhordó karosszéria nem oldható kötésekkel rögzített elemeit az eredeti alvázszámot beütő gyártóműben állították össze, és cseréjük nem szükséges,

c) a fődarabok és kis fődarabok nem hiányoznak, valamint sérülésük nem haladja meg a 10%-os mértéket,

d)[25] az alvázszám eredeti gyártóművi beütésű,

e)[26] a motorblokk nem sérült (javítása nem szükséges), továbbá a típusára és származására jellemző módon azonosító jellel (számmal) ellátott,

f) a futómű és a biztonsági öv bekötési pontjai nem sérültek, és szilárdsági szempontból veszélyes mértékben nem korrodáltak,

g) az alváz, a fenékváz és a karosszéria (kocsiszekrény) teherviselő elemei olyan mértékben nem átkorrodáltak és deformáltak, hogy cseréjük szükséges legyen,

h) a kormánymű és rögzítési pontjai nem sérültek, és szilárdsági szempontból veszélyes mértékben nem korrodáltak,

i)[27] különleges felépítménye megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

j) a gépjármű nem üzemképtelen.

(2)[28] Az 1. § (5) bekezdésének

a) az a) pontjában meghatározott gépjárművek esetében nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b), c), e) -h), valamint;,) pontjaiban meghatározott követelményeket,

b) az a) és az e) pontjában meghatározott gépjárműveknek az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a forgalomba helyezés engedélyezésére meghatározott követelményeket a gépjármű gyártásának időpontjában hatályos előírások szerint kell alkalmazni,

c) a b), a c), az f), a g) és a h) pontjában meghatározott gépjárművek esetében a légszennyezésre és zajkibocsátásra vonatkozó jóváhagyási kötelezettséget nem kell alkalmazni, azonban az ENSZ-EGB 49. számú előírásának hatálya alá tartozó gépjárműveknek az előírás 02/A változata szerinti jóváhagyási jellel kell rendelkezniük,

d) a d) pontjában meghatározott gépjárművek esetében a légszennyezésre és zajkibocsátásra vonatkozó jóváhagyási kötelezettséget nem kell alkalmazni, azonban az ENSZ-EGB 49. számú előírásának hatálya alá tartozó gépjárműveknek az előírás 02/B változata szerinti jóváhagyási jellel kell rendelkezniük,

e) az i) pontjában meghatározott gépjárműveknek az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a bíróságnak vagy más hatóságnak a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó döntésének időpontjában hatályos, a forgalomba helyezésre, illetőleg az üzemben tartásra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.

(3)[29] A bíróság vagy más hatóság által elkobozni rendelt és a vámhatóság rendelkezése alapján értékesíthető gépjárművek esetében lefolytatott vámigazgatási eljárás során az 1. § (5) bekezdés i) pontja alá tartozó gépjárművekhez meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(4)[30] Az NKH regionális igazgatásága által az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadott engedély - az 1. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott muzeális jellegű gépjármű kivételével - egyben a külön jogszabály szerinti forgalomba helyezési engedélynek is minősül. A muzeális jellegre tekintettel engedélyezett és vámkezelt gépjármű forgalomba helyezése kizárólag a jellegével összefüggő használatra korlátozva engedélyezhető.

4. §[31] A számozott fődarab vámkezelését - az azonosítási jelzések nyilvántartásba vétele mellett - az NKH regionális igazgatósága engedélyezi, ha az megfelel a 3. § (1) bekezdésének b)-h) pontjaiban foglalt rendelkezéseknek. A számozott fődarab vámkezelésére vonatkozó engedély nem mentesít a használt alváz (karosszéria), illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem felhasználásával kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - korlátozás alól.

5. § (1)[32] Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű belföldi forgalomba helyezés céljából történő vámkezeléséhez szükséges engedély iránti kérelem elutasításáról - a határozat egy példányának megküldésével - a vizsgálat helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséget értesíti.

(2)[33] A vámhatóság a gépjármű és a számozott fődarab belföldi forgalom számára vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezeléséről szóló határozatában feltünteti az NKH regionális igazgatósága által kiadott engedély számát, az NKH regionális igazgatósága pedig nyilvántartásba veszi a vámhatóság határozatának számát.

6. § (1)[34] Ha a kérelmező a gépjárműre a szabad forgalomba bocsátáshez szükséges engedélyt nem kapta meg, de kéri alkatrészként történő vámkezeltetését, akkor igazolnia kell, hogy

a) a számozott fődarabok alkatrészként történő vámkezeléséhez a 4. §-ban meghatározott engedélyt megkapta,

b) a számozott fődarabok kivételével a gépjármű alkatrészeit, tartozékait az arra feljogosított személy vagy szervezet - az alkatrészként történő vámkezelést követően - bontásra átveszi, és

c)[35] a hulladéknak minősülő alkatrészek, tartozékok importjához szükséges külön jogszabályban meghatározott engedélyt a hasznosítás helye szerint illetékes első fokú környezetvédelmi felügyelőség megadta.

(2)[36] A gépjárművet alkatrészként történő értékesítés esetén mint gépjárművet kell vámkezelni, a vámhatóság pedig a gépjármű szabad forgalomba bocsátáséről szóló határozatában a "Belföldön forgalomba nem helyezhető, bontás után a külön eljárást követően alkatrészként értékesíthető" záradékot tünteti fel.

(3)[37] Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek a vámhatóság a Közösségi Vámkódexben3 és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

7. § (1)[38][39] A 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott vámkezelési engedély kiadásáért

igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell a kérelmezőnek megfizetni. A díj - a d) pontban foglaltak kivételével - tartalmazza a közúti járművek egyedi forgalomba helyezési engedélyezésének külön jogszabályban* meghatározott hatósági díját is.

(2)[40] Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat az NKH kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell a vizsgálat megkezdése előtt befizetni, és a befizetést igazolni kell.

(3) A fellebbezés díja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott díjjal, amelyet a másodfokon eljáró hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell - a fellebbezés benyújtásával egy időben - befizetni. Ha a fellebbezést elbíráló hatóság a fellebbezésnek helyt ad, a fellebbezés díját a fellebbező részére vissza kell téríteni. Erről a másodfokú hatóság határozatában rendelkezik.

(4)[41] Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjával.

(5)[42] Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

(6)[43]

8. § (1)[44] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)[45]

(4)[46] A rendelet hatálybalépését megelőzően ideiglenes behozatalban (behozatali előjegyzésben) vámkezelt gépjármű szabad forgalomba bocsátáse, valamint olyan vámigazgatási eljárás alá vonása esetében - amelynek következtében a gépjárművet a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni - a 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(5)[47]

(6)[48]

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési

és vízügyi miniszter

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter