2000. évi CXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) végrehajtásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 41/1999. (V. 7.) OGY határozatban, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványok kiegészítő támogatásáról, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1999. évi költségvetésének időarányos felhasználásáról szóló 52/1999. (VI. 3.) OGY határozatban, továbbá az állampolgárok személyi jövedelemadójának 1%-ából képzett 1999. évi költségvetési keret elosztásáról szóló 80/1999. (X. 22.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

1999. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtását - a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül

a) 3 237 447,2 millió forint, azaz hárommillió-kettőszázharminchétezer-négyszáznegyvenhét egész kettőtized millió forint bevétellel,

b) 3 565 766,4 millió forint, azaz hárommillió-ötszázhatvanötezer-hétszázhatvanhat egész négytized millió forint kiadással, és

c) 328 319,2 millió forint, azaz háromszázhuszonnyolcezer-háromszáztizenkilenc egész kettőtized millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

2. § A költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdése szerint a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződések szerinti esedékességeknek megfelelően 1999-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére 72 471,3 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) javára,

3426,5 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára,

423 783,4 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített az MNB javára,

15 431,5 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára,

399 332,3 millió forint összegben vásárolt vissza forint államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőktől.

(2) A Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül rendkívüli visszafizetésként 1999-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére

a) 900,6 millió forint összegben vásárolt vissza rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvényeket az MNB-től,

b) 648,9 millió forint összegben vásárolt vissza a kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvényeket az MNB-től,

c) 1978,0 millió forint összegben vásárolt vissza konszolidációs államkötvényeket belföldi hitelezőktől,

d) 196 289,4 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített az MNB javára,

e) 11 047,0 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 6. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül az 1999-ben befolyt privatizációs bevételt a pénzügyminiszter

a) 928,0 millió forint összegben a kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos kötvények visszavásárlására,

b) 1288,0 millió forint összegben a rubel-követelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,

c) 5784,0 millió forint összegben az MNB-vel szemben fennálló devizahitel törlesztésére

használta fel.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 21. §-ában adott felhatalmazás alapján az 1999-ben képződött pénzbevonási nyereséget a pénzügyminiszter

a) 204,4 millió forint összegben a kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos kötvények visszavásárlására,

b) 283,7 millió forint összegben rubel-követelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,

c) 1273,9 millió forint összegben MNB-vel szemben fennálló devizahitel törlesztésére

használta fel.

4. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-a c) pontjában megállapított és az e törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint adósságtörlesztésre fordított privatizációs bevételek nélküli hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 1999-ben a pénzügyminiszter

a) 311 846,9 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,

b) 24 472,3 millió forint értékben devizahiteleket vett fel.

5. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 1999-ben az e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerződések szerinti esedékességnek megfelelően, valamint a 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a) 495 648,9 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,

b) 527 480,0 millió forint értékben deviza-államkötvényeket értékesített,

c) 102180,0 millió forint értékben külföldi devizahitelt vett fel.

6. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter ~ a Költségvetési Törvény 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében 7276,5 millió forint összegben bocsátott ki államkötvényeket és 262 243,4 millió forint összegben növelte a kincstárjegyek állományát.

7. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 66. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát - 1999. január 1-jei hatállyal az államadósság terhére 21 154,0 millió forint összegben átvállalta.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések

8. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások és egyes közoktatási feladatok kiegészítő állami támogatása, valamint az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítésének a normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő - önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett - elszámolását a pénzügyminiszter ós a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM-BM. R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül. A normatív állami hozzájárulások országosan összesített jogcímenkénti összegét; továbbá az egyes közoktatási feladatok ellátásához nyújtott kiegészítő állami támogatás országos összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 746,1 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulásokról és az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapott kiegészítő támogatás-előirányzatokról, valamint amelyek intézményátadás következtében 113,8 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra, továbbá jóváhagyja az intézményátvétel miatti 38,8 millió forint előirányzat-növekedést. A módosított előirányzatokat a PM-BM. R. tartalmazza.

(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak és az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapott kiegészítő támogatás előirányzatainak - figyelemmel az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítésének a normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő elszámolására - a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megilleti és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők:

a) a helyi önkormányzatok 1999. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 3939,1 millió forint,

b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 1439,4 millió forint,

c) az a)-b) pontban meghatározottak egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1999. év után előírt tartozása 2499,7 millió forint.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a normatív állami hozzájárulást ~ és az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapott kiegészítő támogatási előirányzatokat saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe - figyelembe véve az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítésének a normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő elszámolását is -, összesen 34,6 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM-BM. R. tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 75,4 millió forintot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésből 14,2 millió forintot - az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálata alapján - a PM-BM. R. önkormányzatok szerint részletezi.

(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 17. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálatára 12,1 millió forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett támogatás, valamint 63,1 millió forint összegű központosított támogatás visszafizetése terheli, ebből az Állami Számvevőszék által megállapított jogtalanul igénybe vett összeg 0,7 millió forint, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM. R. tartalmazza. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a alapján - a kötelező lemondások elmaradása miatt -224,1 millió forint céltámogatási és 25,6 millió forint címzett támogatási előirányzat visszavonásáról, illetve csökkentéséről a belügyminiszter rendelkezik.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott, az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM-BM. R. hatálybalépését követő 15. nap. A kapcsolódó kamat mértékének megállapítására az Aht. 64. §-ának (4), (6), (9) bekezdéseit kell alkalmazni. Az (5) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 126. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2000. március 25. napjától keletkezik.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben a PM-BM. R.-ben meghatározott határidőre a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-0103149600000000 "Önkormányzatok előző évről származó befizetései", valamint a Kincstár 10032000-01034004-00000000 "Különleges bevételek" bevételi számlájára, az Áht. 64. §-ának (8) bekezdése alapján a Kincstár útján intézkedjen a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről.

(9) Azon önkormányzatok számára, amelyek - saját elszámolásuk alapján - pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a Kincstár útján a támogatást - 462,8 millió forintot - 2000. május 8-án átutalta.

(10) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti állami számvevőszéki ellenőrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a PM-BM. R. hatálybalépését követő 15 napon belül rendelkezik a megállapított összeg átutalásáról, amely összeget az előző évi költségvetés kiegészítése címén kell elszámolni.

9. § (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 4. számú melléklet részletezi.

(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzatok 1999. évi címzett és céltámogatási előirányzata teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzatoknak nyújtott területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás előirányzatának, előirányzata teljesítésének és maradványának alakulását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzatok céljellegű decentralizált támogatásai előirányzatainak felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.

(6) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása előirányzatainak felhasználását a 9. számú melléklet részletezi.

(7) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa 40 376,1 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás maradványa 4619,5 millió forint, a céljellegű decentralizált támogatás maradványa 2343,5 millió forint.

10. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetés a helyi önkormányzatoknak a nettó finanszírozással összefüggésben kincstári előleget nyújtott. Az érintett önkormányzatok 1999. december 31-én fennálló tartozása az 1999. évben kapott előlegből 64,4 millió forint. Ezen összeget a Kincstár a 2000. évi nettó finanszírozás keretén belül számolja el.

11. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi CV. törvény (a továbbiakban: 1998. évi Zárszámadási Törvény) 8. §-ának (3)-(4) és (6) bekezdéseiben előirt összesen 3854,3 millió forint és annak késedelmi kamatokkal növelt befizetési kötelezettségéből 3999,4 millió forintot befizettek. Az Országgyűlés felhívja a pénzügyminisztert, hogy a még fennálló tartozás beszedését az 1998. évi Zárszámadási Törvény 8. §-ának (8) bekezdése szerint biztosítsa.

12. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai előirányzatai teljesítését a 10. számú melléklet szerint.

(2) Az Országgyűlés elfogadja, hogy az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértéke címén előirányzott 30 000,0 millió forint összegű befizetésének teljesítéséhez részben a hozzárendelt vagyonból származó bevételeket is felhasználta, a Költségvetési Törvény 6. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az ÁPV Rt. a Richter Gedeon Rt. TB alapok tulajdonában lévő részvénycsomagjának zártkörű értékesítés keretében a vásárlást megelőző egy hónap átlagos tőzsdei árfolyamán történő kivásárlására 22 68~0 millió forintot fordított.

13. § Az egyházi intézményfenntartókat összesen 826,0 millió forint kiegészítő támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 2. Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím-csoport előirányzata terhére 2000. december hónapban.

14. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 2. számú melléklet szerint jóváhagyja.

15. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 11. számú melléklet szerint jóváhagyja.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA

16. § (1) A Kincstár által kezelt, az államháztartási körön kívüli adásokkal szemben fennálló követelések állománya 1999. december 31-én 33 380,2 millió forint, amelyből 1615,9 millió forint kölcsön típusú, 31 764,3 millió forint pedig járadék címén előírt követelés.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az 1998. évi Zárszámadási Törvény 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt 42 527,8 millió forint összegű követelés 1999. év során a következők miatt változott:

a) az 1999. év folyamán befolyt kölcsön típusú törlesztések ősszege 340,9 millió forint volt, a járadék jellegű befizetések 8091,3 millió forintot tettek ki,

b) a felszámolásokhoz kapcsolódó követelés-bejelentési díj, a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek, valamint felszámolási eljárás során kielégítésként kapott kötvények aktuális szelvényei beváltásának együttes hatásaként 379,3 millió forinttal csökkent a követelésállomány,

c) az Országgyűlés korábbi döntése, az adóskonszolidációban vállalt feltételek teljesítése, illetve csődeljárás keretében ún. kényszeregyezség eredményeként a követelésállomány 336,1 millió forinttal csökkent.

(3) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett befizetéseken felül, e követelésekhez kapcsolódva 1999. évben bevételt jelentett a központi költségvetésnek

a) 52,2 millió forint mozgó járadék,

b) 94,2 millió forint szerződéses és késedelmi kamat befizetése.

17. § Az Országgyűlés mentesíti az Északmagyar Téglaipari Részvénytársaságot (a továbbiakban: ET Rt.) az Állami Fejlesztési Bank és az Észak-magyarországi Tégla és Cserépipari Vállalat, Mályi között, 1984. május 30-án megkötött, és a jogutódok (Állami Fejlesztési Intézet, annak megszűnését követően a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Államkincstár) által többször módosított szerződés alapján a központi költségvetés felé fennálló 72,5 millió forint állami kölcsön-, továbbá az ehhez kapcsolódó kamattartozásai megfizetése alól.

18. § Az Országgyűlés jóváhagyja a megszűnt Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaságnak 96 823 240,0 forint adótartozás megfizetésének az elengedését.

19. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2000. december 31-i hatállyal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként

a) az Egészségbiztosítási Alapnak a központi költségvetés 2650,0 millió forintot megtérítsen,

b) a Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésnek 370,0 millió forintot visszautaljon.

20. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Tb. 1999. évi zárszámadási törvény) megállapításra kerülő 1126,0 millió forint többletet a Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésnek visszautalja.

(2) Az Országgyűlés a Tb. 1999. évi zárszámadási törvényben megállapított hiányából az Egészségbiztosítási Alapnak 44 031,0 millió forintot a KESZ hitelállományából elengedi.

21. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése alapján 1016,0 millió forintot 2000. december 31-ig. térítsen meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság "Nem az Alapot terhelő ellátások" elszámolási számla javára.

22. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. az 1998. évben a központi költségvetés általános tartalékából az országgyűlési és önkormányzati választásokkal kapcsolatos többletkiadásai fedezetére kapott támogatásbál 32,9 millió forintot a központi költségvetésnek utaljon vissza.

HARMADIK RÉSZ

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

23. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § Az állami költségvetést (a továbbiakban: költségvetés) a központi kormányzat költségvetése (a továbbiakban: központi költségvetés), a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak költségvetései alkotják."

(2) Az Áht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A központi költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét."

(3) Az Áht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják (a továbbiakban: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése)."

(4) Az Áht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást költségvetési évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni."

(5) Az Áht. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) Az Országgyűlés az állami költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot.

(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni az alrendszerek költségvetési többleteinek rendeltetéséről, illetve jóváhagyni azok költségvetési hiánya finanszírozásának módját."

(6) Az Áht. 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/A. § Az Országgyűlés a költségvetési törvényben az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként állapítja meg."

(7) Az Áht. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére."

(8) Az Áht. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés, az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet."

(9) Az Áht. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékaival és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal.

(2) A céltartalék olyan, a költségvetésben meghatározott előirányzat, amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál az adott alrendszerben, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvény elfogadásakor még nem ismert."

(10) Az Áht. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az alrendszerek költségvetései tervezett egyenlegét - a 38/A. § alapján végrehajtott intézkedések ellenére is - tartósan és jelentősen veszélyeztetik.

(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni akkor is, ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzott tartalékát felhasználták az adott alrendszerben, és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére."

(11) Az Áht. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások - teljesítésére."

(12) Az Áht. 48. §-ának b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyminiszter)

"b) gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez,"

"d) javaslatot tesz az általános tartalék és a céltartalék, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak tartalékai és céltartalékai felhasználására,"

(13) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § A pénzügyminiszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő három évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket."

(14) Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze."

(15) Az Áht. 52. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig - ha az az országgyűlési képviselők általános választásának éve legkésőbb október 31-éig - benyújtja az Országgyűlésnek a következő egy vagy több éves - az e törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerinti, költségvetési évenként meghatározott előirányzatokat tartalmazó - költségvetési törvényjavaslatát, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb november 15-ig - kell az Országgyűlésnek benyújtani.

(2) Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

(3) A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdés szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg."

(16) Az Áht. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

"(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 10 napon belül kincstári költségvetést készítenek a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre és az alapokra vonatkozóan, 20 napon belül pedig meghatározzák a részletes előirányzatok (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.

(6) Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt olyan időpontban fogadja el, hogy a (4)-(5) bekezdésben foglaltak a költségvetési év első munkanapjáig nem teljesíthetők, a pénzügyminiszter az átmeneti időszakban teljesíthető kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban foglalt előirányzatok alapján állapítja meg."

(17) Az Áht. a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § (1) Ahol jogszabály éves költségvetési törvényről, illetve éves költségvetési törvényjavaslatról rendelkezik, az alatt a több évre vonatkozó költségvetési törvényt, illetve költségvetési törvényjavaslatot is érteni keli.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik az éves gazdálkodás és beszámolás szabályait."

(18) Az Áht. 86. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlésnek tájékoztatásul be kell mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan ót évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzést."

(19) Az Áht. 109/K. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az önkormányzati közfeladatok ellátása érdekében a kincstári vagyon részben vagy egészben ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról - ide nem értve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárás alá tartozó ingatlanokat - a 108. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően egyedi határozattal döntsön."

(20)[2] Az Áht. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés részére legalább a 116. § 2., 7., 8., 9. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással együtt be kell mutatni."

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény módosítása

24. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény (a továbbiakban: TbKtv.) 1. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országgyűlés a társadalombiztosítási célrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegzéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó]

"a) bevételi főösszegét 1 749 091,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 791 402,0 millió forintban,"

(állapítja meg.)

(2) A TbKtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés az E Alap)

"a) bevételi főösszegét 756 683,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 798 994,0 millió forintban"

(állapítja meg.)

(3) A TbKtv. 4. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A 2. cím, 3. alcím, l. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátás kiadása a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kiadásokkal kapcsolatban kifizetett összegek előirányzatot meghaladó többletével teljesülhet túl.

(3) Az l. § (1) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszeg és hiány a (2) bekezdésben szabályozottak szerint túlteljesülhet."

(4) A TbKtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 12. kiemelt előirányzat Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél az 1999-ben megvalósult létszámcsökkenéssel összefüggő áthúzódó kifizetések, valamint a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések fedezetére szolgál."

(5) A TbKtv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátások előirányzaton belül - ide nem értve a 12. kiemelt előirányzat Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka és a 14. kiemelt előirányzat Egyszeri keresetkiegészítés kifizetése előirányzatát - az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat."

(6) A TbKtv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az E. Alap 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat Fekvőbeteg-szakellátás kiadási előirányzatra ugyanezen alcím 4. előirányzat-csoport Gyógyszertámogatás és 5. előirányzat-csoport Gyógyászati segédeszköz támogatás kiadási előirányzatok terhére - indokolt esetben - átcsoportosítást hajtson végre."

(7) A TbKtv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző kiadások előirányzata az 1999. évben utalványozott, azonban fedezethiány miatt a 2000. évben teljesült 61,1 millió forintos kifizetés összegével túlléphető."

(8) A TbKtv. 1. számú melléklet

a) Bevételek 1. Társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím előirányzata 1733 898,3 millió forintra, az 1. cím, 1. alcím a Társadalombiztosítási járulékbevételek előirányzata 1 085 517,7 millió forintra, az l. cím, 2. alcím Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevétel előirányzata 246 169,0 millió forintra, az 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport Biztosított által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (2% nélkül) előirányzata 222 219,0 millió forintra, a Járulékbevételek, hozzájárulások összesen 1 554 083,3 millió forintra, az 1. cím, 6. alcím Központi költségvetési hozzájárulások előirányzata 172 816,0 millió forintra, az 1. cím, 6. alcím, 6. előirányzat-csoport Központi költségvetésből pénzeszközátadás előirányzata 46 642,0 millió forintra, a Társadalombiztosítási Alapok bevételei összesen 1 749 091,0 millió forintra változik;

b) Kiadások 2. cím Társadalombiztosítási ellátások kiadásai előirányzata 1 755 709,7 millió forintra, a 2. cím, 3. alcím Természetbeni ellátások előirányzata 554 963,4 millió forintra, a 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 373 745,4 millió forintra, a 2. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport Gyógyszertámogatás előirányzata 152 000,0 millió forintra változik, és egyidejűleg a 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátás kiegészül a 14. kiemelt előirányzat Egyszeri keresetkiegészítés 14 942,0 millió forint előirányzattal, a Társadalombiztosítási Alapok kiadásai összesen 1 791 402,0 millió forintra változik.

(9) A TbKtv. 3. számú melléklet

a) Bevételek 1. cím Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek előirányzata 751 294,3 millió forintra, az 1. cím, 1. alcím a Munkáltatói egészségbiztosítási járulék előirányzata 376 823,7 millió forintra, az 1. cím, 2. alcím Biztosítotti egészségbiztosítási járulék előirányzata 85 189,0 millió forintra, az 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzatcsoport Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék előirányzata 85 189,0 millió forintra, a Járulékbevételek, hozzájárulások összesen 659 930,3 millió forintra, az 1. cím, 6. alcím Központi költségvetési hozzájárulások előirányzata 86 742,0 millió forintra, az 1. cím, 6. alcím, 6. előirányzat-csoport Központi költségvetésből pénzeszközátadás előirányzata 46 642,0 millió forintra, az Egészségbiztosítási Alap bevételei összesen 756 683,0 millió forintra változik;

b) Kiadások 2. cím Egészségbiztosítási ellátások kiadásai előirányzata 781 709,7 millió forintra, a 2. cím, 3. alcím Természetbeni ellátások előirányzata 554 963,4 millió forintra, a 2, cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 373 745,4 millió forintra, a 2. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport Gyógyszertámogatás előirányzata 152 000,0 millió forintra változik, a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás előirányzat-csoport kiegészül a 14. kiemelt előirányzat Egyszeri keresetkiegészítés 14 942,0 millió forint előirányzattal, az Egészségbiztosítási Alap kiadásai összesen 798 994,0 millió forintra változik.

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény módosítása

25. § (1) A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2000. évi költségvetési törvény) 1. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés a 2000. évi központi költségvetés)

"a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 902 606,3 millió forintban, azaz hárommillió-kilencszázkettőezer-hatszázhat egész háromtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 506 374,6 millió forintban, azaz hárommillió-ötszázhatezer-háromszázhetvennégy egész hattized millió forintban,"

(állapítja meg.)

(2) A 2000. évi költségvetési törvény 6. §-ának (12) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: )

"o) az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekre a Kormány döntése alapján, válsághelyzetek megszüntetésére."

(3) A 2000. évi költségvetési törvény 6. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (12) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyam-változások következtében meghaladja a 90%-ot, az ÁPV Rt. év végére köteles az előírt arányt helyreállítani."

(4) A 2000. évi költségvetési törvény 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át, ezen belül a készfizető kezesség mértéke ennek 50%-át."

(5) A 2000. évi költségvetési törvény 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 85 000,0 millió forintot."

(6) A 2000. évi költségvetési törvény 1. számú mellékletében:

a) a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím kiegészül a 64. Millenáris Kht. támogatása jogcím-csoporton 1500,0 millió forint támogatási előirányzattal, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport; 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzaton 1500,0 millió forint kiadási előirányzattal, a 65. Természet és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány támogatása jogcím-csoporton 1500,0 millió forint támogatási előirányzattal, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzaton 1500,0 millió forint kiadási előirányzattal. A 12. Tartalékok cím, 1. Költségvetés általános tartaléka alcím előirányzata 23 424,8 millió forintra változik. A fejezet kiegészül továbbá a 13. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 1. ÁPV Rt. tartalékának átmeneti feltöltése a Richter Gedeon Rt. tulajdonrész ideiglenes értékesítési tilalma miatt alcímen 60 300,0 millió forint összegű előirányzattal, a 2. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése többletfeladatainak fedezetére 10 500,0 millió forint összegű előirányzattal, a 3. Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkejuttatása (tőketartalékba helyezéssel) alcímen 25 000,0 millió forint előirányzattal, valamint a 4. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése a Tokaj Kereskedőház Rt. tőkejuttatása alcímen 1500,0 millió forint összegű előirányzattal. A X. fejezet összesen kiadási előirányzata 166 981,0 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 40 768,8 millió forintra változik;

b) a XI. Belügyminisztérium fejezet, 6. Határőrség cím, i. Határőrség Országos Parancsnokság és szervéi alcím támogatási előirányzata 4361,5 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzata 1117,4 millió forintra, a 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 5. Tűzoltógépjármű fecskendő beszerzés jogcím-csoport támogatási előirányzata 1444,5 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 4. Központi beruházási kiadások kiemelt előirányzata 1444,5 millió forintra, ugyanezen cím 2. Ágazati célfeladatok alcím, 1. Gépjármű-korszerűsítési program jogcímcsoport támogatási élőirányzata 162,2 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzata 162,2 millió forintra változnak. A cím továbbá kiegészül a 15. Nem állami szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben dolgozók egyszeri juttatása alcímen 545,0 millió forint támogatási előirányzattal, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzaton 545,0 millió forint kiadási előirányzattal. A XI. fejezet 1-19. címeinek kiadási előirányzata 221 885,7 millió forintra, a támogatási előirányzata 193 495,4 millió forintra változik. A 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím, 2. Központosított előirányzatok alcím kiegészül a 15. A szociális és gyermekjóléti feladatellátásban dolgozók egyszeri keresetkiegészítése jogcím-csoporton 5000,0 millió forint kiadási előirányzattal. A 23. cím kiadási előirányzata összesen 450 167,5 millió forintra, a XI. fejezet kiadási előirányzata összesen 672 053,2 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 193 495,4 millió forintra változik;

c) a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 6. MH egészségügyi intézetek cím támogatási előirányzata 7936,3 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata 3197,5 millió forintra, 2. Munkaadókat terhelti járulékok kiemelt előirányzata 1188,6 millió forintra, a XIII. fejezet kiadási és támogatási előirányzatai összesen 189 580,8 millió forintra változnak;

d) a XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 41. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program jogcím-csoport támogatási előirányzata 9800,0 millió forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzata 9800,0 millió forintra változik, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzata megszűnik. A XVII. fejezet kiadási előirányzata összesen 213 365,1 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 124 696,1 millió forintra változik;

e) a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 12. Alapítványok támogatása alcím, 2. Illyés Közalapítvány támogatása jogcím támogatási

előirányzata 1701,1 millió forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzata 1701,1 millió forintra változik. A XVIII. fejezet kiadási előirányzata összesen 33 732,5 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 28 871,6 millió forintra változik;

f) a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 10. Ágazati célelőirányzatok alcím kiegészül a 32. Szociális ágazatban dolgozók egyszeri juttatása jogcím-csoporton 165,0 millió forint támogatási előirányzattal, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzaton 121,3 millió forint kiadási előirányzattal és a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzaton 43,7 millió forint kiadási előirányzattal, valamint a 33. Szociális ágazatban dolgozó egyszeri juttatásának tartaléka jogcím-csoporton 640,0 millió forint támogatási előirányzattal, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzaton 640,0 millió forint kiadási előirányzattal. A XIX. fejezet 1-15. cím kiadási előirányzata összesen 46 427,0 millió forintra, támogatási előirányzata összesen 30 081,1 millió forintra változik. A XIX. fejezet kiadási előirányzata összesen 374 157,0 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 30 081,1 millió forintra változik;

g) a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 8. Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése jogcím-csoport támogatási előirányzata 854,0 millió.forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 854,0 millió forintra, ugyanezen alcím 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport támogatási előirányzata 2112,9 millió forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzati kiadási előirányzata 2112,9 millió forintra, továbbá a 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás) jogcím-csoport támogatási előirányzata 1195,0 millió forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzati kiadási előirányzata 1195,0 millió forintra változik;

h) a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 18. Felsőfokú szakirányú képzés, továbbképzés jogcím-csoport támogatási előirányzata 458,0 millió forintra, az 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 458,0 millió forintra, a XXI. fejezet kiadási előirányzata összesen 101 626,9 millió forintra, a támogatási előirányzata összesen 55 989,8 millió forintra változik;

i) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 1 104 700,0 millió forintra, a 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, l. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 682 405,1 millió forintra, a 23. Költségvetési befizetések cím, 1. Központi költségvetési szervek alcím előirányzata 31 295,6 millió forintra, a 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím kiadási előirányzata 46 642,0 millió forintra változik. A 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel jogcím-csoport előirányzata megszűnik. A XXII. fejezet kiadási előirányzata összesen 488 584,1 millió forintra, a bevételi előirányzata összesen 2 952 253,5 millió forintra változik;

j) a XLI. Az államadósság költségvetési elszámolásai , fejezet, 7. Kamatbevételek cím, 2. Forintkövetelések kamatbevétele alcím, 7. ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata előirányzat megszűnik. A XLI. fejezet bevételi előirányzata összesen 96 915,9 millió forintra változik.

(7) A 2000. évi költségvetési törvény 5. számú melléklete a következő 15. A szociális és gyermekjóléti feladatellátásban dolgozók egyszeri keresetkiegészítése jogcímmel, 5000,0 millió forint kiadási előirányzattal egészül ki, a Központosított előirányzat összesen 18 806,1 millió forintra változik, az Igénybevétel feltételei pedig "A támogatás igénybevételét kormányrendelet szabályozza" szöveggel egészül ki.

(8) A 2000. évi költségvetési törvény 10. számú melléklete az e törvény 12. számú melléklete szerint változik.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 63. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány 1250,0 millió forintot csoportosított át a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. MEHIB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség alcímről a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 1. Eximbank Rt. és MEHIB Rt. tőkeemelés alcímre.

27. § Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

28. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (2) bekezdése,

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 48. §-ának q) pontja, 84. §-ának (2)-(6) bekezdése, 85/A. §-ának (3) bekezdése, 86. §-ának (1)-(7) bekezdései, 86/A. §-ának (4) bekezdése, 86/B. §-ának (2) bekezdése, 86/C. §-a, 86/D. §-a és a 126. §-a.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényre az e törvény hatálybalépését megelőző szabályokat kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

Millió forintban

I. ORSZÁGGYŰLÉS

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

VI. BÍRÓSÁGOK

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE

2. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

Millió forintban

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

3. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások és az egyes közoktatási feladatok ellátásához szükséges kiegészítő támogatások

Millió forintban

4. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak teljesítése

Millió forintban

5. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A helyi önkormányzatok színházi támogatása

A) Épületműködtetési hozzájárulás

Millió forintban

B) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás

Millió forintban

C) Bábszínházak művészeti támogatása

Millió forintban

D) Színházak pályázati támogatása

Millió forintban

6. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

Az 1999. évi címzett és céltámogatások teljesítésének alakulása

Forintban

7. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás költségvetési előirányzatainak és pénzforgalmának alakulása

Millió forintban

8. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A céljellegű decentralizált támogatás előirányzatainak és pénzforgalmának alakulása

Millió forintban

9. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Millió forintban

10. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai

Millió forintban

11. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

A központi költségvetés 1999. évi végrehajtásának mérlege

Millió forintban

12. számú melléklet a 2000. évi CXVIII. törvényhez

[10. számú melléklet az 1999. évi CXXV törvényhez]

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése

Millió forintban