40/2001. (XII. 23.) BM rendelet

a Határőrség Szolgálati Szabályzatáról

A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 83. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szolgálati Szabályzat hatálya

1. §[1]

(1) E rendelet hatálya a Határőrség határrendészeti tevékenysége során, a hivatásos és szerződéses állományú határőr (a továbbiakban: határőr), valamint a Határőrség központi, területi, helyi, továbbá a Hőr. tv. 23. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott szervezeteinek (a továbbiakban: határőr szervek) működésére, szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak szabályaira terjed ki.

(2)[2]

2. §

Azokban a hatósági ügyekben, ahol a jogszabály meghatározza az eljárás szabályait, az ott meghatározott módon kell az eljárást lefolytatni.

A Határőrség központi és területi szerveinek jogi személyisége

3. §

A Határőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), mint központi, országos hatáskörű szerv, valamint a határőr igazgatóságok (a továbbiakban: igazgatóságok), mint területi szervek jogi személyek. Elnevezésüket és székhelyüket e rendelet melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

SZOLGÁLATI TAGOZÓDÁS ÉS SZOLGÁLATI FORMÁK

I. Cím

SZOLGÁLATI TAGOZÓDÁS

4. §

(1) A Határőrség szervezete a Hőr. tv. 22. §-ában és más jogszabályokban meghatározott feladatok (a továbbiakban: határőrségi feladatok) végrehajtását biztosító szolgálati ágakra és szolgálatokra, valamint a szervezet működését biztosító szakszolgálatokra tagozódik.

(2)[3] Szolgálati ágak:

a) határrendészeti szolgálati ág, amely biztosítja a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetét, az államhatár rendjének fenntartását, az államhatár jogellenes átlépésének megelőzését, felderítését és megszakítását, az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalom, a szállítmányok ellenőrzését, az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozását;

b) bűnügyi felderítő szolgálati ág, amely biztosítja a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a Határőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzését, felderítését, megakadályozását, illetőleg megszakítását és a nyomozások lefolytatását;

c) idegenrendészeti és szabálysértési szolgálati ág, amely biztosítja az idegenrendészeti, szabálysértési és menedékjogi jogszabályok által a Határőrség hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását.

(3)[4] Szolgálatok:

a) bevetési szolgálat biztosítja a határőrségi feladatok végrehajtásához szükséges erőösszpontosítást, manőverező készséget, valamint az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények komplex mélységi ellenőrzésének végrehajtását, illetve összehangolását, továbbá tartalék erőként a váratlan helyzetek kezelését;

b) bevetés irányítási szolgálat biztosítja a határőrségi feladatok végrehajtásának, a szervezet működésének, illetve irányításának és vezetésének folyamatosságát, az ügyeleti és az ügyeleti jelentőszolgálati, a körözési, az elemző és értékelő, a rendészeti adatkezelési és adatszolgáltatási, valamint az objektumbiztonsági feladatok végrehajtását.

(4)[5] Szakszolgálatok:

a) gazdasági (közgazdasági, technikai, ellátási és fenntartási, informatikai);

b) képzési és módszertani;

c) humán (személyügyi, fegyelmi, egészségügyi és pszichológiai);

d) ellenőrzési és felügyeleti;

e) igazgatási (titkársági, koordinációs, jogi, nemzetközi, kommunikációs, adatvédelmi és ügykezelési, stratégiai tervező és minőségfejlesztési).

II. Cím

A SZOLGÁLATI FORMÁK

5. §

(1) A határőrök a határőrségi feladatokat különböző szolgálati formákban, a szakmai szabályzatokban meghatározott módon hajtják végre, melyet az adott feladat végrehajtására kijelölt határőr a szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.

(2) Az elöljáró az alárendelt határőr részére elrendelheti a feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását.

(3) Az országos parancsnok az e rendeletben meghatározottaktól eltérő szolgálati formát is megállapíthat egyes határőrségi feladatok végrehajtására.

6. §[6]

Az egyes szolgálati formák szervezésére, alárendeltségére, feladataira, jelentési és tájékoztatási kötelezettségére, tevékenységének rendjére vonatkozó részletes szabályokat, ha jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze másként nem rendelkezik, az országos parancsnok szabályzatban vagy intézkedésben állapítja meg.

Járőrszolgálat

7. §

(1)[7] A járőrszolgálat az államhatár őrizetének, valamint a határterület és - jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli határrendészeti ellenőrzésének egyik alapvető formája. A járőrszolgálat során egy vagy több határőr együttesen, előre meghatározott menetvonalon, körzetben vagy területen ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

(2) Járőrszolgálatba - az ellenőrző járőr szolgálat kivételével - egy határőrt csak indokolt esetben szabad vezényelni.

(3) Közös végrehajtást igénylő feladatra a határőr mellé járőrtársként beosztható a katonai rendész, a rendőr, a büntetés-végrehajtási őr, valamint a polgárőr, a fegyveres biztonsági őr és a közterület felügyelő is. Ha a feladat jellege megkívánja, a határőr járőrtársként beosztható katonai rendészeti vagy rendőri járőrszolgálati feladatra.

(4) A vegyes összetételű járőr tagja a rá vonatkozó jogszabályok szerint intézkedhet.

Útlevélkezelő szolgálat

8. §[8]

Az útlevélkezelő szolgálat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának egyik alapvető formája.

Ügyeleti szolgálat

9. §

(1) A határőrségi feladatok végrehajtásának, a szervezet működésének, illetve irányításának és vezetésének folyamatossága, az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása, a rendkívüli eseményekkel összefüggő halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése, a vezetők tájékoztatása érdekében állandó vagy ideiglenes ügyeleti szolgálatot kell szervezni.

(2) Ügyeleti szolgálatot az országos parancsnok, a rendészeti főigazgató és az igazgató hozhat létre.

(3) Az ügyeleti szolgálatot ellátó (ügyeletes) a hivatali munkaidőn kívül, külön rendelkezésben meghatározott körben, a határőr szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja.

Készenléti ügyeleti szolgálat

10. §

Készenléti ügyeleti szolgálatba beosztott határőr szolgálati időn kívül köteles a lakásán, vagy más meghatározott elérhető helyen szolgálatképes állapotban tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

Készültségi szolgálat

11. §

(1) A készültségi szolgálat a határőröknek, illetve a határőrök meghatározott részének egyes határőrségi feladatok végrehajtására történő folyamatos együtt-tartása.

(2) Készültségi szolgálatot az országos parancsnok, a főigazgatók és az igazgatók rendelhetnek el.

Őrszolgálat

12. §

Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a határőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt véd vagy őriz, illetőleg ellenőriz.

13. §

Az őrszolgálat formája lehet: objektumőr, fogdaőr, kísérő őr és díszőr szolgálat.

14. §

(1)[9] Az objektumőr szolgálat a határőrségi, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter által kijelölt objektumok őrizetének és védelmének, az objektum rendje, az objektumokba történő be- és kilépés, továbbá járműforgalom ellenőrzésének egyik formája.

(2)[10] Objektumőr szolgálatot az országos parancsnokságon és az igazgatóságon, az alárendeltségükbe tartozó létesítmények őrizetére és védelmére, az objektum bevetés irányítási szolgálatának alárendeltségébe kell szervezni.

(3) A kirendeltség az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az ügyeleti szolgálattal, vagy külön erre a célra szervezett szolgálattal biztosítja.

15. §

A fogdaőr az idegenrendészeti fogdában, kijelölt őrhelyen vagy meghatározott mozgási körzetben őrzi a külföldi őrizetest.

16. §

(1) A kísérő őr feladata a felügyeletére bízott fogva tartott személy vagy tárgy meghatározott helyre történő kísérése, illetve szállítása.

(2) A fogva tartott kísérése a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés lehet a következők szerint:

a) rendes a kísérés módja, ha a kísért személlyel kapcsolatban az előzetes ismeretek alapján nem áll fenn olyan körülmény, amelynek alapján szökésétől vagy támadásától lehet tartani;

b) megerősített kísérés szükséges, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet tartani, illetve a kísérés nehéz körülmények között történik.

(3) A külföldre vagy külföldről Magyarországra történő kísérést megerősített kíséréssel kell végrehajtani.

(4) A kísérésre vonatkozó utasítást a fogva tartás elrendelésére jogosult vezető adja. Ha a külföldre, illetve külföldről Magyarországra történő kísérésre vonatkozó utasítás végrehajtásához külföldi állami szervekkel való kapcsolatfelvétel szükséges, akkor az idegenrendészeti jogszabályokban és a visszafogadási egyezményekben meghatározottak szerint kell eljárni.

(5) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(6)[11] Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a legközelebbi határőr vagy rendőri szervvel.

(7) A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti. Ha a kísért személy megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

(8) Ha az elfogásra tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, azonnal jelentést kell tenni a legközelebbi határőr vagy rendőri szervnél.

17. §

A díszőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti aktusok alkalmával elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes őrszolgálatot.

III. Fejezet

A RENDÉSZETI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az államhatár őrizete

18. §

(1) Az államhatár őrizete a Határőrségnek a határterületen folytatott olyan szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

(2) A határőrizetet a határterületen folytatott folyamatos szolgálati tevékenységgel, a határőrizeti rendszer elemeinek összehangolt alkalmazásával, a szolgálati tevékenységet befolyásoló körülményekhez igazodó határőrizeti módszerekkel kell megvalósítani.

(3) A határőrizeti rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megbízhatóan, térben és időben folyamatosan biztosítsa a szolgálat ellátását a határterület teljes mélységében, szükség esetén tegye lehetővé az erők és eszközök koncentrált alkalmazását, az együttműködők bevonását.

19. §[12]

A határőrizeti rendszer felépítése több lépcsőben valósul meg, melynek alapját a határrendészeti kirendeltségek (a továbbiakban: kirendeltségek) járőrszolgálata képezi.

20. §

A Határőrség a határterületen az államhatár őrizete, valamint az államhatár rendjének biztosítása érdekében mozgást érzékelő és gátló, a terep megfigyelését segítő, valamint más határőrizeti berendezést telepíthet, illetve műszaki-technikai eszközöket helyezhet el.

21. §

A határőrizeti rendszer kialakításának, működtetésének részletes szabályait a Határőrség országos parancsnoka állapítja meg.

A határforgalom ellenőrzése

22. §

(1) A határforgalom-ellenőrzés a Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott olyan szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

(2)[13]

(3) A Határőrség a határátlépésre jelentkező személyek ellenőrzéséhez, az úti okmányok, a járművek és a szállítmányok vizsgálatához a határforgalom-ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszereket, informatikai és más műszaki eszközöket alkalmazhat, illetve vehet igénybe.

(4) A Hőr. tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján kell kezelni a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben ellenőrzött, határon átlépő személyek úti okmányában feltüntetett személyi adatokat, az úti okmány számát - gépjárművel történő átlépés esetén - a gépjármű forgalmi rendszámát, továbbá a ki- és belépés helyét és idejét.

(5)[14] A Határőrség a határforgalom ellenőrzése során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személy bejegyzésre alkalmas úti okmányába és ezek mellékleteibe bejegyezni:

a) a határátlépés tényét (helyét, időpontját),

b) a határátlépés megtagadásának indokát,

c) a határátlépés feltételeinek ellenőrzése során tett intézkedést és annak indokát,

d) jogszabályban meghatározott adatokat.

(6)[15] A határőr - a feladatai ellátása során - az 53/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben és módon, az (1) bekezdésben megjelölt helyen kívül is bejegyzi az úti okmányba a határátlépés tényét, helyét és időpontját.

23. §

A határforgalomban bevezetett korlátozásokról - így különösen az áruszállítási tilalom elrendeléséről, a forgalom eltereléséről, teherforgalom korlátozásáról - a Határőrség nemzetközi együttműködés keretében tájékoztatja a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szerveit.

24. §

A határforgalom-ellenőrzési rendszer kialakításának, működtetésének részletes szabályait a Határőrség országos parancsnoka állapítja meg.

Az államhatár rendjének fenntartása

25. §

(1) A Határőrség a határrend fenntartását államigazgatási jogkörének gyakorlásával, a jogszabályokban és a nemzetközi szerződésekben meghatározottak betartatásával a határőrizeti és határforgalom-ellenőrző szolgálati tevékenységével biztosítja.

(2) A határrend fenntartása magában foglalja:

a) az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek ellenőrzésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák, végzésének felügyeletét, a végrehajtás ellenőrzését, a határnyiladék tisztán tartásáról és a határjelek láthatóságának biztosításáról való gondoskodást;

b) a határút, a határvíz, a határvonalat keresztező közút, vasút és híd használatára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését;

c) a határterületen végzendő munkákra vonatkozó hatósági, szakhatósági és más engedélyben meghatározott feltételek betartásának ellenőrzését;

d) jogszabályban és nemzetközi szerződésben meghatározott magatartási szabályok betartásának ellenőrzését;

e) a határrendsértések, valamint a nemzetközi szerződés szerint határrendi esetnek minősülő események kivizsgálásával, rendezésével kapcsolatos feladatokat;

f) jogszabályban és nemzetközi szerződésben meghatározott, a környezetvédelemi követelmények betartását és betartatását;

g) nemzetközi szerződés alapján a személyek és dolgok átadás-átvételét.

26. §

(1) A határátkelőhely rendjét a Határőrség helyi szerve állapítja meg az ellenőrzésre jogosult hatóságok véleményének figyelembevételével. A határátkelőhely rendjét írásban kell rögzíteni és a területi szerv vezetőjével kell jóváhagyatni.

(2) A határátkelőhely rendje az államhatár rendjének részét képezi.

27. §

A határutakon való közlekedést korlátozni vagy megtiltani - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben lehet.

Erőszakos cselekmények elhárítása

28. §

(1)[16] Erőszakos cselekménynek minősül a határőrrel vagy más személlyel szemben tanúsított, az államhatár, az átkelőhely rendjét, más határőrségi vagy a Határőrség által őrzött objektum, berendezés biztonságát közvetlenül sértő vagy veszélyeztető nyílt ellenszegülés, kényszerítés, támadás, szembenállás. Erőszakos cselekmény esetén azonnal értesíteni kell a felettes határőr szervet.

(2) Erőszakos cselekmény esetén intézkedni kell annak elszigetelésére, az érintett terület vagy helyszín biztosítására, szükség esetén zárására, a veszélyeztetett személyek és javak mentésére.

(3) Az erőszakos cselekmény megszakítására, felszámolására elsősorban a veszélyeztetett objektum rendjéért és őrzéséért felelős határőr erőket, indokolt esetben a bevetési szolgálatot kell igénybe venni.

Konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelése

29. §

(1) A Határőrség a konfliktushelyzetből és menekültügyi veszélyből adódó feladatait a jogszabályokban és a veszélyhelyzetre vonatkozó belső tervekben, valamint a Határőrség országos parancsnokának a tényleges esetre vonatkozó rendelkezésében foglaltak szerint végzi.

(2) Konfliktushelyzet területén a határbiztosítási feladatoknak kell alárendelni a határőrizeti, határforgalom-ellenőrző szolgálati tevékenységet.

Rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet rendvédelmi feladatai

30. §

(1) A Határőrség rendvédelmi feladatait rendkívüli állapot, szükségállapot, illetve veszélyhelyzet elrendelése esetén a jogszabályokban és a vonatkozó belső tervekben foglalt rendelkezések alapján végzi.

(2)[17] Rendkívüli állapotban a hadműveleti területen a határrendészeti szolgálati tevékenységet külön rendelkezés alapján szüneteltetni kell.

Együttműködési feladatok

31. §

(1) A Határőrség az együttműködési megállapodásokban foglaltak és a jogszabályokban meghatározottak alapján együttműködik a Hőr. tv. 37. §-ban foglalt szervekkel, szervezetekkel és személyekkel.

(2)[18] A kirendeltségek vezetői kapcsolatot tartanak azokkal az illetékességi területükön tevékenykedő társadalmi önvédelmi szervezetekkel, amelyek tevékenységüket a települési önkormányzattal egyeztetve végzik, továbbá segítik a települési önkormányzatokat a társadalmi önvédelmi szervezetekkel való együttműködésben, a feladatok összehangolásában.

(3)[19] A kirendeltségek a települési önkormányzatok igényeinek figyelembevételével - lehetőségeik szerint - segítséget nyújtanak a társadalmi önvédelem céljára szerveződött egyesületek szakszerű működéséhez. A jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint támogathatják azokat a társadalmi önvédelmi szervezeteket, amelyek jelentős közreműködést vállalnak a határterületen a településen élők biztonságának megóvásában, a jogsértések megelőzésében.

(4)[20] A kirendeltségek vezetői az eredményes közös tevékenység érdekében szolgálati úton együttműködési megállapodások megkötését kezdeményezhetik a társadalmi önvédelmi szervezetekkel. Az igazgatóság, illetve az Országos Parancsnokság az ilyen szervezetek megyei, illetve országos képviseleti szervezeteivel köthet megállapodást.

IV. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Eljárás bűncselekmény észlelése esetén

32. §

(1) A határőr az általa észlelt, vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelentést tesz.

(2) A határőr a magánindítványra büntethető bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés megtételére jogosult kérésére megadja a szükséges felvilágosítást.

(3) A szándékos bűncselekmény elkövetésének helyszínén a tetten ért vagy menekülő tettest el kell fogni. Ha erre nincs mód, haladéktalanul intézkedni kell az elfogására, és szükség esetén a helyszín biztosítására.

(4) A Be. 16. § (4) bekezdésben felsorolt bűncselekmények nyomozása során a Határőrség által elrendelt őrizetbe vételt rendőrségi fogdában kell foganatosítani.

Eljárás szabálysértés észlelése esetén

33. §[21]

A határőr szabálysértés észlelése esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, rögzíti a tényállást és a bizonyítékokat, vagy ebből a célból értesíti az illetékes szabálysértési hatóságot, illetve figyelmeztetést alkalmaz, feljelentést tesz, vagy - külön jogszabályban meghatározott esetben - helyszíni bírságot szab ki. A határőr figyelmeztetést csak azon szabálysértés esetén alkalmazhat, ahol helyszíni bírságot szabhat ki.

Eljárás külföldivel szemben meg nem fizetett szabálysértési pénzbírság (helyszíni bírság) miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom észlelése esetén

34. §[22]

Eljárás magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen

35. §

(1) A határőr magánlakásba és közterületnek nem minősülő egyéb helyre bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;

b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából;

c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;

d) idegenrendészeti szabályok megtartásának ellenőrzése céljából.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellenőrzés során a határőr köteles tiszteletben tartani az ellenőrzöttek személyes jogait, az ellenőrzést megfelelő körültekintéssel és tapintattal kell végezni. A határőr intézkedése során nem okozhat olyan joghátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

Eljárás helyszín biztosítása esetén

36. §

(1) A határőr a határrendészeti és bűnüldözési feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák. [A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 43. §]

(2) A helyszínt biztosító határőr köteles

a) tájékozódni a helyszínről és az esemény körülményeiről;

b) elsősegélyben részesíteni vagy részesíttetni azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, illetve más ok miatt segítségre szorulnak, orvost, mentőket értesíteni, és feljegyezni, hogy a sérültet milyen oldalszámú (rendszámú) mentőgépkocsival, hova, melyik gyógyintézetbe szállították el;

c) a kialakult veszélyhelyzet elhárítására intézkedni;

d) nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíteni;

e) a helyszínt körülhatárolni, eredeti állapotában megőrizni, a bizonyítékokat megóvni;

f) a Határőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény helyszínbiztosítása esetén, a megérkező szemlebizottság vezetőjének szóban jelentést tenni, a nem saját hatáskörbe tartozó bűncselekmények helyszínbiztosítása esetén a kiérkező rendőrjárőrnek az intézkedést átadni;

g) szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogni, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatni;

h) a tanúkat felkutatni, visszatartani, az illetéktelen személyeket a helyszíntől távol tartani;

i) a közrendet (határrendet) zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszüntetni;

j) az eseményt azonnal jelenteni az elöljárójának.

(3) Szolgálatból való bevonulása után a határőr köteles írásban jelenteni:

a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre;

b) a megérkezéskor tapasztalt időjárási, látási viszonyokat;

c) kiket talált a helyszínen;

d) a tanúk adatait;

e) milyen volt a helyszín állapota;

f) milyen intézkedéseket tett;

g) a helyszínt megváltoztatták-e, ha igen, ki, miért és mikor;

h) biztosítottak-e nyomokat, ha igen, milyen módszerrel;

i) a helyszínen gyanúsan viselkedőket;

j) meddig hajtotta végre a helyszín biztosítását, és mikor, kinek adta azt át;

k) egyéb észrevételeit, tapasztalatait.

Eljárás (közlekedési) baleset helyszínén

37. §

(1) A baleset helyszínén a határőr a helyszín biztosítására vonatkozó szabályok szerint jár el és értesíti az illetékes rendőrhatóságot.

(2) A Rendőrség kiérkezéséig a határőr gondoskodik az elsődleges intézkedések (életmentés, elsősegélynyújtás, értesítés, vagyonmentés, tanúk felkutatása, a forgalom folyamatosságának biztosítása) megtételéről, kiérkezése után tájékoztatja a rendőri szervet, átadja az intézkedést.

(3) A határőr a baleset helyszínén tett intézkedéseiről a szolgálati helyére történő bevonulását követően haladéktalanul jelentést ír.

Ideiglenes intézkedés a gondoskodásra szorulók, őrizetlenül maradó vagyontárgyak megóvására

38. §

(1) Ha elfogás, előállítás vagy biztonsági intézkedés során a személyt lakásából szállítják el, a határőr - a lakásban maradó vagyontárgyak biztonsága érdekében - a felügyelet nélkül maradó lakást tanúk jelenlétében az intézkedést foganatosító szerv körbélyegzőjével lepecsételi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések következtében hátramaradt betegről, magatehetetlen személyről, gyermekről történő gondoskodás, valamint haszon-, dísz- és egyéb állat gondozása érdekében a határőr értesíti a helyi önkormányzat jegyzőjét.

(3) Amennyiben a gondoskodásra szoruló külföldi személy, vagy az őrizetlenül maradó vagyontárgy megállapítottan külföldi személy tulajdonát képezi, a határőr haladéktalanul értesíti a Határőrség idegenrendészeti szervét, amely a további szükséges intézkedéseket megteszi.

Eljárás a magyar igazolvány átadása esetén

39. §[23]

Eljárás az önmagára vagy másokra veszélyes állapotban lévő személlyel szemben

40. §

(1) Az önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a határőr megakadályozza abban, hogy kárt okozzon. A határőr ennek érdekében a veszélyeztető magatartást tanúsító személlyel szemben szükség esetén kényszerítő eszközt is alkalmazhat.

(2) A határőr az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez orvost hív, vagy közreműködik abban, hogy a mentőszolgálat egészségügyi intézetbe szállítsa. Az eseményről a további intézkedés megtétele céljából a területileg illetékes rendőrhatóságot kell értesíteni.

(3) Ittas személy kijózanító állomásra szállításáról külön jogszabály rendelkezik. Önkívületben lévő személy - kivéve, ha ittas - egészségügyi intézetbe történő szállításáról orvos vagy mentő helyszínre hívásával kell gondoskodni.

(4) Az illetékes rendőri szervet értesíteni kell, ha az intézkedés alá vont személy közbiztonsági őrizetbe vételét állapota indokolja.

Eljárás katasztrófa esetén

41. §

(1)[24] Katasztrófa bekövetkezésének vagy annak veszélyének észlelése, erre utaló bejelentés esetén a határőr azonnal jelentést tesz elöljárójának. A határőr szerv ügyeletese az észlelésről (bejelentésről) haladéktalanul értesíti az illetékes megyei katasztrófavédelmi (Budapesten a fővárosi polgári védelmi) igazgatóság ügyeleti szolgálatát, országos szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi ügyeletét.

(2) Katasztrófa helyszínén a határőr a csapaterő megérkezéséig intézkedik a közbiztonság és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek helyreállítására, a helyszín, illetve a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, valamint közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül tűz esetén értesíteni kell a Tűzoltóságot és a Rendőrséget, továbbá a veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tüzet nem észlelték, árvízveszély esetén az illetékes önkormányzat polgármesterét és a Rendőrséget.

(4) A határőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.

42. §

(1) A védekezés során a határőr közreműködik:

a) a határterületi lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,

b) a határátkelőhelyeken végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatokban, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartásában,

c) a határátkelőhely területén bekövetkezett veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban,

d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védettséget növelő intézkedések megtételében.

(2) A határőr szerv katasztrófa vagy annak veszélye esetén soron kívül biztosítja:

a) a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelését, felvezetését, határátléptetését,

b) a nemzetközi polgári védelmi, illetőleg a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgását, továbbá az egyszerűsített vagy a határátkelőhelyen kívüli átléptetését,

c) az államhatár veszélyeztetett szakaszainak lezárását, rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.

Eljárás súlyos fertőző betegség észlelése esetén

43. §

(1) Ha a határőr súlyos fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, haladéktalanul jelentést tesz elöljárójának, aki értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes Városi Intézetét a szükséges intézkedések megtétele végett. A határőr az ÁNTSZ képviselőjének megérkezéséig biztosítja a helyszínt.

(2) Ha a határőr határforgalom ellenőrzési tevékenysége során növény, állat vagy növényi- állati termék fertőzöttségét vagy annak gyanúját észleli, köteles az illetékes növény-, illetve állategészségügyi hatóságot értesíteni, s annak érkezéséig a fertőzés terjedésének lehetőségét megakadályozó szükséges intézkedést megtenni.

(3) Külföldi személy megbetegedése vagy annak gyanúja esetén az általános kötelezettségen túl soron kívül értesíteni kell az idegenrendészeti hatóságot is.

Eljárás közművek és biztonsági berendezések meghibásodásának észlelése esetén

44. §

(1) Víz-, gáz-, villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti, vízi közlekedési, légi irányítási és biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a Határőrség haladéktalanul értesíti az üzemeltető szervezetet, illetve az illetékes önkormányzat jegyzőjét és a Rendőrséget.

(2) Szükség esetén - a Rendőrség megérkezéséig - a terület lezárásáról, őrzéséről intézkedik.

Eljárás haláleseteknél

45. §

A határőr, ha nyilvános helyen bekövetkezett haláleset, illetve a magánlakásban bekövetkezett rendkívüli haláleset jut tudomására, azonnal értesíti az illetékes rendőri szervet és - ha szükséges - a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodik a helyszín biztosításáról.

Eljárás talált tárgy esetén

46. §

(1) Ha a határőr határterületen elhagyott dolgot talál - robbanó-, sugárzó- vagy mérgező anyag kivételével -, azt lehetőleg tanúk jelenlétében átvizsgálja, és jelentés kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) A határőr az állampolgár által talált dolgot - a lőfegyver, gáz- és riasztó fegyver, légfegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, kábítószer, pszichotróp anyag, közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy, a Rendőrség vagy más hatóság által kibocsátott okmány, hatósági jelzés kivételével - csak akkor veheti át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges.

(3) A talált dolog átvételéről elismervényt kell adni. Arról, akit a határőr a talált dologgal a polgármesteri hivatalhoz irányít, a hely, idő, személyi adatok, a talált dolog megnevezésével jelentést tesz.

(4) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált eszközt, anyagot és okmányt át kell venni, és az illetékes rendőri szervnek kell átadni, illetve a kibocsátó hatóságnak kell megküldeni.

(5) A vámjogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni, ha a talált dologról a találáskor vagy átvételekor kétséget kizáróan megállapítható, hogy az vámáru.

(6) A határőr a találótól átvett dolgot - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - haladéktalanul továbbítja a jegyzőhöz.

Eljárás elhagyott robbanó-, sugárzó- és mérgező anyag találása esetén

47. §

(1) Ha a határőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó- vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést vagy ilyen anyag találása jut tudomására, illetve a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A találásról jelentést tesz elöljárójának.

(2) Az elöljáró intézkedik az illetékes tűzszerész, rendőri szerv és az önkormányzat jegyzőjének az értesítésére.

Eljárás állati tetem vagy sérült állat találása esetén

48. §

Ha a határőr állati tetemet vagy sérült állatot talál, erről értesíti az illetékes önkormányzat jegyzőjét.

Eljárás az államhatáron átkóborolt háziállat találása esetén

49. §

(1) Ha a határőr államhatáron átkóborolt háziállatot talál, intézkedik az állat biztonságos elhelyezésére, illetve a nemzetközi szerződésben meghatározottak végrehajtására.

(2) A találásról jelentést tesz elöljárójának és értesíti az illetékes önkormányzat jegyzőjét, illetve megteszi a nemzetközi szerződésben meghatározott intézkedéseket.

Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi szerződésen alapuló mentességet élvező személyekkel szemben

50. §

(1) A Magyar Köztársaságban diplomáciai, illetve nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvez az a nem magyar állampolgár, aki

a) az 1977. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény 1. Cikkének 1. pontja értelmében nemzetközileg védett személy;

b) diplomata, illetőleg külügyi szolgálati útlevéllel, vagy a Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolvánnyal rendelkezik.

(2) Amennyiben a határőr az igazoltatás során az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását észleli, rögzíti a tényállást, és a továbbiakban a mentességet élvező személlyel szemben a személyazonosság megállapításán túl további intézkedést nem tesz.

(3) A mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alapos gyanúja esetén a határőr foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést tesz, és - a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén - a vonatkozó jogszabályok szerint végzi az egyéb eljárási cselekményeket, kivéve a mentességet élvező személlyel szembeni közvetlen intézkedést.

(4) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei sérthetetlenek, ezekbe a helyiségekbe hivatalos eljárás során a határőr nem léphet be, kivéve, ha ezt a képviselet vezetője kezdeményezi, vagy hozzájárul. A hozzájárulás megszerzését a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni. A mentességet élvező személynek a magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a képviselet helyiségeit.

(5) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott levő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az igénybevétel, a lefoglalás vagy a végrehajtás alól.

(6) A határőr a mentesség igazolására diplomata-, illetőleg külügyi szolgálati útlevelet vagy Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolványt fogadhat el.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személlyel kapcsolatos intézkedésről soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét.

Eljárás országgyűlési képviselővel, országgyűlési biztossal, bíróval, ügyésszel, és más közjogi személyekkel szemben

51. §

(1) Országgyűlési képviselőt, az országgyűlési biztosokat, az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül személyes szabadságukban korlátozni, illetve ellenük büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A képviselőjelölt is a képviselőt megillető mentességben részesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeket szabálysértés elkövetése esetén személyazonosságuk megállapítása céljából a határőr igazoltatja, mentessége megállapítása után feljelentheti, de nem figyelmeztetheti.

(3) A hivatásos bíró, a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó, valamint - az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő bűncselekmény miatt-bírósági ülnökkel szemben határőrségi kényszerintézkedés - tettenérés esetét kivéve - nem alkalmazható.

(4) Az alkotmánybíró mentelmi joga az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jogát az Alkotmánybíróság teljes ülése függesztheti fel.

(5) Ügyész, ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó és nyomozó - tettenérés esetét kivéve - csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával vehető őrizetbe, vele szemben határőrségi kényszerintézkedést alkalmazni és büntetőeljárást indítani csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával lehet.

Eljárás fegyveres szervek tagjaival szemben

52. §

(1) A fegyveres szervek tagjával szemben a határőr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik. A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről szóló rendelkezéseket - szükség esetén - a fegyveres szervek tagjaira vonatkozóan is alkalmazni kell.

(2) A fegyveres erők tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra, helyőrség komendánshoz kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi határőr szerv, a határőr szervhez kell az előállítást foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrség parancsnokát (ügyeletesét) vagy a komendánst.

(3) A rendvédelmi szerv beosztottját rendőri szervhez kell előállítani. Erről az illetékes szerv parancsnokát (az ügyeletes tisztet) értesíteni kell.

(4) A fegyveres erők tagját is a rendőri szervhez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekményét polgári személlyel közösen követte el.

(5) Ha az előállítandó személy fegyverrel rendelkezik - a biztonsági intézkedések megtétele mellett -, fel kell szólítani fegyvere átadására, illetve le kell fegyverezni.

Eljárás nem magyar állampolgárral szemben

53. §

(1) A nem magyar állampolgárral szemben a határőr eljárása ugyanaz, mint a magyar állampolgár esetében, de az alkalmazott kényszerintézkedést soron kívül jelenteni kell az illetékes idegenrendészeti hatóságnak.

(2)[25]

Idegenrendészeti feladatok[26]

53/A. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (2) bekezdésének i) pontjában foglalt ok fennállása esetén a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Határőrség Országos Parancsnoksága tesz javaslatot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékes regionális igazgatóságának.

(2) A határrendészeti kirendeltség, a határőr igazgatóság, valamint a Határőrség Országos Parancsnoksága a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 11. cikke alapján jogosult a határátlépés helyének és időpontjának a harmadik országbeli állampolgár úti okmányába történő utólagos bejegyzésére, valamint az 562/2006/EK rendelet VIII. számú mellékletében meghatározott formanyomtatvány kiállítására.

V. Fejezet

A HATÁRŐR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK

Intézkedési kötelezettség

54. §

(1) A határőr a Hőr. tv. 22. §-ában meghatározott rendészeti és bűnüldözési feladatai ellátása során köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely határőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a határőrt - sor-, illetve tartalékos állomány és a tanintézeti hallgató kivételével - halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

(2) A sor-, illetve tartalékos állománynak és a tanintézeti hallgatónak önálló intézkedési joga nincs, de szolgálatban a halaszthatatlan intézkedéseket köteles foganatosítani.

(3) A határőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(4) A Hőr. tv. 50. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határterületen kívül is ellátandó feladatok végrehajtása során a határőr intézkedése nem terjedhet túl törvényben meghatározott feladatain.

(5) A határőr határterületen köteles az elsődleges intézkedéseket megtenni olyan veszélyhelyzet elhárítására is, mely nem kizárólag a Határőrség hatáskörébe tartozik. Ennek során haladéktalanul értesíti az illetékes szerveket, lezárja a területet, megteszi a mentés elősegítése, a személy- és vagyonbiztonság érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.

(6) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(7) A meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú cselekmény esetén a határőr meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, az intézkedés szükségességét azonban jelenteni köteles.

(8) Szolgálati feladat végrehajtása során a határőr a részére kijelölt területet csak parancsra, engedéllyel, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha az elöljáró értesítésére nincs mód, és a kijelölt terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása, az államhatár rendjére, az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható veszélyt jelent.

(9) A határőr szolgálaton kívül akkor köteles intézkedni, ha kiképzett, egészséges, nincs szeszes italtól befolyásolt vagy gyógyszer, kábító hatású más szer miatti bódult állapotban, és

a) szolgálatban lévő határőr nincs jelen, és az értesítésével járó késedelem az intézkedés elmaradásával az államhatár rendjére, az élet- és vagyonbiztonságra és a bűnüldözésre hátránnyal járna,

b) a szolgálatban lévő határőrnek kell segítséget nyújtani.

(10) A határőr fellépése előtt mérje fel, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amellyel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni, amennyiben nem, úgy a szolgálati fellépése előtt kérjen segítséget.

(11) A határőr szolgálaton kívül kezdeményezett intézkedése jogszerűségének elbírálására a szolgálatban lévő határőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szolgálati fellépés módja

55. §

(1) Az intézkedést - ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik - a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, - ha a határőr egyenruhát visel, akkor tisztelgéssel - és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. A polgári ruhában intézkedő határőr - az intézkedés megkezdése előtt - köteles határőr mivoltát közölni, és szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni a Határőrséghez való tartozását, valamint intézkedési jogosultságát.

(2) Ha az intézkedés alá vont személy a határőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő határőr "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával figyelmezteti, hogy kényszerítő eszközt fog alkalmazni.

(3) Az intézkedés során körültekintően kell eljárni, meg kell előzni, hogy a határőrt megtámadják, lefegyverezzék, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

Felvilágosítás kérés

56. §

A határőr az Rtv. 32. §-ában meghatározott felvilágosítás kérése során csak a szolgálati feladatának ellátásához szükséges kérdéseket teheti fel.

A határőr segítségnyújtási és felvilágosítás adási kötelezettsége

57. §

A határőr a szolgálata ellátása során köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetve a hozzá fordulónak - az államtitok és szolgálati titok megőrzése mellett - a tőle elvárható felvilágosítást megadni.

Segítség igénybevétele

58. §

(1) A határőr által foganatosított intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével is biztosítani kell.

(2) A segítség igénybevételének kezdeményezésekor a határőr ismertesse a felkérttel az igénybevétel célját és módját.

(3) Ha a felkért - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - a segítség megadását megtagadja, fel kell hívni a figyelmét a jogkövetkezményekre, továbbá fel kell szólítani, hogy törvényi kötelességének tegyen eleget.

(4) A segítségnyújtás és eszköz igénybevétele, valamint az azzal összefüggésben keletkezett kár megtérítésének eljárási szabályait külön jogszabály* határozza meg.[27]

Az intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai

59. §

(1) Törvényben meghatározott esetben a határőr intézkedésének eredményessége érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat, amennyiben az intézkedését tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja.

(2) Az akadály eltávolítása során úgy kell eljárni, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, illetőleg a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.

(3) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén a határőr közreműködőt vehet igénybe.

(4) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére a Határőrség által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt, az akadály előidézőjével szemben a Határőrség érvényesíti.

Igazoltatás

60. §

(1) Az Rtv. 29. §-ában meghatározott igazoltatás megkezdésekor a határőr szándékát érthetően, határozottan és udvariasan hozza az igazoltatott személy tudomására.

(2) Az igazoltatás során a határőr elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a határőr ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak közlésére, a közölt adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják, az igazoltatott személy adatait körözési és egyéb nyilvántartásban is ellenőrizni kell.

(3) Külföldi igazoltatása során csak olyan okmány fogadható el, amelyből a magyarországi tartózkodásának jogszerűsége is megállapítható, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

(4) Ha a személyazonosság másként nem állapítható meg, a személyazonosításhoz igénybe lehet venni a rendőri szervek vagy az együttműködő külföldi határrendészeti szervek segítségét.

(5) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek az adatait, akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják. Ebben az esetben a határőr jegyezze fel:

a) a személy családi és utónevét (asszonyoknál a leánykori nevet is), állampolgárságát;

b) a születési helyét, idejét (év, hó, nap);

c) anyja leánykori nevét;

d) lakcímadatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét);

e) a személyi igazolvány vagy a személy azonosítására alkalmas más igazolvány sorozatát és számát;

f) fiatalkorú esetén a törvényes képviselő adatait;

g) az igazoltatás helyét, idejét, okát.

(6)[28] Az (5) bekezdés alapján rögzített adatokat a Hőr. tv. 77. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározottak szerint kell kezelni.

Figyelmeztetés[29]

61. §[30]

(1) A figyelmeztetés olyan intézkedés, melynek során a határőr jogellenes cselekmény észlelése esetén, vagy a jogellenes cselekmény megelőzése céljából, természetes személyt a jogellenes tevékenysége abbahagyására szólítja fel, és felhívja arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogellenes magatartás tanúsításától.

(2) A határőr a helyszíni figyelmeztetést szóban alkalmazza.

(3) Ha az államhatár rendjének fenntartása vagy a határőr jogainak védelme indokolja, a figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyezni, és az intézkedésről a hely, idő és az ok megjelölésével jelentést kell készíteni.

Feltartóztatás

62. §

(1) A feltartóztatás a határőrnek az a szolgálati tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki személyazonosságát nem tudja igazolni, a személyazonosságának igazolását megtagadja vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá azt, akitől felvilágosítást kér - annak idejére - az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza, vagy a további intézkedés végrehajtásáig a helyszín elhagyásában megakadályozza.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte, és további intézkedésre nincs szükség.

Fokozott ellenőrzés

63. §

(1) A Határőrség az Rtv. 30. §-ában meghatározott fokozott ellenőrzést az államhatár rendjének védelme, a határkörözés eredményességének elősegítése, bűnüldözési és idegenrendészeti feladatainak végrehajtása, biztonsági intézkedés vagy az elrendelt határzárral kapcsolatos korlátozás érvényre juttatása érdekében hajthat végre.

(2) A fokozott ellenőrzés során a határőr szerv illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, az ott-tartózkodókat, a belépni vagy kilépni szándékozókat igazoltatják.

(3) A tervezett fokozott ellenőrzést a jogosult vezető előzetesen szükség szerint, az elrendeltet pedig a végrehajtást követően elöljárójának jelenti.

Ruházat-, csomag- és járműátvizsgálás

64. §

(1) A határőr törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén rendészeti és bűnüldözési feladatainak ellátása során ruházat-, csomag- és járműátvizsgálást hajthat végre, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatására.

(2) A Határőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló területen őrizetlenül hagyott, az államhatár rendjére veszélyt jelentő tárgyat, szükség esetén, az elvárható gondossággal eltávolíthatja.

(3) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a határőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(4) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) A jármű vagy csomag átvizsgálásának tűrésére a birtokos kényszeríthető.

(6)[31] Ruházat-, csomag- és járműátvizsgálás során megtalált, körözött tárgy esetében a személy- és tárgykörözésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

Elfogás és előállítás

65. §

(1) Az elfogás a határőrnek az a szolgálati intézkedése, melynek során valakit - a jogszabályban meghatározott esetekben-a saját kezdeményezésére vagy hatósági határozat alapján a személyi szabadságában korlátoz. A határőr "Önt a törvény nevében előállítom" kijelentést intézze az elfogott személyhez, majd hajtsa végre az előállítást. A határőr az elfogás végrehajtásakor legyen felkészülve - szükség szerint - kényszerítő eszköz alkalmazására is.

(2) A szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy esetén a határőr az előállítást a tettenérés helye szerinti vagy a legközelebbi határőr, szükség esetén rendőri szervhez foganatosítja.

(3)[32] Körözött személy felkutatása, elfogása, valamint elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs hatálya alatt álló személy elfogása esetén a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

(4)[33]

(5)[34]

(6) A törvényben meghatározott szabálysértés elkövetőjét a határőr előállíthatja. Az előállítást a tetten érés helye szerinti, a szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult szabálysértési hatósághoz kell foganatosítani.

66. §

Az igazolás megtagadása vagy a személyi adatok hitelességének hiánya miatt megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az előállítás közben magát megfelelően igazolja vagy személyazonosságát a határőr megállapította és ellene bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem merült fel, valamint vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására nem került sor. Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más, egyszerűbb módon tisztázható.

67. §

(1) A bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel céljából előállított [Rtv. 33. § (2) be- kezdés c) pont] személyt, ha a vizsgálatnak önként aláveti magát és a határőrszervhez történő előállítására más ok nem áll fenn, a vizsgálat után el kell bocsátani.

(2) A vizsgálat céljából előállított személytől a mintavétel szükség esetén - törvényben meghatározott keretek között - kikényszeríthető.

(3) Mintavételre határőr orvost, ahol ez nem lehetséges vagy késedelmet okoz, rendőrorvost vagy más orvost kell igénybe venni. Ha a mintavétel ittas járművezetés elkövetése miatt válik szükségessé, a vérvételt 1 óra elteltével meg kell ismételni. Vér- és vizeletvizsgálatot kell kérni akkor, ha a szeszesital-fogyasztás időpontja tisztázatlan vagy a szeszesital-fogyasztás és a vérvétel között 4 óránál több idő telt el.

68. §[35]

Amennyiben az előállított személyen külsérelmi nyomok találhatóak, jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni arról, hogy a sérülés mikor, hol, milyen körülmények között keletkezett, azt ki vagy mi okozta. Ilyen esetben haladéktalanul gondoskodni kell az előállított személy orvosi vizsgálatáról.

69. §

Az előállítás az előállított személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetbe vételéig, illetőleg előzetes letartóztatásáig, de legfeljebb az Rtv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott ideig tart.

70. §

Az intézkedő határőr az előállításról minden esetben köteles jelentést írni, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely tartalmazza:

a) kivel szemben, mikor, hol és milyen ok miatt került sor az előállításra;

b) kényszerítő eszközt alkalmaztak-e, illetve történt-e sérülés;

c) az előállítást követően tett intézkedéseket és azok eredményeit;

d) az intézkedések eredményeként hozott döntést;

e) az előállítás időtartamát, illetőleg a meghosszabbítására vonatkozó avaslatot;

f) az előállítást végrehajtó és az ügyben intézkedő határőr nevét, rendfokozatát, beosztását és aláírását;

g) a parancsnoki állásfoglalást az előállítás jogszerűségéről.

Visszatartás

71. §

(1)[36] A Határőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult az előállítás időtartamán túl a külföldi visszatartására, legfeljebb 12 óra időtartamra.

(2) A visszatartás során az előállításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Előállító-helyiség

72. §

(1) Az előállított személyt előállító vagy biztonságos őrzését szolgáló más helyiségben kell elhelyezni. Az azonos ügyben előállítottakat el kell különíteni. Ha az előállító-helyiségben előállított személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről. Az előállító-helyiségben történő elhelyezés, az érintettre vonatkozó nyilvántartás és őrzés végrehajtásának feltételeit a határőrszerv vezetője biztosítja.

(2) Az előállító-helyiségben történő elhelyezéskor az előállított személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Ruházatát át kell vizsgálni, és el kell venni tőle azokat a tárgyakat, amelyeket fogvatartásakor sem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. A sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni.

(3) Az előállított személy ellátására a fogvatartottakra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(4) Az előállító-helyiségre, illetőleg az abban elhelyezett személyekre, az őrzésre és az okmányok vezetésére - eltérő rendelkezés hiányában - a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzatának előírásai az irányadóak. Az előállítás időtartama alatt látogató fogadása nem engedélyezhető.

Terület lezárása

73. §

(1) A Határőrség - a fokozott ellenőrzésen túl - intézkedhet határterületen a Hőr. tv. 40. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti terület lezárására, amennyiben bekövetkezett természeti, ipari katasztrófa vagy annak veszélye, közlekedési baleset, az állat- vagy növényegészségügyi hatóság által elrendelt zárlat, talált robbanóanyag, konfliktushelyzet vagy menekültügyi veszély, kihirdetett szükséges rendkívüli állapot szükségessé teszi.

(2) A védett, őrzött létesítmények és épületek környezetében a határterületet le lehet zárni.

(3) A határőr köteles megakadályozni a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott-tartózkodókat távozásra szólítja fel.

(4) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

(5) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani.

(6) Terület lezárásáról a jegyző értesítésén kívül a - a helyben szokásos módon - a lakosságot is tájékoztatni kell.

Kép- és hangfelvétel készítése

74. §

A kép- és hangfelvétel készítése (beleértve a hőkamera által készített képfelvételt is) során annak hitelességét tanúk igénybevételével vagy más módon igazolni kell.

VI. Fejezet

A HATÁRŐR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

A kényszerítő eszközök alkalmazásának általános szabályai

75. §

(1) A határőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni. Ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után - ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre - kényszerítő eszközöket alkalmaz. Ha az előzetes figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, a kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.

(2) A határőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy az elöljáró parancsára használhat.

(3) A határőr a kényszerítő eszköz alkalmazása során, a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.

(4) A kényszerítő eszközök jogszabályban meghatározott sorrendje egyben fokozatosságot is jelent. Súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.

(5) A kényszerítő eszközök alkalmazása során ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a határőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki az élete és testi épsége elleni fenyegetéssel, avagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a határőr valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetőleg valakivel szemben intézkedést foganatosítson.

(6) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával;

b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

(7) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.

76. §

(1) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a határőr minden esetben köteles írásban jelentést tenni.

(2) A jelentés tartalmazza:

a) mikor, hol, ki ellen, milyen kényszerítő eszközt használt, illetve alkalmazott, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát;

b) a kényszerítő eszköz használatának okát, jogcímét;

c) alkalmazott-e figyelmeztetést vagy megelőző intézkedést, ha nem, akkor mi volt az oka;

d) a kényszerítő eszköz alkalmazásának eredményeként milyen sérülés történt, az milyen fokú, milyen elsősegélynyújtásra, orvosi vagy egészségügyi ellátásra került sor, hol tartózkodik a sérült, keletkezett-e dologi kár;

e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz;

f) a helyszínre, a tanúkra és egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

77. §

(1) Kényszerítő eszközök alkalmazását követően a határőr elöljárója megvizsgálja az alkalmazás törvényi feltételének fennállását, szükségességét, az arányosság követelményének betartását.

(2) A vizsgálat során:

a) meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszköz alkalmaztak, valamint az eseménynél jelen lévő személyeket;

b) szükség esetén tisztázza a határőr jelentése és a meghallgatottak által elmondottak közötti ellentmondásokat.

(3) A határőr elöljárója a vizsgálatról részletes jelentést készít. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában került sor, az intézkedő határőr ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.

Testi kényszer

78. §

(1) A testi kényszer megfogást, lefogást, eltávolítást, elszállítást, illetve testi erővel valamely cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására való kényszerítést jelent. Akkor kell alkalmazni, ha az ellenszegülést le kell küzdeni, és a súlyosabb kényszerítő eszközök használata (alkalmazása) nem indokolt.

(2) A testi kényszer végrehajtása úgy történjen, hogy a határőr az intézkedés alá vont személyt erélyesen, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával megfogja és fizikai erejével kényszeríti akaratának teljesítésére.

(3) A testi kényszer alkalmazása során a határőr használhatja az önvédelmi fogásokat is.

Bilincs alkalmazása

79. §

(1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-ában meghatározott keretek között, különösen azzal szemben indokolt:

a) aki az intézkedő határőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja;

b) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg;

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor;

d) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető;

e) akinek kísérése, szállítása során szökésétől tartani lehet.

(2) Az elöljáró a fogvatartott személy bilincselését az Rtv. 48. §-a alapján a kísérés és a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti.

(3) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Rendszeresített eszköz hiányában vagy annak meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is felhasználható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülés okozására alkalmas eszközt használni.

(4) Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegénél fogva megalázó.

80. §

(1) A bilincselés módja:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése;

b) kezek előre-, illetve hátrabilincselése;

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése;

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(2) A bilincselés módját az intézkedő határőr az adott körülmények között a választja meg azzal, hogy:

a) kezek hátrabilincselése akkor indokolt, ha bilincs alkalmazására testi kényszer útján került sor, vagy ha a személy támadásától, illetve szökésétől tartani lehet, a személy erőfölényben van, vagy ellenállása miatt a bilincselést más módon nem lehet végrehajtani;

b) lábbilincselés, illetve kéz- és lábbilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni, illetőleg terrorcselekmény elkövetésén érték tetten;

c) tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.

(3) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetőleg más eszköz alkalmazása

81. §

(1) A határőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetőleg más eszközt saját elhatározásából vagy az elöljáró parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal (gumibot, tonfa) egy tekintet alá esik minden olyan más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) A határőr az (1) bekezdésben meghatározott eszközt szolgálaton kívül magánál tarthatja, de láthatóan nem viselheti.

(4) A határőr az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt helyezze készenlétbe, a rendőrbotot fogja kézbe, és készüljön fel a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje. Kerülni kell, hogy az a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, az ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

(7) A könnygázgránát kialakult ellenállási góc felszámolására alkalmazható azzal, hogy az mindig parancsra, a helyszínen tartózkodó parancsnok által meghatározott módon történik, és gondoskodtak a határőröknek a könnygáz hatása elleni védelméről.

Szolgálati kutya alkalmazása

82. §

(1) A határőr a szolgálati kutyát az Rtv. 50. §-ában meghatározott feltételek mellett az alábbiak szerint alkalmazhatja:

a) pórázon vezetve, szájkosárral ellátva;

b) póráz nélkül, szájkosárral ellátva;

c) pórázon vezetve, szájkosár nélkül;

d) szájkosár és póráz nélkül;

e) objektumon belül, blokkon vagy kikötött futószáron, szájkosár nélkül.

(2) A határőr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot.

(3) A határőr a szolgálati kutyát a szolgálat jogszerű teljesítése közben nyilvános helyre is beviheti.

Útzár

83. §

(1)[37] Az útzár alkalmazását az országos parancsnok, illetékességi területén a határőr igazgató, illetőleg autópálya és autóút kivételével a kirendeltség vezetője rendelheti el.

(2) A Határőrség útzárként járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, mellyel a rendészeti intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személy feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) Közúton vagy a közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár csak ellenőrző-átengedő pont részeként telepíthető.

(4) Az útzárat - a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl - a telepítés helyén "útzár" feliratú kiegészítő táblával ellátott "egyéb veszély" közúti közlekedési jelzőtáblával kell jelezni, közúton éjszaka megkülönböztető fényjelzését működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(5) Az intézkedés foganatosítása elől menekülő személy feltartóztatása érdekében az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása csak sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével történhet. A szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését ekkor folyamatosan működtetni kell. Az engedélyező köteles haladéktalanul gondoskodni a (4) bekezdésben előírt feltételek biztosításáról.

(6) A Határőrség által telepített útzárról a Rendőrséget, illetve ha a telepítés határátkelőhelyen történik az illetékes vámszervet is tájékoztatni kell.

Eljárás lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén

84. §

(1) A lőfegyver-használati jog gyakorlása független attól, hogy a határőr egyenruhát vagy polgári ruhát visel, szolgálatban van avagy azon kívül, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel vagy sem.

(2) A határőr a lőfegyverhasználat során elsősorban a Határőrségnél rendszeresített fegyvert használja.

(3) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, "a törvény nevében fegyvert használok" szavakkal kell megtenni.

(4) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását. A lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának nincs helye, ha az a célját elérte.

(5) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, illetve a határúton közlekedő személlyel szemben, kivéve ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást avagy fegyveres ellenállást kell leküzdeni.

85. §

(1) Elöljárója parancsára a határőr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a határőr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

(2) Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén a határőr saját elhatározásából is használhatja lőfegyverét, ha a zárt alakzattól elszakadt, vagy alakzaton kívüli feladat ellátására kap utasítást.

86. §

Személyre szándékosan leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

87. §

Nem minősül lőfegyverhasználatnak:

a) a figyelmeztető lövés;

b) az állatra vagy tárgyra irányuló lövés;

c) a nem szándékosan bekövetkezett lövés.

88. §

(1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányban, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani - számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is -, hogy a lövedék emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(2) A tárgyra, állatra irányuló lövés emberi életet, testi épséget nem veszélyeztethet.

(3) Ha a támadás közvetett, a határőrnek elsősorban az ahhoz felhasznált tárgyra vagy állatra kell a lövést leadnia. A határőr az őt vagy segítőjét járművel veszélyeztető, vagy elütni szándékozó támadó támadását lehetőség szerint a jármű kerekeire leadott lövéssel hárítsa el.

(4) Mások személyét, testi épségét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető állatra a határőr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítése érdekében a határőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

(5) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés a határőrnek felróható okból jön létre, illetve ilyen lövés a határőr figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eseménytől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

89. §

(1) A lőfegyverhasználatot követően a sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, ha lehetőség van rá akkor a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.

(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a határőr a közvetlen elöljáróját haladéktalanul értesíti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. Az elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár, és a lőfegyverhasználatról a szolgálati út betartásával jelentést tesz.

90. §

(1) Lőfegyverhasználatról jelentést kell tenni a lőfegyvert használó határőrnek és a lőfegyverhasználatra utasítást adó elöljárónak.

(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentés tartalmazza:

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát;

b) a lőfegyverhasználat okát;

c) a megelőző intézkedéseket;

d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült;

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a károsult és a határőr mit tett a kár enyhítésére;

f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat;

g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

91. §

(1) Az állományilletékes parancsnok haladéktalanul megkezdi a lőfegyverhasználat vagy a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségének és szakszerűségének a kivizsgálását, amelyet 3 napon belül köteles befejezni.

(2) Ha a lőfegyverhasználatra az állományilletékes parancsnok adott utasítást, a vizsgálatot a felettes szerv vezetője folytatja le.

(3) A lőfegyverhasználat vagy lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a vizsgálatot az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni.

(4) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott, továbbá azt, akinek az eseményről hitelt érdemlő tudomása van.

(5) A vizsgálatot lezáró határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást, a lőfegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, továbbá a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rövid tényállást, a sérüléseket, az okozott kárt, az érintett személyek adatait. A határozat 1-1 példányát kézbesíteni kell az érintetteknek.

(6) Ha a lőfegyverhasználattal kapcsolatban a határőr szerv vezetője bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes katonai ügyészségnél, vagy fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.

92. §

(1) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövést a határőr lehetőleg azonnal, szóban jelentse elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le;

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket vagy azok mellőzésének okait;

c) a lövés irányát és következményét;

d) ha a lövés sérülést vagy kárt okozott, annak leírását;

e) a lövést követően tett intézkedéseit;

f) a helyszínre, a tanúkra, és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

(2) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni és határozatot hozni.

Csapaterő (határőrkötelék) alkalmazása

93. §

(1) Határőrkötelék (csapaterő) alkalmazását az országos parancsnok, valamint illetékességi területén - az Rtv. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja kivételével - a határőr igazgató rendelheti el.

(2) A határőrkötelék a Határőrség személyi állományából és technikai eszközeiből létrehozott csapaterő, mely a Határőrség rendészeti feladatainak ellátása során, az államhatár rendjének védelme céljából végrehajtja a Hőr. tv. 35. §-ában meghatározott rendészeti feladatokat.

(3) A határőrköteléket (csapaterőt) határőr intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása során a Hőr. tv. 57. § c) pontjában meghatározottak kivételével a határőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A kötelék feladatai végrehajtása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvény szerinti korlátozásának alkalmazását a kötelék (csapaterő) vezetője határozza meg.

(4) Határőrkötelék (csapaterő) keretében állandó szervezetként vagy összevonás útján ideiglenesen szolgálati csoportok, alegységek, egységek hozhatók létre, amelyek a Határőrség központi, területi, helyi vagy ideiglenes irányító szervének alárendeltségében vesznek részt az államhatár védelmében, a rendészeti és a bűnüldözési feladatok ellátásában.

VII. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG MŰKÖDÉSÉRE ÉS A HATÁRŐR MAGATARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A határőrségi feladatok ellátásának és a parancs teljesítésének kötelezettsége

94. §

A határőr szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.

A szolgálatba lépés követelményei

95. §

(1) A határőr szolgálatellátásra pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

(2) Ha a határőr szeszes italt fogyasztott vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

(3) Ha a határőr ittassága vagy önhibából eredő bódult állapota miatt szolgálatát nem láthatja el, a cselekménye súlyától függően, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősséggel tartozik, és illetményéből a kiesett munkaidőre eső illetményrészt le kell vonni.

(4) Nem felel a (3) bekezdés szerint a határőr, ha szabadidejéből rendelik be és az italfogyasztás a berendelés közlése előtt történt.

(5) A határőrt a szolgálat ellátására fel kell készíteni, az ügyeleti és őrszolgálatot ellátókat el kell igazítani.

Titoktartási kötelezettség

96. §

(1) A határőr kötelessége a szolgálata során tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot, üzleti és magántitkot megőrizni.

(2) A titokvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) A titoktartási kötelezettség alól állam- és szolgálati titok esetén az adhat felmentést, aki a titokká minősítést elrendelte.

(4) Üzleti és magántitok esetében annak birtokosa adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.

A személyes adatok védelme

97. §

A határőr kötelessége gondoskodni a személyes adatok védelméről, az adatvédelmi szabályok betartásáról. A személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

Elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

98. §

(1) Elöljáró az, akinek a határőr szolgálati beosztás vagy külön parancs alapján, akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási joga van.

(2) Alárendelt az, aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás vagy külön parancs alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.

(3) Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.

(4) Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy csupán rendfokozatuk megnevezésével és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" szóval szólítják meg. Az a határőr, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít "parancs" szóval jelentkezik.

(5) Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy "kisasszony" szóval szólítja.

(6) A távol lévő elöljárót, feljebbvalót, illetve alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

(7) A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni. Kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

Elöljárói viszonyba lépés

99. §

(1) Ha a Határőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot, és a parancsnok nincs kijelölve, akkor azonos rendfokozat esetén az elöljáró a felsőbb szintű határőr szerv beosztottja, illetve azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású határőr. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú határőr az elöljáró, illetve annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.

(2) A feljebbvaló és a rangban idősebb határőr akkor jogosult, illetve köteles elöljárói viszonyba lépni, ha

a) a helyszínen intézkedő határőr segítése érdekében erre szükség van;

b) a határőr intézkedése törvényellenes;

c) a határőr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely a Határőrség tekintélyét sérti.

(3) Az elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, a polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet elöljárói viszonyba.

(4) Az elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással.

(5) Az elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie.

(6) Az intézkedő határőröknek az elöljárói viszonyba lépésről saját parancsnokuknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen jegyezzék fel egymás nevét, rendfokozatát és beosztási helyét.

Az elöljáró és a feljebbvaló kötelességei

100. §

(1) Az elöljáró:

a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egység, szervezeti elemek és a beosztottai munkáját, biztosítja a munka feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javaslatait;

b) hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelességeiket; a munka szervezése során arányosan osztja el a munkaterheket; a munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza, vagy erre javaslatot tesz, a hanyag, fegyelmezetlen alárendelteket felelősségre vonja;

c) ismerje meg alárendeltjei alkalmazási feltételeit és azt, hogy annak mennyire felelnek meg; elfogultságtól mentesen jár el, és figyelme kiterjed minden olyan lényeges körülményre, amely alárendeltjeinek szolgálatellátását befolyásolhatja;

d) alárendeltjeitől megköveteli az Alkotmány, a jogszabályok, a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását; fejleszti szakismeretüket, átadja a határőr munkában szerzett tapasztalatait;

e) személyes helytállásával példát mutat a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcs normáinak betartásában;

f) védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeit;

g) figyelemmel kíséri alárendeltjeinek egészségügyi állapotát, gondoskodik egészségük védelméről;

h) gondoskodik a határőrségi vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítja a körlet rendjének betartását;

i) ismernie kell a vezetése alá tartozó szervezeti egység, szervezeti elem létszámát, a felszerelés és fegyverzet mennyiségét és állapotát;

j) távolléte esetére kijelöli helyettesét, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs, vagy az is távol tartózkodik.

(2) Az elöljáró a kiadott parancsok végrehajtását ellenőrzi.

(3) A feljebbvaló mindenkor megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.

Az alárendelt jelentési kötelezettsége

101. §

(1) Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti:

a) a szolgálati feladat, a parancs végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket;

b) beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta;

c) ha más elöljárótól parancsot kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét;

d) szabadságról való bevonulását;

e) fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül elöljárója szabta ki;

f) intézkedéseit;

g) megbetegedését, felgyógyulását.

(2) Az alárendelt írásban jelenti elöljárójának:

a) személyi és családi körülményeiben beállott változásokat;

b) ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt.

(3) Ha jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulás stb.) a jelentést írásban kell megtenni.

A parancs adásának és végrehajtásának rendje

102. §

(1) A parancsokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is.

(2) A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok és a közbeeső elöljárók útján ahhoz, akinek abban döntési, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.

(3) A magasabb fokú határőr szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott parancsot jelenti közvetlen elöljárójának.

103. §

(1) A határőr a parancs tudomásulvételét "értettem" szóval jelenti.

(2) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette a parancsot. Távbeszélőn adott parancs jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(3) Ha a parancs végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell.

(4) Ha a határőr kapcsolata megszakad az elöljárójával, parancs hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint, esküjéhez híven cselekedni.

104. §

(1)[38] A határőr szolgálatteljesítése során köteles az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint végrehajtani, kivéve, ha azzal bűncselekményt követ el.

(2)[39] Az (1) bekezdésbe foglalt kivétellel a határőr a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését továbbra is fenntartja, azt a határőr kérelmére írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó elöljáró, vagy felettes felelős.

(3)[40] Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsot ad végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.

(4)[41] Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új parancsot adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.

105. §

Fontosabb parancsot az elöljáró írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.

A jelentkezések rendje

106. §

(1) Az elöljárónál a határőr szerv vezetője és annak beosztottai jelentkezni kötelesek.

(2) Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelentse vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni.

(3) Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, a jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri azt, aki jelent.

(4)[42] A határőr szerv vezetője - az elöljáróin kívül - jelentkezni köteles, az egységhez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél és a miniszterelnöknél, valamint a az igazságügyi és rendészeti miniszternél.

(5) Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. Felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

(6) Ha az ellenőrzést végző nem elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálatra hátránnyal jár. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására az észlelt törvénysértés megszüntetésére intézkedni, véleménykülönbség esetén soron kívül a közös elöljáró döntését kell kérni.

Tiszteletadás

107. §

(1) A tiszteletadás a fegyelem, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, megbecsülés és udvariasság megnyilvánulása.

(2) A Határőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak.

(3) A Határőrség egyenruhát viselő tagjai kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével tiszteletadást teljesítenek a honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak.

108. §

(1) A határőr a 107. §-ban meghatározottakon kívül tiszteletadást teljesít:

a) a Himnusz, a Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor;

b) a Magyar Köztársaság állami zászlajának;

c) síremlékek, emlékművek előtt, ha ott díszőrség áll;

d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt;

e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek.

(2) A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek.

109. §

(1) Ha az elöljáró (feljebbvaló) határőrt megdicsér, "A hazámat szolgálom" szavakkal kell válaszolni.

(2) Csoport vagy kötelék megdicsérése esetén a parancsnok válaszol.

110. §

Tiszteletadást nem kell teljesíteni:

a) határőr intézkedés közben,

b) forgalom irányításakor,

c) kísérőőr szolgálat alkalmával,

d) biztosító szolgálatban,

e) járművezetés közben,

f) szabályzatban meghatározott egyéb esetekben.

A szolgálati lőfegyver

111. §

(1) Szolgálati lőfegyverrel az a határőr látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett.

(2) A szolgálati lőfegyvert személyi felszerelésként és alegység-, egységkészletként lehet kiadni.

(3) Személyi felszerelésként a határőrt pisztollyal és gépkarabéllyal lehet ellátni, minden más lőfegyver csak alegység-egységkészletként biztosítható.

112. §

(1) A szolgálati fegyverek csak a szolgálati feladatok végrehajtásához használhatók.

(2) Rendszeresített sorozatlövő fegyvert a határőr kizárólag szolgálatban és külön utasításra tarthat magánál.

(3) A szolgálati pisztolyát a határőr elöljárói engedéllyel szolgálaton kívül is magánál tarthatja, de látható módon nem viselheti, azzal más jövedelemszerző foglalkozást nem végezhet.

(4) Üdülőbe, kórházba, külföldre távozás, vagy szolgálatból történő tartós kiesés esetén a szolgálati pisztolyt a szolgálati helyen kell tárolni. A határőr akadályoztatása esetén közvetlen parancsnoka intézkedjen a szolgálati pisztoly beszállítására.

113. §

(1) Szolgálati lőfegyver és lőszer tárolható:

a) fegyverszobában (csoportos tárolás),

b) személyi páncélszekrényben, vaslemez szekrényben, vaslemez kazettában elzárva (egyéni vagy csoportos tárolás),

c) ügyeleti szolgálatnál (csoportos tárolás).

(2) Személyi felszerelésként és alegység-, egységkészletként biztosított lőfegyverek erre a célra kialakított fegyverszobában, ügyeleti szolgálatnál (csoportos tárolás) tárolhatók.

(3) A személyi felszerelésként kiadott szolgálati pisztoly külön engedéllyel tárolható személyi páncélszekrényben, vaslemez szekrényben, el nem mozdíthatóan rögzített lemezkazettában (egyéni tárolás).

(4) Szolgálati érdekből, külön elbírálás alapján a szolgálati pisztoly és lőszer állandóan lakott lakásban is tárolható. Lakásban a fegyver biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban vagy vaslemez kazettában tartható úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A pisztolyt ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

(5) A tárolóhelyeken csak szolgálati lőfegyver, lőszer, valamint azoktól elkülönítetten, ideiglenesen a talált, beszolgáltatott fegyver és lőszer tárolható. Az engedélyezett tárolási módok alkalmazásáról az országos parancsnok, illetve az igazgató rendelkezik.

(6) Azokban a helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, szolgálati lőfegyver - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - nem tárolható.

(7) Azoknak a kirendeltségeknek és határátkelőhelyeknek a helyiségeiben, ahol folyamatos ügyeleti szolgálat nem működik, lőfegyver csak abban az esetben tárolható, ha a kirendeltség vagy a határátkelőhely technikai őrzésvédelme megoldott és a jelzésre intézkedő személy van kijelölve.

(8) A szolgálati lőfegyver csak ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítetten tárolható. A lőfegyver tárolóhelyen való elhelyezése, valamint szétszedése, tisztítása előtt fokozott gondossággal kell meggyőződni annak ürített állapotáról.

(9) A fegyverszoba kialakításának biztonsági követelményeit, a szolgálati lőfegyverek nyilvántartásának, kiadásának és visszavételezésének szabályait, a vizsgáztatás és az ellenőrzés rendjét, valamint a fegyverek kezelésének és kipróbálásának szabályait az országos parancsnok állapítja meg.

Az egyenruha viselése

114. §

(1) A határőrnek joga van normák szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, az egyenruhát az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint viselni.

(2) Egyenruha viselésére jogosultak:

a) a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai;

b) a tanintézetek hallgatói, az iskolák rendtartásában meghatározottak szerint;

c) a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek (ha kizáró ok nem áll fenn).

(3) Az egyenruha viselésére jogosult csak a külön rendelkezéssel rendszeresített egyenruházati felszerelést viselheti.

(4) Az egyenruhás határőr - ha az elöljáró másként nem intézkedik - köteles a szolgálati feladatnak megfelelő egyenruhát viselni szolgálatban.

(5) A közvetlen szolgálati elöljárók ellenőrzik, hogy a hivatásos és szerződéses személy által viselt ruházat jó állapotú, tiszta legyen.

(6) Az elöljáró gondoskodik arról, hogy az állomány szolgálati öltözetét és felszerelését megfelelő körülmények között, a szolgálati helyén tudja tárolni.

Ajándék, jutalom elfogadása

115. §

(1) A határőr a szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el.

(2) Ajándéknak kell tekinteni azokat a pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat is, amelyekért a határőr hivatása, szolgálatának teljesítése során aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújt.

(3) A határőr szolgálati tevékenységének elismeréseként jutalmat a külön jogszabályban foglaltak szerint kaphat.

(4) A jutalomnak vagy ajándéknak a határőr hozzátartozója által történő elfogadása - ha azt a határőr hivatására, határőri szolgálatának teljesítésére tekintettel adták -, ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azt a határőr fogadta volna el, amennyiben az ajándékról a határőr tudott, vagy tudnia kellett volna.

Nyilvános szereplés

116. §

(1) A határőr a nyomtatott és elektronikus sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyekről elöljárói engedéllyel nyilatkozhat.

(2) Kivételes esetben elöljárói engedély nélkül a határőr tényközlő nyilatkozatot tehet úgy, hogy azzal államtitkot, szolgálati titkot és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében nem foglalhat állást. Nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosult elöljárónak köteles jelentést tenni.

(3) A Határőrség tevékenységéről, belső életéről, fejlesztési terveiről, személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű, rendkívüli vagy váratlan eseményekről az országos parancsnok és helyettesei, vagy az általuk megbízott személyek tájékoztatják a közvéleményt.

(4) A határőr igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyben a regionális médiumok tájékoztatását a határőr igazgató és helyetteseik, vagy az általuk megbízott személyek végzik. Az említett vezetők által kijelölt személy nyilatkozattételre nem kötelezhető, kivéve, ha az hivatali kötelessége.

117. §

A határőr a Határőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és a televízió műsoraiban, filmekben csak a Határőrség országos parancsnokának és helyetteseinek előzetes hozzájárulásával szerepelhet. A határőrnek foglalkozására utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú egyéb közszerepléséhez engedély nem kell.

118. §

(1) A határőr a Határőrség lapjában a szolgálati és államtitokra vonatkozó szabályok betartásával engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat, más rendszeresen vagy időszakosan megjelenő lap, sajtótermék szerkesztője vagy munkatársa csak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró engedélyével lehet.

(2) A határőrségi adatok felhasználásával készített szakirodalom, valamint valóságos határőrségi ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást a határőr előzetes engedéllyel jeleníthet meg.

119. §

(1) Nyilvános szerepléshez (ha az határőrként történik) engedélyt kell kérni az állományilletékes parancsnoktól. A határőr ilyen közéleti szereplés során tartózkodjon a politikai nyilatkozattól és a társadalmi szervezeteket illetően legyen semleges.

(2) A határőr szabadidejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényeken. Ilyen esetben a szolgálati lőfegyverét nem tarthatja magánál. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, köteles a helyszínt azonnal önként elhagyni.

A körlet rendje

120. §

(1) A körlet a határőr szervek elhelyezésére szolgáló épület, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.

(2) A körlet parancsnoka a határőr szerv vezetője, aki felelős a körlet rendjéért, a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több azonos szintű szerv van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös elöljáró jelöli ki. A körletparancsnoki teendőket utasításban alacsonyabb beosztású elöljáróra is át lehet ruházni, az utasítást ismertetni kell.

(3)[43] A körlet utcai homlokzatára jól látható helyen, megfelelő magasságban a határőr szerv megnevezését tartalmazó, a Határőrség emblémájával ellátott táblát kell elhelyezni.

(4) Az épület alkalomnak megfelelő fellobogózására a körletparancsnok intézkedik.

(5) A körletrendet a parancsnok határozza meg, azt jól látható helyen ki kell függeszteni.

(6) A körletparancsnok elkészíti a körlet védelmi tervét, amelyet elöljárója hagy jóvá.

(7) A körletben a női öltözőt, pihenőt és szállást a férfiakétól elkülönítve kell kialakítani.

(8) A határőrség körleteinek rendjét egyebekben az illetékes elöljárók a körletek rendeltetésének megfelelően szabályozzák.

Kiképzés, továbbképzés, önképzés

121. §

A Határőrség képzési rendszerének jogi alapjait, célját, alapelveit és működését, valamint a tudományszervező, módszertani, könyvtári, testnevelési és sporttevékenység feladatait, területeit átfogóan a hatályos Határőrség Képzési Szabályzata rögzíti.

Egészségügyi szolgálatképtelenség

122. §

(1) A határőr az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon kívül a szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok szerint jogosult egészségi és társadalombiztosítási ellátásra. Betegség, baleseti sérülés miatti kereső- (szolgálat) képtelensége, továbbá rehabilitáció (rekreációs) kezelése idejére szolgálatmentességre és egészségügyi szabadságra jogosult.

(2) A határőr szolgálatképességének helyreállítása érdekében köteles a gyógykezelésére vonatkozó utasításoknak eleget tenni. Az elöljáró kezdeményezheti a kereső-, illetve szolgálatképtelenség felülvizsgálatát, és a fegyelmi felelősségre vonást, ha a tudomására jutott tényekből arra lehet következtetni, hogy a határőr e kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A határőr munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának, illetve a megváltozott egészségi állapotú határőr alkalmasságának felülvizsgálatára külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

Állomáshely, lakóhely elhagyása

123. §

(1) Az állomáshely, lakóhely elhagyását a határőr elöljárójának jelenti, a szabadság engedélyezésére jogosult elöljáró, ha ez a szolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges az állomáshely, lakóhely elhagyását kivételesen megtilthatja.

(2) A közvetlen elöljáró gondoskodik az állomáshelyükön, lakóhelyükön kívül tartózkodók nyilvántartásáról.

Kérelem, szolgálati panasz esetén való eljárás

124. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 193. §-ában meghatározott kérelmet a határőr a saját nevében és ügyében terjesztheti elő. A szóban előterjesztett kérelmet, ha az ügy jellege megkívánja, vagy további intézkedést igényel, jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kérelmet a közbeeső elöljáró köteles a döntésre hivatott elöljáróhoz írásos véleményével együtt haladéktalanul felterjeszteni.

125. §

(1) A Hszt. 194. §-ában meghatározott szolgálati panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljáró - ha annak nem ad helyet - írásos véleményével együtt köteles felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz.

(2) Az elöljáró a panaszt alaposan és körültekintően 30 napon belül köteles kivizsgálni. Indokolt esetben az elöljáró az elintézés idejét 30 nappal meghosszabbíthatja. A döntésről a panasztevőt írásban vagy szóban értesíteni kell. A szóbeli értesítést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Az alaptalan panaszt indokolással kell elutasítani.

(4) Ha az elöljáró a panasztevővel szemben panasza miatt hátrányos megkülönböztetést vagy megtorlást alkalmaz, amennyiben a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

126. §

(1) A határőr kérelmével vagy panaszával érdekvédelmi szervezethez, ügyészséghez, bírósághoz, az állampolgári jogok általános hatáskörű vagy külön országgyűlési biztosaihoz közvetlenül is fordulhat.

(2)[44] A határőr a kérelmével vagy panaszával a szolgálati út betartásával fordulhat a az igazságügyi és rendészeti miniszterhez. A közbeeső elöljáró a kérelmet vagy panaszt állásfoglalásával együtt haladéktalanul köteles továbbítani.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

127. §

E rendelet alkalmazásában:

a) határőrségi feladat: a Hőr. tv. 22. §-ában felsorolt feladat;

b) rendvédelmi szervek: az Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése g) pontjában foglaltakon túl a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok;

127/A. §[45]

E rendelet 22. §-ának (5) és (6) bekezdése a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az úti okmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról szóló, 2004. december 13-i 2133/2004/EK tanácsi rendelet 2. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

128. §

Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény végrehajtására kiadott 66/1997. (XII. 10.) BM rendelet 12-16. §-a, 24-74. §-a és 77-83. §-a, valamint a 2. számú melléklete.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 40/2001. (XII. 23.) BM rendelethez[46]

A Határőrség Szolgálati Szabályzat 4. §-ának (1) bekezdése szerinti jogi személyek megnevezése és székhelye

1. Határőrség Országos Parancsnoksága

1021 Budapest II., Labanc utca 57.

2. Győri Határőr Igazgatóság

9026 Győr, Szövetség utca 17.

3. Pécsi Határőr Igazgatóság

7600 Pécs, Athinay út 7.

4. Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság

6400 Kiskunhalas, Keceli út 2.

5. Orosházi Határőr Igazgatóság

5900 Orosháza, Gyopárosi út 1.

6. Nyírbátori Határőr Igazgatóság

4300 Nyírbátor, Bocskai utca 2-4.

7. Miskolci Határőr Igazgatóság

3501 Miskolc, Szeles utca 73.

8. Budapesti Határőr Igazgatóság

Budapest, Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér,

1675 Budapest, Pf. 10.