89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A területfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási-képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;

b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának, valamint a Széchenyi Terv programjai megvalósításának segítése;

c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;

d) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítés.

(2)[1] A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.) is alkalmazni kell.

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. jogcím, területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai megnevezés alatti kiadási előirányzat felhasználására.

(2)[2] A megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: megyei tanács) külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig pályázati rendszer keretében dönthetnek a támogatásról. A külön jogszabályban meghatározott összeg 2%-át fordíthatják a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos kiadásokra.

(3) A célelőirányzatnak a regionális, illetve a megyei tanácsok által felhasználható, külön jogszabály2 szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(4)[3] A regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: regionális tanács) a külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig - a 20. § (6) bekezdésében meghatározott eltéréssel - pályázati rendszer keretében döntenek a támogatásról.

A támogatás általános feltételei

3. §

(1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe számára nemzeti elbánást biztosít, e rendeletet a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is alkalmazni kell.

(2) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csődeljárás és a felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. §

(1)[4] A támogatási formák:

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás,

c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.

A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni az adott támogatás esetében a)-c) pontokban megfogalmazott támogatási formák közös támogatástartalmát.

(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás. A területfejlesztési célelőirányzat központi, valamint decentralizált regionális és megyei kereteiből azonban egy beruházásra együttesen is megítélhető támogatás.

(3) A célelőirányzatból munkahelymegtartó és munkahelymegőrző beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatba (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem finanszírozható.

(4)[5] A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Önkormányzat és e rendelet 27/A. §-ában meghatározott kistérségi pályázati rendszerben megvalósuló fejlesztésekhez forrás kiegészítésre megítélt támogatást, illetve más központi előirányzattal közösen meghirdetett pályázatokból megítélt támogatást.

(5) A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba (ültetvénytelepítés esetében a telepítési naplóba) történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát

kell tekinteni.

(6)[6] Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét - de minimum 5000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot - kell befizetni az FVM 10032000-01220191-59000002 számú "Területfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai" elnevezésű fejezeti számlára, a befizetés jogcímének és az ÁHT 209346 azonosító jel egyidejű feltüntetése mellett. Mentesülnek a pályázati díj befizetése alóli kötelezettség teljesítésétől az e rendelet 27/A. §-ában meghatározott kistérségi pályázati rendszerben benyújtásra kerülő pályázatok.

(7) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni.

5. §

(1) Pályázat a külön jogszabályokban3 meghatározott kedvezményezett térségekben és településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a célelőirányzat decentralizált, illetve központi keretei terhére kiírt pályázati felhívások alapján.

(2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás az alábbiakban megfogalmazott feltételek közül bármelyiknek megfelel:

a) regionális, térségi, megyei, illetve kistérségi fejlesztési program keretében valósul meg;

b) vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban valósul meg.

6. §

(1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások esetén:

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;

b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell;

c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani.

(2) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(3) Ültetvénytelepítések támogatása esetén a beruházás megvalósításának időtartama maximum 7 év. A telepítésnek az ültetvény fajtájának megfelelően de maximum 7 éven belül termőre kell fordulnia.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás, illetve alkotás ideje maximum 24 hónap.

7. §

(1) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM).

(2) A falusi idegenforgalmi fejlesztéseknél a szolgáltatási kötelezettséget öt évig fenn kell tartani. A szolgáltatási kötelezettség fennállásáig a támogatás összegének megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja az FVM.

8. §

(1)[7] A fejlesztés megvalósításához

a) az önkormányzatoknak és a nonprofit szervezeteknek 10%,

b)[8] természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 35%,

c) az egyéb szervezeteknek 50%

saját forrással kell rendelkezniük.

(2)[9] Kivételesen indokolt esetben - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell saját forrással rendelkeznie az e rendelet 27/A. §-ában meghatározott kistérségi pályázati rendszerben pályázó önkormányzatoknak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből, a 2001. és 2002. évben is kaptak támogatást.

9. §[10]

Az egy projekthez igénybe vett, az Áht. 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Rend. 29. §-ában meghatározott mértéket.

10. §

(1) A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a)[11] a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglevő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek. Az előkészítés támogatására külön önálló pályázat nem nyújtható be. Szinten tartó beruházásra fordított költségek nem elszámolhatók.

b)[12] az ÁFA-t is tartalmazó összköltség, ha kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatással finanszírozott beruházással kapcsolatosan ÁFA levonási joga nincs;

c) szerződésben előirányzott pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz;

d) az ültetvénytelepítésnél a külön jogszabályban4 meghatározott költségek;

e) a felsőoktatási, kulturális és képző intézmények munkaerő-átképzés és továbbképzés területén végzett programjai esetében a képzés feltételeinek megteremtése, a munkahelyteremtésben való tanácsadói, illetve kutatási tevékenység területén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az a) és a b) pontban meghatározottak szerint;

f) a felsőoktatási és képző intézmények az innovációt és a technológia-átvételt elősegítő együttműködések területén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az a) és a b) pontban meghatározottak szerint.

(2) A támogatással létrehozott ipari parkokban megvalósuló beruházások esetében a támogatás szempontjából az ingatlan megvásárlása nem elismerhető költség.

11. §

(1)[13] A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg az e rendelet 1. és 3. számú melléklet szerinti támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igénybevételtől eltérően

a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgálat alapján, a hitelszerződésben rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható,

b)[14] programkészítés esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor vehető igénybe. Ha a program elfogadásának rendjét külön jogszabály nem írja elő, akkor a támogató elfogadó nyilatkozata alapján igénybe vehető a további 80% is. Amennyiben a program elfogadásának rendjét külön jogszabály írja elő, ekkor a támogatás 60%-a az egyeztetésre alkalmas program elkészítését követően vehető igénybe. A fennmaradó 20%-a külön jogszabályban meghatározott egyeztetések lezárása, az elfogadott észrevételek átvezetése után a támogatási döntést hozó nyilatkozata alapján vehető igénybe.

(4)[15] Az R. 91. § (4) bekezdése alapján folyósított előleg esetén annak összegére a felhasználásról történő elszámolásig a 7. § (1) bekezdése szerinti biztosítékot keli nyújtani, amennyiben azt a rendelet a támogatási célhoz nem írja elő.

(5)[16] Amennyiben a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás - vagy a támogatás egy részének - igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti.

12. §

(1) A központi és a megyei pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A támogatási tartalom és/vagy támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)-(6) és a (9)-(10) bekezdésekben meghatározott többlettámogatások mértékét.

(2) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5% mértéket. A kamattámogatások teljes összegével számított támogatási intenzitás azonban nem haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott felső határát.

(3) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeken belül, ha a térség külterületi szántóterületének aranykorona értéke nem haladja meg a 17 AK/ha-t, mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(4) Az agrárintegrációt elősegítő támogatási célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10% ponttal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(5) A vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(6) A cigányság életkörülményeit javító munkahelyteremtő és termelő infrastrukturális fejlesztések 15% ponttal magasabb támogatást kaphatnak az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határánál, ha azt a településen működő cigány kisebbségi önkormányzat és/vagy szervezet támogatja.

(7) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 500 000 Ft-ot.

(8) A munkahelymegtartó és munkahelymegőrző beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1000 000 Ft-ot.

(9) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke legalább 50 főt elérő új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél, a (7) bekezdésben megállapított egy munkahelyre jutó támogatás mértékét 500 000 Ft-tal meghaladhatja, azonban egy beruházás esetén a 200 000 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(10) A Tv. 61. § (1) bekezdésében gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévőnek minősített Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyék fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében 10% ponttal magasabb támogatás adható az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határánál.

(11.) A célelőirányzat központi és decentralizált regionális, illetve, megyei kereteiből egyaránt támogatott beruházások, fejlesztések esetében az együttes támogatás mértéke maximum 20%-kal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott mértéket.

(11)[17] A célelőirányzat központi és decentralizált regionális, illetve megyei kereteiből egyaránt támogatott kistérségi fejlesztési programok megvalósítását szolgáló és munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések esetében az együttes támogatás mértéke legfeljebb 15% ponttal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott mértéket.

(12) A (3)-(6) és (9)-(10) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható.

(13)[18] A Rend. szerinti érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagy beruházások az előbbi kormányrendelettel összhangban támogathatók.

(14) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni.

(15) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozók kötelesek megvizsgálni, és támogatásáról dönteni különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A döntéshozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás nem ítélhető meg.

(16) A következő évekre vállalt támogatási kötelezettség nem haladhatja. meg az éves decentralizált regionális, illetve megyei, valamint központi feladatokat szolgáló keretek 40%-át.

13. §

(1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába, vagy adható bérbe.

(2) Ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, a 14. § (2)-(3) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy megbízottja akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja. A támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

14. §

(1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

(2) Az igénybevett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha

a) a beruházást nem helyezik üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, adják más társaság tulajdonába vagy adják bérbe; vagy

b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg; vagy

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy

d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben

a) a vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni;

b) a visszatérítendő támogatásban részesült beruházás esetén a bevételből a támogatás teljes, kamatokkal terhelt összegét kell visszafizetni;

c) több támogatási formából támogatásban részesült beruházás esetén a bevételből a támogatás teljes, kamatokkal terhelt összegét kell visszafizetni.

(4) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamatai visszafizetésére az (5) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra további késedelmi kamatot kell fizetni.

(5) Az (1)-(4) bekezdések alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Kincstár 10032000-0172027500000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni.

A megyei pályázati rendszer

15. §

A megyei tanács a pályázati rendszerűen a rendelkezésre álló keret terhére támogatást nyújthat:

a)[19] az elfogadott megyei és kistérségi területfejlesztési programban szereplő beruházások megvalósításához;

b) munkahelyteremtő beruházások, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő fejlesztésekhez, beruházásokhoz (beleértve az ültetvénytelepítést, az agrárintegrációt elősegítő kistermelői önszerveződő beruházásokat, valamint a kulturális örökség körébe tartozó hagyományos népi kismesterségek fejlesztését szolgáló fejlesztéseket és beruházásokat is);

c)[20] ipari területek, innovációs központok és inkubátor, házak kiépítéséhez;

d) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez;

e) a regionális tanácsok által nem támogatott, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő és vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházásokhoz, beleértve a halastó kiépítését szolgáló vízi építményt, a hírközlést, informatikát, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését;

f) a humánerőforrást - beleértve az oktatást, a szakipari képzést, a munkanélküliek reintegrációját, valamint az egészségi állapot és a kulturális örökség megőrzését is biztosító fejlesztésekhez;

g) a falusi idegenforgalomi fejlesztésekhez (beleértve az épített örökségi értékek, műemlékek és régészeti emlékek megóvását és hasznosítását célzó beruházásokat és fejlesztéseket);

h) a megyei tanács határozatában rögzített roma programokhoz.

i)[21] az a) és h) pontokban meghatározott beruházások támogatása esetén azokat a b) és g) pontokban meghatározott célok közé is be kell sorolni, és e rendelet támogatási feltételeiről szóló 3-14. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

16. §

(1) A megyei tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást és a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerét - első alkalommal e rendelet hatálybaléptetését követő 15 napon belül - a megyei tanács elnökének a kezdeményezésére a megyei önkormányzat hivatalos lapjában és legalább egy helyi média útján köteles közzétenni. A pályázatokat az adott év szeptember 30-áig lehet benyújtani.

(2) A 15. § e)-h) pontjaiban meghatározott támogatási célok közötti prioritást a megyei tanács határozza meg, és a rendelkezésre álló források függvényében a támogatási célokat szűkítheti.

(3) A megyei tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani.

(4)[22] A pályázat befogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség.

(5) A támogatási pályázatoknak az R. 83. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében, a 84. §-ában megjelölt adatokat kell tartalmazniuk, e § (6) bekezdésében foglaltak mellett.

(6) A pályázathoz az (5) bekezdésben foglaltakon kívül csatolni kell térségi gazdasági integrációs programok esetében szervezeti formától függően értelemszerűen:

a) az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát;

b) integrációs szervezet természetes személy tagja esetében értelemszerűen a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adószámot;

c) a pályázók utolsó éves mérlegbeszámolója letéti példányának másolatát;

d) a pályázók vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat;

e) a pályázók által 1995. január 1-je után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását;

f) a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást;

g) az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló, közokiratban foglalt visszavonhatatlan nyilatkozatát az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról;

h) az integrációs szervezet üzleti tervét.

17. §

(1)[23] A támogatásra benyújtott pályázatról a befogadást követő 60 napon belül dönt a megyei tanács. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Rend. szerint érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül, a Rend. 47. §-a szerint kell eljárni.

(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban az R. 85. §-ában, valamint a 86. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) A támogatási szerződéseket a megyei tanács döntését követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából - a megadott 90 napos határidőtől számított 30 napon belül - nem kerül sor, a megyei tanács támogatási döntése érvényét veszti.

(4) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az R. 87. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A megyei tanács támogatási döntéseit, a megyei tanács elnökének a kezdeményezésére a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben nyilvánosságra kell hozni.

18. §

(1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a megyei tanács akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az

a) az R. 87. §-ban foglalt feltételeket teljesítette, és

b) a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolta.

(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha

a) az R. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik;

b) a Kbt. rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a támogatott nem nyújtja be.

A támogatások folyósítása, ellenőrzése

19. §

(1) A támogatásokat a Kincstár az R. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a támogatási szerződés és a kifizetés összehangolását az FVM megbízása alapján a Kincstár végzi;

b)[24] a támogatott számláját a Kincstárhoz nyújtja be, a támogatás a 14. §, valamint a 17. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a Kincstár, valamint a megyei tanács munkaszervezete vesz részt.

(3)[25] A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket, illetve a megyei és regionális programok végrehajtását a tanács évente értékeli. Az arról készült jelentést a tárgyévet követő február 15-éig az FVM által meghatározott formában és tartalommal elkészíti és megküldi.

A regionális támogatási rendszer különös szabályai

20. §

(1)[26] A PHARE Árnyékprogram megvalósításának feltételeit az FVM, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve a Közép-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, a Dél-Dunántúli, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács regionális fejlesztési tanácsonként külön-külön megállapodásban rögzítik. A megállapodásoknak az R. 71. §-ában előírtakat tartalmaznia kell.

(2) Az rft.-ék az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltak figyelembevételével elkészítik 3 éves Előzetes Regionális Fejlesztési Programjaikban (a továbbiakban: ERFP), humánerőforrás-fejlesztési, kis- és középvállalkozás-fejlesztési, foglalkoztatási és rehabilitációs, valamint területfejlesztési alprogramjaikat, intézkedéseiket éves ütemezésben.

(3) Az ERFP-éket az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodásokban foglaltak szerint a minisztériumokkal egyetértésben, az rft.-ék hagyják jóvá.

(4)[27] Az FVM az R. 72. §-ában foglaltaknak megfelelően - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a minisztériumokkal egyetértésben elkészíti és benyújtja az Államháztartási Hivatalnak (a továbbiakban: ÁHH) az ERFP-k tárgyévre szóló Feladatismertetőit.

(5) Az rft.-ék alprogramonként elkészítik a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratokat, és megküldik az FVM-nek. Az FVM a minisztériumokkal egyetértésben benyújtja a Kincstárnak a tárgyévre szóló Feladatfinanszírozási Engedélyokiratokat.

(6)[28] A regionális tanácsok a regionális jelentőséggel bíró egyedi beruházások támogatásáról pályázat kiírása nélkül dönthetnek. Az egyedi nagy beruházásokról a regionális tanácsok kiállítják és elküldik az FVM-nek az R. 5. számú melléklete szerinti Beruházásismertetőt és Beruházásfinanszírozási Alapokmányt. Az FVM a minisztériumokkal egyetértésben benyújtja azokat az ÁHH-nak.

(7)[29][30] Az ÁHH az R. 73. §-ának rendelkezése szerint vizsgálja és fogadja be a feladat- és beruházásfinanszírozási okmányokat.

A Munkaerőpiaci Alap felhasználására vonatkozó különös szabályok

21. §

(1)[31] A regionális tanácsok által kidolgozott foglalkoztatási alprogramoknak a Munkaerőpiaci Alapból történő finanszírozásáról az FVM előterjesztése alapján a MAT dönt.

(2)[32] Az alprogram foglalkoztatási részének a MAT részére történő előterjesztéséhez - szükség szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium véleményének kikérésével - a gazdasági miniszter egyetértése szükséges.

(3)[33] Az alprogram rehabilitációs részének jóváhagyásához a szociális és családügyi miniszter egyetértése szükséges.

(4)[34] A foglalkoztatási alprogram megvalósítási feltételeit, valamint az alprogramoknak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész "Foglalkoztatási és képzési támogatások" előirányzat terhére történő finanszírozását az FVM a Foglalkoztatási Hivatallal megállapodásban rögzíti.

(5)[35] A rehabilitációs alprogramok a megvalósítás feltételeit, valamint az alprogramoknak a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész "Munkahelyteremtő támogatás" előirányzat terhére történő finanszírozását az FVM a Szociális és Családügyi Minisztériummal megállapodásban rögzíti.

A regionális pályázati rendszer

22. §

(1) A megállapodásokban, a Feladatismertetőkben és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratokban foglaltaknak megfelelően az rft.-ék kidolgozzák a pályázati felhívásokat, amelyek tartalmazzák:

a)[36] a területfejlesztési PHARE programok feltételeinek figyelembevételével a támogatás szempontjából elismerhető költségeket a támogatás intenzitásának felső határát, a vállalkozások és nonprofit szervezetek eltérő támogatási lehetőségeit a Rend. 29. §-ának rendelkezései szerint;

b) a pályázatok értékelésének szempontjait.

(2) Az ERFP-ék megvalósítása érdekében az rft.-ék közreműködő szervezeteket vehetnek igénybe.

(3) A pályázati felhívásokat az Engedélyokiratok kézhezvételét követő 15 napon belül a régiókat alkotó megyei önkormányzatok hivatalos lapjaiban és egy országos napilapban kell közzétenni.

(4) A pályázatokat a közreműködő szervezethez kell benyújtani. A közreműködő szervezet gondoskodik a pályázatok nyilvántartásba vételéről. A pályázat benyújtási időpontjának megállapítása, illetve hiánypótlás esetén a 16. § (1) és (4) bekezdésében megfogalmazottak szerint kell eljárni.

(5) A beérkezett pályázatok elbírálására Szakértői Bizottságot kell létrehozni. A Szakértői Bizottság egy-egy tagját a megyei tanácsok, illetve a fővárosi önkormányzat javaslatára az rft., valamint a minisztériumok nevezik ki.

(6) A Szakértői Bizottság

a) elnöke a miniszter által kinevezett személy;

b) üléseit az elbírálásra alkalmas pályázatok megküldésével, az ülést megelőzően 8 nappal korábban az elnök, írásban hívja össze;

c) határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza az rft. által elfogadott szempontrendszer alapján;

d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kialakított sorrenddel együtt az rft.-nek kell megküldeni.

(7)[37] Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Rend. szerint érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül, a Rend. 47. §-a szerint kell eljárni.

(8)[38] Az rft. a Szakértői Bizottság javaslatától csak minősített többséggel térhet el. A regionális fejlesztési tanács eltérő döntését indokolni köteles. Az indokolásnak valósnak, tényszerűnek és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(9)[39][40] Az R. 85. §-át a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a támogatásra benyújtott pályázatokról a befogadást követő 90 napon belül dönt a regionális tanács,

b) a támogatási szerződések megkötésénél az e rendelet 17. § (3) bekezdése szerint kell eljárni,

c) a támogatási szerződést a regionális tanács elnöke írja alá.

(10)[41][42]

A támogatás folyósítása

23. §

(1) A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolítását, ellenőrzését az R. 76. §-ában foglaltak szerint a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a közreműködő szervezet a benyújtott számlákat ellenőrzi és igazolja (érvényesíti);

b) a közreműködő szervezet az ellenőrzött és igazolt számlát utalványozásra a FVM-nek megküldi;

c) az utalványozott számlát az FVM megküldi a Kincstárnak.

(2) A támogatott projektek műszaki és pénzügyi ellenőrzése a közreműködő szervezet feladata. Az ERFP végrehajtásának ellenőrzése a minisztériumok feladata. A minisztériumok ellenőrzése kiterjed az rft.-ék és a közreműködő szervezetek, valamint a projektek műszaki és pénzügyi ellenőrzésére.

Az előzetes regionális fejlesztési programok végrehajtásának figyelemmel kísérése

24. §

(1) Az ERFP-ék végrehajtásának megfigyelésére és értékelésére Regionális Monitoring Bizottságokat (a továbbiakban: RMB) kell létrehozni a megállapodások megkötését követő 3 hónapon belül.

(2) Az RMB-ék feladatai:

a) meggyőződni az ERFP-ék végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről;

b) megerősíteni vagy módosítani az ERFP-ék megfigyeléséhez és értékeléséhez meghatározott fizikai és pénzügyi mérőszámokat;

c) az ERFP-ék jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálni és jóváhagyni az ERFP-éken belül végrehajtandó intézkedések, pályázatok kiválasztására vonatkozó kritériumok érvényesülését;

d) rendszeres időközönként megvizsgálni az ERFP-ék sajátos célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket;

e) vizsgálni az ERFP-ék végrehajtásának eredményeit, különösen azoknak a céloknak az elérését, amelyeket a különböző intézkedésekkel és az évenkénti közbenső értékeléssel kapcsolatban tűztek ki;

f) vizsgálni és jóváhagyni az ERFP-ék végrehajtásáról szóló féléves és éves jelentéseket, valamint záró beszámolókat;

g) a kitűzött célok eredményesebb elérése érdekében az ERFP-éken belül, illetve között javaslatot tehetnek a tárgyévi források módosítására vagy felülvizsgálatára.

(3)[43] Az RMB-ék tagjai - akik az ERFP-ék végrehajtásában pénzügyileg, illetve végrehajtói szinten közvetlenül érintettek -:

a) a pénzügyi támogatásokat nyújtó minisztériumok egy-egy köztisztviselője;

b) a regionális tanácsok által kinevezett tag;

c) a régió megyei önkormányzatainak megyénként egy-egy képviselője.

(4)[44] Az RMB-ék üléseinek tanácskozási jogú állandó résztvevői:

a) az államigazgatás oldaláról a Pénzügyminisztérium és a Kincstár egy-egy köztisztviselője, illetve közalkalmazottja;

b) a területi szervek oldaláról

ba) a megyei tanácsok munkaszervezeteinek megyénként,

bb) a Munkaügyi Központoknak megyénként,

bc) a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság regionális irodái,

bd) a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelő-ség(ek)

egy képviselője;

c) a Megyei Munkaügyi Tanácsok munkaadói és a munkavállalói oldalának megyénként egy-egy képviselője.

(5)[45] Az RMB-k elnöki feladatait a regionális tanács által kinevezett tagok látják el.

(6) Az RMB-ék titkársági feladatait a közreműködő szervezetek látják el.

(7) Az RMB-ék:

a) szükség szerint, de legalább évente kétszer üléseznek. Üléseiket a titkárságok útján az elnökök hívják össze, üléseik összehívását tagjaik legalább egyötöde is kezdeményezheti;

b) a meghívókat, a napirendeket és a napirendi pontokkal kapcsolatos dokumentumokat legkésőbb az üléseket megelőző 15 munkanappal a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani, üléseik nem nyilvánosak;

c) akkor határozatképesek, ha üléseiken a tagok több mint fele jelen van, minden tagnak egy szavazata van, döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

d) üléseikről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 8 napon belül a Központi, illetve az illetékes Fejezeti Monitoring Bizottságoknak meg kell küldeni.

(8) Az RMB-ék Ügyrendjeiket maguk határozzák meg, legkésőbb az alakuló ülést követő ülésen, minősített többséggel. A tagok névsora az Ügyrend mellékletét képezi.

(9) A titkárságok feladata:

a) az ülések előkészítése;

b) a napirendi pontok szerint megtárgyalandó témákhoz tartozó dokumentumok összeállítása, és az érintettek rendelkezésére bocsátása;

c) döntések előkészítése;

d) az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, és az érintettek rendelkezésére bocsátása;

e) a féléves és az éves tevékenységekről szóló jelentések elkészítése, benyújtásuk jóváhagyásra;

f) az ERFP-ék kivitelezését, működését befolyásoló feltételek és kockázati tényezők vizsgálata.

(10) Az RMB-ék:

a) működési és titkárságainak költségvetését az Árnyékprogram költségvetéséből kell biztosítani;

b) tagjai munkájukért díjazásban nem részesülhetnek.

25. §

(1) Az ERFP-ék és alprogramjaik végrehajtásának figyelemmel kísérése-a 20. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásokban rögzített - fizikai és pénzügyi mutatók (indikátorok) alapján történik.

(2) Az indikátorok segítségével meg kell jeleníteni:

a) az intézkedések és prioritások sajátos céljait-lehetőség szerint számszerűsítve - és kölcsönös összhangjukat;

b) a program végrehajtása során időszakosan elért szintet, eredményeket és a megvalósítható legkorábbi időpontban hatásukat a megfelelő szinten (prioritás vagy intézkedés);

c) a pénzügyi terv teljesülésének állását.

(3) Az ERFP-ék, illetve alprogramjaik végrehajtásának figyelemmel kísérése a közreműködő szervezetek feladata. A (2) bekezdés szerinti fizikai és pénzügyi jelzőszámok gyűjtését, feldolgozását és ezek alapján értékelését a közreműködő szervezetek folyamatosan végzik, és ezek felhasználásával évente jelentést készítenek. A jelentéseket az rft.-ék a 24. §-ban meghatározott RMB-ék által történt jóváhagyás után továbbítják az Árnyékprogram végrehajtásában közreműködő minisztériumoknak, illetve a Pénzügyminisztériumnak.

(4) Az Árnyékprogram végrehajtásáról szóló éves rész-, majd a 3 éves záróbeszámolót a program végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszter terjeszti be a Kormánynak.

26. §

A beszámolás, a feladat lezárása során az R. 77. § rendelkezései szerint kell eljárni.

A területfejlesztés központi előirányzata

27. §

A miniszter a központi keretből a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatok finanszírozása mellett támogatást biztosít, különösen:

a) az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;

b) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő feladatok beruházásaihoz;

c) más központi forrásokkal közös finanszírozással meghirdetett központi fejlesztési programok beruházásaihoz;

d) a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott területfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló alábbi fejlesztésekhez:

da)[46]

db)[47] az agrártermékek nem hagyományos (energetikai, lebomló csomagolóanyag) célú felhasználásával összefüggő fejlesztésekhez.

dc) a gazdaságtalan szénbányák felszámolásából adódó társadalmi problémák kezeléséhez,

dd) a Gazdasági Minisztériummal közös ipari park pályázati rendszer 2000. évi pályázatai elbírálásának 2001. évre történő halasztásából következő feladatokhoz;

e) a 100 fő feletti munkahelyteremtő és a működő külföldi tőke bevonásával összefüggő beruházásokhoz;

f) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére.

27/A. §[48]

(1) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt hátrányos helyzetben lévő kistérség részére támogatást nyújthat:

a) a kistérségek felzárkóztatási fejlesztési programjainak kidolgozásához, beleértve a programban szereplő beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak, üzleti terveinek, engedélyeztetési dokumentumainak, támogatási pályázatainak elkészítéséhez és mindezek forrás igényét megalapozó pénzügyi terveihez, illetve az önálló (nem a programban szereplő) megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítéséhez;

b) a programokban szereplő beruházások megvalósításához.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő támogatási célokhoz adható halmozott támogatás felső határát a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A pályázat benyújtására jogosultak:

a) az (1) bekezdés a) pontjában szereplő célkitűzésekre a kistérségben székhellyel rendelkező területfejlesztési önkormányzati társulás;

b) az (1) bekezdés b) pontjában szereplő célkitűzések közül, az infrastrukturális beruházások esetében önkormányzatok és az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok; egyéb beruházások esetében az e rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak.

(4) Támogatás a forráshiány miatt elutasított pályázatok ismételt benyújtása esetén a pályázat benyújtására jogosultak részére, valamint az egyéb központi forrásokból az igényeltnél kevesebb támogatásban részesült, meg nem kezdett beruházásokhoz adható.

(5) Az adható támogatás felső határa az (1) bekezdés a) pontjában szereplő támogatási célok esetén:

a) kistérségi felzárkóztatási fejlesztési programok kidolgozásához legfeljebb tizenöt millió Ft,

b) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti terv, engedélyeztetési dokumentumok elkészítéséhez legfeljebb ötmillió Ft,

c) támogatási pályázatok elkészítéséhez az igényelt támogatás legfeljebb 2%-a, de legfeljebb hárommillió Ft.

(6) Az adható támogatás felső határa az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén:

a) önkormányzati beruházásoknál az elismerhető költségek 30%-a, illetve legfeljebb tizenöt millió Ft,

b) vállalkozók beruházásainál az elismerhető költségek 30%-a, illetve legfeljebb húszmillió Ft,

c) forráshiány miatt elutasított beruházásoknál a 3. számú melléklet szerint legfeljebb ötvenmillió Ft.

28. §

(1) A miniszter a 27. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátásához a központi pályázati rendszer keretében támogatást nyújthat.

(2)[49] A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást - első alkalommal e rendelet hatálybaléptetését követő 30 napon belül - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítő köteles közzétenni. A pályázatokat folyó év szeptember 30-áig lehet benyújtani.

(3) A célelőirányzat központi keretéből nyújtott támogatások esetén értelemszerűen érvényesíteni kell e rendelet 3-13. §-ában meghatározott támogatási, pályázati, támogatási szerződés megkötési feltételeket, intézkedéseket.

(4) A pályázatokat az FVM megbízásának megfelelően a Kincstárhoz kell benyújtani. A Kincstár

a) a beérkezett pályázatokat regisztrálja;

b) a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-előkészítési lapot készít, a hiányos pályázatoknál a hiánypótlás érdekében a 16. § (4) bekezdése szerint intézkedik.

(5) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt 7 tagú Szakértői Bizottság végzi, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki.

(6)[50] A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett regionális, illetve megyei tanács véleményét ki kell kérni. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Rend. szerint érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül, a Rend. 47. §-a szerint kell eljárni.

(7) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt.

(8)[51] A döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben kell közzétenni.

(9) A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Kincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá.

(10) A támogatási szerződéseket a miniszter döntését követő 90 napon belül meg kell kötni. A szerződés megkötésére a 17. § (3) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(11)[52] A támogatások folyósításánál e rendelet 19. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(12)[53] A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésére a Kincstár, a miniszter felkérésére az érintett regionális, illetve megyei tanács, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MeH) Nemzeti Területfejlesztési Hivatal jogosult.

Vegyes rendelkezések

29. §

(1) A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 2. § (3) bekezdése szerinti központi előirányzatot növeli. A visszafizetést a Kincstár 10032000-0172027500000000 számú bonyolítási számlára kell teljesíteni.

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld értékének megfelelő vételárrész 50%-át az FVM 10032000-01220191-59000002 számú "Területfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai" elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett.

(3) A miniszter-indokolt esetben-a (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.

(4) A 2000. december 31-e előtt hozott, de szerződésbe még nem foglalt támogatási döntések esetében a szerződéseket 2001. szeptember 30-ig meg kell kötni. Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére, a támogatási döntés érvényét veszti. A döntéshozó a szerződéskötésre nyitva álló határidőről, e rendelet megjelenésétől számított 15 napon belül írásban köteles a támogatottat értesíteni.

Értelmező és záró rendelkezések

30. §

E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés;

b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig;

c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

d) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

e) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat. Amennyiben a pályázónak egy statisztikai kistérségben több telephelye van, úgy foglalkoztatási kötelezettségét a telephelyek együttes foglalkoztatott létszáma alapján kell meghatározni;

f) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános "húzó" hatást fejthet ki;

g) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

h) térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására;

i) integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és

társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére;

j) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződéses alapon tartós (legalább 5 év) együttműködést folytató társulás;

k) integrációs finanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;

l) falusi idegenforgalom: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél;

m) közreműködő szervezetek: munkaszervezet és a fejlesztési ügynökség,

ma) munkaszervezet: a regionális, illetve a megyei tanács önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéselőkészítő belső szervezeti egysége,

mb) fejlesztési ügynökség: a regionális, illetve a megyei tanács által átadható, feladatai ellátására alapított, önálló jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezet;

n) PHARE Árnyékprogram: a PHARE program "Gazdasági és Szociális Kohézió" fejezetéhez kapcsolódó, azonban PHARE támogatásban nem részesülő, az Európai Unió Strukturális Alapjainak fogadására való felkészülést elősegítő program;

o) Előzetes Regionális Fejlesztési Program: az rft.-ék által, a PHARE Árnyékprogram keretében kidolgozásra kerülő hároméves fejlesztési program megnevezése;

p) alprogram: az Előzetes Regionális Fejlesztési Program szerves részét képező, speciális szakterületre kidolgozott program;

r) támogatási döntést hozó: a decentralizált pénzeszközök esetében a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok, a központi feladatokat szolgáló keret esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

s)[54]

kistérség: a statisztikai számjelrendszerről szóló 9001/1999. (SK. 2.) KSH közleményben foglaltak szerinti számjelkód 23-27. pozíciója szerint azonosan lehatárolt települések összessége.

31. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési célelőirányzat 2000. évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 50/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben annak előírásait kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg az R. 70. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok:)

"g) támogatási előirányzatok, kivéve az Előzetes Regionális Fejlesztési Programok végrehajtását szolgáló keret."

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Támogatható célok és támogatásuk intenzitásának felső határai a megyei és a központi pályázati rendszerben

I. Megyei pályázati rendszerben

II. Központi pályázati rendszerben

2. számú melléklet a 89/2001. (VI. I5.) Korm. rendelethez

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a 2001. és 2002. évi feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelési előirányzatokról szóló 4. számú melléklete az alábbiakkal egészül ki:

* 90/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a 2001. évi területfejlesztési célelőirányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló területfejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról a területfejlesztési célelőirányzat régióknak felosztott összege.

3. számú melléklet a 89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Támogatható célok és támogatásuk intenzitásának felső határai a kistérségi pályázati rendszerben

4. számú melléklet a 89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez[55]

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzéke

Baranya megye

1. Sásdi

2. Sellyei

3. Szigetvári

Bács-Kiskun megye

4. Bácsalmási

5. Kunszentmiklósi

Békés megye

6. Mezőkovácsházai

7. Sarkadi

8. Szeghalmi

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

9. Edelényi

10. Encsi

11. Ózdi

12. Sátoraljaújhelyi

13. Szerencsi

14. Szikszói

15. Sárospataki

Csongrád megye

16. Kisteleki

17. Mórahalmi

Hajdú-Bihar megye

18. Balmazújvárosi

19. Berettyóújfalui

20. Polgári

21. Püspökladányi

Heves megye

22. Hevesi

23. Pétervásári

Jász-Nagykun-Szolnok megye

24. Kunszentmártoni

25. Tiszafüredi

Nógrád megye

26. Bátonyterenyei

27. Salgótarjáni

28. Szécsényi

Somogy megye

29. Barcsi

30. Csurgói

31. Lengyeltóti

32. Tabi

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

33. Baktalórántházi

34. Csengeri

35. Fehérgyarmati

36. Mátészalkai

37. Nagykállói

38. Nyírbátori

39. Vásárosnaményi

Tolna megye

40. Tamási