150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet
a belügyminiszter feladat- és hatásköréről
A Kormány - a kormányzati munkamegosztás kialakítása céljából - a belügyminiszter feladat- és hatásköréről a következőket rendeli el:
1. §
A belügyminiszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - a jogszabályban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében, szakterületét illetően
a) javaslatot készít a kormánypolitika kialakítására;
b) előkészíti az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok, a köztársasági elnöki, a központi állami döntések tervezeteit, megalkotja a miniszteri rendeleteket (a továbbiakban együtt: előkészíti a jogi szabályozást);
c) kezdeményezi, előkészíti - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, kezdeményezi a Kormánynál a szervezett bűnözés és illegális migráció elleni harcra és a rendőri együttműködésre irányuló szerződések létrehozását, illetőleg a toloncegyezményekre irányuló nemzetközi szerződés megkötését, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, szervezi a nemzetközi együttműködést;
d) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról, az integrációs szakmai kapcsolatok szervezéséről;
e) előkészíti a migrációs és menekültügyi politikát érintő kormányzati döntéseket és koordinálja a kormányzati szervek migrációval kapcsolatos feladatait.
f)[1] előkészíti - az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával együttműködve - a nukleáris baleset-elhárítási nemzeti politikát érintő kormányzati döntéseket és koordinálja a kormányzati szervek nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait;
g)[2] ellátja a Nemzeti Sporthivatal felügyeletét és gyakorolja az alapító szervet megillető jogokat;
h)[3] együttműködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel a Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek, valamint a kormányzati informatika összhangja érdekében.
2. §
(1) A belügyminiszter általános közjogi feladatai körében
a) előkészíti az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásával, valamint az országos és helyi népszavazással kapcsolatos jogi szabályozást, továbbá irányítja és szervezi a választások, valamint az országos népszavazás lebonyolítását;
b) előkészíti a magyar állampolgársággal kapcsolatos jogi szabályozást, irányítja az állampolgárság megszerzésével, elvesztésével kapcsolatos igazgatási tevékenységet, előkészíti a köztársasági elnök állampolgársággal kapcsolatos döntéseit;
c) előkészíti a kérelmezési és panaszjogra (Alkotmány 64. §) vonatkozó jogi szabályozást;
d) előkészíti - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a magyar állampolgárok külföldre utazásával és útlevélellátásával, valamint a külföldiek beutazásával és magyarországi tartózkodásával kapcsolatos jogi szabályozást, és irányítja az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet;
e) előkészíti - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a menedéket kérő külföldiek menekültként vagy menedékesként való elismerésével és ellátásával kapcsolatos jogi szabályozást, irányítja a menekültügyi szervek működését, összehangolja a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos igazgatási tevékenységét;
f) irányítja az állampolgársági, az idegenrendészeti és a menekültügyi feladatokat ellátó szervezeti rendszert;
g) előkészíti a migrációs politikát érintő kormányzati döntéseket, és koordinálja a kormányzati szervek migrációval kapcsolatos feladatait;
h) a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.
(2) A belügyminiszter az Alkotmányban szabályozott minősített időszaki és honvédelmi feladatai körében
a) közreműködik a rendkívüli állapot, a szükségállapot, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt helyzet jogi szabályozásának előkészítésében és a végrehajtás szervezésében;
b) gondoskodik a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény előkészítéséről;
c) elrendeli - a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett - a határőrség magasabb készültségbe helyezését és mozgósítását;
d) az ország fegyveres védelmének terve alapján intézkedik a kijelölt határőr szervek át- és alárendeléséről;
e) irányítja - külön jogszabályban foglaltak szerint - az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek honvédelemmel kapcsolatos, továbbá a kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején végzendő tevékenységét, meghatározza a honvédelmi felkészítéssel, az országmozgósítással kapcsolatos feladataikat.
f)[4] ellátja a veszélyhelyzetet el nem érő katasztrófahelyzet esetén a külön jogszabályban megállapított katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzoltó szervezetekkel kapcsolatos hatásköreit.
3. §
(1) A belügyminiszter a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a helyi önkormányzatokkal, valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), a jegyző, a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) jogállásával, működésével, továbbá a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörével, működésével kapcsolatos jogi szabályozást;
b) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetőleg a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket;
c) előkészíti és kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatását;
d) meghatározza - a más minisztériumok szakirányítása alá nem tartozó igazgatási területeken - az államigazgatási feladat ellátásának szakmai szabályait;
e) összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységet;
f) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja az önkormányzatot érintő feladatok egyeztetését, összehangolását;
g) irányítja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat;
h) közreműködik az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos szakmai követelmények és a képesítési előírások meghatározásában, ellenőrzésében;
i) a közigazgatási hivatalok útján feladatkörében összehangolja a területi szervek közötti kapcsolatokat a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásában;
j) közreműködik a közigazgatási hivatalok útján a több megye, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő közigazgatási feladatokkal kapcsolatban a kormányzati döntések végrehajtásában;
k) előkészíti a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, valamint a helyi önkormányzatok társulásaival kapcsolatos jogi szabályozást;
l) előkészíti a közterület-rendészethez kapcsolódó jogi szabályozást.
m)[5] közreműködik a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében.
(2) A belügyminiszter a helyi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatkörében
a) ellátja - a pénzügyminiszterrel együttesen - a központi költségvetés előkészítéséből és végrehajtásából, valamint a zárszámadásból adódó, helyi önkormányzatokat érintő kormányzati teendőket, és szervezi az azok megalapozásához szükséges információszolgáltatást;
b) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait;
c) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozásának kidolgozásában, a feladatok végrehajtásának szervezésében;
d) közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra és támogatásokra, valamint a központi adókból részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében;
e) előkészíti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásával kapcsolatos jogi szabályozást; gondoskodik a címzett és céltámogatási rendszer, továbbá a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetben meghatározott önkormányzati fejlesztési támogatások finanszírozásáról, elszámolási rendjéről, valamint az ezt elősegítő információs rendszer működtetéséről;
f) közreműködik a helyi önkormányzatok és intézményeik számviteli, továbbá az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kidolgozásában, működtetésében;
g)[6]
h) közreműködik a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyoni helyzetét érintő állami döntések előkészítésében;
i) részt vesz az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában, a javaslatok kidolgozásában;
j) közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában;
k) kialakítja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozását, és működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert.
4. §[7]
(1) A belügyminiszter a Kormány sportpolitikai feladatainak teljesítése érdekében:
a) javaslatot tesz a Kormány részére - az érintett miniszterekkel együttműködve - a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, programokra, valamint összehangolja az érintett miniszterek sporttal kapcsolatos tevékenységét;
b) közreműködik az aktív, mozgásgazdag szabadidőtöltéssel, az egészségmegőrzéssel és -fejlesztéssel, valamint az egészségügy területén a megelőzéssel összefüggő állami feladatok végrehajtásában;
c) sportcélú, kis- és középvállalkozásokat ösztönző programokat kezdeményez;
d) ellátja a sporttal kapcsolatos szakképesítés, felsőfokú szakirányú továbbképzés, továbbá az Országos Képzési Jegyzék alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét;
e) ellátja a külföldön szerzett sportszakmai képesítések elismerésével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A belügyminiszter a sporttal kapcsolatos nemzetközi feladatai körében:
a) a Kormány képviseletében külön, előzetes felhatalmazás alapján ellátja-a külügyminiszterrel egyetértésben - a sportcélú két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmények előkészítésének, megkötésének és végrehajtásának feladatait;
b) feladat- és hatáskörében koordinálja a sporttal kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, ajánlásokkal kapcsolatos jelentések, vélemények előkészítését, gondoskodik a sporttal kapcsolatos nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásáról, és közreműködik a sporttal összefüggő nemzetközi kötelezettségeken alapuló jogalkotói munkában.
5. §[8]
A belügyminiszter a sporttal kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik:
a) az egészségügyi miniszterrel a lakosság egészségi állapotának megőrzésével, a sportegészségügyi rendszer működtetésével és fejlesztésével, a tiltott teljesítményfokozó szerek elleni küzdelemmel, a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos egészségügyi szempontok kidolgozásával, valamint a népegészségügyi program megvalósításával,
b) az egészségügyi miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel a nők, a családok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségfejlesztési célú sporttevékenységével kapcsolatos szakmai szempontrendszerek kidolgozásával,
c) az építésügyért felelős miniszterrel a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos építésügyi feltételek meghatározásával,
d) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel a felnőttképzés sportot érintő szabályozásával,
e) a gazdasági és közlekedési miniszterrel a sportcélú kis- és középvállalkozások ösztönzésére meghatározott programok végrehajtásával, a szabadidős, rekreációs célú sportlétesítményekben forgalmazható termékek és sportszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó szabályozás kialakításával,
f) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatások és szolgáltatások megteremtésével, valamint a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok megvalósításával,
g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos környezet- és természetvédelmi feltételek kidolgozásával,
h) a nemzeti kulturális örökség miniszterével a gyermekek és a fiatalok iskolán kívüli szabadidőtöltése feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásával és végrehajtásával,
i) az oktatási miniszterrel az oktatási rendszerben folyó testnevelés feladatainak meghatározásával, a szakképzés sportot érintő szabályozásával, a testkulturális felsőfokú képzések képesítési követelményeinek kidolgozásával, valamint a köz- és a felsőoktatásban részt vevők egészséges életmódja és szabadidő sportolása feltételeinek kialakításával,
j) a pénzügyminiszterrel az állami tulajdon vagyonkezelése, illetve privatizálása során külön törvényben meghatározottak szerint a sportcélú vagyon és vagyoni értékű jogok védelme érdekében a pályázati feltételek meghatározásával, a privatizációs szerződések véleményezésével, illetve jóváhagyásával összefüggő kormányzati teendők ellátásában.".
6. §
(1) A belügyminiszter közigazgatás-szervezési feladatkörében
a) a Kormány közigazgatás-fejlesztési programjának végrehajtásához kapcsolódóan a közigazgatási hivatalok közreműködésével igazgatási modellkísérleteket, mintafejlesztéseket végez, javaslatot tesz a korszerű igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására; szakmai módszertani szempontból segíti az önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek közigazgatás-szervezési tevékenységét, javaslatot készít a regionális közigazgatási intézményrendszer átalakítására;
b)[9] irányítja a Magyar Közigazgatási Intézetet, irányítási jogkörét a közigazgatás fejlesztést és korszerűsítést szolgáló szakmai kutatási tevékenység tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közreműködésével gyakorolja. A miniszterek intézményirányító tevékenységét Irányító Tanács segíti, amelynek elnökét a belügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel való egyetértésben bízza meg. Tagjai a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárai. Az Irányító Tanács tagjai számának szükségessé váló növeléséről a két miniszter együtt dönt. Az Irányító Tanács a miniszterek szakmai javaslattevő és véleményező szerve, az Irányító Tanács feladatait az Intézet alapító okirata tartalmazza;
c) kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait.
(2) A belügyminiszter a közigazgatási személyzetpolitikai feladatkörében
a) kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat működési elveit és jogi szabályait, előmozdítja ezek érvényesülését, közreműködik eszközrendszerének kialakításában;
b) közreműködik a Kormány közigazgatási tárgyú személyzetpolitikai döntéseinek kialakításában, és összehangolja ezek végrehajtását;
c) előkészíti a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, etikai, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást, működteti a központi közszolgálati nyilvántartást és a közszolgálati ellenőrzési rendszert;
d) működteti a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot, továbbá képviseli a Kormányt az országos közszolgálati érdekegyeztetés során;
e) ellátja a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, szervezi, összehangolja a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat;
f) feladatkörében előkészíti a Kormány, illetőleg a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó személyügyi döntéseket;
g) javaslatot dolgoz ki a közigazgatás létszám- és bérgazdálkodási rendszerének kialakítására, valamint továbbfejlesztésére;
h) gondoskodik a köztisztviselők képzését, továbbképzését és átképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemeinek meghatározásáról;
i)[10]
7. §
(1) A belügyminiszter a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatkörében
a) irányítja a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot;
b)[11] előkészíti a rendőrség jogállásával, feladatkörével, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást és egyéb kormányzati döntéseket;
c)[12] kiemelt figyelmet fordít a bűnmegelőzési tevékenységre; ennek keretében közreműködik a bűnmegelőzéssel kapcsolatos jogi szabályozásban, az eredményes bűnmegelőzési tevékenység érdekében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság társelnökeként részt vesz a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok tárcák közötti irányításában, a hatékony társadalmi fellépés összehangolásában, irányítja a felügyelete alá tartozó rendvédelmi és egyéb államigazgatási szervek bűnmegelőző tevékenységét, azok együttműködését az önkormányzatokkal, a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel, ellátja és végrehajtja a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő tárca feladatokat;
d)[13] nemzeti szinten koordinálja a határon átnyúló szervezett bűnözés megelőzésének tárcák közötti feladatait, valamint a rendvédelmi szerveknek az üzleti szférával folytatott bűnmegelőzési együttműködés kérdéseit;
e)[14] irányítja az EU keretében folytatott bűnmegelőzési együttműködés belügyminiszteri hatáskörbe utalt területeit, a nemzetközi bűnmegelőzési hálózat hazai kapcsolattartójaként eleget tesz a jogszabályokból és nemzetközi szerződésekből az országra háruló együttműködési kötelezettségeknek;
f)[15] irányítja a rendőrség tevékenységét és működését;
g)[16] elvégzi - a honvédelmi miniszterrel együtt - a honvédelem szempontjából különösen fontos létesítmények kijelölését;
h)[17] kijelöli az ország működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket, irányítja az ezzel összefüggő igazgatási és rendészeti tevékenységet;
i)[18] irányítja a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési célú ellenőrzésével és bűnfelderítésével kapcsolatban a Kormány által meghatározott feladatokat;
j)[19] közreműködik a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében;
k)[20] meghatározza a rendőri és határrendészeti oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
l)[21] közvetlen felügyeletet gyakorol - külön törvényben foglaltak szerint - a rendészeti felsőoktatási intézmény felett, továbbá szabályozza az intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét, az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit, továbbá a hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.
(2) A belügyminiszter az államhatár őrizetével és a határforgalom ellenőrzésével összefüggő feladatai körében előkészíti - a honvédelmi miniszterrel együttműködve - az államhatár őrizetével, a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos jogi szabályozást.
(3) Irányítja a határőrséget, összehangolja az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról szóló kormányzati feladatokat; irányítja a határellenőrzési Tárcaközi Bizottság munkáját.
(4) A belügyminiszter az élet- és vagyonbiztonság védelmére irányuló feladatai körében
a) előkészíti - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos jogi szabályozást;
b) előkészíti - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozást, egyéb kormányzati döntéseket;
c) irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat;
d) előkészíti a tűz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást, kialakítja a tűz elleni védekezés szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesítéséről, ellátja a tűz elleni védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat;
e) irányítja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi tevékenysége felett;
f) irányítja és az érintett miniszterekkel együttműködve működteti az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszert;
g) előkészíti a magánrendészettel, a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos szabályokat, továbbá gondoskodik tevékenységük szakmai felügyeletéről;
h) ellátja a Légiközlekedés Védelmi Bizottság elnöki teendőit, valamint a Légiközlekedésről szóló törvény alapján a hatáskörébe utalt feladatokat;
i) ellátja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának (SCEPC) szerveivel való kapcsolattartást;
j) ellátja a polgári veszélyhelyzet tervezésével összefüggő feladatokat;
k) előkészíti - az érintett miniszterek közreműködésével - az ipari balesetek megelőzésével, valamint az ipari balesetekkel kapcsolatos veszélyhelyzetre felkészüléssel összefüggő jogi szabályozást;
l) ellátja az ipari balesetekkel kapcsolatos nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszer szakmai felügyeletét.
m)[22] biztosítja a RODOS valósidejű nukleáris baleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit, felügyeli annak tevékenységét, kapcsolatot tart az európai adatcsere központokkal;
n)[23] ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit.
8. §
A belügyminiszter az e rendelet 2-7. §-ában fel nem sorolt igazgatási területeken adódó feladatai körében, az önkormányzatok esetén azok érdekszövetségeivel is együttműködve
a) közreműködik a települési önkormányzatokat érintő területfejlesztési és területrendezési feladatok településfejlesztési feladatokkal való összehangolásában;
b)[24] elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek megvalósulását, összhangban az országos célkitűzésekkel, továbbá kialakítja a településfejlesztéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket.
c) összehangolja a települési önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztési, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztési, tervezési és gazdálkodási feladatokat, ennek keretében ellátja a kormányzati településpolitika megvalósításából reá háruló feladatokat, gondoskodik - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - az önkormányzatok településfejlesztési tevékenységének kormányzati támogatása érdekében szükséges eszközrendszer kialakításáról és működtetéséről, közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek a szabályozásában, valamint a sajátos adottságú és speciális helyzetű települések fejlesztésével összefüggő kormányzati feladat ellátásában, részt vesz a települések fejlesztésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében;
d) irányítja a kommunális ellátással és a településüzemeltetéssel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátását;
e) előkészíti az állampolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásával, névváltozásával, az anyakönyvezéssel kapcsolatos jogi szabályozást, és irányítja az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet;
f) előkészíti - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a szabálysértések központi szabályozását, és összehangolja a szabálysértési hatóságok tevékenységét;
g) előkészíti a kedvezményezett települések besorolását a települések közötti jelentős fejlettségi különbségek mérséklése érdekében;
h) előkészíti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait, és összehangolja a különös eljárási szabályok előkészítését;
i) előkészíti az állam- és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogi szabályozást;
j) irányítja - külön törvényben foglaltak szerint - az államtitok és a szolgálati titok védelmére irányuló tevékenységet, szakfelügyeletet gyakorol az állami szervek titokvédelmi tevékenysége felett;
k) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat;
l) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, irányítja a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatos feladatokat;
m)[25] előkészíti a temetkezéssel, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást;
n)[26] ellátja mindazon feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket, amelyeket számára jogszabály megállapít.
8/A. §[27]
(1) A külföldi minősített iratok kivételével a belügyminiszter a köziratok kezelésének szakmai irányításával összefüggő feladatkörében, az elektronikus iratkezelés fokozatos bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében
a) folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat;
b) koordinálja, a Kormány által megjelölt stratégiai célok és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások figyelembevételével, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, központi hivatalokkal (a továbbiakban együtt: központi államigazgatási szervek), valamint - az informatikai és hírközlési miniszterrel együttműködve - a területi és helyi államigazgatási szervek, a helyi önkormányzati hivatalok és a közlevéltárak iratkezelése informatikai feltételrendszerének, infrastruktúrájának megteremtésére irányuló fejlesztési tervek elkészítését;
c) javaslatokat dolgoz ki, az informatikai és hírközlési miniszterrel együttműködve, a b) pontban nem szereplő közfeladatot ellátó szervek iratkezelése informatikai feltételrendszerének fejlesztésére.
(2) A külföldi minősített iratok kivételével a belügyminiszter a jóváhagyott fejlesztési tervek, valamint az iratkezeléshez fűződő szakmai, ügyviteli és levéltári érdekek együttes figyelembevételével
a) előkészíti a köziratok kezelésével összefüggő jogszabályok tervezetét;
b) kezdeményezi az iratkezeléshez alkalmazandó bemeneti/kimeneti és kommunikációs adatformátumokat meghatározó nemzeti, illetve nemzetközileg elfogadott szabványok és ajánlások kiválasztását, adaptálását;
c) meghatározza, rendszerbe foglalja és közzéteszi mindazokat az iratkezeléshez szükséges kísérő adatokat (metaadatokat), amelyek az iratkezelés során keletkeznek, meghatározza ezek egységes elnevezését, lehetséges adattartalmát, megengedett forrásait, leírásuk módját és azt folyamatosan karbantartja;
d) figyelemmel kíséri az iratkezelési informatikai rendszerek és eszközök alkalmazhatóságát, azok tanúsításával kapcsolatos követelményeket, elemzéseket végeztet, a szabályozásban folyamatosan követi a technológiai fejlődés adta lehetőségeket és gondoskodik a tanúsítás követelményeinek folyamatos korszerűsítéséről;
e) részletes ajánlásokat fogalmaz meg az iratkezelési rendszerekre vonatkozóan a közigazgatásban használható kommunikációs követelményekre, a hagyományos és elektronikus iratkezelésben használható formátumokra, anyagokra és ezek minőségi előírásaira vonatkozóan;
f) részletes ajánlásokat fogalmaz meg a minisztériumok irattári terveinek egységesítése érdekében.
(3) A belügyminiszter ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi közigazgatási szerveknél. A közigazgatási hivatalok tájékoztatják a területi és helyi közigazgatási szerveknél és a helyi önkormányzati hivataloknál végzett ellenőrzésekről. Az iratkezelés ellenőrzése során külön vizsgálja a hitelességgel, valamint a hitelesítés tárgyi, személyi, eljárási és szolgáltatási feltételeivel kapcsolatos követelmények érvényesülését, továbbá a hiteles konverziók felhasználási területeit. Az észlelt hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket kezdeményez.
(4) A belügyminiszter jóváhagyja a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben a központi közigazgatási szervek egyedi iratkezelési szabályzatait, valamint az általuk készített egységes iratkezelési szabályzatok, továbbá irattári mintatervek kiadásakor - a nemzeti kulturális örökség miniszterével közösen - egyetértési jogot gyakorol.
(5) A belügyminiszter évente értékeli, a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva, a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait, és az értékelést az érintettek számára megküldi.
(6) A belügyminiszter részt vesz az iratkezelésért felelős és az iratkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában.
(7) A belügyminiszter évente készít részletes szakmai tájékoztatót a közfeladatot ellátó szervek részére, a nyilvánosság részére az interneten nyújt folyamatos tájékoztatást az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól.
(8) A belügyminiszter a köziratok kezelésének szakmai irányításával összefüggő feladatokat a Belügyminisztérium szervezeti keretén belül létrehozott önálló szervezeti egység (Kormányzati Iratkezelési Felügyelet) útján látja el.
9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)[28] E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 147/1994. (IX. 17.) Korm. rendelet, az azt módosító 182/1998. (XI. 11.) Korm. rendelet, a 213/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a, a 18/2001. (II. 12.) Korm. rendelet, a 70/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet 19. §-a, a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 18. §-a és a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[2] Megállapította a 171/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.09.
[3] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[4] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[5] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[6] Hatályon kívül helyezte a 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 84. § b) pontja. Hatálytalan 2003.06.30.
[7] Beiktatta a 171/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.09.
[8] Beiktatta a 171/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.09.
[9] Megállapította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 5. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[10] Hatályon kívül helyezte a 137/2005. (VII. 15.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2005.07.15.
[11] Megállapította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[12] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[13] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[14] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[15] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[16] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[17] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[18] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[19] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[20] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[21] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[22] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[23] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.31.
[24] Megállapította a 287/2004. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2004.10.29.
[25] Beiktatta a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 7. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[26] Számozását módosította a 169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 7. § -a. Hatályos 2004.05.31.
[27] Beiktatta a 273/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2006.01.01.
[28] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2002/106. száma. Megjelent 2002.08.09.