58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, továbbá a 96. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében, a 113. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében foglaltak figyelembevételével - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés kivételével - a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) által szolgáltatott villamos energia legmagasabb árainak és az árak alkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki.

(2) Nem terjed ki ezen rendelet hatálya azon lakossági fogyasztók villamosenergia-felhasználásának elszámolására, akik (amelyek) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló külön jogszabály szerint kívánnak általános közüzemi szerződést kötni.

(3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a VET, valamint a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet l/a. számú mellékleteként kiadott Villamos energia közüzemi szabályzat (a továbbiakban: VKSz) fogalmai az irányadóak.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) áramdíj: a fogyasztási helyen felhasznált villamos energia elszámolására alkalmazandó díj (egységár);

b) tiszta áramdíjas díjszabások: a felhasznált villamos energia ellenértékét kizárólag áramdíj alkalmazásával meghatározó díjszabások;

c) vezérelt időszak: az a korlátozott időszak (napszak), amelynek folyamán a szolgáltató köteles lehetővé tenni az adott fogyasztói berendezések villamosenergia-felhasználását.

Altalános rendelkezések

3. §

(1) A lakossági fogyasztó által felhasznált villamos energia elszámolására - az 1. § (2) bekezdésének figyelembevételével - a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint a következő, tiszta áramdíjas díjszabásokat kell alkalmazni:

- lakossági általános ("A") díjszabás,

- lakossági vezérelt, külön mért ("B") díjszabás,

- villamosenergia-ipari ("C") díjszabás.

(2) A fogyasztó - az 1. § (2) bekezdésének figyelembevételével - évente legfeljebb egy alkalommal kérheti a korábban általa választott díjszabásnak más árszabásra (díjszabásra) történő változtatását. Az új árszabás (díjszabás) a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételek teljesülése után alkalmazható.

(3)[1] A "C" díjszabással kell elszámolni a villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energiát évi 20 000 kWh-t meg nem haladó fogyasztás esetén. Az e feletti fogyasztást - a (4)-(5) bekezdésben leírtak figyelembevétele mellett - az "A" díjszabás II. tömbjének díjtételével kell elszámolni.

(4) A fogyasztó az "A", illetve "C" díjszabás mellé a "B" díjszabást is választhatja.

(5) A "B" díjszabás szerint számolható el a szolgáltató és a lakossági fogyasztó között létrejött általános közüzemi szerződés alapján a fogyasztó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető - a vezérelt áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - fogyasztói berendezés fogyasztása.

(6) Az (5) bekezdés szerinti fogyasztói berendezések részére naponta összesen minimum 8 óra időtartamra kell a villamosenergia-ellátást biztosítani. A vezérelt időszakot a szolgáltató az általa felszerelt berendezéssel biztosítja.

(7) Amennyiben a fogyasztó villamosenergia-fogyasztásának elszámolása a rendelet hatálybalépését megelőzően kéttarifás fogyasztásmérő alkalmazásával történt, akkor a fogyasztást a továbbiakban is - változatlan feltételekkel - ezen mérés alapján kell az "A", illetve "B" díjszabás díjtételeivel elszámolni.

(8) A lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energiának az (1) bekezdésben meghatározott díjszabásokhoz tartozó legmagasabb díjait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Ezen díjszabások egyéb alkalmazási területeit e rendelet 2. számú melléklete részletezi.

(9)[2] Az 1. számú melléklet "A" (lakossági általános) díjszabásában szereplő díjakhoz tartozó, éves elszámolási időszakra vonatkozó tömböket a számlázás során 12 egyenlő részre osztva kell alkalmazni, és az elszámolási időszak végén összesítő záró elszámolást kell készíteni. A leghosszabb tényleges elszámolási időszak 12 hónap, amely nem feltétlenül egyezik meg a naptári évvel.

(10)[3] Az elszámolási időszak vége előtt bekövetkező árváltozás esetén az árváltozáskor a fogyasztásmérő berendezésnek a szolgáltató által történő leolvasásával, a szolgáltató kezdeményezésére történő fogyasztói önbevallással, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(11)[4] A 2. számú melléklet d) és f) pontjában feltüntetett fogyasztók 1. számú melléklet "A" (lakossági általános) díjszabás szerint elszámolandó villamosenergia-felhasználásának teljes mennyiségénél az I. tömb szerinti díjakat kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

4. §

Az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Záró rendelkezések

5. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 10/1999. (III. 19.) GM rendelet, valamint az azt módosító

- 34/1999. (VI. 22.) GM rendelet 2. §-a, valamint a

- 37/2001. (XII. 22.) GM rendelet hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben foglaltakat első alkalommal a hatálybalépést követő első leolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. Két hónapot meghaladó időközben történő számlázás esetén a VKSz 14. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) A hatálybalépést követően a szolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni.

(5) Amennyiben a hatálybalépés után tervezett első leolvasás a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlettel nem hajtható végre, vagy írásbeli fogyasztói bejelentésből nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani.

(6) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek és díjak alkalmazásának kezdő időpontjáig a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 10/1999. (III. 19.) GM rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet az 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[5]

A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb díjai általános forgalmi adó nélkül

2. számú melléklet az 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez

A lakossági fogyasztókon kívül - a fogyasztó igénybejelentése estén - az e rendeletben közzétett szabályoknak megfelelően lehet elszámolni

a) a lakóépületek közös helyiségeiben a lakók által közösen használt lakossági célú készülékek (villamos forróvíztároló, mosógép, centrifuga stb.) és az épület közös üzemeltetéséhez (pl. lift, lépcsőház világítás stb.) felhasznált villamos energiát, ha annak árát a lakók fizetik,

b) a tulajdonosok által lakott lakásokból álló, vagy a tulajdonosok és a bérlők által vegyesen lakott (ideértve a kizárólag bérlők által lakott) lakóépületek olyan külön mért villamosenergia-felhasználását is (pl. központi fűtőberendezés villamosenergia-fogyasztása), melynek ellenértéke közvetlenül a tulajdonosok és/vagy bérlők között kerül felosztásra,

c) a magánszemély, lakás- és garázsszövetkezet tulajdonában lévő vagy általa bérelt gépkocsitároló külön mért villamosenergia-felhasználását,

d) a lelkiismereti és a vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és ugyanezen törvény 9. §-a szerint a bírósági nyilvántartásba felvett egyházak - hitéleti tevékenység folytatására szolgáló - épületeinek, helyiségeinek villamosenergia-felhasználását,

e) a diplomáciai rendeltetésű, lakás céljára is szolgáló épületek villamosenergia-felhasználását,

f) azoknak a nem nyereségorientált, szociális jellegű intézményeknek (pl. szociális otthon, rendház, szeretetotthon, gyermekotthon stb.) a teljes villamosenergia-felhasználását, amelyek a gondozottak vagy más minőségben ott lakók állandó bejelentett lakásául szolgálnak, ideértve az átmeneti szállást és a menekültek elhelyezésére szolgáló intézményt.