17/2003. (VI. 24.) IM rendelet

a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bvtvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésére - a belügyminiszterrel, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. §[1]

A rendelet hatálya a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatokra, és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységeire terjed ki.

II. Fejezet

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY ÉS A KÖRNYEZETTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSE

A pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének általános szabályai

2. §[2]

Ha az ügyész vagy a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban a bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró együtt: bíróság) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, annak elkészítésére a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatot rendeli ki, azt a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.

3. §

(1) A pártfogó felügyelői vélemény I. része az ügyre és a terheltre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2)[3] Az ügyre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a) a vélemény beszerzését elrendelő hatóságot, székhelyét, ügyszámát, az elrendelés idejét, a vélemény elkészítésének határidejét,

b) a büntetőeljárás jellegét,

c) a cselekmény Btk. szerinti minősítését,

d) az elkövetés időpontját,

e) az illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat megnevezését, annak címét, az érkeztetés időpontját,

f) a véleményben közreműködő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat megnevezését,

g) a véleményt készítő pártfogó felügyelő nevét,

h) a beszerzett okiratokat, igazolásokat, egyéb mellékleteket.

(3) A terheltre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a)[4] természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tartózkodási helyét,

b) a családi állapotát,

c) a munkaviszony (az iskolarendszerű tanulói jogviszony) adatait (munkáltató, illetve tanintézmény megnevezése, telephelye, illetve címe, a terhelt beosztása, munkaköre, illetve tancsoportja),

d) a szakképzettségét, foglalkozását,

e) az egészségi állapotát,

f) az esetleges káros szenvedélyeit,

g) a jövedelmi, vagyoni viszonyait.

h)[5] a hozzátartozók közötti erőszakra, vagy veszélyeztetettségre utaló tények leírását, az azok megszüntetése érdekében tett, vagy javasolt intézkedések bemutatását.

4. §

(1) A pártfogó felügyelői vélemény II. része a vizsgálati eljárást és módszert tartalmazza.

(2) A pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

a) átterhelt vagy más személyek személyes meghallgatása,

b) az ügy iratainak tanulmányozása,

c) felvilágosítás-, illetve adat- vagy iratkérés

1. a sértettől, tanúktól, az eljárásba bevont más személyektől,

2. nyomozóhatóságtól, ügyésztől, bíróságtól, valamint

3. más állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól, társadalmi szervezettől,

d) a lakóhely (tartózkodási hely) megtekintése.

(3) A pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelő a terhelt lakóhelyének (tartózkodási helyének) megtekintését, az ügy iratainak tanulmányozását, a terhelt meghallgatását nem mellőzheti.

5. §

(1) A pártfogó felügyelői vélemény III. része a terhelt személyiségére, életviszonyaira és életvitelére - így különösen családi körülményeire, baráti és kisközösségi kapcsolataira, egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, ennek hiányában a foglalkoztatására vagy tanulmányai folytatására, szabadidő eltöltési szokásaira, jövedelmi, vagyoni viszonyaira-a cselekmény elkövetésekor jellemző és az azóta bekövetkezett változások adataira vonatkozó szakmai ténymegállapításokat tartalmazza.

(2) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő bemutatja különösen

a) a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot,

b) a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségeket,

c) a terhelt egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátásának lehetőségeit,

d) a személyiség és az életviszony hátrányos, kriminológiai veszélyeket hordozó elemeiben pozitív változást várhatóan előidéző javaslatait.

6. §

A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő ügyész vagy bíróság által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ennek során a pártfogó felügyelő különösen

a) javaslatot tesz a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére,

b) bemutatja, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni,

c) leírja, hogy a terhelt hajlandó-e részben vagy egészben megtéríteni a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt, illetve más módon gondoskodna-e a sértettnek adandó jóvátételről,

d) tájékoztat, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez,

e) bemutatja, hogy a terhelt vállalja-e és képes-e meghatározott célra anyagi juttatást teljesíteni, vagy a köz számára munkát végezni (a köz számára teljesített jóvátétel),

f) javaslatot tesz a terhelt pszichiátriai, alkohol- vagy kábítószer-függőséget gyógyító, illetve más egészségügyi kezelésben, ellátáson vagy szolgáltatáson való részvételére,

g) javaslatot tesz a terhelt életvezetési tanácsadó, illetve más felvilágosító programon való részvételére.

A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése[6]

6/A. §[7]

(1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntés meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 3-6. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy

a)[8] a terhelt vállalja-e és képes-e a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátenni,

b)[9] a sértett hajlandó-e elfogadni a terhelt jóvátételi szándékát,

c) a terhelt és a sértett is hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához,

d) a terhelt és a sértett kész-e együttműködni a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelővel a közvetítői megbeszélésen egyeztetendő, a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás létrehozásában,

és mindezek alapján javaslatot tesz az ügy közvetítői eljárásra utalására vagy annak mellőzésére.

(2) A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a terhelt, a sértett, cselekvőképtelen sértett esetében törvényes képviselőjének meghallgatása nem mellőzhető.

A közérdekű munkával kapcsolatos pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

7. §

Ha az ügyész a közérdekű munka büntetés alkalmazására vonatkozó indítványa, a bíróság az ilyen büntetés alkalmazása, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyszínének (új helyszínének) kijelölése előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében a terhelt adottságainak, elsősorban egészségi állapotának,

szakképzettségének (szaktudásának) megfelelő munkalehetőségeket és a terhelt munkáltatását vállaló intézményt (intézményeket) vagy gazdálkodó szervet (szerveket) mutatja be. Ennek során a pártfogó felügyelő bemutatja a terhelt munkára való alkalmasságát, és olyan munkalehetőségre tesz javaslatot, amely alkalmas arra, hogy a társadalommal szembeni jóvátételt megvalósítsa.

Fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének külön szabálya

8. §

(1)[10] Ha a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság környezettanulmány beszerzését rendeli el, azt a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője készíti el.

(2) A környezettanulmányban a pártfogó felügyelő a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket - így különösen az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakat - írja le.

(3) Ha a terhelt lakóhelyének (tartózkodási helyének) megtekintése akadályba ütközik, illetve a környezettanulmány elkészítéséhez meghallgatandó személy az együttműködést megtagadja, a környezettanulmányban erre is ki kell térni. A környezettanulmány elkészítésének esetleges egyéb módszereit a környezettanulmányban le kell írni.

9. §

(1) Fiatalkorú ügyében a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a fiatalkorúval együtt élő szülőt, ennek hiányában a gyámot, illetve a gondozót is meg kell hallgatni.

(2) A környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a fiatalkorú

a) családjánál, törvényes képviselőjénél,

b) lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.

III. Fejezet[11]

A közvetítői eljárás lefolytatása

9/A. §

(1)[12] Ha a büntető ügyben eljáró ügyész, illetve bíróság a székhelye szerint illetékes megyei hivatalt közvetítői eljárás lefolytatása érdekében keresi meg, azt a megyei hivatal igazgatója által kijelölt, közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő vagy közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le. Ha az illetékes megyei hivatalban a felnőtt-korúak, valamint a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelők között is van közvetítői tevékenységet végző, és a közvetítői eljárásban résztvevő terhelt vagy sértett életkora indokolja, akkor a megyei hivatal igazgatója - pártfogó felügyelő kijelölése esetén - lehetőség szerint a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelőt jelöli ki.

(2)[13] Ha a büntető ügyben a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére és a közvetítői eljárás lefolytatására ugyanaz a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat az illetékes, a közvetítői feladatok ellátására az ügyben pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelő nem jelölhető ki.

9/B. §[14]

(1) A közvetítő a közvetítői eljárás kezdetén tájékozódik arról, hogy készült-e az ügyben pártfogó felügyelői vélemény, ha igen, akkor intézkedik annak beszerzéséről és szükség esetén konzultál az azt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2)[15] Ha a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le, és az ügyben korábban pártfogó felügyelői vélemény készült, akkor a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat a közvetítői eljárás ügyiratainak megküldésével egyidejűleg a pártfogó felügyelői véleményt is továbbítja a közvetítői eljárás lefolytatására kijelölt ügyvéd részére.

(3)[16] Ha a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, akkor a területi illetékességtől eltérő más megyéből is kijelölhető közvetítő. A kijelölésről az érintett fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat vezetője megkeresés alapján dönt.

9/C. §

(1) Ha a közvetítői eljárás a Bkt. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint fejeződik be, a megállapodás teljesítését - a (2) bekezdésben és a 32. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a közvetítő ellenőrzi.

(2)[17] Ha a megállapodásban foglaltak indokolják, úgy az ellenőrzésre

a) más - fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat által foglalkoztatott - pártfogó felügyelő vagy

b) más - elsősorban a terhelt vagy a sértett lakóhelye (tartózkodási helye), illetve a teljesítés helye szerinti - fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője

jelölhető ki, amelyről az érintett fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat vezetője - ab) pontban meghatározott esetben megkeresésre - dönt.

(3) Ha az ellenőrzésért felelős közvetítő, illetve pártfogó felügyelő megállapítja, hogy a terhelt nem teljesít vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat erről tájékoztatja az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyészt, illetve bíróságot, és a tájékoztatás tényéről egyidejűleg értesíti a sértettet, a terheltet, továbbá képviselőjüket.

9/D. §

(1) Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától (Bkt. 6. §) annak befejezéséig [Bkt. 15. § (1) bek.] a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a tevékeny megbánást megalapozó megegyezés létrejöttéhez szükséges költség, így különösen:

a) a sértettnek, a terheltnek, ezek törvényes képviselőinek, illetve a Bkt. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott segítőinek készkiadása,

b) a terhelt és a sértett meghatalmazott jogi képviselőjének készkiadása és díja,

c) a kirendelt védő készkiadása és díja,

d) a tolmács költségtérítése és díja.

(2)[18] Azokat a költségeket és díjakat, amelyeket a Bkt. 17. §-ának (2) bekezdése alapján az állam visel, a Hivatal fizeti meg.

(3)[19] A közvetítői eljárás során felmerült azon költségekről, amelyeket a Hivatal fizet meg vagy előlegez, a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A további költségeket a közvetítő feljegyzésben rögzíti. Az úti- és szállásköltség megállapításánál a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A kirendelt védő készkiadásának és díjának megállapítására az R. rendelkezései értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a kirendelt védőnek a közvetítői eljárás során felmerült készkiadásait az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.

(5)[20] A közvetítői eljárás során felmerült, a Hivatal által fizetett vagy előlegezett költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg.

IV. Fejezet[21]

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

A közérdekű munka végrehajtásának általános szabályai

10. §

(1)[22] A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló értesítőlapot és egyéb iratokat azzal küldi meg a közérdekű munka végrehajtásának helye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnak, hogy a kijelölt pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahely kijelölése előtti pártfogó felügyelői véleményt harminc napon belül készítse el.

(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői véleményhez csatolja a munkahely nyilatkozatát, valamint az elítéltnek a személyes adatai továbbításához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) Ha a munkahely harminc napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a pártfogó felügyelő tájékozódik.

11. §

(1)[23] A pártfogó felügyelő az iratborítón feljegyzi:

a) a bíróság ügydöntő határozata és a büntetés-végrehajtási bíró határozata adatait,

b) a közérdekű munka megkezdésének és befejezésének napját.

(2) A pártfogó felügyelő az elítéltről nyilvántartó lapot állít ki, és azt megküldi a munkahelynek.

(3) A pártfogó felügyelő a nyilvántartó lapra feljegyzi:

a)[24] az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tartózkodási helyét,

b) a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt munkahelyet,

c) a büntetésre vonatkozó adatokat,

d)[25]

(4)[26]

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, a pártfogó felügyelő az erre vonatkozó adatokat az iratborítón feljegyzi.

(6) A pártfogó felügyelő intézkedést kezdeményez az ügyésznél, ha a közérdekű munka végrehajtása során a végrehajtást gátló körülményeket, gyakorlatot vagy jogszabálysértést észlel.

(7) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről értesíti az első fokon eljárt bíróságot, az ügyészt és a büntetés-végrehajtási bírót.

12. §

(1) Ha az elítélt a jogerősen kiszabott közérdekű munka büntetésének letöltését azért nem kezdte meg, illetve a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás a részére azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a pártfogó felügyelő e körülményt jelzi az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) Ha az elfogatóparancs kiadásának megszűnési okát a pártfogó felügyelő észleli, indítványozza a büntetésvégrehajtási bírónál az elfogatóparancs visszavonását.

13. §

(1)[27]

(2) A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésében, a közérdekű munkával kapcsolatos pártfogói felügyelői vélemény, környezettanulmány és jelentés előkészítésében a pártfogó felügyelő irányítása mellett a pártfogó felügyelői asszisztens közreműködhet.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése

14. §

(1) A pártfogó felügyelő a munkahelyen a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésétől számított harminc napon belül, azt követően szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart.

(2) A helyszíni ellenőrzés során a pártfogó felügyelő különösen a következőket vizsgálja:

a) a munkahely eleget tesz-e a közérdekű munka végrehajtása során reá háruló feladatoknak, pontosan vezeti-e a nyilvántartó lapot,

b) a közérdekű munka végrehajtása megkezdésének tényleges időpontját,

c) az elítélt valamennyi olyan napon dolgozott-e, amelyet munkában töltött időnek jelöltek meg,

d) az elítéltet nem részesítették-e olyan munkaidőkedvezményben, amely nem illeti meg,

e) a munkahely biztosítja-e az elítéltet megillető jogokat.

(3) A pártfogó felügyelő a helyszíni ellenőrzés során az elítéltet lehetőség szerint személyesen is meghallgatja.

(4) Az ellenőrzésről a pártfogó felügyelő két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyben az észlelt hibák megszüntetésére határidőt jelöl meg; a jegyzőkönyv egy példányát a munkahelynek adja át.

(5) A pártfogó felügyelő ellenőrzi, hogy a megjelölt határidőre az észlelt hibákat megszüntették-e. Ha ezeket nem szüntették meg, erről értesíti az ügyészt.

15. §

(1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelölésének indítványozását a pártfogó felügyelő is javasolhatja az ügyésznek.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő az ügyésznek tesz jelentést.

(3) A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítását a büntetés-végrehajtási bírónak a pártfogó felügyelő javasolhatja.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

16. §

(1) A pártfogó felügyelő az ügy iratait megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak, ha az elítélt

a) a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását kéri,

b)[28] gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,

c)[29]

d) az elítéltet más ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) A pártfogó felügyelő beszerzi az elbíráláshoz szükséges iratokat, és az (1) bekezdés a) pontja esetében véleményt nyilvánít.

Eljárás új munkahely kijelölése esetén

17. §

(1) Az új munkahely kijelölése kérdésében a büntetésvégrehajtási bíró rendelkezése alapján a pártfogó felügyelő akkor is pártfogó felügyelői véleményt készít, ha az új munkahely kijelölését a munkahely vagy az elítélt kéri.

(2)[30] Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat illetékes, az ügy iratait a 10. §-ban foglaltak teljesítésére és a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére az addig eljáró fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat ahhoz a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálathoz teszi át, amelynek illetékességi területén az újmunkahely működik.

A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

18. §

(1) Ha a munkahely arról értesíti a pártfogó felügyelőt, illetve a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, e körülményt

a pártfogó felügyelő jelzi az illetékes megyei főügyészségnek. Ennek során a feltárt adatok és körülmények alapján jelentést, erre vonatkozó kirendelés esetén pártfogó felügyelői véleményt készít, továbbá beszerzi a szükséges iratokat.

(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló jelentését megküldi az illetékes megyei főügyészségnek [Bvtvr. 11/A. § (1) bekezdés], a jelentéséhez csatolja a szükséges iratokat, és az átváltoztatás kezdeményezéséről a munkahelyet értesíti.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

19. §

(1) A pártfogó felügyelő az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak, ha

a) a munkahely arról értesíti, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy erről hivatalból tudomást szerez,

b) a hadkiegészítő parancsnokság arról értesíti, hogy a sorkatonai szolgálatra bevonult elítélt a katonai szolgálatot teljesítette,

c)[31] arról értesül, hogy az elítélt legalább egy évi időre gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesül.

(2) A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.

V. Fejezet[32]

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA

A pártfogó felügyelet végrehajtásának általános szabályai

20. §

(1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet

a) vádemelés elhalasztása esetén az ügyész,

b) próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság,

c) feltételes szabadságra bocsátás és javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró határozata alapján látja el.

(2)[33]

(3)[34] A pártfogó felügyelet időtartamába annak kezdő napja - a vádemelés elhalasztása esetén megállapított pártfogó felügyelet kivételével - beszámít.

(4)[35] A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője hajtja végre.

(5)[36] Ha a pártfogolt tartósan nem a lakóhelyén tartózkodik, valamint, ha az ügyész, illetve a bíróság magatartási szabályként tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét állapítja meg, a pártfogó felügyeletet a tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője hajtja végre.

21. §

A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladata különösen

a) segítség nyújtása a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez,

b) annak ellenőrzése és rendszeres figyelemmel kísérése, hogy a pártfogolt betartja-e az előírt magatartási szabályokat, illetve milyen magatartást tanúsít a munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve a lakóhelyén. Életkörülményeiről és életviteléről a pártfogó felügyelő a pártfogoltál beszámoltatja,

c) indokolt esetben a pártfogolt segélyben részesítése.

22. §

A 21. § a) pontjában foglalt segítség nyújtása körében a pártfogó felügyelő tanácsot ad a pártfogolt iskolai, munkahelyi, egészségi, szociális és egyéb problémái megoldásához, az ehhez szükséges támogatások igénybevételéhez, valamint szükség esetén személyesen eljár a pártfogolt érdekében.

23. §

(1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet egyéni pártfogó felügyelői terv alapján hajtja végre. A pártfogó felügyelet végrehajtását követően a pártfogó felügyelő a tervben foglaltak megvalósulásáról rövid összegzést készít.

(2) A pártfogó felügyelői terv tartalmazza a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a terheltet veszélyeztető körülmények megnevezését, valamint a megszüntetésükhöz szükséges teendőket, így különösen

a) a pártfogolt kötelezettségeit,

b) a pártfogó felügyelő feladatait,

c) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a terv megvalósításához célszerű igénybe venni.

24. §

(1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el.

(2) Ha a pártfogó felügyelet ellátása a pártfogolt vagy a környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a pártfogó felügyelő igénybe veheti a rendőrség segítségét.

(3)[37] Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat megszegi és emiatt vele szemben további intézkedésnek lehet helye [Btk. 48. § (4) bekezdés, 73. § (1)-(2) bekezdés, 91. § (1) bekezdés c) pont], a pártfogó felügyelő az illetékes ügyészt, a rendőrség a pártfogó felügyelőt tájékoztatja.

(4)[38] A pártfogó felügyelő javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a pártfogó felügyelet végrehajtása során.

25. §

(1)[39] A pártfogó felügyelő a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetekben az ügyész, illetve a bíróság határozatának kézhezvétele után haladéktalanul értesíti a pártfogókat a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és felhívja az értesítetteket, hogy a megjelölt időpontban és helyen keressék fel.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt időpontot, legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.

(3) A pártfogó felügyelő a pártfogókat tájékoztatja,

a) a pártfogó felügyelet céljáról, a pártfogó felügyelő szerepéről,

b) a Bvtvr. 96. §-ának a), b) és d) pontjaiban meghatározott magatartási szabályokról,

c) az ügyész, illetve a bíróság által megállapított magatartási szabályokról,

d) a magatartási szabályok megszegésének következményeiről,

e) a kötelező jelentkezések időpontjáról, illetve azokról az időpontokról, amikor a pártfogolt szükség esetén felkeresheti a pártfogó felügyelőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni és annak egy példányát a pártfogolt részére kell átadni.

(5) A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről, illetve a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről a pártfogó felügyelő értesíti a pártfogolt lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti rendőrkapitányságot.

(6) A pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről a pártfogó felügyeletet elrendelő ügyészt, illetve bíróságot is tájékoztatni kell.

(7) A pártfogó felügyelő a pártfogolt tájékoztatását követő harminc napon belül készíti el a 23. § szerinti pártfogó felügyelői tervet.

26. §[40]

A pártfogó felügyelő a 20. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró határozatáról szóló értesítés, illetve a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet megkeresése alapján haladéktalanul intézkedik a pártfogó felügyelet előkészítéséről.

27. §

(1) A pártfogó felügyelő rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a pártfogolt magatartásáról, körülményeinek alakulásáról-jogszabályban meghatározott jelentési, kezdeményezési kötelezettségei teljesítésén kívül - szükség szerint tájékoztatja az ügyészt, a bíróságot és a javítóintézetet.

(2) A pártfogó felügyelő tájékoztatja a pártfogolt lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti rendőrkapitányságot, az ügyészt, illetve a bíróságot - ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet - arról is, ha a pártfogó felügyelet letelt, és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy egyéb okból megszűnt a pártfogó felügyelet.

28. §

(1) A pártfogó felügyelő a 27. § (1) bekezdésében írt tájékoztatáson kívül javaslatot tesz

a)[41] az illetékes ügyésznek

1. az ügyész által megállapított magatartási szabályok megváltoztatására,

2. vádemelésre, ha a pártfogolt a vádemelés elhalasztása során a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi,

3. szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének indítványozására, ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi,

4. ha a próbára bocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a próbára bocsátás időtartama meghosszabbításának, illetve, ha súlyosan megszegi, javítóintézeti nevelés elrendelésének vagy büntetés kiszabásának indítványozására,

5. ha a feltételes szabadságra bocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a feltételes szabadság megszüntetésének indítványozására,

6. ha a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott a magatartási szabályokat megszegi, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének indítványozására;

7.[42] a felnőttkorú, nem visszaeső pártfogolt pártfogó felügyelete megszüntetésének indítványozására, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább két év eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn;

b) az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak

1. a feltételes szabadság mellett elrendelt pártfogó felügyelet megszüntetésére, valamint

2.[43] az a) 1. és 2. pontban megjelölt eset kivételével, valamennyi esetben a bíróság által megállapított magatartási szabályok megváltoztatására.

(2) A javaslatban a részletes indokolás mellett meg kell jelölni a bizonyítékokat, az eljáró bíróságot (ügyészséget), határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet - határozat szerinti - kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a javaslathoz.

29. §

(1)[44]

(2)[45]

(3) Ha a pártfogó felügyelet alatt álló katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok értesítése alapján a pártfogó felügyeletet a továbbiakban a pártfogó felügyelő hajtja végre.

30. §

A munkáltató a pártfogó felügyelő megkeresésére haladéktalanul értesíti a pártfogó felügyelőt, ha a pártfogolt a meghatározott munkahelyen nem áll munkaviszonyban [Bvtvr. 96. § b) pont].

31. §

A pártfogó felügyelő - a pártfogolt kérelmére, a rendőrség indítványára, illetve hivatalból - javaslatot tehet a pártfogó felügyelet tartama vagy az előírt magatartási szabályok megváltoztatására [Bvtvr. 100. §]. A pártfogó felügyelő a magatartási szabályokról véleményt kérhet a rendőrségtől is.

A pártfogó felügyelet végrehajtásának a közvetítői eljárással összefüggő külön szabálya[46]

32. §[47]

(1) Ha a közvetítői eljárás befejezése után a közvetítői eljárással összefüggő büntetőeljárásban az ügyész a terhelt pártfogó felügyeletét rendeli el, a pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését is.

(2)[48] A pártfogó felügyelet végrehajtására kijelölt pártfogó felügyelő tájékozódik a közvetítői eljárás előkészítése során keletkezett pártfogó felügyelői véleményről, felvilágosítást kér az ügyben eljárt közvetítőtől, továbbá ha a megállapodásban foglaltak végrehajtása a pártfogó felügyelet megállapítása előtt megkezdődött - a megállapodás teljesítésének ellenőrzését ellátó pártfogó felügyelőtől.

(3) A 25. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kiterjed a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltakra, és a megállapodás megszegésének következményeire is.

(4) A pártfogó felügyelő a 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tájékoztatja az ügyészt, ha a pártfogolt a megállapodásban vállalt kötelezettséget nem teljesíti, vagy az a sértett magatartása miatt nem teljesíthető.

A fiatalkorúak pártfogó felügyelete végrehajtásának külön szabályai

33. §

A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelője látja el a pártfogó felügyeletét a Btk. 119. §-a értelmében pártfogó felügyelet alatt álló[49]

a) fiatalkorúnak,

b) olyan személynek, aki a pártfogó felügyelet tartama alatt tölti be a 18. életévét,

c) olyan személynek, aki fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt pártfogó felügyelettel együtt járó felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése, próbára bocsátása, javítóintézetből ideiglenes elbocsátása, illetve a vele szemben alkalmazott vádemelés elhalasztás időpontjában a 18. életévét betöltötte,

d) azon felnőtt korúnak, aki a b) vagy a c) pontban foglaltak miatt is-más ügyben-pártfogó felügyelet alatt áll.

34. §

(1) A pártfogó felügyelő feladatai ellátása során együttműködik a pártfogolt lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálattal, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatallal (a továbbiakban: járási gyámhivatal) és a szociális és gyámhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával. Ennek keretében a pártfogó felügyelő[50]

a) a pártfogó felügyelet kezdetekor tájékozódik a pártfogolt esetleges korábbi gondozásának, védelembe, illetve nevelésbe vételének tapasztalatairól,

b)[51] a gyermekjóléti szolgálat vagy a járási gyámhivatal meghívására részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve pártfogoltja ügyében esetmegbeszélés tartását kezdeményezi,

c)[52] kezdeményezheti, hogy a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhivatal javasolja a helyi önkormányzatnak olyan új ellátások bevezetését, amelyek speciális képzésekkel, foglalkoztatási lehetőségekkel, hasznos szabadidő programokkal segítik a pártfogolt fiatalkorúak iskolai hátrányainak leküzdését, szakképzettségének megszerzését, munkafoglalkoztatását és szabadidejének hasznos eltöltését, d) szakmai javaslatot készít a c) pontban jelzett új ellátási formák kialakítására.

(2)[53] A pártfogó felügyelő gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a fiatalkorú pártfogoltja érdekében a gyámhivatalnál, ha az a pártfogolt fiatalkorú környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzete megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükségesnek látszik.

35. §

(1) A 25. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a pártfogó felügyelő a fiatalkorú pártfogolt törvényes képviselőjét is tájékoztatja.

(2) A 25. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a fiatalkorú pártfogolt törvényes képviselője részére kell átadni. A törvényes képviselő esetleges távolmaradása az eljárásnak nem akadálya, a jegyzőkönyvet azonban részére meg kell küldeni.

(3)[54] A 25. § (5) bekezdése szerinti esetekben a pártfogó felügyelő a fiatalkorú pártfogolt törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó utógondozás esetén a fiatalkorú pártfogolt lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhivatalt is értesíti.

36. §

A Bvtvr. 96. §-ának b) pontja szerinti munkavégzési kötelezettség nem vonatkozik arra a pártfogókra, aki nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója, vagy foglalkoztatást elősegítő képzésben vesz részt, és az eltartása családon belül vagy otthont nyújtó ellátás keretében biztosított.

37. §[55]

38. §

Fiatalkorú esetében külön magatartási szabályt a büntetés-végrehajtási bíró részére a pártfogó felügyelő is javasolhat.

VI. Fejezet[56]

AZ UTÓGONDOZÁS

39. §

(1)[57] A büntetés-végrehajtási intézetben büntetésüket töltő elítéltek látogatása, illetve a javítóintézeti nevelés alatt állókkal való találkozás a büntetés-végrehajtási intézet (javítóintézet) székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat kijelölt pártfogó felügyelőjének a feladata (a továbbiakban: börtönpártfogolás). Az elítélt szabadulása után a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat végzi az utógondozást.

(2) A börtönpártfogolás célja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből szabadlábra helyezés várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább kettő hónappal elkezdődjön

a) az elítélt tájékoztatása az esetleg elveszett iratai pótlásának, ha szükséges, egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének, munkavégzési, illetve tanulmányok folytatásának, letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának, tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvétele lehetőségeiről és szabályairól,

b) az elítélt családjának, gondozójának a felkészítése az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására.

40. §

A pártfogó felügyelő intézkedésének eredményéről, erre vonatkozó megkeresés esetén a volt, vagy leendő munkáltatóról - még az elítélt szabadulása előtt - tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézetet.

41. §

(1)[58] A pártfogó felügyelő akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha azt az elítélt a szabadulás után egy éven belül kéri.

(2)[59] A szabaduló személyt indokolt esetben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat segélyben részesítheti.

(3)[60] Az önkormányzatok, az egyházak, a munkáltatók, a karitatív és más civil szervezetek az utógondozásban közreműködhetnek, ennek során velük a Hivatal és fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet.

(4)[61] A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok-a 39. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott célok megvalósítása érdekében, nem vállalkozási tevékenység keretében - programok szervezésére közösségi foglalkoztatókat és irodákat működtethetnek.

VII. Fejezet[62]

42. §[63]

43. §[64]

44. §[65]

45. §[66]

46. §[67]

47. §[68]

48. §[69]

49. §[70]

50. §[71]

VIII. Fejezet[72]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. §

(1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) a pártfogó felügyelet végrehajtásának és az elítéltek utógondozásának részletes szabályairól szóló 7/1979. (VI. 29.) IM rendelet (R.),

b) az R. módosításáról szóló 16/1989. (XII. 22.) IM rendelet,

c) a bírósági igazolványokról szóló 15/1999. (XI. 10.) IM rendelet 12. §-a (2) bekezdésének első mondatából "a hivatásos pártfogónak", második mondatából "a hivatásos pártfogó" szövegrész,

d) az ER. módosításáról szóló 19/2002. (XII. 12.) IM rendelet 1. §-a, 3. §-a, és 7. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügy-miniszter

Melléklet a 17/2003. (VI. 24.) IM rendelethez

"3. számú melléklet a 6/1991. (IV. 19.) IM rendelethez

Műanyag személyazonosító kártya az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat dolgozói részére