100/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet

az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakra, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki feladatokra történő felkészítésért (a továbbiakban együtt: védelmi felkészítés) felelős kormányzati szervekre;

b) a védelmi felkészítésben történő részvételre külön jogszabályban kijelölt elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetekre.

(2) Az elektronikus hírközlés minősített időszaki alkalmazásának és irányításának elveit a melléklet tartalmazza.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) Aktivizálás: az előkészített összeköttetés (hálózat) előre kidolgozott, szerződésben foglaltak szerinti üzembe helyezése.

b) Előkészített összeköttetés: minősített időszaki feladatokat szolgáló olyan megtervezett és dokumentált, műszakilag előkészített helyi és/vagy helyközi összeköttetés, amelynek aktivizálása adott esetben kiadandó intézkedésre történik, korlátozott idő alatt.

c) Felkészítés: tervszerű, folyamatos, békeidőszakban folytatott tervezési, szabályozási, szolgáltatási tevékenység az elektronikus hírközlés gazdaságmozgósítási, veszélyhelyzeti, minősített időszaki feladatok ellátására való alkalmassá tétele érdekében.

d)[1] elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult: a kormányzati célú hírközlési tevékenységet elkülönült hálózaton, a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól függetlenül végezni jogosult személy vagy államigazgatási szerv, vagy az általuk meghatalmazott államigazgatási szerv.

e)[2] Kormányzati szervek:

ea) központi szervek: a központi államigazgatási szervek központi szervei,

eb) területi szervek: a központi államigazgatási szervek területi szervei vagy területi szervezeti egységei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Hvt. szerinti fővárosi és megyei védelmi bizottságok, az önkormányzati hivatal és a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv.

f)[3] kormányzati célú hírközlési szolgáltató: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet.

g)[4] kormányzati célú hírközlési tevékenység: a kormányzati célú hálózattal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység.

A védelmi felkészítés célja

3. §

A védelmi felkészítés célja, hogy minősített időszakban az elektronikus hírközlő hálózatok:

a) a jogszabályoknak megfelelően képesek legyenek egységesen működő rendszert alkotni;

b)[5] alkalmasak legyenek a kormányzati szervek, a nemzetgazdaság, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kommunikációs igényeinek kielégítésére, valamint a lakosság légiriasztásával, tájékoztatásával, élet- és vagyonbiztonságával, védelmével és ellátásával összefüggő elektronikus hírközlési feladatok teljesítésére;

c) biztosítsák az elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatosságát a védekezésben és a katasztrófaelhárításban részt vevő szervezetek kommunikációs igényeinek előtérbe helyezésével;

d) felkészültek legyenek az elektronikus hírközlés működését súlyosan befolyásoló természeti vagy emberi tevékenység következtében fellépő események kezelésére;

e)[6] alkalmasak legyenek Magyarország NATO tagságából és a távközlési erőforrások biztosításáról katasztrófaelhárítás és mentés céljára tárgyú Tamperei Egyezményből adódó nemzetközi kötelezettségek ellátására.

A védelmi felkészítés egyes eljárási szabályai

4. §

(1) A védelmi felkészítésért felelős kormányzati szervek és elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlő hálózatok tervezése, létrehozása, fejlesztése és működtetése során úgy kötelesek eljárni, hogy a hálózatok megbízhatósága, rugalmassága és védettsége növekedjen, a védelmi igénybevétel szempontjából hozzáférhetőek legyenek, valamint megfelelően szolgálják a lakosság gyors tájékoztatását és riasztását.

(2) A kormányzati szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatók a védelmi felkészítés feladatait békeidőben kötelesek végezni és biztosítani a már elért állapot folyamatos fenntartását, naprakészségét, a tervek és tevékenységek időszakonkénti gyakorlását.

(3) A védelmi rendeltetésű összeköttetés minősített időszaki alkalmazásra történő előkészítéséhez, soron kívüli létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató által működtetett, illetve használt hálózat szabad vagy tartalék átviteli útjait kell igénybevenni.

(4)[7] A (3) bekezdésben foglalt szabad vagy tartalék átviteli utak hiányában az igénybe vevő és a szolgáltató közötti megállapodás szerint kell eljárni oly módon, hogy a Hvt. alapján honvédelmi szolgáltatás alól mentesített, valamint a kormányzati célú hírközlési tevékenységet végző szervezetek összeköttetése, továbbá a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú ellenőrzést biztosító összeköttetések mennyisége nem csökkenthető.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti összeköttetés előkészítése, létesítése csak több elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatának igénybevételével történhet, a koordinációs feladatokat az a szolgáltató látja el, amelyhez az igényt az igénybevevő benyújtotta.

II. Fejezet

A VÉDELMI FELKÉSZÍTÉS FELADATAI

Az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésének állami feladatai

5. §

Az ágazati miniszter

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatás minősített időszakban való folyamatossága érdekében e rendeletben meghatározottak szerint részt vesz védelmi célú felkészítésben és állami feladatok végrehajtásában;

b) a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakra figyelemmel kijelöli a honvédelmi felkészülés és országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza feladataikat;

c) az e rendeletben meghatározott miniszterekkel közösen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó követelmény rendszer kidolgozásában;

d) az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszer és követelmények szabályozásánál gondoskodik a védelmi érdekek érvényre juttatásáról;

e) az érintett szervekkel együttműködve, illetve a külön jogszabályokal összhangban gondoskodik az e rendeletben megfogalmazott elveknek megfelelő nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer kialakításáról;

f) a nemzetgazdaság védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási rendjére vonatkozó jogszabályokkal* összhangban, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal egyeztetve gondoskodik az elektronikus hírközlés minősített időszaki működéséhez, helyreállításához szükséges állami anyagi, technikai, szervezeti feltételek megteremtéséről, ezek készenlétben tartásáról;[8]

g) gondoskodik a külön jogszabályban* meghatározott légiriasztási rendszer működőképességének biztosításából rá háruló feladatok végrehajtásáról;[9]

h) gondoskodik a kormányzat minősített időszaki kommunikációs feltételeinek biztosításával kapcsolatban rá háruló feladatok végrehajtásáról;

i) a hírközlési ágazat ügyeleti rendszere útján gondoskodik az elektronikus hírközlési tevékenység minősített időszaki egységes irányítási feltételeinek megteremtéséről;

j) a jelen rendelet mellékletében foglalt elvek figyelembevételével meghatározza az elektronikus hírközlési tevékenység minősített időszaki feladatokra történő átállításának feltételeit és rendjét, továbbá a szükséges intézkedések megtételével gondoskodik a végrehajtásról;

k) a védelmi felkészítésben részt vevő kormányzati szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatók bevonásával gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítési feladatai végzésének, ellenőrzésének, valamint gyakoroltatásának megszervezéséről;

l) az elektronikus hírközlési szolgáltatók e rendelet szerint szolgáltatott adatai alapján - figyelemmel a Hvt. 13. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra - gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítését szolgáló tervezési, fenntartási, fejlesztési, gyakoroltatási, nyilvántartási és adatszolgáltatási éves költségek tervezéséről;

m) az érintett miniszterekkel egyeztetve gondoskodik a jóváhagyott költségvetési kereteknek megfelelő elektronikus hírközlési felkészítési feladatok megvalósításáról;

n)[10] a Vhr. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítéséből a minisztériumára háruló békeidejű és minősített időszaki irányító, illetve koordinációs feladatok ellátásához szükséges anyagi, technikai, szervezeti feltételek megteremtéséről, beleértve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szervezeti keretén belül az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet létrehozását, feladat- és hatáskörének meghatározását;

o) gondoskodik a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) alá tartozó Polgári Távközlés Tervezési Bizottság (CCPC) munkájában történő részvétellel összefüggő feladatok ellátásáról;

p) minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében átmeneti korlátozásokat rendelhet el egyes elektronikus hírközlési tevékenységek ellátásában.

6. §

A honvédelemért felelős miniszter[11]

a)[12] gondoskodik az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervek kormányzati célú hírközlő hálózatainak védelmi felkészítéséről;

b) az ágazati miniszterrel és az érintett miniszterekkel együttesen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó követelmények kidolgozásában, illetve együttműködési feladatok megoldásában;

c) részt vesz az elektronikus hírközlés és légiriasztás felkészítésével kapcsolatos ellenőrzések és gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában;

d)[13] az ágazati miniszterrel és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyeztetve gondoskodik a közszolgálati és nem közszolgálati műsorokat sugárzó rádió- és televízió állomások légiriasztási rendszerbe, illetve katasztrófavédelmi lakossági tájékoztatásba történő bevonására vonatkozó követelmények kidolgozásáról és esetenkénti felülvizsgálatáról.

7. §

A rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatkörében[14]

a)[15] gondoskodik az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak kormányzati célú hírközlő hálózatainak védelmi felkészítéséről;

b) a települések külön jogszabály szerinti polgári védelmi besorolásának figyelembevételével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) útján közreműködik az elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatókat veszélyeztető veszélyforrások adatainak megadásában, továbbá az elektronikus hírközlési ágazat katasztrófavédelmi terveinek kidolgozásához szükséges szakmai elvek meghatározásában;

c) gondoskodik az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és a közigazgatás területi szervei összehangolt minősített időszaki elektronikus hírközlési igényeinek érvényre juttatásáról az elektronikus hírközlés felkészítésében;

d)[16] meghatározza az általa vezetett és irányított szervek, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti együttműködés elvi kereteit;

e)[17] az ágazati miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyeztetve részt vesz a műsorszórásra háruló, katasztrófavédelmi tájékoztatási, illetve lakossági légiriasztási feladatok összehangolt megoldásában;

f) részt vesz az elektronikus hírközlés és a légiriasztás, valamint a tájékoztatás felkészítésével kapcsolatos ellenőrzések és gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában.

8. §[18]

Az e-közigazgatásért felelős miniszter[19]

a)[20] gondoskodik a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az általa kezelt elektronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és e felkészítés során a más miniszter által felkészített hálózatokkal történő együttműködéséről;

b) az érintett miniszterekkel együttesen - különösen a Kormány minősített időszaki vezetési feltételeihez szükséges erőforrás- és eszközrendszer biztosítása érdekében - részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó követelmények kidolgozásában.

9. §

Az államháztartásért felelős miniszter[21]

a)[22]

b) közreműködik az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó igények és lehetőségek, illetve a tervezett feladatok és költségvetési előirányzatok összhangjának megteremtésében, a tervjavaslatokban való megjelenítésében.

10. §

A rendészetért felelős miniszter[23]

a)[24]

b) az ágazati miniszterrel és az érintett miniszterekkel együttesen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó követelmények kidolgozásában, illetve együttműködési feladatok megoldásában.

11. §

Az NMHH[25]

a) külön jogszabályokban foglalt feladatai keretében ellátja az elektronikus hírközlés védelmi felkészítéséből rá háruló tervezési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, koordinálási, biztonsági és ellenőrzési feladatokat;

b)[26] külön jogszabály szerint végzi a légiriasztási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat;

c) együttműködik az OKF-el a minősített időszaki, illetve katasztrófaelhárítási tervezéshez, felkészítéshez, a riasztási és tájékoztatási rendszer működéséhez szükséges adatok biztosítása érdekében;

d) figyelemmel kíséri és ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók felkészülési terveinek kidolgozását;

e) az elektronikus hírközlési szolgáltatók által szolgáltatott adatok, illetőleg szolgáltatási struktúrájának megváltozása esetén javaslatot tesz a stratégiailag fontos elektronikus hírközlési szolgáltatók védelmi feladatokra történő kijelölésére, illetőleg a kijelölés megváltoztatására;

f) működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát, az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletet.

A védelmi célú adatszolgáltatás és nyilvántartás

12. §

(1) Az Eht. 66. §-ában és 151-152. §-ában meghatározott adatszolgáltatási és nyilvántartási elveknek megfelelően az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hírközlés védelmi felkészítése keretében, továbbá kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi érdekből a következő elektronikus hírközlő hálózatok adatainak szolgáltatására kötelezettek:

a) vezetékes és mikrohullámú átviteli utakat biztosító hálózatok;

b) helyhez kötött és mobil földfelszíni rádiótávközlő hálózatok;

c) műholdas hálózatok;

d) műsorszóró és műsorszétosztó hálózatok;

e) kábeltelevíziós hálózatok.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok köre kiterjed a hálózatok átviteli útjainak nyomvonalára, kapacitására, a kapcsoló, útvonalválasztó berendezésekre, a hozzáférési pontok helyére, jellemzőire, az ellátási területekre, az antennatornyok adataira, a hálózatfelügyeleti pontok jellemzőire, a helyreállításhoz felhasználható tartalékokra.

(3)[27] Az adatszolgáltatást az Eht. 151-152. §-a szerinti határozat alapján az NMHH részére kell teljesíteni.

(4)[28] A hírközlő hálózatok adatait az NMHH védelmi célú számítógépes térinformatikai adatbázisban rögzíti, gondoskodik az adatok védelméről és az arra jogosult kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi szervek részére - ezen szervekkel kötött megállapodás keretében - adatot szolgáltat.

(5)[29]

III. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE

A felkészítés fő területei

13. §

A védelmi felkészítés állami feladatainak fő területei kiterjednek különösen

a) a követelmények megfogalmazására;

b) a műszaki előírások meghatározására;

c) a kormányzati szervek felkészítésére;

d) a felkészülési feladatok végrehajtásának koordinációjára;

e) egyes elektronikus hírközlési tevékenységekben a védelmi érdekek érvényesítésére;

f) az elektronikus hírközlési szolgáltató tartalékgazdálkodási tevékenységére;

g) védelmi célú feladatok jogszabályok szerinti finanszírozására.

14. §

Az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére irányuló kormányzati és elektronikus hírközlési szolgáltatói feladatok megvalósításánál a következő követelményeket kell figyelembe venni:

a) A hálózatok felkészítése terén biztosítani kell, hogy

aa) a gerinchálózati struktúra és az elektronikus hírközlési létesítmények a védelmi, biztonsági igényeket kielégítsék;

ab) a frekventált elektronikus hírközlési csomópontok, illetve felhasználók több útvonalon elérhetőek legyenek;

ac) a csatornák (nyalábok) gyorsan átrendezhetőek legyenek;

ad) a különböző átviteli módok (vezetékes, rádiótávközlési) egymáshoz tudjanak kapcsolódni;

ae) a különböző szolgáltatók által üzemeltetett elektronikus hírközlési rendszerek kölcsönösen átjárhatóak legyenek;

af) a fontosabb hálózati irányokban a tartalék kapacitásokat gyorsan lehessen kialakítani;

ag) a védelem érdekében szükséges hozzáférési pontok oly módon legyenek kialakítva, hogy lehetővé tegyék az elektronikus hírközlő hálózatok egységes rendszerben való működését, ezzel biztonságuk növelését.

b) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók üzemviteli és hálózatirányítási rendszerének kialakítása során biztosítani kell, hogy

ba) a nemzetközi és nemzeti gerinchálózati irányító és üzemviteli funkciók összehangoltan működjenek;

bb) a szolgáltató saját hálózatában a hálózatirányítás változatlan módon, önmaga átállítása nélkül működőképes legyen;

bc)[30] a szolgáltató hálózatirányítása legyen alkalmas az elektronikus hírközlés átállításából rá háruló feladatok megoldására, együttműködve más szolgáltatókkal, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak, valamint az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelettel;

bd) a szolgáltató hálózatirányítása képes legyen szükség esetén a nemzetközi hálózatirányítási rendszerektől függetleníthető működésre.

c) Az eszközök tartalékolása terén olyan tervek, eszközök, berendezések, szervezetek előkészítését kell biztosítani, amelyek

ca) alkalmasak az ország területén, vagy nemzetközi szövetségi rendszereken belül, továbbá jogszabály által előírt kötelezettség alapján támogatott más ország területén bekövetkezett elemi csapás, ipari szerencsétlenség, egyéb katasztrófa, tömeges elektronikus hírközlési üzemkiesés, illetve minősített időszakban bekövetkezhető rombolások gyors helyreállítására, forgalmi vagy egyéb okokból meghatározott körzetekben felmerülő elektronikus hírközlési igények gyors kielégítésére;

cb) eszközkészlete mobil vagy mobilizálható berendezésekből áll, amelyeket - a védelmi felkészülés adott évben rendelkezésre álló forrásaira figyelemmel - részben a vállalati, részben az állami tartalékképzés keretében kell beszerezni, tárolni és kezelni.

d) A központi hatósági nyilvántartási, adatszolgáltatási és információs rendszert az NMHH-nak úgy kell kialakítania, hogy[31]

da) lehetővé tegye a hálózatokra, rendszerekre vonatkozó legfontosabb adatok változásának követését;

db) kielégítse a kormányzat, a nemzetbiztonság és a védelem béke- és minősített időszaki adatigényeit;

dc) minősített időszakban lehetővé tegye a hálózati beavatkozások gyors és szakszerű végrehajtását;

dd) minősített adatok és információk kezelésére legyen alkalmas.

e) A gyakoroltatás területén olyan rendszert kell kialakítani, amely

ea) lehetővé teszi az elektronikus hírközlés felkészítése körébe tartozó feladatok végrehajthatóságának felmérését;

eb) lehetővé teszi a tervek, berendezések, szervezetek időnkénti ellenőrzését gyakorlások formájában az alaprendeltetés szerinti működés jelentős akadályozása nélkül.

f) Az átállítás terén olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésében részt vevő szervezetek berendezéseinek, hálózatainak zökkenőmentes átállítását a békeidőszakról a minősített időszaki feladatokra a lehető legrövidebb idő alatt.

g) A műsorszórás terén olyan rendszert kell kialakítani, amely külön jogszabály szerint a közszolgálati és nem közszolgálati műsort sugárzó rádió és televízió állomásokat alkalmassá teszi a lakosság bármely veszélyhelyzettel összefüggő értesítésére, tájékoztatására.

h) Az elektronikus hírközlési tevékenységnek az Eht. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt minősített időszaki átmeneti korlátozásának szervezési, műszaki feltételeit békeállapotban kell előkészíteni.

Az elektronikus hírközlés felkészítési tevékenységének folyamata

15. §[32]

A védelmi felkészítés tartalmi követelményeinek kidolgozásáért az ágazati miniszterrel egyeztetve - külön jogszabályoknak* megfelelően - a honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felelős.

16. §

Az ágazati miniszter az érintett miniszterekkel megállapodásban rögzíti az elektronikus hírközlés védelmi felkészítéséhez szükséges együttműködés rendjét.

17. §[33]

Az ágazati miniszter - figyelemmel az Eht. 163. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakra - a védelmi felkészülés adott évben rendelkezésre álló forrásait a fenntartási, illetve fejlesztési szükségletek megkülönböztetésével - a költségvetés államháztartásért felelős miniszter költségvetési fejezetének védelmi felkészítés előirányzatával összehangolva - határozza meg az elektronikus hírközlésért felelős miniszter fejezeti kezelésű előirányzataként.

18. §

(1) A költségfedezettel rendelkező felkészülési feladatok végrehajtásáról - az illetékes kormányzati szervek szükség szerinti bevonásával - az ágazati miniszter gondoskodik.

(2) A 4. § (1) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében - figyelemmel a 15-16. §-ban, valamint külön jogszabályokban* foglaltakra - az ágazati miniszter az elektronikus hírközlési feladatot ellátó szervezettel szerződést köthet.[34]

(3) A védelmi felkészítésben részt vevő, elektronikus hírközlési tevékenységet ellátó szervezet a (2) bekezdésben foglalt szerződés keretei között jogosult a felmerült és indokolt költségeinek megtérítésére.

19. §[35]

Az elkészült beruházás, illetőleg részfeladat működtetési költségeinek költségvetésbe történő beállításáért az ágazati miniszter a felelős. Az ágazati miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, határozza meg az elkészült beruházás, illetőleg részfeladat békeidőszaki hasznosításának vagy tartalékként történő kezelésének feltételeit.

20. §

Az elektronikus hírközlés felkészítési tevékenységei ellenőrzésének és gyakoroltatásának rendjét az NMHH bevonásával az ágazati miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttműködve alakítja ki. Ennek során különös gondot kell fordítani[36]

a)[37] a kormányzati célú hálózatokhoz tartozó előkészített összeköttetések terveire, műszaki előkészítésére és aktivizálásának megszervezésére;

b) a hálózatirányítási rendszer speciális feladatainak végrehajtására;

c) a helyreállítási tervek, eszközök és szervezetek alkalmazhatóságára;

d) a békeidőszakban nem használt erőforrások működőképességére;

e) az elektronikus hírközlés átállítási rendszerére;

f) a sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességére;

g) a rádió és televízió műsorszóró hálózaton előkészített lakossági légiriasztó, illetve katasztrófavédelmi tájékoztató rendszer működésére;

h) az elektronikus hírközlés korlátozási szabályai bevezetésének előkészítettségére.

21. §

A 20. §-ban foglalt feladatok költségeit az országmozgósítás gazdasági felkészülés általános kiadásai között kell tervezni.

22. §

(1) Minősített időszakban az elektronikus hírközlő hálózatokon esetleg bekövetkező tömeges üzemkiesés, rombolás következményeinek elhárítása érdekében szükséges technikai és pénzügyi eszközök, valamint berendezések biztosításáért - az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal egyeztetve - az ágazati miniszter a felelős.

(2)[38] A helyreállítás sorrendjét, valamint a tervezés alapjául szolgáló védelmi követelményeket az ágazati miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttesen határozza meg.

(3) A helyreállítási elvi terv kidolgozásáról és időszakonkénti korszerűsítéséről az ágazati miniszter gondoskodik a változó követelményeknek, illetve hálózati struktúrának és a rendelkezésre álló eszközöknek megfelelően.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók tartalékaival összehangolt, meghatározott összetételű anyagi eszközök központi készletezése az ágazati miniszter felügyelete alatt, a külön jogszabály szerinti állami tartalékképzés keretében történik.

(5) A helyreállító szervezetek kijelöléséről, illetőleg a helyreállítás érdekében a külön jogszabály szerinti szerződés megkötéséről - az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal egyeztetve - az ágazati miniszter gondoskodik, amelynek során a helyreállítás költségeit a felkészítés összesített szükséglete keretében tervezi.

IV. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ÁTÁLLÍTÁSA A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI FELADATOKRA

23. §

(1) Az elektronikus hírközlés felkészítettségi fokának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a minősített időszaki helyzeteken kívül képes legyen a békeállapotban bekövetkező váratlan események kezelésére, továbbá egyes részei néhány óra alatt, más részei fokozatosan átállíthatók legyenek az előre megtervezett feladatokra, valamint a megváltozott körülményekhez igazodó működésre, nemzetközi együttműködésre.

(2) Az átállítás során a következő intézkedéseket kell megtenni:

a) kidolgozott intézkedési tervek ellenőrzése, aktualizálása;

b) szervezési intézkedések megtétele;

c)[39] kormányzati célú hálózatok átállítása vagy aktivizálása;

d) egyedi összeköttetési igények prioritással történő kielégítése;

e) elektronikus hírközlési korlátozások bevezetése külön jogszabályok szerint.

24. §

A honvédelmi vezetés kezdeményezésére az ország meghatározott területére korlátozódó mozgósítás, illetőleg a fokozott készenlét hírközlésének biztosításában érintett elektronikus hírközlési létesítményekben sor kerülhet a folyamatos szolgálat bevezetésére a Vhr. 33. §-ában foglalt rendelkezések szerint.

25. §

A Kormány, az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök döntése alapján az ágazati miniszter elrendeli a nemzetgazdaság védelmi felkészítési és mozgósítási feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságmozgósítási, illetve a minősített időszaki feladatokra történő átállítás előkészítő tevékenységeinek végrehajtását, így különösen

a) az ágazati minisztériumnál szükséges előkészületeket;

b) az érintett ügyeleti szolgálatok, hálózatirányító rendszerek felkészültségének ellenőrzését;

c) a helyreállítást, az erőforrásbővítést szolgáló állami céltartalékok, illetve a szolgáltatóknál lévő erőforrások és tervek ellenőrzését;

d) a hatósági nyilvántartások szükség szerinti aktualizálását;

e) a hírközlés védelmi felkészítésével összefüggő fejlesztési munkák felmérését, esetleges gyorsítását, vagy átütemezését;

f) az elektronikus hírközlésre vonatkozó rendkívüli intézkedések kiadásának előkészítését;

g) az előkészített lakossági légiriasztó, értesítő és tájékoztató rendszerek ellenőrzését.

26. §

(1)[40] Az elektronikus hírközlés átállításával, gazdaságmozgósítási, minősített időszaki feladatainak koordinálásával és a szövetségi kötelezettségekből származó nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat az NMHH látja el az általa üzemeltett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet útján.

(2) A koordináció kiterjed a Kormány, illetőleg a Honvédelmi Tanács, a honvédelem, rendvédelem és a nemzetbiztonság elektronikus hírközlésért felelős szervei, valamint az országban elektronikus hírközlési szolgáltatást ellátó szervek közötti tevékenységekre, így különösen

a) az előkészített összeköttetések (hálózatok) aktivizálására vonatkozó jelzés, illetőleg intézkedés vételére a külön megállapodásokban meghatározott szervektől;

b) a kijelölt, illetve közreműködő hírközlési szolgáltatók által végrehajtásra kerülő aktivizálások felügyeletére, segítésére;

c) a nem tervezett kormányzati, védelmi összeköttetési vagy szolgáltatási igények vételére és a soron kívüli megvalósításról szóló intézkedésre valamennyi érintett elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködésével;

d) szükség esetén a különböző hálózatok külön jogszabályok szerinti összekapcsolására, a kerülő átviteli lehetőségek kialakítására az együttműködési igények kielégítése érdekében;

e) a felmerülő elektronikus hírközlési igények szempontjából kellően el nem látott területeken a kapacitások és hozzáférési lehetőségek gyors bővítésének szervezésére;

f) rombolás, tömeges üzemkiesés, forgalmi torlódás esetén az országosan rendelkezésre álló erők, eszközök, tartalékok külön jogszabályok szerinti igénybevételével és összefogásával a helyreállítási, illetőleg kapacitás növelési munkák végrehajtására, segítésére és irányítására.

27. §[41]

A kormányzati célú hálózat módosításának, átállításának, aktivizálásának elrendeléséről a 6-8. § szerinti miniszter dönt.

28. §[42]

Az előre nem tervezett feladatokat szolgáló egyedi összeköttetéseket a Magyar Honvédség, a kormányzati és a rendvédelmi szervek közvetlenül rendelik meg az elektronikus hírközlési szolgáltatótól és erről tájékoztatják az ügyeleti szolgálatot. Ezen igényeket a szolgáltatónak soron kívül kell kielégíteni a 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

29. §

A területi elektronikus hírközlési rendszerek átállítása terén szükséges intézkedéseket a megyei védelmi bizottságok határozzák meg gazdaságmozgósítási hatáskörüknek megfelelően, a központi feladatok végrehajtása, illetőleg a területi igazgatás vezetési szükségleteinek kielégítése érdekében.

30. §

Amennyiben az igénybe vett vagy elrendelt elektronikus hírközlési szolgáltatás további fenntartása nem indokolt, az igénybevevő haladéktalanul köteles gondoskodni az igénybevétel megszüntetéséről.

31. §

Ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás gazdaságmozgósítási, illetőleg védelmi igénybevétele miatt az elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagyoni hátránya keletkezik, részére kártalanítás jár külön jogszabályok alapján.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §[43]

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 100/2004. (IV. 27.) Korm. rendelethez

Az elektronikus hírközlés rendkívüli, vagy szükségállapot idején történő alkalmazásának és irányításának elvei

1. Rendkívüli-, vagy szükségállapot idején, illetve gazdaságmozgósítási feladat elrendelése esetén az elektronikus hírközlést alapvetően a honvédelem, az ország vezetésének szolgálatába kell állítani, a védelem igényeit soron kívül kell kielégíteni.

2. Az elektronikus hírközlő hálózatban bekövetkező rombolások, üzemkiesések esetén elsősorban a Magyar Honvédség, az államvezetés, a rendvédelem összeköttetéseit, illetve a lakosság légiriasztását, tájékoztatását, egészségügyi ellátását szolgáló eszközöket, összeköttetéseket kell helyreállítani, illetve pótolni.[44]

3. Kiemelten kell kezelni a Hvt. által a honvédelemben való részvételre kijelölt szervek, valamint a külkapcsolatok, különösen a NATO és az EU vezető szervei összeköttetési lehetőségeinek megőrzését, illetve biztosítását.

4. Ameddig lehetséges, változatlanul vagy korlátozott mértékben biztosítani kell az egyéb nemzetgazdasági szervezetek és a lakosság köznapi kommunikációs lehetőségét mind a vezetékes, mind a mobil rádiótelefon hálózaton, valamint a közszolgálati rádió és televízió műsorszórásban.

5. A védelmi igények kielégítése érdekében, illetve nemzetbiztonsági érdekből az elektronikus hírközlésben rendkívüli intézkedésként kihirdetett jogszabály alapján differenciált korlátozások rendelhetők el.

6.[45]

7. A Magyar Honvédség a helyőrségeiket elhagyó csapatai vezetését alapvetően saját haditechnikai eszközeivel oldja meg, de kiegészítésként - különösen a fegyveres konfliktussal érintett térségben - külön jogszabály alapján felhasználhatják az ország elektronikus hírközlő hálózatainak lehetőségeit, elsődlegesen e rendeletben foglaltak alapján felkészített szolgáltatás hozzáférési pontokon keresztül, valamint mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételével.[46]

8. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek megtenni a szükséges és lehetséges intézkedéseket a Magyar Honvédség és a kormányzat nem tervezett igényeinek kielégítésére, az esetleg igényelt csatlakozási pontok rövid idő alatti kialakítására, belföldi vagy nemzetközi kapcsolatok gyors létesítésére.[47]

9. Az elektronikus hírközlés irányítási rendszerének lehetővé kell tenni az átállítással összefüggő feladatok megoldását és a folyamatos áttérést a minősített időszaki irányításra, amelynek főbb elvei a következők:

a) az elektronikus hírközlés védelmi és országmozgósítási célú felhasználását a Honvédelmi Tanács felügyelete alatt e célra létrehozott csoport irányítja, együttműködve a katonai, rendvédelmi és nemzetbiztonsági felső vezetés meghatározott szerveivel;[48]

b) az a) pontban meghatározott csoport irányítja a megyei és fővárosi védelmi bizottságoknál létrehozott hasonló csoportokat, valamint a Hvt. értelmében a honvédelemben való részvételre kijelölt elektronikus hírközlési szolgáltatókat;

c) az elektronikus hírközlés országos koordinálását irányítását az ágazati miniszter az NMHH útján látja el, a külön jogszabály által kijelölt elektronikus hírközlési szolgáltatók saját szakterületük minősített időszaki vezetésére, irányítására megfelelő szervezetet alakítanak meg az erre alkalmas hírközlési csomópontokban;[49]

d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek azon irányító pontjait, amelyek a c) pont szerinti szervekkel együttműködnek, a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter feladatkörében jelöli ki és gondoskodik működtetésükről;[50]

e) az elektronikus hírközlő hálózaton bekövetkező rombolások, üzemkiesések helyreállításával összefüggő döntéseket jellegüktől és méretüktől függően vagy az érintett szolgáltató, vagy az a) pont szerinti csoport hozza meg, a munkák végzését a miniszter utasítása szerint az NMHH vezeti és koordinálja;[51]

f) az elektronikus hírközlő hálózaton végrehajtandó minden jelentősebb változtatás, így különösen nem tervezett igények kielégítése, átcsoportosítások, kerülő útvonalak igénybevétele, nemzetközi kapcsolatokat érintő tevékenységek, események, új szolgáltató bevonása az igények kielégítésébe, kizárólag az a) pont szerinti csoporttal, illetve az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelettel való egyeztetés alapján történhet.