133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével működteti.

(2) Az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács).

(3)[2] A miniszter, a Hivatal és a Tanács - Alapra vonatkozó - feladatait külön jogszabály állapítja meg.

(4)[3] A Hivatal az Alap pénzeszközeinek kezelésével és felhasználásával összefüggő feladatait e rendeletben meghatározottak szerint látja el.

(5)[4] A Hivatal a pályázati programok lebonyolításába akkreditált közreműködő szervezeteket vonhat be. Ha a közreműködő szervezetek kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást a Hivatal folytatja le. A Hivatal az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-ban nevesített kezelői feladatok körén kívül eső következő feladatokat adhatja át:[5]

a)[6] a pályázatok befogadása, a pályázat elbírálásához szükséges adatszolgáltatás a Hivatal részére, közreműködés a pályázatok értékelésében;

b)[7] minta alapján szerződések előkészítése (szerződések kiküldése, fogadása, hiánypótlás), előkészített szerződés átadása a Hivatalnak;

c) közreműködés a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követésében, beszámoló fogadása, formai ellenőrzése, hiánypótlás, szerződésmódosítás előkészítése, a támogatás kifizetésének előkészítése;

d) szakértőként közreműködés a pénzügyi helyszíni ellenőrzésben (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemzésre alapozott pénzügyi helyszíni ellenőrzések);

e) pályázati adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása.

(6)[8] Az akkreditációs kritériumok minden közreműködő szervezet esetében egységesek, azokat a Hivatal - a miniszter jóváhagyásával - határozza meg. Az akkreditálást független szervezet végzi. Az akkreditáció felülvizsgálata keretében a közreműködő szervezet tevékenységét kétévente felül kell vizsgálni.

(7)[9] A közreműködő szervezet a Hivatal nevében és javára jár el. A közreműködő szervezet a szerződésben foglalt feladatait nem adhatja át.

(8)[10] A Kormány az Alap pályázatainak kezelésében közreműködő szervezetként az alábbi szervezeteket jelöli ki:

a) MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.,

b) Tudományos és Technológiai Alapítvány,

c) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Iroda,

d) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynök ség Kht.,

e) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.,

f) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.,

g) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.,

h) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.,

i) Pro-Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Ügynökség Kht.,

j) Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

(9)[11] A feladatok átadásáról a Hivatal és a közreműködő szervezet szerződésben állapodik meg. A megállapodásban meg kell határozni különösen[12]

a) a közreműködő szervezet kötelezettségeit, a teljesítménycélokat,

b)[13] a Hivatalnak a közreműködő felé fennálló irányítási jogkörének elemeit,

c) a pályázat-, valamint szerződéskezelés során alkalmazandó eljárási szabályokat,

d) az ellenőrzés, beszámolás, számadás rendszerét,

e) az adatkezelés és adatszolgáltatás rendjét, az adatvédelmi előírásokat,

f) a feladat teljesítésének elfogadását követően a teljesítményarányos díj rendelkezésre bocsátásának módját,

g) a közreműködő szervezet szerződésszegésének következményeit.

(10)[14] A teljesítménycélokat és a közreműködő díjazását úgy kell meghatározni, hogy az Alapból kizárólag a pályázati programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó feladatok költségei téríthetők meg a közreműködőknek.

(11)[15] Az akkreditációs kritériumoknak való meg nem felelés, valamint jogszabályba ütköző vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén, különösen a megállapodásban meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes teljesítés esetén a Hivatal elnöke a közreműködői kijelölés visszavonását kezdeményezi.

(12)[16] Amennyiben a közreműködői kijelölés visszavonásra kerül - új közreműködő kijelöléséig - az (5) bekezdés a) -e) pontjai szerinti feladatokat a Hivatal látja el.

Az innovációs járulék átutalására vonatkozó eljárás

2. §

(1) Az állami adóhatóság a hozzá befizetett járulékot az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti esedékességi időponttól számított 5 munkanap alatt naponta, más esetekben hetente egy alkalommal, a hét első munkanapján utalja át az Alap Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(2)[17] Az Atv. 5. §-ának (8) bekezdése szerint visszaigényelhető többletbefizetést - annak visszatérítése érdekében - az Alap számlájáról a (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján kell átutalni az adóhatóság részére.

(3)[18] Az átutalásra vonatkozó eljárás részleteit - beleértve az adóbírságból, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékokból származó bevételeknek az állami adóhatóság és az Alap közti megosztására vonatkozó szabályokat is - a Hivatal, a Kincstár és az adóhatóság közötti megállapodás rögzíti.

Az Alap gazdálkodási szabályai

3. §[19]

(1) A Hivatal a Tanács bevonásával előkészíti és a miniszternek jóváhagyásra terjeszti be az Alap középtávú felhasználására vonatkozó stratégiáját.

(2)[20] A Hivatal az Alap tárgyévi felhasználására vonatkozó tervét az érintett miniszterek, államigazgatási szervek és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetés tervezésével összhangban készíti el. A felhasználási tervet a Hivatal elnöke - az éves költségvetési törvény parlamenti elfogadását, valamint a Tanács jóváhagyását követően - terjeszti a miniszter elé jóváhagyásra.

(3) Az elfogadott felhasználási tervet év közben a miniszter a Tanáccsal egyetértésben módosíthatja.

4. §

(1) Az Atv. 8. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Alap regionális innovációs célokat szolgáló pénzeszközei tárgyévi felhasználási tervét a Hivatal a Regionális Fejlesztési Tanácsokkal együttműködve alakítja ki. A regionális célú felhasználásra a regionális innovációs stratégiával rendelkező Regionális Fejlesztési Tanácsok tehetnek javaslatot.

(2)[21] A Regionális Fejlesztési Tanácsok innovációs stratégiájukkal összhangban állítják össze javaslataikat a Hivatal számára, amelyekről a Hivatal elnöke a Tanács véleményének meghallgatását követően előterjesztést készít a miniszter számára.

(3)[22]

5. §[23]

(1)[24] Az Alap éves költségvetési javaslatát a Hivatal terjeszti a miniszter elé.

(2)[25] Az Alap kincstári és elemi költségvetését a Hivatal készíti el.

6. §

(1)[26] Az Alap terhére - a 10. § (3) bekezdésben foglaltak alapján - vállalt kötelezettségekről a Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

(2)[27] Az Alap pénzforgalmának bonyolítása a 2. § szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlán történik, amely feletti rendelkezési jogosultságot a Hivatal gyakorolja.

7. §[28]

Az Alap egységes számviteli rendjét a miniszter jóváhagyásával a Hivatal alakítja ki.

8. §[29]

(1)[30] Az Alap működtetésének, pénzforgalmának és felhasználásának belső ellenőrzését a Hivatal végzi, amelynek eredményéről tájékoztatja a minisztert.

(2) Az Alap működésének és gazdálkodásának eseti ellenőrzését a Hivatal és a Tanács elnöke a miniszternél kezdeményezheti.

(3)[31]

9. §[32]

(1)[33] A Hivatal elkészíti az Alap éves költségvetési beszámolóját, amelyet a Tanács véleményének megismerését követően a miniszter hagy jóvá.

(2)[34] A Hivatal a miniszter részére az Alap

a) pénzforgalmáról havonta adatszolgáltatást teljesít;

b) eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévente mérlegjelentésben ad számot.

A támogatás nyújtásának általános feltételei

10. §

(1)[35] Az Alapból támogatást kaphatnak Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, valamint Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek.

(2)[36] Pályázni egyénileg és konzorciumi formában lehetséges. E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül az (1) bekezdésben meghatározott személyek között létrejött - a pályázati felhívásban, illetve útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő - együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a bevitt, illetve létrehozott szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg.

(3)[37] Az Alapból támogatás nyújtható

a) nyílt pályázati rendszerben, támogatási programok keretében;

b) pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerződésen, illetve kérelmen alapuló döntés alapján e jogszabályban foglaltakkal összhangban az Atv. -ben meghatározott mértékig.

(4)[38] A (3) bekezdés b) pontja szerinti, kérelmen alapuló döntés esetén a kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani, a kérelmek alapján nyújtott támogatásról a Hivatal elnöke dönt az Alap - Tanáccsal egyeztetett - felhasználási tervében szereplő, a pályázaton kívüli kérelmen alapuló támogatások odaítélésére vonatkozó szempontoknak megfelelően.

(5)[39] A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

11. §[40]

(1) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 10. § (1) bekezdésében felsorolt jogalany, aki vagy amely

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint pályázata benyújtásának időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak;

b) adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy az Atv. 16. § (2) bekezdésében foglalt (cél)előirány-zatok terhére kiírt pályázatokban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét - neki felróható okból - nem teljesítette;

c) az Alappal, illetve az Atv. 16. § (2) bekezdésében foglalt (cél)előirányzatokkal szemben - neki felróható okból - 60 napot meghaladó lejárt fizetési kötelezettséggel rendelkezik, figyelemmel a (2) bekezdésre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Felsőoktatási intézmények esetében az (1) bekezdés c) pontját a pályázatot benyújtó felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége vonatkozásában kell vizsgálni.

12. §

(1) Az Alapból nyújtott támogatás formái:

a) vissza nem térítendő támogatás;

b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás;

c) bankhitel kamatainak átvállalása.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt visszatérítendő támogatást az Alap 2. § szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell visszafizetni.

(3)[41] Amennyiben az Alapból nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az egy projekthez nyújtható bármely államháztartási forrásból származó támogatásra külön jogszabály rendelkezéseit* kell alkalmazni.[42]

A pályázat tartalmi követelményei

13. §

(1)[43] A támogatási programok megvalósítását szolgáló pályázati stratégiát az érintett miniszterek bevonásával a Hivatal készíti el, és terjeszti a miniszter elé jóváhagyásra.

(2)[44] A pályázati stratégia alapján a Hivatal elkészíti a pályázati felhívást, illetve útmutatót.

(3)[45] A Hivatal gondoskodik a pályázati felhívás, illetve útmutató a miniszter és a Hivatal honlapján, továbbá egy országos napilapban történő közzétételéről.

(4) A pályázati felhívásban, illetve útmutatóban meg kell határozni

a) a pályázat célját, témakörét, hatályát;

b) a pályázók, illetve kedvezményezettek körét;

c) a támogatás formáját, futamidejét;

d) a támogatás maximális mértékét;

e) a saját forrás mértékét;

f) az elszámolható költségek körét,

g) a pályamű elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb, indokolt adatot vagy dokumentumot;

h) a döntés előkészítésére vonatkozó eljárás szabályait és a bírálati szempontokat;

i) a pályamű beadásának alaki, tartalmi előírásait;

j) támogatási szerződés megszegésének szankcióit.

A döntéshozatal rendje, pályaművek elbírálása, a döntés nyilvánosságra hozatala

14. §

(1)[46] A pályaművek formai, szakmai és pénzügyi elbírálásáról a Hivatal gondoskodik a pályázati stratégiának megfelelően.

(2)[47] A pályázati felhívásnak és útmutatónak megfelelő, hiánytalan pályaművek szakmai és pénzügyi bírálatra kerülnek független, külső szakértők (a továbbiakban: szakértők) bevonásával.

(3)[48] A szakértők kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni az általuk bírált, minden egyes pályamű vonatkozásában. A Hivatal biztosítja a szakértők anonimitását.

(4)[49] A pályázati stratégiában kell meghatározni azokat a pályázat típusokat, amelyek esetében a pályaművek rangsorolását az adott támogatási programok szakmai irányító testületei (a továbbiakban: testületek) végzik. A testületek a pályázati felhívásban, illetve útmutatóban megjelent bírálati szempontok és a szakértők bírálatai alapján rangsorolják a pályaműveket, és e rangsornak megfelelően javaslatot tesznek a Hivatal elnökének a pályaművek támogatására.

(5) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a szakértők álláspontját, a testületek által felállított rangsort, testületek tagjainak érdemi észrevételeit, különvéleményét.

(6)[50] A pályázók, a szakértők és a testületek tagjainak - a pályamű elbírálásához, a szakértői, illetve a testületi tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges - személyes adatait a Hivatal kezeli az érintetteknek az adatkezeléshez történő előzetes, írásbeli hozzájárulását követően.

(7) A pályamű elbírálásának és a döntési javaslat készítésének folyamatában nem vehet részt az, aki

a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy az elbírálást megelőző 3 éven belül állt,

b) az a) pontban megjelölt személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

c) a pályázó gazdálkodó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

d) a pályázó gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagja;

e) a regionális fejlesztési tanács képviseletét látja el, amennyiben az illetékes regionális fejlesztési tanács is pályázatot nyújtott be.

15. §

(1)[51] Az Atv. 8. §-ának (7) bekezdésében foglaltak kivételével, a pályamű, valamint a 10. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyedi kérelmek támogatásáról a Hivatal elnöke dönt.

(2)[52] Az egyedi kérelmek támogatásáról szóló döntés meghozatala a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően történik. Az egyedi kérelmek támogatására vonatkozó - a Hivatal által kialakított és miniszter által jóváhagyott -szempontrendszert a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(3)[53] A döntést követően a Hivatal tíz munkanapon belül írásos értesítést küld a pályázónak, illetve támogatásigénylőnek a döntés eredményéről, amelyhez csatolja szerződéskötési ajánlatát.

(4)[54] A 14. § (4) bekezdésében meghatározott pályaművek esetében a testületek által összeállított rangsortól való eltérésről történő döntést megelőzően a Hivatal elnöke meghallgatja a Tanács és a testületek véleményét.

(5)[55] A döntés eredményét a miniszter és a Hivatal honlapján kell közzétenni.

(6)[56] A pályázók a döntést követően megismerhetik a pályaműveikre vonatkozó bírálati véleményt.

Szakmai irányító testület

16. §

(1)[57] A testületek feladata egyes - a pályázati stratégiában meghatározott - támogatási programok működésének koordinálása, ezen belül különösen a pályázati felhívások véleményezése, döntési javaslat készítése a Hivatal elnöke részére a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, a projektek teljesülésének rendszeres szakmai ellenőrzése.

(2)[58] A testületek tagjait és elnökét - a Hivatal elnökének a Tanács véleményének meghallgatását követően kialakított javaslata alapján - a miniszter kéri fel.

(3) Nemzetközi összetételű testület rangsorolja a pályaműveket olyan pályázat esetében, amelynek felhívásában, illetve útmutatójában szereplő, minimálisan adható támogatási összeg meghaladja az Alap éves kiadási előirányzatának 1%-át.

(4) A pályázati stratégiában meghatározott, regionális célú pályázatok elbírálásában közreműködő testületek munkájában biztosítani kell a Regionális Fejlesztési Tanácsok képviseletét ellátó regionális innovációs szakértők részvételét.

(5)[59] A testületek elnöke és tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a miniszternek, ha vele szemben a 14. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A tag a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályamű vonatkozásában a pályázati döntés előkészítésének folyamatában.

(6)[60] A testületek működésének feltételeiről a Hivatal gondoskodik. A működtetés finanszírozása az Alap kezelésével kapcsolatos költségek terhére történik.

Szerződéskötés

17. §

(1)[61] A támogatásról szóló döntés alapján a Hivatal a megvalósítandó feladatot (a továbbiakban: projekt), a teljesítés módját, a támogatás kifizetésének ütemezését, a támogatási szerződés lezárásának követelményeit, az ellenőrzési jogosultság elfogadását, a nyertes támogatásigénylők, pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) által vállalt, valamint a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt lényeges kötelezettségeket, továbbá e kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket is tartalmazó támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett számára az értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napos határidőt kell megállapítani, amely határidőig a döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Ha a szerződés megkötésére a határidő leteltéig a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés automatikusan érvényét veszti.

Finanszírozás és teljesítés

18. §

(1)[62] A támogatás a támogatási szerződésben rögzített pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(2) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás, valamint az előfinanszírozás kivételével - teljesítés- és forrásarányosan történik.

(3)[63] A (2) bekezdés szerinti támogatásoknál - indokolt esetben - a támogatási szerződés teljesítése során lehetőség van több részletben történő előlegfizetésre, figyelemmel a finanszírozás támogatási szerződésben meghatározott munkaszakaszonkénti ütemére. Az előleg folyósításáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Előlegrész átutalására csak az előző előlegrész felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása és a pénzügyi elszámolás benyújtása után kerülhet sor, kivéve a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetet. Az adott munkaszakaszra folyósított előleg felhasználására vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámolót a munkaszakasz támogatási szerződésben meghatározott időtartamát követő 60 napon belül kell benyújtani.

(4) Előleg igénybevétele esetén - a költségvetési szervek kivételével - a támogatási összeg utolsó 10% -a csak a szakmai és pénzügyi záró beszámoló elfogadása után folyósítható.

(5) A támogatások folyósítása

a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével;

b) a finanszírozásba bevont hitelintézeten keresztül;

c) közvetlenül a kedvezményezett számlájára történő átutalással történhet.

(6)[64] Költségvetési szerv számára a támogatás folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül előfinanszírozással, a támogatott számlájára való átutalással is történhet, ha a támogatott projekt az átutalástól számított 12 hónapon belül megvalósul.

(7)[65] Költségvetési szerv nem megfelelő szakmai teljesítése vagy pénzügyi elszámolása esetén a Hivatal azonnali beszedési megbízást nyújt be a jogtalanul igénybe vett támogatásnak az Alap számlájára történő visszautalása érdekében. Ha az azonnali beszedési megbízás nem jár eredménnyel, a kedvezményezett esetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének intézkednie kell a jogtalanul igénybe vett támogatás Alap részére történő visszautalásáról.

(8)[66] Az Alapból támogatott beruházással létrehozott vagyon vagy beszerzett vagyonelem (a továbbiakban: vagyonelem) a záróbeszámoló elfogadásáig kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően hasznosítható. A záróbeszámoló elfogadását követően, a vissza nem térítendő támogatás esetében a vagyonelem - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig, illetve a támogatási szerződésben meghatározott más időpontig csak a Hivatal előzetes írásos jóváhagyásával, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek átruházásával és azoknak a szerző fél általi átvállalása esetén idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon.

(9)[67] A Hivatal jóváhagyása esetén, ha a szerző fél a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja, a kedvezményezett mentesül a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeg visszafizetése alól. A támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek részbeni átvállalása esetében a visszatérítés összegét a Hivatal határozza meg, a támogatás arányának és az átvállalás mértékének figyelembevételével. Hozzájárulás hiányában - figyelemmel a Ptk. 215. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra -, továbbá a kötelezettségek átvállalásának megtagadása esetén a kedvezményezett köteles a támogatás folyósításának időpontjától számítva a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetni.

19. §[68]

(1) Egy projekt akkor tekinthető megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett köteles a projekt szakmai záró beszámolójában tényszerűen és meggyőző módon, a rendelkezésre álló bizonylatokkal alátámasztva beszámolni. A beszámoló tartalmi és formai követelményeit a Hivatal teszi közzé a honlapján.

(2) A támogatási szerződés teljesítése során az időközi és a záró beszámoló elfogadásáról vagy elutasítás esetén a további eljárásról - a pályázati stratégiában külön meghatározott pályázatok esetében a testületek véleménye alapján - a Hivatal dönt a támogatási szerződésben meghatározott időn, de legfeljebb a beszámoló beérkezésétől számított 60 napon belül.

(3) Amennyiben a benyújtott beszámoló hiányos, a Hivatal határidő megadásával hiánypótlást ír elő. Az ismételt benyújtást követően a Hivatal 30 napon belül értesítést küld az elfogadásról vagy - elutasítás esetén - a további eljárásról. A hiánypótlások lebonyolítását a hiányos beszámoló benyújtásától számított legfeljebb 90 napon belül le kell zárni. Ezen időtartam elteltét követően a Hivatal a benyújtott adatok és dokumentumok alapján hoz döntést.

(4) A beszámoló elfogadása, illetve elutasítása iránti eljárás - a kedvezményezettnek nem felróható okból történő - elhúzódása nem akadályozza az előlegrész átutalását.

20. §

(1)[69] Amennyiben a támogatás kedvezményezettje egy konzorcium, amelynek tagja a projekt befejezése előtt neki fel nem róható okból kilép a konzorciumból, vagy tevékenységét felfüggeszteni kényszerül, illetve amennyiben bármely tag ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, úgy a tag köteles

a) a konzorcium vezetője, illetve képviselője számára részletes szakmai és pénzügyi elszámolást készíteni, továbbá a megvalósult eredményeket teljeskörűen és tételesen részére átadni;

b) a támogatás fel nem használt részét az Alap Kincstárnál vezetett számlájára visszautalni.

(2)[70] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a konzorcium többi tagja részére nyújtandó további támogatás folyósítását a Hivatal felfüggeszti, és erről haladéktalanul értesíti a testületet. A testület a bejelentéstől számított 30 napon belül javaslatot tesz a Hivatal vezetőjének a konzorcium tagjai részére nyújtandó támogatás további folyósításának feltételeiről.

A támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszere

21. §

(1) A kedvezményezett - ellenőrzés céljából - a támogatás felhasználását, illetve annak dokumentumait elkülönítetten köteles nyilvántartani. Amennyiben a támogatás célja teljesült, a támogatásból visszamaradt, fel nem használt összeget a kedvezményezett köteles haladéktalanul visszautalni az Alap számlájára.

(2)[71] A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését, a rendeltetésszerű és a szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a Hivatal ellenőrzi. A támogatás folyósításához és felhasználásához kapcsolódó ellenőrzés folyamatosan, valamint a projekt befejezését követően, utólagosan történik. Az ellenőrzés szükség esetén kiterjed a kedvezményezett pénzügyi, likviditási és cégügyi feltételeinek vizsgálatára is.

(3) Az ellenőrzés kiterjed az Alap, illetve az Atv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt (cél) előirányzatok forrásaiból nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésére is.

(4)[72] A Hivatal ellenőrzése során a szerződések teljesítésével kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(5) Az ellenőrzött kedvezményezett köteles

a)[73] a Hivatal megkeresésének soron kívül eleget tenni;

b)[74] a Hivatal a részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba való betekintést lehetővé tenni;

c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni;

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(6)[75]

(7)[76] A Hivatal gondoskodik a támogatás fel nem használt részének behajtásáról.

Az Alap felhasználásának szakmai értékelése, tájékoztatás

22. §

(1)[77] A Hivatal elemzi és értékeli a támogatási programokat a támogatási célok teljesülése, a programnak az adott szakmai, gazdasági területen betöltött szerepe, eredményessége tekintetében. A támogatási programok értékelése a közfinanszírozású támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszeréről és tartalmi követelményeiről szóló 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint történik. Az elemzés és az értékelés eredményeiről és az ezek alapján javasolt intézkedésekről a Hivatal évente beszámol a miniszternek.

(2)[78] Az egyes programok értékelésének módjáról, ütemezéséről a Hivatal értékelési stratégiát készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A program életpályája szerint elő-, közbenső- és utóértékelés végezhető. Az értékelés függetlenségét a Hivatal biztosítja. Az értékelés kiadásait az Alap kezelésével kapcsolatos költségek terhére kell finanszírozni.

(3)[79] A programok értékeléséről készült, a Tanács által véleményezett és a miniszter által jóváhagyott éves beszámolót a Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza.

23. §[80]

A programokról és a pályázatokról a Hivatal a honlapján folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot. Az Alap felhasználásáról a miniszter évente egy alkalommal a saját, valamint a Hivatal honlapján részletes tájékoztatást jelentet meg.

24. §[81]

A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer számára a Hivatal szolgáltat adatokat.

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 2004. április 30. napján lép hatályba azzal, hogy a 17-20. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2)[82] Az Alap pénzeszközei felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet VII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

26. §[83]

A programok és a pályázati kiírások közzétételére, valamint az államháztartáson kívüli szervek és természetes személyek pályázatának (kérelmének) beérkezésére, ezek kezelésének rendjére, az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazására a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló külön törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.

27. §[84]

A Hivatal jogosult az Alap eszközeinek, illetve 2004. január 1-jét megelőzően a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat, valamint a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzat felhasználása tekintetében kötött szerződésekből eredő követelések és kötelezettségek kezelésére.

28. §[85]

Dr. Medgyessy Péter s.k.,

miniszterelnök

Melléklet a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelethez[86]