146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)[1] E rendeletet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) terhére nyújtott állami támogatásokra kell alkalmazni; nem vonatkozik azon közfinanszírozású támogatásokra, amelyek nem minősülnek a 2. § 2. pontjában meghatározott állami támogatásnak. Az Alap terhére állami támogatás az e rendeletben megjelölt kategóriák szerint, a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) feltételei alapján nyújtható.

(2) E rendelet alapján állami támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtotta.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §[2]

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. Alapkutatás: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12. §-ának a) pontjában meghatározott alapkutatás;

2.[3] Állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás;

4. §-ának 7. pontjában meghatározott közfinanszírozású támogatás;

4. Általános képzés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008. EK bizottsági rendelet) 38. cikkének 2. pontjában meghatározott képzés;

5. Bérköltség: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom;

6. Beruházási támogatás: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 2. cikk 17. pontjában meghatározott fogalom;

7.[4] Diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

8. Egyedi támogatás: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott támogatás;

9. Eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is;

10. Induló beruházás: az a beruházás, amely megfelel a 800/2008. EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek;

11. Innováció: magában foglalja a technológiai, az eljárási és a szervezési innovációt;

12. Innovációs klaszterek: független vállalkozások - innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek - csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;

13. Ipari vagy alkalmazott kutatás: az Atv. 12. §-ának c) pontjában meghatározott ipari vagy alkalmazott kutatás;

14. Kapcsolt vállalkozás: a 800/2008. EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kapcsolt vállalkozás;

15. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az Atv. 12. §-ának d) pontjában meghatározott kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés;

16. Kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008. EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;

17. Kutatás-fejlesztés: az Atv. 12. §-ának b) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F);

18. Kutatási szervezet: olyan szervezet (például egyetem vagy kutatóintézet), amelynek - jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül - elsődleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján;

19. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;

20. Közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: 800/2008. EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munkahely;

21. Magasan képzett munkaerő: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;

22. Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy 3*365 napos időszakon belül megkezdett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat;

23.[5] Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;

24. Ösztönző hatású támogatás: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 8. cikkében meghatározott támogatás;

25. Projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján;

26.[6] Referencia alapkamatláb: az Atr. 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom;

27. Saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás;

28. Speciális képzés: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 38. cikkének 1) pontjában meghatározott képzés;

29. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;

30. Szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban;

31. Szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;

32. Szokásos piaci ár: e rendelet alkalmazásában a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdése szerint kiszámított ár;

33. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

34.[7] Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján kiszámolt értéke;

35.[8] Támogatott terület: az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl; az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország;

36. Technológiai innováció: az Atv. 12. §-ának e) pontjában meghatározott technológiai innováció;

37. Védett munkahely: a 800/2008. EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.

(2) A 2. § 9. pontjának alkalmazásában nem minősülnek eljárási innovációnak: kisebb változtatások vagy fejlesztések; a termelési vagy szolgáltatási képességek növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek hozzáadása révén, melyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz; egy eljárás használatának befejezése; az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés; a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások; az egyedi igényekhez igazítás; a rendes szezonális és ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem.

(3) A 2. § 18. pontjának alkalmazásában a kutatási szervezet megítélésekor figyelembe kell venni, hogy ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez.

(4)[9] A 2. § 22. pontjának alkalmazásában a beruházás gazdasági oszthatatlanságának megállapításakor figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget; ezt úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző 3*365 napos időszakon belül megkezdett, olyan gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértéken számított értékét, amely(ek)hez az adózó igénybe vett (igényelt) állami támogatást. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek - az Atr. szerinti - egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó.

(5) A 2. § 30. pontjának alkalmazásában nem minősülnek szervezési innovációnak: az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK KATEGÓRIÁI ÉS JOGCÍMEI

3. §

Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei:

a)[10] K+F projekttámogatás a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabálya (a továbbiakban: K+F+I Keretszabály) alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdés a)-b), d)-e), g) pontjaiban, c) pontjában (a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítő szolgáltatások igénybevétele esetében), f) pontjában (amennyiben az f) pont alapján nyújtott támogatás K+F projekthez kapcsolódik), valamint a (2) bekezdés a), c)-d) pontjaiban megjelölt jogcímek;

b)[11] műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)-e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)-d) pontjaiban megjelölt jogcímek;

c)[12] kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)-d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

d)[13] szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)-d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

e)[14] innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)-e) és g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)-d) pontjaiban megjelölt jogcímek;

f)[15] magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)-g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

g)[16] fiatal innovatív vállalkozásoknak támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) és g) pontja, valamint a (2) bekezdés a), c)-e) pontjaiban megjelölt jogcímek;

h)[17] innovációs klasztereknek nyújtott támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b)-e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

i)[18] regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 800/2008. EK bizottsági rendeletben foglaltak alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, ha a támogatást nem K+F projekthez nyújtják, d), f), g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

j)[19] csekély összegű (de minimis) támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti előírások alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése a), c)-g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c)-f) pontjaiban megjelölt jogcímek;

k)[20] képzési támogatás a 800/2008. EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) pontjában, f) pontjában (a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztése, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatása esetében), g) pontjában (a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzése esetében), valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímek;

l)[21]

m) kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése g) pontjában, valamint (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt jogcímeken. A kockázati tőkejuttatás feltételeit külön jogszabály* határozza meg;[22]

n)[23] kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás a 800/2008. EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése a), c) és g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban megjelölt jogcímek;

o)[24] kis- és középvállalkozások vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás a 800/2008. EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése a)-d), f) és g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés c) és e) pontjaiban megjelölt jogcímek.

p)[25] innovatív kormányzati egészségügyi informatikai fejlesztések megvalósítása céljából közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21 EU bizottsági határozat (a továbbiakban: az Európai Bizottság 2012/21/EU számú határozata) alapján az Atv. 8. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban, valamint (2) bekezdés a) pontjában megjelölt jogcímek.

A K+F+I KERETSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A támogatás célja és általános feltételei

4. §

(1) A 3. § a)-h) pontjában meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekedjék.

(2)[26] A támogatást nyújtó a támogatás odaítélése és a támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatás eredményeként a kedvezményezett a K+F+I tevékenységeit valóban bővíti-e. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít vagy készíttet a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan növeli az alábbi mutatók értékének egyikét:

a) a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F és innovációs tevékenységekben részt vevő személyek számát;

b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekteredményeket;

c) a projekt végrehajtásának ütemét;

d) a kedvezményezett által a K+F-re és innovációra fordított teljes összeget.

(3) Nem szükséges a (2) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás

a) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F projekttámogatásnak minősül és annak összege nem éri el a 7, 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként;

b) kis- és középvállalkozások részére műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minősül és a támogatás összege nem éri el a 7, 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként;

c) kis- és középvállalkozások részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minősül;

d) innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minősül;

e) magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatásnak minősül; vagy

f) fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásnak minősül.

5. §

(1) A támogatott projektek ösztönző hatását illetően összesített éves jelentés készül, amelyhez a kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati útmutatóban meghatározott módon, egyedi esetekben a támogató részére, kérésének megfelelően - figyelemmel a 4. §-ban foglaltakra is - adatot szolgáltatni.

(2)[27] A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F és innovációs támogatásokra vonatkozó előírásait a támogatást nyújtó honlapján is közzé kell tenni. A támogatási program nem indítható el a támogatást nyújtó honlapján való közzététel előtt.

A támogatás mértéke

6. §

(1)[28] K+F projekttámogatás esetén az egyes projektekhez nyújtott, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó, bármely támogatás intenzitása (konzorcium esetében konzorciumi tagonként) nem haladhatja meg a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket.

(2) A maximális támogatási intenzitás

a) alapkutatásnál 100%;

b) ipari kutatásnál 50%;

c) kísérleti fejlesztésnél 25%.

(3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 20 százalékponttal;

b) középvállalkozásnak minősül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások 80%-os támogatási intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők

a) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek:

aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több, mint 70%-át viselnie, és

ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással való együttműködéssel jár együtt, vagy a projekt határokon átnyúló (azaz a K+F tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják);

b) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek:

ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és

bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak;

c) kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

7. §

Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) ipari kutatási tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában

aa) nagyvállalkozások esetében a 65%-ot,

ab) kis- és középvállalkozások esetében a 75%-ot;

b) kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában

ba) nagyvállalkozások esetében a 40%-ot,

bb) kis- és középvállalkozások esetében az 50%-ot.

8. §

A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 6. §-ban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik.

9. §

A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, a 25%-ot középvállalkozások és a 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben kaphatnak ilyen támogatást, ha a támogatott tevékenységben kis- és középvállalkozásokkal működnek együtt, ahol az együttműködő kis- és középvállalkozásoknak az összes elszámolható költség legalább 30%-át kell viselniük.

10. §

Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves időszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.

11. §

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás 50%, amely legfeljebb hároméves időszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként.

12. §

A fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg

a) az 1, 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyében;

b) az 1, 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget a Budapesten és Pest megyén kívül eső régiókban.

13. §

(1) Innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%;

b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%;

c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%;

d) Budapesten és Pest megyében 15%.

(2) A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

(3) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 éves időtartamra ítélhető oda. Degresszív támogatás esetén a támogatás intenzitás 100%-os lehet az első évben, azonban az ötödik év végére nullára kell csökkennie. Nem degresszív támogatás esetén a támogatás 5 éves időtartamra ítélhető oda, az intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(4) Megfelelően indokolt esetben és a bejelentő tagállam által rendelkezésre bocsátott meggyőző bizonyítékok alapján a klaszterek élénkítésének működési támogatása hosszabb, 10 évet meg nem haladó időtartamra is odaítélhető.

Elszámolható költségek

14. §

K+F projekttámogatás esetén az elszámolható költségek - melyek körét a pályázati útmutató szűkebben is meghatározhatja - a következők:

a)[29] kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet munkaerőköltsége kizárólag a támogatott projektben végzett tevékenységük mértékéig;

b)[30] eszközök és felszerelések költségei a kutatási projektben való használatuk időtartamára és mértékéig azzal, hogy ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a K+F projektben, akkor csak a projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítás minősül elszámolható költségnek;

c)[31] épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk időtartamára és mértékének és idejének megfelelően; az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek, míg földterületek esetében az adásvétel költségei, valamint a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt műszaki tudás és szabadalmak költsége, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor;

e) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe;

f) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt következtében merülnek fel;

g) egyéb működési kiadások, beleértve az anyagköltségeket és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségeit, amennyiben közvetlenül a kutatási tevékenység következtében merülnek fel.

15. §

Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetén a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el.

16. §

A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megadását megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket;

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak - az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő - másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel;

c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merültek fel.

17. §

A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 14. §-ban foglaltakkal, azzal, hogy a 14. § b) pontjában foglalt költségek az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalhatják magukba.

18. §

Innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek a következők:

a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében: vezetési tanácsadás, technológiai segítségnyújtás, technológiaátadási szolgáltatások, képzés, szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei;

b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében: iroda bérleti díjával, adatbankokkal, műszaki könyvtárakkal, piackutatással, laboratóriumhasználattal, minőség-ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatásokkal, minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek.

19. §

Magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező költségeket is.

20. §

(1) Az innovációs klasztereknek beruházási támogatás az innovációs klaszterek létrehozásához, bővítéséhez és élénkítéséhez nyújtható. Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében az elszámolható költségek a földterületbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésekbe történő beruházással kapcsolatos költségek.

(2) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében az elszámolható költségek azok a munkaerő- és igazgatási költségek, amelyek a következő tevékenységekhez kapcsolódnak:

a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt;

b) a klaszter nyílt hozzáférésű eszközeinek kezelése;

c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek.

A támogatás igénybevételének további szabályai

21. §

A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig - amennyiben ez lehetséges és célszerű: az egyenlő esélyű hozzáférést támogató (akadálymentes)- az

infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia;

b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel;

c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni, és amelyet lehetőség szerint szabadalmaztatni lehet;

d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott iparágban az Európai Közösségen belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest;

e) az eljárási vagy szervezési innovációs projektnek világos kockázati szintet kell hordoznia.

22. §

Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) e támogatás kizárólag a kis- és középvállalkozásoknak nyújtható;

b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron - ha a szolgáltató nonprofit szervezet, akkor az összköltséget és egy ésszerű haszonrést tükröző áron - történő megvásárlására kell fordítaniuk.

23. §

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni;

b) a kölcsönzött munkaerőt küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalkozásnak a kölcsönzést megelőzően legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia;

c) a kölcsönzött munkaerőt küldő szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet;

d) a kedvezményezett csak kis- és középvállalkozás lehet.

24. §

Fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a kedvezményezett olyan innovatív kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb, mint 6 éve működik. A kedvezményezett akkor tekintendő innovatív kisvállalkozásnak, ha

aa)[32] az üzleti terv külső szakértő általi értékelése alapján igazolható, hogy a kedvezményezett az előrelátható jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint az Európai Közösségen belül az ágazatban létező legfejlettebb tudás és amelyek a technológiai vagy ipari eredménytelenség kockázatát hordozzák; vagy

ab) külső könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F kiadásai az összes működési kiadásának legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során;

b) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül;

c) a támogatás halmozható a K+F+I Keretszabály szerinti más támogatással, a 70/2001/EK bizottsági rendelet vagy az ezt felváltó bármely más rendelet szerinti mentesség alá tartozó K+F támogatással és a kockázati tőkére vonatkozó iránymutatás szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással;

d) a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban részesült kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet a c) pontban meghatározott támogatásoktól különböző támogatásban.

25. §

(1) Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban és az innovációs klaszter élénkítésének működési támogatásában kizárólag az innovációs klasztert működtető jogalany részesülhet.

(2) A klasztert működtető jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében.

(3) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket.

(4)[33] Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás vagy az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg elemzést köteles benyújtani a klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenéről.

26. §

Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban kutatóközpontok, képző intézmények, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmények), szélessávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek.

BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

27. §[34]

REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK[35]

A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok[36]

28. §[37]

(1) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás az alábbi célt szolgálja: a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.

(2) A támogatási intenzitás

a) a támogatástartalom és a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadosa százalékos formában kifejezve, illetve

b) közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén, a támogatástartalom és az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadosa százalékos formában kifejezve, vagy

c) az a) és a b) módszer együttes alkalmazásával kiszámított érték százalékos formában kifejezve, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő a támogatott számára kedvezőbb értéket.

(3)[38] Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(6)[39] A vállalkozásnak nyújtott támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatás esetén az Atr. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

A támogatott beruházás elszámolható költségei[40]

29. §[41]

(1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(2) Elszámolható költségek:

a) a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke;

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak);

ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek;

ae) ingatlan bérletének költségei; vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció - a pályázati program céljainak megfelelően - az elszámolható költségek körét az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben kis- és középvállalkozás részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén a felvásárlás vagy az eszköz vásárlása kizárólag szokásos piaci áron történhet.

(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg kis- és középvállalkozások esetében három évig kell folytatódnia.

30. §[42]

A beruházási támogatás igénybevételének további szabályai

31. §[43]

32. §[44]

(1) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházással kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül legalább egy kritérium teljesül:

a) a támogatás következtében lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) a támogatás következtében lényegesen kiszélesedik a tevékenység köre,

c) a támogatás összegénél lényegesen nagyobb mértékben növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó teljes összeg,

d) a támogatás következtében lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme,

e) vagy regionális beruházási támogatás esetében a beruházás a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(2) Regionális beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon beruházásokhoz, amelyek esetében a pályázati program közzététele előtt merültek fel költségek.

(3) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d) személygépkocsi bekerülési értéke;

e) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke.

33. §[45]

(1) A támogatott beruházások megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó beruházás esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó beruházás esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó beruházás esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) amennyiben a pályázatban ismertetett beruházást több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a beruházás megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A beruházás előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

33/A. §[46]

(1) E rendelet 3. § p) pontja alapján támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat.

(2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét az Európai Bizottság 2012/21/EU számú határozatának 5. cikke szerint kell megállapítani.

(3) Ha a kedvezményezett az Európai Bizottság 2012/21/EU számú határozatának 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(4) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT K+F TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A támogatás célja és mértéke

34. §[47]

35. §[48]

Az elszámolható költségek

36. §[49]

A FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

37. §[50]

38. §[51]

A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

39. §[52]

(1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.

(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(3) Elszámolható költségek:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a (6)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(6) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a;

b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető 10 százalékponttal, ha a támogatást közép-vállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják.

(8) Ha valamely támogatási projektben mind speciális, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés speciális, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

(5)[53] Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegű támogatáshalmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az e rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

AZ ÁTMENETI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK[54]

40/A. §[55]

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE TANÁCSADÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[56]

40/B. § (1) E rendelet alapján a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei támogathatók. A maximális támogatási intenzitás 50 százalék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos, visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK VÁSÁROKON VALÓ RÉSZVÉTELÉHEZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[57]

40/C. § (1) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és működtetése költsége.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás maximum 50 százalék.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

41. §[58]

42. §

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

43. §

(1) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásra vonatkozó irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában megjelölt támogatási intenzitást.

(2) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban az Sztv. előírásainak megfelelően is meg kell határozni.

43/A. §[59]

(1) A 800/2008. EK bizottsági rendelet alapján nem nyújtható támogatás:

a) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekre,

b) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

ba) képzési támogatás,

c) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

ca) képzési támogatás,

d) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez,

e) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

ea) képzési támogatás,

f) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)-g) pontjában foglalt tevékenységekhez regionális támogatás,

g) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra,

h) a 800/2008. EK bizottsági rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(2) A 800/2008. EK bizottsági rendelet alapján csak ösztönző hatású támogatás nyújtható.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 3. § a)-h) pontjai és a 4-26. §-ok hatálybalépéséről külön kormányrendelet rendelkezik.

(3)[60] E rendelet

a) 3. § a)-h) pontjában foglalt támogatási kategóriák esetén 2019. december 31-ig,

b) 3. § i) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2014. június 30-ig,

c) 3. § j) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2014. június 30-ig,

d) 3. § k) és n)-o) pontjában foglalt támogatási kategóriák esetén 2014. december 31-ig

lehet támogatási döntést hozni.

(4)[61]

(5)[62]

(6)[63] E rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL 214/3 2008.08.09. 3-47. o.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o) és

c)[64] a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (HL C 323., 2006. 12. 30., 1. o.) alapján elfogadott, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott támogatások című, N 409/2007. számú bizottsági határozat meghosszabbításáról szóló, SA.37166-2013/N. számú bizottsági határozat,

d)[65] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.)

hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.

45. §[66]

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter