49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet

az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 5. §-ában és 6. §-ában foglaltakra - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1)[1][2] A rendelet hatálya az autóbusszal személyszállítást végző, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], valamint - a saját számlás utasszállítás tekintetében - a Magyarországon autóbuszt üzemben tartó egyéni vállalkozókra, egyéni cégekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: üzemeltető) terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) személyszállítás: személyek közúton, üzletszerűen - ellenérték fejében, gazdasági tevékenységként - autóbusszal végzett szállítása, ideértve az autóbusz gépjárművezetővel együtt történő bérbeadását is;

b) menetrend szerinti személyszállítás: személyek meghatározott rendszerességgel történő szállítása, meghatározott útvonalon, a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt megállóhelyek között, illetőleg azok érintésével közlekedő járattal, amelyet - esetleges előzetes helyfoglalási kötelezettség mellett - bárki igénybe vehet;

c) különcélú menetrend szerinti személyszállítás: személyek meghatározott körének meghatározott rendszerességgel, más személyek kizárásával történő szállítása bárki által szervezett utazás keretében, amennyiben a járat közlekedése egyebekben megfelel a menetrend szerinti személyszállítás b) pontban meghatározott ismérveinek;

d) szerződéses személyszállítás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítás;

e) különjárati személyszállítás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző gazdálkodó szervezet kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása olyan alkalmi jelleggel közlekedő járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek;

f)[3] saját számlás utasszállítás: személyek haszonszerzési cél nélkül, nem üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben

fa) az az utasszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy lízingelt járművel történik, és

fb) a járművet az utasszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti;

g) vezető: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselő, az ügyvezetésre feljogosított személy;

h) szakmai irányító: az a személy, aki vezetőként, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként vagy főállású alkalmazottjaként a személyszállítási tevékenység szakmai irányítását ténylegesen és állandó jelleggel ellátja.

i)[4] közösségi engedély: a Tanácsnak az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a 11/98/EK tanácsi rendelettel módosított 684/92/EGK rendeletében (a továbbiakban: 684/92/EGK rendelet) meghatározott feltételek szerint és formában kiadott, nemzetközi személyszállítás végzésére jogosító okmány;

j)[5] kabotázs: Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által más állam területén, letelepedés nélkül végzett belföldi személyszállítás.

(3) A bárki által igénybe vehető, menetrend szerinti járattal párhuzamosan vagy az ilyen járathoz képest időszakosan indított, egyes megállóhelyek kihagyásával vagy pótlólagos megállóhelyek érintésével közlekedő járattal végzett személyszállításra, továbbá a szerződéses személyszállítás feltételeinek meg nem felelő különcélú menetrend szerinti személyszállításra a menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A személyszállítás végzésének közös szabályai

2. §

(1)[6] Autóbusszal személyszállítás a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti közlekedési hatóság által kiadott autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban - ideértve a kabotázst is - közösségi engedély birtokában végezhető.

(2) Autóbuszos személyszállító engedélyt - a 6. §-ban és a 8. §-ban foglalt feltételek szerint - az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely megfelel

a) a jó hírnév,

b) a szakmai alkalmasság,

c) a megfelelő pénzügyi helyzet

e rendelet által támasztott követelményeinek.

3. §

(1) A 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott jó hírnév követelményét a vezetőnek és a szakmai irányítónak kell teljesítenie.

(2) Nem felel meg a jó hírnév követelményének az a személy, aki

a)[7]

b) autóbuszos személyszállítóként elveszítette az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának jogát,

c) vezető vagy szakmai irányító volt olyan autóbuszos személyszállítást végző gazdálkodó szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította (felszámolását elrendelte),

d)[8] vezető vagy szakmai irányító volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelynek autóbuszos személyszállító engedélyét a közlekedési hatóság a 7. § (4) bekezdésének a) vagy c) -e) pontjaiban, illetőleg a 9. § (3) bekezdésében, vagy közösségi engedélyét a 7. § (2) bekezdésében, illetőleg a 9. § (2) bekezdésében foglaltak miatt visszavonta.

(3)[9] A (2) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakat kizáró okként 5 évig kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kizáró oknak kell tekinteni a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a személyszállítási tevékenység végzésére való jogosultságnak az azt megállapító engedélyt kiadó országban való elvesztését is.

4. §

(1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szakmai alkalmasság feltétele abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha a gazdálkodó szervezet szakmai irányítója a tevékenység végzéséhez szükséges szakismeretek meglétét autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítéssel igazolja.

(2) A képesítés megszerzéséhez a rendelet mellékletében megjelölt témakörökből kell vizsgát tenni. A vizsga két írásbeli, valamint szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán a pályázónak feleletválasztós kérdésekre kell válaszolnia (minden kérdésnél legalább négy válaszlehetőséggel) és írásbeli feladatokat, esettanulmányokat kell megoldania. Mindkét írásbeli vizsgarész időtartama 2-2 óra. Szóbeli vizsga sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.

(3) Az egyes részvizsgákon elérhető pontszám a maximálisan megszerezhető összes pontszám egyharmada lehet. A sikeres vizsga feltétele, hogy a pályázó a maximálisan megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérje, és valamennyi részvizsgán megszerezze az ott elérhető pontszámok legalább 50%-át. Sikertelen vizsga esetén a pályázó a részvizsgát 1 éven belül ismételheti meg.

(4)[10] A vizsga helyét és időpontját - az igényeknek megfelelő gyakorisággal -, valamint a legalább 3 főből álló vizsgabizottság tagjait az NKH Központi Hivatala - az illetékes szakmai érdekképviseleti szervek véleményének kikérésével - jelöli ki. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és sikeres vizsga esetén a pályázó számára a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgabizonyítványt kell kiadni.

(5) Kiegészítő vizsga alapján szerezhet autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítést az a személy, aki a vizsgára való jelentkezés időpontját megelőző 10 éven belül legalább 5 évig igazoltan szakirányú szakmai vezető beosztásban dolgozott autóbuszos személyszállítást végző gazdálkodó szervezetnél. A kiegészítő vizsgára nézve a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az írásbeli vizsgák időtartama 1-1 óra.

(6) Korlátozással érvényes autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítést kaphat az a személy, aki olyan gazdálkodó szervezetnél kíván szakmai irányítóként működni, amely kizárólag belföldön végez autóbuszos személyszállítást. Az ehhez szükséges vizsga kérdéseit a rendelet melléklete alapján úgy kell meghatározni, hogy azok csak a belföldi autóbuszos személyszállítási feladatokhoz szükséges ismeretekre terjedjenek ki. A vizsgára a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az írásbeli vizsgák időtartama 1,5-1,5 óra, illetőleg kiegészítő vizsga esetén 45-45 perc. A korlátozás tényét a vizsgabizonyítványban fel kell tüntetni.

(7)[11] Részleges felmentést kaphat a vizsgakötelezettség alól az a személy, aki az előírt szakismeretek elsajátítását a rendelet mellékletében meghatározottak szerint szakirányú felsőfokú vagy szakiskolai képesítésről kiállított okirattal igazolja. A mellékletben nem szereplő esetekben az NKH Központi Hivatala - az Országos Képzési Jegyzék alapján - dönt az igazolt képesítés elismeréséről vagy elutasításáról.

(8)[12] A szakmai irányító elhalálozása vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a közlekedési hatóság legfeljebb 1 éves időtartamra engedélyezheti a gazdálkodó szervezet további működését olyan vezetővel, aki a szakmai alkalmasságra előírt követelménynek nem felel meg. Az engedélyezett határidő különösen indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. A szakmai irányító személyének egyéb okból történő változása esetén - megfelelő indok alapján - legfeljebb 6 hónap időtartamra engedélyezhető a gazdálkodó szervezet szakmai irányító nélküli működése. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet köteles igazolni a szakmai alkalmasság feltételének meglétét.

5. §

(1) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott pénzügyi helyzet abban az esetben megfelelő, ha a gazdálkodó szervezet a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges tőkeerővel rendelkezik, azaz

a) saját tőkéje (saját vagyona) egy autóbusz üzemeltetése esetén, illetőleg az első autóbuszra számítva legalább 2 500 000 Ft és minden további üzemeltetett autóbuszra nézve egyedenként legalább 1 400 000 Ft, valamint

b) adó-, vám- és járulék-, továbbá a közlekedési hatósággal szemben fennálló fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz.

(2) A megfelelő pénzügyi helyzet

a) az (1) bekezdés a) pontjára vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság nyilatkozatával vagy vagyoni biztosítékkal,

b) az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltakra vonatkozóan nemleges tartozásról szóló, 3 hónapnál nem régebbi hatósági igazolásokkal tanúsítható.

(3)[13] A könyvvizsgálói nyilatkozatnak a gazdálkodó szervezet - külön jogszabályban meghatározott - beszámolója, annak hiányában nyitómérleg, vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás alapján kell tanúsítania az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak - 1 évnél nem régebbi időpontban való - teljesülését. A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezettől kérheti bármely, a könyvvizsgálói nyilatkozat alapjául szolgáló dokumentum bemutatását.

(4) A vagyoni biztosíték lehet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összegnek megfelelő, pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, bankgarancia vagy hazai biztosító intézettel kötött kezesi szerződés, felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább 1 évi időtartamra kell megkötni. A gazdálkodó szervezet legkésőbb a szerződés lejártáig köteles igazolni, hogy a szerződést meghosszabbította, vagy más pénzügyi intézménnyel, biztosító intézettel új szerződést kötött.

(5)[14] Amennyiben a pénzügyi feltételek már nem teljesülnek, a közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet kérelmére legfeljebb 1 éves időtartamra haladékot adhat azok teljesítésére, ha a gazdálkodó szervezet - megalapozott üzleti terv alapján - könyvvizsgálói nyilatkozattal tanúsítja, hogy meghatározott időn belül nagy valószínűséggel várható a pénzügyi feltételek ismételt teljesítése. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet köteles igazolni a pénzügyi feltételek meglétét. Az a gazdálkodó szervezet, amely a pénzügyi feltételek teljesítésére haladékot kapott, a kérelme benyújtásától számított 5 éven belül erre irányuló kérelmet ismételten nem nyújthat be.

A szerződéses és különjárati személyszállítás engedélyezése

6. §

(1)[15] Szerződéses és különjárati személyszállítás végzésére jogosító autóbuszos személyszállító engedélyt a gazdálkodó szervezet kérelmére a közlekedési hatóság abban az esetben ad ki, ha a gazdálkodó szervezet

a) a 2. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét a 3. § (2) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolja,

b)

(2)[16] Az engedély iránti kérelem tartalmazza:[17]

a)[18] a gazdálkodó szervezet vezetőjének és a szakmai irányítójának természetes személyazonosító adatait, továbbá az üzemeltetni kívánt járművet rendszám szerint,

b)[19] az Európai Unió más tagállamának állampolgára esetén a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését igazoló dokumentumok (a közlekedési hatóság elfogadja az adott tagállam illetékes hatóságai és szervezetei által erre a célra kiállított dokumentumokat),

c) a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését igazoló eredeti okirat vagy annak hiteles másolata, továbbá a kérelmező nyilatkozata a 3. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglaltak igazolására,

d)[20] - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a vállalkozói igazolványnak vagy a társasági szerződésnek, valamint a jármű forgalmi engedélyének hiteles másolata (nem saját tulajdonú jármű esetében mellékelni kell a jogszerű használatot igazoló nyilatkozatot, amely tartalmazza a jármű rendszámát, a tulajdonosának nevét, a használat jogcímét és időtartamát).

(3)[21] A kérelem teljesítését a közlekedési hatóság elutasítja, ha a gazdálkodó szervezet az engedély kiadásához előírt feltételek meglétét a hiánypótlásra való felhívásban megjelölt határidőn belül sem igazolja.

(4)[22] A feltételek teljesítése esetén a szerződéses és különjárati személyszállításra jogosító autóbuszos személyszállító engedélyt a közlekedési hatóság a kérelemtől függően, de legfeljebb 5 éves időtartamra adja ki. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély számát, az üzemeltethető autóbuszok számát, azok összes férőhely-kapacitását, továbbá - a 4. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az esetleges korlátozást. Az engedélyt egy eredeti példányban és annyi - rendszámra szóló -, az engedély legfontosabb adatait tartalmazó engedélykivonattal kell kiadni, ahány autóbusz üzemeltetésére jogosult a gazdálkodó szervezet. Az autóbuszos személyszállító engedély és az engedélykivonat harmadik személynek nem engedhető át. Az engedélyt a gazdálkodó szervezet a székhelyén köteles őrizni, az engedélykivonatot a személyszállítás során a járművön kell tartani.

(5)[23] Ha a kérelmező a szerződéses és különjárati személyszállítás végzésére jogosító autóbuszos személyszállító engedély iránti kérelemhez a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott határozat vagy okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát nem csatolja, a közlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a nyilvántartást vezető szervet.

(6)[24]

(7)[25] Az autóbuszos személyszállító engedélyben vagy annak engedélykivonatában szereplő, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt, a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a gazdálkodó szervezet köteles a változástól számított 12 napon belül a közlekedési hatóságnak bejelenteni. Nem vonatkozik ez a bejelentési kötelezettség az engedélyes által üzemeltetett jármű átmeneti kiesése esetén igénybe vett helyettesítő járműre, ha az igénybevétel időtartama szerződéssel igazoltan nem haladja meg a 15 napot. A bejelentés alapján az NKH regionális igazgatósága a változást nyilvántartásában átvezeti, és szükség esetén - a korábbi bevonása mellett - új engedélyt, engedélykivonatot ad ki.

(8)[26] A gazdálkodó szervezet köteles az autóbuszos személyszállító engedélyt és annak kivonatait a tevékenység szüneteltetése esetén a közlekedési hatóságnál letétbe helyezni, továbbá a tevékenység megszűnése esetén, illetőleg az időbeli hatályának lejártával - megújítás céljából - a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni.

6/A §[27]

(1)[28] Az a gazdálkodó szervezet, amely nemzetközi forgalomra vonatkozó korlátozást nem tartalmazó, érvényes autóbuszos személyszállító engedéllyel rendelkezik, vagy amely autóbuszos személyszállító engedély iránti kérelmet nyújt be és a szakmai irányító, valamint az üzemeltetni kívánt autóbusz tekintetében megfelel a nemzetközi személyszállításhoz e rendeletben meghatározott feltételeknek, kérheti a közösségi engedély kiadását. A közösségi engedélyt a közlekedési hatóság az autóbuszos személyszállító engedély időbeli hatályával megegyező időtartamra, egy eredeti példányban és a gazdálkodó szervezet által nemzetközi forgalomban üzemeltethető autóbuszok (korlátozást nem tartalmazó autóbuszos személyszállító engedély kivonatok) számának megfelelő hiteles másolatban adja ki.

(2) A közösségi engedélyben szereplő adatokban bekövetkezett változásokra a 6. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A 6. § (8) bekezdésében említett esetekben a közösségi engedélyt és annak hiteles másolatait is letétbe kell helyezni, illetőleg vissza kell szolgáltatni.

(3) Közösségi engedély birtokában az Európai Unió más tagállamának területén az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a Tanács 684/92/EGK rendelete előírásainak megfelelően, nem tagállamokban az INTERBUS-megállapodás, illetőleg a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt feltételekkel végezhető nem menetrend szerinti személyszállítás. A kabotázsra az Európai Unió területén a Tanács valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 12/98/EK rendeletének (a továbbiakban: 12/98/EK rendelet) előírásai az irányadók; ilyen tevékenységet nem tagállam területén végezni - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - tilos.[29]

(4)[30] A nemzetközi különjáratokhoz, valamint a kabo-tázsként végzett különjárati és szerződéses személyszállításhoz szükséges ellenőrzési okmányt (menetlevéltömböt) a közlekedési hatóság adja ki. Azok használatára a. Bizottságnak az autóbusszal végzett személyszállítás okmányaira vonatkozóan a 684/92/EGK és a 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló 2121/98/EK rendeletében (a továbbiakban: 2121/98/EK rendelet), illetőleg az INTERBUS megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

(5)[31] Az a gazdálkodó szervezet, amely az Európai Unió más tagállamában kabotázsként végez különjárati vagy szerződéses személyszállítást, köteles a kabotázsmenetlevelek másolatát minden naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig a közlekedési hatóságnak megküldeni. Az NKH Központi Hivatala a menetlevelek alapján a 2121/98/EK rendelet VI. mellékletének megfelelően összesített adatokat minden negyedévet követő 3 hónapon belül megküldi a közlekedésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), valamint az Európai Bizottságnak.

(6)[32] Az NKH Központi Hivatala minden év január 31-éig tájékoztatja az (5) bekezdésben szereplő szerveket az előző év december 31-én közösségi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, valamint a közösségi engedélyek e napon hatályban levő hiteles másolatainak számáról.

7. §[33]

(1)[34] A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet által üzemeltethető járművek számát - az autóbuszos személyszállító engedélyi kivonatának bevonása vagy az abban megjelölt jogosultság szűkítése, valamint a közösségi engedély hiteles másolatának bevonása mellett - korlátozza,

a) ha az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott saját tőke (saját vagyon) követelmény már nem teljesül minden autóbuszra,

b)

c) legalább 3 hónapra, de legfeljebb 1 évre - az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére - jogosulatlan tevékenységvégzés vagy a jogszabályban foglalt szakmai, így különösen a járművezető személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére, az autóbusz műszaki, biztonsági és környezetvédelmi követelményeire, továbbá a közösségi engedély hiteles másolatainak, az ellenőrzési okmányoknak és a nemzetközi szerződésekben meghatározott járati engedélyeknek a használatára, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírások súlyos vagy ismételt megsértése esetén.

(2)[35] A közösségi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet

a) az engedély kiadásához hamis információkat szolgáltatott, vagy működése során az engedély kiadásának feltételeit már nem teljesíti,

b) nemzetközi forgalomban ismétlődően jogosulatlan tevékenységet végez, súlyosan és ismételten megsérti az (1) bekezdés c) pontjában foglalt szakmai előírásokat vagy kabotázs esetén a fogadó tagállam személyszállításra vonatkozó rendelkezéseit, és ezért külföldi hatóság a nemzetközi forgalomból való kitiltást kezdeményezi.

(3) A közösségi engedély visszavonása esetén az autóbuszos személyszállító engedélyben fel kell tüntetni a nemzetközi személyszállításra vonatkozó jogosultság megszűnését.

(4)[36] ]Az autóbuszos személyszállító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet

a) a működése során az engedély kiadásához szükséges valamely feltételt már nem teljesíti,

b) az engedélyezett tevékenységet tartósan - legalább 6 hónapon át - nem gyakorolja, anélkül hogy a szüneteltetést az NKH regionális igazgatóságának megfelelő indokkal bejelentette volna,

c) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) vagy az illetékes szakmai érdekképviselet megalapozott megállapítása szerint a piaci magatartásnormákat megsérti,

d) a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi, súlyosan és ismételten megsérti a szakma bérezési és munkafeltételeire, a közúti személyszállításra - kiemelten a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére, a járművek tömeg- és méretnormáira, a szállítható személyek számára, a közlekedésbiztonságra és a környezetvédelemre, továbbá a nemzetközi forgalomban szükséges okmányok és engedélyek használatára - vonatkozó előírásokat, és ezért az ellenőrzésre feljogosított szervezet, az MKIK vagy az illetékes szakmai érdekképviselet az engedély visszavonására megfelelően alátámasztott javaslatot tesz,

e) ismétlődően olyan személyszállítási tevékenységet végez, amelyre az engedély nem jogosítja.

A menetrend szerinti személyszállítás engedélyezése

8. §

(1)[37] Menetrend szerinti személyszállítás végzésére is jogosító autóbuszos személyszállító engedélyt a gazdálkodó szervezet kérelmére a közlekedési hatóság - a korábban kiadott szerződéses és különjárati személyszállításra jogosító engedély bevonása mellett - abban az esetben ad ki, ha a gazdálkodó szervezet

a) külön jogszabály, illetőleg nemzetközi szerződés alapján jogosult autóbusszal végzett menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállításra, vagy

b) menetrend szerinti személyszállítás végzésére jogosító autóbuszos személyszállító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel vállalkozási szerződést kötött meghatározott menetrend szerinti járat üzemeltetésére, továbbá

c) igazoltan megfelel a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,

d) a menetrend szerinti forgalomban közlekedő autóbuszra vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - előírásoknak megfelelő, közforgalmú személyszállításra alkalmas járművet üzemeltet,

e)

(2) Az engedély iránti kérelemre nézve a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) a kérelemhez az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak igazolására mellékelni kell eredetiben vagy hiteles másolatban - szükség szerint - a koncessziós szerződést, a nemzetközi járati engedélyt, a vállalkozási szerződést,

b)[38] amennyiben a gazdálkodó szervezet szerződéses és különjárati személyszállításra jogosító autóbuszos személyszállító engedéllyel rendelkezik, azt eredetiben csatolni kell a kérelemhez és az engedélyt - a vezető és a szakmai irányító személyének változatlansága esetén - a 3. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban, valamint a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételek igazolásának kell tekinteni.

(3)[39]

(4)[40] A feltételek teljesítése esetén a menetrend szerinti személyszállításra is jogosító autóbuszos személyszállító engedélyt a közlekedési hatóság - a megelőzően kiadott szerződéses és különjárati személyszállításra jogosító engedélykivonatok bevonása mellett - az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés időbeli hatályával megegyező időtartamra, de legfeljebb 5 évre adja ki. Az engedélyben szereplő adatokra és az engedély kiadására a 6. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az engedélyben - az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti jogosultságnak megfelelően - fel kell tüntetni az esetleges belföldi helyi, távolsági vagy nemzetközi menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó korlátozást is, valamint azt a tényt, hogy a gazdálkodó szervezet az autóbuszos személyszállítási tevékenységet alvállalkozásnak engedi át. A tevékenység vállalkozási szerződés alapján történő végzését az alvállalkozó engedélyébe is be kell jegyezni.

(5)[41] Ha az (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, az autóbuszos személyszállító engedély csak szerződéses és különjárati személyszállításra adható ki. Ha e feltételeknek csak egy adott autóbusz nem felel meg, a menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó korlátozás tényét az adott rendszámra szóló engedélykivonatban kell feltüntetni.

(6)[42] A kiadott autóbuszos személyszállító engedéllyel menetrend szerinti forgalomban csak a jóváhagyott és kihirdetett menetrendnek megfelelően, az Európai Unió tagállamaiban a 684/92/EGK, a 12/98/EK és a 2121/98/EK rendeletek előírásai szerint, nem tagállamokban a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt feltételekkel végezhető személyszállítás.

(7)[43] Az engedélyben (engedélykivonatban) szereplő, valamint az engedélykérelem alapján a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változásokra a 6. § (7) bekezdésében, a tevékenység szüneteltetése, megszűnése, illetőleg az engedély időbeli hatályának lejárta esetére a 6. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A nemzetközi forgalomban szükséges közösségi engedélyre a 6/A. §-ban foglaltak vonatkoznak.

9. §[44]

(1)[45] A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet által üzemeltethető járművek számát - az engedélykivonat bevonása vagy az abban megjelölt jogosultság szűkítése mellett - korlátozza

a) bevonva a közösségi engedély másolatát is, a 7. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az ott meghatározott módon,

b) a menetrend szerinti forgalomban, ha valamely jármű már nem felel meg a 8. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételnek.

(2) A közösségi engedély visszavonására a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3)[46] Az autóbuszos személyszállító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja

a) a 7. § (4) bekezdése szerinti esetekben,

b) ha a gazdálkodó szervezet a 8. § (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontja szerinti jogosultságát neki felróható okból elveszíti.

(4)[47] Amennyiben a gazdálkodó szervezet menetrend alapján autóbusszal végzett közúti közforgalmú személyszállításra való jogosultsága neki fel nem róható okból szűnik meg, a közlekedési hatóság az autóbuszos személyszállító engedélyt és annak engedélykivonatait - változatlan időbeli hatállyal - szerződéses és különjárati személyszállításra jogosító engedélyre módosítja.

(5)[48] A közlekedési hatóság minden, a menetrend szerinti személyszállítást érintő korlátozó vagy visszavonó határozatát tájékoztatás céljából - az NKH Központi Hivatala útján - megküldi a miniszter részére, valamint az érintett gazdálkodó szervezetnél az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek, továbbá helyi közlekedést érintő esetben az illetékes önkormányzatnak. A közlekedési hatóság tájékoztatási kötelezettsége kiterjed azokra a határozataira is, amelyekkel - figyelemmel a 4. § (8) bekezdésében és az 5. § (5) bekezdésében foglaltakra - a gazdálkodó szervezetek valamely feltétel teljesítése alól időleges felmentést kapnak.

Saját számlás utasszállítás

10. §

(1)[49] Saját számlás utasszállítás az üzemeltető székhelye szerinti közlekedési hatóság által e célra kiadott igazolvánnyal végezhető.

(2) Az igazolvány az üzemeltető kérelmére abban az esetben adhaló ki, ha az üzemeltető

a) vezetője hitelt érdemlő nyilatkozatot tesz, hogy az igazolvánnyal végzett tevékenység mindenben megfelel a saját számlás utasszállítás - 1. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott - feltételeinek,

b)[50]

(3)[51] Az igazolvány kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni az üzemeltető vezetőjének természetes személyazonosító adatait, az üzemeltetni kívánt járművet rendszám szerint, az üzemeltetés jogcímét és a jármű telephelyét (tárolási helyét). A kérelemhez mellékelni kell eredetiben vagy hiteles másolatban a jármű forgalmi engedélyét, valamint - amennyiben a járműnek nem az üzemeltető a tulajdonosa - az üzemeltetés jogcímét igazoló okiratot.

(4)[52]

(5)[53] A feltételek teljesítése esetén az igazolványt a közlekedési hatóság a kérelemtől függően, de legfeljebb 5 éves időtartamra, az üzemeltető nevére és a jármű rendszámára szólóan, 2 példányban adja ki. Az igazolvány egyik példányát az üzemeltető a székhelyén köteles őrizni, a másik példányt az utasszállítás során az autóbuszon kell tartani.

(6)[54] Amennyiben a járművet nem személyesen az üzemeltető vezeti, az igazolvány csak olyan dokumentummal együtt hatályos, amely hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a gépjárművezető az üzemeltető tagja, illetőleg vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(7)[55] Az üzemeltető köteles az igazolványt (igazolványokat) a jármű forgalomból történő kivonása vagy üzemeltetői jogának megváltozása, továbbá a saját számlás utasszállítási tevékenység megszűnése esetén, illetőleg az időbeli hatályának lejártával - megújítás céljából - az NKH regionális igazgatóságának visszaszolgáltatni.

(8)[56] A korlátozást nem tartalmazó igazolvány birtokában a Magyar Köztársaság területén kívül abban az esetben végezhető -a (6) bekezdésben, továbbá az Európai Unióhoz nem tartozó államokban a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt feltételekkel - saját számlás utasszállítás, ha az üzemeltető kérésére a közlekedési hatóság a 684/92/EGK és a 2121/98/EK rendelet előírásainak megfelelő igazolványt (igazolványokat) ad ki.

11. §

(1)[57] A közlekedési hatóság az igazolványt (igazolványokat) legalább 3 hónapra, de legfeljebb 1 évre bevonja, ha az üzemeltető

a) 10. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozata nem felel meg a valóságnak,

b) súlyosan vagy ismételten megsérti az adott jármű műszaki és biztonsági követelményeire vagy a gépjárművezető személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére vonatkozó jogszabályi előírásokat és ezért az ellenőrzésre feljogosított szervezet az igazolvány bevonását kezdeményezi.

(2)[58] A közlekedési hatóság az üzemeltető nevére szóló valamennyi igazolványt, - ideértve az (1) bekezdés alapján bevont igazolványt is - legalább 2 évre, de legfeljebb 5 évre visszavonja, ha az üzemeltető

a) súlyosan és ismételten megsérti a járművek műszaki és biztonsági követelményeire vagy a gépjárművezetők személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére vonatkozó jogszabályi előírásokat, és ezért az ellenőrzésre feljogosított szervezet a saját számlás utasszállítási tevékenység megtiltását kezdeményezi,

b) ismétlődően személyszállítási tevékenységet végez anélkül, hogy erre jogosult lenne.

(3) Az üzemeltető az igazolvány bevonásának vagy visszavonásának időtartama alatt újabb igazolványt nem kaphat.

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel -2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 10. §-a és 11. §-a 2002. március 1-jén lép hatályba.

(3)[59]

(4)[60]

(5)[61]

(6)[62]

(7)[63]

(8)[64] A szerződéses és különjárati személyszállítás tekintetében a koncessziós társaságra is a (6)-(7) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(9)[65]

(10)[66] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/26/EK irányelve (1996. április 29.) a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozók és személyszállítók szakmába történő jutásáról, valamint e személyek szabad letelepedéséhez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében a diplomák, bizonyítványok és a képesítésekre vonatkozó egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről,

b) a Tanács 98/76/EK irányelve (1998. október 1.) a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozók és személyszállítók szakmába történő jutásáról, valamint e személyek szabad letelepedéséhez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében a diplomák, bizonyítványok és a képesítésekre vonatkozó egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 96/26/EK irányelv módosításáról.

(11)[67] E rendelet a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges szabályokat állapítja meg:

a) a Tanács 684/92/EGK rendelete (1992. március 16.) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól,

b) a Tanács 11/98/EK rendelete (1997. december 11.) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló 684/92/EGK rendelet módosításáról,

c) a Tanács 12/98/EK rendelete (1997. december 11.) valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról,

d) a Bizottság 2121/98/EK rendelete (1998. október 2.) az autóbusszal végzett személyszállítás okmányaira vonatkozóan a 684/92/EGK és a 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól.

Dr. Fónagy János s. k.,

közlekedési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelethez[68]

I. Az autóbuszos személyszállító-vállalkozói vizsga témakörei

1. Jogi ismeretek:

1.1. az egyéni vállalkozás és a társasági jog alapismeretei (vállalkozási formák, társaság alapítása, cégeljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás),

1.2. a szakmába való bejutás, piacra jutás (koncesszió, államigazgatási eljárás, engedélyezés),

1.3. a nemzetközi személyszállítási egyezmények alapelemei (két- vagy többoldalú egyezmények, pl. AETR, INTERBUS),

1.4. a polgári jog, valamint a személyszállításra vonatkozó jogszabályok alapismerete (személyszállítási szerződések formái, szerződéskötés, a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek, alvállalkozás, felelősség, kártérítés),

1.5. piaci magatartásnormák (tisztességtelen piaci magatartás, versenykorlátozás, gazdasági erőfölény).

2. Gazdasági és pénzügyi vezetői ismeretek:

2.1. díjképzés, költségkalkuláció (díjszabási ismeretek, hatósági árak, utazási kedvezmények, költségtényezők, fajlagos költségek),

2.2. fizetési formák és eszközök, finanszírozás, hitel,

2.3. devizaelszámolási ismeretek (kezelési formák, okmányok, számlázás, valutában felmerülő költségek elszámolása),

2.4. belföldi és nemzetközi biztosítások (utas-, poggyász-, járműbiztosítás),

2.5. számviteli alapismeretek (nyilvántartások, számlakészítés, könyvvezetés, mérleg, eredményelszámolás, pénzügyi mutatók),

2.6. piaci kommunikáció (piackutatás, reklám, marketing, versenytárgyalás, ajánlattétel).

3. Munkaügyi ismeretek:

3.1. létszámgazdálkodás, munkaügyi tervezés,

3.2. munkáltatói jogok és kötelezettségek, munkáltatói felelősség,

3.3. érdekképviselet, érdekegyeztetés, munkaügyi viták kezelése,

3.4. munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés (munkafeltételek, munkaidő, szabadság, bérezés), munkaügyi ellenőrzés, munkavédelem,

3.5. társadalombiztosítás (ellátási formák, társadalombiztosítási kötelezettségek).

4. Adózási, árkiegészítési ismeretek:

4.1. adózási alapismeretek (adónemek, adóhatóságok, az adózás rendje),

4.2. általános forgalmi adó,

4.3. társasági adó, jövedelemadó,

4.4. gépjárműadó,

4.5. egyéb adók és fizetési kötelezettségek (útdíjak, meghatározott járműveket terhelő díjak),

4.6. adózás a nemzetközi forgalomban,

4.7. fogyasztói árkiegészítés.

5. Személyszállítási ismeretek:

5.1. üzemtani alapfogalmak (járművek befogadóképessége, kapacitáskihasználás),

5.2. személyszállítási formák, engedélyköteles és engedélymentes szállítások a nemzetközi forgalomban, kabotázs,

5.3. utazási igények felmérése,

5.4. utazásszervezés, útvonaltervezés, útvonal-kijelölés, menetrendkészítés és közzététel (közlekedés-földrajzi alapismeretek, jármű kiállítása, a gépjárművezetők szolgálati ideje, határátkelőhelyi ellenőrzés, forgalmi akadályok),

5.5. utasfelvétel, helybiztosítás, utazási feltételek, utastájékoztatás, utaskiszolgálás, poggyász-szállítás, a reklamációk kezelése,

5.6. a személyszállításhoz szükséges dokumentumok, okmánykezelés, okmányvezetés,

5.7. a megengedett tömeg- és méretelőírásokat meghaladó járművek közlekedése.

6. Jármű-műszaki, üzemeltetési ismeretek:

6.1. a járművek kiválasztása, forgalomba helyezése, üzemeltetése (tömeg- és méretnormák, külön előírások a közforgalmú közlekedésben és a nemzetközi forgalomban, engedélyezési eljárások),

6.2. a közúti járművek időszakos vizsgálata,

6.3. a járművek átvizsgálása, karbantartása, javítása,

6.4. környezetvédelmi teendők (légszennyezés, zajkibocsátás, környezetvédelmi vizsgálatok).

7. Közlekedésbiztonsági ismeretek:

7.1. forgalombiztonsági előírások és azok betartatása,

7.2. a közúti járművek biztonsági követelményei,

7.3. a gépjárművezetők foglalkoztatási feltételei (képesítés, alkalmasság, vezetési és pihenőidő),

7.4. baleset-megelőzés, baleset-elhárítás, veszélyhelyzetek.

II. Felmentést adó szakképesítések (végzettségek) az autóbuszos személyszállító-vállalkozói vizsga egyes

témaköreihez

1. Jogi ismeretek:

egyetemen szerzett jogi diploma.

2. Gazdasági és pénzügyi vezetői ismeretek:

2.1. közgazdász,

2.2. gazdasági mérnök,

2.3. egyetem (vagy főiskola) pénzügyi szakán szerzett felsőfokú szakképesítés (diploma).

3. Munkaügyi ismeretek:

egyetem vagy főiskola

a) társadalombiztosítási,

b) munkaügyi kapcsolatok,

c) egészségbiztosítási szakán szerzett felsőfokú szakképesítés (diploma).

4. Adózási, árkiegészítési ismeretek:

4.1. közgazdász,

4.2. gazdasági mérnök,

4.3. gazdálkodási mérnök,

4.4. könyvvizsgáló,

4.5. könyvszakértő,

4.6. az Országos Képzési Jegyzék* szerinti szakképesítés: adótanácsadó.

5. Személyszállítási ismeretek:

5.1. okleveles közlekedésmérnök,

5.2. közlekedésmérnök,

5.3. forgalmi tiszti felsőfokú tanfolyami szakképesítés.

6. Jármű-műszaki, üzemeltetési ismeretek:

6.1. közlekedésmérnök,

6.2. okleveles közlekedésmérnök,

6.3. környezetvédelmi mérnök,

6.4. műszaki tiszti felsőfokú tanfolyami szakképesítés,

6.5. az Országos Képzési Jegyzék* szerinti szakképesítések:[69]

a) közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész,

b) közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus.

7. Közlekedésbiztonsági ismeretek:

7.1. okleveles közlekedésmérnök (közúti szakirány),

7.2. közlekedésmérnök (közúti szakirány),

7.3. műszaki tiszti felsőfokú tanfolyami szakképesítés.

2. számú melléklet a 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelethez[70]

A belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozók és személyszállítók szakmába történő bejutásáról, valamint e személyek szabad letelepedéséhez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében a diplomák, bizonyítványok és a képesítésekre vonatkozó egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, a Tanács 98/76/EK irányelvével módosított 96/26/EK irányelvének Ia. Melléklete szerinti "Bizonyítvány" mintája