2/2004. (I. 22.) PM rendelet

az egyes szakmai és vizsgáztatási követelményekről szóló PM rendeletek módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rsz.) 2. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A jövedéki ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 25. számú melléklete tartalmazza.

(16) A befektetési szakértő szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 26. számú melléklete tartalmazza.

(17) A valutapénztáros és valuta ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 27. számú melléklete tartalmazza."

(2) Az Rsz. 2. számú melléklete II. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti.

Felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit. Az ügynök a biztosítási értékesítési folyamatot átlátja, védi a biztosított és saját társasága érdekeit, rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel. Az ügynök tevékenysége kiterjed a biztosítási szerződés megkötésére - a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén -, a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításban való közreműködésre."

(3) Az Rsz. 9. számú melléklete II. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A Bit. 45. §-ában foglaltak alapján független biztosításközvetítői (a továbbiakban: alkuszi és többes ügynöki) és a Bit. 51. § (1) bekezdésében foglalt biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző személy az elemzéshez, tervezéshez, döntés-előkészítéshez, vezetéshez kapcsolódó területek, valamint a biztosítás és egyéb pénzügyi területek összefüggéseit megérti. A biztosítási, pénzügyi tervezési tevékenységet az adott gazdasági környezetben el tudja helyezni. Saját területén tudását fokozatosan és önállóan fejleszti, valamint a szakmai továbbfejlődéséhez szükséges információk hazai és nemzetközi forrásait megismerve azokat feldolgozza és a továbbiakban hasznosítja.

Az alkusz tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésére. A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére."

(4) Az Rsz. e rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletében meghatározott 25., 26. és 27. számú melléklettel egészül ki.

2. §

(1) A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Ra.) 2. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: .

"(4) A projektmenedzser asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 4. szá-mú melléklete tartalmazza.

(5) A vállalkozási szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza."

(2) Az Ra. e rendelet 4. és 5. számú mellékletében meghatározott 4. és 5. számú melléklettel egészül ki.

3. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1. §-ának (2) és (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 2/2004. (I. 22.) PM rendelethez

[25. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

Jövedéki ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3433..

2. A szakképesítés megnevezése: Jövedéki ügyintéző

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A jövedéki eljárásokban a jövedéki terméket előállító és annak előállítására alkalmas a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és a természetes személy nevében jövedéki ügyintéző, jövedéki tanácsadó és jövedéki szakértő járhat el. A jövedéki ügyintézői képesítés biztosítja a kereskedelmi ügyletek realizálásának folyamatában felmerülő jövedéki ügyek érdemi intézését.

Ennek során a jövedéki ügyintéző:

- közreműködik a kereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó jövedéki információkat;

- intézkedik a szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt;

- gondoskodik az okmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a szükséges egyéb feltételek biztosításáról;

- figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében;

- felülvizsgálja, intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket;

- közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjog és vámeljárás

A jövedéki ügyintéző a jövedéki adótörvényt és a vámtörvényt részletesen ismerve végzi munkáját. Átfogó ismerettel rendelkezik a vámjog és vámeljárás területéről, s betartja azokat, továbbá alkalmazza a jövedéki adótörvénynek a vámtörvénytől eltérő szabályait.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret alkalmazása

A jövedéki ügyintéző átfogó ismeretekkel rendelkezik a Kereskedelmi Vámtarifáról és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi előírásokról. Munkája során különös figyelmet fordít a jövedéki termékekhez szorosan kapcsolódó, a Kereskedelmi Vámtarifa 9., 18., 22., 24., 27., 29., 34., 38. Árucsoportjainak a rendelkezéseire. Következetesen érvényesíti a mintavételre vonatkozó szakmai szabályokat.

3. Adóismeretek alkalmazása

A jövedéki ügyintéző tájékozott az adórendszerről, az adózásról és az adóigazgatási eljárásról. Az általános forgalmi adóra, a fogyasztási adóra, az illetékre és az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokat következetesen alkalmazza a munkája során.

Ennek érdekében:

a) ellátja az általános forgalmi adókötelezettség keletkezésével kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja az illeték- és díjfizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

c) kezdeményezi, illetve részt vesz az adóigazgatási eljárásban.

4. Büntető és szabálysértési ismeretek alkalmazása

A jövedéki ügyintéző ismeri a büntető- és a szabálysértési eljárás alapvető szabályait és a tevékenységéhez kapcsolódó fontosabb bűncselekmények és szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket (kiemelten: adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság és a jövedékkel visszaélés elősegítése, közokirat-hamisítás, magánokirathamisítás, bélyeghamisítás).

Bűncselekmény és szabálysértés észlelése esetén büntető- és szabálysértési feljelentést tesz.

5. Államigazgatási eljárás

A jövedéki ügyintéző behatóan ismeri és következetesen alkalmazza az államigazgatási eljárás általános szabályait. Ennek érdekében:

a) megindítja az államigazgatási eljárást, eljárási cselekmények, illetőleg intézkedések foganatosítását kezdeményezi,

b) ügyféli beadványokat, megkereséseket szerkeszt és előterjeszt,

c) szüksége szerint érvényesíti az államigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati eszközöket.

6. Jövedéki ismeretek alkalmazása

A jövedéki ügyintéző alkalmazza a jövedéki adótörvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit.

Következetesen és szakszerűen alkalmazza

a) a jövedéki adótörvény fogalomrendszerét, az egyes jövedéki termékek adóalapját és adómértékét a jogszabályi feltételek betartásával,

b) az adóraktári, a keret-, a jövedéki és nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos jog-. szabályi előírásokat, valamint az engedélyezési eljárás garanciális szabályait és az okmányolásra vonatkozó előírásokat betartja,

c) az adóraktár-engedélyesek, keretengedélyesek és a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytatók bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjére vonatkozó szabályokat (termékmérlegek, pincekönyv és más nyilvántartások), illetőleg az azokhoz kapcsolódó egyéb gazdálkodási előírásokat,

d) a kísérő okmányok (termék-, egyszerűsített és borkísérő okmányok) és származási igazolványok kiállítására vonatkozó előírásokat,

e) a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó előírásokat,

f) az adó-visszaigénylésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó okmányolási kötelezettséget,

g) az adóügyi jelzéseket (zár-, adójegyek, állami zár- és ellenőrzőjegyek és hivatalos zárak),

h) az adózói jogokat és kötelezettségeket,

i) a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta alaki és tartalmi követelményeire, valamint a bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírásokat,

j) a műszaki leírásokra, mérő- és üzemi berendezések műszaki paramétereire, működésére vonatkozó szakmai követelményeket, továbbá az előbbiekkel kapcsolatos üzemakadályok kezelésére és a készülékek bejelentésére vonatkozó szabályokat,

k) a teljes és részleges denaturálás folyamatára és a denaturáló szerekre vonatkozó ismereteket, illetőleg közreműködik a jövedéki- és adóellenőrzések, valamint a mintavételezési eljárás lefolytatása során.

7. Gazdasági ismeretek alkalmazása

A jövedéki ügyintéző rendelkezzen azokkal a szakmához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és vállalkozási ismeretekkel, melyek ügyintézői feladatának ellátásához nélkülözhetetlenek.

Ennek érdekében:

a) betartja az ügyleteket és azok lebonyolításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

b) részt vesz az ügyletekhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolításában, fizetőeszközök megválasztásában,

c) figyelembe veszi a gazdálkodó szervezetek működésének általános feltételeit.

8. Kommunikáció idegen nyelven

A jövedéki ügyintéző az eljárások során kommunikál az ügyletben részt vevő külföldi partnerekkel.

Ennek érdekében:

a) megfelelő szókinccsel a nyelvtani szabályokat helyesen alkalmazza,

b) kommunikálás során használja a speciális szakmai kifejezéseket.

9. Számítógép-használat

A jövedéki ügyintéző a vámhatósággal szembeni eredményes kommunikáció érdekében önállóan kezeli a személyi számítógépet.

Ennek érdekében:

a) a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszerek ismeretében látja el szakmai feladatait,

b) ellátja az elektronikus adatszolgáltatást, nyilvántartások vezetését,

c) használja a jövedéki számítógépes rendszereket, különösen a KEA rendszerhez történő csatlakozás szabályait alkalmazza.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére az "V. Egyéb tudnivalók" című részben meghatározott tantárgyakból (modulokból) köztes vizsgá(ka) t írnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

Gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Gyakorlati-írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a köztes vizsgák követelményeit a képző intézmények által meghatározott szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai

1. Jövedéki ismeretek

2. Adóismeretek

3. Kereskedelmi vámtarifa és áruismeret

A szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli vizsga minden egyes tantárgyát legalább elégséges szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelöltek átfogó ismereteit kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Az államigazgatási eljárás gyakorlati-írásbeli vizsga alól

fel kell menteni azt a vizsgázót, aki egyetemi szintű alapképzésben állam- és jogtudományi szakon vagy államigazgatási főiskolai szintű alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Jövedéki ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számított 2 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

1. Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

2 A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza.

A Vám- és Pénzügyőri Iskola vám- és pénzügyőri szaktanfolyamán - három naptári évnél nem régebben - szerzett bizonyítvány egyenértékű a jövedéki ügyintézői szakképesítéssel.

2 számú melléklet a 2/2004. (I. 22.) PM rendelethez

[26. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

Befektetési szakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441..

2. A szakképesítés megnevezése: Befektetési szakértő

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása.

A befektetési tanácsadás befektetési eszközre [átruházható értékpapír; pénzügyi határidős ügylet; határidős kamatláb szerződés; kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap); opció az előbb felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére], illetve a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

A befektetési szakértő feladata:

- A befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.

- A befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezésére bocsátott, meghatározott feltétetek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközök befektetése és kezelése a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli.

- A befektetési alapkezelő és a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet back office területének vezetése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

Pénzügyi és gazdasági ismeretek alkalmazása

A befektetési szakértő a gazdasági környezet és a hatályos jogszabályok ismeretében képes a környezeti tényezőket felismerni és azokat figyelembe venni a döntések megalapozásában.

A befektetési szakértő feladata a működéssel összefüggő pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása, ezen belül:

1. A pénzügyi piacok működésének megfigyelése és az értékpapírok kezelése során

- ismeri a pénzügyi piacokat, a pénzügyi közvetítés szükségességét,

- az értékpapírok, mint a piacok alapvető termékeinek (részvények, kötvények, befektetési jegyek stb.) közgazdasági jellemzőinek ismeretében látja el feladatát,

- ismeri a kibocsátók és a kibocsátások (az elsődleges piac, az elsődleges forgalmazók, jegyzési garanciavállalás stb.) feladatait és jellemzőit,

- tisztában van az intézményi befektetők jellemzőivel (alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagyon- és portfoliókezelők), a piacokkal és piaci szereplőkkel: tőzsde, befektetési társaságok és tipizálásuk (működésük, forgalmuk, ügyletek: megbízás stb.),

- átlátja az elszámolóházakkal kapcsolatos teendőket,

- ismeri az Áru- és Értéktőzsde, valamint a KELER működési elveit, működési szabályait, intézményi felépítését.

2. Az alapvető pénzügyi, gazdasági összefüggések felismerése

- a pénzügyi és gazdasági ismeretei alapján képes a pénzügypolitika és a tágabban értelmezett gazdaságpolitika stratégiai irányainak felismerésére és értelmezésére,

- megfelelő mutatók mérésével, a monetáris és a fiskális politika elemzésével képes jellemezni a magyar gazdaság egészének teljesítményét,

- tisztában van a pénzügyi piacok szerkezetével, képes a pénz- és tőkepiaci termékek és műveletek szakszerű ismertetésére,

- ismeri és magyarázni képes a befektetési döntések szempontjait (kockázat, likviditás, diverzifikálás, adózás),

- a napi banki és pénzügypiaci rutinfolyamatok mögött képes felismerni a pénzügyi rendszer általános összefüggéseit, képes ezek szakszerű, részletes ismertetésére (pénzügyi közvetítés és eszköztranszformáció),

- össze tudja hasonlítani az ügyfélforgalomban legjellemzőbb értékpapírok: állampapír, vállalati kötvény, részvény, befektetési jegy hozamszámításnak elveit, képes a termékek hozama és kockázata szerinti összehasonlításra,

- tisztában van a legfontosabb, a pénzügyi intézményeket nem közvetlenül szabályozó törvények (társasági törvény, számviteli törvény stb.) pénzügyi piaci folyamatokat érintő fejezeteivel, a vonatkozó jogszabályok szakszerű alkalmazásával.

3. A befektetési piaci intézmények szervezetismeretének alkalmazása

- felismeri az intézmény alapvető tevékenységeit, részletesen be tudja mutatni az alapvető termékeket,

- tételesen ismeri és betartja az intézmény belső szabályzatait, képes ezek általános felépítésének és tartalmának szakszerű ismertetésére, képes a belső szabályzatok alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során,

- ismeri az intézmény üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek felépítését és tartalmát, képes ezek alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során.

Portfóliókezelési ismeretek alkalmazása

1. Pénzügyi piaci ismeretek-piaci számítások alkalmazása

A befektetési szempontok (hozam, kockázat) vizsgálata során a befektetési szakértő képes elemezni a rövid és hosszú távú befektetők eltérő szempontjait.

Feladata:

- a befektetési lehetőségek összehasonlítása,

- a cash-flow és a nettó jelenérték kiszámítása,

- a hozam mint a befektetés leggyakrabban figyelt szempontjának kalkulálása,

- kockázatok kezelése: hitelkockázat, árfolyamkockázat (újrabefektetési kockázat) és likviditási kockázat (likvid piac és likvid eszköz),

- a piaci árak "értékelése": a modellárfolyamok (elméleti árfolyamok),

- kötvények értékelése hozamgörbe mentén (nettó és bruttó ár),

- a részvényértékelés módszereinek alkalmazása: fundamentális, Gordon-modell, CAPM, statisztikai elemzés,

- a piaci árak figyelemmel kísérése: az árak kialakulása, árjegyzés, tőzsdei árak, árak értelmezése,

- összetett piaci árak értelmezése: a piaci indexek (indextípusok, indexek értelmezése, hazai indexek: BUX, MAX, RMAX, RAX, DWIX),

- ismeri a határidős termékek jellemzőit: a határidős termékek kialakulása, kockázatmegosztás és kockázatfedezés, keresztfedezés, a határidős ügylet leírása, futures és forward ügyletek, határidős ügyletek elszámolása, az áralakulás, kötési ár, határidős ár, a báziskockázat, arbitrázsmentes árazás,

- ismeri az opciós termékek jellemzőit és az opciós pozíciókat (opciós ügyletek leírása és elszámolása),

- a pénzügyi matematika alapjainak elsajátításával a kamat- és diszkontszámítás körébe tartozó feladatokat képes önállóan megoldani, a kamatozási rendszereket szakszerűen alkalmazni,

- képes a cash flow értékelésére, el tudja magyarázni annak jelentőségét.

2. A számviteli információk hasznosítása

- az eredménykimutatás elemzése,

- a számviteli elemzés: vagyoni helyzet elemzése, pénzügyi helyzet elemzése, cash-flow elemzése, jövedelmi helyzet elemzése mutatószámokkal.

3. Egyéb ismeretek alkalmazása

Az alapvető ügyletek szervezése, irányítása mellett a befektetési szakértő feladatkörébe tartozhat olyan - nem a tipikus körbe tartozó - területeken való eligazodás, amelyhez speciális szakmai területen kell megismernie az adott terület terminus technikusait, az ezekhez kapcsolódó törvényi szabályozást, illetve az egyes területeken bonyolított ügyletek hatását. E mellett e területen is képesnek kell lennie az egyes ügyletek kockázati szintjének felmérésére.

Ilyenek lehetnek az alábbi speciális ismeretkörök

- személyes pénzügyi tervezéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= pénzügyi tervezés,

= cash menedzsment tanácsadás,

= befektetési tanácsadás,

= biztosítási tanácsadás,

= adózási ismeretek használata során;

- befektetéskezeléssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= Vagyon-, alap-, portfóliókezelés,

= tipikus intézményi formák; nemzetközi tendenciák figyelése,

= kötvényportfóliók és kötvényportfólió-me-nedzsment,

= részvényportfólió és portfóliómenedzsment,

= származtatott ügyletek alkalmazása a befektetéskezelésben,

= teljesítménymérés és benchmarking,

= részvényárfolyamok fundamentális elemzése,

= részvények értékének meghatározása modellek, elemzés alapján,

= portfólióelméletek gyakorlati alkalmazása, a befektetési alap kialakítása,

= tanácsadás,

= magyarországi befektetéskezelés során;

- vállalatfinanszírozással - vállalatértékeléssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= vállalati pénzügyi döntések; finanszírozási lehetőségek; beruházási döntések; finanszírozási döntések és piaci hatékonyság elemzése,

= pénzügyi tervezés; a pénzügyi teljesítmények értékelése,

= osztalékpolitika és tőkeszerkezet; a vállalati hitelfelvételi politika; tőkeköltségvetés kialakítása,

= piaci alapú finanszírozás; részvénykibocsátás szervezése; kötvénykibocsátás szervezése,

= a pénzügyi kockázatok felismerése és fedezése,

= tanácsadás összeolvadások és felvásárlások során.

Jogi ismeretek alkalmazása

- ismeri a befektetési piachoz kapcsolódó jogszabályokat, törvényeket,

- ismeri a befektetővédelem (törvényi biztosítékok és a megfelelő szervezetek tevékenysége) lehetőségeit és kötelezettségeit,

- ismeri az értékpapírokat, azok csoportosítási lehetőségeit, az egyes értékpapírokat röviden jellemezni tudja, jogi szempontból,

- ismeri az értékpapírral kapcsolatos megbízásokat és azok szerződéses és számlahátterét jogi szempontból (adásvétel, bizomány, letétkezelés, zárolás, transzferálás stb.),

- tisztában van a pénz- és tőkepiaci rendszer szabályozásával.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki érettségi vizsgával rendelkezik és az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot a tantermi gyakorlat vonatkozásában és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka) t írhatnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell a pénzügyi és gazdasági ismeretek, valamint jogi ismeretek tantárgyakból (modulokból) - feleletválasztós tesztkérdések alapján - teljesíteni.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján - a pénzügyi és gazdasági ismeretek tantárgyból (modulból) 75 kérdésből álló feleletválasztós teszt, a jogi ismeretek tantárgyból (modulból) 50 kérdésből álló feleletválasztós teszt keretében - ad számot tudásáról.

Pénzügyi és gazdasági ismeretek témakörei

- A pénzügyi közvetítő rendszer szerepe a gazdaságban

= A makrogazdaság alapmodellje

= Makrogazdasági összefüggések

= Piacvezérelt tőkeáramlási csatornák

= A pénzügyi közvetítő rendszer elemei

= A külföldi tőkepiacok tendenciái

- Gazdaságpolitikai alapvetés

= A pénz szerepe a gazdaságban, A pénzteremtés

= A fiskális és a monetáris politika

- Értékpapírok

= Az értékpapírok rövid története

= Az értékpapírok csoportosítása

= Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

= Részesedést biztosító értékpapírok

= Speciális értékpapírok

= Az értékpapírok kockázata

= Értékpapírok innovációja

= Az értékpapírpiacok szereplői

- Az állampapírpiac

= Az államadósság keletkezése

= Az adósság egységes kezelésének kialakítása

= Az állampapírpiacok nemzetközi tendenciái

= A belföldön kibocsátott állampapírok fajtái

= Állampapír értékesítési módszerek

= Az állampapírok másodlagos piaca

= Piaci tendenciák a kilencvenes évek közepén

= Állampapír-piaci hozam- és árfolyamszámítás

- A részvények piaca

= A tőkebevonás szempontjai

= Részvényértékesítések szervezése

= Az értékpapírok másodlagos piaca

= A tőzsde

= Tőzsdei megbízások

= Tőzsdeindexek

= A Budapesti Értéktőzsde rövid kronológiája

= A részvénytársaságok pénzügyi beszámolóiból számítható pénzügyi mutatók tartalma és elemzése

= Részvényárfolyamok fundamentális elemzése

- Kamatszámítás

= Jövőérték, jelenérték

= Időarányos és kamatos kamatszámítás

= Névleges kamatláb, effektív kamatláb, folytonos kamatláb

= A hozamgörbe = Forward kamatlábak

- A kockázat és az elvárt hozam

= A részvények hozama

= A részvények kockázata (varianciája)

= A befektetők hozam-kockázat preferenciái

= A részvényportfólió hozama és kockázata

= A nem diverzifikálható kockázat mértéke

= A részvények elvárt hozama és a CAPM = Az időbeni diverzifikáció

- Pénzáramlások

= Szabályos pénzáramlások

= Kötvények pénzáramlása, szintetikus kötvények

= Egyéb papírok pénzáramlása

= Projektek pénzáramlása

= Folytonos pénzáramlás

Jogi ismeretek témakörei

- Általános polgári jogi ismeretek

= A tulajdonjog

= Az érvényes szerződés létrejötte, alakja, tartalma, tárgya, módosítása, megszűnése. A szerződést biztosító mellékkötelmek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék). Az engedményezés és a tartozásátvállalás

= Egyes polgári jogi szerződések (adásvétel, csere, megbízás, bizomány)

= Speciális polgári jogi fogalmak (értékpapírok, gazdálkodó szervezet fogalma)

= Az okirat fogalma

- Társasági jog

= Általános szabályok

= Részvénytársaságok

- Az értékpapírok és az értékpapírpiac jogi szabályozása

= A részvény

= A kötvény

= A vagyonjegy

= A kincstárjegy

= A letéti jegy

= A váltó

= A csekk

= A közraktári jegy

= Szövetkezeti üzletrész

= A kárpótlási jegy

= Befektetési alapok, befektetési jegy

= A másodlagos értékpapír

= A jelzáloglevél

= A kockázati tőkealap-jegy

= Az értékpapírok előállítása, kezelése, fizikai megsemmisítése, dematerializált értékpapírok

- A piac szabályozása

= A tőkepiacról szóló törvény hatálya

= A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

= Az értékpapírok forgalomba hozatala

= Befektetési szolgáltatások és szolgáltatók

= Értékpapírszámla, ügyfélszámla, tőkeszámla

= Az értékpapír-tőzsde

= Az árutőzsde

= A befektetési alap

= Az elszámolóház

= A bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás

= A befektető-védelmi alap

= A biztosítók, nyugdíj- és egészségbiztosító pénztárak befektetési szabályai

= A pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályok

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell a portfólió kezelési ismeretek tantárgyból (modulból) - feleletválasztós teszt, kifejtés kérdések, számítási feladatok keretében - teljesíteni.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján - a portfólió kezelési ismeretek tantárgyból (modulból) 100 feleletválasztós teszt, 10 esszé típusú kérdés és 5 számítási feladat keretében - ad számot tudásáról.

Portfolió ismeretek témakörei

Intézményi környezet

- Pénzügyi eszközök és a megtakarítások

- A befektetés-kezelés

- A megtakarítások intézményesülése

- Az intézményi befektetők

= Befektetési alapok

= Nyugdíjalapok

= Biztosítók

- Magyarországi tendenciák

- Nyugdíjrendszerek

Portfólió elmélet

- Alapfogalmak

- A hatékony portfóliók

= A portfólió hozama

= A portfólió kockázata

= Diverzifikáció

= A hatékony portfóliók elmélete

- Tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM)

= A tőkepiaci egyenes

= Az értékpapír-piaci egyenes

- Az elméletek gyakorlati alkalmazásai

= Új vagyonkezelési technikák

= A hatékony piacok elmélete

= Az elméletek korlátai

Indexek

- Kötvényindexek

= Kötvényindexek felépítése és számítása

= Magyar kötvényindexek

- Részvényindexek

= Az indexek súlyozása

= Az indexek összetétele

Kötvények: passzív és aktív stratégiák

- Fogalmak és szokványok

= Az eszközök

= Kamatfizetés

= Felhalmozott kamat

= Kamatok, kamatmértékek

- Kötvényszámtan

= Duration és konvexitás

= Kötvényportfólió durationje és konvexitása

= Tartási hozam

- A hozamgörbe

= A rövid kamatok szintje - a Taylor-szabály

= A hozamgörbe alakja

= Kamatszint és hozamgörbe Magyarországon

= Az inverz hozamgörbe sajátosságai

= A hozamgörbe mérése .

= A zérókupon-görbe használata

- Aktív kötvényportfólió menedzsment

= Hozamgörbe stratégiák

= Aktív stratégiák kötvényindexek ellen

- Passzív kötvény portfólió menedzsment

= Indexáció

= Immunizáció

Részvények: passzív és aktív stratégiák

- A részvény értékét befolyásoló tényezők

= Tulajdonosi szerkezet

= Osztalékpolitika

= Piac

= Likviditás

= Értékteremtés, jövőbeli kilátások

- A részvény értékének meghatározása

= Befektetés-döntési modellek

= Elemzési eszközök használata

= Az elemzési módszerek használhatósága

- Részvényelemzési módszerek

= Technikai elemzés

= A fundamentális elemzés feltevései és az elemzések forrásai

= Az elemzési módszerek

= Vállalati profit előrejelzések

- Részvényportfólió menedzsment és részvénykereskedés

= Passzív részvényportfólió menedzsment

= Aktív részvényportfólió menedzsment

= Aktív és passzív befektetési stratégiák kombinációja

Származtatott termékek alkalmazása a vagyonkezelésben

- Bevezetés a határidős ügyletekbe

= A határidős ügyletek fogalma, szereplői

= A határidős ár meghatározása és a határidős pozíció értéke

= A tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek összehasonlítása

= A határidős ügyletek kockázatai

- Fedezet, spekuláció és arbitrázs a határidős piacokon

= A fedezeti ügyletek célja

= A határidős fedezeti ügyletekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak

= A nem tökéletes fedezésből adódó kockázatok

= A vagyonkezelő rendelkezésére álló határidős ügylettípusok

= Az optimális fedezeti arány meghatározása

= Fedezeti ügyletekhez kapcsolódó gyakorlati kérdések

- Az opciós ügyletek alapjai

= Az opció fogalma, fajtái, az opciós ügylet szereplői

= Az opció lejáratkoriértéke, nyereségküszöbe

= Az opció értékének alsó és felső korlátja, az opciós díj meghatározása

= Az opció értéke lejárat előtt

= Összetett opciós pozíciók

= Az opciós ügyletek kockázatai

- Fedezeti ügyletek az opciós piacokon

= Az opciós ügyletekkel történő fedezés alapvető jellemzői

= Az opció értéke és a görög betűk

= A határidős ügylettel és opcióval történő fedezés összehasonlítása

= Összetett opciós pozíciókkal történő fedezés

= Az opciók felhasználása a napi gyakorlatban és a termék innovációkban

Teljesítménymérés

- A teljesítménymérés célja és tartalma

- A teljesítménymérés első fejlődési lépései

= A belső megtérülési ráta

= Az idővel súlyozott hozammutató

- Hozamszámítási módszertan

= Hozamok évesítése

= A teljesítménymérés időhorizontja

= Kitekintés - benchmark és peer group összehasonlítás

= A tőkével súlyozott hozammutató

- Teljesítmény attribúció

= A teljesítménymérés lépései

= Elméleti és gyakorlati problémák

- Kockázati és teljesítménymérésre alkalmas mérőszámok

= Kockázati mutatók

= Teljesítménymérésre használatos mutatók

- A hazai gyakorlat bemutatása

= A befektetési alapok teljesítményének összehasonlítása

= A nyugdíjpénztárak teljesítményének megítélése

= A biztosítási piac

= A teljesítménymérés alapjául szolgáló előírások egységesülése

- Nemzetközi kitekintés

= A GIPS, a befektetések teljesítménymérésének globális szokványai

= A GIPS kapcsolata az egyes országok törvényeivel, szabályaival és iparági szokványaival

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha az írásbeli vizsgarész mindkét tantárgyából (moduljából) tantárgyanként (modulonként) legalább 75%-os szinten teljesített.

A szakmai elmélet osztályzatát az eredményes írásbeli vizsgákon elért érdemjegyek átlaga alapján, felfelé kerekítéssel kell meghatározni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati vizsga követelményeit legalább 75%-os szinten teljesítette, azaz elégséges érdemjeggyel értékelte a vizsgabizottság.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak Írásbeli vizsgája az első írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 2 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

A képzés tantárgyai

A szakképesítés megszerzésének feltétele a gyakorlati szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. számú mellékleta 2/2004. (I. 22.) PM rendelethez

[27. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3440..

2 A szakképesítés megnevezése: Valutapénztáros és valuta-ügyintéző

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása A valutapénztáros és valuta-ügyintéző a fennálló eljárá-soknak, jogszabályoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően elvégzi a valutaváltással kapcsolatos feladatokat, ezen belül:

- elkészíti a valutaváltással kapcsolatos bizonylatokat, rögzíti a tranzakciókat,

- gondoskodik a rábízott pénzkészletek biztonságos kezeléséről,

- vezeti a pénztárnaplót,

- a tranzakciók során ellenőrzi az átvett vagy kifizetett valuták forgalomképességét és valódiságát,

- gondoskodik az árfolyam közzétételéről,

- a hitelintézet megbízott ügynökeként elszámolást készít a hitelintézet részére, továbbá statisztikai adatokat szolgáltat a jegybank számára,

- azonosítja az ügyfelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,

- használja az alkalmazott formanyomtatványokat,

- naprakész információkkal rendelkezik a forgalomban lévő és a forgalomból már kivont valutákról,

- magas színvonalon kiszolgálja és tájékoztatja ügyfeleit.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Ügyintézői feladatok ellátása

A szakember legyen képes:

- a szükséges bizonylatokat megfelelő adattartalommal kitölteni,

- a csekkek forgalomképességét, beválthatóságát ellenőrizni,

- az összeghatárokkal összhangban lévő ügyfélazonosítási feladatokat elvégezni,

- a vételi, eladási és konverziós műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni,

- előírásszerűen kezelni az ügyfelek valutaváltással kapcsolatos panaszait,

- a személyazonosítást elvégezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,

- árfolyamot közzétenni,

- fizetőeszközt eladni, fizetőeszköz konverziót végrehajtani.

2 Bankjegy-vizsgálat

A szakember legyen képes:

- a különböző valutákat felismerni,

- a különböző valuták és a forint érvényességét ellenőrizni,

- a különböző valuták és a forint forgalomképességét és valódiságát ellenőrizni,

- a forgalomképesség és valódiság ellenőrzésére szolgáló segédeszközöket kezelni,

- bankjegypapírt és biztonsági elemeit ellenőrizni,

- bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemeit ellenőrizni,

- a bankjegyeken lévő biztonsági elemeket ellenőrizni,

- a bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközöket használni,

- a valódi és hamis bankjegyeket felismerni a gyakorlatban.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, amely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

2 A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.

Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli tantárgy követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell az ügyintézői ismeretek tantárgyból - feleletválasztós tesztvizsga keretében-teljesíteni.

A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg.

Ügyintézői ismeretek

- Alapfogamlak (A devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény meghatározásai: fizetőeszköz, valuta, deviza, konvertibilis pénznem, devizabelföldi, devizakülföldi)

- Pénzváltás fogalma, a pénzváltási tevékenység ügynöki rendszerben

- Árfolyam, árfolyamjegyzés

- Valuták, csekkek megvásárlása

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell a bankjegy-vizsgálat tantárgyból teljesíteni.

Bankjegy-vizsgálat

- Általános bankjegy-ismeretek (bankjegypapír és biztonsági elemei, bankjegyek nyomtatása során alkalmazott eljárások, bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemei)

- A bankjegyeken lévő biztonsági elemek ellenőrzésének lehetséges módszerei

- A bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközök és használatuk

- A valódi és hamis bankjegyek felismerése a gyakorlatban

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt az írásbeli vizsgarész követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati vizsga követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégségesre értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak vizsgái az első vizsga megkezdésétől számítva 1 éven belül ismételhetőek, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

2. A képzés tantárgyai

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. számú melléklet a 2/2004. (I. 22.) PM rendelethez

[4. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

Projektmenedzser asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

l. A szakképesítés azonosító száma: 55 3435 03

2 A szakképesítés megnevezése: Projektmenedzser asszisztens

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása A projektmenedzser asszisztens, mint a projekt vezetőjének közvetlen munkatársa

- a projektvezető irányítása mellett végzi előkészítő, elemző, szervező munkáját, közreműködik a konkrét projektfeladatok hatékony megoldásában,

- részt vesz a projektek tervezésében, fejlesztésében, megvalósításában,

- gondoskodik arról, hogy a projektben résztvevők ismerjék a projekt egészét és részfeladatait, ismerjék a szerződések betartásából, a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,

- részt vesz a szervezési, irányítási rendszer működtetésében, egyes területeken önállóan is tevékenykedik,

- segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást, az információ tömegének naprakész kezelését,

- kész bizonyos részfeladatok, kommunikáció, adminisztráció elvégzésére,

- a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők (a fenti tevékenységek) nyelvére lefordítja, a tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,

- munkáját jogszabályi környezetben, azok alkalmazásával látja el,

- részt vesz a döntés-előkészítésben, a munkafolyamat szabályozásában, az ügyvitel kialakításában,

- tevékenységét szakmai irányítás mellett, önállóan végzi; az informatikai, irodatechnikai, AV eszközök alkalmazásával,

- végigkíséri és segíti a projektrésztvevők sikeres együttműködését,

- a projekt részfeladatainak összehangolt működtetésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A) A foglalkozások gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai, gyakorlati követelmények:

1. Gazdálkodási feladatok ellátása

A szakember legyen képes:

- a gazdasági döntések előkészítéséhez szükséges feladatok megalapozott ellátására,

- a vagyongazdálkodásra és vagyonhasznosításra vonatkozó szabályok alapján, az adott területre vonatkozó döntések előkészítésére,

- a munkaerő- és bérnyilvántartással, a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos ismeretek alkalmazására,

- a pénzügyi intézmények és eszközök, a biztosítási tevékenységek megismerésére,

- a biztosítás, a kockázat, a kár és a kártérítés esetének és formáinak felismerésére,

- a vállalati folyamatszabályozás kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében való közreműködésre,

- a vállalat biztonságos és egészséges feltételeinek biztosítására, a szerződéskötés előkészítésére, szemléletformálásra,

- a környezetirányítási rendszerek ismeretében a rendszerrel kapcsolatos követelmények betartására,

- a minőségbiztosítási és környezetügyi szabványok integrálására,

- alapvető matematikai összefüggések felhasználására, ezzel a téma készségszintű alkalmazására,

- a gazdasági számítások elvégzése után a kapott plusz információk birtokában tervszerű és gazdaságos tevékenységre,

- vevőkkel, szállítókkal való kapcsolattartásra, reklamációk kezelésére, egyeztetések elvégezésére,

- bankokkal, biztosítókkal és társegységekkel való kapcsolattartásra.

2. Vállalkozói, munkajogi feladatok ellátása

A szakember legyen képes:

- adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtésére, szakmai útmutató alapján változások követésére, értelmezésére,

- hatályos, érvényes, irányadó jogszabályok alkalmazására,

- az adott feladat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések közötti összefüggések keresésére,

- formai és tartalmi követelmények alapján önéletrajz, pályázat, munkaszerződés készítésére,

- egyéni vállalkozás működtetéséhez szükséges adminisztrációs, pénzügyi teendők elvégzésére,

- a kollektív szerződésben foglaltak értelmezésére és betartására,

- a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek betartására és betartatására,

- alapvető anyag- és munkaerő ellátására, gyártási feltételek meglétét biztosító folyamatok szervezésére, összehangolására,

- a vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyieszköz, piaci feltételeinek elemzésére.

3. Projektfinanszírozás

A szakember legyen képes:

- a pénzügyi tantárgyak fogalmainak és összefüggéseinek tisztánlátására,

- a banki fogalmak, eszközök, módszerek ismeretében a bank és a vállalkozás kapcsolatainak átlátására, illetve a köztük lévő ügyvitel készségszintű elsajátítására,

- a projekt legoptimálisabb megvalósítási formájának kiválasztására, ezen belül a projektfinanszírozással kapcsolatos törvények ismeretében,

= az idegen és a saját tőke arányának,

= a társvállalkozók, a befektetők és a hitelezők körének,

= a kölcsönfelvétel módjának,

= a szállítási és értékesítési szerződések tartalmának meghatározására,

- az integrált Európai Uniós programcsomagok alkalmazói szintű ismeretének birtokában nemzetközi pályázatok, projektek készítésére.

4. Projektmenedzsmenti tevékenység

A szakember legyen képes:

- a környezet változásait követő stratégiai tervezésre,

- valamennyi vezetési szinten a stratégiai és az operatív döntéshozatal összekapcsolására,

- a projekt megvalósítási feltételeinek megteremtésére, az akadályok, problémák leküzdésére,

- a vállalati kultúra, a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére,

- a tárgyalás, a logisztikai szervezés, az időgazdálkodás, a pályaépítés technikájának gyakorlására,

- a munkatársak megnyerésére, telkesítésére, az észszerű változásokra való bátorításra,

- az Európai Unió támogatási rendszerének, a tenderekkel, pályázatokkal szembeni követelmények és elvárások megismerésére, Európai Uniós pályázatok és projektek készítésére,

- az uniós alapok és pályázatok, a biztosítás nemzetközi elszámolási rendszerének megismerésére, az elszámolás módszerének és gyakorlatának elsajátítására.

5. Projektszervezés

A szakember legyen képes:

- a projekt működési folyamatának átlátására, a tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési folyamat lépései közben a menedzser munkájának segítésére,

- a projekt folyamat megítélésére a biztonság, az egészség és a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével,

- a tervtanulmány alapján igényfelmérés végzésére, az anyagköltség összetevőinek megítélésére, a kapacitás biztosítására,

- közreműködésre a területkiválasztásban, a műszaki kivitelezés folyamatában, a munkaerő-szükséglet biztosításában,

- a csapatmunka irányításához szükséges tárgyalási, személyzeti, informatikai eszközök használatára,

- az üzemszervezési feladatok, az üzembe helyezési eljárások elvégzésére, .

- feladatait a kommunikációs, a kezdeményező, a kapcsolatteremtő, a konfliktuskezelő, a gondolkodó és a megoldó képesség birtokában végrehajtani.

6. Számítástechnika felhasználása

A szakember legyen képes:

- az Internet alapvető (böngésző, levelező) programjainak használatára,

- általánosan használt szövegszerkesztő segítségével dokumentációk hibátlan és esztétikus elkészítésére,

- elterjedten használt táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatások, táblázatok, diagramok gyors, pontos, esztétikus létrehozására,

- általánosán alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretére,

- főkönyvi és folyószámla könyvelő, bérelszámoló, készlet- és tárgyi eszköz nyilvántartó és értékesítési feladatok megoldására,

- szervezési-ütemezési (manager, scheduler) programok használatára,

- sajátos projektprogramok működtetésére,

- a projektmódszer keretében önállóan projektfeladatok kijelölésére, adatok, információk gyűjtésével alkotó munka végzésére, illetve csoportban való együttműködésre,

- a projektdokumentumok elkészítésére, bemutatására és értékelésére.

7. Idegen nyelv alkalmazása

A szakember legyen képes:

- egy idegen nyelven a gazdasági szaknyelvi "C" típusú alapfokú állami nyelvvizsgaszint elérésére,

- a szakmában nélkülözhetetlen nyelvtani ismeretek, beszédkészség, kommunikáció elsajátítására, a terminológiák szakszerű használatára,

- a szaksajtóban való eligazodásra, nemzetközi levelezés folytatására, pályázatok, projektek készítésére az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén,

- a társszakmák szakembereivel érdemi megbeszélés folytatására,

- az Európai Unió polgáraként (annak tudati és személyiség jellemzőivel) a magyar nemzeti érdekek megfogalmazására és megvalósítására.

B) A szakma gyakorlása során előforduló általános feladatcsoportok, feladatok és gyakorlati követelmények:

1. Jogszabályok alkalmazása

- Szakmai útmutatók, szakirodalom használata.

2. Iratkezelési feladatok irányítása

- A belső szabályzatok betartása és betartatása.

- Jegyzőkönyvek és feljegyzések készítése.

3. Munkafolyamat szervezése

- A rábízott feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek felmérése és igénylése.

- Összetett feladatoknál feladat-megoldási javaslatok készítése.

4. Önálló feladatmegoldás

- Hatáskörébe tartozó feladatok önálló elvégzése.

- Jogszabályi keretek között optimális feladatmegoldás megkeresése.

- Intézkedések kezdeményezése, szervezés.

- Közreműködés belső koordinációban.

5. Kommunikációs feladatok ellátása

- Társszervekkel, személyekkel kapcsolatok tartása és kiépítése.

- Jogszerű és tárgyilagos tájékoztatás.

- Konfliktushelyzetek megoldásában való közreműködés.

6. Informatikai, irodatechnikai, AV eszköz alkalmazása

- Számítógéppel szövegszerkesztési, táblázatkészítési, adatbázis-kezelési feladatok ellátása.

- Helyi és távoli adatbázis kihasználása és karbantartása.

- Telefon, telefax, fénymásoló, AV eszközök használata.

7. Magatartási normák és személyes tulajdonságok

- Feladatai ellátása során további követelmény az etikus magatartás, a kreativitás, a problémamegoldó készség, pontosság, megbízhatóság, felelősségtudat, igényesség, team-munka képessége.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

A szakmai vizsgát a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott, 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, valamint a 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint a felsőfokú intézmény képviselőinek jelenlétében kell megtartani.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- Középiskolai érettségi bizonyítvány.

- Az irányított vállalati szakmai gyakorlat igazolt teljesítése (42 nap).

- A szakdolgozat benyújtása a vizsga megkezdése előtt egy hónappal.

- A szakdolgozat elfogadása, két bíráló közül legalább az egyiknek elégséges minősítése.

- A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elérhető kreditpont megszerzése.

- Szaknyelvi C típusú alapfokú állami nyelvvizsga.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga a szakdolgozat megvédéséből (szakmai gyakorlati vizsga) és szakmai elméleti vizsgából (írásbeli, szóbeli) áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga kötelező tantárgyai:

A. tételsor:

4. Projektmenedzsmenti tevékenység

B. tételsor:

7. Idegen nyelv alkalmazása

C. tételsor

6. Számítástechnika felhasználása

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsga kötelező tantárgyai:

A. ételsor:

2. Vállalkozói, munkajogi feladatok ellátása

B. tételsor:

3. Projektfinanszírozás

C. tételsor:

5. Projektszervezés

A szóbeli vizsga választható tantárgyai:

D. tételsor:

- Biztosítástan alkalmazása (4. tantárgyon belül)

E. tételsor:

- Európai projekt ismeretek alkalmazása (3. és 4. tantárgyon belül)

F. tételsor:

- Projekt szoftverek alkalmazása (6. tantárgyon belül)

A jelelöltnek mindhárom kötelező, valamint egy válaszható tantárgyból kell kérdést kapnia.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán a III. fejezetben és a IV. fejezet 2. pontjában szereplő szakmai követelménymodulok figyelembevételével összeállított alábbi feladatot kell a jelöltnek végrehajtania:

A. tételsor:

A vizsgán olyan projektmenedzseri komplex feladatokat kell a jelöltnek megoldani, melyben rámutat a projekt feltételeire és problémáira, de egyszerre veszi figyelembe a minőségbiztosítási, a logisztikai és a munkatársi megnyerés szempontjait, illetve az Európai Uniós pályázatokkal szembeni követelményeket.

B. tételsor:

A vizsgán a jelöltnek megadott szempontok alapján idegen nyelven nemzetközi levelezést, pályázatot, projektet vagy szakmai megbeszélési jegyzőkönyvet kell készítenie.

C. tételsor:

A vizsgán a jelöltnek Internet, szövegszerkesztői, táblázat-, adatbázis-kezelő, szervezési és ütemezési programok segítségével projektfeladatokhoz alkotó módon, adatokat, információkat kell gyűjteni, illetve projektdokumentumokat kell készíteni, vagy bemutatni.

A vizsga tételsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg.

A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsgán a III. fejezetben és a IV. fejezet 2. pontjában szereplő szakmai követelménymodulok figyelembevételével összeállított központi tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.

A szóbeli vizsga tételsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki.

A jelöltnek mindhárom kötelező, valamint egy válaszható tantárgyból kell kérdést kapnia.

A szakmai gyakorlati vizsga tartalma

A jelöltnek mintegy 30-40 oldal terjedelmű szakdolgozatot kell készítenie témavezető vezetésével (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben).

A szakdolgozat a jelölt önálló munkája. A szakdolgozat elkészítésével és megvédésével azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatait.

A szakdolgozatban és a védés során számot kell adni a jelöltnek arról, hogy mennyire tudja szintetizálni és hasznosítani a tanultakat, alkalmazni a szakterület terminológiáját.

A szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását, és válaszol a bíráló, illetve a vizsgabizottság kérdéseire.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható,

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga érdemjegyét a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató alapján kell megállapítani.

A szóbeli vizsgarészen tételsoronként külön-külön kapott érdemjegyek átlaga adja, valamint a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg az érdemjegyet.

Az elméleti vizsgarész osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelően.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakdolgozatot a témavezető és a külső bíráló véleményezi és érdemjegyet ad. A két érdemjegy közül az egyiknek legalább elégségesnek kell lenni. A dolgozatot vizsgabizottság előtt kell megvédeni.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a védésére adott érdemjegyek átlagával kell minősíteni.

Amennyiben mindkét bíráló a szakdolgozatot elégtelennek minősíti, azt a vizsgázóval legkésőbb a védés előtti napon közölni kell.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési program tartalmazza. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni,

A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter).

A kétéves képzést követően megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.

VI. A PROJEKTMENEDZSER ASSZISZTENS SZAKÓRATERVE

Szakmai gyakorlat az I. év után 42 nap (augusztus és szeptember hónapban) A szakirányú felsőoktatásba beszámítható kreditek megvastagítással jelölve.

5. számú melléklet a 2/2004. (I. 22.) PM rendelethez

[5. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

A Vállalkozási szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436

2 A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási szakügyintéző

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása A vállalkozási szakügyintéző mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa

- vezetői irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési, statisztikai, ügyviteli, ügyiratkezelési, analitikus nyilvántartások vezetési, munkaerő-gazdálkodási, társadalombiztosítási feladatokat,

- részt vesz a vállalkozási, adózási, társadalombiztosítási, üzleti tervkészítési, kötelező adatszolgáltatási feladatok ellátásában,

- a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,

- gondoskodik arról, hogy a pénzügyi-számviteli-informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,

- a vállalatnál működő gazdálkodási alkalmazások összehangolt működésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozások gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

Gazdálkodási feladatok ellátása

1. Gazdálkodási feladatok ellátása

A szakember legyen képes:

- gazdálkodás alapfolyamatai, a mikro és makro környezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezők ismeretére,

- gazdálkodási folyamatok alapvető jellemzőinek önálló meghatározására,

- vállalkozási formák ismeretére, jellemzésére,

- vállalkozás létesítésével, működésével és megszűnésével kapcsolatos döntés-előkészítésben való részvételre,

- vállalkozás üzleti terve gazdasági, pénzügyi fejezeteinek előkészítésére, marketing munka gazdálkodásipénzügyi megalapozására,

- szerződések, ügyiratok tartalmi és formai követelményeinek betartására.

2. Pénzügyi-banki ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

- pénzügyi elszámolások elvégzésére, pénzforgalmi nyomtatványok vezetésére,

- pénzforgalmi műveletek szabályainak betartására, bankszámla forgalommal kapcsolatos elszámolások elvégzésére,

- hitelezési eljárások bonyolítására, hitelkérelem tartalmi elemeinek, fontosabb pénzügyi-elemzési mutatóknak az alkalmazására,

- vezetőkkel, adósokkal, szállítókkal, bankokkal, ellenőrző szervekkel, biztosítókkal stb. való kapcsolattartásra,

- valuta- és devizaműveletek elvégzésére,

- vállalkozás adófizetési kötelezettségének megállapítására, adóbevallás elkészítésére, adózáshoz szükséges analitikus és szintetikus nyilvántartások vezetésére.

3. Könyvvezetési és beszámoló készítési ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

- leltárral, mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátására, segítséggel,

- gazdálkodási műveletek lekönyvelésére a számlarend ismeretében,

- számviteli törvény ismeretében szabályszerű könyvelésre az immateriális javakra, a tárgyi eszközöknek, a vásárolt készleteknek, az eredménynek, társadalombiztosításnak, adózással kapcsolatos eseményeknek, pénzügyi és hitelműveleteknek,

- az értékesítési, termelési és egyéb költségek könyvelésére, elszámolására,

- készletnyilvántartás vezetésére, készletek mozgásának nyomon követésére,

- zárlati munkálatok, éves beszámoló mérlegének, eredmény kimutatásának kiegészítő mellékletének elkészítésében való közreműködésre,

- üzleti jelentés elkészítésében közreműködésre,

- leltározás, selejtezés előkészítésére, szervezésére,

- bizonylatok vezetésére, bizonylati rend, számviteli politika, számlarend kidolgozásában való közreműködésre,

- pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetésére,

- nyilvántartások alapján a gazdálkodás folyamatának elemzésére, következtetések levonására,

- gazdálkodást jellemző mutatók meghatározására, elemzésére.

4. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

- adott témára vonatkozó törvények (Munka Törvénykönyv) jogszabályok, rendeletek összegyűjtésére, változások követésére, értelmezésére szakmai útmutatók alapján,

- munkaerő nyilvántartással és bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátására,

- munkaügyi nyilvántartások, statisztikák összeállítására, vezetésére,

- alkalmazottak bérének számfejtésére, szerződések nyilvántartására, járandóságok kifizetésére,

- élőmunkához kötődő egyéb analitikus nyilvántartások vezetésére, befizetési kötelezettségek végrehajtására,

- a járulék elszámolás szabályainak alkalmazására, társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok, nyilvántartások, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtására.

5. Üzleti terv készítés és statisztikai módszerek alkalmazása

A szakember legyen képes:

- vállalkozás üzleti terve összeállításában való részvételre,

- egyes tervfejezetek kidolgozásában való közreműködésre (humán, termelési, szervezeti stb.),

- vállalkozás pénzügyi tervének segítséggel történő elkészítésére (mérleg, eredmény cash/flow stb.),

- statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereinek alkalmazására,

- statisztikai beszámolók, adatközlések segítséggel történő ellátására.

6. Számítástechnikai, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

- számítógépek üzembe helyezésére, beállítására,

- internet alapvető (böngésző, levelező) programjainak használatára,

- általánosan használt szövegszerkesztő segítségével dokumentációk hibátlan és esztétikus elkészítésére,

- elterjedten használt táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatások, táblázatok diagramok gyors, pontos létrehozására,

- könyvviteli, pénzügyi számítógépes rendszerek (szoftverek) használatára,

- nyilvántartási rendszerek - segítséggel történő - létrehozására,

- adatszolgáltatási kötelezettség határidőre történő elvégzésére.

Szakmai gyakorlat

Az I. évfolyam után (augusztus és szeptember hónapban) 42 nap.

A gyakorlati képzés során kialakítandó személyiség vonások, magatartásformák:

1. Kommunikációs képességek:

- türelmesen meghallgat,

- üzenetet közvetít,

- megérteti magát,

- meggyőző erővel bír,

- megbeszéli a problémákat,

- időben és pontosan informál,

- a csapat és a szervezet elfogadja,

- barátságos és megközelíthető,

- a hasznos közreműködőnek gratulál.

2. Kezdeményező, lelkes:

- gyors, reagáló,

- csapatmunkára motivál,

- támogatja az önállóságot,

- probléma megoldást kínál,

- innovációban érdekelt,

- energikus, kitartó,

- lelkesedést táplál.

3. Kapcsolatteremtő:

- nyitott, optimista,

- bizalomkeltő, megközelíthető,

- toleráns,

- partnerkapcsolatot támogat.

4. Érzékeny, értékelő:

- felelősséget vállal a sikerért,

- előrelátó,

- mások érzéseit, szükségletét komolyan veszi,

- bírja a stressz-hatást,

- bizalommal van társai iránt,

- megbízható, diszkrét,

- a rizikót óvatosan kezeli.

5. Konfliktuskezelése:

- javaslatot, visszajelzést elfogad,

- segít a hibák kijavításában,

- higgadtan reagál,

- a vitákban közvetít, kompromisszumkész.

6. Megoldó- és gondolkodóképesség:

- érzékeli és felismeri a megoldást,

- célt lát, véleményt nyilvánít, látja a problémát,

- munkája praktikus, egyértelmű,

- szituációhoz alkalmazkodó,

- érdekeket integrál a csapat célja érdekében,

- kitartó a megoldások keresésében.

7. Hűség, segítőkészség:

- támogatja a közös döntéseket,

- biztonságot sugároz.

8. Vezetési készség:

- a feladatot leosztja,

- elegendő mozgásszabadságot enged,

- fegyelmet tart,

- a döntésekbe bevonja munkatársait,

- direkt visszacsatolást biztosít.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

A szakmai vizsgát a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott, 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, valamint a 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint a felsőfokú intézmény képviselőinek jelenlétében kell megtartani.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elérhető kreditpont megszerzése,

- az irányított vállalati szakmai gyakorlat igazolt teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és két bíráló közül leg-alább az egyik elégséges minősítése,

- középiskolai érettségi bizonyítvány.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga részei, a vizsgán számon kérhető feladatok

A szakmai vizsga szakmai elméleti vizsgákból (írásbeli, szóbeli) és gyakorlati vizsgából áll.

Szakmai elméleti vizsga

A vizsga a vállalkozási ismeretek komplex elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll:

Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a jelölt a következő modulok meghatározott követelményei alapján a vizsgaszervező által összeállított és a PM által jóváhagyott feladat megoldásával ad számot tudásáról:

- Gazdálkodási ismeretek

- Pénzügyi ismeretek

- Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - modulonként - legalább 60%-os teljesítményt ér el.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a kötelező és egy választható modul szakmai követelményeit tartalmazó, a vizsgaszervező által összeállított és a PM által jóváhagyott komplex vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga kötelező moduljai:

Üzleti Menedzsment

Számítástechnikai adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Logisztika, marketing

A szóbeli vizsga választható moduljai:

Biztosítástan

Hitelbírálat

Társadalombiztosítás

A hallgatónak mindhárom kötelező, valamint egy választható modulból kell kérdést kapnia.

A szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsgán három modul meghatározott követelményei alapján ad írásban számot tudásáról a jelölt:

- üzleti tervkészítés és statisztikai-elemzési módszerek alkalmazása,

- vállalkozások szervezése ismeretek követelményeit a vizsgaszervező által összeállított és a PM által jóváhagyott 150 perces feladatsor megoldásával teljesíti (esettanulmány kidolgozásával, előre kiadott esettanulmány megoldásával),

- könyvvezetés és beszámoló készítésre vonatkozó ismeretek modul ismeretét a PM által jóváhagyott 150 perces feladatsor megoldásával teljesíti a vizsgázó.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ér el.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt egy érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsga akkor érvényes, ha a jelölt legalább 60%-os eredményt ért el. Az írásbeli vizsgán elért érdemjegy az elméleti vizsga osztályzatának kialakításánál 50%-os súllyal szerepel. Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli és írásbeli átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelően.

b) A gyakorlati vizsga eredményét az egyes modulokra kapott érdemjegyek átlagával kell minősíteni.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni.

A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter).

A kétéves képzést követően megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.

VI. VÁLLALKOZÁSI SZAKÜGYINTÉZŐ KÉPZÉS ÓRATERVE

Szakmai gyakorlat az I. év után 42 nap (augusztus és szeptember hónapban).

A szakirányú felsőoktatásba beszámítható kreditek megvastagítással jelölve.