Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

2004. évi LXVII. törvény

a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról[1]

A Tisza-völgy árvízi biztonságának a mentesített árterek részleges reaktiválására alapozott növelése, valamint a hátrányos helyzetű térség megtartóképességének, lakossága, illetve települései életkörülményeinek a közösségi politikákkal összhangban történő javítása, a veszélyeztetettségnek megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra alapozott, a fenntartható regionális fejlesztésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítása, az árvízi biztonság és az árvizekkel való gazdálkodás feltételei megteremtése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1)[2] A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekű tevékenység.

(2) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3)[3]

2. § (1) A törvény hatálya a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT), tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre terjed ki.

(2)[4] A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülnek:

a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben - az ökológiai szempontokra is figyelemmel - az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket;

b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell;

c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az - az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is - hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell - megfelelő vízhozam esetén - az évenkénti, rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét.

(3)[5] A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani:

a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását;

b)[6] a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító vízkárelhárítási célú szükségtározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;

c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését;

d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;

e)[7] a vízkárelhárítási célú szükségtározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.

3. §[8] A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről

a) a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából;

b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá

c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból,

a Kormány gondoskodik.

3/A. §[9] Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezésére a vízkárelhárítási célú szükségtározóval érintett területeket - az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján - az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott helyi építési szabályzatukban figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.

4. §[10] A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.

II. Fejezet

A vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek igénybevétele[11]

5. §[12]

6. §[13]

7. §[14]

8. §[15]

9. § (1)[16]

(2)[17]

(3)[18]

(4)[19]

(5)[20] A beruházó nyilvántartást vezet a vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.

(6)[21] A vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:[22]

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.

(7)[23] A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván.

(8)[24] A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza:

a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.

(9)[25] Az ingatlanügyi hatóság - a vízkárelhárítási célú szükségtározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg - a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.

(10)[26] A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.

10. § (1)[27] A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes vizsgálati eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentáció, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot - más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében.

(2)[28] A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.

(3)[29] Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló külön törvény alapján kell lefolytatni.

(4) A terület megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

(5)[30]

III. Fejezet

A hatósági eljárás

11. §[31]

12. §[32] A vízügyi hatóság hatósági döntésének kialakítása előtt - a VTT közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi érdekekre, továbbá az árvízi biztonság és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - az egységes megoldási javaslat kialakítása érdekében folyamatosan konzultál a tervezővel, illetve a beruházóval.

13. § (1)[33] A beruházó köteles - a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásához a kérelem mellékleteként előírt tartalmú dokumentáció készítésének fázisában - a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2)[34] Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják a beruházót az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.

14. § (1)[35]

(2)[36] A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint vízkárelhárítási célú szükségtározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.

(3)[37] A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembehelyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

15. §[38]

IV. Fejezet

Közmunka igénybevétele, üzemeltetés, fenntartás

16. § (1)[39] A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.

(2)[40] Az ártéri gazdálkodással és a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.

17. § (1)[41] A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.

(2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek - a külön jogszabályokban meghatározott - vízkészletjárulék fizetése alól.

(3) A tározókon belül és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő vagy létrejövő szervezetek működését az állam - a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében - külön soron elkülönített forrásból támogatja.

18. § (1) A nagyvízi mederben kialakított vízszállító képesség megőrzéséről a tulajdonosnak, illetve az egyéb jogcímen használónak a területre meghatározott művelési módok és használati korlátozások betartásával kell gondoskodnia.

(2) A nagyvízi mederben történő extenzív gazdálkodás támogatására - az (1) bekezdés szerinti állapot fenntartása érdekében - a vidék fejlesztését célzó nemzeti terv agrár-környezetgazdálkodási pályázati rendszere útján lehetőséget biztosít.

(3)[42] Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési ágnak megfelelő állapot helyreállítására.

V. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:

a)[43] az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,

b)[44] a nyomvonal kijelölése,

c)[45] a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,

d) a kisajátítási kérelem benyújtása,

e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása,

f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása,

g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása,

h) a létesítmények üzembe helyezése.

(3)[46] A minősítés előtt kiadott végleges és végrehajtható építési engedélyek a minősítés hatálybalépésével hatályukat vesztik, amennyiben a jogszerűen szerzett jogával az engedélyes nem élt (nem kezdte meg az építést).

(4)[47]

20. §[48]

21. §[49]

22. §[50]

23. §[51]

24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket.

(2)[52] Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg

a)[53] a vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek jegyzékét,

b)[54]

(3)[55] Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját.

(4)[56] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2004. évi LXVII. törvényhez[57]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2004. június 14-i ülésnapján fogadta el

[2] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 318. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[4] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[5] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[6] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[7] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[8] Megállapította a 2010. évi II. törvény 1. § - a. Hatályos 2010.02.01.

[9] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 44. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[10] Módosította a 2010. évi II. törvény 7. § - a. Hatályos 2010.02.01.

[11] A fejezetcím szövegét megállapította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[15] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[16] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[17] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[19] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[20] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[21] Beiktatta a 2007. évi CXLIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[22] A felvezető szöveget módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[23] Beiktatta a 2007. évi CXLIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[24] Beiktatta a 2007. évi CXLIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[25] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[26] Beiktatta a 2010. évi II. törvény 3. § - a. Hatályos 2010.02.01.

[27] Megállapította a 2005. évi CXXXI. törvény 79. § -a. Hatályos 2005.12.30.

[28] Megállapította a 2010. évi II. törvény 4. § - a. Hatályos 2010.02.01.

[29] Megállapította a 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése i) pontja. Hatályos 2008.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[31] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 318. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[32] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés r) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[33] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés r) pontja, és 146. § i) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[34] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 146. § i) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 146. § i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[36] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[37] Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (66) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXXVII. törvény 38. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.

[39] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[40] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[41] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[42] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 318. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[43] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 9. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[44] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 9. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[45] Megállapította a 2007. évi CXLIX. törvény 9. §-a. Hatályos 2007.12.21.

[46] Módosította a 2017. évi L. törvény 245. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[47] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[48] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 700. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 700. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 700. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 700. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[52] Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[53] Módosította a 2011. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.03.30.

[54] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XXII. törvény 10. §-a. Hatálytalan 2011.03.30.

[55] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 197. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[56] Beiktatta a 2010. évi II. törvény 6. § - a. Hatályos 2010.02.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 700. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

Tartalomjegyzék