2019. évi CXXVII. törvény

az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A miniszter e törvény szerinti döntésével szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes."

(2) A Kkt. "Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere" című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. § (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.

(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság

a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,

b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá

c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel

kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.

(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,

b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,

c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),

d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,

e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:

ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3-4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb a közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.

(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,

b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja,

c) -h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,

c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.

21/N. § (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha

a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,

b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a bíróság határozatot hozott,

c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.

(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.

(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

21/O. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti."

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés a) pontjában a "bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás" szövegrész helyébe a "bírsággal kapcsolatos közigazgatási per" szöveg lép.

2. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

3. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sztrájk jogszerűségének, illetve a 3. § szerinti jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes."

(2) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

a) 4. § (3) és (4) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrészek helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg

lép.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 49. §-át követő, az "A felülvizsgálati eljárás illetéke" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárás illetéke"

(2) Az Itv. 57. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a büntetőügyekben:)

"i) az eredményes jogegységi panasz alapján indult eljárás."

(3) Az Itv.

a) 39. § (3) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés a) pontjában a "felülvizsgálati" szövegrész helyébe a "felülvizsgálati és jogegységi panasz" szöveg,

b) 50. § (1) bekezdésében a "felülvizsgálat" szövegrész helyébe a "felülvizsgálat és jogegységi panasz" szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében a "felülvizsgálati indítvány" szövegrész helyébe a "felülvizsgálati indítvány és a jogegységi panasz" szöveg,

d) 57. § (1) bekezdés n) pontjában az "alkotmányjogi" szövegrész helyébe az "alkotmányjogi panasz és a jogegységi" szöveg,

e) 62. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "meg" szövegrész helyébe a "meg, a jogegységi panasz eljárás kivételével" szöveg

lép.

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 36/F. § (5) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától, vagy jogerőre emelkedésétől" szöveg,

b) 36/M. § (4) bekezdésében a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegesen" szöveg

lép.

5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

6. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "hatósági határozaton" szövegrész helyébe a "véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton" szöveg lép.

6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye."

7. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

8. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 11. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

8. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a "szerződés" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződés" szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében a "megállapodásban" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződésben" szöveg

lép.

9. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 18. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a "hatósági határozat" szövegrész helyébe a "végleges hatósági határozat" szöveg,

b) 18. § (2) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt végleges határozatában" szöveg

lép.

10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

11. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (5) bekezdésében a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegesen" szöveg lép.

11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 180/A. §-t követően a következő "Gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása esetén" című alcímmel egészül ki:

"Gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása esetén

180/B. § (1) A végrehajtó a végrehajtási költségek előlegezésének bevárása nélkül haladéktalanul a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás kérelmezőjét és kérelmezettjét, valamint a gyámhatóságot és a rendőrséget. A kérelmezőnek a gyermek átadásánál jelen kell lennie. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(2) A végrehajtó a kérelmezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. E rendelkezés alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

(3) A kérelmezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által a kapcsolattartás során használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket a kérelmezőnek átadni.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kérelmezettet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a gyermek átadásának helyszínéről azokat a személyeket, akik a gyermek átadását akadályozzák. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét - amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is - jegyzőkönyvben rögzíti."

12. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

13. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

13. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

14. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 24/H. § (1) bekezdésében a "jogerős hatósági határozatra" szövegrész helyébe a "végleges vagy jogerős hatósági határozatra" szöveg,

b) 30. § (5a) bekezdésében a "jogerős határozatban" szövegrész helyébe a "végleges határozatban" szöveg

lép.

14. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közigazgatási per indításának előfeltétele a panasz kimerítése. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg."

16. § Az Nbtv. 72/D. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték."

17. § Az Nbtv.

a) 70. § (1) bekezdésében a "Bíró és az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,

b) 72/D. § (10) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

18. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) az előterjesztő indokolt kérelmében valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

(1a) Az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal kell közölni, akinek az adatai zárt kezelését elrendelték."

16. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

19. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

a) 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában és 7/A. § (3) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától" szöveg,

b) 8/E. § (5) bekezdésében a "jogerős határozatot" szövegrész helyébe a "végleges határozatot" szöveg,

c) 3. melléklet I.4.1. pontjában és 3. melléklet II.2. pontjában a "jogerős és végrehajtható" szövegrész helyébe a "végleges és végrehajtható" szöveg

lép.

17. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/F. § (1) bekezdésében a "felülvizsgált" szövegrész helyébe a "megtámadott" szöveg lép.

18. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

21. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

b) 6/C. § (3) bekezdésében az "a határozat jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe az "a határozat véglegessé válását" szöveg

lép.

19. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye."

20. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

23. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha az állás betöltésére a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával már kinevezett bírósági fogalmazó áthelyezésével kerül sor. Pályázat esetén a fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni."

24. § Az Iasz. 42/B-42/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"42/B. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) A közigazgatási ügyszakban dolgozó titkárt az OBH elnöke legfeljebb egy évre beoszthatja ahhoz a szervhez, amelyhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírót beoszthatja (a továbbiakban: érintett szerv). A beosztásra az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására annak érdekében kerülhet sor, hogy az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen a bírósági titkár.

(3) A (2) bekezdés szerinti beosztást a bírósági titkár kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A bírósági titkár beosztásához a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése szükséges.

(4) A munkáltatói jogkört - a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével - az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkár tekintetében az érintett szerv vezetője gyakorolja.

(5) A beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(6) A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(7) Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(8) Az OBH elnöke a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkárnak az érintett szervhez történő beosztását megszünteti

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az érintett szerv vezetőjének indítványára.

(9) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(10) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján beosztott bírósági titkár vezetői munkakört nem tölthet be, illetve vezetői álláshelyen nem foglalkoztatható.

42/C. § (1) A minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bírósági titkár (a továbbiakban e §-ban együtt: beosztott bírósági titkár) hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli.

(2) A beosztott bírósági titkár tekintetében az 55-76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztott bírósági titkár ellen a beosztás szerinti szerv vezetője kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) A beosztott bírósági titkár adatait a beosztás szerinti szervnél kell nyilvántartani.

(4) A beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka."

25. § Az Iasz. a következő 134/I. §-sal egészül ki:

"134/I. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnését követően a közigazgatási és munkaügyi bíróságokkal igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók jogviszonyában általános jogutód a munkavégzés helye szerinti törvényszék.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnésével a vezetői megbízások megszűnnek."

26. § Az Iasz.

a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a "tekintetében" szövegrész helyébe a "tekintetében - ha törvény eltérően nem rendelkezik -" szöveg,

b) 27/A. §-ában az "állami" szövegrész helyébe a "kormányzati" szöveg,

c) 41/B. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár" szöveg,

d) 42/A. § (3) bekezdésében az "A bírósági" szövegrész helyébe az "Az OBH-ba beosztott bírósági" szöveg,

e) 100. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a "jogviszony és" szövegrész helyébe a "jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az lasz. 93. § (1) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész.

21. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

28. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 45/A. § (8) bekezdésében a "jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe a "véglegessé válását" szöveg,

b) 55. § a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg

lép.

22. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

29. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (5) bekezdésében a "felülvizsgálata iránti per" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási per" szöveg lép.

23. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

30. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 110. § (3) bekezdés c) pontjában a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegesen" szöveg,

b) 158. § (5) bekezdésében és 183. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

24. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

31. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat]

"b) ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás végleges befejezéséig, vagy - ha a rendőrség döntését közigazgatási perben megtámadták - a közigazgatási per jogerős lezárásáig kezelheti."

25. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

32. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/L. § (6) bekezdésében a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntéssel" szöveg lép.

26. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

33. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

27. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása

34. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (2) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg lép.

28. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

35. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 17/C. § (2) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedésének" szövegrész helyébe a "véglegessé válásának" szöveg,

b) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe a "véglegessé válását" szöveg

lép.

29. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

36. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/D. §-ában, 26/A. § (6) bekezdésében, 26/B. § (2) bekezdésében, 31/B. § (11) bekezdésében és 31/H. §-ában a "jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe a "véglegessé válását" szöveg lép.

30. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

37. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 45. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bírósághoz" szöveg lép.

31. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása

38. § Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 15. §-a.

32. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

39. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) 6/G. § (3) bekezdés a) pontjában a "bírósági felülvizsgálata tárgyában" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási perben" szöveg,

b) 11/C. § (4) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálatára" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási perre" szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálata során" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási perekben" szöveg

lép.

33. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

40. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 46. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bírósághoz" szöveg lép.

34. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

41. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 20. § (1d) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

35. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

42. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. § (7) bekezdésében és 80. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

36. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

43. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/J. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

37. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

44. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 39. § (6) bekezdésében a "rendkívüli perorvoslatnak (felülvizsgálatnak, perújításnak)" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg lép.

38. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

45. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 10. § (7) bekezdésében a "perorvoslatnak" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg,

b) 10. § (8) bekezdésében a "jogorvoslatnak" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek és perújításnak" szöveg,

c) 31. § (4) bekezdésében, 32/B. § (4) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében és 75. § (5) bekezdésében a "perorvoslatnak" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg

lép.

39. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

46. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 37/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A kisajátítási hatóság végzését közigazgatási perben a kérelmező és a szakértő támadhatja meg."

40. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

47. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: 2010. évi CLXXXIV. törvény) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/A. § A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek közigazgatási jogvitákban a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen járnak el.

3/B. § A járásbíróság szervezeti egységeként működő törvénykezési helyeket az 5. melléklet tartalmazza."

48. § (1) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A 2010. évi CLXXXIV. törvény a 4. mellékletben meghatározott 5. melléklettel egészül ki.

49. § (1) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény

a) 4. § (4) bekezdése,

b) 9. §-a.

(2) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "a közigazgatási és munkaügyi bíróságok," szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész.

41. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

50. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

a) 34/A. § (1) bekezdésében az "a Kúriánál" szövegrész,

b) 34/A. § (2) bekezdése.

42. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

51. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet elutasító határozatot a közlésétől számított öt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el."

(2) A Hvt. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kártalanítás ügyében hozott határozat közigazgatási perben támadható meg."

(3) A Hvt. 67. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel állapítható meg)

"a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések köre,"

52. § A Hvt.

a) 4. § (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

c) 45. § (4) bekezdés a) pontjában a "felülvizsgálta" szövegrész helyébe az "érdemben elbírálta" szöveg,

d) 45. § (4) bekezdés c) pontjában a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától" szöveg,

e) 45. § (6) bekezdésében a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától" szöveg,

f) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a "belföldi jogsegély" szövegrész helyébe a "megkeresés" szöveg,

g) 74. § (1) bekezdésében a "polgári peres és nemperes" szövegrész helyébe a "polgári és közigazgatási peres és nemperes" szöveg

lép.

43. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

53. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 47. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

"a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét,"

(érintően.)

(2) A Kat. 47. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

"d) a megkeresés szabályát,"

(érintően.)

(3) A Kat. 69. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult, határozata ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírál el. A fellebbezésnek a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(5) Az ügyintézési határidő a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján kezdődik."

54. § A Kat.

a) 70. § (4) bekezdésében a "jogerős döntés vagy bírósági ítélet" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntés vagy jogerős bírósági ítélet" szöveg,

b) 72. § (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,

c) 72. § (3) bekezdésében a "jogerőre emelkedése" szövegrész helyébe a "véglegessé válása" szöveg

lép.

44. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

55. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban bírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn."

(2) Az Abtv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § Az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti - az Alkotmánybíróság elnöke útján - a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke - annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg - tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét."

(3) Az Abtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és

b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet,

a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt,

b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy

c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.

(3) Közhatalmat gyakorló indítványozó esetén vizsgálni kell, hogy a panaszában megjelölt, Alaptörvényben biztosított jog megilleti-e."

(4) Az Abtv. 55. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó

a) működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy

b) valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti."

(5) Az Abtv. 69. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tagja - ha még nem töltötte be az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt - kérelmezheti - az Alkotmánybíróság elnöke útján - a köztársasági elnöknél bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke - annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg - tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

(11) Az Alkotmánybíróság 2020. január 1-jén hivatalban lévő elnöke a megbízatása megszűnéséig jogosult - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre."

56. § Hatályát veszti az Abtv. 19. § (2) bekezdése.

45. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

57. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 9. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében - a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.

(2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül - az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni.

(3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni."

58. § A Bszi. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is - és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja.

(2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.

(3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen

a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,

b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,

c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,

d) az egyes bírák különös szakértelmére,

e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra."

59. § A Bszi. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni."

60. § A Bszi. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT), valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani."

61. § A Bszi. 16. és 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Kúria,

b) az ítélőtábla,

c) a törvényszék,

d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).

(2) A bíróságok - a járásbíróság kivételével - gazdasági szervezettel rendelkeznek.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja."

62. § (1) A Bszi. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza."

(2) A Bszi. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

63. § A Bszi. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

(2) A törvényszéket az elnök vezeti.

(3) A törvényszék jogi személy.

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el."

64. § A Bszi. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az ítélőtábla jogi személy.

(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek."

65. § A Bszi. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Kúria

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) elbírálja a jogegységi panaszokat,

e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,

g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és

h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők."

66. § A Bszi. 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat.

26. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat

a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének

bemutatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét."

67. § A Bszi. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában.

(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására jogosultnak javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására."

68. § A Bszi. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást."

69. § A Bszi. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet."

70. § A Bszi. 32. és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,

b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. 33. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

a) a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,

b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy

c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát."

71. § (1) A Bszi. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági-munkaügyi, továbbá közigazgatási szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 6 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki."

(2) A Bszi. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogegységi indítvány előterjesztője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet a jogegységi tanács elnöke. A 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria közzétett határozatától, illetve annak a tanácsnak a tagjai, amely a közzétett határozatot hozta."

72. § A Bszi. a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

"12/A. A jogegységi panasz elbírálása

41/A. § A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.

41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye a Kúriának

a) a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,

b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,

c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata

ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

(4) A jogegységi panaszt az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem - vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés - előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

(5) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek

a) a beadványokra,

b) az idézés tartalmára és módjára,

c) a kézbesítésre,

d) a kézbesítési kifogásra,

e) a határidő számítására,

f) az ítélkezési szünetre,

g) - a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével - az eljárás anyagának rögzítésére

vonatkozó szabályait.

(6) A jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:

a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,

b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

(7) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.

(8) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(9) A jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,

c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,

d) az elkésett,

e) az az (1) bekezdés alapján kerül előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezésben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, vagy

f) az nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.

(10) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem - vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés - előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.

(11) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (10) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi. 41/C. § (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában

a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;

b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha

ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,

bb) más törvény így rendelkezik;

c) a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

(2) Ha jogegységi panasz tárgya a 41/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.

(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el."

73. § A Bszi. 13. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. A jogegységi határozat közzététele"

74. § A Bszi. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

(3) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

(4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell."

75. § (1) A Bszi. 76. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

"f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, továbbá a közigazgatási jogvitában eljáró bírót a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,"

(2) A Bszi. 76. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

"h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,"

76. § A Bszi. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választ."

77. § A Bszi. 94. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró legyen.

(4) A Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak."

78. § A Bszi. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot."

79. § A Bszi. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)-j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint."

80. § A Bszi. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnöke által meghatározott rendben Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve - a 115. § (4) bekezdése kivételével - a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Kúria elnökhelyettese a (2) bekezdésben meghatározottakon túl javaslatot tesz az ügyelosztási rendre.

(4) A Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja."

81. § A Bszi. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik."

82. § A Bszi. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke - az elnöki pályázat kivételével -, beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát."

83. § A Bszi. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"141. § (1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírósági bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírósági bírói beosztásba kell helyezni."

84. § A Bszi. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"142. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek

a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium, és

c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa."

85. § A Bszi. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki. A törvényszéken közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt és a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatait ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az ítélőtáblai munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa 1, a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki."

86. § A Bszi. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"154. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák, illetve a Kúria közigazgatási kollégiuma esetén a törvényszékek azonos kollégiumának vezetői.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ítélőtábla adott ügyszakában működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.

(4) Az ítélőtábla munkaügyi kollégiumának a szakmai tevékenység tekintetében tagjai az ítélőtábla, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek munkaügyi bíróvá kijelölt bírái is. A kollégium ügyrendje határozza meg a munkaügyi kollégium szakmai feladatait.

(5) A törvényszéken a kollégium tagjai, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a törvényszék bírái, továbbá - a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével - általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

(6) Ahol önálló munkaügyi kollégium működik, e kollégium tagjai a törvényszék munkaügyi bíróvá kijelölt bírái, a törvényszék közigazgatási kollégiumának tagjai a törvényszék közigazgatási bíróvá kijelölt bírái."

87. § A Bszi. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnöke az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően készíti el."

88. § A Bszi. 63. alcíme a következő 197/A. és 197/B. §-sal egészül ki:

"197/A. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én fennálló jogviszonyaiban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vonatkozásában a Fővárosi Törvényszéket, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság vonatkozásában e bíróságok 2020. március 31-i területi illetékességével azonos területi illetékességű törvényszéket kell általános jogutódnak tekinteni.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnnek. 2020. április 1. napjától az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik és a Kúria Polgári Kollégiumába 2020. március 31-én beolvad. 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok iratait a megszűnéskor székhelyt adó törvényszék őrzi meg és kezeli az átvett iratokra vonatkozó szabályok szerint.

197/B. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása - a tanácselnöki kinevezések kivételével - 2020. március 31. napján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 2020. március 31. napján bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót - ide nem értve a megbízott bírósági vezetőt - 2020. április 1. napjától, beosztásától függően a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha a 118. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vezető tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak 2020. március 31. napjáig adható.

(5) Jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye."

89. § (1) A Bszi.

1. 29. § (2) bekezdésében a "kollégiumvezetőinek" szövegrész helyébe az "elnökhelyetteseinek" szöveg,

2. 76. § (5) bekezdés e) pontjában a "Be." szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény" szöveg,

3. 77/A. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat" szövegrész helyébe a "munkaügyi pert kezdeményezhet" szöveg

lép.

(2) A Bszi.

1. 14. alcímének címében a "tanácsa" szövegrész helyébe a "tanácsának összetétele" szöveg,

2. 163. § (1) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

3. 166. § (4) bekezdésében a "fél" szövegrész helyébe a "fél, közigazgatási bírósági eljárásban a fél és az érdekelt" szöveg,

4. 175. §-ában a "197" szövegrész helyébe a "197-197/B" szöveg

lép.

90. § (1) Hatályát veszti a Bszi.

1. 3. alcím címében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,

2. 19-20. §-a,

3. 27. § (3) bekezdése,

4. 28. § (1) bekezdésében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az" szövegrész,

5. 28. § (3) bekezdése,

6. 9. alcíme,

7. 45. § (3) bekezdése,

8. 76. § (4) bekezdés a) pontjában a "közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint" szövegrész,

9. a 76. § (6) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,

10. 103. § (3) bekezdés e) pontjában az "a közigazgatási és munkaügyi bírósági, " szövegrész,

11. 118. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "a közigazgatási és munkaügyi bíróság, " szövegrész,

12. 120. §-ában a "közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint" szövegrész,

13. 122. §-ában a "közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a" szövegrész,

14. 124. § (5) bekezdése,

15. 128. § (2) bekezdésében a " , továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét" szövegrész,

16. 128. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá" szövegrész,

17. 131. § d)-f) pontja,

18. 136. § (3) bekezdésében és 136. § (4) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,

19. 143. §-ában a " , valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra" szövegrész,

20. 151. § (1) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,

21. 45. alcím címében a " , továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium" szövegrész,

22. 155. § a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,

23. 156. §-a.

(2) Hatályát veszti a Bszi.

1. IV. fejezet címében az " , az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának felülvizsgálatára irányuló eljárás" szövegrész,

2. 15. alcíme,

3. 163. § (1) bekezdésében az "az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést, " szövegrész.

46. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

91. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint kérelmezte bíróvá történő kinevezését, őt a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi."

92. § A Bjt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a pályázat olyan járásbíróság álláshelyére kerül kiírásra, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a pályázati felhívásban utalni kell a 26/A. §-ban foglaltakra."

93. § A Bjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A pályázatot azon bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól.

(2) A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.

(3) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg."

94. § A Bjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - elutasítja. A bíróság elnöke a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [12. §, 45. § (1) bekezdés] rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.

(2) Ha a járásbíróság elnökéhez benyújtott pályázat hiányos vagy elkésett, a járásbíróság elnöke az (1) bekezdésben foglalt intézkedések megtétele érdekében a pályázatot haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elutasító döntést a pályázó 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül - a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen - bírálja el, és döntését nyomban közli a pályázóval és a bíróság elnökével. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az elutasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye."

95. § A Bjt. 7. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A pályázatot elkésettség vagy a hiányok pótlásának elmaradása miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság - a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

a) a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,

b) a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,

c) a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor."

96. § A Bjt. 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a szakmai értékelés tekintetében

aa) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,

ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, a jogegységi határozatok előkészítésével és a joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése érdekében a Kúrián beosztott bíróként, bírósági titkárként eltöltött joggyakorlati idő Kúria elnöke általi értékekése, továbbá a jogszabályok előkészítésére vonatkozó átfogó ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése,

ac) nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,

b) a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,

c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,

d) a jogi szakvizsga eredménye,

e) a tudományos fokozat,

f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,

g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,

h) a nyelvismeret,

i) a jogi tárgyú publikáció,

j) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,

k) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően objektív szempontként kell figyelembe venni

a) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelését,

b) a közigazgatási ügyekben eljáró bírói pályázatoknál a jogi diploma megszerzését követően közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlat időtartamát.

(3) A bírói pályázatoknál az alábbi szubjektív szempontokat kell figyelembe venni:

a) a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleményét, azzal, hogy az ítélőtáblai munkaügyi kollégium véleményének kialakításában csak e kollégium ítélőtáblai bíró tagjai vehetnek részt,

b) a bírói tanács általi meghallgatás eredményét,

c) a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság elnökének véleményét,

(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az (1)-(3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az (1) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.

15. § (1) A pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül

a) járásbíróságra, valamint törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék,

b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,

c) a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria

bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.

(2) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez megérkeztek a pályázatok.

(3) Hiánypótlás esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően kezdődik.

(4) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el.

(5) Ha a rangsor valamely helyén több pályázó azonos pontszámmal szerepel, az azonos helyen szereplő pályázók közötti sorrendet a bírói tanács általi meghallgatás eredménye alapján kell felállítani. Ha a bírói tanács általi meghallgatás során is azonos pontszámot érnek el a pályázók, közöttük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával sorrendet állít fel.

(6) Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak adott pontokat.

(7) A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá - az (5) és (6) bekezdésben foglalt esetben - az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez."

97. § A Bjt. 21. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül felterjeszti - kúriai pályázat kivételével - az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a kifogással érintett iratokkal együtt megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(6) Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint - a szükséges intézkedés megtétele érdekében - a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével. Az elsőfokú szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(7) A kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor."

98. § A Bjt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, valamint a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be."

99. § A Bjt. 14. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) Ha a bíró szolgálati helye olyan járásbíróság, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a bíró - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tevékenységét az ügyelosztási rendben foglaltaknak megfelelően mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen folytatja.

(2) A bíró hozzájárulása nélkül nem rendelhető el a járásbíróság törvénykezési helyén történő munkavégzés

a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,

c) ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza, vagy

d) a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén."

100. § A Bjt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) Az OBH elnöke a közigazgatási ügyekben eljáró bírót

a) az Alkotmánybíróság Hivatalába,

b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,

c) az Állami Számvevőszékre,

d) az ügyészségre,

e) központi államigazgatási szervhez,

f) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz

beoszthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a közigazgatási ügyekben eljáró bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének egyetértése szükséges."

101. § (1) A Bjt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(1a) A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki."

(2) A Bjt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1), (1a) és (2) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja."

(3) A Bjt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az érintett szervhez történő beosztás kivételével a beosztási hely változása esetén a kijelölés megszűnik."

102. § A Bjt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok között kerül sor. Egyéb esetben a bíró kirendelésre az OBH elnöke jogosult."

103. § A Bjt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvény alkalmazásában - a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések kivételével - hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személyeket kell érteni."

104. § A Bjt. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az ügyészség kivételével az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve álláshelyen foglalkoztatható."

105. § (1) A Bjt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíró nem lehet választottbíróság tagja, kivéve az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelv alapján létrehozott és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény III/A. Fejezete szerint létrehozott tanácsadó bizottsági tagságot."

(2) A Bjt. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bíróval kapcsolatban az alkotmánybírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn."

106. § A Bjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § A bírósági vezetők hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. E § alkalmazásában bírósági vezetőnek minősül a Kúria elnöke is."

107. § A Bjt. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bíró a határozattal szemben 15 napon belül az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat. Az elsőfokú szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Ha az összeférhetetlenség nem áll fenn, erről rendelkezik az elsőfokú szolgálati bíróság a határozatában. Az összeférhetetlenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak."

108. § A Bjt. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:

"21/A. A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályai

42/A. § A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

42/B. § (1) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.

(2) Az Nbtv. alkalmazásában a bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget, munkakört vagy bírósági eljáráshoz kapcsolódó eljárási jogosultságot kell érteni.

(3) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében az Nbtv. 71. § (2)-(6) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.

42/C. § Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bíró

a) az a bíró, akinek perbeli eljárási jogosultságát törvény nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához köti,

b) az a bíró, aki

ba) a Kúria elnökhelyettese,

bb) ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese,

bc) törvényszék elnöke, elnökhelyettese,

bd) az OBH elnökhelyettese,

be) az OBH-ban az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott szervezeti egység főosztályvezetője,

bf) a minisztériumban vagy az érintett szervnél nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget tölt be, vagy ilyen munkakört lát el,

c) a bíró, akinek a feladata az OBH-ban vagy a bíróságon

ca) honvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátása,

cb) a minősített adat védelméről szóló törvény végrehajtásának, a fizikai és elektronikus információs rendszer működtetésének és biztonságának felügyelete (biztonsági vezető),

cc) az elektronikus információs rendszer személyi, fizikai, adminisztratív, valamint rendszerbiztonsági feltételei érvényesülésének felügyelete (rendszerbiztonsági felügyelő),

cd) a rendszerbiztonsági felügyelő irányítása mellett az elektronikus információs rendszer üzemeltetésének és karbantartásának felügyelete (rendszeradminisztrátor)."

109. § A Bjt. a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

"29/A. Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró jogállása

62/A. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét közigazgatási bírói tapasztalatával támogassa.

(2) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb egy évre osztható be.

(3) A beosztás nem érinti a bíró bírói tisztségét és kijelölését, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat.

(4) Az érintett szervhez beosztott bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az érintett szervhez beosztott bíró jogállására egyebekben a minisztériumba beosztott bíró jogállására, valamint a beosztás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az igazságügyért felelős miniszteren az érintett szerv vezetőjét kell érteni."

110. § A Bjt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli."

111. § A Bjt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá a kúriai bíró kivételével a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét."

112. § A Bjt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet."

113. § A Bjt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének megküldi."

114. § A Bjt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője vitatja - a 81. §-ban foglalt eset kivételével -, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat."

115. § A Bjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80. § Az értékeléssel - ideértve a bírósági vezetői értékelést is - szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során az elsőfokú szolgálati bíróság a 84. és 85. §-ban foglalt eltérésekkel a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak."

116. § A Bjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - a 84. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról."

117. § (1) A Bjt. 84. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást. Az alkalmatlansági eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.

(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni."

(2) A Bjt. 84. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával)

"a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát és a felmentési ok fennállását,"

118. § A Bjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § (1) Az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során a 84. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme alapján indítja meg a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.

(3) A bírói értékeléssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával

a) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést,

b) elutasítja a kérelmet, ha az értékelő vezető által alkalmazott minősítés helytálló, vagy

c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

(4) A bírósági vezetői értékelésre tekintettel alkalmazott bírósági vezetői tisztségből történő felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával

a) megállapítja a bírósági vezető alkalmatlanságát és a bírósági vezetői tisztségből való felmentési ok fennállását,

b) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést, vagy

c) eljárási szabálysértés esetén a bírósági vezetővel szemben indult eljárást megszünteti, és a bírósági vezető új értékelését rendeli el."

119. § (1) A Bjt. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíró szolgálati viszonya - a 96. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével -, ha

a) a bírót az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a hivatalba lépésétől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig,

b) a 3. § (4a) bekezdés szerint jön létre, a kinevezésétől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig szünetel."

(2) A Bjt. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szolgálati viszony (1a) bekezdés szerinti szünetelését követően a Kúria elnöke a bírót a Kúriára osztja be."

120. § (1) A Bjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 90. és 91. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a bíró felmentésére vonatkozó javaslatot - a bíróság elnökének kezdeményezésére, illetve a törvényszék mint munkaügyi bíróság vagy a szolgálati bíróság jelzése alapján - az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját."

(2) A Bjt. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a bíró szolgálati viszonya a 88. § (1a) bekezdés alapján szünetel, és ez alatt betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a felmentésére vonatkozó javaslatot - az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett - az Alkotmánybíróság elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját."

121. § A Bjt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"99. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,

b) a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,

c) az ítélőtáblai bíró esetében az ítélőtábla elnöke,

d) a törvényszéki, valamint a járásbírósági bíró esetében a törvényszék elnöke

gyakorolja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben

a) az OBH elnöke a bíró helyettesére,

b) a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére - a bíró értékelésének elrendelése kivételével -

írásban átruházhatja."

122. § A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, a bírói álláspályázati eljárás során benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárásban, továbbá a bíró munkájának szakmai értékelésével és vezetői munkájának értékelésével szemben előterjesztett jogorvoslati eljárásokban, az alkalmatlansági eljárásban, valamint a 42. § (6)-(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el."

123. § A Bjt. 52. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"52. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések"

124. § A Bjt. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bíró tekintetében a 105-129. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az érintett szervhez beosztott bíró ellen - az OBH elnökének útján - az érintett szerv vezetője, az OBH-ba beosztott bíró ellen az OBH elnöke kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását."

125. § A Bjt. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"146. § (1) Az e törvény által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában a törvényszék munkaügyi perben jár el.

(2) A törvényszékhez a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani."

126. § A Bjt. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el.

(3a) A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban, az érintett szervhez beosztott bíró adatait az érintett szervnél kell nyilvántartani.

(3b) A bíró személyi adatlapját a törvényszéken, az ítélőtáblán vagy a Kúrián is nyilván kell tartani."

127. § A Bjt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúria elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese."

128. § A Bjt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"157. § A Kúria elnökhelyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka."

129. § A Bjt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"159. § Az OBH elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese."

130. § A Bjt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § Az OBH elnökhelyettesének havi illetménye az OBH elnöke havi illetményének a 90 százaléka."

131. § A Bjt. 172. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói szolgálati viszonyban és ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint a jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá a jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt."

132. § (1) A Bjt. 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének

a) a járásbírósági bírónál 20,

b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 20,

c) a törvényszéki bírónál 40,

d) az ítélőtábla bírájánál 70,

e) a Kúria bírájánál 120

százaléka."

(2) A Bjt. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"173. § (1) A járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult.

(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének

a) a járásbírósági bírónál 20,

b) a törvényszéki bírónál 40,

c) az ítélőtábla bírájánál 70,

d) a Kúria bírájánál 120

százaléka."

133. § A Bjt. 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti cím adományozásával címpótlékként a címzetes törvényszéki bíró a bírói illetményalap összegének a 30 százalékát, a címzetes táblabíró az 50 százalékát, a címzetes kúriai bíró a 80 százalékát, a kúriai tanácsos a 130 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik."

134. § A Bjt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a kiemelt járásbíróság elnöke a törvényszék elnökével, elnökhelyettese a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül."

135. § A Bjt. 178. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából annak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak

a) az elnöke, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével,

b) az elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, a nagyobb járásbíróság elnökével,

c) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével,

d) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével

azonos beosztásúnak minősül.

(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja, akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül."

136. § A Bjt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíró cafetéria-juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja."

137. § A Bjt. 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OBH elnöke - az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve - szabályzatban állapítja meg."

138. § A Bjt. 70. alcímének címe helyébe a következő alcím cím lép:

"70. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések"

139. § (1) A Bjt. 195. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az OBH-ban, és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka

a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,

b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,

c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OBH-ba, a Kúriára és a minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult."

(2) A Bjt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"195. § (1) A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra a 167-194. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon, illetve járásbíróságon működött, részére a törvényszéki bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Kúrián, az OBH-ban és a minisztériumban, valamint az érintett szervnél beosztott bíróként eltöltött szolgálati idő tartamát törvényszéken eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) Az OBH-ban, a minisztériumban, valamint az érintett szervnél főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel

a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,

b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,

c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az ügyészségen vezetői tisztséget betöltő beosztott bíró vezetői pótléka az általa betöltött vezetői munkakörre a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján irányadó vezetői pótlékkal azonos.

(5) Az OBH-ba, a Kúriára, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.

(6) A beosztott bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - a minisztériumba beosztott bíró esetén az igazságügyért felelős miniszternek, az érintett szervhez beosztott bíró esetén az érintett szerv vezetőjének kezdeményezésére az OBH elnökének, az OBH-ba beosztott bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének javaslatára - az OBT jogosult.

(7) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-átalány állapítható meg."

140. § A Bjt. 206. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OBT vagy az általa kijelölt tagja)

"a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket - arról való tájékoztatásuk mellett, hogy nem kötelesek a kérdésekre válaszolni - meghallgathatja,"

141. § A Bjt. 76. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"76. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíró vagyonnyilatkozata

211. § A 197-207. § rendelkezéseit kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, illetve az érintett szerv vezetője."

142. § A Bjt. 213. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkaügyi bíróságként eljáró bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik."

143. § (1) A Bjt. a következő 232/L. és 232/M §-sal egészül ki:

"232/L. § Ha a bírót az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává, de még az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésekor nem lépett hivatalba, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 88. § (1a) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a bíró szolgálati viszonya a hivatalba lépésétől - a 96. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - az Alkotmánybíróságon betöltött tagsága megszűnéséig szünetel.

232/M. § A Kúria 2020. január 1-jén hivatalban lévő elnöke a megbízatása megszűnéséig jogosult - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre."

(2) A Bjt. a következő 232/N-232/Q. §-sal egészül ki:

"232/N. § (1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium azon tagja, akinek a szolgálati jogviszonya nem a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékkel áll fenn, az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának legalább kétéves legfelsőbb bírósági, kúriai, vagy ítélőtáblai ítélkező bírói gyakorlattal rendelkező törvényszéki bíró tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Kúriára vagy bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A nyilatkozatot - a szolgálati út betartásával - úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2020. február 20. napjáig az OBH elnökéhez megérkezzen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírót az OBH elnöke 2020. április 1-jei hatállyal a nyilatkozatban megjelölt közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a 30. § (1) bekezdése szerinti kijelöléssel, az OBH elnöke a beosztással egyidejűleg kijelöli a bírót közigazgatási ügyekben eljáró bírónak. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bíró nem tett nyilatkozatot, bírói szolgálati viszonya változatlan marad azzal, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságon ítélkező bírót 2020. március 10. napjáig a törvényszék elnöke, 2020. április 1-jei hatállyal a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a munkaügyi ügyek intézéséhez szükséges kijelöléssel, a törvényszék elnöke a beosztással egyidejűleg a 30. § (1a) bekezdésének megfelelő javaslatot tesz az OBH elnöke felé a bíró kijelölésre. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetben a munkaügyi ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák, valamint a közigazgatási ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák kijelölését 2020. szeptember 30. napjáig vizsgálja felül az érintett törvényszék és az érintett ítélőtábla elnöke és a kijelölés fenntartására vagy megszüntetésére tesz javaslatot az OBH elnökének. A beosztásnak a (2) vagy (3) bekezdése szerinti változása esetén a kijelöléssel az (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határnapon fennálló kijelöléssel rendelkező bírónak - a 30. § (8) bekezdése alapján a felülvizsgálat határnapjáig nem szűnik meg a kijelölése.

(5) Az OBH elnöke 2020. január 1. napját követően megállapítja a szükséges bírói létszámot és pályázatot írhat ki az ítélőtáblai munkaügyi ügyszakos bírói álláshelyek betöltésére, amely az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal nem lehet későbbi, mint 2020. január 31. napja. A pályázatokat a pályázati felhívásban foglalt határidőig az ítélőtábla elnökéhez kell benyújtani.

(6) Az ítélőtáblák munkaügyi kollégiumainak létrehozásáig az e kollégiumba kiírt pályázatok elbírálása során kollégiumi véleményként az érintett ítélőtábla elnökéből, a polgári kollégiumvezetőjéből, valamint 2020. március 31-ig a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának az ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló, 2020. április 1-től a Kúria ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló bíráiból álló szakmai testület véleményét kell figyelembe venni.

(7) Az (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon "címzetes táblabíró" címmel rendelkező, valamint táblabírói cím használatára és illetményére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 197. § (7) bekezdése alapján jogosult bíró az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően megtartja címét és annak megfelelő javadalmazás illeti meg, kivéve, ha részére magasabb javadalmazással járó címet adományoznak, vagy bíróként a Kúriára osztják be.

232/O. § (1) A szolgálati bíráknak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított megbízatási idejére vonatkozó szabályt a 2019. december 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák esetében is alkalmazni kell, kivéve, ha a szolgálati bíró 2020. január 31. napjáig kéri, hogy a szolgálati bírói megbízatása az eredeti kinevezési idejéig tartson.

(2) A 2020. március 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák szolgálati bírói megbízatását nem érinti a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatti új beosztása.

232/P. § A bírák szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 172. § (2) bekezdése alapján, 2020. június 30. napjáig hivatalból újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre a bíró 2020. január 1-től kezdődően, visszamenőleg jogosult.

232/Q. § A 2020. április 1-jét megelőzően a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz megválasztott ülnök 2020. április 1-jétől az ülnöki feladatait annál a törvényszéknél látja el, amelynek illetékességi területéhez a közigazgatási és munkaügyi bíróság tartozott. A közigazgatási és munkaügyi bíróság megszűnése egyebekben nem érinti az ülnök jogállását."

144. § A Bjt. 233. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"g) 40. § (5) bekezdése az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való"

(megfelelést szolgálja.)

145. § (1) A Bjt. 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(2) A Bjt. 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

146. § (1) A Bjt.

a) 4. § (2) bekezdés c) pont cd) és ch) pontjában a "kiszabott" szövegrész helyébe a "kiszabott elzárás, " szöveg,

b) 34. § (4) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész helyébe a "törvényszék mint munkaügyi" szöveg,

c) 39. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár" szöveg,

d) 90. § f) pontjában az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak és helyettes államtitkárnak" szöveg,

e) 103. § (3) bekezdésében a "6" szövegrész helyébe a "9" szöveg,

f) 106. § (2) bekezdés c) pontjában az "a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész helyébe a "továbbá a járásbírósági" szöveg,

g) 184. § (3) bekezdésében az "az állami vezetőként" szövegrész helyébe az "az állami vezetőként, politikai felsővezetőként" szöveg

lép.

(2) A Bjt.

a) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a "(4)" szövegrész helyébe a "(4) és (4a)" szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a "232/L-232/M. §-a, továbbá" szöveg,

c) 237. § (1) bekezdésében a "232/L-232/M. §-a, továbbá" szövegrész helyébe a "232/L-232/Q. §-a, továbbá" szöveg

lép.

147. § (1) Hatályát veszti a Bjt.

a) 70. § (3) bekezdésében a " , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke" szövegrész,

b) 71. § (2) bekezdésében a "- nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét -" szövegrész,

c) 72. § (1) bekezdésében a " , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró értékelése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét" szövegrész,

d) 174. § (1) bekezdés a) pontjában és 174. § (2) bekezdés a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,

e) 178. §-a.

(2) Hatályát veszti a Bjt. 154. §-a.

(3) Hatályát veszti a Bjt.

a) 215. § (1) bekezdésében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,

b) 217. § (3) bekezdésében a "vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész és az " , illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész.

47. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

148. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyész a felhívását a jogerős vagy a végleges hatósági döntést hozó szervhez nyújtja be."

149. § Az Ütv.

a) 5. § (4) bekezdésében a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedésétől, véglegessé válásától" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "jogerős, végleges" szöveg,

c) 29. § (2) bekezdésében a "jogerőre emelkedéstől" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedéstől, véglegessé válástól" szöveg,

d) 29. § (5) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "jogerős, végleges" szöveg

lép.

48. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

150. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyészségre beosztott bíróra az ügyészekre, az ügyészségre beosztott bírósági titkárra az alügyészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

(2) Az Üjt. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású és vezető állású ügyészi munkaköröket, továbbá a legfőbb ügyészségi és a fellebbviteli főügyészségi ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti. A 14. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, a 23. § (1), (3) és (5) bekezdésében, a 24. § (3) és (5) bekezdésében, a 25. § (2) és (4) bekezdésében, a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében és a 31. § (5) bekezdésében, valamint a 36. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a felajánlott állás pályázat nélkül tölthető be."

(3) Az Üjt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a legfőbb ügyész megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja."

(4) Az Üjt. 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A 22. § (1) bekezdés e)-j) pontjában meghatározott esetekben a legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik."

(5) Az Üjt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A legfőbb ügyész a Kúria elnökével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult."

(6) Az Üjt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idő (a továbbiakban: szolgálati idő) alapján, az illetményalap és e törvény 1. mellékletében fizetési fokozatonként meghatározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

(2) A besorolásánál számított alapilletmény havibér, amelynek fokozatait e törvény 1. melléklete tartalmazza."

(7) Az Üjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A legfőbb ügyész helyettes a Kúria elnökhelyettesével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult."

(8) Az Üjt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban és bírói szolgálati viszonyban töltött időt, valamint jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt."

(9) Az Üjt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege az illetményalap

a) húsz százaléka a járási ügyészség ügyésze esetében,

b) negyven százaléka a főügyészség ügyésze esetében,

c) hetven százaléka a fellebbviteli főügyészség ügyésze esetében,

d) százhúsz százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze esetében."

(10) Az Üjt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés alapján adományozott vagy a (3) bekezdés alapján megállapított (a továbbiakban együtt: adományozott) címmel címpótlék jár havonta, amelynek összege az illetményalap

a) harminc százaléka a "Címzetes főügyészségi ügyész",

b) ötven százaléka a "Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész",

c) nyolcvan százaléka a "Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész",

d) százharminc százaléka a "Legfőbb ügyészségi tanácsos"

cím esetén."

(11) Az Üjt. 77. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni. A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott ügyész vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:

a) a főosztályvezető vezetői pótléka a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészre,

b) az osztályvezető vezetői pótléka a nagyobb járási ügyészséget vezető ügyészre

irányadó összeggel azonos."

151. § (1) Az Üjt. a következő 165/R. §-sal egészül ki:

"165/R. § Az ügyészek szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 62. § (2) bekezdés alapján, a 2020. január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész 2020. március 1-jéig a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtott - megfelelően igazolt - kérelmére 2020. június 30-ig újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre az ügyész 2020. január 1-jétől kezdődően, visszamenőleg jogosult."

(2) Az Üjt. a következő 165/S. §-sal egészül ki:

"165/S. § Az ügyész számára az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény alapján megállapított illetmény változatlan beosztás esetén nem lehet kevesebb, mint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege."

152. § (1) Az Üjt. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(2) Az Üjt. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

153. § Az Üjt.

a) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél," szövegrész helyébe a "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél, az Állami Számvevőszéknél," szöveg

b) 11. § (4) bekezdés c) pont cd) és ch) alpontjában a "kiszabott" szövegrész helyébe a "kiszabott elzárás," szöveg,

c) 22. § (1) bekezdés e) pontjában a "Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé" szövegrész helyébe a "kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezetővé, közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá" szöveg,

d) 22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a "szabadságvesztést" szövegrész helyébe a "szabadságvesztést, elzárást" szöveg,

e) 49. § (1) és (2) bekezdésében az "első" szövegrész helyébe az "első és második" szöveg,

f) 65. § (4) bekezdésében az "a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt" szövegrész helyébe az "a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a harmincöt főt" szöveg

lép.

154. § Hatályát veszti az Üjt.

a) 22. § (1) bekezdés d) pontja,

b) 23. § (8) bekezdése,

c) 65. § (3) bekezdése.

49. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

155. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli."

(2) A Nek tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli."

(3) A Nek tv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti tárgykörben a települési önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát."

(4) A Nek tv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(3) Ha a 80. § szerinti - közigazgatási szerződésnek minősülő - megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási bíróság előtt mulasztási pert indíthat.

(4) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell."

(5) A Nek tv. 106. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az elnök az összeférhetetlenségét vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi, közgyűlési határozatot a határozat közlését követő tizenöt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg.

(7) A bíróság tanácsban jár el. Az ítélet ellen nincs helye perújításnak.

(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási pert indíthat az elnök összeférhetetlenségének kimondása iránt, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő."

(6) A Nek tv. 108. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A nemzetiségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - közigazgatási pert indíthat az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt. Egyidejűleg - az azonnali jogvédelem szabályai szerint - kérhető az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése. A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában az elnök nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem indít pert az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a fővárosi és megyei kormányhivatal e tárgyban közigazgatási pert indíthat az elnök ellen.

(8) A bíróság határozata ellen nincs helye perújításnak."

(7) A Nek tv. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"146. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(2) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(3) A bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság a törvényességi felügyeleti szervet nem hatalmazhatja fel a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettsége ítéletnek megfelelő teljesítésére."

156. § A Nek tv.

a) 38. § (1) bekezdésében és 80. § (2) bekezdésében a "megállapodást köt" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződésben megállapodik" szöveg,

b) 82. §-ában az "a - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szövegrész helyébe az "az - általános közigazgatási rendtartásról" szöveg,

c) 84. § (3) bekezdésében a "megállapodást köt" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződésben állapodnak meg" szöveg

lép.

157. § (1) Hatályát veszti a Nek tv. 154. §-a.

(2) Hatályát veszti a Nek tv. 118. § (2) bekezdésében az "Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat." szövegrész.

50. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

158. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés címzettje az Országgyűlés, a harmincnapos határidőt nem kell alkalmazni."

(2) Az Mötv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül."

(3) Az Mötv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Kormány határozatát az érintett önkormányzat közigazgatási perben megtámadhatja. A Kormányt - ha az (1) bekezdés szerinti határozat másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli.

(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő szervnél, a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A bíróság ítélete ellen nincs helye perújításnak."

(4) Az Mötv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül."

(5) Az Mötv. 37. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselőtestületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.

(5) Ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.

(6) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalát követő napon szűnik meg, ha a határozatot bíróság előtt nem támadták meg. Ha az összeférhetetlenséget a bíróság állapította meg, az önkormányzati képviselő tisztsége a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő napon szűnik meg."

(6) Az Mötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) A képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.

(2) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, egyidejűleg - az azonnali jogvédelem szabályai szerint - kérhető a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztése. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. Az ügyben nincs helye perújításnak.

(3) A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában a polgármester nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni."

(7) Az Mötv. 85. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követően döntésével, az abban megjelölt időponttal - amely nem lehet korábbi a (3) bekezdésben meghatározott időpontnál -, kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően - legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett - kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok határidőben adott véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek."

(8) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot az érintett önkormányzat a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - megtámadhatja."

(9) Az Mötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a közigazgatási per megindítása előtt a képviselő-testület az egyeztető bizottság állásfoglalását kéri."

(10) Az Mötv. 98. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Mötv. 98. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter március 31-ig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszter határozatát az előkészítő bizottság, valamint a képviselő-testület tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A miniszter a keresetlevelet annak a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül továbbítja az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(5a) A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

(6) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a miniszter határozatát megsemmisíti. A miniszter a határozat megsemmisítése esetén a kezdeményezést haladéktalanul a köztársasági elnök elé terjeszti."

(11) Az Mötv. 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Ha az új község vagyonára, területére vonatkozóan az önkormányzatok határidőn belül nem állapodnak meg, bármelyik érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat a szerződés bírósági létrehozása iránt."

(12) Az Mötv. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A képviselő-testületek - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon belül állapodnak meg. Ha az előzetes megállapodásban részes önkormányzat a megállapodás megkötését megtagadja, az érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat az előzetes megállapodásban részes önkormányzattal szemben a szerződés bírósági létrehozása iránt. Ha a bíróság az alperest az előzetes megállapodás alapján terhelő szerződéskötési kötelezettséget megállapítja, ítéletével a szerződést az előzetes megállapodás tartalmának megfelelően létrehozza."

(13) Az Mötv. 132. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)

"d) az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadhatja;"

(14) Az Mötv. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást."

(15) Az Mötv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) A kormányhivatal indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

(2) Ha a helyi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül indítványozhatja önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására való felhatalmazását."

(16) Az Mötv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg az önkormányzati határozatot a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt."

(17) Az Mötv. 140. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és alcím cím lép:

"Mulasztási per indítása

140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló

a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy

b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására.

(2) A bíróság mulasztási ítélete teljesítésének elmaradása esetén - a határozathozatal vagy a feladat-ellátás (közszolgáltatás) pótlása érdekében - a kormányhivatal hatvan napon belül a teljesítés kikényszerítése iránti eljárást indíthat."

(18) Az Mötv. 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.

(7) A bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti."

159. § Az Mötv.

a) 85. § (3) bekezdésében és 98. § (8), (9) és (11) bekezdésében az "állapodnak meg" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződésben állapodnak meg" szöveg,

b) 102. § (1) bekezdésében az "előzetes megállapodást köthetnek" szövegrész helyébe a "közigazgatási szerződésben előzetesen megállapodhatnak" szöveg,

c) 136. §-át megelőző alcím címében a "jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának" szövegrész helyébe a "más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás" szöveg,

d) 137. §-át megelőző alcím címében az "megállapítása" szövegrész helyébe a "megállapításának indítványozása" szöveg,

e) 139. §-át megelőző alcím címében az "elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga" szövegrész helyébe a "közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtti megtámadása" szöveg

lép.

160. § (1) Hatályát veszti az Mötv.

a) 85. § (3d) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,

b) 85. § (3e) bekezdés c) pontjában a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Mötv.

a) 85. § (12) bekezdése,

b) 98. § (10) bekezdése,

c) 136. § (3) és (4) bekezdése,

d) 141. § (1) bekezdés c) pontja,

e) "A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai" alcíme.

51. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

161. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye."

52. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

162. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (4) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálatára" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási perre" szöveg lép.

53. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

163. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (6) bekezdésében, 71/A. § (7) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

54. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

164. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére elrendeli vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.

(2) A tanú (1) bekezdés szerinti adatait zártan kell kezelni, ha ugyanazon tényállás alapján párhuzamosan zajló, illetve jogerősen vagy véglegesen lezárt más eljárásban a tanú adatainak zárt kezelését rendelték el.

(3) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) A tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró ismerheti meg.

(5) A személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor."

(2) A Szabs. tv. 91. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni)

"d) a szabálysértési hatóság tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, továbbá - ha a tanú adatainak zártan kezelését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság nem rendelte el - a tanú nevét."

165. § Hatályát veszti a Szabs. tv. 126/B. § (5) bekezdésében az "a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján" szöveg.

55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

166. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 9. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 47. § (9) bekezdése.

56. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

167. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe az "elleni közigazgatási per" szöveg lép.

57. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

168. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34/B. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

58. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

169. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a) 4:183. § (2) bekezdésében a "gyámhatóság" szövegrész helyébe a "bíróság polgári nemperes eljárásban" szöveg,

b) 4:185. §-ában a "végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik" szövegrész helyébe a "végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el" szöveg

lép.

59. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

170. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdése.

60. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

171. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 171. alcíme a következő 353/B. §-sal egészül ki:

"353/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. január 1-jét követően kitűzött választásokon kell alkalmazni."

172. § A Ve.

a) 229. § (1) bekezdésében az "a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

b) 236. § (4) bekezdésében a "járásbírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

c) 240. § (2) bekezdésében az "a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria" szövegrész helyébe az "a Kúria" szöveg

lép.

61. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

173. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 41/O. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha)

"c) az ügyben bíróként nem járt el,

d) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és

e) az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése."

62. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

174. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

a) 27/A. § (1) bekezdésében a "nyilvánosan is közzé kell tenni" szövegrész helyébe a "közhírré kell tenni" szöveg,

b) 30. § (2) bekezdésében a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntésében" szöveg

lép.

63. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

175. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 57/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.

(2) A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye."

176. § Az Mnbtv.

a) 169. § (1) bekezdésében a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntésben" szöveg, a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,

b) 176. § (7) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálati eljárás" szövegrész helyébe a "közigazgatási per" szöveg

lép.

177. § Hatályát veszti az Mnbtv.

a) 9. § (12) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,

b) 10. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,

c) 90/A. § (3) bekezdésében az "Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök - így különösen adatok és adathordozók - meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a közigazgatási ügyben eljáró bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban." szövegrész,

d) 90/A. § (4) bekezdése,

e) 100. § (10) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,

f) 183/I. §-a.

64. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

178. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 39. §-a,

b) 41. § (3) bekezdése.

65. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása

179. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozik. A támogató nyilatkozatok ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg."

(2) Az Nsztv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, továbbá meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát."

(3) Az Nsztv. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § A IV. Fejezet az európai polgári kezdeményezésről szóló 2019. április 17-i 2019/788/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

(4) Az Nsztv. 63. §-ában "Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

66. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

180. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény

a) 3. § (7) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

b) 4. §-ában a "jogerőre emelkedésének" szövegrész helyébe a "véglegessé válásának" szöveg

lép.

67. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

181. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott végzése elleni közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül dönt. A bíróság ítélete ellen perorvoslatnak nincs helye."

68. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

182. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Elsőfokon ítélkezik:

a) a járásbíróság és

b) a törvényszék."

183. § A Pp. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben."

184. § A Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -]

"b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető,"

185. § A Pp. 346. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította."

186. § A Pp. 405. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye."

187. § A Pp. 406. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz."

188. § A Pp. 409. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]

(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria a (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.

(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy

c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége

miatt indokolt.

(3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér."

189. § A Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

az engedélyezést megalapozó)

"cd) - a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér."

190. § A Pp. 411. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról."

191. § A Pp. 413. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:)

"c) - a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,

d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és

e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat."

192. § A Pp. 423. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn."

193. § (1) A Pp. 424. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a határozatot hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre utalni.

(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja."

(2) A Pp. 424. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmaznia kell."

194. § A Pp. 509. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben és a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni."

195. § A Pp. 513. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"513. § [Hatáskör és illetékesség]

(1) Pertársaság vagy keresethalmazat esetén, ha

a) a törvényszék hatáskörébe tartozó valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem nem munkaügyi perre tartozik, vagy

b) valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem járásbíróság hatáskörébe tartozik,

a pert a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

(2) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja.

(3) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

(4) A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg."

196. § A Pp. 630. §-a a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Kúrián folyamatban lévő per kivételével munkaügyi perben 2020. március 15. napját követő időpontra - az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon - tárgyalási határnap nem tűzhető. A munkaügyi perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(10) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái a még el nem bírált elsőfokú ügyek, a törvényszékek bírái a még el nem bírált másodfokú ügyek iratanyagát 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék elnökének.

(11) A törvényszék elnöke 2020. április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 15-ig gondoskodik a (10) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek kiosztásáról, valamint a (10) bekezdés szerinti másodfokú ügyeket megküldi az illetékes ítélőtáblának.

(12) A (10) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(13) Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 346. § (5) bekezdését, 405. § (3) bekezdését, 406. § (1) bekezdését, 409. §-át, 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontját, 413. § (1) bekezdés c)-e) pontját, 423. § (1) bekezdését, 424. § (1)-(3) bekezdését, valamint 424. § (7) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen indult felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni."

197. § Hatályát veszti a Pp.

a) 8. § (2) bekezdés a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész,

b) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a " , továbbá az e törvényben meghatározott esetben" szövegrész,

c) 14. § (1) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság," szövegrész,

d) 17. § (2) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot" szövegrész.

69. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

198. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot."

(2) Az Ákr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen."

(3) Az Ákr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el."

(4) Az Ákr. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé."

(5) Az Ákr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § [A hiánypótlás]

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt."

(6) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

"e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,"

(7) Az Ákr. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli."

(8) Az Ákr. 74. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság tárgyalást tart, ha)

"a) a tényállás tisztázásához jogvitás eljárásban szükség van a felek együttes meghallgatására,"

(9) Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást."

(10) Az Ákr. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Kérelemre elrendelt hatósági ellenőrzés esetén helye van az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget."

(11) Az Ákr. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § [A jogorvoslathoz való jog]

(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

(2) Önálló jogorvoslatnak van helye

a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

c) a kérelmet visszautasító,

d) az eljárást megszüntető,

e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,

f) az eljárási bírságot kiszabó,

g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,

j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint

k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló

végzés ellen."

(12) Az Ákr. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye."

(13) Az Ákr. 143. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E törvény 116. § (2) bekezdésének az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított a) pontját a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

199. § Az Ákr.

a) 53. § (5) bekezdésében a "határidejének" szövegrész helyébe a "határidejének vagy határnapjának" szöveg,

b) 78. § (1) bekezdésében a "szóbeli" szövegrész helyébe a "személyesen előterjesztett" szöveg,

c) 81. § (3) bekezdésében az "önállóan nem fellebbezhető" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal nem támadható" szöveg,

d) 114. § (1) bekezdésében az "önálló fellebbezéssel" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal" szöveg

lép.

200. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a "járási (kerületi) hivatal vezetője vagy" szövegrész.

70. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

201. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja a honlapján nyilvánosságra hozhatja a 32. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elmarasztalt jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet adatszolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát és a kiszabott bírság összegét, ha a véglegessé vált hatósági határozat hozatalára sor került, feltéve, hogy a határozat elleni közigazgatási per jogerősen lezárult, illetve a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül letelt. Ebben az esetben az elmarasztalt adatszolgáltató adatai a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól, a hatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában hozhatók nyilvánosságra."

71. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

202. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vitatott tevékenység akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha bármely a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintett fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette, vagy a pert jogszabály előírása miatt más közigazgatási eljárás előzte meg."

(2) A Kp. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal az egyedi döntéssel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza."

203. § A Kp. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.

(5) A bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el."

204. § A Kp. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]

(1) Elsőfokon ítélkezik

a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),

b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.

(2) Másodfokon a Kúria ítélkezik.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el."

205. § (1) A Kp. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyesbíró jár el elsőfokon

a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,

b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,

d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,

e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,

f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,

h) a mulasztási perben,

i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,

j) a közigazgatási nemperes eljárásban."

(2) A Kp. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A végzés elleni fellebbezést egyesbíró bírálja el."

206. § A Kp. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § [Hatáskör]

(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria hatáskörébe.

(2) A Kúria első és végső fokon jár el

a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,

b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,

c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,

d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban,

e) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban és

f) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.

13. § [Illetékesség]

(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén

a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,

b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található,

c) az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,

d) az a)-c) pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,

e) az a)-d) pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény - többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény - megvalósult.

(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megyét kell tekinteni.

(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes

a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely

aa) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,

ab) a vasúti igazgatási szerv,

ac) a légiközlekedési hatóság és

ad) a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,

b) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint

c) a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.

(4) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett szerződést megkötötték. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.

(6) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely törvényszék illetékességét. E bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.

(7) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Törvényszék illetékességét.

(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye - ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye - szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

(9) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították."

207. § A Kp. 15. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik törvényszéknél előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.

(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására."

208. § A Kp. 17. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A per megindítására jogosult)

"f) a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv vagy az ügyész, ha általános hatályú rendelkezés megsemmisítését indítványozza."

209. § A Kp. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kötelező a jogi képviselet

a) a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével a Kúria előtt,

b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogvitában, továbbá

c) a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben."

210. § A Kp. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,

b) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa

bírálja el."

211. § A Kp. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bíróság az eljárási cselekmény megkezdése előtt előterjesztett kérelemre - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítését, amelyre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni."

212. § A Kp. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek."

213. § A Kp. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtásától számított nyolc napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a felügyeleti szervhez, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatal esetében a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, vagy - többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt napon belül a felügyeleti szervhez, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatal esetében a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, vagy - többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez történő felterjesztést követően - nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.

(2a) Egyfokú közigazgatási eljárásban, ha a közigazgatási szervnek nincs felügyeleti szerve, a keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül - ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, öt napon belül - kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani."

214. § A Kp. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes - határidőn belül - tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be."

215. § A Kp. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve."

216. § A Kp. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye."

217. § (1) A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Kp. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)

"l) az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,

m) az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő."

(2) A Kp. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja intézkedéséről azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét nem számíthatja fel."

218. § A Kp. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság

a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy

b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja

alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja."

219. § (1) A Kp. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

(2) A Kp. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad."

220. § A Kp. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. A bíróság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével ezt követően is engedélyezheti bizonyítási indítvány előterjesztését, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátását, ha

a) a felperes a keresetét az első tárgyaláson megváltoztatja,

b) a felperes keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre kiterjeszti, vagy

c) az az anyagi pervezetése folytán vált szükségessé."

221. § (1) A Kp. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság a jogsértést - a kereset alapján vagy hivatalból - megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, illetve az általános hatályú rendelkezésnek az ügyben való alkalmazását kizárja,

b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, illetve az általános hatályú rendelkezés ügyben való alkalmazásának kizárása mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,

c) a közigazgatási szervet marasztalja."

(2) A Kp. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az általános hatályú rendelkezés megsemmisítésének vagy hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozta."

222. § A Kp. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és

a) a közigazgatási cselekmény többfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, vagy

b) a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén - a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kivétellel - törvény lehetővé teszi.

(2) A bíróság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha

a) az ügy természete azt megengedi és

b) a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv - azonos jogi vagy tényhelyzet alapján - a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett."

223. § A Kp. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

(2) Fellebbezésnek van helye

a) ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,

b) a törvény által meghatározott jogvitában."

224. § A Kp. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

(1) Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,

c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,

d) az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,

e) az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

(2) A fellebbezést visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítását követően, az (1) bekezdés d) és e) pontját ismételten megvalósítva benyújtott fellebbezést visszautasító végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek."

225. § A Kp. 107. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a bíróság módosíthatja.

(8) Ha jogkérdésben szükséges a Kúria közzétett határozatától eltérni, a bíróság indítványozza a jogegységi eljárást, amely a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmazza."

226. § A Kp. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek."

227. § A Kp. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el."

228. § (1) A Kp. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz."

(2) A Kp. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltéréssel összefüggésben jogegységi panasznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye."

229. § A Kp. 117. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye."

230. § A Kp. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,

ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve

b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés

miatt indokolt."

231. § A Kp. 121. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot

a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja,

b) úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

(2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, illetve az a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja."

232. § (1) A Kp. 124. § (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)

"e) a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,

f) a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben."

(2) A Kp. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el."

(3) A Kp. 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el."

233. § A Kp. 128. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mulasztási per megindítására jogosult)

"b) a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el."

234. § A Kp. 131. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen."

235. § A Kp. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § [Az általános szabályok alkalmazása]

E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni."

236. § A Kp. XXVI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"XXVI. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK

151. § [A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai]

(1) Közigazgatási nemperes eljárásban e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait - az e §-ban, valamint törvényben foglalt eltérésekkel - kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárás kérelemre indul, amelyre a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérelemmel az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

(4) A bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

12. A határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

152. § [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]

(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a jogerős bírósági határozatból származó

a) új eljárás lefolytatására vagy

b) elmulasztott közigazgatási cselekmény megvalósítására

vonatkozó kötelezettségének.

(2) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.

(3) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.

153. § [Teljesítési bírság és intézkedések]

(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet - a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett - teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően - ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut -nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.

(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.

(3) A bíróság - a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett - a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.

(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.

(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.

(6) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel

a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,

b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a határozatnak megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy

c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.

(7) Ha a (6) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése ezen alcím szabályai szerint kérelmezhető.

13. Egyéb különös közigazgatási nemperes eljárások

153/A. § [Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése]

(1) Törvény rendelkezése alapján előzetes bírói engedélyhez kötött eljárási cselekmény megvalósítása iránt a közigazgatási szerv által előterjesztett kérelmet a bíróság a beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását.

(3) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha a közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre, valamint a helyszíni kutatás iránti kérelem esetén észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, továbbá feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre, vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti.

(4) A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

153/B. § [Védekezés céljából készült irat minősítése iránti eljárás]

(1) A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság a közigazgatási szerv kérelmére az érintett meghallgatásával dönt. Az iratot a közigazgatási szerv csatolja a kérelméhez.

(2) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki."

237. § A Kp. 157. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kp. 157. §-a a következő (8)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (2) bekezdését a 2020. április 1. napján vagy azt követően meghozott ítéletekre kell alkalmazni.

(3) A közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott határozattal szemben 2020. április 1. napján vagy azt követően előterjesztett fellebbezést a Kúria bírálja el.

(4) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (1) bekezdését, 100. § (2) bekezdés b) pontját, 109. § (2) bekezdését, 115. § (1) és (3) bekezdését, 117. § (4) és (5) bekezdését, 118. § (1) bekezdését, valamint 121. § (1) és (2) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott határozat ellen indított fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.

(5) Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra - az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon - tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(6) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.

(7) A 2020. március 31-én első fokon folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának,

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

mint elsőfokú bíróságnak megküldi.

(8) A 2020. március 31-én a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban befejezett ügyeket, amelyekben a bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni, a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek

megküldi.

(9) A fellebbezés alapján folyamatban lévő ügyeket a (8) bekezdés alapján nem kell megküldeni, azokat a 2020. április 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el.

(10) A (7) bekezdés szerint befejezett és a (8) bekezdés szerinti közigazgatási ügyeket haladéktalanul, de legkésőbb 2020. május 1-jéig kell megküldeni. Ezt követően felmerült, bírói döntést igénylő intézkedés esetén a (7) és (8) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Az ügyek (7) és (8) bekezdés szerinti megküldése során az áttételre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(11) A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (7) és (8) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(12) Azokban a 2020. március 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény nyolc napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az eljárási határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb nyolc nappal meghosszabbodik.

(13) Ahol jogszabály

a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást,

b) bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazgatási pert,

c) közigazgatási és munkaügyi bíróságot mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot említ, azon a törvényszéket mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot

kell érteni."

238. § A Kp.

1. 4. § (1) bekezdésében a "cselekményének" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés szerinti cselekményének" szöveg,

2. 10. § (3) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

3. 10. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Törvényszék" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, a "közigazgatási és munkaügyi bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

4. 20. § (4) bekezdésében a "keresetlevelet" szövegrész helyébe a "keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést" szöveg,

5. 26. § (2) bekezdésében a "törvényszék és a Kúria" szövegrész helyébe a "törvényszék végzése elleni fellebbezés kivételével, a Kúria" szöveg,

6. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a "kár megtérítésére" szövegrész helyébe a "kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére" szöveg,

7. 41. § (1) bekezdésében az "eljárt" szövegrész helyébe az "eljárt, illetve a mulasztó" szöveg,

8. 100. § (2) bekezdés b) pontjában a "megjelölésével" szövegrész helyébe a "megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér" szöveg,

9. 109. § (2) bekezdésében a "Jogszabálysértés" szövegrész helyébe a "Jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés" szöveg,

10. 114. § (4) bekezdésében az "eljárást megszüntető végzéséről" szövegrész helyébe a "visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzéséről" szöveg,

11. 116. § a) pontjában a "kizárja" szövegrész helyébe a "nem teszi lehetővé, vagy kizárja" szöveg,

12. 123. § (2) bekezdésében a "az első vagy másodfokon" szövegrész helyébe az "az elsőfokon" szöveg,

13. 124. § (2) bekezdés a) pontjában az "az ingatlannyilvántartás kivételével" szövegrész helyébe az "a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlannyilvántartás kivételével" szöveg,

14. 124. § (2) bekezdés c) pontjában a "járulékos közigazgatási cselekménnyel" szövegrész helyébe az "a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével" szöveg,

15. 131. § (1) bekezdésében a "védiratot a keresetlevél" szövegrész helyébe a "védiratot - a 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a keresetlevél" szöveg,

16. 137. § (1) bekezdésében az "az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan" szövegrész helyébe az "a keresetben állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint" szöveg,

17. 137. § (2) bekezdésében az "e törvény általános szabályai szerinti" szövegrész helyébe az "e törvény általános vagy mulasztási perre vonatkozó szabályai szerinti" szöveg,

18. 137. § (3) bekezdésében az "az általános szabályok szerint" szövegrész helyébe az "a más által" szöveg

lép.

239. § Hatályát veszti a Kp.

a) 4. § (3) bekezdés b) pontja,

b) 4. § (8) bekezdése,

c) 32. § c) pontjában az "a Kúriánál" szövegrész,

d) 33. § (1) és (3) bekezdésében a "- a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett -" szövegrész,

e) 101. §-a,

f) 120. § (3) bekezdése.

72. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

240. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát."

(2) Az Üttv. 203. § (5) bekezdésében a "mulasztási ítélet teljesítésének" szövegrész helyébe a "teljesítés" szöveg lép.

241. § Hatályát veszti az Üttv. 13. § (6) bekezdése.

73. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

242. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 561. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza)

"g) azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság - a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben - eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a jogegységi határozatot."

243. § A Be. 636. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye."

244. § (1) A Be. 648. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"648. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,

b) eljárási szabálysértés miatt,

c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,

d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén

van helye."

(2) A Be. 649. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett."

(3) A Be. 652. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér."

(4) A Be. 670. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján jogegységi panasz nyújtható be.

(7) Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs helye.

(8) A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye."

245. § A Be. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 876/A. §-sal egészül ki:

"876/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 561. § (3) bekezdés g) pontját, 604. § (4) bekezdését, 636. § (3) bekezdését, 648. § d) pontját, 649. § (6) bekezdését, 652. § (1) bekezdését és 670. § (6) bekezdését a bíróság 2020. július 1-jén vagy az azt követően meghozott ügydöntő határozata vonatkozásában kell alkalmazni."

246. § A Be. 604. § (4) bekezdésében a "b)-f) pontjában" szövegrész helyébe a "b)-g) pontjában" szöveg lép.

74. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása

247. § (1) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás

22/A. § (1) A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban, továbbá a bíróság vagy a gyámhatóság által jóváhagyott kapcsolattartást rendező egyezségben (a továbbiakban: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat) foglaltak megszegése esetén a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak végrehajtásának elrendelése e törvény szerinti eljárásban kérhető. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - végzéssel rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a Ptk. szerint kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett személy kérheti.

(3) Az eljárás járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra a kapcsolattartásra jogosult lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti bíróság is illetékes.

(5) Ha az illetékes bíróság a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes.

22/B. § (1) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az ügyben külföldi elem van, joghatósága - megállapítható,

b) a kérelmező nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,

c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét továbbá egyéb, az azonosításához szükséges adatot,

d) a kapcsolattartással érintett gyermek, gyermekek adatait,

e) a kapcsolattartásra vonatkozó határozatot kibocsátó bíróság vagy gyámhatóság megnevezését, a határozat számát,

f) annak leírását, hogy a kapcsolattartás megszegése milyen magatartással vagy mulasztással valósult meg vagy milyen egyéb tevékenység vagy mulasztás akadályozza vagy zavarja a kapcsolattartást,

g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti határozott kérelmet.

(2) A kérelmező a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben kérheti, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet a kapcsolattartás megszegése folytán keletkezett igazolt költségeinek viselésére.

(3) A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.

(4) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból

a) határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének,

b) a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást,

c) a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy

d) egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

22/C. § (1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja.

(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat, elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a kérelmezettet felhívja, hogy

a) a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget,

b) a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét vagy

c) ha a kapcsolattartásnak egyéb, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható akadálya volt, annak elhárulását követően biztosítsa a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

(3) A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás nemteljesítésének

22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.

(4) A bíróság erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

(5) Ha a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

22/D. § (1) A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést azzal a felhívással küldi meg a kérelmezőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után annak teljesítéséről vagy elmaradásáról értesítse a bíróságot.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a bíróság

a) megkeresi a gyámhatóságot, hogy a család- és gyermekjóléti intézményrendszer bevonásával mozdítsa elő a kérelmezett teljesítését,

b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 174. § c) pontja szerinti pénzbírságot szabhat ki,

c) a kapcsolattartás szabályainak rendszeres és visszatérő megszegése esetén a gyermek rendőrség közreműködésével történő, a Vht. 180/B. § szerinti átadását rendelheti el,

d) megkeresheti a gyámhatóságot a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt per megindítása érdekében, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekében áll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri vagy

e) feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.

(3) A bíróság a végrehajtásnak a (2) bekezdésben felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését. A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt intézkedések a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt intézkedés mellett is elrendelhetők.

(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések közül egyszerre többnek az alkalmazását is elrendelheti. Ha a kérelmezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

(5) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések elrendeléséről végzéssel határoz. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén a bíróság a végzést elektronikus úton haladéktalanul megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének.

22/E. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását felfüggeszti, feltéve, ha

a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett - kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján - közvetítői eljárást vesz igénybe vagy

b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a gyámhatóságtól.

(2) Az eljárás felfüggesztésére

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő két hónapig,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás megváltoztatására vagy megvonására irányuló eljárás befejezéséig

kerül sor.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás eredményesen befejeződik, a bíróság a végrehajtási eljárást megszünteti."

(2) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 7/A. alcímét a 2020. március 1-jén vagy az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2020. február 29. napján folyamatban lévő ügyeket a 2020. március 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv intézi el."

75. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

248. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme az adóhatóság eljárásában is biztosított legyen."

76. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

249. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóhatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az adózó, illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el."

(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adóhatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé."

77. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

250. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a vámhatóság eljárásában is biztosított legyen."

(2) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámhatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt a vámigazgatási eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el."

(3) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámhatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé."

78. A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosítása

251. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény 16. § (10) bekezdése.

79. Záró rendelkezések

252. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 4-6. alcím, 8-10. alcím, a 13. alcím, a 16. §, a 17. § a) pontja, a 15-19. alcím, a 23. §, a 25. §, 26. § b), c) és e) pontja, a 21. és 22. alcím, 30. § a) pontja, 24. és 25. alcím, a 28. és 29. alcím, a 31. és 32. alcím, a 48. § (1) bekezdés, a 41-43. alcím, a 79. § és 80. §, a 88. §, 89. § (1) bekezdés 1. pontja, 89. § (2) bekezdés 3. és 4. pontja, a 106-108. §, 127-131. §, a 132. § (1) bekezdés, 133-137. §, a 139. § (1) bekezdés, a 143. § (2) bekezdés, a 145. §, 146. § (1) bekezdés a), c), d), e) és g) pontja, 146. § (2) bekezdés c) pontja, a 47. alcím, a 150. § (5)-(11) bekezdése, 151-153. §, 154. § c) pontja, 49. alcím, a 158. § és 159. §, 160. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontjai, az 51. és 52. alcím, az 54. alcím, az 56. alcím, az 59. alcím, a 61. és 62. alcím, a 175. § és 176. §, 177. § c) és d) pontja, 64. alcím, 179. § (1)-(3) bekezdése, 66-67. alcím, a 196. §, a 69. és 70. alcím, a 211. § és 212. §, a 214-220. §, a 236. § és 237. §, 239. § d) pontja, a 72. alcím, a 75-78. alcím, a 255. §, az 1., 5-8. melléklet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 11. alcím, a 39. alcím, az 58. alcím, a 213. §, a 238. § 15. pontja, a 74. alcím 2020. március 1. napján lép hatályba.

(4) A 2. és 3. alcím, 7. alcím, 12. alcím, a 15. §, a 17. § b) pontja, a 24. §, 26. § a) és d) pontja, a 27. §, 30. § b) pontja, 26. és 27. alcím, 30. alcím, a 33-38. alcím, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése, a 49. §, az 57-78. §, a 81-87. §, a 89. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja, 89. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja, a 90. §, 92-104. §, a 109-118. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121-126. §, a 132. § (2) bekezdés, a 138. §, a 139. § (2) bekezdés, a 141. § és 142. §, a 146. § (1) bekezdés b) és f) pontja, a 147. § (1) és (3) bekezdése, 150. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja, az 53. alcím, az 55. alcím, az 57. alcím, a 60. alcím, 177. § a), b) és e)-f) pontja, a 182-195. §, a 197. §, a 204-207. §, a 209. § és 210. §, 222-235. §, a 238. § 2-14. és 16-18. pontja, 239. § c), e) és f) pontja, a 73. alcím, 3. melléklet 2020. április 1. napján lép hatályba.

(5) A 48. § (2) és (4) bekezdése, a 2. és 4. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 179. § (4) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.

253. § E törvény

1. 9. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

2. 15-17. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

3. 45. §-a a) és b) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,

4. 51. § és 52. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján,

5. 53. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján,

6. 53. § (3) bekezdése és 54. § a) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,

7. 54. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján,

8. 55. § és 56. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,

9. 60-86. §-a, 88. §-a, 89. § (1) bekezdése, valamint 90. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,

10. 91. §-a, 98-125. §-a, 127-141. §-a, 143. §-a, 146. § (1) bekezdése, valamint 147. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

11. 148. § és 149. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

12. 150-154. §-a, 7. és 8. melléklete az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

13. 155. §-157. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,

14. 158-160. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

15. 170. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,

16. 172. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

17. 174. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

18. 176. §-a, valamint 177. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján,

19. 178. § b) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján,

20. 180. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

254. § (1) A 105. §, 144. § és 173. § az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 179. § az európai polgári kezdeményezésről szóló 2019. április 17-i 2019/788/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

255. § Hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez

"1. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez

A törvényszékek, valamint a járásbíróságok illetékességi területe