96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet

a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A kedvtelési célú vízijármüvek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A rendelet hatálya

a) tervezés és építés tekintetében

aa) azokra a kedvtelési célú vízijárművekre, amelyek hajótesten mért hossza legalább 2,5 méter és belvízi kedvtelési vízijármű esetén legfeljebb 20 méter, illetve tengeri kedvtelési vízijármű esetén legfeljebb 24 méter,

ab) a motoros vízi sporteszközökre,

ac) a 2. számú mellékletben felsorolt, kedvtelési célú vízijárműbe történő beépítés céljára forgalomba hozott részegységekre,

b) a hajtó motor gázemissziója tekintetében

ba) a kedvtelési vízijármüvekre, illetve motoros vízi sporteszközökre történő felszerelésre, illetve az ezekbe való beépítésre szánt, illetve az ezekre felszerelt vagy beépített motorokra, továbbá

bb) a kedvtelési vízijárművekre, illetve motoros vízi sporteszközökre felszerelt, illetve beépített, de jelentős módosításra kerülő hajtó motorokra,

c) a zajkibocsátás tekintetében

ca) beépített motorral, illetve a motorral egybeépített kipufogórendszer nélküli külmotorral felszerelt kedvtelési vízijármüvekre,

cb) a kedvtelési vízijárművek beépített, illetve a motorral egybeépített kipufogórendszer nélküli külmotorjára, amennyiben a kedvtelési vízijármű jelentős átalakítását követő 5 éven belül az az Európai Közösségben kereskedelmi forgalomba kerül,

cc) a kedvtelési vízijárműre történő felszerelésre, illetve kedvtelési vízijárműbe történő beépítésre szánt és a motorral egybeépített kipufogórendszerrel forgalmazott hajtó motorokra, valamint

cd) a motoros hajtású vízi sporteszközökre terjed ki."

(2) Az R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) tervezés és építés tekintetében

aa) a kizárólag versenyzésre és edzésre szolgáló vízijármüvekre,

ab) a kajakokra, kenukra és vízibiciklikre,

ac) a vitorlás deszkákra (szörfökre),

ad) az egyéb szörfökre, ideértve a gépi hajtásúakat is,

ae) az 1950 előtt épített történelmi vízijárművekre és azok másolataira,

af) a kísérleti célra szolgáló vízijármüvekre, amennyiben azok a későbbiekben nem kerülnek az Európai Közösségben kereskedelmi forgalomba,

ag) a saját használatra épített vízijárművekre, amennyiben azok a későbbiekben az Európai Közösségben nem kerülnek kereskedelmi forgalomba,

ah) a kereskedelmi szolgáltató tevékenység céljára használt vízijárművekre,

ai) a légpárnás vízijárművekre,

aj) a hordszárnyas vízijárművekre,

ak) a felszín alatti vízijárművekre,

al) a koksz-, fa-, olaj- vagy gáztüzelőanyagú kazánról működő gőzgéppel hajtott vízijármüvekre;

b) a hajtó motor gázemissziója tekintetében

ba) az alábbiakra felszerelt, illetve felszerelésre szánt hajtó motorokra

- a kizárólag versenyzésre és edzésre szolgáló vízijárművek,

- a kísérleti célra szolgáló vízijárművek, amennyiben az ilyen motorok a későbbiekben nem kerülnek az Európai Közösségben kereskedelmi forgalomba,

- a kereskedelmi szolgáltató tevékenység céljára használt vízijárművek,

- a felszín alatti vízijárművek,

- a légpárnás vízijárművek,

- a hordszárnyas vízijárművek,

bb) az 1950 előtt épített történelmi vízijárműhajtásokra és azok nem sorozatban gyártott és az ae) alpont szerinti jármüvekre felszerelt másolataira,

bc) a saját használatra épített hajtó motorokra, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül az Európai Közösségben nem kerülnek forgalomba;

c) a zajkibocsátás tekintetében

ca) a b) pontban felsorolt vízijárművekre,

cb) a saját használatra épített vízijárművekre, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül az Európai Közösségben nem kerülnek forgalomba."

2. §

(1) Az R. 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"a) kedvtelést célú vízijármű: bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízijármű, függetlenül hajtási módjától, amelynek a megfelelő harmonizált szabványok szerint mért hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van, beleértve azokat a vízijárműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba;"

(2) Az R. 2. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"g) elismert, illetve kijelölt tanúsító szervezet: a vízijármü, illetve részegységének a megfelelőség vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására külön jogszabályban* meghatározott feltételek szerint elismert, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt és az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) bejelentett szervezet, amely eleget tesz e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott követelményeknek;"[1]

(3) Az R. 2. §-a a következő j)-q) ponttal egészül ki:

"j) motoros vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő, legfeljebb 4 m hosszú, beépített belső égésű motorral működtetett és ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek által vezérelt vízsugárhajtóművel hajtott vízijármű;

k) hajtó motor: szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, a vízijármű haladását biztosító belső égésű motor, ideértve a kétütemű és a négyütemű beokat, a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező vagy ez utóbbi nélküli beépített motorokat és külmotorokat egyaránt;

l) jelentős motormódosítás: a motor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti az 1. számú melléklet B. pontjában a hajtó motorok gázemissziójára vonatkozóan meghatározott kibocsátási határértékeket, kivéve a motoralkatrészek olyan szokásos cseréjét, amely a kibocsátási jellemzőkön nem változtat, vagy olyan módosítása, amely a motor névleges teljesítményét 15%-nál nagyobb mértékben növeli;

m) jelentős járműátalakítás: a vízijármű olyan jellegű átalakítása, amely

ma) megváltoztatja a vízijármű hajtási módját,

mb) jelentős motormódosítással jár,

mc) olyan mértékben változtat a vízijárművön, hogy az új vízijárműnek minősül;

n) hajtási mód: a vízijármű haladását biztosító mechanikus eljárás (propulziós mű), különösen a hajócsavar, illetve a vízsugárhajtás;

o) motorcsalád: az azonos felépítésű és elvárhatóan hasonló gázemissziós jellemzőkkel rendelkező, az e rendeletben foglalt gázemissziós követelményeknek teljes mértékben megfelelő motorok gyártó általi csoportosítása;

p) gyártó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a rendelet hatálya alá tartozó terméket tervez és gyárt, illetve forgalomba hozatal céljából terveztet vagy gyártat;

q) meghatalmazott képviselő: az Európai Közösségben letelepedett az a természetes vagy jogi személy, aki a gyártó írásbeli meghatalmazásával rendelkezik arra, hogy az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tekintetében a gyártó nevében eljárjon."

3. §

Az R. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

" (3) Kedvtelési célú vízijármű és annak a 2. számú mellékletben megjelölt részegységei kereskedelmi és ipari bemutatókon és kiállításokon megfelelőségi tanúsítvány nélkül is kiállíthatók és bemutathatók, amennyiben az érdeklődőket a kiállított termék mellett jól láthatóan és értelmezhetően elhelyezett tájékoztató útján értesítik arról, hogy a kiállított termék kereskedelmi forgalmazására csak a megfelelőség tanúsításának az e rendeletben foglaltak teljesítését követően kerülhet sor.

(4) Amennyiben a kedvtelési célú vízijármű 2. számú mellékletben felsorolt részegységének más jogszabályban, illetve közösségi irányelvben meghatározott feltételeknek is meg kell felelnie, úgy a CE jelöléshez tartozóan kiállításra kerülő tanúsítványban a más jogszabályra, illetve irányelvre történő utalásnak is szerepelnie kell."

4. §

Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Kedvtelési célú vízijármű akkor hozható forgalomba, illetve helyezhető üzembe, ha azon fel van tüntetve a 4. számú melléklet II. fejezete szerinti CE jelölés.

(2) Félkész vízijármű akkor hozható forgalomba, ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője vagy a forgalomba hozó személy a 3. számú melléklet 1. pontjának megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízijármüvet mások általi befejezésre szánták.

(3) A 2. számú mellékletben felsorolt külföldön gyártott részegységek belföldön akkor hozhatók forgalomba, illetve helyezhetők üzembe, ha azokon fel van tüntetve a 4. számú melléklet szerinti CE jelölés, továbbá amennyiben e részegységekhez a 15. számú mellékletben előírt írásos megfelelőségi nyilatkozatot csatoltak és a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve - az Európai Közösségen kívüli országból történő behozatal esetében - az Európai Közösségben a részegységeket forgalomba hozó személy a 3. számú melléklet 2. pontjában említett nyilatkozatának megfelelően kedvtelési célú vízijárműbe történő beépítésre szánják azokat.

(4) A külföldön gyártott

a) beépített motor és a motorral egybeépített kipufogó-rendszer nélküli külmotor,

b) a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szenynyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII. 21.) KöViM-KöM együttes rendelet* szerinti típusjóváhagyással rendelkező azon motor, amely megfelel az említett rendelet 1. számú melléklete 4.2.3. pontjában meghatározott szintnek, akkor hozható forgalomba, illetve helyezhető üzembe, ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 15. számú melléklet 3. pontja szerint nyilatkozik arról, hogy a motor megfelel az e rendeletben foglalt gázemissziós követelményeknek és azt a gyártó útmutatásának megfelelően kedvtelési célú vízijármübe vagy motoros vízi sporteszközbe szerelik.[2]

(5) Nem korlátozható, illetve akadályozható a vízijármű, részegység, motor forgalomba hozatala, illetve üzembe helyezése, amennyiben az megfelel az e §-ban említett követelményeknek."

5. §

Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és e § eredeti (2)-(3) bekezdésének számozása (10)-(11) bekezdésre változik:

"5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékek forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését megelőzően a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a (7)-(9) bekezdésben foglalt eljárásokat kell végrehajtania.

(2) Amennyiben sem a kedvtelési célú vízijármű gyártója, sem pedig annak az Európai Közösségben letelepedett képviselője nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, a megfelelőség tanúsításával kapcsolatos kötelezettségeket, akkor helyette ezt az Európai Közösségben letelepedett és a terméket forgalmazni, illetve üzembe helyezni kívánó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet is megteheti. A forgalomba hozó vagy üzembe helyező személynek ebben az esetben a készre gyártott, illetve megépített termék gyártás utáni vizsgálata iránti kérelmet kell elismert, illetve kijelölt szervezethez benyújtania.

(3) A forgalomba hozatalról, illetve üzembe helyezésről intézkedni kívánó személynek az elismert, illetve kijelölt szervezet részére át kell adnia a termékről a termék származási országában történő első forgalomba hozatalára vonatkozó dokumentumokat és a műszaki leírást. Az elismert, illetve kijelölt szervezet megvizsgálja az egyedi terméket és a számításokat, továbbá vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson a terméknek a rendeletben meghatározott követelményeknek való egyenértékű megfelelőségéről.

(4) Az elismert, illetve kijelölt szervezet az elvégzett értékelés alapján megfelelőségi jelentést készít, és tájékoztatja a forgalmazó, illetve üzembe helyező személyt a kötelezettségeiről.

(5) A forgalmazó, illetve az üzembe helyező személy kérelmére tanúsított termék esetén az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglalt "hajóépítő tábláján" feltüntetik a "Gyártás utáni tanúsítvány" megjegyzést.

(6) A forgalmazó, illetve üzembe helyező személy a 15. számú melléklet szerinti megfelelőségi nyilatkozatot állít ki és felviszi, illetve felviteti a termékre a CE jelölést, valamint a vizsgálatot végző elismert, illetve kijelölt szervezet azonosító számát.

(7) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában megnevezett termékek tervezése és építése tekintetében a hajóépítő, illetve annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az 1. számú melléklet A. 1. pontjában meghatározott A., B., C. és D. kategóriák esetében a következő eljárásokat alkalmazza:

a) A. és B. kategória esetében:

aa) 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

ab) 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: a 7. számú mellékletben említett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

b) C. kategória esetében:

ba) 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármü esetén:

- az 1. számú melléklet A.3.2. és A.3.3. pontjára vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok betartása esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

- az 1. számú melléklet A.3.2. és A.3.3. pontjára vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok be nem tartása esetén: a 6. számú mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzés plusz egyéb vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

bb) 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), amelyet a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelés (C modul) követ vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

c) D. kategória esetében:

2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártás-ellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

d) motoros vízi sporteszköz esetében:

az 5. számú mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7.számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), amelyet a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelés (C modul) követ vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

e) a 2. számú mellékletben szereplő alkatrészek esetében: a következő modulok egyike: B+C vagy B+D vagy B+F vagy G vagy H.

(8) A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében: az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában megnevezett termékek esetében a motor gyártója vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálatot (B modul), majd pedig a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelést (C modul), vagy a következő modulok egyikét alkalmazza: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H.

(9) A zajkibocsátás tekintetében:

a) az 1. § (1) bekezdése c) pontjának ca) és cb) alpontjában megnevezett termékek esetén a vízijármű gyártója vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a következőket alkalmazza:

aa) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány* szerint végzett zajmérő vizsgálatok esetén: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egyedi vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul),[3]

ab) a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén: az 5. számú mellékletben előírt belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egységek ellenőrzésére meghatározott vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul),

ac) az ad) pontban foglaltak szerint tanúsított referencia-vízijárműre vonatkozó adatok használatával történő értékelés esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett kiegészítő követelmények (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egységek ellenőrzésére meghatározott vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul);

b) az 1. § (1) bekezdése c) pontjának cc) és cd) alpontjában említett termékek esetén a motor, illetve a vízi sporteszköz gyártója vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a következőket alkalmazza: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett kiegészítő követelmények (AA modul), vagy a G vagy a H modul."

6. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A következő termékek forgalomba hozatalakor azokon fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést:

a) kedvtelési célú vízijármű, motoros vízi sporteszköz, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt részegységek, amennyiben eleget tesznek az 1. számú mellékletben foglalt általános követelményeknek;

b) külmotorok, amennyiben eleget tesznek az 1. számú melléklet B. és C. pontjában foglalt általános követelményeknek;

c) a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező külmotorok, amennyiben eleget tesznek az 1. számú melléklet B. és C. pontjában foglalt általános követelményeknek.

(2) A 4. számú melléklet II. pontja szerinti CE jelölést láthatóan, jól olvasható és letörölhetetlen formában kell feltüntetni az 1. számú melléklet A része 2.2. pontjában megnevezett vízijármüveken és motoros vízi sporteszközökön, a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeken, illetve azok csomagolásán, továbbá az 1. számú melléklet B 1.1. pontjában megnevezett a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező külmotorokon. A CE jelölés mellett fel kell tüntetni a 9., 10., 11., 12. és 16. számú mellékletben szereplő eljárások végrehajtásáért felelős elismert, illetve kijelölt szerv azonosítószámát.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó termékeken tilos olyan jelölések feltüntetése, amelyek a CE megfelelőségi jelölés jelentése és alakja tekintetében megtévesztésre alkalmasak. Bármilyen más jelölés elhelyezhető a rendelet hatálya alá tartozó termékeken és/vagy azok csomagolásán, amennyiben nem zavarja a CE megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát.

(4) Amennyiben a hajózási hatóság vagy a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve megállapítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termék nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek, az adott termék üzemeltetését megtiltja vagy korlátozza.

(5) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó és CE jelöléssel ellátott termékről bebizonyosodik, hogy az nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek, a hajózási hatóság vagy a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve erről a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget tájékoztatja.

(6) E rendelet hatálya alá tartozó vízijármüvek, illetve részegységeik forgalomba hozatalát megtiltó vagy korlátozó intézkedést indokolni kell. Az intézkedésről az Európai Bizottságot és a többi tagállamot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatja."

7. §

Az R. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § Az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK rendelete 3. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott, a Bizottság munkáját segítő állandó bizottság magyar tagját a gazdasági és közlekedési miniszter jelöli ki."

8. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Ez a rendelet a 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a kedvtelési célú vízijármüvekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

9. §

(1) Az R. 1. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

"A rész -A kedvtelési célú vízijárművek és motoros vízi sporteszközök tervezési, építési és felszerelési előírásai"

(2) Az R. 1. számú mellékletének 1. fejezete 1.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2.1. Hajózási körzetük és a mértékadó szélerősség, továbbá a mértékadó hullámmagasság függvényében a kedvtelési célú vízijárműveket az alábbi kategóriákba kell sorolni:"

KategóriaSzélerősség (a Beaufort-skála szerint)Mértékadó hullámmagasság (H 1/3, méter)
A - óceáni8-as erősséget megha­ladó4 felett
B - nyílttengeri utakLegfeljebb 8-as erős­ségű4, illetve annál kisebb
C - tengeri part­menti vizekLegfeljebb 6-os erős­ségű2, illetve annál kisebb
D - védett víziutakLegfeljebb 4-es erős­ségű0,3, illetve annál kisebb
AOlyan hosszabb óceáni utakra alkalmas vízijár­művek, ahol - a rendkívüli körülményeket nem számítva- a jellemző szélerősség meghaladhat­ja a Beaufort-skála szerinti 8-as fokozatot, a mértékadó hullámmagasság pedig elérheti, illet­ve meghaladhatja a 4 métert, és amelyeknek a vízijármű saját erejéből képes ellenállni;
BOlyan nyílttengeri utakra alkalmas vízijármü­vek, ahol a jellemző szélerősség elérheti a 8-as fokozatot, a mértékadó hullámmagasság pedig a 4 métert;
COlyan tengeri partmenti vizeken, nagy öblök­ben, folyótorkolatokban, tavakon és folyókon tett utakra alkalmas vízijárművek, ahol a jellem­ző szélerősség elérheti a 6-os fokozatot, a mér­tékadó hullámmagasság pedig a 2 métert;
DOlyan védett partmenti tengeri, öbölbeli, tavi, folyami és mesterséges csatornán vezető vízi­utakon történő közlekedésre tervezett és épített vízijármüvek, ahol a jellemző szélerősség leg­feljebb a Beaufort-skála szerinti 4-es fokozatot érheti el, a jellemző hullámmagasság pedig leg­feljebb 0,3 méter, de kivételesen legfeljebb 0,5 méter is lehet."

(3) Az R. 1. számú mellékletének 1. fejezete a következő 1.2.4. ponttal egészül ki:

"1.2.4. A kedvtelési célú vízijárművek és vízi sporteszközök szerkezetének, felszerelésének, stabilitásának és úszóképességének, valamint az e mellékletben meghatározott más jellemzőinek biztosítaniuk kell e termékek kategóriabesorolása szerinti igénybevételnek való ellenállást, továbbá jól irányíthatónak kell lenniük."

(4) Az R. 1. számú melléklete 2. fejezete bevezető részének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Általános követelmények]

"A kedvtelési célú vízijármüveknek és motoros vízi sporteszközöknek, továbbá azok 2. számú mellékletben felsorolt részegységeinek meg kell felelniük a rájuk vonatkozó általános követelményeknek."

(5) Az R. 1. számú melléklete 2.1. pontjának címe helyébe a következő cím lép:

"2.1.. A kedvtelési vízijármű, illetve motoros vízi sporteszköz azonosítása"

(6) Az R. 1. számú melléklete 2.1. pontjának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Minden kedvtelési célú vízijárművet, illetve motoros vízi sporteszközt el kell látni azonosítási számmal, amely a következő információkat foglalja magában:"

(7) Az R. 1. számú melléklete 2.2.1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Minden vízijárműnek rendelkeznie kell egy állandó jelleggel jól látható helyen felszerelt, a hajótest azonosítási számától különálló táblával, amely a következő információkat tartalmazza:]

"d) a gyártó által a 3.6. pont szerint ajánlott maximális terhelés, amelybe a vízijármű, illetve a vízi sporteszköz beépített üzemanyagtartályába felvehető üzemanyag tömege nem számít bele."

(8) Az R. 1. számú mellékletének 3. fejezete 3.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.6. A gyártó által előírt maximális terhelés

A gyártó által előírt azon maximális terhelést (üzemanyag-, víz-, élelmiszerkészlet, felszerelések és személyek tömege kilogrammban), amelyre a hajót tervezték, a kategória (1.2. pont), a stabilitás és a szabad oldalmagasság (3.2. pont), továbbá a szükséges felhajtóerő és úszóképesség (3.3. pont) alapján kell meghatározni."

(9) Az R. 1. számú mellékletének 5. fejezete a következő 5.1.5. ponttal egészül ki:

"5.1.5. Vezető nélkül haladó motoros vízi sporteszköz

Motoros vízi sporteszközt a vezetőnek a sporteszközről történő leszállása vagy leesése esetén működésbe lépő olyan vezérlő készülékkel kell felszerelni, amely vezető nélkül alkalmas a motoros vízi sporteszköz motorjának leállítására vagy a vízi sporteszköz csökkentett haladási sebességgel történő köröző mozgásban tartására."

(10) Az R. 1. számú mellékletének 5. fejezete 5.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.2.2. Üzemanyagtartályok

Az üzemanyagtartályokat, vezetékeket és csöveket rögzíteni kell, valamint el kell különíteni és meg kell védeni minden jelentős hőforrástól. A tartályok anyaga és kialakítási módja feleljen meg azok térfogatának és a bennük tárolni kívánt üzemanyag típusának. Minden tartálytér szellőzését biztosítani kell.

Benzinüzemű motor üzemanyagát olyan tartályokban kell tárolni, amelyek nem képezik a hajótest részét, és amelyek

a) el vannak szigetelve a motortértől és minden más gyújtó hatású forrástól;

b) el vannak különítve a lakótértől.

Dízelüzemű motor üzemanyaga olyan tartályban is tárolható, amely a hajótest szerves részét képezi."

(11) Az R. 1. számú mellékletének 5. fejezete "Tűzoltó berendezések" című 5.6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.6.2. Tűzoltó berendezések

A vízijárművet a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezéssel kell ellátni, és a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés elhelyezését, valamint kapacitását jelezni kell. Vízijármű nem helyezhető üzembe a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezéssel történő felszerelése hiányában. A benzinmotorok elhelyezésére szolgáló tereket olyan tűzoltó berendezéssel kell ellátni, amely tűz esetén nem teszi szükségessé a motortér kinyitását. A hordozható tűzoltó készülékeknek - ahol ilyeneket felszerelnek - könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, és azokat úgy kell elhelyezni, hogy a vízijármű kormányzásának fő helyéről könnyen elérhetők legyenek."

(12) Az R. 1. számú mellékletének 5. fejezete 5.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.8. Szennyező anyagok kiömlésének megakadályozása

A vízijárműveket úgy kell kialakítani, hogy a szennyező anyagoknak (olaj, üzemanyag stb.) a vízbe történő véletlen kiömlése megakadályozható legyen.

A WC-vel ellátott vízijárművön:

a) beépített tárolótartályt kell kialakítani, illetve

b) lehetővé kell tenni tárolótartály ideiglenes jelleggel történő felszerelését.

Beépített tárolótartállyal épített vízijármű beépített tartályának ürítésére szolgáló vezetéket szabványos csatlakozóval kell felszerelni, amely a szennyvíz átvételére rendszeresített fogadó állomáshoz történő csatlakoztatást lehetővé teszi.

Ezen kívül minden emberi eredetű hulladékot szállító és a hajótesten áthatoló csövet mechanikusan lezárható vagy lepecsételhető szelepekkel kell ellátni."

(13) Az R. 1. számú melléklete az 5. fejezet után a következő B résszel egészül ki:

"B rész - Kedvtelési célú vízijármű, illetve motoros vízi sporteszköz belső égésű hajtó motorja kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények

A hajtó motornak meg kell felelnie a kipufogógáz összetételére vonatkozó alábbi követelményeknek.

1. A motor azonosítása

1.1. Vízijármű motorján jól olvashatóan kell feltüntetni a következő adatokat:

- a motorgyártó védjegye vagy kereskedelmi neve,

- a motor típusa, illetve a motorcsalád jelzése,

- egyedi motorazonosító szám,

- CE jelölés, amennyiben az a 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szükséges.

1.2. Az 1.1. pontban foglalt jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt jól olvashatónak és kitörölhetetlen-nek kell lenniük. Amennyiben a jelölések a motorra erősített címkén, illetve táblán kerülnek feltüntetésre, úgy a címke, illetve tábla rögzítéséről olyan módon kell gondoskodni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen és a címke, illetve tábla ne legyen eltávolítható annak maradandó károsodása vagy olvashatatlanná válása nélkül.

1.3. Az 1.1. pontban megnevezett jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely a motor rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelynek cseréjére a motor teljes élettartama alatt nem kerül sor.

1.4. Az 1.1. pontban megnevezett jelöléseket a motorra úgy kell felvinni vagy a motoron rögzíteni, hogy átlagos személy számára az azonosító jelek könnyen megtalálhatók legyenek azt követően is, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi alkatrészt felszerelték.

2. Kipufogógáz összetételre vonatkozó követelmények A rendelet hatálya alá tartozó vízijármű hajtó motorját úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett a kipufogógáz összetétele ne térjen el a következő táblázatban meghatározott határértékektől:

1. táblázat

(g/kWh)
TípusSzén-monoxid CO = A + B/PnNSzénhidrogének CH = A + B/PnNNitro-gén-oxi-dok NOXRészecs­kék PT
ABnABn
Kétütemű szikragyújtású150,0600,01,030,0100,00,7510,0Nem alkal­mazandó
Négyütemű szikragyújtású150,0600,01,06,050,00,7515,0Nem alkal­mazandó
Kompressziós gyújtású5,0001,52,00,59,81,0

ahol

A, B és n - a táblázatban megadott értékek,

PN - a névleges motorteljesítmény (kW), a kipufogógáz-kibocsátás mérése pedig a nemzeti szabványként közzétett európai szabványnak megfelelően történik*.[4]

130 kW-nál nagyobb teljesítményű motor esetén az E3 (IMO)** vagy pedig az E5 (kedvtelési célú tengeri hajó) üzemelési ciklus használható.[5]

A kipufogógáz-kibocsátás vizsgálatára használt referencia-üzemanyagokat külön jogszabály*** állapítja meg.[6]

3. Tartósság

A motorgyártó a motorhoz olyan beépítési és karbantartási útmutatót köteles biztosítani, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett szokásos élettartama végéig képes megfelelni a fenti határértékeknek.

Ezt az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési próbával, az alkatrészek anyagkifáradásának kiszámításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és minden új motorhoz csatolja első forgalomba hozatalakor.

A motor szokásos élettartama a következőt jelenti:

a) a hajóba beépített motor vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel vagy anélkül gyártott és a hajóra külmotorként felszerelt motor esetén: 480 óra vagy 10 év, aszerint, hogy melyik telik el előbb;

b) motoros vízi sporteszköz motorja: 350 óra vagy öt év, aszerint, hogy melyik telik el előbb;

c) külmotor: 350 óra vagy 10 év, aszerint, hogy melyik telik el előbb.

4. Kezelési kézikönyv

A rendelet hatálya alá tartozó vízijármű, illetve vízi sporteszköz hajtására szánt, motort a motor kereskedelmi forgalmazása szerinti területen illetékes tagállam által meghatározott nyelveken összeállított kezelési kézikönyvvel kell ellátni.

A kézikönyv:

a) a motor megfelelő üzemeltetése és karbantartása tekintetében útmutatást ad a motor megfelelő működésének és a rendeletben meghatározott tartósságának biztosítása érdekében, valamint

b) tartalmazza a motor nemzeti szabványként közzétett európai szabvány szerint mért teljesítményére vonatkozó tájékoztatást."

(14) Az R. 1. számú melléklete a következő C résszel egészül ki:

"C rész - A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények

A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel gyártott, illetve anélküli külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijárműnek, illetve motoros vízi sporteszköznek meg kell felelnie a zajkibocsátásra vonatkozó alábbi követelményeknek:

1. Zajkibocsátási szint

1.1. A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel, illetve anélkül gyártott külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijármüvet vagy motoros vízi sporteszközt, továbbá azok egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező motorját úgy kell tervezni, építeni és összeszerelni, hogy a nemzeti szabványként közzétett európai szabványban* meghatározott vizsgálatok szerint mért zajkibocsátása ne haladja meg az alábbi 2. táblázatban meghatározott határértékeket:[7]

2. táblázat

Egymotoros hajtási teljesítmény (kW)Legmagasabb hangnyomásszint = LpASmax (dB)
PN £1067
10<PN £4072
PN > 4075

ahol

PN - névleges motorteljesítmény kW-ban névleges sebességnél és

LpASmax - legnagyobb hangnyomásszint dB-ben.

Két, illetve kettőnél több motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz esetén, valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték túllépés jóváhagyható.

1.2. A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a beépített motorral vagy külmotorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű, illetve vízi sporteszköz a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősül, amennyiben a hajtó motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be és a Froude-szám 1,1 értékűnél kisebb, a teljesítmény és a vízkiszorítás aránya pedig kisebb 40-nél.

1.3. A Froude-szám kiszámítása az alábbi összefüggés szerint történik: a vízijármű, illetve a vízi sporteszköz legnagyobb V sebességét (m/s) el kell osztani a vízvonal Lwl hossza (m) és a gravitációs állandó (g = 9,8 m/s2) szorzatának négyzetgyökével, azaz:

A teljesítmény és a vízkiszorítás arányának kiszámítása úgy történik, hogy a kW-ban kifejezett P motorteljesítményt el kell osztani a vízijármű, illetve vízi sporteszköz vízkiszorításával (D):

1.4. A zajmérési vizsgálatok további alternatívájaként beépített motorral Vagy a külmotorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében abban az esetben minősül megfelelőnek, ha fő tervezési paraméterei megegyeznek vagy hasonlóak egy hitelesített kedvtelési célú vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz adataihoz, a nemzeti szabványként közzétett európai szabványban meghatározott tűréshatárok betartásával.

1.5. Hitelesített kedvtelési célú vízijármű:-hajótest és beépített motor egy bizonyos párosítása vagy hajótest és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motor egyedi párosítása, amelyről mérések eredményeként bebizonyosodott, hogy megfelel az 1.1. pontban meghatározott módon mért zaj kibocsátási követelményeknek, és amelynek valamennyi fő tervezési paraméterét és zajszintmérési eredményét a hitelesített kedvtelési célú vízijárművek jegyzékében közzétették.

2. Kezelési kézikönyv

A beépített motorral vagy a külső hajtó motorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszerrel gyártott, illetve anélküli motorú kedvtelési célú vízijármű és a motoros vízi sporteszköz esetében az e melléklet A részének 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyvben közölni kell a vízijármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

A rendelet hatálya alá tartozó vízijárműre, illetve vízi sporteszközre külmotorként felszerelt motor esetén az e melléklet B részének 2. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy rendeltetésszerű használat esetén biztosítsa a rendeletben meghatározott zajhatárértékek betartását."

10. §

Az R. 2. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Megfelelőségi jelöléssel ellátandó részegységek]

"4. Rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek"

11. §

Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

12. §

Az R. 8. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

"4. Amennyiben a gyártó nem a 12. számú mellékletben meghatározott minőségbiztosítási rendszer szerint működik az ebben a rendeletben a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében, akkor a gyártó által választott elismert, illetve kijelölt szervezet véletlenszerű gyakorisággal termékellenőrzést végezhet vagy végeztethet. Amennyiben a minőség nem megfelelő, illetve amennyiben a gyártó által bejelentett adatok valódiságának ellenőrzése szükségesnek mutatkozik, az alábbiak szerint kell eljárni:

A sorozatgyártásból kiemelt motort alávetik az 1. számú melléklet B részében meghatározott vizsgálatoknak. A vizsgálat alá kerülő motort a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatgyártásból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják az 1. számú melléklet B részében meghatározott határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatból mintavétel szabálya szerint kiemelt motorokon végezzék el, ideértve a vizsgálatra eredetileg kiválasztott motort is. Annak biztosítása érdekében, hogy a fent meghatározott motorminta megfeleljen az irányelvnek, a 17. számú mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni."

13. §

Az R. 10. számú mellékletének 5.3. pontja a következő francia bekezdéssel egészül ki:

[A statisztikai ellenőrzési eljárás során a következő elemeket kell alkalmazni:]

"- a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó követelményeknek való megfelelőség értékelése a 17. számú mellékletben meghatározott eljárás szerint."

14. §

Az R. 13. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

15. §

Az R. 14. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Elismert, illetve kijelölt szervezet, annak igazgatója és személyzete nem lehet a rendelet hatálya alá tartozó termék tervezője, gyártója, szállítója, illetve üzembe helyezője, továbbá e jogi vagy természetes személyek képviselője, amennyiben a tennék vizsgálatát végzi. A fenti személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként a vizsgálat tárgyát képező termék tervezésében, gyártásában, értékesítésében vagy karbantartásában. A rendeletben meghatározott korlátozás nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó és az elismert, illetve kijelölt szervezet között. Az elismert, illetve kijelölt szervezetnek függetlennek kell lennie és felette sem a gyártók, sem a szállítók nem gyakorolhatnak ellenőrzést."

16. §

Az R. 15. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

17. §

Az R. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

18. §

Az R. az 5. számú mellékletben foglalt 17. számú melléklettel egészül ki.

19. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2004. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az R. e rendelettel módosított 1. §-a (1) bekezdésének ab) alpontjában, valamint b) és c) pontjában felsorolt termékeknél e rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követő első kereskedelmi forgalomba hozatal alkalmával kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A rendelet hatálya - a kedvtelési célú kishajók kivételével - azokra a belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményekre terjed ki:

a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint

b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik."

20. §

Ez a rendelet a kedvtelési célú vízijármüvekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 94/25/EK irányelv módosításáról szóló EGT vonatkozású 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelethez

[6. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez]

Belső gyártásellenőrzés plusz egyéb vizsgálatok

(AA modul, 1. lehetőség)

E modul az 5. számú mellékletben említett A modulból, valamint az alábbi kiegészítő követelményekből áll:

A - Tervezés és építés tekintetében

Az érintett gyártó által végzett termelést reprezentáló egy vagy több vízijárművön a gyártónak el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a következő vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:

- az 1. számú melléklet 3.2. pontja szerinti stabilitási vizsgálat,

- az 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti vízkiszorítási (úszóképességi) vizsgálat.

Mindkét változatra vonatkozó közös rendelkezések:

E vizsgálatokat, számításokat vagy ellenőrzéseket egy, a gyártó által kiválasztott elismert, illetve kijelölt szervezet végzi. A gyártónak az elismert, illetve kijelölt szervezet felelősségére a gyártási folyamat során fel kell tüntetnie a szervezet azonosítószámát.

B - Zajkibocsátás tekintetében

A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz esetében:

A gyártónak a termékeit reprezentáló egy vagy több vízijárművön el kell végeznie vagy az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az 1. számú melléklet C. pontjában meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Egybeépített kipufogórendszerrel gyártott külmotor esetében:

A motorgyártónak az általa gyártott motorcsaládokból származó egy vagy több mintamotoron el kell végeznie vagy az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az 1. számú melléklet C. pontjában meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Amennyiben egy motorcsaládból egynél több motort vizsgáinak, a 17. számú mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni a mintamotor megfelelőségének biztosítása érdekében.

2. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelethez

[13. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez]

A gyártó által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentáció

Az 5., 7., 8., 9., 11., 14. és 16. számú mellékletben említett műszaki dokumentációnak minden olyan alapvető adatot és módszert tartalmaznia kell, amelyet a gyártó felhasznál annak biztosítására, hogy a részegységek vagy a vízijármüvek megfelelnek a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a termék tervezésének, gyártásának és működésének megértését, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés értékelését.

A dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben a következőket kell tartalmaznia:

a) a típus általános leírása,

b) az alkatrészek, szerkezeti részegységek, áramkörök stb. elvi tervei, valamint gyártási rajzai és vázlatai,

c) az említett rajzok és vázlatok, valamint a termék működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

d) a vonatkozó - részben vagy teljes egészében alkalmazott - szabványok felsorolása, valamint az 1. számú mellékletnek való megfelelés érdekében alkalmazott megoldások leírása abban az esetben, ha a nemzeti szabványként közzétett európai szabványokat nem alkalmazták,

e) a tervezéssel kapcsolatos számítások és az elvégzett vizsgálatok stb. eredményei,

f) az 1. számú melléklet a 3.2. pontja szerinti stabilitásra és az 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti úszóképességre (vízkiszorításra) vonatkozó vizsgálati eredmények és számítások,

g) kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan elvégzett vizsgálatról készült jelentés, amely igazolja az általános követelmények 2. pontjának való megfelelőséget (1. számú melléklet B rész),

h) zajkibocsátás vizsgálatáról készített jelentés vagy referencia-vízijármű vizsgálatából nyert adatok, amelyek igazolják az általános követelmények 1. pontjának való megfelelőséget (1. számú melléklet C rész).

3. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelethez

[15. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez]

Megfelelőségi nyilatkozat

1. Az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést tanúsító nyilatkozatnak kísérnie kell:

a) a kedvtelési célú vízijármüvet, illetve a motoros vízi sporteszközt, amelynek kezelési utasításához (1. számú melléklet, 2.5. pont) azt csatolni kell,

b) a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeket, továbbá

c) a kedvtelési vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz hajtó motorját, amelynek kezelési utasításához (1. számú melléklet B rész 4. pont) azt csatolni kell.

2. Az írásos megfelelőségi nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe*,[8]

b) a kedvtelési célú vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz vagy a részegység leírása,

c) hivatkozás az alkalmazott és az érintett termékre vonatkozó szabványokra vagy azokra a műszaki leírásokra, amelyeken a megfelelési nyilatkozat alapul, megfelelő esetben hivatkozás más, az érintett termékre vonatkozó irányelvre, illetve az elismert, illetve kijelölt szervezet által kiadott típusvizsgálati tanúsítványra,

d) megfelelő esetben hivatkozás az elismert, illetve kijelölt szervezet által kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványra,

e) a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által aláírási joggal felruházott személy azonosító adatai.

3. A 2. pontban meghatározott megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a kedvtelési vízijárműbe, illetve motoros vízi sporteszközbe a gyártó utasítása szerint beépített, illetve arra felszerelt:

a) beépített hajtó motor és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott külső hajtó motor,

b) a külön jogszabályban* meghatározott II. szint szerinti típusjóváhagyással rendelkező hajtó motor, illetve[9]

c) feltéve, ha szükséges a más jogszabályban** meghatározott feltételek szerint típusjóváhagyással rendelkező motor[10]

megfelel a rendeletben a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, továbbá azt, hogy e motor mindaddig nem helyezhető üzembe, amíg az arról kedvtelési célú vízijárműről, illetve motoros vízi sporteszközről, amelybe a motor beépítésre, illetve felszerelésre kerül, nem készült a rendeletben előírt megfelelőségi nyilatkozat.

4. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelethez

[16. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez]

A termék minőségbiztosítása

(E modul)

1. A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a terméke az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak megfelel, és kielégíti a rendeletben a termékre vonatkozóan meghatározott követelményeket. A termékre a CE jelölést a gyártónak vagy a gyártó Közösségben letelepedett képviselőjének kell felvinnie, illetve feltüntetnie, amelyen túlmenően megfelelő megfelelőségi nyilatkozatot is ki kell állítania. A CE jelölés mellett a tanúsításra felkért elismert, illetve kijelölt szervezet azonosító jelét is fel kell vinni a termékre.

2. A gyártónak a végtermék 4. pontban meghatározott felügyelet mellett végzett ellenőrzése és vizsgálata céljára a 3. pontban meghatározott jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezetnél kérelmezi a termékét érintően működtetni tervezett minőségbiztosítási rendszerének értékelését.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a vizsgálandó termék kategóriájára vonatkozó minden lényeges adat,

b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,

c) megfelelő esetben a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.

3.2. A terméknek a rendeletben foglalt követelményeknek való megfeleltetése céljából a minőségbiztosítási rendszerben a terméket meg kell vizsgálni, valamint a vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok szerinti megfelelő vizsgálatokat és egyenértékűségi vizsgálatokat el kell végezni. A gyártó által elfogadott minden elemet, követelményt, rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon dokumentálni kell, írásos előírások, eljárások, illetve utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszerhez tartozó gyártási dokumentációnak biztosítania kell a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

A gyártási dokumentációnak a következők pontos leírását kell tartalmaznia:

a) minőségi célkitűzések, szervezeti felépítés, a gyártást irányító vezetés felelőssége, hatásköre és feladatai a termékminőséget illetően,

b) a gyártást követő vizsgálatok és próbák,

c) a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló eszközök,

d) minőségügyi feljegyzések, az ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyvek, az elvégzett próbák, illetve vizsgálatok eredményéről szóló feljegyzések, mérési adatok, a gyártásban részt vevő személyek képesítéséről szóló iratok és más a tárgyhoz kötődő feljegyzések.

3.3. Elismert, illetve kijelölt szervezet feladata ellenőrizni a minőségbiztosítási rendszer 3.2. pontban meghatározott feltételeknek való megfelelőségét.

Nemzeti szabványként közzétett európai szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszer esetén követelményeknek való megfelelésből kell kiindulni.

Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának a megfelelő termék gyártástechnológiájára vonatkozó tapasztalatokkal kell rendelkeznie. Az értékelési folyamat részeként a gyártó telephelyén helyszíni szemlét kell tartani.

Az értékelésről készített jelentést a gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell az értékelés eredményét és indoklását.

3.4. A gyártó vállalja, hogy minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket a jóváhagyott formában teljesíti és gondoskodik arról, hogy állandóan megfelelő és hatékony módon működjön.

a) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni aminőségbiztosítási rendszert jóváhagyó elismert, illetve kijelölt szervezetet a minőségbiztosítási rendszer tervezett módosításáról.

b) Az elismert, illetve kijelölt szervezetnek arra figyelemmel kell értékelnie a minőségbiztosítási rendszer tervezett módosításait, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban előírt feltételeknek, vagy a minőségbiztosítási rendszer újbóli felmérésére és jóváhagyására van szükség.

c) Az értékelésről készített jelentést a gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell az értékelés eredményét és indoklását.

4. Elismert, illetve kijelölt szervezet által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak engedélyeznie kell az elismert, illetve a kijelölt szervezet számára, hogy az ellenőrzés, a vizsgálatok és a tárolás helyszíneire ellenőrzés céljából szabadon beléphessen és megfelelően tájékoztatja, különösen a következőket illetően:

a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,

b) műszaki dokumentáció,

c) minőségügyi feljegyzések, vizsgálati jegyzőkönyvek, az elvégzett próbák és mérések során nyert adatok, a gyártásban közreműködő személyek képesítéséről szóló feljegyzések és további a minőség szempontjából érdemi jelentőségű dokumentumok.

4.3. Elismert, illetve kijelölt szervezetnek rendszeres időközönként ellenőrzést kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartsa és alkalmazza a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert és az elvégzett ellenőrzésről szóló jelentést a gyártónak át kell adnia.

4.4. Elismert, illetve kijelölt szervezet előre be nem jelentett látogatást tehet a gyártónál. A látogatás során vizsgálható vagy vizsgáltatható a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működése és a vizsgálat eredményéről készített jelentést, illetve jegyzőkönyvet a gyártó rendelkezésére kell bocsátani.

5. A gyártó termék típus gyártásának végső befejezését követően legalább 10 évig köteles a hatóság által történő betekintés céljára megőrizni az alábbiakat:

a) a 3.1. pont c) bekezdésében említett dokumentáció,

b) a 3.4. pont b) bekezdésében szereplő módosítás,

c) a kijelölt szervezettől kapott, a 3.4. pont c) bekezdésében, valamint a 4.3. és a 4.4. pontban megnevezett vizsgálati eredményről szóló jelentéseket.

6. Elismert, illetve kijelölt szervezetnek tájékoztatnia kell más elismert, illetve kijelölt szervezeteket a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadásáról, illetve visszavonásáról.

5. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelethez

[17. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez]

A gyártás megfelelőségének értékelése a kipufogógáz összetétele és a zajkibocsátás tekintetében

1. A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából mintavétel útján kell motorokat a sorozatgyártásból kiemelni. A gyártó az elismert, illetve kijelölt szervezettel egyetértésben határozza meg a mintavétel mértékét (n).

2. A kipufogógáz-összetétel és a zajkibocsátás minden szabályozott mutatója tekintetében ki kell számítani a mintából nyert eredmények számtani középértékét (X). A . gyártott sorozat akkor minősül a követelmények teljesítése tekintetében megfelelőnek (jóváhagyhatónak), ha teljesül a következő feltétel:

X - az eredmények számtani középértéke,

x - a minta egyedi eredményei,

L - a jóváhagyott határérték,

n - a motorok száma a mintában,

k - az n-től függő statisztikai tényező (lásd a táblázatot).

n234567g910
k0,9730,6130,4890,4210,3760,3420,3170,2960,279
n111213141516171819 .
k0,2650,2530,2420,2330,2240,2160,2100,2030,198

Lábjegyzetek:

[1] * 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról.

[2] * Lásd az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelvét a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a Tanács 88/77/EGK irányelvét a jármüvekben használt dízelmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

[3] * MSZ EN ISO 14509:2001.

[4] * MSZ EN ISO 8178-1:1999.

[5] ** A 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("MARPOL 1973/1978") mellékleteinek kihirdetéséről szóló 34/2001. (X. 12.) KöViM rendelet.

[6] *** 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, A. Függelék A/4. számú melléklete [benzinüzemű és dízelmotorok tekintetében a 98/69/EK irányelv szerint (IX. melléklet, 1. és 2. táblázat), cseppfolyósított gázzal hajtott motorok esetében pedig a 98/77/EK irányelv szerint].

[7] * MSZ EN ISO 14509:2001.

[8] * Cégnév és teljes cím; a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cég nevét és címét.

[9] * 1/2000. (VII. 21.) KöViM-KöM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról.

[10] ** 1/2000. (VII. 21.) KöViM-KöM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról.

Tartalomjegyzék