119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § - ának (4) bekezdésében, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § - ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § - ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmet az Ápt. 13. § - ának (4) bekezdésében megállapított határidőn belül a mellékletekkel együtt felterjeszti a belügyminiszterhez. A hiányosságokra és az azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre fel kell hívnia a kérelmező figyelmét."

2. §

(1) A Vhr. 3. § - ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének hiánypótlási felhívására köteles a kérelmező igazolni a lakhatásának és megélhetésének feltételeit.

(4) Az Ápt. 4. § - a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint (6) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell a magyar gyámhatóság jogerős határozatát, az Ápt. 4. § - ának (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének hiánypótlási felhívására a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat."

(2) A Vhr. 3. § - a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Ápt. 4. § - ának (1)-(4) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolást, vagy az Ápt. 4/A. § - ának (2) bekezdésében meghatározott ok fennállásának igazolására]

"b) a nevelési - oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve oklevelet (diplomát);"

3. §

A Vhr. 4. § - a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az Ápt. 6. § - ának (2) bekezdése, illetve az Ápt. 20/A. § - ának (3) bekezdése alapján kiadott okiratról a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot.

(2) A köztársasági elnök döntése után a honosítási, visszahonosítási okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló értesítést a belügyminiszter továbbítja a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy az illetékes magyar konzuli tisztviselőnek."

4. §

A Vhr. 10. § - a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést (Ápt. 12. §) a hatóság közvetlenül a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervéhez küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat."

5. §

(1) A Vhr. 13. § - ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely a vizsgát szervező közigazgatási hivatalt illeti meg. A díj mértéke 5000 (ötezer) forint."

(2) A Vhr. 13. § - a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Ápt. 4/A. § - a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása során magyar tannyelvűnek kell tekinteni a részben magyar tannyelvű nevelési - oktatási vagy felsőoktatási intézményt is, amennyiben a kérelmező magyar nyelvi tagozatú osztályban szerzett végzettséget."

6. §

A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

7. §

A Vhr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

8. §

A Vhr. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

9. §

A Vhr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

10. §

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § - ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A külképviselet jogosult]

"c) nemzetközi szerződésben meghatározott speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) iránti kérelem elbírálására."

11. §

(1) Az R. 11. § - ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt, engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi esetén az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban tölthető időtartam és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum alkalmi munkavállalói könyv, illetőleg több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot."

(2) Az R. 11. § - ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a Tv. 14. § - ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott családtagok részére - a családi kapcsolatok igazolása, valamint a Tv. 14. § - a (3) bekezdésének b) -e) pontjában foglalt feltételek igazolása esetén - adható ki. A családtag tartózkodási vízumának érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki. "

(3) Az R. 11. § - a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés megjelölése (10) bekezdésre változik és helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A nemzeti vízum a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén adható ki.

(10) A tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a (2)-(9) bekezdésben meghatározottaktól eltérő egyéb célból is kiadható."

12. §

Az R. 14. § - a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) és (5) bekezdés megjelölése (5) és (6) bekezdésre változik:

"(4) A nemzeti vízum iránti kérelmet a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni."

13. §

(1) Az R. 21. § - ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, családi állapotát, illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell korábbi büntetéseiről, kiutasításáról, valamint arról, hogy szenved - e közegészséget veszélyeztető betegségben, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van - e, ezekre tekintettel részesül - e rendszeres, illetve kötelező ellátásban. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést, lakhatást és egészségügyi ellátást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, továbbá a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, az ezt igazoló okiratokat ismételten nem kell csatolni.

(3) A tartózkodási cél megváltozása esetén a tartózkodási engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kiállítani vagy meghosszabbítani, hanem az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási vízumot kell beszerezni."

(2) Az R. 21. § - a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

"(4) Ha a kérelmező a Tv. 9. § - ának (5) bekezdésében meghatározott tartózkodási vízummal rendelkezik, vagy a tartózkodási cél a Tv. 17. § - ának (3) bekezdése szerinti okból változott meg, a tartózkodási engedélyt a megváltozott célból ki lehet állítani."

14. §

Az R. 30. § - a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A letelepedési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a természetes személyazonosító adatokat és állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot;

b) a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényes akadálya;

c) a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot;

d) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot.

(2) A külföldi magyarországi megélhetése különösen a következőkkel igazolható:

a) magyarországi pénzintézetnél készpénz - megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással;

b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával;

d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;

e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással;

f) a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.

(3) A külföldi magyarországi lakhatása különösen a következőkkel igazolható:

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap - másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetőleg

c) a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozattal.

(4) A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - külföldön kiállított okiratokat eredetiben vagy az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolatban és hiteles magyar fordítással, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell csatolni. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt okirat csatolása alól a kérelmező nyilatkozata alapján felmentés adható.

(5) A külföldi lakhatása akkor fogadható el biztosítottnak, ha az általa megjelölt jövőbeni lakóhelyén a lakókra személyenként legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.

(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a külföldi bejelentett szálláshelye nem változott meg."

15. §

Az R. 32. § - ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély iránti kérelem, továbbá a kérelemhez mellékelt, valamint a hiánypótlási eljárásban utólag csatolt okirat másolatát szakhatósági véleményezés céljából megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a megyei (fővárosi) rendőr - főkapitányságnak (a továbbiakban: szakhatóság). Ha a szakhatósági eljárás során a csatolt okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, a szakhatóság megkeresésére az eredeti okiratot haladéktalanul meg kell küldeni. "

16. §

Az R. 37. § - a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, alap - vagy középfokú oktatási intézményben tanuló külföldi részére iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként az EGT valamely tagállamába történő utazás céljából az oktatási intézmény kérelmére külön jogszabályban meghatározott - visszatérésre is jogosító - úti okmány állítható ki. "

17. §

Az R. 38. § - a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a letelepedési, a bevándorlási, illetőleg a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi a Tv. 18. § - ának (6) bekezdésében, illetőleg a Tv. 14/C. § - ában foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a gyermek helyzetének rendezése érdekében letelepedési vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A gyermek részére a letelepedési vagy a tartózkodási engedély érvényes tartózkodásra jogosító engedély hiányában is kiadható. "

18. §

Az R. 39. § - a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) A külföldi tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása, illetőleg a letelepedési engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved - e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van - e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül - e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) Ha a külföldi nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetét (a továbbiakban: Intézet).

(3) Az Intézet a külföldit kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, vagy a külföldi hatóság által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.

(4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.

(5) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti az Intézetet."

19. §

(1) Ez a rendelet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1 - jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti

a) a Vhr. 13. § - a (2) bekezdésének e) pontja,

b) az R. 40 - 42. § - a,

c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 3. § - a, továbbá 1., valamint 5 - 7. számú mellékletei,

d) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § - a,

e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletmódosításáról szóló 128/2003. (VIII. 19.) Korm. rendelet 4. § - a, továbbá 1., valamint 5 - 7. számú mellékletei,

f) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet és a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet 10. § - ának (1) bekezdése, 16. § - a, valamint 21. és 22. § - a.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Vhr. 5. § - a (2) bekezdésének második mondatában a "13. § - ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "13. § - ának (4) bekezdésében" szövegrész,

b) az R. 8. § - a (3) bekezdésében a "(2) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) és c) pontjában" szövegrész,

c) az R. 14. § - a (1) bekezdésében a "(2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel" szövegrész helyébe "(2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel" szövegrész,

d) az R. 126/A. § - a (1) bekezdésében a "39. § - ának (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "39. § - ában" szövegrész lép.

(3) E rendelet 1. , 4. és 7. § - a 2005. november 1 - jén lép hatályba.

(4) E rendelet 11. § - ának (1) bekezdése 2005. augusztus 1 - jén lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k. ,

miniszterelnök

1. melléklet a 119/2005. (VI. 28. ) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22. ) Korm. rendelethez]

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

Alulírott......................................... és házastársam,................................................... kérem/kérjük, hogy

............................... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel) * az 1993. évi

LV. törvény alapján honosítani - visszahonosítani - és erről részemre/részünkre okiratot kiállítani szíveskedjék.

A KÉRELMEZŐ

I. A kérelmező személyi adatai:

II. A kérelmező családi állapotára vonatkozó adatok:

III. A kérelmező felmenőire vonatkozó adatok:

IV. A kérelmező magyarországi letelepedésével kapcsolatos adatok:

V. Hozzátartozója az elmúlt tíz évben szerzett - e magyar állampolgárságot: igen - nem*

(Szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, testvér gyermeke, testvér unokája)

A HÁZASTÁRS

A VI. rész 1., 2. és 3. pontját magyar állampolgár házastárs, illetve megszűnt házasság (házastárs halála, házasság felbontása) esetén is szíveskedjék kitölteni.

VI. A kérelmező házastársának születési adatai:

VII. A kérelmező házastársának korábbi családi állapotára vonatkozó adatok:

VIII. A kérelmező házastársának felmenőire vonatkozó adatok:

IX. A kérelmező házastársának magyarországi letelepedésével kapcsolatos adatok:

X. Hozzátartozója az elmúlt tíz évben szerzett-e magyar állampolgárságot: igen - nem*

(Szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, testvér gyermeke, testvér unokája)

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK:

A honosítás feltételei:

(1993. évi LV. törvény 4. §)

1. Meghatározott ideig* bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusban, illetve EGT tartózkodási engedéllyel Magyarországon kell élni,

2. büntetlen előélet,

3. biztosított magyarországi lakás és megélhetés, amelyet az eljáró hatóság felhívására igazolni kell,

4. a honosítás nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit,

5. sikeres vizsga alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven.

Nem köteles vizsgát tenni: (1993. évi LV. törvény 4/A. §)

- a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személy,

- aki magyar tannyelvű oktatási intézményben alap - , közép - vagy felsőfokú végzettséget szerzett,

- aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte,

- akiről a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

* A kérelem benyújtását megelőző időtartam:

Nyolcévi folyamatos magyarországi itt lakás után kérheti a honosítását az, aki nem tartozik az alábbi kategóriák valamelyikébe.

Ötévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• Magyarország területén született, vagy

• kiskorúsága idején már letelepedett vagy bevándorolt Magyarországra, vagy

• hontalan.

Háromévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve házassága a magyar állampolgár házastárs halálával szűnt meg, vagy

• kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy

• magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy), vagy

• magyar hatóság menekültként elismerte.

Kedvezményes honosítást kérhet az, aki Magyarországon lakik, magyar nemzetiségűnek vallja magát és hiánypótlási felhívás esetén igazolja vagy valószínűsíti, hogy felmenői - szülő, nagyszülő, dédszülő stb. - között volt magyar állampolgár.

Az időtartam számítása a bevándorlási, letelepedési, EGT tartózkodási engedély vagy a menekült státus elnyerését követő lakcímbejelentéssel kezdődik. (1993. évi LV. törvény 23. §)

Magyar állampolgár által örökbe fogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől (magyarországi tartózkodásának jogcímétől) függetlenül honosítható.

A visszahonosítás feltételei:

(1993. évi LV. törvény 5. §)

Visszahonosítását az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező külföldi személy (1993. évi LV. törvény 23. §) kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de állampolgárságát elvesztette, ha

• büntetlen előéletű

• magyarországi lakása és megélhetése biztosított,

• a visszahonosítás nem sérti a Magyar Köztársaság érdekeit.

Egyéb tudnivalók:

• A kérelemhez eredeti anyakönyvi kivonatokat - beleértve a külföldi kivonatokat is - kell csatolni. Ezeket a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve nem vonja be. A külföldön történt anyakönyvi események honosítást követő hazai anyakönyvezéséhez azonban hiteles fénymásolat is mellékelhető.

• Az idegen nyelvű okiratokat - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - hiteles magyar nyelvű fordítással kell a kérelemhez mellékelni.

• A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlását vagy letelepedését engedélyező, illetve a menekültkénti elismeréséről szóló határozat, továbbá EGT tartózkodási engedélyének másolatát.

• Kedvezményes honosítás esetén a kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja felmenői egykori magyar állampolgárságát valószínűsítő okiratot (pl. állami anyakönyvből kiállított okmány).

• Magyar állampolgár által örökbefogadott kérelmező esetében a magyar gyámhatóság által hozott jogerős határozat alapján kérhető kedvezményes honosítás.

2. melléklet a 119/2005. (VI. 28. ) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22. ) Korm. rendelethez]

Az állampolgárság megállapításához szükséges adatok:

Személyi adatok:

Felmenőire vonatkozó adatok:

Családi állapotára vonatkozó adatok:

Gyermekei:

Lakóhelyének és külföldre távozásának adatai:

3. melléklet a 119/2005. (VI. 28. ) Korm. rendelethez

[6. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22. ) Korm. rendelethez]

4. melléklet a 119/2005. (VI. 28. ) Korm. rendelethez

[7. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22. ) Korm. rendelethez]

Az alkotmányos alapismeretek vizsgaszabályzata és a vizsgakövetelmények

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt. ) 4. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a honosítását kérő cselekvőképes nagykorú személynek - a hivatkozott törvény 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát kell tennie.

1. Az Ápt. 4/A. § (1) bekezdése szerint a vizsgát a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban kell letenni, a hivatal vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt. Ha a vizsgára jelentkezőnek a személyiadat - és lakcímnyilvántartásban szereplő, illetve a letelepedési vagy EGT tartózkodási engedélyébe bejegyzett lakóhelye a hivatal illetékességi területén kívül van, a hivatal vezetője a vizsgára történő jelentkezést visszautasítja, illetve a vizsgabizottság a vizsgáztatást megtagadja és a jelentkezőt az illetékes hivatalhoz irányítja.

2. A vizsga témakörei a következők:

2. 1 Magyarország helye a Kárpát - medencében, Európában és nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió)

2. 2 Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek)

2. 3 Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalás - államalapítás; az Árpád - ház kihalása, török uralom, Habsburg fennhatóság, 1848-49. évi forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, 1956. évi forradalom, 1990. évi rendszerváltoztatás)

2. 4 A képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő magyar képviselői

2. 5 A magyar irodalom meghatározó személyiségei

2. 6 Az Alkotmány alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás)

2. 7A közigazgatás felépítése (központi, területi, helyi szervek, önkormányzati igazgatás)

2. 8 Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, állampolgári kötelezettségek és az állampolgári jogok védelme)

2. 9 A magyar állampolgárság (keletkezése, megszerzése, megszűnése és igazolása)

3. A vizsgára a jelentkezési lap (1. függelék) kitöltésével lehet jelentkezni. A jelentkezési lap nyomtatvány átadásakor a jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsgakövetelményről és a vizsga díjáról.

4. A közigazgatási hivatal a vizsgára jelentkezés elfogadását elhalaszthatja, ha a vizsgakötelezettség kétséges. Ebben az esetben a jelentkezőt felhívja, hogy az Ápt. 13. § (1) bekezdés a) pont szerint illetékes anyakönyvvezető segítségével az állampolgársági kérelme jogi minősítésének, illetve állampolgársági helyzetének megállapítása végett keresse meg a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervét.

5. Az Ápt. végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr. ) 13. § (6) bekezdésében meghatározott vizsgadíjat a közigazgatási hivatal számlájára kell befizetni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy átvételi elismervényt.

6. A vizsga napját a közigazgatási hivatal munkarendjének megfelelően, a jelentkező igényeire is tekintettel, kell megállapítani. A vizsga időpontjáról és helyéről a Jelentkezési lap átvételekor vagy legalább 15 nappal a vizsga előtt kell a jelentkezőt írásban értesíteni.

7. Vizsgára az bocsátható, aki a megállapított vizsgadíjat befizette.

8. A vizsgát a Vhr. 13. § (3) bekezdésében megjelölt képesítéssel rendelkező személyek közül a közigazgatási hivatal vezetője által megbízott háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnöke vezeti a bizottság munkáját és gondoskodik a vizsga jogszerű és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történő kizárást jegyzőkönyvezni kell.

9. A vizsgabizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki vezeti a jegyzőkönyvet és elvégzi a vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.

10. A vizsgára jelentkező, illetve a vizsgabizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető egyaránt bejelenthet összeférhetetlenségi okot vagy elfogultságot. A közigazgatási hivatal vezetője a bejelentést megvizsgálja, és a jelentkező vizsgáztatására más vizsgabizottságot jelölhet ki. Ha a bejelentést a hivatal vezetőjével kapcsolatban teszik, a belügyminisztertől kérhető a vizsgáztatásra másik közigazgatási hivatal kijelölése.

11. A vizsgabizottság tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt tiszteletdíj illeti meg. A vizsgabizottság elnökét a vizsgadíj 6% - a, a vizsgabizottság tagjait 3,5% - a, a jegyzőkönyvvezetőt 1,75% - a illeti meg vizsgázónként.

12. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga írásbeli vagy szóbeli része alól a jelentkező testi fogyatékosságára tekintettel orvosi igazolás alapján adhat felmentést a vizsgabizottság elnöke. Az orvosi igazolást a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

13. A vizsga írásbeli és szóbeli részét egy napon kell letenni. A szóbeli vizsga előtt a vizsgázó részére legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

14. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni (2. függelék), melyben a sikeres vizsgáról kiadott igazolás átadását is rögzíteni kell. A vizsga adatait a vizsganyilvántartó - könyvbe (3. függelék) be kell jegyezni, melyet a vizsgabizottság elnöke hitelesít.

15. A vizsga eredményét "megfelelt", illetve "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. A megfelelt eredménnyel vizsgázónak a vizsgáról igazolást kell kiadni.

16. Az "igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról" biztonsági okmány, melyet a közigazgatási hivatal a Belügyminisztérium kijelölt szervétől szerez be. A közigazgatási hivatal vezetője felelős a biztonsági okmány adminisztratív védelmére meghatározott szabályok betartásáért.

17. A vizsganyilvántartó - könyv és az "igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról" közokirat. A vizsganyilvántartó - könyv nem selejtezhető, melyet a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján az illetékes levéltárnak át kell adni. A vizsga egyéb iratainak (jelentkezési lap, egyéb kérelem, értesítés, az írásbeli dolgozat, valamint a jegyzőkönyv) megőrzési ideje 15 év.

18. A sikertelen vizsga megismételhető. A megismételt vizsgáért a Vhr. 13. § (6) bekezdésében megállapított díjat kell fizetni. Ha a vizsga részben volt sikertelen (írásbeli vagy szóbeli rész), a vizsgadíj ötven százalékát kell megfizetni.

19. A Vhr. 13. § - ának (7) bekezdésében meghatározott esetben a vizsgadíjat a kérelmezőnek vissza kell fizetni.

20. Az elveszett vagy megsemmisült igazolásról a vizsgázó kérelmére a közigazgatási hivatal vezetője a vizsganyilvántartó - könyv alapján igazolás - másolatot ad ki.

1. függelék

JELENTKEZÉSI LAP

alkotmányos alapismeretek vizsgára

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt alkotmányos alapismeretek vizsgára jelentkezem.

2. függelék

3. függelék

VIZSGANYILVÁNTARTÓ - KÖNYV

alkotmányos alapismeretek vizsgáról