102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, akik, illetve amelyek programjaik végrehajtásához az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásokat, egyéb nemzetközi segélyprogramokat, az ezekhez társuló központi költségvetési forrásokat használnak fel. A 18. § (4) bekezdése alkalmazásában a rendelet hatálya kiterjed a hazai forrásokból finanszírozott támogatásokra is.

(2) A rendelet szabályozza a fejlesztési programok tervezésének elősegítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok végrehajtásának monitoring rendszerét.

2. §

(1) A rendelet alkalmazásában

a) Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR): a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból, a PHARE-ból, az Átmeneti Támogatásból, a Schengen Alapból, az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusból, valamint az ezekhez társuló hazai forrásokból megvalósuló programokkal és projektekkel kapcsolatos menedzsment (végrehajtási és kifizetési), monitoring, illetve ellenőrzési, szabálytalanságkezelési és számviteli feladatokat támogató információtechnológiai rendszer;

b) Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus: az EFTA tagországok által létrehozott támogatási alap, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez;

c) fejlesztési program: a nemzeti támogatások és a mindenkori kohéziós stratégiákban, Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben foglalt programok;

d) jelentéstevő: az adott szektor monitoring jelentéseinek összeállításáért felelős tisztviselő;

e) Központi Monitoring Bizottság (KMB): az országban rendelkezésre álló nemzetközi és nemzeti támogatással megvalósuló programok végrehajtását figyelemmel kísérő, koordináló, értékelő testület;

f) közreműködő szervezetek: a strukturális alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezet, a strukturális alapok esetén az irányító hatóság által átruházott hatáskörben;

g) monitoring: a források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és a teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő - többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi - vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten;

h) monitoring bizottság: monitoring tevékenységet végző, elsősorban a program megvalósításában részt vevő partnerek képviselőiből álló, önálló jogalanyisággal nem rendelkező testület;

i) monitoring egységek: olyan államigazgatási szervezeti egységek, amelyek a maguk szakterületén monitoring szakmai eszközök és módszerek felhasználásával támogatják a döntés-előkészítő tevékenységet;

j) monitoring rendszer: a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, testületek és eszközök, eljárásrendek, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;

k) Monitoring Vegyes Bizottság (MVB): az Európai Unió és a magyar szakértők által közösen elvégzendő monitoring tevékenység ellátására létrehozott testület, amely felügyeli és koordinálja az Európai Unió által finanszírozott, a csatlakozás után is fennmaradó előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD), valamint az Átmeneti Támogatás célkitűzései megvalósításának folyamatát;

l) nemzetközi segély, támogatás: nemzetközi megállapodás alapján a Magyar Köztársaságnak juttatott pénzügyi támogatás;

m)[1] Nemzeti Kapcsolattartó: a PHARE és az Átmeneti Támogatás esetén a Nemzeti Koordinátor, a Schengen Alap esetén a felelős hatóság által kijelölt személy, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ);

n) nemzeti támogatás: a Magyar Köztársaság költségvetéséből finanszírozott, bármilyen formában nyújtott fejlesztési célú támogatás, kivéve a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Alapból részben vagy egészben megvalósuló támogatásokat;

o) Norvég Finanszírozási Mechanizmus: a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló Megállapodás 1. cikkének értelmében létrehozott támogatási alap, annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EGT-n belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez;

p) Operatív Program (OP)- Közösségi Támogatási Keret (KTK)- monitoring bizottságok: a közösségi támogatási keret, illetve az egyes operatív program végrehajtását felügyelő testület;

q) partner: az irányító hatóság, a támogatást nyújtó állami szervek képviselői, valamint a program megvalósításában részt vevő nem kormányzati (társadalmi, szakmai, érdekképviseleti) szervezetek;

r) pénzügyi támogatások: a fejlesztési programok, az előcsatlakozási programok, valamint a csatlakozás után az Európai Unió által nyújtott egyéb - nem a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból folyósított - támogatások;

s) program: meghatározott célrendszer érdekében végrehajtandó feladatok és azok végrehajtására kidolgozott keretfeltételek egysége;

t) programok és projektek végrehajtásáért felelős szervezeti egységek: a 2. § (2) bekezdésében felsorolt jogszabályokban meghatározott szervezeti egységek;

u) projekt: olyan gazdaságilag oszthatatlan munkafázisok sora, amely pontos technikai funkciót lát el, és világosan meghatározott célokkal rendelkezik;

v)[2]

(2) A 2. § (1) bekezdésében nem szereplő fogalommeghatározások, úgy mint

a) fejlesztési terv, prioritás, intézkedés, programkiegészítő dokumentum, irányító hatóság, kifizető hatóság a Tanács strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-ei 1260/1999/EK rendeletében;

b) előcsatlakozási eszköz, PHARE előcsatlakozási alap, SAPARD program, Átmeneti Támogatás, Nemzeti Alap, Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, Nemzeti Koordinátor, lebonyolító szervezet, kiterjesztett decentralizáció (EDIS), végrehajtó szervezet, végső kedvezményezett az európai uniós előcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (VI. 29.) Korm. rendeletben;

c) Schengen Alap, Szakmai Közreműködő Szervezet, Felelős Hatóság, Indikatív Program a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendeletben;

d) a kedvezményezett, Kohéziós Alap, Közösségi Támogatási Keret, lebonyolító testület, Nemzeti Fejlesztési Terv, Operatív Program, strukturális alapok, EQUAL Közösségi Kezdeményezés az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményrendszerről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben;

e) az INTERREG Közösségi Kezdeményezés az INTERREG III. Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 359/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint;

f) a közreműködő szervezet a Kohéziós Alap vonatkozásában a 3/2004. (IV. 21.) TNM-GKM együttes rendelet és a 2/2004. (IV. 21.) TNM-KvVM együttes rendelet szerint értelmezendők az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet és az azt módosító 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti feladatkörrel.

A strukturális alapok, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés, az INTERREG Közösségi Kezdeményezés és a Kohéziós Alap monitoring bizottságai

3. §

A strukturális alapok, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés, az INTERREG Közösségi Kezdeményezés és a Kohéziós Alap Monitoring Bizottságáról, illetve azok tevékenységéről a 25. §-ban meghatározott jogszabályok rendelkeznek.

Az előcsatlakozási alapok és az Átmeneti Támogatás monitoring bizottságai

4. §

(1)[3] A csatlakozás után fennmaradó előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD), valamint a csatlakozás után az Európai Unió által nyújtott, nem strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból folyósított támogatások (Átmeneti Támogatás) céljai megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérése és az egyes támogatások koordinációja céljából MVB működik.

(2)[4]

(3) A SAPARD program megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérésére SAPARD Monitoring Bizottság működik.

5. §

(1)[5] Az MVB elnöke a Nemzeti Koordinátor.

(2) A SAPARD Monitoring Bizottság elnökét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelöli ki, alelnöke a SAPARD irányító hatóságának a vezetője.

(3)[6] Az MVB tagjai: az Európai Bizottság képviselője, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium és az NFÜ képviselője. Állandó meghívottként részt vesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Iroda (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda) képviselője, a Magyar Államkincstár képviselője. Megfigyelőként részt vesz a Bizottság munkájában az Állami Számvevőszék, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint az időközi értékelést végző szervezet képviselője.

(4)[7]

(5) Az MVB elnöke akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Bizottság ügyrendjében szabályozott módon átruházhatja, aki a megbízás alapján az elnök nevében, teljes jogkörben jár el.

(6) A SAPARD Monitoring Bizottság tagjait a Monitoring Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

6. §

(1) Az MVB

a) a monitoring jelentések alapján értékeli a PHARE program és az Átmeneti Támogatás végrehajtását;

b) vizsgálja a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel az egyes programokkal kapcsolatos, pénzügyi megállapodásokban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására;

c) jelentést hallgat meg a SAPARD Monitoring Bizottság munkájáról;

d)[8] megvizsgálja a döntésre javasolt azon projekteket, amelyek végrehajtásában a tervezés során előre nem látható körülmények mutatkoznak, és dönt a módosító intézkedések szükségességéről;

e) javaslatot tesz a PHARE program, valamint az Átmeneti Támogatás megvonására és azonos pénzügyi megállapodáson belül történő átcsoportosítására.

(2)[9]

(3) A SAPARD Monitoring Bizottság

a) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD Program (a továbbiakban: Program) végrehajtásának megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez szükséges fizikai és pénzügyi mutatókat;

b) a Többéves Pénzügyi Megállapodásban foglaltakról szóló információk alapján rendszeres időközönként megvizsgálja a Program sajátos célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket;

c) megvizsgálja a Program eredményeit, különös tekintettel a különböző intézkedésekre meghatározott célok elérésére és az egyes intézkedésekre, valamint - amennyiben ilyen létezik - az alintézkedésekre meghatározott források felhasználására;

d) értékeli az időközi értékelés minőségét és következtetéseit;

e) megtárgyalja és jóváhagyja a megvalósításról szóló éves és záró jelentéseket, mielőtt megküldik azokat az Európai Bizottságnak;

f) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD forrás (beleértve a magyar hozzájárulást is) felhasználásának módosítására vonatkozó javaslatokat;

g) megtárgyalja és jóváhagyja a Program módosítására vonatkozó javaslatokat;

h) javasolhatja az Európai Bizottságnak - az irányító hatóságon keresztül - a Program olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését vagy a támogatás irányításának javítását.

7. §

(1)[10] Az MVB titkársági feladatait a Nemzeti Koordinátor hivatala látja el, a titkárok személyét a Nemzeti Koordinátor jelöli ki.

(2) A SAPARD Monitoring Bizottság titkársági feladatait a SAPARD Irányító Hatóság látja el.

8. §

(1)[11] Az MVB, valamint a SAPARD Monitoring Bizottság a hatáskörükbe utalt programok keretében végzett tevékenységek és pénzügyi-kifizetési folyamatok lezárásával egyidejűleg megszűnnek.

(2)[12] Az MVB, valamint a SAPARD Monitoring Bizottság működésének megszűnését követően fennmaradó feladatokat a KMB veszi át és látja el.

Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottsága

9. §

A Nemzeti Kapcsolattartót az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus céljai elérése érdekében, valamint a támogatás koordinációja céljából a projektek menedzsmentje során EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság támogatja.

10. §

(1)[13] Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság elnöke a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Tagjai: az NFÜ, a Magyar Államkincstár, az érintett minisztériumok, kormányzati testületek, a szociális és gazdasági partnerek, valamint a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek képviselője.

(2) Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság tagjait a Nemzeti Kapcsolattartó nevezi ki az érintett miniszterek vagy intézményi vezetők javaslatára.

(3) Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság elnöke akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Bizottság ügyrendjében szabályozott módon átruházhatja, aki a megbízás alapján az elnök nevében, teljes jogkörben jár el.

11. §

(1) Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság

a) ellenőrzi az eljárásrend betartását;

b) áttekinti a projektek kiválasztását és azzal kapcsolatos javaslatokat tesz;

c) értékeli az átfogó előrehaladási és pénzügyi jelentéseket;

d) szükség esetén, korrekciós intézkedéseket javasol, illetve fogad el a végrehajtásban szereplő bármely intézmény tekintetében;

e) jóváhagyja a Nemzeti Kapcsolattartó által készített éves monitoring jelentést.

(2)[14] Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság Titkárságának feladatait az NFÜ látja el, titkárát az NFÜ elnöke jelöli ki.

(3) Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság Titkársága

a) az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság elnökének döntése alapján előkészíti és összehívja az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság ülését;

b) összeállítja az ülésekhez szükséges dokumentációt, elkészíti a jegyzőkönyvet;

c) tájékoztató anyagokat készít az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság, illetve tagjai kezdeményezése alapján a közvélemény, illetőleg a sajtó számára;

d) az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság elnöke által meghatározott egyéb feladatokat hajt végre.

A Schengen Alap Monitoring Bizottsága

12. §

A Schengen Alap Monitoring Bizottság (SAMB) működésének célja az Európai Unió által finanszírozott Schengen Alap fejlesztési program céljai megvalósulási folyamatának monitoringja, figyelemmel kísérése.

13. §

(1)[15] A SAMB elnöke az Indikatív Programban a Schengen Alap megvalósításáért kijelölt Felelős Személy. Tagjai: a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU), az NFÜ, valamint a szakmai közreműködő szervezetek képviselői. Állandó meghívottként vesznek részt az Európai Bizottság, a végső kedvezményezettek, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az OLAF Koordinációs Iroda és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság képviselői.

(2) A SAMB állandó tagjai jogosultak további szakértőket meghívni, akiknek részvételéről a SAMB Titkárságát az ülést megelőzően legalább 8 nappal tájékoztatniuk kell. A meghívott szakértők tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, a döntéshozatal során szavazati joggal nem rendelkeznek.

(3) A SAMB elnöke akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Bizottság ügyrendjében szabályozott módon átruházhatja, aki a megbízás alapján az elnök nevében, teljes jogkörben jár el.

14. §

(1) A SAMB

a) éves szinten áttekinti, felülvizsgálja a Schengen Alap programok végrehajtását;

b) vizsgálja a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel a szerződéskötések, kifizetések folyamatára; továbbá az egyes intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására;

c) értékeli az Indikatív Programban megfogalmazott célkitűzések és intézkedések megvalósulását;

d) felülvizsgálja azon intézkedéseket, melyek megvalósítása során a tervezés idején előre nem látható körülmények merültek fel, és dönt a korrekciós intézkedések szükségességéről.

(2)[16] A SAMB Titkárságának feladatait az NFÜ látja el, titkárát a SAMB elnöke jelöli ki.

(3) A SAMB Titkársága

a) a SAMB elnökének döntése alapján előkészíti és összehívja a SAMB ülését;

b) összeállítja az ülésekhez szükséges dokumentációt, elkészíti a jegyzőkönyvet;

c) tájékoztató anyagokat készít a SAMB, illetve tagjai kezdeményezése alapján a közvélemény, illetőleg a sajtó számára;

d) a SAMB elnöke által meghatározott egyéb feladatokat hajt végre.

A Központi Monitoring Bizottság

15. §

(1) Az e rendeletben meghatározott monitoring bizottságok által nem felügyelt nemzetközi segélyek és támogatások felhasználásának nyomon követésére, értékelésére, illetve az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok nemzeti támogatásokkal összehangolt, eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében teendő intézkedések kezdeményezésére Központi Monitoring Bizottság (KMB) működik.

(2) A KMB működési körében kizárólag az e rendeletben meghatározott monitoring bizottságok hatáskörén kívül eső kérdésekben rendelkezik döntéshozatali jogkörrel. A fenti feladatok megvalósítása érdekében a KMB figyelemmel kíséri az e rendeletben meghatározott monitoring bizottságok munkáját. Döntéseiket a saját hatáskörének megfelelő mértékben érvényre juttatja működése során.

16. §

(1) A KMB

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi támogatások felhasználásával végrehajtott programokat, vizsgálja célkitűzéseik megvalósítását, az előírt határidők betartását, szükség esetén korrekciós intézkedéseket kezdeményez;

b) gondoskodik az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatások és a nemzeti támogatások monitoring-jának összehangolásáról;

c) az európai uniós támogatások felhasználásának gyakorlata alapján javaslatot dolgoz ki a nemzeti támogatások működésének hatékonyabbá tételére, biztosítja a beavatkozási lehetőséget a Kormány számára a támogatási rendszer értékelésével;

d) figyelemmel kíséri és az e rendeletben meghatározott monitoring bizottságok megkeresése alapján, valamint saját tagjai kezdeményezésére módszertanilag útmutatást ad a monitoring intézmény-, illetve szervezetrendszer működéséhez;

e) együttműködik a hazai, külföldi és nemzetközi, mo-nitoringgal foglalkozó intézményekkel és szervezetekkel;

f) szükség szerint, de legalább évente egyszer összefoglaló jelentést készít a Kormány számára, melyhez az érintett szervek számára írásos és szóbeli tájékoztatást adnak;

g) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat a hatáskörébe utal.

(2) A KMB jogosult a nemzeti támogatások felhasználásáról, értékeléséről, a végrehajtás szakaszairól írásos információt kérni, szükség esetén a hatáskörébe tartozó kérdésekben a Kormány felé intézkedést kezdeményezni, valamint a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hozni.

(3)[17] A KMB elnöke a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Tagjai: a Miniszterelnöki Hivatal és a miniszterek képviselői, a Nemzeti Kapcsolattartók, az irányító hatóságok vezetői, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Nemzeti Alap vezetője. Állandó meghívottként vesz részt az Állami Számvevőszék elnöke, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, OLAF Koordinációs Iroda vezetője, a Magyar Államkincstárképviselője, valamint a KMB titkára. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága, illetve az Európai Bizottság budapesti képviseletének küldöttje tanácskozási joggal részt vehet az üléseken, meghívásukról a KMB elnöke gondoskodik.

(4) A KMB elnöke akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Bizottság ügyrendjében szabályozott módon átruházhatja, aki a megbízás alapján az elnök nevében, teljes jogkörben jár el.

(5)[18] A KMB titkársági feladatait az NFÜ látja el. A KMB titkárát a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke jelöli ki.

(6) A titkárság

a) a KMB elnökének döntése alapján előkészíti és összehívja a KMB ülését;

b) összeállítja az ülésekhez szükséges dokumentációt, elkészíti a jegyzőkönyvet;

c) tájékoztató anyagokat készít a KMB, illetve tagjai kezdeményezése alapján a közvélemény, illetőleg a sajtó számára;

d) a KMB elnöke által meghatározott egyéb feladatokat hajt végre.

A monitoring tevékenység

17. §

(1) A monitoring tevékenység folyamatosságának biztosítása érdekében monitoring tevékenységért felelős szervezeti egység vagy személy működik a központi költségvetés, a nemzetközi szervezet, illetőleg az Európai Unió által nyújtott támogatások kezelésében, illetve felhasználásában részt vevő szervezeteknél.

(2) A monitoring egység, illetve felelős személy

a) tájékoztatja az arra jogosult szervezeteket és a tárca vezetőit a projektek vagy programok végrehajtásának helyzetéről;

b) ellátja az Egységes Monitoring Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatokat;

c) figyelemmel kíséri a központi költségvetésből, valamint az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásával bonyolított eljárásokat;

d) pénzügyi monitoring tevékenységének keretében vizsgálja a rendelkezésre álló források felhasználását;

e) szakmai monitoring tevékenységének keretében nyomon követi a központi költségvetésből, valamint az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásával megvalósuló projektek vagy programok célkitűzéseinek megfelelő, hatékony végrehajtását, különös tekintettel a terveknek való megfelelés követelményeire;

f) előkészíti a projektek hatékonyabb végrehajtását biztosító rendelkezéseket;

g)[19] biztosítja a végrehajtó szervezetek által az MVB számára készített jelentések határidőre történő kidolgozását, minőség-ellenőrzését, a tartalmi elemek helytállóságát;

h) a tervektől való eltérés esetén az (1) bekezdésben szereplő szervezet vezetését, a strukturális alapok és Kohéziós Alap esetében az Irányító Hatóság vezetőjét is azonnal tájékoztatja; a végrehajtó szervezet, valamint SAPARD esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára a projektek vagy programok végrehajtása tekintetében korrekciós intézkedéseket dolgoz ki és kezdeményez;

i)[20] szükség esetén tájékoztatja az (1) bekezdésben szereplő szervezet intézkedésre jogosultját, valamint az NFÜ-t, strukturális alapok esetében az OP Monitoring Bizottságot is.

(3) A monitoring egység, illetve felelős személy működése során az illetékes monitoring bizottságok által elfogadott módszerek szerint jár el, jelentéseit a monitoring bizottságok előírásainak megfelelően készíti el, amelytől eltérni csak indokolt esetben lehet.

(4) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a 25. §-ban meghatározott jogszabályok irányadóak.

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer

18. §

(1)[21] Az EMIR szakmai felügyeletéről, folyamatos és biztonságos üzemeltetéséről, valamint - amennyiben a jogszabályi változások, a rendszernek az arra jogosult szerv általi felülvizsgálatának eredménye, a felmerülő felhasználói igények, illetve egyéb indokolt eset miatt szükséges - továbbfejlesztéséről az NFÜ gondoskodik. Az adatgazda feladatait az NFÜ látja el, az adatgazda jogait az NFÜ elnöke gyakorolja, illetve kötelezettségei őt terhelik.

(2) Az EMIR feladata a 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti programok és projektek adatainak gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása. Valamennyi, a 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti támogatási rendszer működtetésében résztvevő intézmény e rendszert használja végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési és monitoring feladatai ellátása során, illetve felhasználja ezen feladataihoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségei ellátásához.

(3) Az EMIR-ben a támogatások tekintetében az azok végrehajtására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti adatokat kell kezelni.

(4)[22] Bármely hasonló célú rendszer fejlesztése, melynek feladata nemzeti céltámogatások vagy az Európai Unió által nyújtott és más nemzetközi támogatások nyomon követése és kezelése, csak az EMIR felett tulajdonosi jogokat gyakorló adatgazdával történt előzetes egyeztetést követően kezdődhet meg. A Nemzeti Fejlesztési Tervet és a Kohéziós Alapot, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervet érintő rendszer fejlesztéséhez az EMIR felett tulajdonosi jogokat gyakorló adatgazdának előzetes hozzájárulása szükséges, ilyen célú rendszereknek kapcsolódniuk kell az EMIR-hez, és azzal egységes rendszert kell képezniük.

19. §

(1)[23] A külön jogszabályban meghatározott programokért, illetve azok végrehajtásáért felelős szervezetek saját szervezetükön belül modulfelelősöket és szakmai referenseket jelölnek ki az EMIR működtetésével, továbbfejlesztésével, oktatásával kapcsolatos tevékenységek az NFÜ által meghatározott körének ellátására, illetve koordinálására.

(2)[24] Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a kijelölt személy és elérhetősége megjelölésével tájékoztatják az EMIR üzemeltetéséért felelős az NFÜ-t a kijelölésről, illetve az abban bekövetkező változásokról.

20. §

(1)[25] A rendszerhez való hozzáférés jogosultságát, annak módosítását, illetve visszavonását az NFÜ elnöke, illetve az általa megbízott személy bírálja el, formai és tartalmi megfelelőség esetén azokat engedélyezi. A módosítási, illetve törlési kérelmet a kérelem okának felmerülésétől számított 5 munkanapon belül kell megküldeni az NFÜ számára. Az erről szóló, formailag és tartalmilag megfelelő megkeresés alapján az NFÜ a hozzáférés biztosításáról, módosításáról a megkeresés beérkezésétől számított 15 munkanapon belül, visszavonásáról a megkeresés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül gondoskodik.

(2)[26] Az EMIR rendszer hozzáféréseivel kapcsolatos, (1) bekezdés szerinti eljárások pontos szabályozása érdekében az NFÜ elnöke jogosultságkezelési szabályzatot, illetve a rendszer biztonságos felhasználásának feltételeit meghatározó informatikai biztonsági szabályzatot határoz meg a 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti támogatási rendszer működtetésében részt vevő intézmények számára. E szabályzatokat az NFÜ hivatalos internetes oldalán hozzáférhetővé tesz.

(3)[27] A számítógépes rendszerben kezelt adatok az e rendelettel szabályozott adatszolgáltatásokból, hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a központi költségvetési fejezetektől, illetve más szervektől, továbbá az országos, regionális vagy önkormányzati szervektől átvett közérdekű adatokból, információkból származnak.

(4)[28] Az egységes monitoring informatikai rendszerben tárolt személyes adatok vonatkozásában a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

21. §

(1)[29] Az e rendelet hatálya alá tartozó programok és projektek végrehajtásáért külön jogszabályban meghatározott felelős szervezeti egységek eljárásaik során az EMIR-be felvihető adatokat a keletkezést, illetve beérkezést követően legkésőbb két munkanapon belül rögzítik. Amennyiben az adatrögzítést akadályozó tényező merül fel, az érintett intézmény az ok megjelölésével az akadályozó tényező felmerülését követő 2 munkanapon belül köteles az NFÜ-t megkeresni.

(2) A pályázók és kedvezményezettek a pályázatok benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkoznak arról, hogy hozzájárulnak a végrehajtásért felelős szervezeti egységek által felvitt személyes adatnak, üzleti titoknak, valamint banktitoknak minősülő adataiknak EMIR rendszerben történő rögzítéséhez, illetve kezeléséhez.

(3) Az (1) bekezdésben említett, az adatrögzítésben részt vevő szervezetek felelősek az EMIR-be történő hibátlan adatrögzítés feltételeinek megteremtéséért, illetve ezen szervezetek tevékenysége során keletkezett, illetve rögzített adatok valódiságáért.

22. §

(1)[30] A rendszerre vonatkozó fejlesztési, továbbfejlesztési, valamint változtatási igényeket az NFÜ elnöke, illetve az általa megbízott személy bírálja el, formai és tartalmi megfelelőség esetén azokat a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, az általa kibocsátott eljárásrend szerint engedélyezi.

(2)[31] Az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján a fejlesztés végrehajtásáról az NFÜ gondoskodik, az igény felvetőjének egyidejű tájékoztatásával. A tájékoztatás tartalmazza az engedélyezési eljárás során, a fejlesztési igény alapján meghatározott várható megvalósítási időtartamot.

23. §[32]

Az EMIR-ben kezelt támogatás kifizetése kizárólag az EMIR-ben rögzített adatok alapján teljesíthető. Amennyiben az adatrögzítésért felelős személy, szervezet vagy intézmény az adatrögzítési kötelezettségének nem, vagy nem teljeskörűen tesz eleget, akkor az érintett szerv, intézmény, illetve projekt valamennyi támogatásának kifizetése mindaddig felfüggeszthető, amíg a felelős e jogszabályon alapuló adattöltési kötelezettségének eleget nem tesz. Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások kifizetésének felfüggesztéséről a Kifizető Hatóság vezetőjének egyetértésével - az érintett irányító hatóság vezetőjével történő előzetes konzultáció alapján - a KTK Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Irányító Hatóság vezetője az NFÜ elnökével egyetértésben dönt. A PHARE, az Átmeneti Támogatás esetében a Nemzeti Programengedélyező és a Nemzeti Segélykoordinátor, a Schengen Alap esetén a Felelős Hatóság, illetve az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus esetén a Nemzeti Kapcsolattartó a Kifizető Hatóság vezetőjének egyetértésével dönt a kifizetések felfüggesztéséről az előirányzat felett rendelkezőkkel történt egyeztetést követően.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)[33]

(3)[34]

(4)[35]

(5)[36] Amennyiben egyéb jogszabály az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott fogalmakra utal, ott értelemszerűen e rendelet szerint meghatározott fogalmakat kell érteni.

25. §

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1999. június 21-i, 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról;

b) a Tanács 1999. június 21-i, 1264/1999. és 1265/1999. számú rendeleteivel módosított 1994. május 16-i, 1164/1994/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök