179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet

a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról

A Kormány az Európai Közösségek Schengen Alap támogatásának leghatékonyabb módon történő felhasználása érdekében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Áht), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Ámr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: Számviteli tv.), az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalról (a továbbiakban: NFH) szóló 196/2003. (XI. 28.) Korm. rendelettel, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelettel, az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelettel, a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelettel, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelettel, a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló '249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelettel összhangban az alábbi rendeletet alkotja:[1]

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. §

E rendelet hatálya a Schengen Alap támogatás felhasználásának pénzügyi tervezésében, lebonyolításában, ellenőrzésében résztvevő központi költségvetési szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre, illetve egyéb a Schengen Alap támogatás felhasználásában érintett szervezetekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. Schengen Alap támogatás: olyan támogatási eszköz, amely a 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozó új tagállamok beilleszkedését segíti elő a schengeni vívmányok alkalmazására történő felkészülésben, különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére;

2.[2] Felelős Hatóság: feladatait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter látja el, amely felelős a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok teljes körű megvalósításáért;

3. Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (a továbbiakban: KPSZE): a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok pénzügyi és adminisztratív lebonyolítására kijelölt szervezeti egység, amely a Szakmai Közreműködő Szervezetekkel (a továbbiakban: SzKSz) együttműködve ellátja a támogatások felhasználásával összefüggő közbeszerzési eljárások lebonyolítását, továbbá a szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatokat;

4.[3] Szakmai Közreműködő Szervezetek: feladataikat a határrendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervénél, az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál vagy az államháztartásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a felelős miniszter által kijelölt jogi személy, illetve annak szervezeti egysége látja el, amely rendelkezik az Európai Unió Bizottsága megfelelő intézményi akkreditációjával. Az SzKSz-ek felelősek a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok szakmai és technikai tervezéséért, előkészítéséért, a megvalósítás közvetlen nyomon követéséért, illetve az e rendeletben meghatározott esetekben a vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolításáért, a szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatok ellátásáért, továbbá ezen feladatokkal kapcsolatos szervezeten belüli belső koordináció végzéséért;

5.[4]

6. Delegálási Megállapodás: a Felelős Hatóság és a KPSZE között létrejött, a fejlesztési feladatok pénzügyi megvalósítására vonatkozó kétoldalú írásbeli kötelezettségvállalás;

7. Együttműködési Megállapodás: a KPSZE és az SzKSz-ek között - a fejlesztési feladatok technikai megvalósítására vonatkozóan - e rendelet alapján megkötött, az együttműködés rendjét, a feladat- és felelősségi köröket meghatározó dokumentum;

8. szállító: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a szállítói szerződésben foglaltak teljesítéséért felelős;

9. szállítói szerződés: a Delegálási és Együttműködési Megállapodások értelmében a KPSZE által, az SzKSz vagy az általa megjelölt más, a Schengen Alap felhasználásában érintett szerv, mint harmadik fél javára, illetőleg e rendeletben meghatározott esetekben az SzKSz-ek által a Schengen Alap terhére megkötött polgári jogi szerződés;

Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (a továbbiakban: KPSZE): a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok pénzügyi és adminisztratív lebonyolítására kijelölt szervezeti egység, amely a SzKSzekkel együttműködve ellátja a támogatások felhasználásával összefüggő közbeszerzési eljárások lebonyolítását, továbbá a szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatokat;

SzKSzek: feladataikat a Belügyminisztérium EU Integrációs Hivatala, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztálya és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Integrációs Hivatala látja el, amelyek felelősek a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok tervezéséért, előkészítésért, szakmai és a technikai megvalósításáért, nyomon követéséért és ezen feladatokkal kapcsolatos szervezeten belüli belső koordináció végzéséért;

delegálási megállapodás: a Felelős Hatóság és a KPSZE között létrejött a fejlesztési feladatok pénzügyi megvalósítására vonatkozó kétoldalú írásbeli kötelezettségvállalás;

együttműködési megállapodás: a KPSZE és a SzKSzek között - a fejlesztési feladatok megvalósítására vonatkozó - ezen jogszabály alapján az együttműködés rendjét és a feladatköröket meghatározó dokumentum;

szállítói szerződés: a delegálási és együttműködési megállapodás értelmében a KPSZE-nek - minden fejlesztési feladatra vonatkozóan - a szakmai közreműködő szervezet, mint harmadik fél javára a szállítóval kötött szerződése;

10. ellenőrzés tűrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott ellenőrök a támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek;

11.[5] ellenőr: az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által megbízott természetes vagy jogi személy, valamint a Felelős Hatóság, KPSZE és a SzKSzek vagy azok felügyeleti szerve, illetve az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) vagy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) által megbízott olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a vonatkozó ellenőrzési jogszabályokban rögzített feltételeknek megfelel;

12. "négy szem elve ": minden végrehajtási és pénzügyi tranzakció engedélyezését megelőzően az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljeskörűen felülvizsgálja, beleértve az ellenőrzési listák és a kitöltési útmutatók alkalmazását is;

13.[6] szabálytalanság: a Schengen Alap támogatás felhasználása során a vonatkozó nemzetközi szerződésekben és a hazai jogszabályokban foglalt előírások, illetve a szállítói szerződésben vállalt kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen az Európai Közösségek vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek;

14.[7] fejlesztési feladat: e rendelet alkalmazásában tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, mely közvetlenül a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának elősegítését célozza;

15. Logisztikai és Működési Költség: a schengeni kötelezettségek hatékonyabb végrehajtásához szükséges rendészeti állomány fejlesztési és fenntartási, illetőleg a Projekt Menedzsment Költség (a továbbiakban: PMC) egésze, valamint technikai lebonyolítását tekintve a belső képzéshez kapcsolódó költségek;

16. Projekt Menedzsment Költség: az Indikatív Programban rögzített fejlesztési célok elérését lehetővé tevő tevékenységek ellátására elkülönített összeg. Projekt Menedzsment Költség felhasználására a Felelős Hatóság, az SzKSz-ek, valamint a KPSZE jogosult, az Indikatív Programban meghatározott keret erejéig;

17.[8] létszámfejlesztési feladat: az Indikatív Programban rögzített, rendőrségi létszámfejlesztést célzó, nem a KPSZE lebonyolítói feladatkörébe tartozó fejlesztési feladat;

18. belső képzés: az Indikatív Programban rögzített, a rendészeti állományba tartozó személyek rendészeti saját tanintézetekben folytatott képzését célzó, nem a KPSZE lebonyolítói feladatkörébe tartozó fejlesztési feladat;

19.[9] tervezési körirat: a költségvetési törvényjavaslat (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) Kormány, illetve Országgyűlés elé terjesztési kötelezettségének teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter által kiadott, a meghatározott év(ek) költségvetési tervezési feladatait, a költségvetési javaslat kidolgozásának és összeállításának szempontjait tartalmazó összefoglaló tájékoztató;

20.[10] Kincstár által működtetett monitoring rendszer: az államháztartás pénzügyi információs rendszerébe illeszkedő, a Magyar Államkincstárban (a továbbiakban: Kincstár) működő integrált nyilvántartási rendszer;

21.[11] Indikatív Program: Magyarország által kidolgozott dokumentum, amely tartalmazza a megvalósítandó hároméves célkitűzéseket és intézkedéseket, a részletes fejlesztési feladatokat, azok ütemezését, valamint azok hazai, illetve közösségi pénzügyi forrásait;

Pénzügyi Döntés: az Európai Bizottság a 2004-2006 közötti időszakban valamennyi évre vonatkozóan elfogad egy Pénzügyi Döntést a beküldött indikatív tervek és az abban foglalt megvalósításra vonatkozó feltételek, elvárások alapján, amely döntésről tájékoztatja a Felelős Hatóságot;

szakmai projektfelelős: a szakmai közreműködő szervezet vezetője, illetve a szakmai közreműködő szervezet felügyeletét ellátó személy.

22.[12] Pénzügyi Határozat: az Európai Bizottság a 2004-2006 közötti időszakban valamennyi évre vonatkozóan elfogad egy Pénzügyi Határozatot a beküldött Indikatív Program és a tevékenységek végrehajtásához szükséges valamennyi rendelkezés és feltétel figyelembevételével, amely határozatról tájékoztatja a Felelős Hatóságot;

23.[13] hazai társfinanszírozás: a szakmai lebonyolításért felelős fejezet költségvetésében biztosított központi költségvetési támogatás, amely a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok kötelező központi költségvetési társfinanszírozására, a schengeni vívmányok alkalmazására történő hazai felkészülés kiadásainak, illetve a schengeni kötelezettségek hatékony végrehajtásához szükséges rendészeti állomány fejlesztési és fenntartási kiadások finanszírozására szolgál;

24.[14] Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: ÁBPE Tárcaközi Bizottság): a Schengen Alap támogatás felhasználása esetén az ellenőrzési rendszer kialakításával és működtetésével összefüggő koordinációs és konzultatív feladatokat ellátó tárcaközi bizottság;

25.[15] Szakmai Projektfelelős: az SzKSz vezetője, illetve az SzKSz felügyeletét ellátó személy;

26.[16] Közbeszerzés: "közbeszerzés" és "közbeszerzési eljárás" alatt e rendelet alkalmazásában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény felhatalmazása alapján alkotott egyéb közbeszerzési és beszerzési eljárások is értelemszerűen értendőek.

II. Fejezet

A SCHENGEN ALAP TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYEI Felelős hatóság

3. §[17]

A Felelős Hatóság a fő kapcsolattartó a Schengen Alap támogatással kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottsággal.

4. §[18]

A Felelős Hatóság feladatainak ellátása az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretei közt történik.

5. §[19]

A Felelős Hatóságot a Felelős Személy irányítja, aki a Kormány által kinevezett tisztviselő.

6. §[20]

A Felelős Hatóság feladatai a következők:

a) a Schengen Alap támogatás kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások betartásának felügyelete,

b)[21] dönt az indikatív célkitűzéseket, fejlesztési feladatokat és azok költségvetését rögzítő dokumentumok továbbításáról az Európai Bizottság részére,

c) a támogatás felhasználásáról a végső elszámolás, valamint a végső elszámolást alátámasztó igazolás benyújtása az Európai Bizottság felé,

d) a pénzügyi jelentési rendszer folyamatos és hatékony működésének biztosítása és felügyelete,

e)[22] a Schengen Alap támogatás euró és a hazai társfinanszírozás forint pénzforgalmi számláival kapcsolatos Európai Bizottság felé történő egyeztetési, jelentési és elszámolási feladatok ellátása,

f) a végső elszámoláskor a fel nem használt, valamint a végrehajtás során jogosulatlanul vagy szabálytalanul felhasznált Schengen Alap támogatás Európai Bizottságnak történő visszautalásának kezdeményezése,

g) a monitoring rendszer működtetése,

h)[23] a KPSZE által készített éves pénzügyi jelentések megküldése az Európai Bizottság részére.

7. §[24]

A Felelős Hatóság felel a lebonyolításban érintett intézmények felkészültségéről, valamint a kialakított lebonyolítási és ellenőrzési rendszerekről az Európai Bizottságnak történő beszámolásért, továbbá meggyőződik arról, hogy a közreműködő intézményrendszer a közösségi és hazai előírásoknak megfelel.

8. §[25]

A Felelős Hatóság a 6. §-ban előírt feladatainak ellátása érdekében:

a)[26] Delegálási Megállapodást köt a fejlesztési feladatok pénzügyi megvalósítására vonatkozóan a KPSZE-vel felelősségi és hatásköre, továbbá jelentéstételi kötelezettsége meghatározásáról,

b) jogosult a szakmai és pénzügyi lebonyolításra, hazai társfinanszírozásra, szabálytalanságokra vonatkozó adatok, dokumentumok és bizonylatok bekérésére, valamint kiegészítő információk kérésére a lebonyolításban érintett szervektől,

c) jogosult a szakmai és pénzügyi lebonyolításra vonatkozó eljárások, adatok, dokumentumok és bizonylatok ellenőrzésére a lebonyolításban érintett szerveknél,

d) a véglegesítést megelőzően véleményezi a lebonyolításban érintett szervek eljárásrendjét a pénzügyi lebonyolításra, a számviteli nyilvántartásra, valamint az alkalmazott ellenőrzési és irányítási rendszerekre vonatkozóan.

9. §[27]

A Felelős Hatóság saját hatáskörben köteles ellátni a következő feladatokat:

a) a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok egyéb uniós támogatásokkal való összehangolása és monitoringja,

b) kapcsolattartás az Európai Bizottsággal,

c) a végső elszámolás továbbítása az igazolás kiállítása érdekében az arra kijelölt szerv felé,

d) a végső elszámolás és az igazolás továbbítása az Európai Bizottság felé.

10. §[28]

A Felelős Hatóság a pénzügyi adminisztrációs és számviteli feladatait a KPSZE-re ruházza át a végső felelősség megtartása mellett. A Felelős Hatóság felelős a delegált feladatok ellátásának ellenőrzéséért, az erre vonatkozó szabályozás és írott eljárásrendek kialakításáért.

10/A. §[29]

A Felelős Hatóság évente ellenőrzi a Logisztikai és Működési Költségek felhasználásának szabályszerűségét. Az ellenőrzéshez az SzKSz-ek és a KPSZE minden szükséges információt megadnak és elősegítik az ellenőrzés eredményességét.

11. §[30]

A Felelős Hatóság vezetője a Felelős Személy, aki a Kormány által kinevezett tisztviselő.

Schengen Alap Tárcaközi Bizottság

12. §[31]

13. §

(1) A határrendészetért felelős miniszter az alábbi feladatokat látja el:[32]

a)[33] a SzKSzek által kidolgozott fejlesztési tervek jóváhagyása;

b)[34] a Felelős Hatóság által az Európai Bizottság részére továbbítandó indikatív célkitűzések, fejlesztési feladatok és azok költségvetését rögzítő dokumentumok szakmai elfogadása;

c) a Schengen Alap támogatás fogadásával kapcsolatos valamennyi technikai, előkészítő intézkedés egyeztetése, javaslatok megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos döntések jóváhagyása;

d) figyelemmel kíséri a Schengen Alap támogatás megvalósításával kapcsolatos tervező és végrehajtó munkát.

Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység

14. §[35]

A KPSZE feladatköre a Schengen Alap támogatás vonatkozásában az alábbiakra terjed ki:

a) funkcionálisan független belső ellenőrzési egység működtetése,

b) a fejlesztési feladatok lebonyolítása során olyan irányítási és ellenőrzési rendszerek működtetése, amelyek lehetővé teszik a közbeszerzési és kifizetési folyamatok megalapozottságát, szabályszerűségét és hatékonyságát,

c) a közbeszerzési eljárások jogszabályokban foglaltak szerinti megvalósítása,

d)[36] a delegálási megállapodás értelmében szállítói szerződések megkötése a SzKSz, mint harmadik fél javára a szállítókkal minden fejlesztési feladatra vonatkozóan,

a Delegálási Megállapodásban rögzítetteknek megfelelően a fejlesztési feladatok vonatkozásában a szállítói szerződések megkötése,

e)[37] a Schengen Alap támogatás fogadása és továbbítása a Kincstár által vezetett fizetési számlák rendszerén keresztül a szállítók felé,

f) az Európai Bizottság által folyósított allokáció összegével arányos mértékű, illetőleg az Együttműködési Megállapodásban foglaltak figyelembevételével meghatározott - az Indikatív Programban elkülönítetten jelölt Logisztikai és Működési Költségek közé sorolt - pénzösszegek egy összegben történő utalása az SzKSz-ek felé,

g)[38] a Felelős Hatóság kezdeményezésére a Schengen Alap támogatás jogosulatlan vágy szabálytalan utalásából, felhasználásából, vagy fel nem használásából eredő összegek Európai Bizottság részére történő visszautalásának biztosítása,

a fejlesztési feladatok vonatkozásában a kifizetések szabályszerűségének biztosítása,

h)[39] szintjén, valamint az ezekre épülő jelentések és adatszolgáltatás biztosítása a Felelős Hatóság felé,

a Felelős Hatóság kezdeményezésére a Schengen Alap támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan utalásából, felhasználásából vagy fel nem használásából eredő összegek Európai Bizottság részére történő visszautalásának biztosítása,

i)[40] megfelelő nyilvántartási, jelentési és adatszolgáltatási rendszer működtetése a szakmai lebonyolítás minden szintjén, valamint az ezekre épülő jelentések és adatszolgáltatás biztosítása a Felelős Hatóság részére, beleértve a végső pénzügyi elszámolás elkészítését. Ennek keretében havi és éves rendszerességgel információt szolgáltat a Felelős Hatóság részére a fejlesztési források, a saját és az SzKSz-ek felelősségi körébe tartozó Logisztikai és Működési Költségek (azaz a rendészeti állomány fejlesztési és fenntartási, illetőleg a PMC egésze, valamint a belső képzéshez kapcsolódó költségek) felhasználásáról a Schengen Alap európai uniós forrás és hazai társfinanszírozás tekintetében a Felelős Hatóság által meghatározott formában és rend szerint;

j) naprakész nyilvántartás vezetése eredményszemléletű kettős könyvvitel rendszerében, valamint ezek alapján éves pénzügyi jelentés készítése a Felelős Hatóság részére.

14/A. §[41]

(1)[42] A létszámfejlesztési feladatok és a belső képzési feladatok megvalósítását, valamint a kapcsolódó pénzügyi elszámolások részletes rendjét a KPSZE és a határrendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kijelölt szervezeti egység közötti Együttműködési Megállapodás rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített feladatok pénzügyi lebonyolítását illetően az Indikatív Programban e feladatokra elkülönített összeg átutalásáról a KPSZE gondoskodik az SzKSz vonatkozó Fejezeti Lebonyolítási Számláira.

14/B. §[43]

(1) A KPSZE felelősségi körébe tartozik a PMC terhére a (2) bekezdés szerinti támogatható kiadások vonatkozásában:

a) a KPSZE hatáskörébe utalt PMC forrásokhoz kapcsolódó kifizetések szabályszerűségének biztosítása, valamint a pénzügyi és adminisztrációs feladatok ellátása a PMC források felhasználása tekintetében is,

b) a Felelős Hatóság saját hatáskörben tartott feladatai ellátását szolgáló PMC forrás felhasználásához kapcsolódó közbeszerzések és szerződéskötések lebonyolítása, továbbá az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatok ellátása. A Felelős Hatóság biztosítja ezen közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges szakmai információkat,

c)[44]

(2) A KPSZE az Indikatív Programban rögzített keret erejéig a KPSZE hatáskörébe utalt feladatok megvalósítása során felmerülő alábbi tevékenységek finanszírozására fordíthat PMC forrásokat:

a) a Schengen Alap fejlesztési forrásainak felhasználásához kapcsolódó közbeszerzések lebonyolítása érdekében műszaki és jogi szakértők alkalmazása és szerződés szerinti díjazása, valamint napi menedzsment feladatok ellátására munkatársak felvétele a KPSZE-nél alkalmazott közalkalmazotti bértábla szerinti bérezéssel, továbbá az ehhez kapcsolódó szükséges irodai infrastruktúra megteremtése és fenntartása,

b) a lebonyolításhoz kapcsolódó adminisztrációs költségek, beleértve az eljárás során felmerülő valamennyi hirdetmény közzétételi költségét,

c) a projektek megvalósítása során végzendő monitoring tevékenységek költségei,

d) a Schengen Alap forrásainak belső ellenőrzési költségei, valamint a könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos költségek.

(3) Amennyiben a KPSZE a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb, a program végrehajtásával összefüggő tevékenység finanszírozására kíván PMC forrást igénybe venni, ehhez a Felelős Hatóság előzetes jóváhagyását kell kérnie.

Szakmai közreműködő szervezetek

15. §[45]

A SzKSz felügyeletét gyakorló miniszter feladata a SzKSz hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása, különös tekintettel:

a) a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok éves költségvetési tervezésére, valamint

b) a szakmai közreműködő szervezetek működési, humánerőforrás és technikai fejlesztési feltételeire.

16. §

A szakmai közreműködő feladatokat ellátó szervezetek felelősségi, feladat- és hatáskörét, valamint végrehajtási folyamatait írott eljárásrend szabályozza, különös tekintettel:

a) az egyértelmű szervezeti és személyi felelősség- és hatáskörök meghatározására,

b) a hatáskörök elválasztására,

c) a megfelelő ellenőrzési rendszerek kiépítésére,

d) a pénzügyi lebonyolítási, elszámolási és jelentési rendszerre,

e) a belső ellenőrzési tevékenységre,

f) a számviteli nyilvántartások vezetésére,

g)[46] a közbeszerzési eljárásokban történő részvételre,

h) a monitoringra, valamint

i) a szabálytalanságok kezelésére.

17. §

(1)[47] A Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok végrehajtása során a fejlesztési feladatok szakmai lebonyolítását a Szakmai projektfelelős végzi. A Szakmai projektfelelős vezető beosztású tisztviselő, akit a fejlesztési feladat szakmai lebonyolításáért felelős miniszter, illetve az általa kijelölt személy nevez ki.

(2)[48] Ezen jogszabály szerint a KPSZE vezetője és a Szakmai Projektfelelős közötti felelősség megosztását, valamint a KPSZE és az SzKSz közötti feladatkör megosztását a lebonyolítás tekintetében Együttműködési Megállapodás formájában részletes írásbeli megállapodás szabályozza.

(3)[49] A Szakmai projektfelelős felelősségi körébe tartozik:

a) Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok szakmai és költségvetési tervezésének előkészítése,

b)[50] a fejlesztési feladatok szakmai és technikai megvalósítása és nyomon követése,

c)[51] a KPSZE tevékenységéhez szükséges pénzügyi és jelentési dokumentumok elkészítése, különös tekintettel a 14. § i) pontjában foglaltakra,

d) a feladatfinanszírozási okmányok időben történő előkészítése: a költségvetési törvényi sorral összefüggően egy Feladatismertető és az Indikatív Programban önálló részfeladatként meghatározott szakmai célok megvalósítóinak vonatkozásában Feladatfinanszírozási engedélyokiratok elkészítése és jóváhagyása,

e) a közbeszerzési eljárás kiírására, a szerződéskötést megelőző tárgyalásokra és szerződéskötésre vonatkozó szakmai igények, illetve dokumentumok előterjesztése a KPSZE felé, valamint

f) a költségek elszámolhatóságának ellenőrzése, a teljesítés igazolása,

g) a kifizetéshez szükséges bizonylatok (az igazolt számla hitelesített másolata, aláírt és lepecsételt devizaátutalási megbízás, továbbá kiegészítő szelvény, valamint forintban történő kifizetés esetén aláírt és lepecsételt PF-1 átutalási megbízás) elkészítése és továbbítása a KPSZE részére.

(4)[52] A Szakmai Projektfelelős felelősségi körébe tartozik a Logisztikai és Működési Költségek felhasználásával megvalósított feladatok vonatkozásában:

a) a közbeszerzési eljárások jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolítása,

b) a szállítói szerződések megkötése,

c) a Logisztikai és Működési Költségek fogadása és továbbítása a szállítók, illetve a feladat teljesítésében érintett személyek, szervezetek és szervek felé,

d) a kifizetések szabályszerűségének biztosítása,

e) a Felelős Hatóság kezdeményezésére a Schengen Alap támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan utalásából, felhasználásából vagy fel nem használásából eredő összegek KPSZE-n keresztül az Európai Bizottság részére történő visszautalásának biztosítása,

f) megfelelő nyilvántartási, jelentési és adatszolgáltatási rendszer működtetése a szakmai lebonyolítás minden szintjén, valamint az ezekre épülő jelentések és adatszolgáltatás biztosítása a Felelős Hatóság felé,

g) naprakész nyilvántartás vezetése eredményszemléletű kettős könyvvitel rendszerében, valamint ezek alapján adatszolgáltatás az éves jelentés elkészítéséhez a Felelős Hatóság részére.

17/A. §[53]

(1) Az SzKSz az Indikatív Programban rögzített keret erejéig a következő tevékenységek finanszírozására fordíthat PMC forrásokat:

a) az Indikatív Programnak és az abban rendelkezésre álló pénzügyi keretnek megfelelő közbeszerzési műszaki leírások, illetve építési tervek előkészítése, kidolgozása, illetve az ehhez kapcsolódó közbeszerzések lebonyolítása,

b) az előkészítő tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumok műszaki ellenőrzése,

c) a fejlesztési feladatok megvalósítása során a nyilvánosság biztosítása érdekében a Felelős Hatóság által meghatározott kommunikációs tevékenységek ellátása,

d) a fejlesztési források felhasználására alkalmazott munkatársakkal összefüggő személyi ráfordítások - a kapcsolódó járulékokkal együtt - kizárólag az SzKSz fejezeténél általánosan alkalmazott illetménytábla, illetve bérezési rendszer szerint,

e) a lebonyolításhoz kapcsolódó adminisztrációs költségek és a könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos költségek,

f) a fejlesztési feladatok megvalósítása során végzendő monitoring tevékenységek költségei,

g) fejlesztési feladatok megvalósításához kapcsolódó költségvizsgálatok, szakértői tevékenység és szakszerű ellenőrzés végzése,

h) ingatlan megszerzése, amennyiben az a fejlesztési tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódik és azok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges.

(2) Amennyiben az SzKSz az (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb, a program végrehajtásával összefüggő tevékenység finanszírozására kíván PMC forrást igénybe venni, ehhez a Felelős Hatóság előzetes jóváhagyását kell kérnie.

III. Fejezet

A PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSE

18. §

A fejlesztési feladatok központi költségvetési támogatásait és bevételeit (beleértve az előre nem látható, a visszafizetéshez szükséges, illetve az árfolyam-különbözet fedezésére szolgáló összegeket) az Áht. és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, a mindenkori költségvetési törvény, illetve a tervezési körirat előírásai szerint kell megtervezni.

19. §[54]

A Felelős Hatóság a fejlesztési feladatok előkészítése, valamint végrehajtása folyamán meggyőződik arról, hogy a fejlesztési feladatok finanszírozását szolgáló hazai központi költségvetési források e rendeletben, valamint a Schengen Alap támogatásból finanszírozott indikatív fejlesztési javaslatokban meghatározott időpontokban rendelkezésre fognak állni.

20. §[55]

A Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési javaslatokat a szakmai lebonyolításért felelős fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által ellenjegyzett, a központi költségvetést terhelő hazai társfinanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt kell benyújtani. A Felelős Hatóság csak olyan fejlesztési javaslatokat küldhet meg az Európai Bizottság részére, amelyeket a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyott, és amelyekre vonatkozóan a nyilatkozat rendelkezésre áll.

21. §[56]

Adott fejlesztési feladat szakmai lebonyolításáért felelős fejezet tervezi meg a költségvetési tervében a hazai társfinanszírozási összegeket a Felelős Hatósággal egyeztetett finanszírozási terv alapján. A fejezet a költségvetési tervében biztosítja, hogy adott fejlesztési feladat hazai társfinanszírozási kötelezettségeit prioritásként kezeli, mely nem jelenthet a fejezet számára a tervezési köriratban megadott kereteken túli pótlólagos finanszírozási igényt.

IV. Fejezet

VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

Pénzügyi lebonyolítás

22. §

(1)[57] Az összes jóváhagyott, az Európai Bizottság által évente egy összegben átutalt Schengen Alap támogatás fogadása a KPSZE által a Kincstárban nyitott - normál piaci feltételek mellett - kamatozó, euróban vezetett pénzforgalmi számlán történik.

(2) A Schengen Alap támogatáshoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás biztosítása a Kincstárban fejezetenként nyitott - forintban vezetett - feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlára (a továbbiakban: FEFK-számla) történik. A FEFK-számla szükség szerinti megnyitásáért a fejezetek felelősek. Adott fejlesztési feladat hazai társfinanszírozását biztosító feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlán kerül fedezésre, valamint elszámolásra a hazai társfinanszírozás összege.

(3) A (2) bekezdésben említett FEFK-számlák Schengen Alap támogatással kapcsolatos pénzügyi müveleteket alátámasztó valamennyi számlakivonatát, számlaforgalmi kimutatását a fejezet köteles a KPSZE rendelkezésére bocsátani.

(4)[58] Az (1) és (2) bekezdésben említett pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatos forgalmi jutalék elszámolása közvetlenül a központi költségvetés terhére.

23. §[59]

A Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok pénzügyi lebonyolítására - az Ámr. 70-77. §-aiban foglalt - feladatfinanszírozás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben az Európai Bizottság által támogatott fejlesztési feladatok között az Európai Bizottság jóváhagyásával átcsoportosításra kerül sor, akkor a fejezet(ek) a Felelős Hatóság tájékoztatása alapján köteles(ek) a feladatfinanszírozási okmányokban a bekövetkezett változásokat átvezetni.

24. §

A KPSZE

a)[60] megnyitja és rendelkezik a Schengen Alap támogatás kamatozó, euróban vezetett pénzforgalmi számlája felett,

b)[61] gondoskodik a SzKSzek által benyújtott kifizetésekhez szükséges dokumentumok ellenőrzését és jóváhagyását követően az igényelt Schengen Alap támogatás átutalásának indításáról (devizában történő kifizetés esetén közvetlenül a szállító javára, forintban történő kifizetés esetén az adott fejezet FEFK-számlája javára),

c)[62] felelős a Schengen Alap támogatás felhasználásának elszámolásáért a Felelős Hatóság felé.

25. §[63]

A SzKSz

a) rendelkezik a saját hatáskörükbe tartozó fejlesztési feladatok hazai társfinanszírozását biztosító FEFK-számla felett,

b)[64] az SzKSz vagy a Végső Kedvezményezett nevére kiállított szállító által benyújtott számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatokat (Szakmai Projektfelelős által igazolt számlamásolatok, devizaátutalási megbízás, kiegészítő szelvény, és forintban történő kifizetés esetén a PF-1 átutalási megbízás) benyújtja a KPSZE felé, figyelembe véve a számlák fizetési határidejét,

c) nyilvántartja a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok teljesített kifizetéseit, beleértve a kapcsolódó hazai társfinanszírozásból származó összegek adatait is,

d) havi rendszerességgel pénzügyi jelentést készít a fejlesztési feladatok pénzügyi helyzetét illetően a hazai társfinanszírozás tekintetében, valamint benyújtja azt a KPSZE felé a meghatározott határidőre, a benyújtást megelőző hónapra vonatkozó adatokkal.

26. §

A fejezet - az Ámr. vonatkozó előírásai alapján - felelős a feladatfinanszírozási okmányok időben történő benyújtásáért a Kincstár felé.

27. §[65]

Minden, az Európai Bizottság és a Felelős Hatóság által kért adatot, információt a SzKSz - ha az említett felek másképp nem rendelkeznek - legkésőbb 10 munkanapon belül rendelkezésre bocsát, szükség esetén nyilvántartásaiba betekintést biztosít.

Költségigazolási tevékenység

28. §[66]

(1)[67] A közösségi előírásokkal összhangban a végső elszámoláskor a költségnyilatkozat pontosságát és megfelelőségét, a fejlesztési feladatok lebonyolításában részt vevő szervek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, továbbá utóbbiak jogszabályi előírásokkal és a közösségi politikákkal való összhangját az EUTAF igazolja.

(2)[68] A végső elszámolást a KPSZE a programzárást követő 2 hónapon belül megküldi az EUTAF részére, amely ezt követő 2 hónapon belül elkészíti a végső költségigazolást, és megküldi a Felelős Hatóság részére.

28/A. §[69]

(1)[70] A végső elszámoláshoz kapcsolódó költségigazolási tevékenységet megelőzően az EUTAF évente igazolja a költségnyilatkozatok pontosságát és megfelelőségét. Az éves költségigazolást a Felelős Hatóság az éves időközi jelentés részeként továbbítja az Európai Bizottság részére.

(2)[71] Az éves költségigazolási tevékenység elvégzéséhez a fejlesztési források tekintetében a KPSZE, saját Logisztikai és Működési Költségeik vonatkozásában pedig a KPSZE és az SzKSz-ek állítják ki az éves költségnyilatkozatokat a pénzügyi év befejezését követő 2 hónapon belül és megküldik az EUTAF részére. Az EUTAF ezt követő 2 hónapon belül elkészíti a költségigazolást, és továbbítja a Felelős Hatóság részére.

29. §[72]

A végső elszámolás alátámasztásához és az igazolás, valamint az éves költségigazolás kiállításához az EUTAF jogosult kiegészítő információ kérésére a Felelős Hatóságtól, a KPSZE-től és az SzKSz-ektől, melyet azok kötelesek rendelkezésre bocsátani.

V. Fejezet

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FELÉ TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁST SZOLGÁLÓ KÖNYVVEZETÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

30. §

(1) A Schengen Alap támogatással kapcsolatos, az Európai Bizottság felé történő elszámolást szolgáló könyvvezetési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségnek az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással kell eleget tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást a Számviteli törvényben foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.

(3)[73] A SzKSzek, illetve a felügyeletüket ellátó fejezet az államháztartási pénzügyi információs rendszer működtetéséhez és a zárszámadás összeállításához szükséges adatokat az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetés kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, illetve a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló

240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésével biztosítják.

(4) A számviteli nyilvántartás vezetésére olyan számviteli szoftvert kell alkalmazni, amelyben a követelések és kötelezettségek analitikus nyilvántartása a főkönyvi nyilvántartáshoz integráltan kapcsolódik, vagyis az analitikus tételek egyidejűleg, egy adatrögzítéssel bekerülnek az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásba is. Ezzel kell biztosítani a főkönyvi és analitikus nyilvántartások automatikus számszaki egyezőségét.

31. §

(1) A 30. § (1) szerinti elkülönített számviteli nyilvántartás a KPSZE-nél a Schengen Alap támogatás és a hazai társfinanszírozás elszámolására vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) A KPSZE-nek részletes az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására elkülönített, részletes számviteli eljárásrendet kell készítenie a Schengen Alap támogatással kapcsolatos elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvvezetés szabályaira vonatkozóan, amelynek részei:

a) számviteli folyamatok eljárási rendje;

b) számviteli politika, számlatükör, számlarend;

c) bizonylati album.

(3) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a KPSZE vezetője felelős.

(4) A számviteli nyilvántartások vezetésének irányítására olyan legalább 3 éves számviteli gyakorlattal rendelkező szakembert kell alkalmazni, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy ezzel egyenértékű képesítéssel rendelkezik, valamint szerepel a Számviteli tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és ennek megfelelően rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) .

32. §

(1)[74] Az Európai Közösségek által igényelt évközi adatszolgáltatásokat és éves pénzügyi jelentést a KPSZE az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján, valamint a SzKSzek nyilvántartásaiból nyert, általuk a KPSZE számára megküldött adatok (hazai társfinanszírozás) felhasználásával készíti el.

(2) A KPSZE az elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során köteles gondoskodni arról, hogy az alábbi információk folyamatosan rendelkezésre álljanak:

a) a Schengen Alap támogatás összege az Európai Bizottságtól történő beérkezésétől a fejlesztési feladatonkénti felhasználásig és a végső elszámolásig,

b)[75] a megnyitott pénzforgalmi számlák forgalma,

c) a követelések és kötelezettségek,

d)[76] a megkötött szállítói szerződések és a vonatkozó teljesítések nyilvántartása.

33. §

(1) A KPSZE-nél vezetett elkülönített számviteli nyilvántartásnak biztosítania kell a Schengen Alap támogatás és a hazai társfinanszírozás felhasználásának nyomon követését.

(2)[77] A SzKSzeknek a KPSZE által kért rendszeres és soron kívüli adatszolgáltatásokat a KPSZE által megadott határidőre teljesíteniük kell.

34. §

A KPSZE számviteli nyilvántartásaiban szereplő hazai társfinanszírozásra vonatkozó kifizetések összegét legalább negyedévente tételesen egyeztetni kell a társfinanszírozást biztosító fejezetek államháztartási könyvvezetéséből származó kifizetési adatokkal.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS

Pénzügyi irányítás és ellenőrzés

35. §

(1) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint az Ámr. előírásai az irányadók, az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel.

(2)[78] A Felelős Hatóság, a KPSZE és a SzKSzek

a) olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert alakítanak ki és működtetnek, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes, az információk pontosak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak,

b) a tervezés, pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés feladatait funkcionálisan elkülönítik, ezen feladatok megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzataikban gondoskodnak,

c)[79] a tervezés, pályáztatás, szerződéskötés, pénzügyi lebonyolítás, számviteli nyilvántartás és beszámolás folyamataiban biztosítják a négy szem elvének érvényesülését,

d) gondoskodnak az ellenőrzési nyomvonal kialakításáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

e)[80] olyan eljárásokat működtetnek, melyek biztosítják az elszámolható költségek nemzeti és közösségi jogszabályokkal való összhangjának folyamatos ellenőrzését, a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, a szükséges korrekciók megtételét és a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtását.

36. §

(1)[81] A közbeszerzési eljárás során, valamint a kifizetések teljesítését megelőzően a KPSZE-nek ellenőriznie kell, hogy azok a közösségi politikákkal összhangban vannak, továbbá megfelelnek-e

a) a versenypolitikai szabályoknak,

b) az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak (beleértve a támogatások halmozódására vonatkozó szabályokat is),

c) a támogathatósági követelményeknek,

d) a közbeszerzésre vonatkozó előírásoknak,

e) a környezetvédelemre, esélyegyenlőségre, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó előírásoknak.

(2)[82] A pénzügyi lebonyolítás során kockázatelemzés alapján a Szakmai Projektfelelősnek biztosítania kell a kifizetéseket megelőző helyszíni ellenőrzések lefolytatását, melynek keretében ellenőrizni kell a Schengen Alap támogatások megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla összhangban van a szerződéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével.

37. §

(1) A Schengen Alap támogatás felhasználásában érintett szervek kötelesek a felhasználással kapcsolatos dokumentumokat a program Európai Bizottság által történő végső pénzügyi lezárását követő legalább 3 évig megőrizni, figyelembe véve a számviteli jogszabályok előírásait is.

(2) A szállítói szerződésekben külön pontban szerepeltetni kell a vonatkozó jogszabályokban előírt dokumentációs és megőrzési kötelezettséget, illetve az azoknak, valamint a szerződés megsértése esetén alkalmazásra kerülő szankciókat (pl. visszafizetés) .

Belső ellenőrzés

38. §

(1) A belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, az e fejezetben foglalt kiegészítéssel.

(2)[83] A Felelős Hatóság, a KPSZE, valamint a SzKSzek működésének belső ellenőrzését biztosítani kell. A belső ellenőrzési egységek az ellenőrzési jelentéseket kötelesek megküldeni a Felelős Hatóság vezetőjének is.

10%-os ellenőrzések

39. §

(1)[84] Az EUTAF elvégzi a műveletek mintavételen alapuló - a Schengen Alap menedzsmentjéről és monitoringjárói szóló bizottsági határozat szerinti - 10%-os ellenőrzéseket.

(2)[85] Az EUTAF-nak ellenőrzései során legalább az alábbiakat kell vizsgálnia:

a) a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek gyakorlati megvalósítását és működésük hatékonyságát;

b) a számviteli nyilvántartásokban a kiválasztott számlák esetében egyeznek-e az adatok a KPSZE-nél, a SzKSzeknél és a szállítóknál;

c) az ellenőrzési nyomvonal kielégítő voltát;

d) megfelelő számú egyedi kiadási tétel típusának és ütemezési időpontjának a közösségi követelményeknek, a müveletek jóváhagyott leírásának, valamint a ténylegesen elvégzett munkának való megfelelőségét;

e) az egyes müveletek tényleges vagy szándékolt hasznosításának az Indikatív Programban leírt célokkal való megfelelőségét;

f) a Schengen Alap támogatás előírt mérték szerinti folyósítását, késedelem és levonás nélküli tényleges átutalásának megtörténtét a szállítók felé.

(3)[86] Az EUTAF a 10%-os ellenőrzésekről éves összesített ellenőrzési jelentést készít, mely tartalmazza az elvégzett kockázatelemzés leírását és a minták kiválasztásának indoklását is.

(4)[87] Az éves összesített ellenőrzési jelentést az EUTAF elnöke minden évben február 28-ig megküldi az ÁBPE Tárcaközi Bizottság részére. Az ÁBPE Tárcaközi Bizottság a jelentést 30 napon belül megtárgyalja. A végleges összesített ellenőrzési jelentés elkészítésénél figyelembe kell venni az ÁBPE Tárcaközi Bizottság véleményét. A végleges éves összesített ellenőrzési jelentést az államháztartásért felelős miniszter megküldi a Felelős Hatóság részére. A Felelős Hatóság az éves összesített ellenőrzési jelentést, az éves időközi jelentés részeként, az Európai Bizottság által az adott évre meghatározott határidőre megküldi az Európai Bizottság részére.

Ellenőrzési megállapítások és nyilvántartás

40. §

(1) Az ellenőrzési megállapításoknak ki kell terjedni az esetlegesen feltárt problémák rendszer jellegére, ennek okaira, az ehhez kapcsolódó intézkedések megtételének szükségességére.

(2) Az e rendeletben nevesített ellenőrzést végző szervezetek

a) nyomon követik a feltárt hiányosságok kapcsán elvégzeit pénzügyi korrekciók megfelelőségét és az esetleges rendszerjellegű hibák kiküszöbölése érdekében megtett intézkedéseket;

b) gondoskodnak az ellenőrzési jelentések alapján elkészített intézkedési tervek és az azokban megfogalmazott intézkedések megvalósítását tartalmazó nyilvántartások vezetéséről;

c) biztosítják az ellenőrzési dokumentáció teljességét a programnak az Európai Bizottsággal történő végső pénzügyi lezárását követően legalább 3 évig, figyelembe véve a Számviteli tv. előírásait is.

VII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

41. §

(1)[88] A szabálytalanságok felfedése, megfelelő kezelése és jelentése érdekében a Felelős Hatóság, a KPSZE, valamint a SzKSzek kijelölnek egy szervezeti egységet vagy személyt, amely vagy aki felelős:

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáért,

b) a szabálytalanságok kivizsgálására és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat elkészítéséért,

c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért,

d) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáért.

(2)[89] A szabálytalansági jelentési rendszer koordinációjáért - amely biztosítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos információáramlást, a szükséges tájékozottságot és a problémák egységes kezelését - a Felelős Hatóság a felelős.

(3) A szabálytalanságokkal kapcsolatos teendőket az egyes szervezetek eljárásrendjük önálló fejezeteként kötelesek részletesen szabályozni.

42. §

(1)[90] A fejlesztési feladatok lebonyolítása során a KPSZE és az SzKSz-ek a tapasztalt szabálytalanságokról, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő egyéb tevékenységekről vagy azok alapos gyanújáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodáját (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda), továbbá intézkedni:[91]

a) a fejlesztési feladatok előírásai szerinti, illetve a szabályszerű lebonyolítás érdekében szükséges korrekciók-ról,

b) a személyi felelősség megállapításáról,

c) a szabálytalansággal érintett összegnek a szabálytalanság felfedezésétől számított két hónapon belüli behajtásáról.

(2)[92] A KPSZE és az SzKSz vezetője a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről azonnal kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és az OLAF Koordinációs Irodát.

(3)[93] A Felelős Hatóságnál, a KPSZE-nél, valamint az SzKSz-eknél alkalmazott köztisztviselőknek, illetőleg más alkalmazásban álló, a közbeszerzési eljárás alkalmával beérkezett ajánlatok elbírálásában részt vevő minden személynek összeférhetetlenségi és pártatlansági nyilatkozatot kell tennie.

(4)[94] A felelős hatóság jogosult bármikor információt kérni a KPSZE-től, valamint a SzKSzektől a Schengen Alap támogatás felhasználásával kapcsolatban. A KPSZE és a SzKSzek kötelesek megadni ezen információt a felelős hatóságnak.

(5)[95] A KPSZE és az SzKSz vezetője a tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, akkor ennek tényéről negyedévente jelentés formájában értesíti a Felelős Hatóság vezetőjét.

(6)[96] A KPSZE és a SzKSzek vezetője negyedévente tájékoztatják a Felelős Hatóság vezetőjét a behajtott összegek újrafelhasználásának módjáról.

43. §

(1) Szabálytalanság esetén alkalmazható szankciók:

a) a folyósítás felfüggesztése,

b) a szállítói szerződés felmondása és a kifizetett támogatási összeg teljes egészének vagy egy részének visszafizettetése,

c) a szállítói szerződéstől való elállás,

d) a szállító valamennyi támogatási rendszerből történő kizárása,

e) a büntető-, polgári jogi és fegyelmi eljárások kezdeményezése.

(2)[97] Az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt szankciók foganatosításáért a Felelős Hatóság a felelős.

(3)[98] Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt szankciókat a felelős hatóság, a KPSZE és a SzKSzek vezetői kezdeményezik az illetékes hatóságoknál, illetve bíróságokon.

44. §

(1)[99] Minden negyedévet követő két hónapon belül a Felelős Hatóság a fejlesztési feladatok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyó államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, ennek tényéről köteles jelentést küldeni a határrendészetért felelős miniszter és - az OLAF Koordinációs Irodán keresztül - az Európai Bizottság és az EU Csaláselleni Hivatala (OLAF) részére.

(2)[100] A Felelős Hatóság jelentésének alapját a KPSZE és a SzKSzek vezetői által benyújtott negyedéves jelentések adják.

45. §[101]

A közbeszerzési ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásokban - kivéve, amennyiben központi költségvetési szerv a szállító -jelezni kell és a szállítói szerződésnek tartalmaznia kell megfelelő, a teljesítési készséget fokozó szerződést biztosító mellékkötelezettségeket a szabálytalanságok elkerülése érdekében, továbbá megfelelő szerződéses biztosítékokat, amelyek szabálytalanság vagy eltérés esetén a kielégítés alapjául szolgálhatnak.

46. §

A szállító köteles belső szabályozásában és szerződéseiben a személyi és anyagi felelősséget meghatározni.

47. §[102]

A Kincstár által működtetett monitoring rendszer a SzKSzek adatszolgáltatása alapján az Ámr. VIII. fejezetében foglaltak szerint látja el feladatait.

48. §

(1)[103] A Felelős Hatóság kezdeményezésére a SzKSzek intézkednek a Schengen Alap támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan utalásból, illetve felhasználásból eredő összegének visszautalásáról a KPSZE euró számlájára.

(2)[104] A Felelős Hatóság kezdeményezésére a KPSZE intézkedik a visszafizetendő Schengen Alap támogatás összegének és nettó kamatának (kamatból levonva a bankköltség) az Európai Bizottság felé történő mielőbbi visszautalásáról.

(3)[105] Amennyiben a Felelős Hatóság kezdeményezésére SzKSzek visszafizetésre vonatkozó intézkedése eredménytelennek bizonyul, a szabálytalanul vagy jogtalanul felhasznált Schengen Alap támogatás visszautalásáról a KPSZE euró számlája javára a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok hazai társfinanszírozási részét biztosító fejezet köteles gondoskodni a fejezet költségvetésének terhére.

(4)[106] Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg 2 hónapon belüli behajtása sikertelennek bizonyul, az összeget a fejlesztési feladat szakmai lebonyolításáért felelős fejezet költségvetésének terhére kell elszámolni. Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra kerül, a SzKSz gondoskodik annak a fejlesztési feladat szakmai lebonyolításáért felelős fejezet költségvetése részére történő visszatérítéséről.

49. §

(1)[107] A Schengen Alap támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásából eredő felelősség a SzKSzet, a visszafizetendő összeg az adott fejlesztési feladat szakmai lebonyolításáért felelős fejezetet, illetve annak jogutódját terheli.

(2)[108] A Felelős Hatóság vezetője köteles tájékoztatni

a)[109] minden esetben a SzKSz és a KPSZE vezetőjét a visszafizetési felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, továbbá

b) a visszafizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a Kormányt is, amennyiben a visszafizetési felszólításban szereplő összeg meghaladja az 1 000 000 eurót.

(3)[110] Amennyiben a visszafizetési felszólítást az Európai Bizottsággal szemben a Felelős Hatóság vezetője vitatja,

a)[111] a vita rendezésének - és a SzKSz és a KPSZE vezetőjének folyamatos tájékoztatása melletti - felelőssége és költségei is őt terhelik;

b) az 1 000 000 eurót meghaladó visszafizetési felszólítások esetén köteles döntést kérni a Kormánytól a vita rendezésének módjáról.

(4) Amennyiben a visszafizetési kötelezettség a KPSZE-nek felróható okból keletkezett, akkor a KPSZE felügyeletét ellátó szerv köteles haladéktalanul intézkedni az elszámolásról és a pénzügyi rendezésről az (1) bekezdésben meghatározott, Európai Bizottság felé való visszafizetési kötelezettséget teljesített szerv részére.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Európai Unió jogának való megfelelés

50. §[112]

E rendelet a Schengen Alap lebonyolítását szabályozó "a Schengeni Támogatás igazgatásáról és felügyeletéről" szóló C(248) 2004 számú Bizottsági Határozatnak való megfelelést szolgálja.

51. §

(1) Ez a rendelet a Schengen Alap menedzsmentjéről és monitoringjáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[113]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök