210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet

az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a következő rendeletet alkotja:

A Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jogállása

1. §[1] Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

A Főigazgatóság szervezete, vezetője

2. § (1)[2] A Főigazgatóságot főigazgató vezeti. A főigazgató vezetői megbízatása határozatlan időre szól.

(2) Főigazgatóvá legalább 5 éves közigazgatási és az uniós támogatások ellenőrzésével kapcsolatos legalább 5 éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(3)[3] A főigazgatót feladatai ellátásában főigazgató-helyettes segíti, akit a főigazgató nevez ki és ment fel.

(4)[4] A Főigazgatóság alkalmazottai kormánytisztviselők, felettük a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

(5) A Főigazgatóságon igazgatóságok működnek.

A Főigazgatóság feladatai

3. § A Főigazgatóság ellátja

a)[5] az Európai Unió 4. §-ban meghatározott pénzügyi alapjai tekintetében az ellenőrzési, audithatósági és auditszervi feladatokat,

b) az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások Kormány által meghatározott ellenőrzési feladatait.

3/A. §[6] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervként a Kormány a Főigazgatóságot jelöli ki.

3/B. §[7] A Főigazgatóság ellátja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben meghatározott, a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat.

A Főigazgatóság ellenőrzési, hatósági, audithatósági és auditszervi feladatai[8]

4. § (1) A Főigazgatóság ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott - külön kormányrendeletben részletezett - ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007-2013 közötti programozási időszak tekintetében.

(2)[9]

(2a)[10] A Főigazgatóság ellátja a 2014-2020 közötti programozási időszak tekintetében

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alappal, a Kohéziós Alappal, a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alappal, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal,

b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,

c) a Belső Biztonsági Alappal,

d) a transznacionális Duna Programmal,

e) az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programmal,

f) az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Programmal,

g) az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködés Programmal,

h)[11] a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programmal

kapcsolatos audit hatósági feladatokat.[12]

(2b)[13] A Főigazgatóság ellátja a 2021-2027 programozási időszak tekintetében

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal,

b) az Európai Szociális Alap Plusszal,

c) a Kohéziós Alappal,

d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alappal,

e) az Igazságos Átmeneti Alappal,

f) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,

g) a Belső Biztonsági Alappal és

h) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközzel

kapcsolatos audithatósági feladatokat.

(3)[14]

(4)[15] A Főigazgatóság ellátja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

(5)[16] A Főigazgatóság ellátja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz audithatósági feladatait.

(6)[17] A Főigazgatóság ellátja a Brexit Alkalmazkodási Tartalékkal kapcsolatos auditszervi feladatokat.

A Főigazgatóság egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai

5. §[18] A Főigazgatóság - külön jogszabály szerint - ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások Kormány által meghatározott ellenőrzési feladatait, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat. Így elvégzi különösen[19]

a)[20]

b)[21]

c)[22]

d) az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket;

e) az európai területi együttműködési programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket;

f) a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos ellenőrzéseket;

g) a Svájci-Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat

h) az Európai Unió Szolidaritási Alapjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

i)[23]

Az európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzésének eljárásrendje

6. §[24] (1) A Főigazgatóság az európai uniós és a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint elkészített, a Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

(2) Az ellenőrzési tevékenysége kapcsán a Főigazgatóság funkcionális függetlenséggel rendelkezik, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az ellenőrzési stratégiák és az éves ellenőrzési tervek kidolgozása,

b) az ellenőrzési programok elkészítése és végrehajtása,

c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,

d) a megállapítások, következtetések és javaslatok kidolgozása,

e)[25] az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok megállapítása,

f) az ellenőrzési jelentések, az éves ellenőrzési jelentések és a záró ellenőrzési jelentések elkészítése,

g) az éves vélemények, valamint a zárónyilatkozatok kiadása.

h)[26] humánpolitikai döntések (ide nem értve létszámkeret meghatározását), valamint

i)[27] az informatikai alkalmazások kiválasztása, fejlesztése.

6/A. §[28]

7. § (1) A Főigazgatóság ellenőrei megbízólevél alapján végzik ellenőrzéseiket.

(2) A Főigazgatóság ellenőrei az alábbiakra jogosultak:

a) az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére;

b)[29] az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minősített adatot, adó- és üzleti vagy egyéb titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni;

c)[30] az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és az ellenőrzéssel érintett kérdésben eljáró alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni;

d) az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől;

e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.

(3) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen:

a) az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata);

b) a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a "másolat" szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal mindenben megegyezik;

c) a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a "kivonat" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza;

d) a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a "tanúsítvány" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült;

e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szervezet illetékes vezetője (alkalmazottja) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja;

f) fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására. A fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervezetnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével;

g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés;

h) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen valamilyen tényállást közöl;

i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.

(4) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.

8. § (1)[31] A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább öt nappal megelőzően, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Ennek keretében a vizsgálatvezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, a jogszabályi felhatalmazásról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a vizsgálatvezető dönt.

(2) A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek.

(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet vezetőjétől szükség esetén teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

9. § (1) Az ellenőrzést a főigazgató megszakíthatja, amennyiben a Főigazgatóságnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van.

(2) Az ellenőrzést a főigazgató felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenőrzött szervezet jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.

(3)[32] A főigazgató az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén elektronikus alkalmazáson keresztül, valamint írásban tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét, melyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály megszüntetésére.

10. § (1) Az ellenőrzésekről - megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó - ellenőrzési jelentés készül, melynek tervezetét a Főigazgatóság megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz. Több ellenőrzött szervezetet érintő ellenőrzés esetén a Főigazgatóság a tervezetnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.

(2)[33] A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az (1) bekezdésben meghatározottak kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt - rendszerellenőrzés esetén huszonkét - napon belül megküldeni a Főigazgatóság részére. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni, melyre a záradékban fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét.

(3)[34] Ha az ellenőrzött a rá vonatkozó megállapítást, következtetést vagy javaslatot vitatja, megbeszélést lehet - rendszerellenőrzés esetén kell - tartani.

(4)[35] Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről megbeszélés esetén a megbeszéléstől, megbeszélés hiányában az észrevételek beérkezésétől számított nyolc napon belül az érintetteknek tájékoztatást ad, és az el nem fogadott észrevételeket indokolja.

(5) Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a vizsgálatvezető a jelentést módosítja.

(6)[36]

(7) Az ellenőrzési jelentés az (1)-(6) bekezdésben meghatározott eljárást követően lezárásra kerül, a jelentést a főigazgató megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének.

10/A. §[37]

11. § (1)[38] Az ellenőrzött szervezet vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a vizsgálatvezető ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.

(2)[39]

(3)[40]

(4)[41]

(5) Az ellenőrzött szervezet vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.

12. §[42]

13. §[43] (1)[44] Az ellenőrzött szerv vezetője minden év november 30-áig tájékoztatást ad a főigazgató részére a Főigazgatóság ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről a megvalósítást alátámasztó dokumentumok csatolásával.

(2)[45]

(3)[46]

Közös ellenőrzések

14. § (1) A Főigazgatóság nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a nemzetközi és európai uniós támogatások tekintetében közös ellenőrzéseket végezhet a szerződésben vagy megállapodásban meghatározott szervezettel.

(2) Közös ellenőrzések során az ellenőrzésben részt vevő ellenőrzési szervezetek mindegyike önálló ellenőrzési jelentést készít. A közös ellenőrzésekben részt vevő szervezetek vezetői előzetes egyeztetés után ettől eltérően dönthetnek.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(2) A Főigazgatóság - mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalból kiválással létrejövő szervezet - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogutódjának minősül a 4-5. §-okban meghatározott feladatok és az azokhoz kapcsolódó foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében.

(3)[47]

(4)[48]

(5)[49]

(6)[50]

(7)[51]

(8)[52]

(9)[53]

(10)[54]

16. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek és határozatok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

b)[55]

c)[56]

d)[57]

e)[58]

f)[59]

g)[60]

h)[61]

i)[62]

j)[63] az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;

k)[64] a Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről.

l)[65] az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 24-i 2021/1060/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról;

m)[66] az Európai Parlament és a Tanács 2021. február 12-i 2021/241/EU rendelete a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról;

n)[67] az Európai Parlament és a Tanács 2021. október 6-i 2021/1755/EU rendelete a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök