103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1.[1] Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, az építésügyi igazgatási szakértői, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenységek külön jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása;

2.[2] Szakmai továbbképzés: szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező természetes személy szakmagyakorlási tevékenysége folytatásához szükséges jogszabályi és szakmai ismeretanyag bővítésére szolgáló folyamatos képzés (a továbbiakban: továbbképzés);

3.[3] Továbbképzési időszak: öt év, a 9. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerinti kivétellel;

4. Tanfolyamszervező: a 3. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott intézmények, szervezetek;

5. Továbbképzés értéke: a 3. § (1) bekezdése szerinti tartalmú továbbképzések szakbizottságok által megállapított óra vagy pont értéke.

2. §

(1) A szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: szakmagyakorló) a továbbképzési időszak alatt - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -a 3. § rendelkezéseinek megfelelő továbbképzésen vesz részt.

(2) A továbbképzési kötelezettség alól mentesül

a)[4] a külön jogszabály szerint elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és

b) a szakmagyakorlást külön jogszabályban meghatározott eseti engedéllyel folytató személy.

3. §

(1) A továbbképzés tartalma kötelező és szabadon választható témakörökből áll.

(2)[5] A - (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a kötelező továbbképzés

a) formája tanfolyam,

b) tartalma a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek,

c) időigénye továbbképzési időszakonként legalább 10 és legfeljebb 20 óra.

(3)[6] Kötelező tanfolyamot szervezhet a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó műszaki felsőoktatási intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, illetve az építésügyi igazgatási szakértők tekintetében a miniszter.

(4) A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet

a) szakmai tanfolyam;

b) szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés;

c) szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként;

d) szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként;

e) szakmai tanulmányúton való részvétel;

f) az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység;

g) szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése;

h) országos tervpályázaton való eredményes részvétel (helyezés, megvétel) .

i)[7] a tervtanács által elfogadásra ajánlott és építési engedélyt kapott terv elkészítése.

(5) A szabadon választható témakörökben tanfolyamot a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően szakmai kamarák is szervezhetnek.

(6) A (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamon történő részvétel távoktatási formában is teljesíthető.

(7)[8] A külön jogszabály szerint a területi építész kamaráknál építészeti-műszaki tervezési jogosultságot szerzett szakmagyakorlók a (2) bekezdésben előírtakat a szakmagyakorlási jogosultság megállapítását követő első továbbképzési időszakban, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül teljesítik oly módon, hogy a tanfolyam - a 3. melléklet szerinti követelmények ismeretét igazoló - beszámolóval zárul.

(8)[9] A (7) bekezdés szerinti beszámoló eljárási rendjére az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabály jogosultsági vizsga szervezésére vonatkozó rendelkezései az irányadók.

4. §

(1)[10] A továbbképzések központi koordináló, szakmai irányító, felügyelő és ellenőrző, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az ügydöntő hatáskört az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2)[11] A miniszter[12]

a) a szakmagyakorlási jogosultság szakterülete szerinti miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) javaslatai, állásfoglalása alapján érvényre juttatja a szakmagyakorlásra vonatkozó jogszabályi követelményeket (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre, továbbá az akadálymentes épített környezetre vonatkozó követelményeket is);

b) figyelemmel kíséri, felügyeli és szakmailag irányítja a továbbképzési rendszer működését;

c) ellenőrzi a szakmai kamara e rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtását;

d) ellenőrzi a szakbizottságok nyilvántartása és a beszámolója alapján az általuk értékelt, jóváhagyott továbbképzéseket, a teljesített adatszolgáltatást és a szakbizottságok működését;

e) dönt a tanfolyamszervező és a szakbizottság, valamint a szakmagyakorló és a szakbizottság között kialakult vitás kérdésekben.

5. §

(1) A továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: szakmai kamara) szervezi valamennyi szakmagyakorlási jogosultság esetében, az 1. melléklet szerinti megosztásban.

(2) A szakmai kamara a továbbképzések szervezésére - a szakmagyakorlási jogosultság, illetve szakterület szerinti összetételű - szakbizottságokat (a továbbiakban: szakbizottság) működtet, amely

a)[13] évente, legkésőbb március 1-jéig, a szakterület szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve a miniszter egyetértésével meghatározza a 3. § (2) bekezdése szerinti kötelező továbbképzések témakörét, követelményét, óraszámát, elkülönítve a szakmai vagy jogosultsági vizsgával rendelkező és nem rendelkező szakmagyakorlóknak a követelményrendszerét;

b)[14] évente, legkésőbb március 1-jéig, a miniszter javaslatainak figyelembevételével meghatározza a 3. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti szabadon választható szakmai tanfolyamok témakörét, követelményét;

c) jóváhagyja és értékeli az a)-b) pontok szerinti, a tanfolyamszervezők által előkészített tanfolyamok programját és hozzárendeli a legszükségesebb mértékű óraszámot vagy pontértéket;

d)[15] meghatározza a szakmagyakorlók által előterjesztett, a 3. § (4) bekezdésének c)-i) pontja szerinti témakörök pontértékét;

e) vezeti a továbbképzések nyilvántartását;

f)[16] a tárgyévet követő év február 1-jéig a szakmai kamara előterjesztésében írásban beszámol a miniszternek a tárgyévi továbbképzésekről.

(3)[17] A szakbizottság legfeljebb hét tagú, elnöke a szakmai kamara képviselője, két tagját a szakmai kamara jelöli ki, további tagjai a szakterület szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve a felsőoktatási intézmények, valamint a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri szakmagyakorlás esetén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. vezetője által megbízott személyek.

6. §

(1)[18] A szakbizottság üléseit az elnök a tervezett napirendi pontok megjelölésével hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén a jelenlévők által megválasztott levezető elnök helyettesíti, teljes jogkörrel. A szakbizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(2) A szakbizottság titkársági, ügyviteli feladatainak ellátásáról a szakmai kamara gondoskodik.

7. §

(1) A szakmai kamara a szakbizottság 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti döntéseit pályázati felhívás keretében, az 5. § (2) bekezdésének c)-d) pontja szerinti döntéseket elektronikus honlapján és hivatalos szakmai lapjában 30 napon belül meghirdeti. A szakmai kamara a szakbizottság döntéseiről a (2) bekezdés szerinti tartalommal naprakész nyilvántartást vezet.

(2) Az 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti pályázati felhívásra a tanfolyamszervező továbbképzési programot nyújt be. A programnak tartalmaznia kell a továbbképzés[19]

a) címét, formáját, célcsoportját (a továbbképzésben érintett jogosultsági szakterületet);

b) részletes szakmai tartalmát, így különösen előadóit, szervezőjét;

c) helyét és módját, idejét, díját;

d) a jelentkezési határidejét és a jelentkezés helyét.

A szakbizottság a program tartalmára további követelményeket állapíthat meg.

(3) A 3. § (4) bekezdésének b)-h) pontjaiban meghatározott továbbképzési tevékenységek értékelését a 9. § (3)-(4) bekezdésében és a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakmagyakorló kérelmezheti a szakbizottságtól. A kérelemnek a (2) bekezdés a)-b) pontjait tartalmaznia kell.

8. §

(1)[20] A tanfolyamszervező igazolást állít ki a tanfolyam résztvevője számára. Ezen igazolást haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül kell a résztvevőnek átadni. A szakmagyakorló ezen igazolást köteles megőrizni, és a névjegyzéket vezető szerv kérésére bemutatni.

(2)[21] A tanfolyamszervező az (1) bekezdés szerinti igazolást a továbbképzést követő tíz napon belül megküldi a névjegyzékét vezető szervnek.

9. §

(1)[22] Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)[23]

(3)[24] Az első továbbképzési időszak 2007. január 1-jén kezdődik. A kötelező tartalmú továbbképzést teljeskö-rűen, a szabadon választható tartalmú továbbképzést pedig időarányosan, legalább egy évre vonatkozóan kell teljesítenie annak a szakmagyakorlónak, akinek a szakmagyakorlási jogosultsága érvényességének megújítása 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes.

(4)[25]

10. §[26]

11. §[27]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1.melléklet a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

Továbbképzés szervezője

A továbbképzés szervezője az alábbi szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók esetében a Magyar Mérnöki Kamara:

- a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő);

- a felvonó- és mozgólépcső-ellenőr;

- a szakterület szerint a Magyar Mérnöki Kamara illetékességi körébe tartozó szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr, illetve felelős műszaki vezető.

A továbbképzés szervezője az alábbi szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók esetében a Magyar Építész Kamara:

- a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő);[28]

- a szakterület szerint a Magyar Építész Kamara illetékességi körébe tartozó szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr, illetve felelős műszaki vezető.

2. melléklet a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

Szabadon választható témakörök pontértékei

A továbbképzési időszak alatt a szabadon választható témakörökben a szakmagyakorlónak legalább 20 pontot, a továbbképzést időarányosan teljesítő esetében évente legalább 4 pontot kell teljesíteni az alábbiak figyelembevételével:

- szakmai tanfolyam alkalmanként legfeljebb 10 pont;

- szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó felsőfokú, legalább négy féléves posztgraduális képzés (a településtervezők esetében a jogosultság feltételeként szabott egyetemi szintű posztgraduális képzésen felüli képzés) 20 pont;

- szakmai tevékenységért kapott Kossuth-díj, továbbá Széchenyi-díj 20 pont, egyéb szakmai díj legfeljebb 10 pont;

- szakirányú tevékenységben szerzett PhD vagy DLA cím elnyerése 20 pont;

- hazai vagy külföldi szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként alkalmanként legfeljebb 3 pont;

- hazai vagy külföldi szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként alkalmanként legfeljebb 5 pont;

- szakmai tanulmányúton való részvétel beszámolóval történő igazolása alkalmanként legfeljebb 3 pont;

- szakmai publikáció (szakmai cikk) közzététele szakmai folyóiratban alkalmanként legfeljebb: önálló szerzőként 3 pont, társszerzőként 1 pont;

- opponensi tevékenység PhD vagy DLA szakirányú szakdolgozat esetén 2 pont;

- PhD témavezetés a jelölt sikeres védése idején 3 pont;

- tudományos szakkönyv, egyetemi, főiskolai jegyzet vagy más oktatási anyag készítése szerzőként legfeljebb 10 pont, társszerzőként legfeljebb 5 pont, a könyv szerkesztési munkájáért legfeljebb 5 pont;

- az adott szakterületen, nem főtevékenységként végzett oktatói tevékenység tanulmányi félévenként legfeljebb 2 pont;

- országos tervpályázaton való eredményes részvétel legfeljebb 5 pont.

- tervtanács által elfogadásra ajánlott és építési engedélyt kapott terv elkészítése alkalmanként legfeljebb 2 pont.[29]

3. melléklet a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez[30]

Az építészeti tervezői szakterület kötelező továbbképzésének követelményrendszere

Az e rendelet szerinti beszámolóra kötelezett építészeti-műszaki tervező ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. a vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket előírásokat,

4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Érv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait,

16. az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,

17. a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait, és kötelezettségeit,

18. az összeférhetetlenségi, és etikai-fegyelmi szabályokat,

19. az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

20. az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

21. az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit,

22. a tervezési, és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit,

23. a kamarai szabályzatokat.

Kapcsolódó jogszabályok:

A beszámoló során számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.