393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet

a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján végzett felnőttképzési tevékenységre,

b) a felnőttképzési tevékenység folytatásával kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, valamint

c) az Fktv. 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti tevékenységre és e tevékenység folytatásával kapcsolatos ellenőrzési eljárásra.

II. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ÉS AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSA

2. § (1)[2] A Kormány felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatal felnőttképzési feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(1a)[3] A kormányhivatal ellátja

a) a felnőttképzési szakértői tevékenységet végzők bejelentésével, a szakértők ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

b) a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat,

c) a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

d) a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat.

(1b)[4] A kormányhivatal az (1a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.

(2)[5] A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) a kormányhivatalhoz kell benyújtani elektronikus úton a kormányhivatal honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.

3. § (1) Az engedély kiegészítése iránti kérelmet kell benyújtani, ha a felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti képzések valamelyikére már rendelkezik engedéllyel, és kérelme az alábbi képzésekre irányul:

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körben új szakmacsoportba tartozó képzésre, vagy ha a szakmacsoportba tartozó képzésre már meglévő engedély nem iskolai rendszerben folytatható képzésre vonatkozik, akkor a szakmacsoportba tartozó képzésre,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körben olyan szakmai képzésre, amely nem sorolható be az intézmény engedélyében szereplő iskolai rendszerben is folytatható, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti képzés szakmacsoportjába, vagy

c)[6] az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körben új nyelvre irányuló általános nyelvi képzésre, az engedélyben szereplő általános nyelvi képzés képzési szintjének bővítésére vagy olyan egyéb nyelvi képzésre vagy kombinált nyelvi képzésre, amelynek célja a képző intézmény általános nyelvi képzésre kiadott engedélyében nem szereplő nyelv oktatása.

(2)[7] A felnőttképzést folytató intézmény bejelentése alapján a kormányhivatal az engedélyt kiegészíti, ha a bejelentésben megjelölt,[8]

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés az engedélyben már szereplő, iskolai rendszerben is folytatható szakképzés szakmacsoportjába tartozó képzés;

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés olyan felnőttképzési szakmai programkövetelményen alapul, amely azon OKJ szerinti szakmacsoportba került besorolásra, amelyre vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szerepel iskolai rendszerben is folytatható képzés;

c)[9] az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés olyan egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés, amely annak a nyelvnek az oktatására irányul, amely nyelv általános nyelvi képzése szerepel a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében; vagy

d) az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a felnőttképzést folytató intézmény a képzési körre vonatkozóan már rendelkezik engedéllyel.

4. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemnek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) hivatalos megnevezését,

ab) székhelyét,

ac) a felnőttképzési tevékenység végzésének a cégjegyzékben, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephelyét (a továbbiakban: telephely),

ad) levelezési címét, telefonszámát és faxszámát, elektronikus levelezési címét,

ae) képviselőjének, valamint vezető tisztségviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,

af)[10] alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartójának megnevezését és - a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - annak képviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint a képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját,

ag) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és

ah) adószámát vagy - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési intézményi kérelmező esetén - OM-azonosítóját,

b) a felnőttképzést folytató intézmény szakmai tevékenységéért felelős szakmai vezető (a továbbiakban: szakmai vezető)

ba) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,

bb) pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését és

bc) a 16. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakmai gyakorlatának - a gyakorlat helye által kiállított - igazolását vagy

bd) a 16. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kreditpont megszerzésének a végzettséget kiállító intézmény általi igazolását,

c) a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenységnek az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott képzési kör szerinti besorolásának megjelölését, a képzés pontos megnevezését

ca) az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számával,

cb) egyéb szakmai képzés esetén a szakmai végzettségnek a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítójával,

cc)[11] nyelvi képzés esetén a nyelvi programkövetelménynek a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítószámával és a képzési szint megjelölésével, és

d) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések esetében a gyakorlati képzés helyszínének címét, vagy - ha a gyakorlati képzés nem az intézményben folyik - a gyakorlati képzés megvalósítására kötött szerződésben szereplő gyakorlati képzést folytató szervezet megnevezését és címét.

(2) Az engedély módosítására vagy a 3. § (1) bekezdése szerinti kiegészítésére irányuló kérelemnek és a bejelentésnek a felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi számát és az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, c) pont ca)-cc) alpontjában és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

5. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemhez (a továbbiakban együtt: kérelem) és bejelentéshez - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelni kell:

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot,

b) a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programot,

c) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét bizonyító oklevél másolatát,

d) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, a 18. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szerződést és

e)[12] a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatait arról, hogy

ea) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaz,

eb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó általános nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű vagy nyelvtanári végzettségű és a képzési program szerinti nyelvből a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú (a továbbiakban: "komplex KER-C1") szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy - ha a képzési program szerinti nyelvből nincs egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés - pedagógiai végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy - a képzési program Közös Európai Referenciakeret alapfokú (a továbbiakban: KER-B1) szintjéig - tanító szakon a képzési program szerinti nyelvből idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevéllel, illetve a képzési idő legfeljebb húsz százalékában egyetemi végzettségű, bölcsészettudományi nyelvszakos szakképzettséggel rendelkező oktatókat, alkalmaz,

ec) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó egyéb nyelvi képzés és kombinált nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű vagy nyelvtanári végzettségű és az érintett nyelv szaknyelvi "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező vagy a szaknyelvi képzésnek megfelelő szakmai egyetemi vagy főiskolai végzettségű és az érintett nyelv "komplex KER-C1" vagy szaknyelvi "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező oktatókat alkalmaz,

ed) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó, a magyar mint idegen nyelv oktatása esetén magyar mint idegen nyelv szakos szakképzettséggel vagy magyar nyelv és irodalom tanári végzettséggel vagy magyar anyanyelvű oktató esetén a képzési program óraszámának maximum ötven százalékában egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel rendelkező oktatókat alkalmaz,

ee) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén egy képzési csoporton belül a képzési program "KER-B2" szintjének végéig a képzési csoport óraszámának maximum ötven százalékában, a "KER-C1" és "KER-C2" szinten maximum nyolcvan százalékában alkalmaz anyanyelvi oktatókat,

ef) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok,

eg) rendelkezik a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő képzés képzési programjában szereplő tárgyi feltételekkel,

eh) rendelkezik az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételekkel,

ei) rendelkezik a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,

ej) rendelkezik a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelően kidolgozott minőségbiztosítási rendszerrel,

ek) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket, és

el) meghatározta a tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat a kérelem benyújtását követő évre.

(2)[13] Az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiegészítése iránti kérelem vagy bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek nem kell csatolnia az (1) bekezdés c) és d) pontjában és e) pont eh)-el) alpontjában foglaltakat.

(3)[14] Az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelem vagy az engedély kiegészítése iránti bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek nem kell csatolnia az (1) bekezdés d) pontjában és e) pont ej)-el) alpontjában foglaltakat.

6. § (1)[15] A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből áll.

(2)[16] Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a kérelemhez mellékelt képzési programok szakmai tartalmához.

(3)[17] A szakértői bizottságot annak felnőttképzési szakértő tagja vezeti. A kormányhivatal a szakértői bizottság tagjai részére megbízólevelet állít ki.

(3a)[18] Az (1) bekezdéstől eltérően az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottság legalább két felnőttképzési szakértőből áll. A szakértői bizottságot a kormányhivatal által kijelölt bizottsági tag vezeti.

(4)[19]

(5)[20] A kormányhivatal a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében az ezen ágazatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás lefolytatásához.

7. § (1)[21] A szakértői bizottság a kormányhivatal kirendelését követően szakértői vizsgálatot tart a kérelmezőnél, amely során megvizsgálja a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

(2)[22] A szakértői bizottság a szakértői vizsgálatot a felnőttképzést folytató intézmény székhelyén, a kérelmében megjelölt telephelyén és - ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel - a képzés helyszínén folytatja le. A szakértői vizsgálat időpontjáról a szakértői bizottság vezetője helyszínenként értesíti a kérelmezőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a kérelmezőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a kérelmezőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is.

(4)[23] A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője - a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt - szakértői véleményt készít, amelyet megküld a kormányhivatal részére.

8. §[24]

9. § (1)[25] A kormányhivatal szakértői bizottság közreműködése esetén a szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint a kérelmező felnőttképzési tevékenysége megfelel-e az Fktv.-ben, az e rendeletben és az Fktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott feltételeknek.

(2)[26] Ha a kormányhivatal az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat során megállapítja az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását,[27]

a) az engedélyt részben vagy egészben kiadja, módosítja vagy kiegészíti, vagy

b) a kérelmet részben vagy egészben elutasítja.

(3)[28] A kormányhivatal az engedélyt részben adja ki, módosítja vagy egészíti ki, ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a kérelmében szereplő nem minden képzés vonatkozásában teljesíti.

(4)[29] Bejelentés esetén az eljárásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § A kérelmet vagy a bejelentést - a 9. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - el kell utasítani, ha a kérelmező[30]

a) nem felel meg a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez,

c)[31] szerepel a kormányhivatal által azon intézményekről vezetett elektronikus nyilvántartásban, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került, kivéve, ha a visszavonásra a 11. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt került sor, vagy

d) az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.

11. § (1)[32] A kormányhivatal az engedély kiadásáról szóló határozat véglegessé válásával egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézményt felveszi az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás).

(1a)[33]

(2)[34] Az engedély módosítása és kérelem vagy bejelentés alapján történő kiegészítése esetén a nyilvántartásba vételre az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[35] A kormányhivatal a nyilvántartásból törli a felnőttképzést folytató intézményt, ha[36]

a)[37] bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, és ennek alapján a kormányhivatal az engedélyét visszavonta,

b) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó elhalálozott, vagy

c) az engedélye teljes egészében visszavonásra került.

(4)[38] A kormányhivatal a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzésre vonatkozó engedélyét visszavonja és a képzést a nyilvántartásból törli, ha

a) az intézmény a képzés megszüntetését bejelentette,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés esetén az engedélyezett OKJ szakképesítés jogszabályi változás folytán megszűnt, vagy

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzés esetén az engedélyezett képzéssel érintett szakmai programkövetelményt az Fktv. 18. § (2) bekezdése szerinti bizottság a nyilvántartásból törölte.

(4a)[39] A kormányhivatal a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzés adatait hivatalból módosítja és ezzel egyidejűleg a megváltozott adatokat a nyilvántartáson átvezeti, ha az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott, a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet az érintett szakképesítés vonatkozásában tartalmazza a megszerzett jogosultság - így a képzésre kiadott engedély - megváltozott adatok szerinti megfeleltetését.

(5) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az tartalmazza a nyilvántartás adataiban - az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően - bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

(6)[40] A felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat - a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított - harminc napon belül köteles bejelenteni a kormányhivatalnak.

12. §[41] A kormányhivatal az engedéllyel rendelkező képző intézmény Fktv. 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenységének Fktv. alapján történő szervezéséről az intézménynek az Fktv. 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal történő teljesítésével értesül.

III. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖVETELMÉNYRENDSZERÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

1. A képzési program elkészítésének, előzetes szakértői minősítésének és módosításának szabályai

13. § (1) A képzési program megnevezésének tartalmaznia kell:

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a szakképesítés OKJ szerinti azonosító számmal ellátott megnevezését,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a vonatkozó felnőttképzési szakmai programkövetelmény azonosító számmal ellátott megnevezését,

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a vonatkozó felnőttképzési nyelvi programkövetelmény képzési programban meghatározott kimeneti szintje szerinti, azonosító számmal ellátott megnevezését.

(2) A képzési programban az Fktv. 12. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott képzési formák közül - az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés képzési programjának kivételével - csak egy szerepelhet.

14. § (1)[42] A képzési program előzetes minősítését olyan felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) végezheti, aki szerepel a kormányhivatal által vezetett ajánlási listán. Az ajánlási listára a kormányhivatal - a szakértőnek a kormányhivatalhoz benyújtott kérelmére - azt a szakértőt veszi fel, akinek a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a képzési program szakmai tartalmához és[43]

a) felnőttképzési minőségbiztosítás területen szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal, vagy felnőttképzési oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, mérési-értékelési területek valamelyikén szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) szakirányú képzési program- vagy tananyag fejlesztési, szakértői vagy lektorálási referenciákkal rendelkezik.

(2) A szakértő az előzetes minősítés során vizsgálja, hogy

a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-ben foglaltaknak,

b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetőek-e a programban megjelölt kompetenciák,

c) a képzési program megfelel-e

ca) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési kör esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében vagy az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv (a továbbiakban: kerettanterv) tartalmi követelményei alapján meghatározott előírásoknak,

cb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak,

cc) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési nyelvi programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak.

(3)[44] A szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a képzési program előzetes minősítését megrendelő felnőttképzést folytató intézménnyel.

(4)[45] A szakértőnek - a (3) bekezdés szerinti írásos vélemény alapján - a képzési program minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie a minősítés helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértői vagy a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, valamint a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program minősítését követően a szakértő a képzési programmal kapcsolatban további - az előzetes minősítést érintő, azt módosító vagy kiegészítő - megállapításokat nem tehet.

(5)[46] Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképzést folytató intézmény képviseletére jogosult személynek és a szakmai vezetőnek - a képzési program utolsó oldalán - alá kell írnia. A felnőttképzést folytató intézmény az előzetes minősítés alapját képező (3) bekezdés szerinti szakértői véleményt a képzési programhoz mellékeli.

15. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek az engedélyében szereplő képzés képzési programját módosítania kell, ha

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési kör esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében vagy a kerettantervében meghatározott szakmai követelménymodulok száma, elnevezése, tartalma, vagy az OKJ-ban az iskolarendszeren kívüli képzésre előírt képzési időtartam úgy változik, hogy az érinti a képzési programban szereplő óraszámot,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési kör esetén a szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő, a képzésre vonatkozó adatok megváltoznak, kivéve, ha kizárólag a programkövetelmény szakmacsoportba történő besorolása változik meg vagy a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására kerül sor,

c)[47] az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési kör esetén a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő adatok - a felnőttképzést folytató intézmény képzési programját érintően - megváltoznak.

(2)[48] A felnőttképzést folytató intézmény az engedélyében szereplő képzés képzési programját - a jogszabályi előírások betartásával, az (1) bekezdésben foglalt kötelezően előírt módosításokon túlmenően - kizárólag az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti képzési körben módosíthatja.

(3) A képzési program (1) és (2) bekezdés alapján történő módosítása esetén a felnőttképzést folytató intézménynek el kell végeztetnie a módosított képzési programnak a 14. § szerinti előzetes minősítését.

(4)[49] A felnőttképzést folytató intézmény a módosított képzési programot - legkésőbb a képzési program alapján megvalósuló képzés megkezdésének napján - elektronikus úton megküldi a kormányhivatalnak.

2. Tárgyi és személyi feltételek

16. § (1) Engedély annak a kérelmezőnek adható, amely rendelkezik - a (2), valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a (3) bekezdésben és az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi, valamint a (7) bekezdésben foglalt személyi feltételekkel.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek a 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket abban az esetben kell biztosítania, ha a képzési program alapján megvalósuló képzésbe fogyatékos felnőttek is bekapcsolódnak. A felnőttképzést folytató intézménynek a tárgyi feltételek közül azokkal kell rendelkeznie, amelyek a képzésbe bekapcsolódó fogyatékos felnőtt számára lehetővé teszik, hogy állapotának megfelelő önállósággal vehessen részt a képzésben.

(3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) az 1. melléklet szerinti helyiségeknek - a b) pont szerinti eltéréssel - meg kell felelniük a nemzeti szabványban vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásokban foglaltaknak,

b) a nemzeti szabványtól vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásnak az 1. mellékletben meghatározott követelménytől való eltérése esetén az 1. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni,

c) az 1. melléklet szerinti helyiségeknek meg kell felelniük az építésügyi, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi jogszabályokban előírt követelményeknek és a közegészségügyi előírásoknak,

d) a felnőttképzést folytató intézmény helyiségeiben az előírt hőmérsékletnek, megvilágításnak és légcserének meg kell felelnie az oktatási intézményekre előírt szabványoknak, vagy az azokkal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak,

e) a képzésben résztvevők számára kialakított oktatási helyiségnek lehetővé kell tennie legalább egy - az intézmény engedélyezett képzési programja szerinti létszámú - csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását,

f) az 1. melléklet II/2. pontjában szereplő tárgyi feltételeket a felnőttképzést folytató intézménynek abban az esetben kell biztosítania, ha a kérelmében foglalt képzések között van olyan képzés, amelynek megvalósításához - az 1. mellékletben foglaltak szerinti módon és számban - szükség van számítástechnikai eszközökre,

g) az 1. melléklet II/3. pontjában szereplő tárgyi feltételeket a felnőttképzést folytató intézménynek abban az esetben kell biztosítania, ha a kérelmében megjelölt képzések között az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzés szerepel.

(4) Az 1. mellékletben foglaltakon túl a felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a képzéshez szükséges eszközöket és felszereléseket az érintett képzés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzékben, az Fktv. 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a képzésre vonatkozó képzési programban foglaltak szerint - a képzésben résztvevők létszámának megfelelő mennyiségben - biztosítja.

(5) Az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzést folytató intézménynek rendelkeznie kell az Fktv. szerinti gyakorlati képzés céljainak megvalósítására alkalmas oktató helyiséggel vagy az Fktv. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezettel kötött szerződéssel.

(6) A felnőttképzést folytató intézménynek az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket, valamint az (5) bekezdés szerinti oktató helyiséggel való rendelkezést tulajdonjog, használati jog vagy bérleti jogviszony alapján kell biztosítania. A helyiség bérleti jogát bérleti szerződéssel kell igazolni.

(7) Az engedély kiadásának személyi feltételei:

a) a felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetőjének munkaviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy gazdasági társasági tagsági jogviszony keretében történő alkalmazása, aki[50]

aa) andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik,

ab) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és három év - a (8) bekezdésben meghatározott - felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

ac) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik és a felsőoktatási képzés során felnőttképzési ismeretekből a képzési és kimeneti követelményekben előírt legalább öt kreditpontot szerzett,

b)[51] az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók alkalmazása, és

c)[52] az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó

ca) általános nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettséggel, vagy nyelvtanári végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy - ha a képzési program szerinti nyelvből nincs egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés - pedagógiai végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy - a képzési program KER-B1 szintjéig - tanító szakon a képzési program szerinti nyelvből idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevéllel, illetve a képzési idő legfeljebb húsz százalékában egyetemi végzettségű, bölcsészettudományi nyelvszakos szakképzettséggel,

cb) egyéb nyelvi képzés és kombinált nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettséggel, vagy nyelvtanári végzettséggel és az érintett nyelv szaknyelvi "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező vagy a szaknyelvi képzésnek megfelelő szakmai felsőfokú végzettséggel és az érintett nyelv "komplex KER-C1", vagy szaknyelvi "komplex KER-C1" szintű, okirattal igazolt ismeretével, vagy

cc) a magyar mint idegen nyelv oktatása esetén magyar mint idegen nyelv szakos szakképzettséggel, vagy magyar nyelv és irodalom tanári végzettséggel, vagy magyar anyanyelvű oktató esetén a képzési program óraszámának maximum ötven százalékában egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel

rendelkező oktatók alkalmazása.

(7a)[53] Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén - a (7) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltaktól eltérően - a képzési program "KER-B2" szintjének végéig egy képzési csoporton belül a képzési csoport óraszámának maximum ötven százalékában, a "KER-C1 és KERC2" szinten maximum nyolcvan százalékában anyanyelvi oktatók alkalmazhatók. Anyanyelvi oktatónak minősül az, aki a tanulmányait a képzési program szerinti nyelven, azt hivatalos vagy kisebbségi nyelvként elismerő országban legalább tizenkét évfolyamon végezte el és rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

(7b)[54] Az egyéni vállalkozóként, egyéni cégként vagy egyszemélyes társaságként működő felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetője - a (7) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy egyszemélyes társaság tulajdonosa (a továbbiakban: tulajdonos) is lehet, ha a szakmai vezetőre a (7) bekezdés a) pontjában előírt képesítésre, illetve szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételeknek megfelel.

(7c)[55] Ha a felnőttképzést folytató intézmény kizárólag az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására rendelkezik engedéllyel, - a (7b) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a tulajdonosnak mint az intézmény szakmai vezetőjének az intézmény engedélyében szereplő nyelvek valamelyikéből nyelvtanári végzettséggel kell rendelkeznie.

(8)[56] A (7) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazásában felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzést folytató intézménynél munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban eltöltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál, illetve munkáltató szervnél felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör, illetve feladat ellátására létesített közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony.

(9) A felnőttképzést folytató intézmény a (7) bekezdés

a)[57] a) pontjában a szakmai vezetőre előírt alkalmazási feltételt munkaszerződéssel vagy kinevezésről szóló okirattal,

b) b) és c) pontjában az oktatóra előírt alkalmazási feltételt munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel vagy az oktató alkalmazását bizonyító más szerződéssel és

c)[58] a)-c) pontja szerinti képesítési feltételnek való megfelelést a szakmai vezető, illetve az oktató végzettségét bizonyító oklevéllel és a nyelvismeretét igazoló dokumentummal vagy azok másolatával

igazolja.

(10)[59] A felnőttképzést folytató intézmény a (7a) bekezdés szerinti anyanyelvi oktató alkalmazásának a (7a) bekezdésben meghatározott feltételeit az anyanyelvi oktató tanulmányainak elvégzését és a felsőfokú végzettségét bizonyító dokumentummal vagy annak másolatával igazolja.

3. Minőségcélok meghatározása, külső értékelés

17. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén a kérelmezőnek - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a minőségcélokat képzésenként és indokolással ellátva az alábbiak szerint kell meghatároznia:

a)[60] OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés szakmai vizsgáinak éves átlagos vizsgaeredménye szakképesítésenként az Fktv. 15. § (7) bekezdése szerinti, a kérelem benyújtásának évét (a továbbiakban: tárgyév) megelőző, a kormányhivatal honlapján nyilvánosságra hozott adatokhoz viszonyítva,

b) az a) pont szerinti képzések esetén a tárgyévben folyamatban lévő és a tárgyévet követő évben befejezésre kerülő, valamint a tárgyévet követő évben megvalósításra kerülő képzések becsült lemorzsolódási aránya a tárgyévet megelőző évi - az Fktv. 21. § (4) bekezdése szerinti - statisztikai célú adatszolgáltatásban foglaltak figyelembevételével számított, e képzésekre vonatkozó adatokhoz viszonyítva, és

c) a tárgyévet követő évre tervezett képzések elégedettségmérésének évi átlageredményére vonatkozó célkitűzés.

(2)[61] A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés b) pontja szerinti lemorzsolódási arányt azon személyek számának a képzésre beiratkozottak számához való viszonyításával kell meghatároznia, akik a képzést megkezdték, de a képzésen való részvétel feltételeit bármely ok miatt nem teljesítették.

(2a)[62] Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén - a (2) bekezdéstől eltérően - a lemorzsolódási arány meghatározásakor azon személyeket is figyelembe kell venni, akik nem felelnek meg a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerint a nyelvi képzésen való részvételről kiadható igazolás feltételeinek.

(3) A kérelmezőnek nem kell alkalmaznia a kitűzött minőségcélok (1) bekezdés a) és b) pontban foglalt megelőző időszakhoz történő viszonyítását, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzést a kérelem benyújtását megelőzően nem folytatott.

(4) A felnőttképzést folytató intézménynek az engedély megszerzését követően a minőségcélok évente történő felülvizsgálata és módosítása során

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetében az (1) bekezdésben,

b) az a) pontba nem sorolható képzések vonatkozásában az (1) bekezdés b) és c) pontjában

foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmaznia.

(5)[63] A felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelését olyan jogi személlyel végeztetheti el, amelynek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz benyújtott minőségbiztosítási rendszere - a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott keretrendszernek való - megfeleltethetőségéről és a felnőttképzést folytató intézményeknél történő alkalmazhatóságáról a miniszter döntött.

4. Vagyoni biztosíték

18. § (1)[64] A felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenysége megszűnését követő hat hónapig az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a képzés bármely okból történő ellehetetlenülése miatt az intézmény már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a kormányhivatal jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyoni biztosíték formája lehet:

a) egy vagy több biztosító intézettel kötött biztosítási szerződés,

b) a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben - vagyoni biztosítékformák szerint - rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.

(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan - hitelintézettel vagy biztosító intézettel kötött - szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító intézet vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 20. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy

a)[65] a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a kormányhivatal jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a hitelintézet vagy a biztosító intézet - a kifizetést követő tizenöt napon belül - írásban közli a kormányhivatallal,

b) ha a felnőttképzést folytató intézmény

ba) a 20. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

bc)[66] a 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a kormányhivatal intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt a hitelintézettel vagy a biztosító intézettel együttműködve.[67]

19. § (1)[68] A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzésből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább ötszázezer forint.

(2)[69] A felnőttképzést folytató intézmény köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a kormányhivatal részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles a 18. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást - a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével - a kormányhivatalnak jelezni.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény a vagyoni biztosíték összegét - a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4)[70]

20. § (1)[71] A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységének részbeni vagy teljes megszüntetését köteles a kormányhivatal részére haladéktalanul bejelenteni, és kérni a kormányhivatal jóváhagyását a vagyoni biztosíték felhasználásához.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékelnie kell a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza:

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben résztvevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben résztvevőtől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg - (3) bekezdés alapján számított - nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító intézet által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről, és

d) a képzésben résztvevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.

(3) A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti bejelentésében a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatároznia, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal - a képzés elmaradt idejére - számított kamatösszegével.

(4)[72] A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak. Ha a kormányhivatal a vizsgálat során[73]

a) megállapítja az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy

b) a felnőttképzést folytató intézményt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását.

(5)[74] A kormányhivatal a vagyoni biztosíték felhasználását az (1) bekezdés szerinti bejelentés utolsó oldalán hagyja jóvá oly módon, hogy a bejelentés minden oldalán szerepeljen szignálás is.

(6)[75] A felnőttképzést folytató intézmény - a 18. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint - a kormányhivatalnak a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről.

21. § (1)[76] A felnőttképzést folytató intézmény engedélyének részbeni vagy teljes visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. A kormányhivatal a továbbiakban a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 20. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2)[77] Ha a felnőttképzést folytató intézményt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli és az intézmény a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét - a 18. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján - teljesítette, a kormányhivatal jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését.

(3) Ha a felnőttképzést folytató intézmény

a) nem tesz eleget a 20. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének,

b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

c)[78] a 20. § (6) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a kormányhivatal - a képzésben résztvevő hozzá benyújtott igénybejelentése alapján - intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében.[79]

(4) A képzésben résztvevő (3) bekezdés szerinti igénybejelentésének tartalmaznia kell:

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben résztvevő nevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben résztvevőjétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára igényelt összeg nagyságának megjelölését, és

d) a képzésben résztvevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződések másolatát.

5. Az elégedettségmérés

22. § (1) A felnőttképzésben résztvevő a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából - a résztvevő azonosíthatóságát kizáró módon - kérdőívet (a továbbiakban: kérdőív) tölt ki, amelyre

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés esetén a képzés elvégzését igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány átvételének időpontjában,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés utolsó foglalkozásán

kerül sor.

(2)[80] A kérdőív kitöltésére legalább tizenöt percet kell biztosítani. A kérdőív - a 3. mellékletben foglaltak kötelező feltüntetésével - legfeljebb tizenöt kérdésből állhat azzal, hogy a kitöltő az érintett képzéssel összefüggő kérdésekre válaszol.

(3)[81] A felnőttképzést folytató intézmény a kérdőívet postai úton - a feladó megjelölése nélküli díjmentes válaszborítékot mellékelve - küldi meg a képzésben résztvevő számára, vagy a válaszadó azonosíthatóságát kizáró módon biztosítja a kérdőív elektronikus kitöltésének lehetőségét, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzését igazoló bizonyítványt vagy tanúsítványt megbízott veszi át vagy a vizsga eredménytelen vagy sikertelen,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés esetén a kérdőív kitöltésére kitűzött időpontban a képzésben részt vevő nincs jelen.

(4) A felnőttképzést folytató intézménynek - támogatott képzés esetén - a támogatót a kérdőív kitöltésének időpontjáról legalább a kitöltést megelőző tizenöt nappal korábban értesíteni kell, és fel kell hívni a kötelezően feltett kérdések új kérdésekkel történő kiegészítésének lehetőségére. A támogató a felhívás kézhezvételétől számított tíz napon belül további kérdéseknek a kérdőívben szerepeltetésére tehet javaslatot.

(5) A kérdőívet a támogató javaslatainak figyelembevételével kell véglegesíteni.

(6)[82]

23. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény a kérdőívet képzésenként és kérdésenként kiértékeli, majd a képzésért felelős személy jóváhagyásával - a kerekítési szabályok szerint - megállapítja a két tizedesig számított átlageredményt. A kötelező kérdésekre adott válaszok átlageredményét képzésenként és kérdésenként az intézmény továbbítja a felnőttképzési információs rendszerbe.

(2) Az elégedettségmérés csoportonkénti kiértékelő lapja az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezése, székhelye,

b) az engedélyezett képzés megnevezése,

c) a képzési csoport 24. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti azonosító száma,

d) a képzési csoport létszáma a kérdőív kitöltésekor és az értékelhető kérdőívek száma,

e) a kérdőívekre adott válaszok kérdésenkénti összesítésének átlageredménye két tizedesre kerekítve,

f) a kiértékelés napjának megjelölése,

g) a kiértékelést és összesítést végző személy aláírása és

h) a kiértékelést jóváhagyó aláírása.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény az elégedettségméréssel összefüggő dokumentumokat az elégedettségmérést követően az intézmény Fktv. szerinti hatósági ellenőrzésének befejezéséig köteles megőrizni.

6. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok vezetése

24. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)-d) és f) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) képzési csoportok szerint kell vezetnie.

(2) Az egységes dokumentum - az Fktv.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a képzési program megnevezését,

b) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézményekről vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát,

c) a képzési csoport

ca) felnőttképzési intézmény által megállapított azonosítóját,

cb) névsorát,

cc) Fktv. 15. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

cd) oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével,

d) a c) pontban foglalt adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával.

(3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza:

a) a foglalkozás

aa) megtartásának időpontját,

ab) megnevezését,

ac) oktatójának nevét és aláírását,

ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,

ae) témájának megjelölését és rövid leírását,

af) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,

b) a távolmaradó résztvevők név és óraszám szerinti összesítését,

c) a képzés befejezésének dátumát.

(4)[83] Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető, ha az oktatók és a résztvevők a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el.

IV. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI[84]

25. § (1)[85] A kormányhivatal minden év november 1. napjáig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzést folytató intézményekről. A kormányhivatal a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március 31. napjáig összefoglaló jelentést állít össze a miniszter számára.

(2)[86]

(3)[87] A kormányhivatal a felnőttképzést folytató intézmény engedélyének alapjául szolgáló és a felnőttképzést folytató intézmény működésére előírt követelmények teljesítését az engedély megszerzésétől kezdődően, annak teljes időtartama alatt vizsgálhatja.

(4)[88] Az ellenőrzési eljárásban szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait úgy kell kirendelni, hogy a szakértői bizottság

a) egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből,

b) kizárólag az Ftkv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzést folytató intézmények ellenőrzése során legalább két felnőttképzési szakértőből

álljon.

(4a)[89] Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek szakmai tartalmához.

(5)[90] A szakértői bizottságot annak felnőttképzési szakértő tagja vezeti. A kormányhivatal a szakértői bizottság tagjai részére megbízólevelet állít ki.

(6)[91] A kormányhivatal a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében az ezen ágazatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködését veheti igénybe az ellenőrzési eljárás lefolytatásához.

26. § (1)[92]

(2)[93] Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság a kirendelést követően a felnőttképzést folytató intézménynél szakértői vizsgálatot folytat le. A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzést folytató intézményt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a kormányhivatal - az Ákr. 104. § (3) bekezdése alkalmazása esetén - a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.

(3) A szakértői bizottság a szakértői vizsgálaton - az Fktv.-nek a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései szerint - vizsgálja, hogy az Fktv. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany[94]

a) engedélyezett képzéseinek képzési programjai a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e,

b) a felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programoknak megfelelően folytatja-e,

c) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, a gyakorlati képzés dokumentumait, valamint e dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak,

d) az Fktv. által előírt tartalommal kötötte-e meg a résztvevőkkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyi adatainak a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséről,

e) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének,

f) az Fktv.-ben és az e rendeletben foglaltak szerint elvégezte-e a felnőttképzésben résztvevők elégedettségének mérését, és teljesítette-e az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét,

g) gondoskodott-e az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,

h) működtet-e oktatói minősítési rendszert,

i) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést,

j) az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően működteti-e a felnőttképzési információs rendszert,

k) működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

l)[95] rendelkezik-e a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint működtetett minőségbiztosítási rendszer dokumentumaival,

m) rendelkezik-e az e rendeletben foglaltak szerinti vagyoni biztosítékkal.

n)[96] az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően alakítja-e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, valamint

o)[97] eleget tett-e a módosított képzési programok megküldésére vonatkozó - e rendelet szerinti - kötelezettségének.

p)[98] elvégeztette-e tevékenységének kétévente kötelező külső értékelését.

(4)[99] A kormányhivatal az Fktv. 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény ellenőrzése során vizsgálja, hogy az intézmény hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói megfelelnek-e az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek.

27. § (1)[100] A szakértői bizottság a 26. § (3) bekezdésében foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálja.

(2)[101] A szakértői bizottság vezetője, vagy az általa kijelölt bizottsági tag (a továbbiakban: kijelölt bizottsági tag) a folyamatban lévő képzés szakértői vizsgálata keretében elméleti órát, illetve gyakorlati képzési részt tartalmazó képzés esetén gyakorlati képzést látogat. A kijelölt bizottsági tag csak olyan elméleti órát, gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik.

(3) A kijelölt bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti látogatás keretében megvizsgálja, hogy[102]

a) az oktatók megfelelően vezetik-e a haladási naplót, és a jelenlévő képzésben résztvevők aláírása szerepel-e a jelenléti íven,

b) a folyamatban lévő képzés a felnőttképzési információs rendszerben jelzett ütemezés szerint halad-e,

c) a tanóra, illetve a gyakorlati képzés tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és

d) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai és a pedagógiai, andragógiai követelményeknek megfelelnek-e.

(4)[103] A kijelölt bizottsági tag az óralátogatáson szerzett tapasztalatairól - a foglalkozást követően - a felnőttképzést folytató intézmény vezetőjének jelenlétében megbeszélést tart az oktatóval, amely során ismerteti a látogatás során szerzett tapasztalatait.

28. § (1)[104] A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet az intézmény részére a helyszínen átad vagy a szakértői vizsgálat befejezését követő öt napon belül a felnőttképzést folytató intézmény vezetőjének megküld. Az intézmény vezetője a jegyzőkönyv kézhezvételét követő három napon belül jogosult a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvre észrevételt tenni.

(2)[105] A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálattal kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a szakértői vizsgálatról készült - vizsgált intézmény vezetőjének észrevételeit tartalmazó - jegyzőkönyvvel együtt nyújtja be a kormányhivatalnak.

(3)[106]

28/A. §[107] Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt nyilatkozatokat kivéve az engedélyezési eljárásban, továbbá az ellenőrzési eljárásban az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

29. §[108] (1) A kormányhivatal az Fktv. 20. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az Fktv. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany[109]

1. határidőben nem tett eleget a 11. § (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,

2.[110] az ellenőrzés vagy szakértői vizsgálat során nem bocsátott az ellenőrzést vagy a szakértői vizsgálatot végző személy rendelkezésére jogszabályban előírt dokumentumot,

3. engedélyezett képzésének képzési programjában nem végezte el a 15. § (1) bekezdése alapján kötelezően előírt módosításokat,

4. nem biztosítja az engedélyezett képzéseihez előírt gyakorlati képzést, vagy a gyakorlati képzés lefolytatására kötött szerződés tartalma, vagy a gyakorlati képzés megvalósulása nem biztosítja a képzési programban előírt kompetenciák megszerzését,

5. engedélyezett képzésének a 15. § (4) bekezdése szerint megküldött képzési programja nem tartalmazza az Fktv. 1. § (2) bekezdés

a) a) pontja szerinti képzés esetén a képzésnek az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai kompetenciái megszerzésének programját,

b) b) pontja szerinti képzés esetén a képzés felnőttképzési szakmai programkövetelményeiben meghatározott kompetenciái megszerzésének programját,

c) c) pontja szerinti képzés esetén a képzés felnőttképzési nyelvi programkövetelményeiben meghatározott kompetenciái megszerzésének programját,

d) d) pontja szerinti képzés esetén az érintett képzés kompetenciái megszerzésének programját,

6. nem teljesíti az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségét,

7. nem teljesítette az Fktv. hatálya alá tartozó, befejezett képzéseinek több mint tíz százalékában a résztvevők elégedettségének mérésére vonatkozó kötelezettségét vagy az elégedettségméréssel kapcsolatos adatszolgáltatást,

8. nem gondoskodott a minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, vagy a képzések több mint húsz százalékában szakmailag nem indokolható célokat tűzött ki,

9. nem biztosította az Fktv. szerinti előzetes tudásmérést,

10. a megvalósult képzések öt százalékát érintően nem a valóságnak megfelelően szolgáltatott adatot a felnőttképzési információs rendszer számára,

11. nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

12.[111] nem rendelkezik a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint működtetett minőségbiztosítási rendszer dokumentumaival,

13. nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal vagy határidőben nem tett eleget a 19. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek,

14. nem vezeti vagy hiányosan vezeti a képzés megvalósításának az Fktv.-ben és e rendeletben előírt dokumentumait,

15. a képzések több mint öt százalékában nem teljesítette az Fktv. szerinti statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettségét,

16. a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját nem az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően alakította ki, vagy

17. nem tett eleget a módosított képzési programok megküldésére vonatkozó - e rendelet szerinti - kötelezettségének.

18.[112] nem végeztette el tevékenységének kétévente kötelező külső értékelését.

(2)[113] A kormányhivatal az Fktv. 20. § (6a) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az Fktv. 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem felelnek meg az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek.

30. § (1)[114] A kormányhivatal az Fktv. 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a felnőttképzést folytató intézmény engedélyét - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - teljesen visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény[115]

a) nem rendelkezik az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott

aa) személyi feltételekkel,

ab) tárgyi feltételekkel, vagy

ac) vagyoni biztosítékkal,

b) a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett, vagy

c) olyan, az Fktv. hatálya alá tartozó képzést folytat, amely az engedélyében nem szerepel.

(2)[116] A kormányhivatal az engedélyt részben vonja vissza, ha az engedély visszavonásának (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt feltételei legfeljebb három képzési csoport esetén állnak fenn.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Hatályba léptető rendelkezés

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. Átmeneti rendelkezések

32. § (1)[117]

(2)[118]

(3)[119]

(4)[120] E rendeletnek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontját és (2) bekezdését, a 16. § (7) bekezdés b) pontját, a 19. § (1) bekezdését, a 22. § (2) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Mód.r. hatálybalépése napján folyamatban lévő,

a) a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti, és

b) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére irányuló

eljárások során nem kell alkalmazni, ezen eljárások során e rendeletnek az eljárás megindításának időpontjában hatályos rendelkezései alapján kell eljárni.

(5)[121] E rendeletnek a Mód.r.-rel megállapított 16. § (7) bekezdés b) pontját, 19. § (1) bekezdését, 22. § (2) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Mód.r. hatálybalépése napján engedéllyel rendelkező, felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények esetében a Mód.r. hatálybalépését követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.

(6)[122] E rendeletnek a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 360/2015. (XII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r2.) megállapított rendelkezéseit a Mód.r2. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell alkalmazni.

9. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

10. Módosító rendelkezések

34. §[123]

35. §[124]

36. §[125]

37. §[126]

38. §[127]

39. §[128]

11. Hatályon kívül helyező rendelkezések

40. §[129]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI

I. HELYISÉGEK

* A "képzési helyszínenként" megjelölés esetén a székhelyen, a telephelyen vagy bármely más helyszínen, ahol képzést folytat az intézmény, a helyiség, a megnevezett eszköz, felszerelés biztosítandó.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA, EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI*

* A táblázatban felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az érintett eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

2. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez

FOGYATÉKOS FELNŐTT RÉSZTVEVŐK KÉPZÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK ESZKÖZEI*

* A táblázatban felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az érintett eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

3. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[132]