286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A Kormány

a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 78. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím, valamint a 4. és 5. melléklet tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 23., 24., 30., 35. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím és a 6. melléklet tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 14., 16., 39. és 71. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az építésügyi hatóság építésügyi bírságot a következő esetekben szab ki:

a) jogszerűtlen építési tevékenység esetén a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 177. § (1) és (4) bekezdése szerint,

b) jogszerűtlen bontási tevékenység esetén a Méptv. 177. § (4) és (11) bekezdése szerint,

c) jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenység esetén a Méptv. 175. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján."

2. § Az Épbír. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A bírság mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a számított építményérték és a 2. melléklet szerinti szorzószám, valamint a (4) bekezdés szerinti százalékos érték szorzata. A bírság összegét a 3. mellékletben előírtak szerint kell megállapítani.

(2) A bírság összege 300 000 forint

a) az építési engedély mellékletét képező, záradékolt vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészetiműszaki dokumentációtól eltérően meg nem épült építményrész esetén,

b) az építmény helyének építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélküli módosítása esetén.

(3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló vagy elbontott

a) építményhez, építményrészhez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint

b) építmény, építményrész - az építészeti-műszaki dokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységárú építményrész esetében e szorzatok összege.

(4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:

a) engedély nélküli építés esetén 20%,

b) engedélytől eltérő építés esetén 12%,

c) engedély nélkül végzett bontás esetén 5%,

d) nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 40%,

e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt, építményrészt érinti, 25%,

f) műemléki jelentőségű vagy világörökségi területen álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 30%,

g) történeti tájon, műemléki környezetben álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 25%,

h) egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység esetén 12%.

(5) Ha az ingatlan többféle műemléki területen áll, akkor a (4) bekezdés pontjai közül a magasabb bírságösszeget eredményező számítást kell alkalmazni.

(6) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen építése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni.

(7) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték

a) másfélszerese, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,

b) kétszerese, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal

jogszerűtlen építési tevékenység végzése miatt végleges döntéssel építésügyi bírsággal sújtottak."

3. § Az Épbír. 3. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bírság összege 300 000 forint)

"c) az építési engedély véglegessé válása előtt megkezdett vagy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát elrendelő bírósági döntés ellenére végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el."

4. § Az Épbír. a 3. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A bírság mértéke és számítása jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység esetén

3/A. § (1) A bírságot a 4. mellékletben foglalt táblázat szerint kell megállapítani.

(2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított összegnek

a) a kétszerese, ha az építési tevékenységet a nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon,

b) a másfélszerese, ha az építési tevékenységet

ba) helyi védelem alatt álló építményen vagy

bb) nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon vagy világörökségi területen

végzik vagy végezték,

c) a fele, ha az építményen kizárólag bontási tevékenységet végeznek vagy végeztek, és nem tartozik az a) és b) pont alá.

(3) A bírság mértéke az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított összeg másfélszerese - a 4. mellékletben foglalt táblázat 3. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével -, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal végleges döntéssel jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység miatt bírsággal sújtottak.

(4) Az építésügyi hatóság a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a Méptv. alapján saját vagy hozzátartozó részére építőipari kivitelezési tevékenységet végző kivitelező jogsértő cselekményével kapcsolatos bírságot a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

(5) Az építésügyi hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy építési tevékenységgel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt

a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó bírság másfélszeresére megemelt összege vagy

b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege

közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.

(6) Ha az építési folyamat résztvevője többfajta építési tevékenység végzése során több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben az (5) bekezdés figyelembevételével, tevékenységenként kell kiszabni."

5. § Az Épbír. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az építésügyi hatóság a jogszerűtlenül végzett építési tevékenység miatt kiszabott bírságot a fennmaradási engedélyt megadó vagy a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg.

(2) A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatban az építésügyi hatóság a bírságot önálló határozatban állapítja meg."

6. § Az Épbír. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bírság összegét 10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani."

7. § Az Épbír. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatos bírságot megállapító határozat tartalmazza

a) az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (a továbbiakban: e-bírság) elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot,

b) az (1) bekezdésben megjelölt számlaszámot,

c) a figyelemfelhívást arra, hogy az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni

ca) a határozat számát,

cb) az egyedi bírság-azonosító kódot és

cc) a kötelezett nevét, megnevezését, valamint

d) a figyelemfelhívást a befizetés megtörténtének 8 napon belüli igazolására."

8. § Az Épbír. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatos bírság kiszabásáról szóló határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 85. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül közölni kell

a) a szakmagyakorlói névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a tervezővel, a tervezői művezetővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor,

b) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel, valamint

c) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények esetében az érintett ingatlan vagyonkezelőjével.

(2) A jogszerűtlenül végzett építési tevékenység miatt kiszabott bírság megfizetésére adott befizetési határidő meghosszabbításáról szóló végleges végzést az építésügyi hatóság köteles közölni az érintett ingatlan tulajdonosával is, ha az nem azonos a kötelezettel.

(3) Az építésügyi hatóság - a (4) bekezdésben rögzített kivétellel - a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az e-bírság alkalmazásban rögzíti.

(4) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi hatósági eljárásaiban a bírság kiszabásával kapcsolatos döntéseket és intézkedéseket az e-bírság alkalmazásban nem kell rögzíteni."

9. § Az Épbír. a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § (1) E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3/A. §-át, 5. § (4) bekezdését és 4. mellékletét, valamint módosított 1-3. §-át, 4. §-át, 6. § (1) bekezdését, 6. § (3) bekezdését, 7. §-át, 1. és 3. mellékletét a Módr. hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-ral megállapított 4. melléklet 21. sorát 2025. október 1-jétől kell alkalmazni."

10. § (1) Az Épbír. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Épbír. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Épbír. a 3. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

11. § Az Épbír.

a) 1. §-ában az "építményekkel" szövegrész helyébe az "építményekkel és az építőipari kivitelezési tevékenységgel" szöveg,

b) "A bírság mértéke és számítása" alcím címében a "számítása" szövegrész helyébe a "számítása jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén" szöveg,

c) "A bírság kiszabásának eljárási szabályai" alcím címében az "eljárási" szövegrész helyébe az "és megfizetésének" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az Épbír.

a) 6. § (1) bekezdésében az "és építésfelügyeleti" szövegrész,

b) 6. § (4) bekezdése.

2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

13. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed]

"l) a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításra."

14. § Az Épkiv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) hatálya alá tartozó állami építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit az Ábtv.-ben és az Ábtv. végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

15. § Az Épkiv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. árazatlan tételes költségvetési-kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával,

2. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor: az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet 2. § 3. pontja szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor,

3. elektronikus fedezetkezelői nyilvántartás: az építtetői fedezetkezelő által elektronikusan vezetett, az építési tevékenység megvalósításában résztvevő összes vállalkozó kivitelező és az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység adatait tartalmazó nyilvántartás,

4. jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, valamint ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, nemzeti emlék esetében örökségvédelmi szabályokkal együtt értendő,

5. naplóügyfél-jel: amely az e-építési napló alkalmazásban NÜJ-ként szerepel és az alkalmazás által - az első Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) általi azonosítással történő belépés alkalmával, minden felhasználó számára - automatikusan generált kilencjegyű azonosító jel, amely az alkalmazás további használata során azonosítja az adott KAÜ-n keresztül belépő természetes személyt,

6. pótmunka: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:244. § (2) bekezdésében meghatározott pótmunka,

7. többletmunka: a Ptk. 6:244. § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka."

16. § (1) Az Épkiv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a kivitelezési dokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett."

(2) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kivitelezési szerződés tartalmazza)

"d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen, ideértve a kivitelezési dokumentáció szolgáltatásának, az e-építési napló készenlétbe helyezésének, az építési munkaterület átadásának, az e-építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek időpontját, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot,"

(3) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő s) és t) ponttal egészül ki:

(A kivitelezési szerződés tartalmazza)

"r) a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás kötvényszámát és a biztosító nevét, elérhetőségét vagy a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kötelező felelősségbiztosítással legkésőbb az építési munkaterület átadásakor rendelkezni fog,

s) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező által megadott kivitelezési szerződés szerződésszámát, valamint

t) a vállalkozó kivitelező általi kivitelezési dokumentáció építésszervezési munkarészének elkészítését."

17. § Az Épkiv. 3. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A kivitelezési szerződés mellékletét képezi a felelősségbiztosítási kötvény, ha az a kivitelezési szerződés megkötésekor rendelkezésre áll."

18. § Az Épkiv. 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[Amennyiben a 17. § (2) bekezdésnek megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, a kivitelezési szerződés a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza]

"g) mellékletként a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatát, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában résztvevő összes alvállalkozójának nevét és az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység adatait, amelyeknek az e-építési napló alkalmazásban szereplő alvállalkozói adatokkal egyeznie kell,

h) a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ha az építtetővel kötött kivitelezési szerződés hatálybalépését követően, mint megrendelő vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel kötött szerződésben magasabb összegre szerződik, mint amely összeget az építtető az adott kivitelezési tevékenység megvalósításának fedezetéül az építtetői fedezetkezelő rendelkezésére bocsátott, abban az esetben a szerződéses összegek különbözetét az alvállalkozó részére ő maga téríti meg, valamint

i) ha az alvállalkozó kivitelező megrendelő vállalkozó kivitelezőnek minősül, mellékletként az alvállalkozó nyilatkozatát, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő összes alvállalkozója nevét és az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység adatait, amelyeknek az e-építési naplóban szereplő alvállalkozói adatokkal egyezniük kell."

19. § (1) Az 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység akkor folytatható, ha az építésügyi jogszabályokat - ideértve a helyi építési szabályzatot, a szabályozási tervet, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet - és az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági és biztonsági előírásokat megtartják."

(2) Az Épkiv. 5. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az építési munkaterület átadása előtt az építtető köteles az e-építési naplót, majd ezt követően az első elektronikus építési főnaplót (a továbbiakban: e-főnapló) - a vállalkozó kivitelező adatainak megadása mellett -készenlétbe helyezni. Az építtető az e-építési napló alkalmazási felületén az építési munkaterületet átadja a fővállalkozó kivitelezőnek. Az e-főnapló megnyitottá válik, miután a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterület átadását elfogadta. Az építési munkaterület átadását eseti bejegyzéssel az e-főnaplóban rögzíteni kell, ezt követően lehet az építési munkaterületen az építőipari kivitelezési tevékenységet elkezdeni és végezni.

(6) Az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az e-főnapló nem nyitható meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg

a) a 3. § (2a) bekezdésében meghatározott nyilatkozat hiányában,

b) ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással,

c) kötelező építtetői fedezetkezelés esetén a fedezetkezelői szerződés hiányában, valamint

d) az általános építmények körében az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben meghatározott összevont telepítési eljárásban hozott telekalakítási engedély esetén a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésének hiányában.

(7) Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Épbír.) szerint számított, 200 millió forint számított építményértéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni

a) az építtető nevét vagy megnevezését, beruházáslebonyolító közreműködése esetén a beruházáslebonyolító nevét vagy megnevezését,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát,

c) a fővállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését és nyilvántartási számát,

d) a tervező nevét vagy megnevezését és névjegyzéki jelölését,

e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, valamint

f) az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét."

20. § Az Épkiv. 7. § (2) bekezdése a következő k)-s) ponttal egészül ki:

[Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:]

"k) a fővállalkozó kivitelezővel az e-építési naplóban a többletmunka, pótmunka igényét közölni,

l) az 5. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatás megtétele,

m) a teljesítésigazolás alapján kiállított számla kifizetése a fővállalkozó kivitelező részére,

n) a Méptv. 173. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott esetben a területi építész kamara által kiállított, nyilatkozat e-építési naplóba való feltöltése,

o) a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés esetén a megvalósult állapotot ábrázoló építészetiműszaki dokumentáció (a továbbiakban: megvalósulási dokumentáció) elkészítéséről való gondoskodás, és annak az e-építési napló tervnaplójába való feltöltése,

p) ha e rendelet a szervizkönyv kötelező vezetését írja elő, a szervizkönyv vezetése, ha az építmény használatbavételét a hatóság engedélyezte vagy tudomásul vette,

q) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus fedezetkezelői nyilvántartásban a felelősségi körébe tartozó nyilvántartás-kitöltési kötelezettség teljesítése,

r) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus fedezetkezelői nyilvántartásban és az e-építési naplóban a fővállalkozó kivitelező nevének vagy megnevezésének, az általa vállalt építési tevékenység adatainak azonosságáról gondoskodni, valamint

s) a beruházáslebonyolító megbízása, ha e rendelet kötelezően előírja annak részvételét."

21. § Az Épkiv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A beruházáslebonyolító

8. § (1) Az építtető az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése és folytatása során az e rendeletben és a kivitelezési szerződésben meghatározott feladataira beruházáslebonyolítót bízhat meg.

(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek a 17. § (3) bekezdése szerint meghatározott értéke eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt, az építtetőnek - az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével - beruházáslebonyolítót kell megbíznia.

(3) A beruházáslebonyolítói feladatok ellátására az építtető az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott beruházáslebonyolítóval írásbeli szerződést köt."

22. § (1) Az Épkiv. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az építtető az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti jogosultsággal rendelkező tervezővel - az építésszervezési munkarész kivételével -kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.

(2) A tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet tartalmazza."

(2) Az Épkiv. 9. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szerződő tervezőnek a közhasználatú építmény, építményrész esetén kötelező az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti, "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorlót bevonnia a kivitelezési dokumentáció készítésénél.

(4) A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint, felhasználás céljából az építtető birtokába adja.

(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció készítése során az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti tervezési programban vagy az építési engedélyhez tartozó záradékolt vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti."

23. § Az Épkiv. "A tervező és a tervellenőr" alcíme a következő 10-10/B. §-sal egészül ki:

"10. § (1) Az építész tervező a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát az e-építési naplóban teszi meg, ha - az atomenergia alkalmazására szolgáló építmény kivételével - az épület, épületrész

a) építése építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött,

b) közhasználatú vagy

c) az Országos Építészeti Tervtanács véleményezéséhez kötött,

és a tervezett eltérés az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében vagy a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületek építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően, a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatának megtétele előtt, az építész tervező az épület, épületrész használatbavételének megkéréséhez az e-építési naplóban nyilatkozatot tesz arról, hogy

a) az építészeti-műszaki dokumentációtól eltérés volt-e az épület külső megjelenésében, azon belül is az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében,

b) ha volt eltérés, az

ba) a hozzájáruló nyilatkozatával történt-e,

bb) az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatta-e, milyen módon és mértékben,

c) a hozzájárulása nélkül megvalósított eltérést tudomásul veszi-e, amennyiben nem, milyen megoldást javasol az eltérés módosításában,

d) a megvalósulási dokumentáció az épület külső megjelenése, azon belül is az építőanyag használata, színezése vagy a nyílászárók elhelyezése vonatkozásában az eltéréseket tartalmazza-e, valamint

e) a használatbavételhez hozzájárul-e, ha nem, annak építészeti indokait rögzítenie kell.

10/A. § Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti, "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló a közhasználatú építmény, építményrész használatbavételének megkéréséhez, a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatának megtétele előtt, az e-építési naplóban arról nyilatkozik, hogy

a) az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosított-e,

b) a kivitelezési dokumentációtól való eltérés az akadálymentesség követelményét és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását érinti-e, milyen módon és mértékben, valamint

c) a kivitelezési dokumentációtól való eltérés ellenére az építmény, építményrész az akadálymentesség követelményének és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának megfelel.

10/B. § (1) Az építtető az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint az építtetői elvárások ellenőrzésére tervellenőrt bízhat meg.

(2) A tervellenőri feladatok ellátására az építtető az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott tervellenőrrel írásbeli szerződést köt.

(3) A tervellenőr feladata

a) az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció műszaki tartalma szakszerűségének, kivitelezésre való alkalmasságának, a szakági tervek összhangjának ellenőrzése,

b) a hibák, hiányosságok feltárása,

c) szükség esetén javaslattétel és

d) a jelentésének elkészítése.

(4) A tervellenőr az ellenőrzését követően jelentést készít, amely tartalmazza

a) az építési beruházás keretében végzett építőipari kivitelezési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, jellegét, megnevezését, rövid leírását, tartalmát, jellemzőit,

b) az építtető nevét vagy megnevezését,

c) a tervellenőr nevét, címét, aláírását, jogosultságát, névjegyzéki bejegyzésének számát,

d) az ellenőrzött építészeti-műszaki dokumentáció, kivitelezési dokumentáció tervezőjének nevét, címét, jogosultságát, névjegyzéki bejegyzésének számát,

e) az ellenőrzött építészeti-műszaki dokumentáció, kivitelezési dokumentáció megnevezését,

f) az ellenőrzött dokumentációk tartalmára vonatkozó jogszabályokat, a vonatkozó szabványokat, műszaki irányelveket, az építménybe betervezett építési termékek előírásait, a szakmai szabályokat, az általános településrendezési és építési követelményeket, valamint

g) az ellenőrzésének tapasztalatait, eredményét, javaslatát.

(5) A tervellenőri szerződés tartalmazza

a) a vállalt és az ellenőrzés alá rendelt tervezési tevékenység, és az építészeti-műszaki dokumentáció, kivitelezési dokumentáció pontos megnevezését, meghatározását,

b) az építészeti-műszaki dokumentáció, kivitelezési dokumentáció felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait, határidejét,

c) a szükséges tervmódosításra történő javaslattételi felhívást,

d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, valamint

e) a tervellenőrzési díj összegét, az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját és a fizetés módját, határidejét.

(6) Az (5) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak."

24. § Az Épkiv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A költségszakértő

11. § (1) Az építtető és a vállalkozó kivitelező az építési beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokra költségszakértőt bízhat meg.

(2) A költségszakértő ugyanazon építési beruházás tekintetében nem végezhet tevékenységet egyidejűleg az építtető és a vállalkozó kivitelező megbízásából.

(3) A költségszakértői feladatok ellátására az építtető és a vállalkozó kivitelező az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott költségszakértővel írásbeli szerződést köt.

(4) A költségszakértő feladata

a) az ár-érték arány megállapítása,

b) a költség és árelemzés,

c) a költségváltozási kockázat elemzése, valamint

d) a költségérzékenységi vizsgálat."

25. § (1) Az Épkiv. 12. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vállalkozó kivitelező olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhat,

a) amelyhez

aa) - a 13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező, vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló felelős műszaki vezetővel, kivéve, ha a szerződésben rögzített alvállalkozója rendelkezik ilyennel,

ab) rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű, vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló szakmunkással, kivéve, ha a szerződésben rögzített alvállalkozója rendelkezik ilyenekkel,

ac) rendelkezik a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel vagy székhellyel,

ad) a kivitelezésidokumentáció-készítési kötelezettség esetén a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, valamint

ae) az e-építési naplót megnyitották, és az előírásoknak megfelelően vezetik,

b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez

ba) - ha jogszabály kötelezővé teszi - rendelkezésre áll a végleges hatósági engedély, vagy

bb) megtörtént az egyszerű bejelentés, és

bc) rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással,

c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel szerződést kötöttek, valamint

d) amelynek végzését az építésügyi hatóság nem tiltotta meg.

(1b) A vállalkozó kivitelezőnek - az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével - munkaviszonyban kell alkalmaznia a felelős műszaki vezetőt, ha az építőipari kivitelezési tevékenység 17. § (3) bekezdésében meghatározott értéke a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja."

(2) Az Épkiv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalkozó kivitelező feladata a Méptv.-ben foglaltakon túlmenően

1. az építőipari kivitelezési tevékenység

a) megkezdése előtt annak vizsgálata, hogy az építési tevékenység megkezdésének jogszabályban meghatározott feltételei teljesülnek-e,

b) megkezdésekor az építtetőtől - alvállalkozó kivitelező esetében a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől - az építési munkaterület átvétele, annak vizsgálata, hogy a szükség szerinti lőszermentesítése megtörtént-e,

2. az e-építési napló megnyitása az e rendeletben meghatározottak szerint,

3. az építési munkaterületen képződött építési-bontási hulladék mennyiségének és típusának folyamatos vezetése az e-építési naplóban,

4. annak folyamatos ellenőrzése, hogy alvállalkozója az elvállalt építőipari kivitelezési tevékenységben közvetlenül részt vesz-e,

5. az építés során már meglévő műemléki érték vagy régészeti emlék, előkerülő természeti, építészeti értékek megőrzése,

6. annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, erre jogosultsággal rendelkeznek, és az e-építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,

7. a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,

8. az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítmény-nyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása,

9. a kivitelezési szerződés szerint az építési munkaterület visszaadása az építtetőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek,

10. az építési munkaterület őrzésének biztosítása,

11. az építési munkák befejeztével az építési munkaterületről való levonulás végrehajtása,

12. az általa végzett építőipari kivitelezési tevékenységre a 14. § szerinti nyilatkozat megtétele, ehhez a tevékenységnek megfelelő felelős műszaki vezető szakmai nyilatkozatának beszerzése,

13. építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fedezetkezelői nyilvántartásban a felelősségi körébe tartozó nyilvántartás-kitöltési kötelezettség teljesítése, valamint, ha az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak felvitele - legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenységének megkezdéséig - a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett fedezetkezelői nyilvántartásba, mely adatok e-építési napló adataival való azonosságáról folyamatosan gondoskodni,

14. a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének, és az építtető, az építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok e-építési naplóban történő rögzítése,

15. az építési tevékenység megvalósítása során legalább a kivitelezési dokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési termék beépítése,

16. a 10. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben az építész tervező, a 10/A. §-ban meghatározott esetben a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló nyilatkozatának beszerzése, mely nyilatkozattételi kötelezettség elmaradása esetén az építtető értesítése az e-építési naplóban eseti bejegyzéssel,

17. a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás folyamatos fenntartása és az azzal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek elvégzése,

18. a 22. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a daru igénybevételéről, akadályjelöléséről, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tervezett időpontjáról a repülőtér üzembentartójának tájékoztatása, amelynek megtörténtéről az e-építési naplóban eseti bejegyzést tesz,

19. a többletmunka, pótmunka műszaki szükségességét az építtetővel az e-építési naplóban közölni,

20. a kivitelezési dokumentáció építésszervezési munkarészének elkészítése."

(3) Az Épkiv. 12. § (4) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fővállalkozó kivitelező feladata]

"d) az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az alapozás elkészültét az azt követő három napon belül az illetékes építésügyi hatóságnak az e-építési naplón keresztül - eseti bejegyzéssel - bejelenteni,

e) az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása, valamint

f) a teljesítésigazolás alapján kiállított számla kifizetése az alvállalkozó kivitelező részére, ha nincs építtetői fedezetkezelés."

26. § Az Épkiv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését, valamint az építész tervező, a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló és a felelős műszaki vezető e rendelet szerinti nyilatkozatának beszerzését követően a fővállalkozó kivitelező az e-építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy

a) az elvállalt építőipari kivitelezési tevékenységet

aa) a végleges építési engedélynek vagy az egyszerű bejelentésnek és a hozzá tartozó záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

ab) a kivitelezési dokumentációnak megfelelően végezte,

b) a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól vagy a kivitelezési dokumentációtól eltértek-e, eltérés esetén azok felsorolásával és okainak megjelölésével,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységet a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építőipari kivitelezési tevékenység során alkalmazott műszaki megoldás a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel,

e) a b) pont szerinti eltéréseket a megvalósulási dokumentáció tartalmazza,

f) a jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, közműszolgáltatás hiányában egyedi, szakszerű közműpótló létesült,

g) az építési munkaterületen képződött építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a jogszabályban előírt mennyiségi küszöbértéket, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor az építési munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, valamint

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van."

27. § Az Épkiv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A tervezői művezető feladata, hogy

a) szakmai tudásával, tapasztalatával az építészeti-műszaki és a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósítást elősegítse, valamint

b) a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól vagy a kivitelezési dokumentációtól való eltéréshez az építész tervezői nyilatkozat szükségességét megállapítsa, azt dokumentálja és az e-építési naplóban rögzítse.

(2) A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik.

(3) A tervezői művezető nem végezhet felelős műszaki vezetői tevékenységet azon építőipari kivitelezési tevékenység esetében, ahol tervezői művezetői feladatokat lát el."

28. § Az Épkiv. 16. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:)

"r) az építés helyszínén az építőipari kivitelezési tevékenységnek a szerződésben meghatározott időközönkénti, de legalább tíz naponként ellenőrzése, és annak az e-építési naplóban történő rögzítése eseti bejegyzéssel, valamint"

29. § (1) Az Épkiv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke

a) az Épbír. szerint számított építményérték vagy

b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói kivitelezési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték,

amelynek meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó vagy különálló földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, amelyek építőipari kivitelezési tevékenysége két éven belül megkezdődik."

(2) Az Épkiv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az építtetői fedezetkezelő nem láthat el fedezetkezelői feladatokat azon beruházás esetében, amelynek finanszírozásában részt vesz vagy részt vett."

(3) Az Épkiv. 17. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fedezetkezelői szerződés tartalmazza:)

"d) az építési beruházás meghatározását, kezdő és befejezési időpontját, helyét, a beruházás ellenértékét, az építőipari kivitelezési tevékenység várható kezdő és befejezési időpontját, az építőipari kivitelezési tevékenység szakaszolása esetén a szakaszok számát és a szakaszokban elvégzendő építési tevékenység meghatározását, a szakaszok kezdő és befejezési időpontját és az adott szakasz ellenértékét,"

30. § Az Épkiv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az építtető nem helyezi az előírt határidőre, ennek hiányában a kivitelezési szerződés hatályának beálltát követő nyolc napon belül a fővállalkozó kivitelező teljesítésének vagy részteljesítésének szerződés szerinti fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá, és az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását nem tiltotta meg, a fővállalkozó kivitelező, valamint a megrendelő vállalkozó kivitelezővel szerződött alvállalkozó kivitelező jogosult az építőipari kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött kivitelezési szerződést felmondani, vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek építtető általi megtérítése mellett, az alvállalkozó kivitelező pedig a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kötött kivitelezési szerződés felmondására válik jogosulttá."

31. § Az Épkiv. 19. § (1)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építtetői fedezetkezelő a tevékenységét elektronikus formában végzi. A fedezetkezelői nyilvántartásnak az e-építési naplóban rögzített vállalkozó kivitelezők körét és az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység adatait tartalmaznia kell.

(1a) Az építtetői fedezetkezelő az építtető által rendelkezésre bocsátott kivitelezési szerződés alapján megnyitja a kivitelezési szerződés szerinti építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó fedezetkezelői nyilvántartást, figyelemmel kíséri a teljesítésigazolás kiadását, valamint az ellenérték kifizetését.

(1b) Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozó kivitelező védelmét szolgáló, 20. § (4) bekezdése szerinti visszatartást, valamint 20/A. § (1) bekezdése szerinti elkülönítést kizárólag a fedezetkezelő által működtetett nyilvántartásban az adott kivitelezési szakaszhoz rögzített fővállalkozó kivitelezők és alvállalkozó kivitelezők javára az adott szakasz vonatkozásában rendelkezésre álló fedezet és megrendelő vállalkozó kivitelező vállalkozói díja erejéig gyakorolja olyan módon, hogy az időrendben korábban rögzített fővállalkozó kivitelezői, alvállalkozó kivitelezői követelések megelőzik a későbbit."

32. § Az Épkiv. a 21/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Kivitelezői felelősségbiztosítás

21/B. § (1) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára - szerződőként - más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,

b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

21/C. § (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

(2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

21/D. § (1) A felelősségbiztosításnak

a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,

b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,

d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,

e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

(2) Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét. Ha a vállalkozó kivitelező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(3) A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

21/E. § A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

21/F. § (1) A vállalkozó kivitelező a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig - az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra - a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.

(3) Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (a továbbiakban: MKIK).

21/G. § (1) A vállalkozó kivitelező a felelősségbiztosítási szerződés megkötését követő 8 napon belül tájékoztatja az MKIK-t a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.

(2) Az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással.

(3) Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

(4) Az MKIK szabályzatban rögzíti a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet."

33. § Az Épkiv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység, amely

ba) 5,4 méter vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet,

bb) monolit vasbeton tartószerkezet, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

bc) 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzol,

bd) 3 méter vagy azt meghaladó magasságú, megtámasztatlan falszerkezet - azzal, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak - vagy pillér, vagy

be) 1,5 métert meg nem haladó magasságú támfal

építésére, a szerkezetének megerősítésére, részleges megbontására irányul,

c) azbeszttartalmú szerkezet átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, részleges vagy teljes eltávolítására irányuló építőipari kivitelezési tevékenység,

d) az építmény tűzvédelmi jellemzőinek változását és az építmény szigorúbb kockázati osztályba történő besorolását eredményező építőipari kivitelezési tevékenység,

e) az építmény bontása, ha

ea) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert vagy

eb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert, valamint

f) azon sajátos építményfajta szerinti építményhez kapcsolódó építőipari kivitelezés, amely esetében azt a szakági jogszabály előírja.

(2) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció.

(3) A kivitelezési dokumentáció a Méptv. 181. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások ellenőrizhető módon történő kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, építési termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

(4) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell az 1. melléklet szerinti munkarészeket.

(5) A kivitelezési dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) a nemzeti emléknek minősülő műemlék építmény esetén a jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt meghatározott tartalmú dokumentációt,

b) a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti építési tevékenység esetén az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 11. § (2) bekezdése szerinti munkatervet,

c) ha az építőipari kivitelezési tevékenység során a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdésében meghatározott repülőtér vonatkozási pontjától számított

ca) 4 kilométeren belül 10 méternél magasabb vagy

cb) 4 kilométeren kívül, de 15 kilométeren belül 45 méternél magasabb

daru vagy a ca) és cb) alpontban foglaltakon kívüli esetben 60 méternél magasabb daru igénybevétele szükséges, a légiközlekedés biztonsága érdekében a daru akadályjelölésére vonatkozóan a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14. Függelék 6. fejezete szerinti előírásokat.

(6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a végleges építésügyi hatósági engedélyhez tartozó záradékolt vagy az egyszerű bejelentés építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól kivéve, ha maga az eltérés nem építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység."

34. § Az Épkiv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót kell vezetni."

35. § Az Épkiv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. § (1) Az e-építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az e-építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a kivitelezési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az e-építési naplót

a) az építtető megbízása alapján a beruházáslebonyolító vagy az építési műszaki ellenőr feladata ellátása érdekében, valamint

b) elektronikus építési alnapló (a továbbiakban: e-alnapló) esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező vagy felelős műszaki vezetője

folyamatosan ellenőrzi, és abban észrevételeit, megállapításait rögzíti.

(3) Az e-építési napló készenlétének megszüntetését követően az e-építési naplóba dokumentumok feltöltésére, e-főnapló vagy e-alnapló megnyitására, bejegyzés megtételére már nincs mód."

36. § Az Épkiv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) Az e-építési napló része az e-főnapló és az e-alnapló.

(2) Az e-építési napló mellékletei:

a) a készenléti tárhely, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó adatokat és a készenlétbe helyezés dokumentumait,

b) a tervnapló, amely tartalmazza a végleges építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, az egyszerű bejelentést és az építészeti-műszaki dokumentációt, a kivitelezési dokumentációt, fővállalkozó kivitelező által készített kivitelezési dokumentációt kiegészítő dokumentumot, tervet, részlettervet, a megvalósulási dokumentációt, egyéb rajzi dokumentumokat, számításokat, az építész tervezői és a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított hozzájáruló lapot, valamint a területi építész kamara nyilatkozatát,

c) a naplófa, amely tartalmazza az építési beruházásban részt vevő kivitelezők struktúrájának megjelenítését, a vállalkozó kivitelező megnevezését és az építési munkaterület visszaadásának időpontját,

d) az összesítő lap, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követő nyilatkozatokat,

e) a közös gyűjtőnapló, amely tartalmazza az e-fő- és e-alnapló mellékletét képező gyűjtőnapló összes dokumentumát, továbbá

f) a hatósági napló, amely tartalmazza az építésügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet szerinti ellenőrzésről felvett vagy kiadott jegyzőkönyveit, feljegyzéseit."

37. § Az Épkiv. 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az e-főnaplóba és e-alnaplóba az e-építési napló vezetésére kötelezett a napi bejegyzést, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység egyéb dokumentumait közvetlenül az e-építési naplóba vagy az általános nyomtatványkitöltő alkalmazás futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével köteles rögzíteni. A naplóvezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyi számítástechnikai eszközzel rögzített napi bejegyzés és egyéb dokumentumok legfeljebb a bejegyzési vagy dokumentálási kötelezettség napját követő napon belül az internetes alkalmazásban is rögzítésre kerüljenek."

38. § Az Épkiv. 27. §-a és 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"27. § (1) Az e-építési napló készenlétének lezárásáig - a naplóvezetésre kötelezetten túl - bejegyzést tehet

a) az e-főnaplóba és mellékleteibe az építtető, az építtető megbízottja, a beruházáslebonyolító vagy az építési műszaki ellenőr, az építész tervező, a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló és a tervezői művezető,

b) az e-alnaplóba és mellékleteibe a napló vezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló fővállalkozó kivitelező vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, a fővállalkozó kivitelező vagy megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője, az építész tervező, a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló, a tervezői művezető és az építési műszaki ellenőr,

c) valamennyi e-főnaplóba, e-alnaplóba és mellékleteibe az építésügyi hatóság és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő, szakkérdést vizsgáló hatóság,

d) az e-főnaplóba és mellékleteibe a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor,

e) az e-főnapló és az e-alnapló hatósági naplójába a jogszabályban az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésére feljogosított hatóság vagy szerv.

(2) Az e-főnaplóba és e-alnaplóba a bejegyzésre jogosult a más jogosult bejegyzésére ellenészrevételt tehet, vagy a bejegyzéseket tudomásul veheti.

(3) Az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba és mellékleteibe betekinthet

a) időbeli korlátozás nélkül

aa) az építtető,

ab) az építésügyi hatóság és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakkérdést vizsgáló hatóság,

ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve,

ad) jogszabályban az ellenőrzésre időkorlátozás nélkül feljogosított más hatóság,

b) az e-építési napló készenlétének lezárásáig

ba) a jogszabályban az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésére feljogosított hatóság vagy szerv,

bb) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,

bc) az építtető által betekintésre felhatalmazott, az építési beruházás megvalósításához támogatást nyújtó szervezet,

bd) az építtető megbízása alapján a beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, az építész tervező, a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló és a tervezői művezető.

(4) Az érdekelt szerződéses feleken, a beruházáslebonyolítón, az építési műszaki ellenőrön, az építtetői fedezetkezelői eljárásban feljogosítottakon és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon kívül a bejegyzésre vagy betekintésre felhatalmazottak nem jogosultak megtekinteni az e-főnaplóban, az e-alnaplóban és mellékleteikben feltüntetett fővállalkozói vagy alvállalkozói teljesítés, részteljesítés ellenértékét.

(5) Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei:

a) a hatósági napló, amely tartalmazza az ellenőrző hatóságok, az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában részt vett szakkérdést vizsgáló hatóságok, jogszabállyal feljogosított más hatóságok és szerv által készített értesítéseket, okiratokat, jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, dokumentumokat, fotókat,

b) a teljesítésigazolási napló, amely tartalmazza a tervezési szerződést, a beruházáslebonyolítói szerződést, a kivitelezési szerződést, a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyvet

c) a gyűjtőnapló, amely tartalmazza

ca) az építési-bontási hulladék-nyilvántartást,

cb) az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat,

cc) a mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák és nyomáspróba jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat,

cd) az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatóját,

ce) minden olyan egyéb hatósági engedélyt, dokumentumot, nyilatkozatot, amely az építtető számára a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazolja,

cf) jótállási dokumentumokat, továbbá

cg) az a) és b) pont szerinti mellékletek tartalmaként fel nem sorolt minden további dokumentumot, valamint

d) a naplófa, amely tartalmazza az építési beruházásban részt vevő kivitelezők struktúrájának megjelenítését, a vállalkozó kivitelező megnevezését, az építési munkaterület visszaadásának időpontját.

27/A. § (1) Az e-főnapló és az e-alnapló az alábbiakból áll:

a) címoldal, amely tartalmazza az építmény megnevezése és címe mellett, az e-főnapló és e-alnapló készenlétbe helyezésének és lezárásának keltét,

b) nyilvántartásirész-oldalak, amelyek tartalmazzák

ba) az építési-szerelési munka megnevezését, az építési munkaterület helyét a település, utca, házszám és helyrajzi szám megadásával, valamint az építési tevékenység megnevezését,

bb) a tervezési és a kivitelezési szerződés keltét, a műszaki átadás-átvétel szerződés szerinti időpontját, a részhatáridők megnevezését és időpontját, szerződésmódosítások keltét,

bc) az építtető nevét, megnevezését, címét, székhelyét, elérhetőségét, naplóbejegyzésre jogosult képviselőjének nevét,

bd) a beruházáslebonyolító nevét, megnevezését, címét, székhelyét, elérhetőségét, naplóbejegyzésre jogosult képviselőjének nevét,

be) a tervező nevét, címét, elérhetőségét, névjegyzéki jelölését és szakágát, valamint a tervezői művezető nevét, címét, elérhetőségét,

bf) az építési műszaki ellenőr nevét, címét, elérhetőségét, névjegyzéki jelölését és szakágát,

bg) a vállalkozó kivitelező nevét, megnevezését, címét, székhelyét vagy telephelyét, a vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés számát, a vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti számát, naplóbejegyzésre jogosult képviselőjének nevét, valamint a felelős műszaki vezető nevét, címét, elérhetőségét, névjegyzéki jelölését és szakágát,

bh) az alvállalkozó kivitelező nevét, megnevezését, címét, székhelyét vagy telephelyét, a vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés számát, a vállalkozói kivitelezők nyilvántartása szerinti számát, naplóbejegyzésre jogosult képviselőjének nevét, a munkanem megnevezését, az építési munkaterület átadásának időpontját és annak szerződés szerinti határidejét, a felelős műszaki vezető nevét, címét, elérhetőségét, névjegyzéki jelölését és szakágát,

bi) az alvállalkozó kivitelező döntését arról, hogy az e-alnaplót önállóan vezeti vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező az e-alnapló vezetését a szerződésben átvállalta, amely esetben a megrendelő vállalkozó kivitelező naplóbejegyzésre jogosult képviselőjének nevét,

bj) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő nevét, megnevezését, címét, székhelyét, képviseletében eljáró személy nevét, elérhetőségét,

c) napi jelentés naplórész, amely tartalmazza

ca) a dátumot év, hónap, nap rögzítéssel és a nap megnevezésével,

cb) az aznap legalább két alkalommal mért külső hőmérsékletet, ha az építési tevékenység jellege megkívánja, akkor ezek közül az egyik a napi legalacsonyabb hőmérséklet,

cc) időjárási adatokat, amely kiterjed a munkamenetet akadályozó időjárási viszonyokra és az akadályozás időtartamára,

cd) létszámadatokat szakmánként és feladatonként részletezve, saját és alvállalkozói összlétszámmal,

ce) napi teljesítményadatait, építményenként részletezve az építési-szerelési munkával érintett építményszerkezetek megnevezését, valamint a főbb munkarészek kivitelezésének megkezdését és befejezését, valamint

cf) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta képződő építési-bontási hulladék mennyiségét, típusának megnevezését, azonosító kódját a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet alapján, elszállításának dátumát, tényét, helyét, a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény nevéről, címéről, KÜJ, KTJ számáról szóló bizonylatát az átvételt igazoló számlákkal,

d) eseti bejegyzés naplórész, amely tartalmazza a bejegyzést

da) az építési munkaterület átadás-átvételéről,

db) az építmény helyének kitűzéséről,

dc) a tervek átvételéről,

dd) az egyes munkarészek ellenőrzéséről és annak eredményéről, különösen a betonozás előtt a zsaluzás és a vasszerelés ellenőrzéséről, gépészeti vezetékek, berendezések kipróbálásáról,

de) az eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatokról, megrendelői észrevételekről, vállalkozói megjegyzésekről,

df) az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az alapozás elkészültéről,

dg) a műszakilag és az elszámolás szempontjából fontos tényekről, különösen a felek közléseit és kifogásait a tervekkel, a költségvetéssel, valamint ezek módosításával, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatban,

dh) többletmunka, pótmunka szükségességéről,

di) a munkavégzést gátló, vállalásihatáridő-túllépést okozó körülmények feltüntetéséről részletes indokolással, így különösen munkaerőhiányról, anyagbeszerzési nehézségekről, alvállalkozói késedelemről, munkamegszakításról, balesetről, rendkívüli helyzetről, veszélyről, minőségcsökkenésről, módosuló határidőről,

dj) az anyagok, készszerkezetek, szerkezetrészek, próbatestek vizsgálatáról és dokumentálásáról,

dk) a naplómellékletek feltöltéséről,

dl) az építőipari kivitelezési tevékenység közben keletkezett károk felvételéről a megrendelővel, az alvállalkozókkal,

dm) a speciális munkák adatairól, ha azokról nincs külön e-főnapló vagy e-alnapló,

dn) az építési-bontási hulladék mennyiségi küszöbértéket meghaladó mennyiségéről,

do) a beépítésre kerülő építési termékek megfelelőség-igazolásának átadásáról a megrendelő, a beruházáslebonyolító vagy az építési műszaki ellenőr részére,

dp) a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező által az építtető részére átadott dokumentumokról és nyilatkozatokról,

dq) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének napján az e-építési napló lezárásáról,

dr) a kivitelezési dokumentációtól való eltérés részletes és egyértelmű meghatározásáról, dokumentálásáról, leírásáról,

ds) az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez szükséges építész tervezői nyilatkozat elmaradásáról,

dt) a területi építész kamara nyilatkozatának feltöltéséről és

du) egyéb bejegyzésekről,

e) az építész tervezői nyilatkozata, amely tartalmazza

ea) az építtető nevét, megnevezését, címét, székhelyét, az építési munkaterület helyét a település, utca, házszám és helyrajzi szám megadásával, az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés értesítésének eljárás- és iratazonosítóját és az építész tervező nevét, megnevezését, névjegyzéki jelölését,

eb) a 10. § szerinti nyilatkozatot,

f) a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított nyilatkozat, amely tartalmazza

fa) az építtető nevét, megnevezését, címét, székhelyét, az építési munkaterület helyét a település, utca, házszám és helyrajzi szám megadásával, az építési engedély eljárás- és iratazonosítóját és a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló nevét, megnevezését, névjegyzéki jelölését,

fb) a 10/A. § szerinti nyilatkozatot, valamint

g) összesítő lap, amely tartalmazza

ga) az építtető nevét, megnevezését, címét, székhelyét, az építési munkaterület helyét a település, utca, házszám és helyrajzi szám megadásával,

gb) a fővállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező nevét, megnevezését, a vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés számát, a vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti számát, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység kezdetének és végének időpontját,

gc) a felelős műszaki vezető nevét, névjegyzéki jelölését, valamint a tevékenység kezdetének és végének időpontját,

gd) - ha közreműködését jogszabály kötelezően előírja vagy az építtető önként megbízza - a beruházáslebonyolító nevét, a tevékenység kezdetének és végének keltét, valamint az építmény rendeltetése szerinti és a szakági építési műszaki ellenőr nevét, névjegyzéki jelölését,

ge) az építési munkaterület átadás-átvételének időpontját, valamint

gf) a 14. § szerinti nyilatkozatot.

(2) Az e-főnaplóban és az e-alnaplóban rögzített napi bejegyzéseket és csatolt egyéb dokumentumokat a naplóvezetést végző vagy ennek hiányában az e-építési napló alkalmazás a bejegyzés napját követő napon automatikusan lezárja. A lezárt naplóbejegyzések és rögzített dokumentumok utólagos módosítását vagy törlését az e-építési napló alkalmazás követhetővé teszi.

(3) Az e-főnapló és e-alnapló nyilvántartási oldalait a napló megnyitásakor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell rögzíteni."

39. § (1) Az Épkiv. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező átadja az építtetőnek az építési munkaterületet, továbbá átadja)

"b) a fővállalkozó kivitelező által készített kivitelezési dokumentációt kiegészítő dokumentumot, tervet, részlettervet,"

(2) Az Épkiv. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kivitelezési szerződés megszűnése, megszüntetése esetén is az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."

(3) Az Épkiv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az építtetőnek átadja a jótállási dokumentumokat, amelyek a következők:

a) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatója, használati utasítás,

b) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítás,

c) a nyomáspróba jegyzőkönyvei,

d) a mérési jegyzőkönyvek és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyvei,

e) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő irat,

f) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegye,

g) a közüzemi mérőórák jótállási jegye, hitelesítési jegyzőkönyvei, valamint

h) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi terv."

40. § (1) Az Épkiv. 34. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Szervizkönyvet kell vezetni

a) a közhasználatú építményre,

b) a tömegtartózkodásra szolgáló építményre,

c) a legalább hat lakást tartalmazó lakóépületre,

d) a nemzeti emléknek minősülő, I. műemlékvédelmi bírságkategóriába tartozó műemlék építményre,

e) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó építményre, valamint

f) a honvédelmi és katonai célú, valamint a nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményre

vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a szervizkönyv vezetéséről az építmény tulajdonosa dönt.

(3a) Az építmény tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az építmény szervizkönyvét az e-építési napló lezárása után, legkésőbb a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek."

(2) Az Épkiv. 34. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (5) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint - arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel - felülvizsgáltatni]

"g) az akadálymentes használat"

[követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint.]

(3) Az Épkiv. 34. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kötelező szervizkönyv-vezetéssel érintett építmény felülvizsgálatát a mechanikai ellenállás, stabilitás, állékonyság követelményeire vonatkozóan legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot az építmény állapotát figyelembe véve kell elvégezni."

41. § Az Épkiv. 35. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag)-ai) alponttal egészül ki:

[A vállalkozó kivitelezőre vonatkozó, az Étv. 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül - tartalmaznia kell

a vállalkozó kivitelező]

"ag) bejelentésében közölteket igazoló iratok eredetivel megegyező másolatát,

ah) nyilatkozatát a bejelentése tartalmának hitelességéről, valamint

ai) felelősségbiztosítójának nevét, felelősségbiztosítása kötvényszámát és a 21/F. § (2) bekezdése szerinti igazolást,"

42. § (1) Az Épkiv. 37. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az MKIK)

"c) megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és

cb) ezzel egyidejűleg - a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett - törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget."

(2) Az Épkiv. 37. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az MKIK a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha a Méptv. 212. §-a szerinti bírósági értesítés alapján megállapított fizetési kötelezettségének teljesítését a 40/B. § (2) bekezdése szerint nem igazolta."

43. § Az Épkiv. "A bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárás" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A bírósági értesítéssel kapcsolatos eljárás

40/B. § (1) A Méptv. 212. §-a szerinti bírósági értesítéseknek az e-szankció elektronikus alkalmazásban történő rögzítését az OÉNY üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni. Az üzemeltető a rögzítéssel egyidejűleg az MKIK-t elektronikus úton értesíti. A Méptv. 212. §-a szerinti bírósági értesítéssel egyenértékűnek tekintendő, ha az MKIK tudomására jut olyan egyéb jogerős érdemi bírósági határozat, vagy jogerős fizetési meghagyás, amely ugyanazon adatokat tartalmazza.

(2) Az MKIK a bírósági értesítés érkezését követő 8 napon belül

a) értesíti a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,

b) felhívja a fizetésre kötelezettet annak 60 napon belüli igazolására, hogy

ba) a fizetési kötelezettségét teljesítette, vagy

bb) az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs, valamint

c) tájékoztatja a feleket arról, hogy a határidő eredménytelen lejártát követően a fizetésre kötelezettet törli a nyilvántartásból.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igazolás határidőben történő megérkezése esetén az MKIK az eljárást 8 napon belül megszünteti, és a bejelentőt ennek tényéről, valamint arról értesíti, hogy az eljárás megszüntetése a díjigény egyéb úton történő érvényesítését nem érinti.

40/C. § Ha a 40/B. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási felhívásnak a fizetésre kötelezett azért nem tud eleget tenni, mert a díjazásra jogosult jogutód nélkül megszűnt, akkor a bírósági értesítés miatt indult eljárásban a fizetést az állam javára kell teljesíteni, és e fizetés megtörténtét kell igazolni."

44. § Az Épkiv. a következő 46. és 47. §-sal egészül ki:

"46. § (1) E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított és módosított rendelkezéseit a Módr3. hatálybalépését követően - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - átadott kivitelezési dokumentációra, megkötött kivitelezési szerződésre és az annak alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított, illetve módosított 9. § (3) bekezdését, 10/A. §-át, 12. § (2) bekezdés 16. pontját, 14. §-át, 25. § (2) bekezdés b) pontját, 27. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 27. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontját, 27/A. § (1) bekezdés f) pontját a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló vonatkozásában 2025. április 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 12. § (4) bekezdés d) pontját és 27/A. § (1) bekezdés d) pont df) alpontját 2025. október 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 15. §-át a Módr3. hatálybalépése előtt megkötött kötelező tervezői művezető alkalmazására vonatkozó tervezési szerződés szerinti tervezői művezetőre nem kell alkalmazni.

(5) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 21/B-21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet. Eddig az időpontig az e rendeletnek a Módr3.-mal módosított 5. §

(6) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

47. § E rendelet hatálybalépése előtt tett egyszerű bejelentés alapján épített vagy bővített lakóépület építőipari kivitelezési tevékenysége esetén

a) a felelős műszaki vezető feladata az átadás-átvételi eljárásban, a használatbavételi eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,

b) ha a fővállalkozó kivitelező nem vállalta el az alvállalkozó építőipari kivitelezési tevékenysége feletti felelős műszaki vezetői feladatokat, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének felelőssége az alvállalkozó kivitelező által végzett építési-szerelési munkák körében az alvállalkozói és szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján a használatbavételi eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadására terjed ki,

c) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét, és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes fővállalkozó kivitelezők által tett nyilatkozatok - az e-építési napló részeként - a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásához rendelkezésre álljanak,

d) az e-építési napló mellékleteit képezik az építésügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet szerinti ellenőrzésről felvett vagy kiadott jegyzőkönyvei, feljegyzései vagy hatósági bizonyítványai,

e) a fővállalkozó kivitelező az építtetőnek átad minden olyan egyéb hatósági engedélyt, dokumentumot, nyilatkozatot, amely az építtető számára a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazolja, és a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásához szükséges,

f) a fővállalkozó kivitelező a fővállalkozói kivitelezési szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban, a kivitelezési szerződésben meghatározott mértékben és módon az építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára - az építési munkaterület átvételétől az átadásáig, ennek hiányában a használatbavételi eljárásban a döntés meghozataláig - kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is,

g) az építmény tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az építmény szervizkönyvét az építési napló lezárása után, legkésőbb a használatbavételi eljárásban a döntés meghozatalának napján nyitja meg, több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek."

45. § Az Épkiv.

a) 1. melléklete helyébe a 4. melléklet,

b) 5. melléklete helyébe az 5. melléklet

lép.

46. § Az Épkiv.

1. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "ellenőr és az építtetői fedezetkezelő" szövegrész helyébe az "ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, valamint a "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorló" szöveg,

2. 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása" szövegrész helyébe az "elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló), az elektronikus fedezetkezelői nyilvántartás" szöveg,

3. 1. § (2) bekezdésében az "előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre" szövegrész helyébe az "előírásait a sajátos építményfajtákra és a nemzeti emléknek minősülő műemlékekre" szöveg,

4. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "címét vagy székhelyét" szövegrész helyébe a "címét, székhelyét vagy telephelyét" szöveg,

5. 3. § (2) bekezdés a) pontjában a "nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ)" szövegrész helyébe a "nevét, címét, elérhetőségét és az e-építési napló használatához szükséges naplóügyfél-jelet" szöveg,

6. 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét" szövegrész helyébe a "nevét, címét, székhelyét vagy telephelyét" szöveg,

7. 3. § (2) bekezdés g) pontjában a "szolgáltatására" szövegrész helyébe az "építtető általi szolgáltatására" szöveg,

8. 3. § (2) bekezdés h) pontjában a "hulladékok" szövegrész helyébe az "építési-bontási hulladékok" szöveg,

9. 3. § (2) bekezdés i) pontjában a "költségvetési kiírás" szövegrész helyébe a "tételes költségvetési kiírás" szöveg,

10. 3. § (2) bekezdés l) pontjában az "érdekében" szövegrész helyébe az "érdekében, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 189. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl," szöveg,

11. 3. § (2) bekezdés n) pontjában a "ha" szövegrész helyébe az "a fővállalkozó kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének terhére előleg nyújtására vonatkozó igényét és rendelkezéseit, valamint ha" szöveg,

12. 3. § (2) bekezdés q) pont qb) alpontjában a "14 napon belül a kivitelezési" szövegrész helyébe a "tizennégy napon belül az építőipari kivitelezési" szöveg,

13. 3. § (3) bekezdésében a "lakcím, illetve székhely" szövegrész helyébe a "lakcím, székhely vagy telephely" szöveg, valamint a "megkötésére, valamint" szövegrész helyébe a "megkötésére, a szolgáltatásra kötelezett alvállalkozó kivitelező által megadott kivitelezési szerződés szerződésszámát, valamint" szöveg,

14. 3. § (10) bekezdésében az "a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül" szövegrész helyébe az "az örökségvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy műemléki értéknek vagy régészeti emléknek minősül" szöveg,

15. 4. §-ában az "a 17. § (2) bekezdésnek megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor" szövegrész helyébe az "építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, és az építési munkaterület átadása előtt a fedezetkezelői szerződés rendelkezésre áll" szöveg,

16. 4. § a) pontjában az "e-építési napló vezetése estén a képviseletében eljáró személy NÜJ-ét," szövegrész helyébe az "a képviseletében eljáró személy naplóügyfél-jelét," szöveg,

17. 6. §-ában a "valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági" szövegrész helyébe az "a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, valamint a biztonsági" szöveg,

18. 7. § (2) bekezdésében az "az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Méptv.-ben" szöveg,

19. 7. § (2) bekezdés c) pontjában a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2)-(6) bekezdésében" szöveg,

20. II. Fejezet A tervező alcímében az "A tervező" szövegrész helyébe az "A tervező és a tervellenőr" szöveg,

21. 12. § (1) bekezdésében az "az Étv. 39/A. § (5) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Méptv. 188. § (4) bekezdésében" szöveg,

22. 12. § (2a) bekezdésében az "építési" szövegrész helyébe az "építtető és az építési" szöveg,

23. 12. § (3) bekezdésében a "kivitelezőnek" szövegrész helyébe a "vállalkozó kivitelezőnek" szöveg,

24. 13. § (3) bekezdésében a "feladata:" szövegrész helyébe a "feladata a Méptv.-ben foglaltakon túlmenően:" szöveg,

25. 13. § (3) bekezdés a) pontjában a "műemlékvédelmi" szövegrész helyébe az "örökségvédelmi" szöveg,

26. 13. § (3) bekezdés d) pontjában, valamint 22/A. § (4) bekezdésében az "a kivitelezés" szövegrész helyébe az "az építőipari kivitelezési tevékenység" szöveg,

27. 13. § (3) bekezdés h) pontjában a "tervektől" szövegrész helyébe a "dokumentációtól" szöveg,

28. 13. § (3) bekezdés i) pontjában a "hulladék" szövegrész helyébe az "építési-bontási hulladék" szöveg,

29. 13. § (3) bekezdés j) pontjában a "nyilatkozat" szövegrész helyébe a "szakmai nyilatkozat" szöveg,

30. 13. § (3) bekezdés k) pontjában az "engedélyezési és tudomásulvételi eljárásban, az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység megvalósulását igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának eljárásában" szövegrész helyébe az "eljárásban" szöveg,

31. 13. § (3) bekezdés l) pont la) alpontjában a "kivitelezési munkák" szövegrész helyébe az "építőipari kivitelezési tevékenység" szöveg,

32. 13. § (3) bekezdés n) pontjában az "értesítése" szövegrész helyébe az "értesítése az e-építési naplóban eseti bejegyzéssel" szöveg,

33. 13. § (3) bekezdés o) pontjában az "az Étv. 41. §-a" szövegrész helyébe az "a Méptv. 184. § (1)-(3) bekezdése" szöveg,

34. 13. § (5) bekezdésében, 17. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontjában, b) pont bb) alpontjában, 19. § (5) és (6) bekezdésében, 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 21/A. § (2) bekezdésében a "kivitelezési" szövegrész helyébe az "építőipari kivitelezési" szöveg,

35. 13. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "engedélyezési és tudomásulvételi eljáráshoz, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység megvalósulását igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának eljárásához" szövegrész helyébe az "eljáráshoz" szöveg,

36. 16. § (1) bekezdés c) pontjában a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi" szövegrész helyébe a "kiemelt beruházás" szöveg,

37. 16. § (1) bekezdés d) pontjában a "műemléki védelem alatt álló" szövegrész helyébe a "nemzeti emléknek minősülő műemlék" szöveg,

38. 16. § (3) bekezdés a) pontjában az "az Étv. 43. § (1) bekezdés e)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "a Méptv. 66. § (2) bekezdés d), g), h), i) és k) pontjában, valamint 70. § (5) bekezdésében" szöveg,

39. 16. § (3) bekezdés b) pontjában a "jóváhagyott" szövegrész helyébe a "jóváhagyott vagy az egyszerű bejelentés" szöveg,

40. 16. § (3) bekezdés d) pontjában az "építési napló(k)" szövegrész helyébe az "e-építési napló(k)" szöveg,

41. 16. § (3) bekezdés e), k) pontjában és o) pont ob) alpontjában, valamint 33. § (4) bekezdésében az "építési naplóban" szövegrész helyébe az "e-építési naplóban" szöveg,

42. 16. § (3) bekezdés g) pontjában az "építési naplóba" szövegrész helyébe az "e-építési naplóba" szöveg,

43. 16. § (4) bekezdésében, "Az építési napló" alcím címében, valamint 24. § (2) bekezdésében az "építési napló" szövegrész helyébe az "e-építési napló" szöveg,

44. 16. § (4) bekezdésében az "engedélyezési és tudomásulvételi eljárás, az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység megvalósulását igazoló hatósági bizonyítvány" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

45. 16. § (6) bekezdés b) pontjában a "NÜJ-ét" szövegrész helyébe a "naplóügyfél-jelét" szöveg,

46. 16. § (6) bekezdés c) pontjában az "adószámát" szövegrész helyébe az "adószámát, pénzforgalmi számlaszámát," szöveg,

47. 16. § (6) bekezdés d) pontjában a "helyét, a kivitelezés" szövegrész helyébe az "a helyét, az építőipari kivitelezési tevékenység" szöveg,

48. 16. § (6) bekezdés e) pontjában a "feladatait" szövegrész helyébe a "feladatait, különösen az építési helyszínen az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát" szöveg,

49. 17. § (2) bekezdésében a "közre" szövegrész helyébe a "közre az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével" szöveg,

50. 17. § (8) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "kivitelezésre" szövegrész helyébe a "kivitelezési tevékenységre" szöveg,

51. 17/B. §-ában a "nyit." szövegrész helyébe a "nyit. Egyéb forrás esetében a további fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatók az elkülönítésre fedezetkezelői fizetési és biztosítéki számlát nyitnak." szöveg,

52. 19. § (2) bekezdés b) pontjában, 19. § (3) bekezdésében, 20. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint 20/A. § (1) bekezdésében az "az alvállalkozói" szövegrész helyébe az "a fedezetkezelői" szöveg,

53. 19. § (4) bekezdés c) pontjában a "vagy közvetítői eljárás" szövegrész helyébe a "közjegyzői vagy közvetítői eljárás, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv közreműködése" szöveg,

54. 20. § (5) bekezdés a) pontjában, valamint 20. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdése" szövegrész helyébe az "(1b) bekezdése" szöveg,

55. 20/A. § (4) bekezdésében, valamint 36. § (2) bekezdésében az "építésfelügyeleti" szövegrész helyébe az "építésügyi" szöveg,

56. 21. § (2) bekezdésében az "e-építési napló alvállalkozói nyilvántartás mellékletének figyelemmel kísérése és" szövegrész helyébe az "elektronikus fedezetkezelői nyilvántartásnak a" szöveg,

57. 21. § (2) bekezdés b) pontjában az "e-építési napló mellékletét képező elektronikus alvállalkozói nyilvántartás használatához" szövegrész helyébe az "elektronikus fedezetkezelői nyilvántartás használatához, aki a megrendelő vállalkozótól kapott belépési kódja segítségével rögzíti a szerződésük adatait a fedezetkezelői nyilvántartásban" szöveg,

58. 21. § (2) bekezdés e), f) és g) pontjában az "alvállalkozói" szövegrész helyébe a "fedezetkezelői" szöveg,

59. 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "a kivitelezési" szövegrész helyébe az "az építőipari kivitelezési" szöveg,

60. 22/A. § (1) bekezdésében az "az Étv. 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában" szövegrész helyébe az "a Méptv. 181. § (2) bekezdésében és 184. §-ában" szöveg,

61. 22/A. § (4) bekezdésében a "tervdokumentációban" szövegrészek helyébe a "kivitelezési dokumentációban" szöveg,

62 V. Fejezet címében az "ÉPÍTÉSI NAPLÓ" szövegrész helyébe az "AZ E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ" szöveg,

63. 24. § (2) bekezdésében a "hatósági és bírósági eljárásban" szövegrész helyébe a "hatóság, bíróság, közjegyző, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és közvetítő eljárásában" szöveg,

64. 24. § (4a) bekezdésében az "építési naplót" szövegrészek helyébe az "e-építési naplót" szöveg,

65. 24. § (4a) bekezdésében a "(8)-(10) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(8)-(9) bekezdésében" szöveg,

66. 24/B. § (1) bekezdésében az "általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában" szövegrész helyébe az "Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Üzemetetési Szabályzatában" szöveg,

67. 26. § (1) bekezdésében az "a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában" szövegrész helyébe az "az e rendelet szerinti tartalommal" szöveg,

68. 26. § (3) bekezdésében az "az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra" szövegrész helyébe az "a naplófára" szöveg,

69. 26. § (5) bekezdésében az "építési naplójának" szövegrészek helyébe az "e-alnaplójának" szöveg,

70. 31. § (3) bekezdésében az "Az építési műszaki ellenőr vagy a beruházási tanácsadó" szövegrész helyébe az "A beruházáslebonyolító vagy az építési műszaki ellenőr" szöveg,

71. 31. § (5) bekezdés b) pontjában az "építtető" szövegrész helyébe az "építtető vagy a beruházáslebonyolító" szöveg,

72. 32. § (3) bekezdésében a "beruházási tanácsadó" szövegrész helyébe a "beruházáslebonyolító" szöveg,

73. 32. § (5) bekezdésében az "amelyek" szövegrész helyébe az "adatokat, információkat, amelyek" szöveg,

74. 32. § (5) bekezdés e) pontjában az "az átadás-átvételi" szövegrész helyébe az "a műszaki átadás-átvételi" szöveg,

75. 32. § (5) bekezdés i) pontjában a "hibák" szövegrész helyébe a "hibák, hiányok, hiányosságok" szöveg,

76. 32. § (6) bekezdésében az "építtető" szövegrész helyébe az "építtető vagy az általa megbízott beruházáslebonyolító vagy építési műszaki ellenőr" szöveg,

77. 32. § (8) bekezdésében az "építési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó" szövegrész helyébe a "beruházáslebonyolító vagy építési műszaki ellenőr" szöveg,

78. 32. § (8) bekezdés b) pontjában a "meghatározásáról" szövegrész helyébe a "meghatározásáról, mennyiségéről és minőségéről" szöveg,

79. "Építési munkaterület átadása, használatbavételi engedély vagy tudomásulvétel megkérése" alcím címében a "használatbavételi engedély vagy tudomásulvétel" szövegrész helyébe a "használatbavétel" szöveg,

80. 33. § (1) bekezdés a) pontjában a "hulladék-nyilvántartó" szövegrész helyébe az "építési-bontási hulladéknyilvántartó" szöveg,

81. 33. § (1) bekezdés d) pontjában a "használatbavételi engedély vagy tudomásul vétel, vagy az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység hatósági bizonyítványának, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetén a hatósági bizonyítvány" szövegrész helyébe a "használatbavétel" szöveg,

82. 33. § (3a) bekezdésében a "rögzítéssel" szövegrész helyébe a "rögzítéssel és eseti bejegyzéssel" szöveg,

83. 33. § (6) bekezdésében az "a munkaterület" szövegrész helyébe az "az építési munkaterület" szöveg,

84. 33. § (7) bekezdésében az "eljárást vagy szakértői szervezet" szövegrész helyébe az "eljárást, közvetítői eljárását, szakértői szervezet vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv" szöveg,

85. 34. § (1) bekezdés c) pontjában az "állapotára" szövegrész helyébe az "állapotára, felülvizsgálatára" szöveg,

86. 34. § (1) bekezdésében a "megállapításokat" szövegrész helyébe a "megállapításokat, információkat, dokumentumokat" szöveg,

87. 34. § (5a) bekezdésében az "Az I. bírságkategóriába sorolt műemlék építmény esetén a műemlék tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése" szövegrész helyébe az "A nemzeti emléknek minősülő műemlék tulajdonosának jókarbantartási kötelezettsége" szöveg,

88. 34. § (6) bekezdés f) pontjában a "katasztrófavédelem" szövegrész helyébe a "katasztrófavédelem, valamint" szöveg,

89. 34. § (6a) bekezdésében az "Az I. bírságkategóriába sorolt" szövegrész helyébe az "A nemzeti emléknek minősülő" szöveg,

90. 35. § (1) bekezdésében az "az Étv. 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Méptv. 69. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1)-(3) bekezdésében" szöveg,

91. 35. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában az "az Étv. 39/A. § (2) bekezdésére" szövegrész helyébe az "a Méptv. 70. § (3) bekezdésére" szöveg,

92. 35. § (3) bekezdésében és 36. § (1) bekezdés b) pontjában az "az Étv. 39. § (4)" szövegrész helyébe az "a Méptv. 69. § (2)" szöveg,

93. 35. § (4) bekezdésében az "A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK)" szövegrész helyébe az "Az MKIK" szöveg,

94. 36. § (1) bekezdés a) pontjában az "az Étv. 39. § (3) bekezdésének" szövegrész helyébe az "a Méptv. 69. § (1) bekezdésének" szöveg,

95. 36. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint 37. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "építésfelügyeleti" szövegrészek helyébe az "építésügyi" szöveg,

96. 36. § (1) bekezdés c) pontjában az "és nyilatkozatokat" szövegrész helyébe a "nyilatkozatokat és a vállalkozó kivitelező felelősségbiztosítójának nevét és felelősségbiztosítása kötvényszámát" szöveg,

97. 37. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő" szövegrész helyébe az "Épbír. szerinti állékonyságot, életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézésének jogsértő" szöveg,

98. 39. § a) pont aa) alpontjában a "fogadását" szövegrész helyébe a "fogadását, naprakész feldolgozását és megjelenítését" szöveg

lép.

47. § Hatályát veszti az Épkiv.

1. 1. § (1) bekezdés h) pontjában az "az építészeti-műszaki tervezési (a továbbiakban: tervezési) és" szövegrész,

2. 3. § (2) bekezdés o) pontjában az "(a továbbiakban: garanciális)" szövegrész,

3. 4/A. §-a,

4. 5. § (1) bekezdése,

5. 6. §-ában az "(a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is)" szövegrész,

6. 7. § (2) bekezdés e) pontjában a "készenlétbe helyezése és az építési napló" szövegrész,

7. 7. § (3) bekezdése,

8. 9. § (8)-(10) bekezdése,

9. "Összeférhetetlenségi szabályok" alcím címe,

10. 16. § (1) bekezdés e) pontjában az "a 17. § (2) bekezdés alapján" szövegrész,

11. 16. § (3) bekezdés q) pontjában az "és" szövegrész,

12. 16. § (6) bekezdés a) pontjában, 17. § (9) bekezdés a) pontjában a "személy" szövegrész,

13. 18. § (4) bekezdés c) pontja,

14. 20/A. § (4) bekezdésében az "az építési beruházás vagy" szövegrész,

15. 21. § (3) bekezdése,

16. 23. § (2) bekezdésében az "Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a szakmagyakorlási jogosultságának igazolásaként a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását." szövegrész,

17. 24. § (4) bekezdésében az "- az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában -" szövegrész,

18. 24. § (5) bekezdésében az "és építésfelügyeleti" szövegrész,

19. 24/B. § (6) és (7) bekezdése,

20. 26. § (3) bekezdésében az "e-főnapló vagy az" szövegrész,

21. 27/B. §-a,

22. 28. § (3) bekezdése,

23. 31. § (5) bekezdés a) pontjában a " , vagy a beruházási tanácsadó" szövegrész,

24. 32. § (1) bekezdésében az "az illetékes építésfelügyeleti hatóságot," szövegrész,

25. 33. § (4) bekezdésében a "vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység megvalósulását igazoló hatósági bizonyítvány kiállításáig" szövegrész,

26. 35. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában az "és" szövegrész,

27. 39. § b) pont bb) alpontjában az "építésfelügyeleti vagy" szövegrész,

28. 41. § (2) és (4)-(7) bekezdése,

29. 42. § (1)-(9) bekezdése,

30. 43. §-a és 44. §-a,

31. 2. melléklete.

3. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

48. § Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakgyr.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:

a) a kamarai tagság folytonossága,

b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése,

c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,

d) az éves tagdíj befizetése,

e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte."

49. § (1) A Szakgyr. 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:)

"e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte."

(2) A Szakgyr. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az energetikai tanúsítói és a zöldfelületi tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentéséhez - a Szolgtv.-ben meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell az e rendelet által az engedélyezéshez megkövetelt, az energetikai tanúsítás és a zöldfelületi tanúsítás szempontjából releváns dokumentumokat."

50. § A Szakgyr. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Szakmai gyakorlati időként a zöldfelületi tanúsítói jogosultsághoz a (2) bekezdésben felsoroltakon túl a

a) táj- és természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel, ökológiával kapcsolatos szaktárgy-oktatói,

b) természetvédelmi hatósági,

c) természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,

d) természetvédelmi igazgatási,

e) dísznövénytermesztési,

f) zöldfelület kivitelezői, fenntartói

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni."

51. § A Szakgyr. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építési műszaki ellenőri szakterület tájépítészeti részszakterületén az előírt szakmai gyakorlati idő legalább felét az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tartalmú magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel és tájépítészeti létesítményekkel összefüggő tájépítészeti tevékenységgel kell igazolni."

52. § A Szakgyr. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címet olyan, építészeti-műszaki dokumentáció készítésére e rendelet alapján jogosult szakmagyakorló kérheti, aki a jogszabályi és szakmai előírások széleskörű ismeretével megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az építménynél az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítva legyen. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat e szakmai címet szabályozó rendelkezéseit a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti."

53. § A Szakgyr. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint."

54. § A Szakgyr. 8. alcíme a következő 15/A-15/E. §-sal egészül ki:

"15/A. § A Magyar Építész Kamara szabályzatban rögzíti a Méptv. 173. § (6)-(8) bekezdésében rögzített feladatok jogszabályi rendelkezést nem igénylő részletes szabályait.

15/B. § A beruházáslebonyolító olyan, kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló, aki az építtető képviseletében a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához, szervezéséhez és folytatásához kapcsolódó feladatokat lát el.

15/C. § A költségszakértő - a 15/E. § szerinti szabályzatban rögzítetteknek megfelelő - olyan szakember, aki az építtető támogatására a beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat lát el.

15/D. § A tervellenőr olyan, építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló, aki a szakmagyakorlási jogosultságának körében, az építtető megbízásából ellenőrzi, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint az építtetői elvárásoknak megfelelően készült-e el.

15/E. § (1) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 15. § (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és az állami építési beruházásokban résztvevők szakmai képzésének formáiról, feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.

(2) A Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzéteszi a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr nevét, ha az a közzétételhez hozzájárult.

(3) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény által szabályozott egyéb résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait."

55. § A Szakgyr. a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Tervezői felelősségbiztosítás

15/F. § (1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára - szerződőként - más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.

15/G. § (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

(2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

15/H. § (1) A felelősségbiztosításnak

a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,

b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,

c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

(2) Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet. Ha a tervező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(3) A tervező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

15/I. § A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

15/J. § (1) A tervező a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig - a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra - a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.

(3) Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát.

15/K. § (1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.

(2) A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.

(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt. 15/L. § A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet."

56. § A Szakgyr. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

(2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, adatot, információt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban a meglévő építmények esetén vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét."

57. § A Szakgyr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és a Méptv. előírásain túlmenően tartalmazza

a) a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését,

b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),

c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,

d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

e) a tervezési díjösszege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

f) az esetleges szakmai biztosíték kikötését,

g) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és a tervezési szerződés mellékleteként a fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény),

h) a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést,

i) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,

j) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,

k) a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el, valamint

l) az e-építési napló vezetéséhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a tervező és a tervezői művezető naplóügyfél-jelét."

58. § A Szakgyr. 20. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet)

"b) ugyanazon dokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény építészeti-műszaki dokumentációjának vagy kivitelezési dokumentációjának, tájépítészeti alkotás tervének készítésében mint tervező részt vett."

59. § A Szakgyr. VII. Fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § Az éghajlatvédelmi tanúsítást végző szakmagyakorló feladata az ingatlan éghajlatvédelmi mitigációs, CO2-csökkentést segítő energetikai és adaptációs, CO2-megkötést és a szélsőségek kiegyenlítését segítő zöldfelületi megfelelőségi szintjének megállapítása. Az energetikai tanúsítvány és a zöldfelületi tanúsítvány elkészítése jogosultsághoz kötött."

60. § A Szakgyr. 23. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Magyar Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi energetikai tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi az (5c) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.

(5b) A Magyar Mérnöki Kamara az (5a) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más energetikai tanúsítványt is ellenőrizhet.

(5c) A Magyar Mérnöki Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki."

61. § A Szakgyr. VII. Fejezete a következő 23/B. és 23/C. §-sal egészül ki:

"23/B. § (1) A zöldfelületi tanúsító a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben foglalt feladatokat látja el.

(2) A zöldfelületi tanúsítvány hitelesítése az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazás segítségével történik.

(3) A zöldfelületi tanúsító független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni, és a feltárt hibákat kijavítani.

(4) A zöldfelületi tanúsító köteles az azonosító kóddal ellátott, (2) bekezdés szerinti hiteles zöldfelületi tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.

(5) A zöldfelületi tanúsító felelős

a) az általa készített zöldfelületi tanúsítvány szakszerűségéért,

b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,

c) a hiteles zöldfelületi tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.

(6) A zöldfelületi tanúsító zöldfelületi tanúsítói szerződést köt a tanúsítványt készíttető megbízóval, valamint nem visszterhes rendszerhasználati szerződést köt a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal a térinformatikai adatokhoz való hozzáférés és a rendszerhasználat tárgyában. Mindkét szerződést írásban kell megkötni. A szerződések kötelező tartalmi eleme

a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység, szolgáltatás és az ingatlan helyrajzi száma, pontos megnevezése,

b) a vállalt tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó teljesítési határidő,

c) a zöldfelületi tanúsítói szerződés esetében a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja és határideje.

(7) A Magyar Építész Kamara független ellenőrzési rendszert működtet a zöldfelületi tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi zöldfelületi tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi a (9) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.

(8) A Magyar Építész Kamara a (7) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más zöldfelületi tanúsítványt is ellenőrizhet.

(9) A Magyar Építész Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított zöldfelületi tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.

(10) A Magyar Építész Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok ellenőrzésében nem vehet részt az a személy,

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti,

b) aki az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el,

c) akinek az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el, vagy

d) akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(11) Az ellenőrzést végző a Magyar Építész Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött vagy bármely érintett fél is bejelentheti.

(12) A kizárás tárgyában a Magyar Építész Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.

23/C. § Műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotás esetén a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szerinti zöldfelületi minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozását okleveles tájépítészmérnök vagy okleveles tájépítész-kertművész jogosultsággal bíró zöldfelületi tanúsító végezheti."

62. § A Szakgyr. 30. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A névjegyzék

a) természetes személy vonatkozásában a Méptv. 207. § (2) bekezdése és 211. § (2) bekezdése,

b) cég vonatkozásában a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése

szerinti adatokat tartalmazza.

(5) Az elkülönített névjegyzéken a (4) bekezdés szerinti adattartalommal kell vezetni a Méptv. 24. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmagyakorlót.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék a Méptv. 207. § (2) bekezdés 8-21. pontja, 207. § (3) bekezdés a), c)-g) pontja, 211. § (2) bekezdés d), f)-g) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

63. § A Szakgyr. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsga díja összesen 52 000 forint, amelyből az általános rész díja 26 000 forint, a szakterületi rész díja 26 000 forint. A vizsga a 39. § (10) bekezdése szerinti eredménytelenség esetén megismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal - ha arra egy éven belül sor kerül - ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos."

64. § (1) A Szakgyr. 39. § (4) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

[A vizsga általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll: az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen]

"ah) a települési zöldinfrastruktúrára, a zöldfelületi tanúsítványra és a zöld védjegyre vonatkozó szabályok,"

(2) A Szakgyr. 39. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az

a) építészeti-műszaki dokumentációban foglalt, az Épelj. 1. melléklet 3.1.3.3. pontja szerinti, valamint

b) a kivitelezési dokumentációban foglalt, az Épkiv. 1. melléklet 3. rész a) pont aa) alpontja szerinti

számítást az végezheti, aki az e rendeletben meghatározott feltételeken felül a jogosultsági vizsga szakterületi részének a (6) bekezdésben meghatározott ismeretköreiből sikeres vizsgát tett.

(6b) A (6a) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakmagyakorlót a névjegyzéket vezető szerv bejegyzi az energetikai tanúsítók névjegyzékébe."

65. § A Szakgyr. 43. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítések rögzítését az OÉNY üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni.

(4) Az e rendelet alapján megállapított bírság összege - egy éven belüli ismételt bírságolandó szabálytalanság esetén - az előzőleg megállapított bírság 150%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az építésügyi hatóság a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - hatáskör hiányában vagy kormányrendeletben előírt esetekben - köteles elektronikus úton megkeresni a névjegyzéket vezető területi kamarát. A területi kamara, az elektronikus megkeresés alapján, harminc napon belül köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató ellen, és az eljárást lezáró döntéséről a megkereső hatóságot elektronikus úton értesíteni."

66. § (1) A Szakgyr. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi kamara titkára az építésügyi hatóság megkeresése alapján a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt az Épelj. 66. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt a Méptv. 178. § (7) bekezdés b) pontja alapján bírsággal sújtja, amelynek mértéke 100 000 forint."

(2) A Szakgyr. 44. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A területi kamara titkára az Étv. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását]

"h) ha megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra."

(3) A Szakgyr. 44. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A területi kamara titkára az Étv. 52. § (2) bekezdés d) és f) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha]

"l) szerződéskötési kötelezettségének a (4) bekezdés h) pontja szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget."

67. § A Szakgyr. a következő 56. §-sal egészül ki:

"56. § (1) Akik e rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépéséig a Módr2.-vel megállapított 39. § (6a) bekezdésében foglalt számítást végezni jogosultak, azt a 39. § (6a) bekezdésében megjelölt vizsga nélkül 2025. január 1-jéig végezhetik.

(2) Kötelező tervezői művezetést az e rendelet hatálybalépését követően megkötött tervezési szerződéssel érintett építőipari kivitelezési tevékenység vonatkozásában kell végezni.

(3) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 8/A. alcímében foglalt kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

(4) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 15/A. §-ában és 15/E. §-ában foglalt kamarai szabályzatot 2025. január 1-jéig kell elkészíteni.

(5) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (2) bekezdésében foglalt alkalmazást 2025. július 1-jétől kell használni.

(6) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatfeltöltést 2025. július 1-jétől kell teljesíteni.

(7) 2025. június 30-áig az elektronikusan előállított zöldfelületi tanúsítvány egy példányát a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kell eljuttatni, amely gondoskodik annak megőrzéséről. Az alkalmazás elektronikusan elérhetővé válásáig a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feltölti az addig beérkezett zöldfelületi tanúsítványokat az alkalmazásba. A 2025. július 1-jét megelőzően készült zöldfelületi tanúsítvány 2025. június 30-a után csak akkor érvényes, ha az alkalmazásban megtalálható.

(8) Az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti.

(9) A (8) bekezdés szerinti szakmagyakorlóval szemben etikai-fegyelmi eljárás a Méptv. 43. § (3) bekezdése szerint folytatható."

68. § A Szakgyr. 1 melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

69. § A Szakgyr.

1. 1. § a) pontjában, 3. § (1) bekezdés g) pontjában, 10. § (1) bekezdésében, valamint 29. § (2) bekezdésében az "energetikai" szövegrész helyébe az "éghajlatvédelmi" szöveg,

2. 1. § d) pontjában, 5. § (1) bekezdés d) pontjában, 17. § (2) bekezdésében az "építmények" szövegrész helyébe az "építmények, tájépítészeti alkotások" szöveg,

3. 2. § 12. pontjában a "tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Kamtv.)" szövegrész helyébe a "magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (a továbbiakban: Méptv.)" szöveg,

4. 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 5. § (8) bekezdés d) pontjában, 1. melléklet IV. fejezet A:4 mezőjében, 1. melléklet V. fejezet A:4 mezőjében a "táj- és kertépítészeti" szövegrész helyébe a "tájépítészeti" szöveg,

5. 6. § (2) bekezdésében az "az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)" szövegrész helyébe az "a Méptv." szöveg,

6. 6. § (3) bekezdésében az "az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "valamint a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése" szöveg,

7. 6. § (5) bekezdésében az "alvállalkozó" szövegrész helyébe a "jogosultsággal rendelkező alvállalkozó" szöveg,

8. 8. § (5) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe az "a www.e-epites.hu oldalon évente" szöveg,

9. 11. § (3) bekezdésében az "a műemléki" szövegrész helyébe az "az örökségvédelmi" szöveg,

10. 12. § (1) bekezdésében a "szakmagyakorlási" szövegrész helyébe az "a kérelmezett szakmagyakorlási jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlási" szöveg,

11. 13. § (2) bekezdésében az "- erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés)" szövegrész helyébe az "- erre irányuló megbízás alapján, kamarai szabályzatban foglalt tartalommal - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés) a vezető tervezői jogosultságával megegyező szakterületen" szöveg,

12. 13. § (8) bekezdésében a "belsőépítész tervező és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában" szövegrész helyébe a "belsőépítész tervező, tájépítész tervező, zöldfelületi tanúsító és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény, tájépítészeti alkotás vonatkozásában" szöveg,

13. 14. § (7) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében az "az Étv.-ben" szövegrész helyébe az "a Méptv.-ben" szöveg,

14. 15. § (3) bekezdés c) pontjában a "terv" szövegrész helyébe a "dokumentáció" szöveg,

15. 15. § (4) bekezdésében az "építmény" szövegrész helyébe az "építmény, az építményhez kapcsolódó tájépítészeti alkotás" szöveg,

16. 15. § (7) bekezdésében az "az Étv. 33. §-ában" szövegrész helyébe az "a Méptv. 68. § (5) bekezdésében" szöveg,

17. 15. § (8) bekezdésében a "tervet" szövegrész helyébe a "dokumentációt" szöveg,

18. 15. § (9) bekezdés a) pontjában az "építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint a tervdokumentáció" szövegrész helyébe az "építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezésének hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció" szöveg,

19. 15. § (9) bekezdés b) pontjában az "önkormányzati főépítész" szövegrész helyébe az "önkormányzati, állami főépítész" szöveg,

20. 16. § (3) bekezdés c) pontjában az "az OTÉK előírásainak" szövegrész helyébe az "az általános településrendezési és építési követelményeknek" szöveg,

21. 20. § (1) bekezdésében az "az Étv. 32. §-a" szövegrész helyébe az "a Méptv. 68. §-a" szöveg,

22. 20. § (7) bekezdés a) pontjában az "építmény kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit" szövegrész helyébe az "építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit vagy a tájépítészeti alkotás építési-kivitelezési munkáit" szöveg,

23. 21. § (3) bekezdésében az "építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője" szövegrész helyébe a "hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője vagy köztisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy" szöveg,

24. 22. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "adószámát, elérhetőségét" szövegrész helyébe az "adószámát, elérhetőségét, a vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát" szöveg,

25. 22. § (3) bekezdésében a "köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselője" szöveg,

26. VII. Fejezet címében az "Energetikai" szövegrész helyébe az "Éghajlatvédelmi" szöveg,

27. 23. § (6), (7) és (8) bekezdésében, 44. § (5) bekezdés i) pontjában, 45/A. § (1) bekezdésében, 45/A. § (5) bekezdésében, 45/B. § (1), (2) és (7) bekezdésében a "Budapesti és Pest Megyei" szövegrész helyébe a "Magyar" szöveg,

28. 24. § (3) bekezdésében az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény" szöveg,

29. 24. § (6) bekezdésében a "tagsághoz kötött jogosultság" szövegrész helyébe az "a tervezői és szakértői jogosultságok" szöveg,

30. 27. § (1) bekezdés a) pontjában a "Kamtv. 1. § (3) és (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Méptv. 24. § (4) bekezdés c) és d) pontjában" szöveg,

31. 28. § (3) bekezdésében a "kamarai tagsághoz kötött" szövegrész helyébe a "tervezői és szakértői" szöveg,

32. 28. § (5) bekezdés d) pontjában a "Kamtv. 1. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Méptv. 24. § (4) bekezdés d) pontjában" szöveg,

33. 38. § (6) bekezdésében a "3000 forint" szövegrész helyébe a "6000 forint" szöveg,

34. 39. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "építési hulladék" szövegrész helyébe az "építési-bontási hulladék" szöveg,

35. 39. § (5) bekezdés b) pont bf) alpontjában az "engedélyezési és a kivitelezési terv" szövegrész helyébe az "építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció" szöveg,

36. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az "a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának" szövegrész helyébe az "az első fokú etikai-fegyelmi bizottság" szöveg,

37. 44. § (1) bekezdés a) pontjában a "Kamtv. 43. § (5) bekezdése" helyébe a "Méptv. 207. § (6) bekezdése" szöveg,

38. 44. § (4) bekezdésében az "az Étv. 52. § (2) bekezdés d) pontja" szövegrész helyébe az "a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) pontja" szöveg,

39. 44. § (4) bekezdés b) pontjában az "építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal" szövegrész helyébe az "építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével építésügyi bírsággal" szöveg,

40. 44. § (5) bekezdésében az "az Étv. 52. § (2) bekezdés d) és f) pontja" szövegrész helyébe az "a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) és c) pontja" szöveg,

41. 44. § (5) bekezdés e) pontjában a "Kamtv. 34/A. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "Méptv. 43. § (4) bekezdés" szöveg,

42. 44. § (5) bekezdés f) pontjában az "építésfelügyeleti hatóság az R2. 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt három éven belül ismételten véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal" szövegrész helyébe az "építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével három éven belül ismételten építésügyi bírsággal" szöveg,

43. 45. § (2) bekezdés a) pontjában az "a)-c), g) vagy j) pontja" szövegrész helyébe az "a)-c), g), j) vagy l) pontja" szöveg,

44. 45/A. § (2), (4) és (5) bekezdésében az "A tanúsító" szövegrész helyébe az "Az energetikai tanúsító" szöveg,

45. 45/A. § (3) bekezdésében a "tanúsítvány javítása során a tanúsítónak" szövegrész helyébe az "energetikai tanúsítvány javítása során az energetikai tanúsítónak" szöveg,

46. 45/B. § (1) bekezdésében az "a tanúsítvány" szövegrész helyébe az "az energetikai tanúsítvány" szöveg,

47. 45/B. § (5) bekezdésében az "a tanúsító" szövegrész helyébe az "az energetikai tanúsítót" szöveg,

48. 46. § (1) bekezdésében, valamint 46. § (7) bekezdésében az "az Étv. 58. § (11) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Méptv. 212. § (1) bekezdése" szöveg,

49. 46. § (2) bekezdésében az "Az Étv. 58. § (11) bekezdése" szövegrész helyébe az "A Méptv. 212. § (1) bekezdése" szöveg,

50. 46. § (3) bekezdés d) pontjában a "TSZSZ" szövegrész helyébe a "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv" szöveg,

51. 55. § (2) bekezdésében az "a Módr1. hatálybalépése" szövegrész helyébe az "az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépése" szöveg,

52. 1. melléklet II. fejezet A-B:4 mezőjében a "Táj- és kertépítészeti" szövegrész helyébe a "Tájépítészeti" szöveg,

53. 1. melléklet II. fejezet D:20 mezőjében a "tervezése" szövegrész helyébe a "tervezése, településtervezési víziközmű szakági tervezése" szöveg,

54. 1. melléklet V. fejezet 1. rész címében az "építmények" szövegrész helyébe az "építmények és tájépítészeti alkotások" szöveg,

55. 1. melléklet V. fejezet 3. részében foglalt táblázat C:4 mezőjében a "kivéve antennatartók és tornyok" szövegrész helyébe az "és antennatartó szerkezetek és antennák felelős műszaki vezetése legfeljebb 10 m-ig" szöveg,

56. 1. melléklet VI. fejezet 3. részében foglalt táblázat C:6 mezőjében a "(kivéve antennatartók és tornyok)" szövegrész helyébe az "és antennatartó szerkezetek és antennák felelős műszaki vezetése legfeljebb 10 m-ig" szöveg

lép.

70. § Hatályát veszti a Szakgyr.

1. 7. § (3) bekezdése,

2. 15. § (1) bekezdésében az "Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti" szövegrész,

3. 15. § (3) bekezdés d) pontja,

4. 17. § (2) bekezdésében az "(a továbbiakban: TSZSZ)" szövegrész,

5. 17. § (3) bekezdése,

6. 34. § (2) bekezdésében az "az elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és" szövegrész,

7. 43. § (6) és (7) bekezdése,

8. 45/A. § (3) bekezdésében az "Étv. 33/A. §-a szerinti" szövegrész,

9. 47. § (5)-(8) bekezdése és (10)-(11) bekezdése,

10. 48-49. §-a,

11. 51. §-a,

12. 53-54. §-a.

4. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

71. § Hatályát veszti az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet.

5. Záró rendelkezések

72. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. §, a 42. § (2) bekezdése, a 43. §, valamint a 46. § 53. és 63. pontja az e rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(3) A 69. § 20. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Egységárak építménytípusonként

"

2. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez

1. A számított építményérték meghatározása

1.1. A fennmaradási engedély mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentáció vagy bontás esetén a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül épített, elbontott építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, térfogat, felület, hossz, magasság vagy darabszám. A mennyiség meghatározáskor

1.1.1. a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;

1.1.2. ha az engedélyezett vagy bejelentett építménynél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény, akkor a számítás alapja az engedélyezett vagy tudomásul vett és a ténylegesen elkészült mennyiség, méret különbsége;

1.1.3. ha az engedélyezett vagy bejelentett építmény mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában tér el, akkor a számítás alapja

1.1.3.1. az engedélytől vagy bejelentéstől eltérő részek alapterületének, felületének, térfogatának, hosszának összege vagy

1.1.3.2. az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;

1.1.4. ha az épület vegyes rendeltetésű, és az 1. melléklet 2-5. sora szerinti - különböző egységár besorolás alá eső - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.

1.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor

1.2.1. ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell kiválasztani;

1.2.2. ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.

1.3. Az 1.1. pont szerint kiszámított mennyiséget be kell szorozni a hozzá tartozó egységárral.

1.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre az 1.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

2. A számított építményértéket az 1. melléklet 2-5. és 7. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

3. Az 1-2. pont szerinti összeg 3. § (4) bekezdése szerinti százaléka adja a bírság összegét.

4. A 3. pont szerinti bírság összeget - ismételt szabálytalanság esetén - a 3. § (7) bekezdése szerinti mértékben kell növelni."

3. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez

"

4. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A kivitelezési dokumentáció tartalma

I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amely biztosítja a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, valamint az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges információkat. A kivitelezési dokumentáció egyes munkarészeinek e rendeletben nem szabályozott tartalmi és formai követelményei tekintetében a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján elérhető, szakmai követelményeket megállapító szabályzatokat kell figyelembe venni.

2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatók.

4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintek és szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a dokumentációban összevonhatók.

5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

6. Akadálymentes használatú építmény, építményrész esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon a méretadatok megadásával igazolni kell az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az akadálymentesség követelményének megvalósítását.

7. A kivitelezési dokumentáció e rendeletben nem szabályozott munkarészeit a tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján elérhető szabályzataiban foglaltak figyelembevételével határozza meg.

8. A kivitelezési dokumentációhoz aláírólapot kell mellékelni. Az aláírólapot külön-külön tervezőnként kell elkészíteni, és személyazonosításra visszavezetett elektronikus aláírással kell ellátni. Az aláírólap tartalmazza

8.1. a tervezett építési tevékenység szabatos megnevezését,

8.2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

8.3. az építtető nevét vagy megnevezését, címét,

8.4. a tervező nevét, elérhetőségét és tervezési jogosultságának számát.

II.

1. Építészeti munkarész

Az építmény elhelyezését, funkcionális - térbeli-alaprajzi-szintbeli - elrendezését, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos és épületlakatos feladatok műszaki megoldásait, épületszerkezeti-csomóponti részleteit a kivitelezési dokumentáció építészeti munkarészében kell meghatározni. Az építészeti tervezés elemei:

a) Helyszínrajz, amely tartalmazza

aa) a telken valamennyi meglévő, terepszint feletti és alatti építményt, a tervezett építményt, valamint a megvalósítani kívánt, korábban engedélyezett, bejelentett építményt, méretarányos ábrázolással, körvonalrajz, tetőidomok feltüntetésével, a rendeltetés megjelölésével, valamennyi építmény telekhatártól és egymástól való távolságát és beépítési magasságát, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,

ab) a tervezési területre vonatkozó, jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, beépítési magasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, oldal-, hátsókertek mérete), valamint az építési hely ábrázolását,

ac) a kitűzési adatokat, a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározását,

ad) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

ae) az építési tevékenységgel összefüggésben tervezett, 0,2 métert meghaladó tereprendezést, a csapadékvíz kezelés megoldását.

b) Tereprendezési terv az építési tevékenységgel összefüggésben tervezett, 0,5 métert meghaladó tereprendezés esetén, amely tartalmazza

ba) a meglévő terepviszonyokat ábrázoló helyszínrajzot a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

bb) a tervezett tereprendezést ábrázoló helyszínrajzot a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

bc) terepmetszeteket a meglévő állapotról és a tereprendezés utáni állapotról,

bd) a csapadékvíz elvezetés részletes megoldását.

c) Alaprajzok az eltérő szintekről, ábrázolva:

ca) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket - ideértve az égéstermék elvezetőket és szellőzőket -,

cb) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, a ±0,00 helyét és abszolút magasságát,

cc) a nyílásokat és nyílásáthidalókat, a nyílászárókat tengelyméret, méret, konszignációs jel és parapetmagasság megadásával,

cd) az ábrázolt szintek szintváltásait és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát,

ce) a szerkezeti dilatációk helyét, méretét,

cf) a beépített bútorokat, berendezéseket,

cg) a gépészeti, villamossági helyiségeket, aknákat,

ch) a helyiségek rendeltetését, méreteit, nettó alapterületét, padlóburkolatát,

ci) a metszetek helyét, az esetleges törését és a nézetének irányát.

d) Metszetek a megértéshez szükséges számban az eltérő épületrészekről, amelyet méretadatokkal kell ellátni:

da) az elmetszett, a nézet irányába eső látható vagy más szerkezetek által takart szerkezeteket, beleértve az alapokat, lépcsőket, áthidalókat, tetőszerkezetet; a helyiségek belmagasságának, a szerkezetek magasságának, az anyagok minőségének ismertetésével,

db) zártsorú vagy ikres beépítésnél a szomszédos csatlakozó alapsíkot,

dc) a csatlakozó végleges rendezett terepszintet, járdát,

dd) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges épületszerkezeti rétegfelépítést.

e) Az eltérő kialakítású szintáthidalók, szintkülönbség-áthidalók alaprajzai és metszetei, részlettervei az épület minden 1,5 m-nél nagyobb függőleges méretet áthidaló eleméről, amely ábrázolja és méretezi

ea) a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét,

eb) lépcső esetén a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát,

ec) a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat.

A c)-e) pont esetében az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók.

f) Homlokzati terv az építmény valamennyi jellemző külső nézetéről, amely tartalmazza:

fa) az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, nyílászárókat, a korlátokat, a reklámberendezéseket, az esővízcsatornákat, az épületgépészeti berendezések kültéri elemeit, égéstermék-elvezetőket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,

fb) a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény, továbbá az egyéb meghatározó építményrészek szintmagasságát,

fc) az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét.

g) Építészeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat.

h) Nemzeti emléknek minősülő műemlék esetén az anyagában védendő épülettartozékok, felületek és szerkezetek jelölését a tervlapokon, részletes leírását, továbbá a mechanikai védelem módját a tudományos dokumentációval és az értékleltárral összhangban.

2. Tartószerkezeti munkarész

A tartószerkezeti tervezés elemei: az erőtani számítás, a tartószerkezeti tervek, a tartószerkezeti műszaki leírás.

a) Erőtani számítás, méretezés: A várható hatások, terhek okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének megtervezése és annak igazolása, hogy

aa) a követelményeket előírt biztonsággal kielégíti,

ab) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal, biztonsággal és gazdaságosan ellenáll a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak, tehernek.

b) Geotechnikai információk, ha talajvizsgálati jelentés nem készült.

c) Tartószerkezeti terv, amely tartalmazza:

ca) az építmény minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel, számítással meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyagát és egyéb jellemzőit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók, a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek - ideértve a lépcső, rámpa - elemeiről,

cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott tartószerkezetek esetében az m = 1:20 méretarányú tartószerkezeti csomóponti részletterveket,

cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit,

cd) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit gyártmánytervek nélkül.

d) Zártsorú vagy ikres beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadását és a tervezett, a meglévő épületek esetleges alapmegerősítési megoldását.

e) A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzőit, és minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet az építési tevékenység során be kell tartani.

3. Közmű munkarész

A közmű munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület üzemeltetéséhez szükséges telken belüli és kívüli közművek - villamos energiaellátás, külterületi megvilágítás, víz-, gáz- és csatornahálózat, komplett vízgazdálkodási, szennyvízkezelési technológia, vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlési hálózat, hőtávvezeték - terveit alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.

3.1. Épületgépészeti munkarész

Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti - ideértve az alternatív energiaellátás - rendszerének terveit alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.

a) Az épületgépészeti tervezés elemei:

aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel,

ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény-és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.

b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:

ba) a - víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai - rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,

bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,

bc) a méretkimutatásokat, konszignációkat,

bd) a műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.

Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak vagy azzal egyenértékű megoldással kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza.

3.2. Épületvillamossági munkarész

Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági - ideértve alternatív energiaellátás - rendszerének hálózati terveit az alaprajz, vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.

a) Az épületvillamossági tervek tartalmazzák:

aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,

ab) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével,

ac) a villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek - ideértve a névleges áram, zárlati szilárdság, védettség - feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervekkel, szükség szerint,

ad) a villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,

ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.

b) Az épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával. A számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza.

4. Tűzvédelmi munkarész

A tűzvédelmi munkarész műszaki leírása és rajzi munkarésze tartalmazza:

a) az építmény kockázati osztályba sorolását,

b) az alkalmazott építési termékek, épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereit,

c) a tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó megoldásokat, a tűztávolság biztosítását, a tűzszakaszolást, a tűzgátló elválasztásokat,

d) a kiürítés és a mentés biztosítására vonatkozó megoldásokat, a kiürítési útvonalak elhelyezkedését és kialakítását,

e) a hő és füst elleni védelem biztosítására vonatkozó megoldásokat,

f) az épületgépészeti, a villamos és a villámvédelmi rendszer kialakítását,

g) a technológia tűzvédelmére, a robbanás elleni védelemre, az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre vonatkozó megoldásokat,

h) a tűzoltósági beavatkozási feltételek biztosítására vonatkozó megoldásokat, az építmény megközelíthetőségét, oltóanyag-ellátásának biztosítását,

i) a tűzjelzésre, a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat,

j) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés létesítését, kialakítását.

5. Üzemeléstechnológiai munkarész

Egyes építménytípusoknál az építmény vagy egy részének működése, környezetre gyakorolt hatása okán technológiai - különösen gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológia - terv készítésekor az építményre jellemző egyedi folyamatok működését tartalmazza, így különösen:

a) a technológiai műszaki leírás,

b) a technológiai terv.

6. Környezetvédelmi munkarész

Az építkezés környezetre gyakorolt hatásait mutatja be, különösen a levegőtisztaság-védelem, a víz- és termőföldvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, az élővilág és természetvédelem, a megújuló energiaforrások használata, valamint a terület korábbi használata és az abból eredő lehetséges szennyezettség bemutatása, amely szöveges és rajzi formában készül, a vonatkozó külön jogszabályok előírásai alapján. Elemei különösen:

a) a levegőtisztaság-védelem,

b) a zaj- és rezgésvédelem,

c) a vízigénybevétel, vízminőség védelem,

d) a kármentesítés,

e) a hulladékgazdálkodás,

f) a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, valamint

g) fényszennyezés elleni védelem.

7. Költségvetés-kiírás

Részletes, minden szakágra kiterjedő árazatlan tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.

8. Építésszervezési munkarész

A kivitelező által készített munkarész a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségben tartalmazza:

a) az egyesített közmű, genplan tervet, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázisterveit,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges - tervező által ellenőrzött - munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet.

9. Tájépítészeti munkarész

A munkarész tartalmazza a tájépítészeti alkotást ábrázoló, a zöldfelületi idomtervet, a meglévő és telepítendő növényzetet ábrázoló helyszínrajzot, valamint a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szerinti zöldtérfogatot igazoló számítást, amennyiben az építmény használatbavételéhez zöldfelületi tanúsítvány kiállítása szükséges.

10. Belsőépítészeti munkarész

Nevelési, oktatási, kulturális rendeltetést tartalmazó épület esetén vagy ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek a 17. § (3) bekezdése szerint meghatározott értéke eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt, belsőépítészeti munkarészt kell készíteni. A belsőépítészeti munkarész tartalmazza

a) az alaprajzot,

b) a látványtervet,

c) a berendezési tárgyakat,

d) a felületeket, valamint

e) szükség esetén falnézetet

anyagjelölésekkel, konszignációval."

5. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

Az építési tevékenység során ténylegesen képződött hulladékról készítendő építési-bontási hulladék nyilvántartó lap tartalma

1. Az építtető adatai neve, címe

2. Az építési tevékenység végzésének címe, helyrajzi száma, a végzett tevékenység felsorolásával

3. A hulladéktípusonként a hulladék hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja és az ahhoz tartozó mennyiségi küszöbértéke tonna mértékegységben

4. A képződött és a hulladék-kezelőbe szállított mennyiség tonna mértékegységben

5. Az elszállítás dátuma

6. A hulladékkezelő létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma"

6. melléklet a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A Szakgyr. 1. melléklet I. fejezetében foglalt táblázat D:2 és D:3 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

2. A Szakgyr. 1. melléklet II. fejezetében foglalt táblázat D:2 mezője helyébe a következő mező lép:

3. A Szakgyr. 1. melléklet II. fejezetében foglalt táblázat D:4 mezője helyébe a következő mező lép:

4. A Szakgyr. 1. melléklet II. fejezet D:38 mezője helyébe a következő mező lép:

5. A Szakgyr. 1. melléklet II. fejezet E:4 mezője helyébe a következő mező lép:

6. A Szakgyr. 1. melléklet IV. fejezet D:4 mezője helyébe a következő mező lép:

7. A Szakgyr. 1. melléklet IV. fejezet E:3 mezője helyébe a következő mező lép:

8. A Szakgyr 1. melléklet IV. fejezet E:4 mezője helyébe a következő mező lép:

9. A Szakgyr. 1. melléklet V. fejezet 1. részében foglalt táblázat C:4, D:4 és E:4 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

10. A Szakgyr. 1. melléklet VI. fejezet 1. részében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

11. A Szakgyr. 1. melléklet VII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"VII. Szakma

Éghajlatvédelmi tanúsítás

"