305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv kijelölése tárgyában a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 62. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A Kormány a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnek a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Központ személyi állományára és működésére;

b) az Szbtv. 4/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott együttműködő szervekre (a továbbiakban: együttműködő szervek) .

3. §

A Legfőbb Ügyészség és a Központ között az együttműködés a megállapodásuk szerint történik.

4. §

E rendelet alkalmazásában felderítés: az együttműködő szervek bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapítására irányuló tevékenysége.

Irányítás és vezetés

5. §[1]

A Központ a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: irányító miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

6. §

(1) A Központot a főigazgató vezeti. A főigazgatót a rendészetért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérése után az irányító miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) lemond,

b) meghal,

c) felmentik.

(3) Felmentésnek van helye, ha a főigazgató

a) tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,

b) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.

(4) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a főigazgatót, ha a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélte.

(5) Tisztségére alkalmatlannak tekinthető a főigazgató, ha feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha egészségügyi okból feladatait 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni.

(6) A főigazgatót a főigazgató-helyettes általános hatáskörrel helyettesíti. A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnésére a főigazgató megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

7. §

(1)[2]

(2) Az irányító miniszter évente tájékoztatja a Kormányt a Központ tevékenységéről.

(3) Az irányító miniszter irányítási jogkörének gyakorlása során az együttműködő szervek hatáskörét nem vonhatja el, részükre utasítást nem adhat, feladatot nem határozhat meg, ide nem értve azon szerveket, amelyek tekintetében az irányító miniszternek más törvények alapján irányítási jogosultsága van.

(4) Az irányító miniszter a Központ és az együttműködő szerv közötti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az együttműködő szervet irányító miniszterrel egyeztetést kezdeményez.

8. §

A főigazgató

a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között vezeti a Központot;

b) felelős a Központ feladatainak eredményes ellátásáért, működésének törvényességéért;

c) felelős a Központ által kezelt adatok védelméért, ennek érdekében köteles olyan technikai, szervezési, eljárási intézkedéseket tenni, olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését, továbbá köteles gondoskodni az adatállomány fizikai sérülés, megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről;

d) felelős a Központ önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;

e) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató-helyettes felett;

f) a személyi állomány tekintetében - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) javaslatot tesz a Központ szervezeti és működési szabályzatára, gondoskodik a munkaköri leírások, az adat-és titokvédelmi, valamint az iratkezelési szabályzatok elkészítéséről;

h) a vezetése alatt álló személyi állomány részére utasítást adhat.

9. §[3]

A Központ működése

10. §

(1) A Központ működteti a szervezett bűnözéssel összefüggő adatkezelési rendszerét, ennek keretében

a) gyűjti, tárolja, elemzi, értékeli az Szbtv. 4/B-4/C. §-aiban meghatározott adatokat;

b) statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket, tanulmányokat készít a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához;

c) teljesíti az együttműködő szervek és a Legfőbb Ügyészség adatigényléseit.

(2) A Központ közreműködik az együttműködő szervek vezetői által kijelölt központi szervek és a Központ közötti adatátviteli rendszer tervezésében, kialakításában.

11. §

A Központ más szervet vagy személyt adatfeldolgozóként nem vehet igénybe.

12. §

A Központ adatkezelési rendszere magában foglalja

a) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt indult felderítésekre, büntetőeljárásokra,

b) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés alá vont személyekre, illetve megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt állókra,

c) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés, illetve megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személyek bűnös kapcsolataira és az általuk létesített bűnszervezetekre,

d) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény kriminalisztikai jellemzőire, valamint elkövetésének eszközeire és módszereire, a bűncselekmény leplezésére szolgáló vállalkozásokra,

e) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésével szerzett javakra, azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra, egyéb módszerekre és eszközökre,

f) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatti felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, valamint intézkedésre tett javaslatokra,

g) a Központhoz érkezett adatigénylésekre,

h) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatmegismerési kérelmekre, továbbá

i) az adattovábbítási nyilvántartásra vonatkozó adatokat.

13. §

(1) Az együttműködő szervek vezetői kötelesek

a) az Szbtv. 4/A. §-ának (4) bekezdése alapján kijelölt központi szerv (a továbbiakban: kijelölt központi szerv) működését úgy megszervezni, hogy a 12. § a)-f) pontjaiban meghatározott adatoknak a Központ és együttműködő országos illetékességű szerv szervezeti egységei között történő továbbítására alkalmas legyen;

b) biztosítani a Központ és az együttműködő szervek közötti adatátvitel lehetőségét.

(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági feladatait ellátó szervének (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóság) vezetője által kijelölt központi szerv adatszolgáltatást teljesít a Központ részére:[4]

a)[5] a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanújának felmerüléséről, a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról, az ilyen bűncselekmény gyanúja miatti felderítés, nyomozás elrendeléséről, meghosszabbításáról, más szervhez való áttételéről, egyesítéséről, elkülönítéséről, befejezéséről, ezeknek az intézkedéseknek az indokáról, a felderítés eredményéről;

b) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés, megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személyekről, illetve csoportokról, azok bűnös kapcsolatairól, a tevékenységükről keletkezett érdemleges adatokról, természetes személyazonosító, valamint a bűnös kapcsolat jellegére vonatkozó adatokról, a gyanú alapjául szolgáló szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról;

c) más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyó büntetőeljárásnak a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény nyomozására történő kiterjesztéséről, továbbá a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményre vonatkozó feljelentés elutasításáról, valamint a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról;

d) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének kriminalisztikai jellemzőiről, eszközeiről és módszereiről;

e) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekménnyel szerzett javakról, azok legalizálására szolgáló vállalkozásokról, egyéb módszerekről és eszközökről.

(3) A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálat) főigazgatója, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) főigazgatója által kijelölt központi szerv adatszolgáltatást teljesít a Központ részére:[6]

a) a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanújának felmerüléséről, a gyanú alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről;

b) a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetőjeként vagy bűnös kapcsolatként felmerült személyekről, csoportokról és tevékenységükről keletkezett érdemleges adatokról, természetes személyazonosító, valamint a bűnös kapcsolat jellegére vonatkozó adatokról, a gyanú alapjául szolgáló szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről;

c) a (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról.

(4)[7] A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az NVSZ a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a felderítés, illetve a büntetőeljárás során keletkezett irat másolatának vagy kivonatának megküldésével szolgáltatja.

(5)[8] A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az NVSZ köteles megküldeni a Központnak a szervezett bűnözésről készített értékelő jelentések, tájékoztatók másolatának vagy kivonatának egy példányát.

14. §

Az adatszolgáltatással egyidejűleg közölni kell az Szbtv. 4/D. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat, az információt beszerző, illetve eljárást folytató szerv megnevezését, az eljárás, ennek hiányában az ügyirat iktatószámát, az információszerzés, illetve az adatszolgáltatás alapjául szolgáló intézkedés időpontját.

15. §

(1) A Központ - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel -kérelemre teljesít adatszolgáltatást.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, valamint az adatigénylés célját és jogalapját.

(3) A kérelmet a kijelölt központi szerv útján kell benyújtani, illetve a Központ az adatigénylést a kijelölt központi szerv útján teljesíti.

(4) Ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei adottak, az adatigénylést, illetve az adatszolgáltatást elsősorban számítógéppel, közvetlen (on-line) kapcsolat útján kell teljesíteni.

(5) Számítógépes összeköttetéssel történő adatigénylés esetén az adatigénylésnek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a kijelölt központi szerv által az adat igénylésére feljogosított személy egyedi azonosítóját is.

(6) A Központ adatigénylési kérelem nélkül továbbít adatokat az Szbtv. 4/A. §-a (1) bekezdésének a) és b), valamint d)-f) pontjaiban meghatározott feladatai ellátása során.

16. §

A Központ külföldről közvetlenül adatot nem vehet át, külföldre adatigénylést közvetlenül nem teljesíthet.

17. §

(1) A Központ az általa teljesített, személyes adatot magában foglaló adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett természetes személyazonosító adatait;

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

c) az adattovábbítás időpontját;

d) az adattovábbítás célját és jogalapját;

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, illetve annak a szervnek a megnevezését, amelynek részére a Központ a 15. § (6) bekezdése szerint szolgáltatott adatot.

(3) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

18. §

A Központ főigazgatója belső adatvédelmi felelőst jelöl ki. A belső adatvédelmi felelős az Avtv. 31/A. §-ában meghatározott feladatai keretében:

a) nyilvántartást vezet a Központba érkezett adatigénylésekről, adatmegismerési kérelmekről, azok teljesítéséről, illetve megtagadásáról;

b) az ellenőrzések során a Központ adatkezelési rendszerébe teljeskörűen betekinthet;

c) évente tájékoztatja a főigazgatót az ellenőrzések eredményeiről.

A személyi állományra vonatkozó rendelkezések

19. §

(1)[9] A Központ állománya az együttműködő szervektől - ha jogszabály lehetővé teszi - határozatlan időre, illetve - erre irányuló megállapodás alapján - határozott időre vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és kormánytisztviselőkből áll.

(2)[10] A Központ munkatársát a tevékenysége során tudomására jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely kötelezettsége alkalmazásának megszűnése után változatlanul fennáll.

20. §[11]

Záró rendelkezések

21. §[12]

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 355. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[2] Hatályon kívül helyezte a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 356. § -a. Hatálytalan 2014.09.05.

[3] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01.

[4] A felvezető szövegrészt módosította a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[5] Módosította a 172/2013. (V. 30.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2013.07.01.

[6] A felvezető szöveget módosította a 286/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2012.10.12.

[7] Módosította a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[8] Módosította a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[9] Megállapította a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[10] Módosította a 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.04.01.

[11] Hatályon kívül helyezte a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatálytalan 2015.07.01.

[12] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 208. pontja. Hatályos 2008.05.16.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére