49/2007. (VI. 26.) FVM rendelet

az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről és üzemeltetésüknek rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 1., 10., 11. és 13. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár, sertés, valamint a zárt térben tartott vadászható állatfajok közül a gímszarvas spermatároló központjainak létesítésére és üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: üzemeltetés) terjed ki.

(2)[2] Azon létesítményekre, amelyek az apaállatoktól spermavételt és feldolgozást is folytatnak, a köztenyésztés vonatkozásában a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló jogszabály irányadó.

(3)[3] Természetvédelmi oltalom, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok, továbbá védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták spermájának génbanki megőrzése esetében jelen rendelet előírásait a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a hatósági céllal üzemeltetett szaporítóanyag elkülönítő lerakatra, abban az esetben, ha az kereskedelmi tevékenységet nem folytat.

(5) E rendelet alkalmazásában üzemeltető az Európai Unió tagállamából és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államból, továbbá olyan államból, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT tagország) és az EGT tagországain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) behozott sperma forgalmazásával, valamint hazai előállítású sperma viszontforgalmazásával foglalkozó természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet.

(6)[4] E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezeten a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet kell érteni.

Spermatároló központ üzemeltetésének engedélyezése

2. §

(1) A spermatároló központ üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az államilag elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) nyújtja be. Az engedélyezési eljárás során az üzemeltető és a kérelmező kölcsönösen együttműködnek egymással.

(2)[5] A kérelmet a spermatároló központ az üzemeltetési helye szerint illetékes, tenyésztési hatáskörében eljáró járási hivatalhoz (a továbbiakban: tenyésztési hatóság) kell benyújtani.

(3)[6] A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) a kérelmező adószámát,

b) az üzemeltető nevét,

c) a természetes személy üzemeltető lakóhelyének, amennyiben az üzemeltető jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany székhelyének címét,

d) a természetes személy üzemeltető adóazonosító jelét, amennyiben az üzemeltető jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany adószámát,

e) az üzemeltetésért felelős személy

ea) nevét,

eb) címét,

ec) képzettségének megjelölését és a képzettséget igazoló dokumentum hiteles másolatát,

f) az üzemeltetni kívánt spermatároló központ címét,

g) a tárolni vagy forgalmazni kívánt sperma donor állatfajának és fajtájának megnevezését.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) az üzemeltetés (7) bekezdés szerinti személyi és a melléklet szerinti tárgyi és műszaki feltételeit igazoló dokumentumokat,

b) az üzemeltető személyes adatainak kezeléséhez történő hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.

(5)[7]

(6)[8] Az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell a spermatároló központ kialakításának, felszereltségének és üzemeltetési feltételeinek állategészségügyi jogszabályoknak való megfelelését.

(7) A spermatároló üzemeltetéséért felelős személynek állatorvosi vagy agrármérnöki egyetemi oklevéllel kell rendelkeznie.

3. §

(1)[9]

(2)[10] Az engedély tartalmazza a 2. § (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint a spermatároló központnak a tenyésztési hatóság által kiadott engedélyezési számát.

(3)[11] A 2. § (3) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást az üzemeltető haladéktalanul köteles bejelenteni a tenyésztési hatóságnak, amely - a jogszabályi feltételek megléte esetén - az üzemeltetési engedélyt módosítja.

(4) Amennyiben az üzemeltető a spermatároló központ üzemeltetési engedélyét további fajokra vagy fajtákra kívánja kiterjeszteni, úgy a faj, illetve fajta vonatkozásában a 2. § szerint új kérelmet kell benyújtani.

(5)[12]

A spermatároló központ üzemeltetése

4. §

(1) A spermatároló központ havonta bejelenti a szaporítási célt szolgáló szarvasmarha és ló sperma forgalmazási adatokat a fajspecifikus tenyésztési adatbank részére.

(2) A bejelentési kötelezettségnek

a) szarvasmarha sperma esetében a Szarvasmarha Információs Rendszeren (SZIR),

b) ló sperma esetében az Országos Ló Információs Rendszeren (OLIR)

keresztül kell eleget tenni.

5. §

(1) A spermatároló központ közreműködik a 2. § (1) bekezdése szerinti államilag elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjának végrehajtásában. Ennek keretében a spermatároló központ

a) az államilag elismert tenyésztő szervezet által kiállított igazolással rendelkező vagy a külön jogszabályoknak megfelelően külföldről behozott, a törzskönyvi (tenyésztési főkönyvi) nyilvántartás feltételeinek megfelelő apaállatoktól levett spermát szerez be és tárol, illetőleg forgalmaz,

b) a tárolt és forgalmazott, az adott fajtához tartozó spermamennyiségről havi gyakorisággal jelentést küld az államilag elismert tenyésztő szervezetnek,

c) az általa tárolt és forgalmazott spermamennyiség arányában hozzájárulást (jutalékot) fizet az államilag elismert tenyésztő szervezetnek.

(2) Amennyiben a spermatároló központ az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak egyikének nem tesz eleget, az államilag elismert tenyésztőszervezet a tenyésztési hatóságnál kezdeményezi az üzemeltetési engedély visszavonását.

6. §

(1)[13] A spermatároló központban kizárólag a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló miniszteri rendelet szerinti mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállattól származó sperma helyezhető el.

(2)[14] Hazai eredetű, illetve előállítású sperma esetén a sperma levételét végző mesterséges termékenyítő állomás a hatósági felügyeletét ellátó tenyésztési hatóság bizonyítványával igazolja, hogy a sperma megfelel a hazai forgalmazhatóság külön jogszabály szerinti állat-egészségügyi feltételeknek.

(3) Az EGT tagországból és harmadik országból történő beszállításból származó sperma esetén külön jogszabály szerint kell a forgalomba hozhatóságot megállapítani, és a tenyésztési hatóság szaporítóanyag elkülönítő lerakata által a külön jogszabály szerint végrehajtott honosítási eljárást kell lefolytatni.

A sperma tárolása

7. §

(1) Sperma más állati eredetű termékekkel együtt egy helyiségben (légtérben) nem tárolható.

(2) Ugyanabban a helyiségben különböző állatfajok spermáit tárolni nem szabad, kivéve, ha a tárolás megbontatlan csomagolásban, egyedileg kiszerelve, raktározás-technikailag elkülönítve történik.

(3) Az EGT tagországból és a harmadik országból származó spermát a tárolás alatt elkülönítetten kell kezelni.

(4) A forgalmazás céljára szolgáló raktárhelyiségben kizárólag a külön előírások szerinti minőségi követelményeknek megfelelő sperma tárolható.

(5) A nem az EGT tagországokból származó tároló és szállítóedények a spermatároló központ területét csak megfelelő fertőtlenítés és sterilizálás után hagyhatják el.

(6) A sperma beérkezésének és kiszállításának időpontját, a tárolás időtartamát, a beérkezett és kiszállított spermaadagok számát a spermatároló központ nyilvántartja.

(7)[15] A spermatároló központ a beérkezett szállítmányok eredeti kísérő okmányait megőrzi. A spermatároló központ megszűnése esetén ezen okmányokat a jogutódnak vagy az érintett államilag elismert tenyésztő szervezetnek át kell adni. Az okmányok nem selejtezhetőek.

(8)[16] Mélyhűtött embriók is tárolhatók az engedélyezett spermatároló központokban, amennyiben

a) a tárolást az illetékes hatóság engedélyezte,

b) az embriók megfelelnek a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételekről szóló 1989. szeptember 25-i 89/556/EGK irányelv követelményeinek,

c) az embriókat elkülönített tároló edényekben helyezik el az engedélyezett sperma tárolására szolgáló helyiségekben.

A sperma felkínálása és értékesítése

8. §

Spermát értékesítésre felkínálni, illetve értékesíteni a spermatároló központból csak abban az esetben lehet, ha

a) megállapítható, hogy a sperma levétele mesterséges termékenyítő állomáson történt,

b)[17] az EGT tagországból és harmadik országból beérkezett sperma esetében a honosítási eljárás a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól szóló miniszteri rendelet szerint megtörtént,

c)[18] a sperma mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállattól származik,

d) a kiszerelt spermaadagokat a donor apaállat azonosítóival úgy jelölték, hogy azok összecserélése vagy azokkal elkövetett visszaélések kizárhatóak,

e) a származási igazolás kiállításához szükséges dokumentáció, illetve a donor apaállat DNS vizsgálati, vagy egyéb a származásellenőrzés céljait szolgáló vizsgálati eredménye egyaránt rendelkezésre áll,

f) a donor apaállat nem hordoz ismert, az adott fajta tenyésztési programjában kizárásként nevesített genetikai rendellenességet.

A sperma forgalmazása

9. §

(1) A forgalmazott tételt a forgalmazás során a spermatároló központ által kibocsátott tanúsítványokkal kell ellátni és kísérni, amelyek minden állatfaj esetében legalább a következő adatokat tartalmazzák:

a) a spermát adó apaállat azonosító adatai közül

aa) a faj megnevezését,

ab) a fajta megnevezését,

ac) az egyedi azonosító számot,

ad) a törzskönyvi azonosító számot,

b) az apaállat megállapított termékenyítő képességére vonatkozó adatokat,

c) a sperma adatai közül

ca) a termelési számot,

cb) a sperma levétel időpontját,

cc) a sperma donor azonosítóit,

d) a forgalmazó nevét és székhelyének címét,

e) a forgalmazás, illetve a sperma elszállításának időpontját,

f) az átvevő nevét és címét,

g) inszeminátor közreműködése esetén annak nevét, címét és a regisztrációs számát, valamint

h) a felhasználó gazdaság Tenyészet Információs Rendszer (TIR) azonosítóját.

(2) A spermatároló központ által kibocsátott tanúsítványnak az (1) bekezdésében foglalt adatokon kívül

a) szarvasmarha esetében a hazai központi lajstromszámot,

b) ló esetében

ba) a mént nyilvántartó államilag elismert tenyésztőszervezet nevét, címét,

bb) a mén nevét,

bc) a származás ellenőrzésének módját, eredményét,

bd) a tulajdonos nevét és címét, valamint a személyes adatainak kezeléséhez történő hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot

is tartalmaznia kell.

(3) Kevert sperma esetén valamennyi donor azonosítóját fel kell tüntetni. A kevert sperma olyan ejakulátumokból származhat, amelyek egyedileg is mindenben megfelelnek e jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) A forgalomba hozott sperma minőségéért a spermatároló központ üzemeltetője (forgalmazó) felel.

(5) A tenyésztési hatóság kérelemre - a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően - megvizsgálja, hogy a sperma technikai, biológiai minősége megfelel-e a külön előírásokban foglalt követelményeknek, és a vizsgálat eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

A spermatároló központok üzemeltetése során alkalmazott hatósági ellenőrzések

10. §

(1) A tenyésztési hatóság a működési engedély megadását követően - annak lejártáig - a spermatároló központ működését ellenőrizheti.

(2) A tenyésztési hatóság az ellenőrzéseket a spermatároló központok ellenőrzési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) alapján végzi el.

(3)[19] A Szabályzatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) 2010. december 31-ig készíti el, hogy az egyúttal megfeleljen a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok mélyhűtött spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1988. június 14-i 88/407/EGK irányelvnek (a továbbiakban: 88/407/EGK irányelv).

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés dokumentációs és helyszíni ellenőrzésből állhat, továbbá kiterjedhet a sperma - mintavételt követő - laboratóriumi minőségellenőrzésére is.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a tenyésztési hatóság a spermatároló központ üzemeltetőjétől - a spermatároló központ működésével kapcsolatos - iratokat kérhet be, a helyszínen iratokba tekinthet be, illetve azokról másolatot készíthet, valamint a tárolt sperma tételekből a Szabályzatban rögzített módszerrel és feltételekkel mintát vehet.

(6) A hatósági helyszíni ellenőrzésekről a tenyésztési hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát az ellenőrzött üzemeltetőnek átadja.

(7) A hatósági ellenőrzés lezárásakor a tenyésztési hatóság az ellenőrzött üzemeltetőt írásban értesíti az ellenőrzés eredményéről.

(8) Ha a hatósági ellenőrzés során a tenyésztési hatóság a jogszabályi feltételektől eltérő üzemeltetést tapasztal, a spermatároló központ üzemeltetési engedélyét

a) határidő kitűzésével a feltételek teljesítéséig, de legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, továbbá

b) a felfüggesztési határidő eredménytelen eltelte esetén visszavonja.

(9) Az üzemeltetési engedély visszavonásra kerül abban az esetben is, ha az államilag elismert tenyésztő szervezet vagy a spermatároló üzemeltetéséért felelős személy

a) nem tesz eleget a 7. § (6) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének, vagy

b) szándékosan forgalmaz ismert, az adott fajta tenyésztési programjában kizárásként nevesített genetikai rendellenességet hordozó apaállattól származó spermát.

(10)[20] A spermatároló központokat a területileg illetékes megyei kormányhivatal járási hivatala járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak kockázati tényezők figyelembevételével rendszeresen, legalább évente kétszer ellenőriznie kell, amelynek során állandó jelleggel ellenőrzi az engedélyezés és működtetés állategészségügyi feltételeit. Az ellenőrzés legalább egyike a tenyésztési hatósággal együtt történik. Az ellenőrzés az engedélyesre és üzemeltetőre egyetemlegesen kiterjed.

Közzététel

11. §[21]

A NÉBIH az engedélyezett spermatároló központok jegyzékét, valamint az üzemeltetési engedély számát az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi.

Szankciók

12. §

A tenyésztési hatóság a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő spermatételt zárolja, felhasználását és forgalmazását megtiltja.

Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2)[22] Azok a természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI. 28.) FM rendelet szerinti hazai bejegyzett mesterséges termékenyítő állomással együttműködve e rendelet hatálybalépésekor már végeznek sperma raktározást, illetve sperma értékesítést, legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő 90. naptól a 3. § szerinti engedély alapján végezhetik e tevékenységüket.

Módosuló jogszabályok

14. §[23]

15. §[24]

16. §[25]

E rendelet a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről szóló 1987. június 18-i 87/328/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 88/407/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 49/2007. (VI. 26.) FVM rendelethez

A spermatároló központ üzemeltetésének tárgyi és műszaki feltételei

1. A spermatároló központnak rendelkeznie kell:

1. 1. spermatároló helyiséggel, amelynek oldalfalai és padozata mosható és fertőtleníthető, tökéletesen átszellőztethető, mélyhűtött anyag tárolása esetén ajtaja a talajszint felett a külvilágra nyílik;

1. 2. adminisztrációs helyiséggel;

1. 3. mosó/tisztító helyiséggel;

1. 4. a konténerek fertőtlenítésére alkalmas berendezéssel vagy e tevékenységre szolgáltatási szerződéssel;

1. 5. mélyhűtött sperma tárolása esetén, a folyékony nitrogén utántöltésére nitrogéntároló edényzettel, szintbeli kapcsolatban a külvilággal;

1. 6. a tároló helyiségben a nitrogén koncentrációjának növekedését jelző (riasztó)berendezéssel;

1. 7. az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott, a létesítmény állat-egészségügyi zártságát biztosító higiéniai és járványvédelmi intézkedési tervvel, állat-egészségügyi üzemelési technológiával;

1. 8. szarvasmarha szaporítóanyag tárolása esetén a mélyhűtött sperma 30 napig történő elkülönítésére szolgáló helyiséggel, amelynek oldalfalai, padozata mosható és fertőtleníthető, valamint az ajtaja a külvilágra nyílik;

1. 9. a jogtalan behatolást akadályozó őrzési és/vagy elektronikus riasztó rendszerrel;

1. 10. a spermatároló helyiségben mesterséges szellőztető berendezéssel, amely a helyiség légköbméterére vetítve óránként legalább tízszeres légcserét képes biztosítani.

2. A mélyhűtött spermát ejakulátumonként elkülönítve olyan biotárolókban (konténerekben) kell tárolni, amelyek egyszeri feltöltéssel a fagyasztott spermát legalább 10 napig megvédik. A konténerbe töltött folyékony nitrogén 3 térfogat százaléknál (V/V%) több oxigént nem tartalmazhat. A folyékony nitrogént ismételten felhasználni nem lehet.

3. Hűtésre csak olyan hűtőközeg használható, amit nem használtak egyéb állati eredetű termék hűtésére.