54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:

197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (különösen: 26. §, 28. §)

Egyes járványügyi normák:

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 171. §, 177. § (2) bekezdés)

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.

A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása

2. §[1]

(1)[2] Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109-110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy tulajdonába került ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében - kivéve a bauxitot - az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti, vagy a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy esetében Bt. 20. § (3c) bekezdése szerinti százaléka.

(1a)[3] A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.

(1b)[4] A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani.

(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.

(3)[5] Az ércek esetében - a bauxitot kivéve - a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.

(4)[6] A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.

(4a)[7] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén, a törvény alapján a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető helyett, a vele szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy (a továbbiakban: építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel határozza meg, és a meghatározás módjáról és eredményéről bizonylatot készít.

(5)[8] Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) megküldeni. Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.

(5a)[9] A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából - a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére - geodéziai méréseket rendelhet el.

3. §

(1)[10] Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében

a)[11] a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyerhető, a 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában szereplő képletek alapján számított energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (ezer forint),

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (7) bekezdése szerinti százaléka.

(2)[12] Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.

(3)[13]

(4)[14]

(5)[15]

(6)[16]

4. §

(1) Kőolaj esetében

a)[17] a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,

b)[18] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[19]

(4)[20]

(5)[21]

5. §

(1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében

a)[22] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,

b)[23] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c)-e) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2)[24] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[25]

(4)[26]

(5)[27]

6. §

(1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében

a)[28] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték

aa)[29] a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh), de legfeljebb 6453 Ft/MWh fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata,

ab)[30] az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,

ac)[31] nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata.

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka.

(2)[32] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) - ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve -, valamint a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[33]

(4)[34]

(5)[35]

7. §

(1) Széndioxid földgáz esetében

a)[36] a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) ezer forintra kerekített szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.

(3)[37]

(4)[38]

7/A. §[39]

(1) Termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében

a)[40] a kísérőgáz után keletkező érték a kinyert és hasznosított szénhidrogén 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó vagy az engedélyes köteles a kinyert és hasznosított kísérőgáz mennyiségét meghatározni és a mérési eredmények alapján írásban dokumentálni.

A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések

8. §

(1)[41] A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.

(1a)[42] A bányajáradék önbevallás bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(1b)[43] A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére.

(2)[44] A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, "Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla" elnevezésű számlára kell befizetni.

(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.

(4)[45] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.

(4a)[46] A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,

b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén

ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, - hites bányamérő által ellenjegyzett - geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,

bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és

c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(4b)[47] Az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell[48]

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,

b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,

c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,

d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(5)[49] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.

(6)[50] A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles a bányafelügyeletnek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat.

8/A. §[51]

(1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:

a)[52] a bányavállalkozó, az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy nevét, címét és bányafelügyeleti azonosító számát,

b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,

c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,

d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,

e) a bevallási időszakot,

f) a kitermelt mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,

g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,

h) a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,

i) a bányajáradék százalékos mértékét,

j)[53] a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve,

k)[54] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy pénzforgalmi jelzőszámát,

l)[55] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, valamint

m)[56] bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetén az engedély ügyiratszámát.

(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) a bányászati mód kódját,

b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.

(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,

b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,

c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,

d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és

e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.

(4) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza a fajhőt GJ/m3 x °C-ban kifejezve.

(5)[57] A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)-e) és j)-m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása[58]

8/B. §[59] Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

9. §

(1)[60] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[61] Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján kétévenként december 31-ig felül kell vizsgálni.

(3)[62]

10. §[63]

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[64]

Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke

[65]

[66]

1/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[69]

2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[70]

A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja

1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás

1.1. A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:[71]

1.2. A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni:

2. Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.

2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:[72]

2.2. A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a következő képlet alapján kell megállapítani:

kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) x t/2 (°C) x 0,004186

3/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[73]

3/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[74]

4/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[75]

4/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[76]

5/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[77]

5/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[78]

6/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[79]

6/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[80]

7. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[81]