54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról

Veszélyhelyzeti normák

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.

A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása

2. §[2]

(1)[3] Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:

a)[4] a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109-110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy tulajdonába került ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében - kivéve a bauxitot - az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti, vagy a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy esetében Bt. 20. § (3c) bekezdése szerinti százaléka.

(1a)[5] A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.

(1b)[6] A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani.

(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.

(3)[7] Az ércek esetében - a bauxitot kivéve - a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.

(4)[8] A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.

(4a)[9] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén, a törvény alapján a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető helyett, a vele szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy (a továbbiakban: építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel határozza meg, és a meghatározás módjáról és eredményéről bizonylatot készít.

(5)[10] Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) megküldeni. Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.

(5a)[11] A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából - a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére - geodéziai méréseket rendelhet el.

2/A. §[12]

(1) A Bt. 3/A. §-a alapján az ásványi nyersanyag felszín alatti vízből történő kinyerése esetén a kinyert ásványi nyersanyag értékét a kinyerési folyamat végtermékeként előállított vegyület hitelesített eszközzel megállapított tömegéből az adott fém vagy fémek sztöchiometriai szabályok szerint számított tömegének (kg) és a fém 1. melléklet szerinti fajlagos értékének (Ft/kg) szorzataként kell meghatározni.

(2) A fizetendő bányajáradék az (1) bekezdés szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés h) pontja szerinti százaléka.

3. §

(1)[13] Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében

a)[14] a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyerhető, a 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában szereplő képletek alapján számított energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/GJ) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (7) bekezdése szerinti százaléka.

(2)[15] Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.

(3)[16]

(4)[17]

(5)[18]

(6)[19]

4. §

(1) Kőolaj esetében

a)[20] a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) szorzata,

b)[21] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[22]

(4)[23]

(5)[24]

5. §

(1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében

a)[25] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata,

b)[26] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c)-e) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2)[27] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[28]

(4)[29]

(5)[30]

6. §

(1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében

a)[31] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték

aa)[32] a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh), de legfeljebb 6453 Ft/MWh fajlagos értéknek szorzata,

ab)[33] az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata,

ac)[34] nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata.

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka.

(2)[35] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) - ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve -, valamint a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)[36]

(4)[37]

(5)[38]

7. §

(1) Széndioxid földgáz esetében

a)[39] a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.

(3)[40]

(4)[41]

7/A. §[42]

(1) Termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében

a)[43] a kísérőgáz után keletkező érték a kinyert és hasznosított szénhidrogén 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó vagy az engedélyes köteles a kinyert és hasznosított kísérőgáz mennyiségét meghatározni és a mérési eredmények alapján írásban dokumentálni.

A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések

8. §

(1)[44] A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, a bányafelügyelet e célra rendszeresített elektronikus űrlapján teljesíti, természetes személy bányavállalkozó a honlapon közzétett nyomtatvány kitöltésével és postai úton történő beküldésével is teljesítheti. A bányajáradék önbevallás teljesítésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Az elektronikus űrlaphoz vagy a nyomtatványhoz csatolni kell a teljesült átutalási megbízás elektronikus, vagy postai küldés esetén papíralapú másolatát.

(1a)[45] Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(1b)[46] A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére.

(2)[47] A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, "Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla" elnevezésű számlára kell befizetni. Ha befizetést nem a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy teljesíti, az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy megnevezését vagy nevét, akinek érdekében a befizetés történt.

(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.

(4)[48] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.

(4a)[49] A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,

b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén

ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, - hites bányamérő által ellenjegyzett - geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,

bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és

c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(4b)[50] Az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell[51]

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,

b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,

c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,

d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(5)[52] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.

(6)[53] A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles a bányafelügyeletnek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat.

8/A. §[54]

(1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:

a)[55] a bányavállalkozó, az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy nevét, címét és bányafelügyeleti azonosító számát,

b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,

c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,

d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,

e) a bevallási időszakot,

f)[56] a kitermelt vagy kinyert mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,

g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,

h)[57] a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját,

i) a bányajáradék százalékos mértékét,

j)[58] a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét,

k)[59] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy pénzforgalmi jelzőszámát,

l)[60] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, valamint

m)[61] bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetén az engedély ügyiratszámát.

(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) a bányászati mód kódját,

b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.

(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,

b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,

c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,

d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és

e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.

(4)[62] Ha a geotermikus energia kinyerése termálvíztől eltérő geotermikus energiahordozóval (a továbbiakban: hőközvetítő anyag) történik, az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az önbevallás tartalmazza a hőközvetítő anyag fajhőjét GJ/m3 °C-ban kifejezve.

(5)[63] A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)-e) és j)-m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása[64]

8/B. §[65] Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

9. §

(1)[66] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[67] Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján legalább kétévenként felül kell vizsgálni.

(3)[68]

10. §[69]

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.

11. §[70]

E rendeletnek az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2024. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított rendelkezéseit első alkalommal

a) havi bányajáradék bevallás esetén a 2024. július hónapra vonatkozó,

b) negyedéves bányajáradék bevallás esetén a 2024. harmadik negyedévre vonatkozó

bányajáradék bevallás során kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[71]

Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke

[72]

[73]

1/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[76]

2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[77]

A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja

1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás

1.1. A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:[78]

1.2. A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék-értéket a következő képlettel kell meghatározni:[79]

bányajáradék értéke = bányajáradék vetítési alapja x bányajáradék %-ban

2. Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.

2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:[80]

2.2. A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyertenergia-mennyiséget a következők szerint kell megállapítani:[81]

a) termálvízből kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) x t/2 (°C) x 0,004186 GJ/m3 °C,

b) hőközvetítő anyagból kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) x t/2 (°C) x energiahordozó fajhője GJ/m3 °C.

3/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[82]

3/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[83]

4/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[84]

4/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[85]

5/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[86]

5/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[87]

6/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[88]

6/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[89]

7. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[90]