54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet
az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról
Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (különösen: 26. §, 28. §)
Egyes járványügyi normák:
2020. évi LVIII. törvény (különösen: 171. §, 177. § (2) bekezdés)
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.
A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása
2. §[1]
(1)[2] Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:
a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109-110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy tulajdonába került ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében - kivéve a bauxitot - az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti, vagy a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy esetében Bt. 20. § (3c) bekezdése szerinti százaléka.
(1a)[3] A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.
(1b)[4] A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani.
(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.
(3)[5] Az ércek esetében - a bauxitot kivéve - a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.
(4)[6] A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.
(4a)[7] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén, a törvény alapján a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető helyett, a vele szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy (a továbbiakban: építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel határozza meg, és a meghatározás módjáról és eredményéről bizonylatot készít.
(5)[8] Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) megküldeni. Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.
(5a)[9] A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából - a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére - geodéziai méréseket rendelhet el.
3. §
(1)[10] Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében
a)[11] a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyerhető, a 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában szereplő képletek alapján számított energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (ezer forint),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (7) bekezdése szerinti százaléka.
(2)[12] Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.
(3)[13]
(4)[14]
(5)[15]
(6)[16]
4. §
(1) Kőolaj esetében
a)[17] a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,
b)[18] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.
(3)[19]
(4)[20]
(5)[21]
5. §
(1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében
a)[22] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,
b)[23] a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c)-e) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.
(2)[24] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3)[25]
(4)[26]
(5)[27]
6. §
(1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében
a)[28] a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték
aa)[29] a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh), de legfeljebb 6453 Ft/MWh fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata,
ab)[30] az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,
ac)[31] nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata.
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka.
(2)[32] A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) - ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve -, valamint a kitermelt földgáz 25/0 °C-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3)[33]
(4)[34]
(5)[35]
7. §
(1) Széndioxid földgáz esetében
a)[36] a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) ezer forintra kerekített szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.
(3)[37]
(4)[38]
7/A. §[39]
(1) Termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében
a)[40] a kísérőgáz után keletkező érték a kinyert és hasznosított szénhidrogén 25/0 °C-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) ezer forintra kerekített szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó vagy az engedélyes köteles a kinyert és hasznosított kísérőgáz mennyiségét meghatározni és a mérési eredmények alapján írásban dokumentálni.
A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések
8. §
(1)[41] A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.
(1a)[42] A bányajáradék önbevallás bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(1b)[43] A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére.
(2)[44] A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, "Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla" elnevezésű számlára kell befizetni.
(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.
(4)[45] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.
(4a)[46] A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,
b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén
ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, - hites bányamérő által ellenjegyzett - geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,
bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és
c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.
(4b)[47] Az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell[48]
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,
b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,
c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,
d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.
(5)[49] A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.
(6)[50] A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles a bányafelügyeletnek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat.
8/A. §[51]
(1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a)[52] a bányavállalkozó, az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy nevét, címét és bányafelügyeleti azonosító számát,
b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,
c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,
d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,
e) a bevallási időszakot,
f) a kitermelt mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,
g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,
h) a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
i) a bányajáradék százalékos mértékét,
j)[53] a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve,
k)[54] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy pénzforgalmi jelzőszámát,
l)[55] a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, valamint
m)[56] bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetén az engedély ügyiratszámát.
(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) a bányászati mód kódját,
b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.
(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,
b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,
c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,
d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és
e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.
(4) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza a fajhőt GJ/m3 x °C-ban kifejezve.
(5)[57] A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)-e) és j)-m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása[58]
8/B. §[59] Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
9. §
(1)[60] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)[61] Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján kétévenként december 31-ig felül kell vizsgálni.
(3)[62]
10. §[63]
Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[64]
Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke









[A | B | C | D | E | F | G | H | I | |
1 | Főcsoport | Csoport | Alcsoport | ||||||
2 | Megnevezése és a főcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása | Megnevezése | A csoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása | Megnevezése | Az alcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása | Kód | A nyersanyag fajlagos értéke | Mérték- egység | A 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően bevallott ásványi nyersanyag kódszáma és megnevezése] |
103 | 12. Szénhidrogén tartalmú nyersanyagok A kőolaj és a szénhidrogén- földgáz. Összefoglaló elnevezése: szénhidrogén. | 2. Konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz | A szénhidrogéntelep kezdeti nyomásán és hőmérsékletén gáz- és cseppfolyós halmazállapotú, szénhidrogén alapú gázok elegyének technikai normál állapoton (15 °C. 0,1 MPa) gáz halmazállapotú része. Idetartozik a földgáz technikai normál állapoton folyékony (állandósított) része (kondenzátum, gazolin), amelyet átszámítással kell a kútfejen termelt gázmennyiségben szerepeltetni. Összetételében könnyű paraffin szénhidrogénekből (főleg CH4) álló, gyakran CO2-t és N2-t, esetleg H2S-t, és nemes gázokat tartalmazó gáz. A konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz másodlagos migráció révén kerül a felhalmozódás helyére, ahol a sűrűség szerint elkülönült szénhidrogének (földgáz, kőolaj) normál porozitású és permeabilitású rezervoár-kőzetekben helyezkednek el, és hagyományos technológiával kitermelhetők. A földgáz összetételében a nem éghető gázok aránya nem éri el a 30 térfogat %-ot. | 2120 | E = p x d - K2 x I ahol E = a szénhidrogén földgáz - bányajáradék szempontjából figyelembe vett - értéke (Ft/MWh) p = a Platts Dutch TTF Day ahead bevallási időszak napi árainak (EUR/MWh) számtani átlaga + 1,05 EUR/MWh d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06. | Ft/MWh | 9020 Konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz | ||
104 | 3. Nem konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz (medence- központú gáz) | Olyan szénhidrogén földgáz, amelynek fizikai-kémiai paraméterei megegyeznek a konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgázéval (kód: 2120), de a keletkezés helyén, az anyakőzetben található, azaz (még) nem zajlottak le a migrációs folyamatok, és a fázisok hidrodinamikai törvények szabályozta szétválása sem történt meg. Ezért nevezik"folyamatos telítettségű" vagy "nem-hidrodinamikus" telepnek is. A rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú eljárásokat igényel. | 2130 | E = p x d - K2 x I ahol E = a szénhidrogén földgáz - bányajáradék szempontjából figyelembe vett - értéke (Ft/MWh) p = a Platts Dutch TTF Day ahead bevallási időszak napi árainak (EUR/MWh) számtani átlaga + 1,05 EUR/MWh d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06. | 9030 Nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz | ||||
104/a | 3/a. Kísérőgáz | A földkéregből kitermelt + 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű folyékony halmazállapotú anyagból kinyerhető éghető, oldott gázok. | 2131 | E = p x d - K2 x I ahol E = a szénhidrogén földgáz - bányajáradék szempontjából figyelembe vett - értéke (Ft/MWh) p = a Platts Dutch TTF Day ahead bevallási időszak napi árainak (EUR/MWh) számtani átlaga + 1,05 EUR/MWh d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06. | |||||
105 | 4. Inert földgáz | A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló olyan ásványi nyersanyag, amelynek összetételében, a nem éghető gázok aránya eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot, de nem soroljuk ide a vízgőzt. | 1. Szénhidrogén tartalmú inert földgáz | Olyan szénhidrogén tartalmú földgáz, amelynek inert gáz tartalma eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot. | 2141 | E = p x d - K2 x I ahol E = a szénhidrogén földgáz - bányajáradék szempontjából figyelembe vett - értéke (Ft/MWh) p = a Platts Dutch TTF Day ahead bevallási időszak napi árainak (EUR/MWh) számtani átlaga + 1,05 EUR/MWh d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06. | 9040 Magas inert gáz tartalmú szénhidrogén földgáz | ||
106 | 2. Széndioxid földgáz | Olyan inert földgáz, amely tartalma legalább 60%, és fűtőértéke nem éri el a 12 MJ/m3-t. | 2142 | 3 900 | Ft/Em3 | 9400 Széndioxid földgáz |
(A | B | C | D | E | F | G | H | I) | |
107. | 13. Geotermikus energia A földkéreg belső energiája | 1. Geotermikus energia | A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 C hőmérsékletű folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia. | 1. Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia. | Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése a legalább +30 °C-os geotermikus energiahordozó közvetlen kitermelésével jár együtt. | 2211 | 2000 | Ft/GJ | 2100 Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia |
108. | 2. Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia. | Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése hőközvetítő anyagnak a földkéregben történő recirkáltatásával történik. | 2212 | 400 | Ft/GJ | 2200 Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia | |||
109. | 14. Egyéb nyersanyagok | 1. Vegyes, kevert nyersanyagok | Azon ásványi (nyers) anyagok, melyek vegyes, kevert összetételük révén az 1-101. sorszám egyikébe sem sorolhatók be. | 1. Kevert ásványi nyersanyag I. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41-45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. | 2311 | Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték | Ft/m3 | |
11Ο. | 2. Kevert ásványi nyersanyag II. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41-45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. | 2312 | 660 | Ft/m3 | 0000 Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok | |||
111. | 3. Kevert ásványi nyersanyag III. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3-33., 35., 37-40., 46-62., 64-76. és 92-97. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. | 2313. | Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték | Ft/m3 | ||||
112. | 4. Kevert ásványi nyersanyag IV. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3-33., 35., 37-40., 46-62., 64-76. és 92-97. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. | 2314. | 660 | Ft/m3 | 0000 Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok |
1/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[69]
2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[70]
A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja
1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás
1.1. A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:[71]

1.2. A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni:

2. Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.
2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:[72]

2.2. A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a következő képlet alapján kell megállapítani:
kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) x t/2 (°C) x 0,004186
3/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[73]
3/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[74]
4/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[75]
4/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[76]
5/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[77]
5/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[78]
6/a. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[79]
6/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[80]
7. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez[81]
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[2] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[3] Megállapította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[4] Megállapította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[5] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. § 1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[6] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdés 1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[7] Beiktatta a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[8] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[9] Beiktatta az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[10] Megállapította az 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § -a. Hatályos 2014.01.01.
[11] Megállapította a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 18. §-a. Hatályos 2019.04.30.
[12] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[14] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[15] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[16] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[17] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[18] Módosította a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 21. § a) pontja. Hatályos 2019.04.30.
[19] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[20] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[21] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[22] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § a)-b) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[23] Módosította a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 21. § b) pontja. Hatályos 2019.04.30.
[24] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[25] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[26] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[27] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[28] Megállapította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § -a. Hatályos 2014.01.01.
[29] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § a)-b) és d) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[30] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[31] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § a)-b) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[32] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[33] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[34] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[35] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[36] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[37] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[38] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[39] Beiktatta a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 19. §-a. Hatályos 2019.04.30.
[40] Módosította a 296/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § a)-b) pontja. Hatályos 2020.02.01.
[41] Módosította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.
[42] Módosította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.01.01.
[43] Beiktatta a 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 2017.01.01.
[44] Módosította a 26/2022. (I. 28.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2022.02.01.
[45] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[46] Beiktatta a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[47] Beiktatta a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[48] A nyitó szövegrészt módosította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § c) pontja. Hatályos 2022.01.01.
[49] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[50] Módosította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § b) pontja. Hatályos 2022.01.01.
[51] Beiktatta a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 8. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[52] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[53] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. § 2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[54] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[55] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[56] Megállapította a 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
[57] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. § 3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[58] Beiktatta a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2012.12.31.
[59] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[60] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 6. pontja. Hatályos 2008.05.16.
[61] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdés 2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[62] Hatályon kívül helyezte az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.
[63] Beiktatta a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatályos 2013.04.01.
[64] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.04.01.
[65] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. § -a. Hatályos 2014.01.01.
[66] Módosította az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdés 3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
[67] Módosította a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 30. §-a (lásd: 3. melléklet). Hatályos 2022.08.01.
[68] Módosította a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a (ld. 2. melléklet). Hatályos 2021.01.01.
[69] Hatályon kívül helyezte a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése f) pontja. Hatálytalan 2013.04.01.
[70] Megállapította a 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.04.01.
[71] Megállapította a 453/2021. (VII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2021.08.01.
[72] Megállapította az 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § -a. Hatályos 2014.01.01.
[73] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[74] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[75] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[76] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[77] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[78] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[79] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[80] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.
[81] Hatályon kívül helyezte a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2011.12.09.