411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

egyes bányászattal összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 29. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 2-6., 10., 12., 15., 17., 25., 27. és 28. pontjában,

a 3. alcím és a 27. § (3) bekezdése tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 4. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 8. pontjában,

az 5. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) Korm. rendelet módosítása

1. § A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Jogosultak a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására, akik 2011. december 31-ig a (2) bekezdés szerint mentek nyugdíjba, azonban 2012. január 1-jétől

a) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti korhatár előtti ellátásban,

b) a bányászatról szóló törvény szerinti átmeneti bányászjáradékban vagy

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban

részesülnek.

(3b) Jogosultak a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására, akik tekintetében - a nyugdíjazás kivételével - a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és részükre

a) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti korhatár előtti ellátás,

b) a bányászatról szóló törvény szerinti átmeneti bányászjáradék vagy

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás került megállapításra."

2. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A gazdálkodó szervezet a pénzbeli szénjárandóság folyósításakor szükséges adatokat (név, születési év, hó, nap, lakcím nyugdíjfolyósítási törzsszám) a tárgyévet megelőző év december 31-ig köteles a nyugdíjbiztosításnak (nyugdíjfolyósítási szervnek) az erre a célra rendszeresített űrlapon megküldeni. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adatokat az integráción kívüli szénbányák és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat esetében a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, az érc- és ásványbányák esetében az Érc- és Ásványbányák Egészségmegőrzéséért Alapítvány küldi meg a nyugdíjbiztosításnak (nyugdíjfolyósítási szervnek)."

3. § (1) Az R. 1. § (4) bekezdés a) pontjában az "özvegyi nyugdíjra" szövegrész helyébe az "özvegyi nyugdíjra, ideiglenes özvegyi nyugdíjra" szöveg lép.

(2) Az R. 5. § (2) bekezdésében az "a társadalombiztosításról szóló, módosított 1975. évi II. tv." szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény" szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az R. 7. § c) pontja, valamint az R. 8/C-8/D. §-a.

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

5. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következő 1/D. §-sal és az azt megelőző, az "(A Bt. 9. §-ához)" szöveggel egészül ki:

"(A Bt. 9. §-ához)

1/D. § A koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területekre a Bt. 9. § (4) bekezdése szerinti közzétételtől számított 30 napon belül lehet írásban az MBFH-hoz javaslatot benyújtani. A javaslatban meg kell adni a terület Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) szerinti koordinátákkal történő pontos körülhatárolását, az ásványi nyersanyag megnevezését, valamint a geotermikus energia esetében az erre történő utalást."

6. § A Vhr. 2. § (3c) és (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3c) A minősítő bizottság tagja:

a) az államháztartásért felelős miniszter egy képviselője,

b) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egy képviselője,

c) a miniszter egy képviselője, valamint

d) a koncesszióköteles tevékenység vonatkozásában szakértelemmel, valamint a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mesterképzésben vagy egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett, szakirányú szakképzettséggel és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező két személy.

(3d) A minősítő bizottság tagjainak személyére a miniszter felkérése alapján a (3c) bekezdés a) pontja szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter, a (3c) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a (3c) bekezdés d) pontja szerinti esetben az MBFH elnöke tesz javaslatot a miniszternek."

7. § A Vhr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányajáradék számításának alapjául

a) az ásványi nyersanyagnak

aa) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt,

ab) a torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,

ac) a Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti hatósági engedély alapján kitermelt, továbbá a Bt. 3. § (1a) bekezdés

b) pontja alapján kitermelt és a katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet megszűnését követően más célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített,

ad) szénhidrogén esetében - beleértve a vízjogi (üzemeltetési) engedéllyel rendelkező víztermelő kutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatással meghatározott,

ae) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett, vagy

b) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott értékét kell figyelembe venni."

8. § A Vhr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A nyílt területre vonatkozó kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését, az EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alaplapját), szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát, és

b) a kutatni tervezett ásványi nyersanyag megnevezését.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen ábrázolni kell a kutatási terület határvonalát a határpontok számozásával.

(3) Kutatás nem engedélyezhető

a) annak, aki a korábbi kutatási jogadománya vagy engedélye alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette;

b) a bányavállalkozónak 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatban elfogadta;

c) a kérelmezett terület azon részére vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.

(4) A kutatási jogot engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag kutatására biztosít jogot.

(5) A földtani szerkezetek megismerésére irányuló kutatás engedélyezésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

9. § A Vhr. 6/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a kutatás felhagyott földalatti bánya bányatérségein keresztül, valamint azok igénybevételével történő bányabeli módszerek alkalmazására is irányul, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a bányatérségek újranyitásának, biztosításának, járásra, szállításra, munkavégzésre történő alkalmassá tételének, szellőztetésének, világításának, víztelenítésének, továbbá végleges felhagyásának és lezárásának a tervét és a kutatási munkálatok, valamint az ahhoz igénybevett bányatérségek biztonsága érdekében elvégzendő feladatok tételes költségtervét."

10. § A Vhr. 6/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kutatási időszak meghosszabbítását a bányafelügyelet akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett határidőig - a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve - a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt nem tudja befejezni."

11. § A Vhr. a következő 6/F. §-sal egészül ki:

"6/F. § (1) A Bt. 22/C. §-a szerinti szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási műszaki üzemi terv tartalmára a 6/D. § rendelkezéseit, a kutatási műszaki üzemi terv engedélyezése tekintetében pedig a 6/E. § (1) bekezdését, valamint (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. Az ismételt kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása során a bányafelügyelet kötelezően elvégzendő kutatási tevékenységet is előírhat.

(2) A szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási időszak6/E. § (6) bekezdése szerinti hosszabbítása nem kérhető és a 7. § nem alkalmazható."

12. § A Vhr. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Bt. 22. § (10) bekezdése szerinti megállapodást a bányafelügyelet akkor hagyja jóvá, ha abból egyértelműen megállapíthatóak

a) a felek közötti felelősségi viszonyok,

b) az ásványvagyon-gazdálkodásra, a biztonság és tulajdon védelmére vonatkozó szempontok érvényesülése, továbbá

c) az együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó indokoltság fennállása."

13. § A Vhr. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kutatási zárójelentést két példányban kell benyújtani, amelyet földtani szakértőnek kell ellenjegyezni."

14. § A Vhr. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányavállalkozó, valamint a Bt. 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy, az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bejelentést földtani szakértővel kell ellenjegyeztetni."

15. § A Vhr. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/A. § (1) Az üzemszerű kitermelés megkezdésére a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti öt éves határidőt a bányatelket megállapító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától kell számítani. Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a határidő lejárta előtt kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a meghosszabbítás időtartamának megjelölését és

b) az üzemszerű kitermelés megkezdése elmulasztásának indokát.

(3) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha a bányavállalkozónak koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj vagy jogerős és végrehajtható bírság vagy térítési díjtartozása van.

(4) A bányafelügyelet határozatában dönt a meghosszabbítás időtartamáról és a fizetendő térítés mértékéről. A bányavállalkozó a határozatban, a kitermelés megkezdésére megállapított határidőn belül jogosult a kitermelési tevékenységet a jóváhagyott műszaki üzemi tervnek megfelelően megkezdeni.

(5) Az üzemszerű kitermelés (4) bekezdés szerinti megkezdésének időpontjáig fizetendő térítés éves mértéke

a) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t nem haladja meg, az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 0,5%o-e,

b) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t meghaladja, az egymillió m3 ásványvagyon érték 0,5%-ének és az egymillió m3 feletti rész 0,1%-ének az összege.

(6) Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag - az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott -fajlagos értékénekés az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.

(7) A térítésfizetési kötelezettség az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő leteltét követő naptól keletkezik. A fizetendő térítést, amennyiben a térítésfizetési kötelezettség nem a tárgyév kezdőnapjától keletkezik, a törtidőszak figyelembevételével kell meghatározni. A törtidőszakra vonatkozó számítást kell alkalmazni akkor is, ha az üzemszerű kitermelést a tárgyévben megkezdik.

(8) A törtidőszakra vonatkozó térítés mértékét úgy kell kiszámítani, hogy a törtidőszakként figyelembe vehető napok számát osztani kell 365-tel, és az így kapott számot az (5) bekezdés szerint meghatározott térítés mértékével meg kell szorozni.

(9) A bányavállalkozó az üzemszerű kitermelés megkezdéséig az (5) bekezdésben meghatározott térítést, az üzemszerű kitermelés megkezdését követően pedig a Bt. 20. §-a szerinti bányajáradékot fizeti.

(10) A megállapított térítési díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni."

16. § A Vhr. 12/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Eredménytelen pályázat esetében a pályázatot a bányafelügyelet ismételten meghirdeti. A pályázat ismételt eredménytelensége esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. Az MNV Zrt. igénybejelentése esetén az MBFH a bányászati jog új jogosítottjaként az MNV Zrt.-t jelöli ki."

17. § A Vhr. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szüneteltetési műszaki üzemi tervhez mellékelni kell a 13. § (2) bekezdése szerinti okiratot, ha a szüneteltetés alatt a bányavállalkozó - a kitermelés kivételével - olyan tevékenységet kíván folytatni, amely idegen ingatlan igénybevételével jár."

18. § (1) A Vhr. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat köteles betartani, továbbá nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tilalmak és korlátozások teljesülését veszélyeztetné. A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállítására intézkedni. A megtett intézkedéseket és azok eredményét - a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul - köteles bejelenteni a bányakapitányságnak."

(2) A Vhr. 19/A. § (8) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték keresztezéséhez, megközelítéséhez azok üzemeltetőjének egyetértése szükséges. A keresztező, megközelítő létesítmény beruházójának, építtetőjének gondoskodnia kell:)

"e) a tényleges kivitelezési munkálatok előtt - a kivitelezővel egyeztetve - legalább két nappal az üzemeltető írásbeli értesítéséről, a nyomvonal jellegű létesítmény biztonsági övezetén belüli földmunka pontos helyének és időpontjának (óra, nap) megadásával,

f) a megközelített létesítmény biztonsági övezetén belül végzett földmunka során az építés felelős műszaki vezetőjének jelenlétéről."

(3) A Vhr. 19/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az üzemeltető a (8) bekezdés szerinti egyetértés megadását feltételekhez kötheti. A keresztezett, megközelített létesítmény biztonsági övezetén belüli feltárás céljából végzett földmunka csak az üzemeltető vagy megbízottja szakmai felügyelete mellett végezhető. Szakmai felügyelet nélkül az építési tevékenységet megkezdeni és végezni nem lehet."

19. § A Vhr. 22. § (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési tervének tartalmaznia kell:

a) a kút tulajdonosának nevét és tulajdonjogának igazolását;

b) a kút geodéziai adatait (X, Y, külszíni Z koordinátái EOV rendszerben), az érintett ingatlan helyrajzi számát;

c) a kút szerkezetére, állapotára vonatkozó műszaki leírást, azon belül

ca) a talpmélységet,

cb) a harántolt rétegek jellemző adatait,

cc) a béléscső-rakatok adatait (saruállás, átmérők, falvastagságok) és a cementpalást adatait, a béléscső- és gyűrűsterek feltöltésére vonatkozó adatokat,

cd) a cementdugók, mechanikus dugók elhelyezési mélységére, állapotára vonatkozó adatokat,

ce) a kutat feltöltő folyadék adatait,

cf) a kút- és lyukfej-szerelvény adatait,

cg) a kúton mért nyomásadatokat,

ch) a kútkörzet adatait;

d) a fúrás mélyítésének eredeti célját;

e) a tájrendezésre tervezett használaton kívüli mélyfúrás környezetre gyakorolt hatását;

f) a tervezett tájrendezési feladatokat és ezek ütemezését, valamint befejezésének várható időpontját;

g) a tájrendezést követően még várható bányakárok megelőzéséhez szükséges esetleges intézkedések, illetve monitoring-rendszer leírását;

h) a mélyfúrás környezetének megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

i) a tájrendezés során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését; j) a mélyfúrási dokumentációk jegyzékét;

k) az esetlegesen visszamaradó ásványvagyonról készített kimutatást; l) a mélyfúrás geodéziai adatainak térképen történő ábrázolását is.

(10) Annak megállapítására irányuló kérelemnek, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás és kút bányászati célra már nem alkalmas, a (9) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a hasznosításra vonatkozó javaslatot is.

(11) A Bt. 36. § (7) bekezdése alapján a bányafelügyelet a (9) bekezdés a), b) pontjában, c) pont ca), cd), cg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat tartja nyilván."

20. § A Vhr. 23/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6a) A Bt. 38. § (5) bekezdése alapján a szénhidrogén-szállítóvezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonságának fenntartása érdekében a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetője jogosult a 19/A. § (2) bekezdés h) pontja szerinti biztonsági övezetben, illetve mértékhatárok között lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolítani és elszállítani, ha az eltávolított növényzetre az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, továbbá a biztonsági övezetben elhelyezett, tárolt anyagok biztonsági övezet közvetlen környezetébe történő eltávolítására. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a bányavállalkozónak vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetőjének ezen tevékenységét tűrni köteles."

21. § (1) A Vhr. 25. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Bt. 41/A. §-a alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható, ha a bírság megállapításának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett határidőre nem szünteti meg. Az ismételten kiszabott bírság összegének felső határa egy millió forintig terjedhet.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti bírságok mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl

a) a jogsértés felróhatóságára és

b) a jogsértés veszélyeztető jellegére.

(1c) A bányafelügyelet a Bt. 41-41/A. §-ában meghatározott rendelkezéseket megsértőt figyelmeztetésben részesíti, ha a jogsértés

a) közvetlen veszélyhelyzetet nem eredményezett,

b) kárt nem okozott vagy károkozás esetében a károsult kártérítése a bányafelügyeleti eljárás befejezésig igazolt módon megtörtént."

(2) A Vhr. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bányakapitányság a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni. A biztosítékot bányatelkenként vagy geotermikus védőidomonként kell meghatározni."

(3) A Vhr. 25. § (7a) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A zálogjogi vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként vagy óvadékként csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. A bányavállalkozó óvadék esetében a biztosíték összegét a bányafelügyelet hatósági letéti számlájára is utalhatja.

(8) A biztosíték igénybevételére a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozata alapján kerülhet sor."

22. § A Vhr. 2. § (5) bekezdésében a "kutatási jog nem adományozható" szövegrész helyébe a "kutatási engedély nem adható" szöveg, a Vhr. 6/B. § (1) és (3) bekezdésében a "kutatási jog adományozására" szövegrész helyébe a "kutatás engedélyezésére" szöveg, a Vhr. 6/B. § (4) bekezdésében a "kutatási jog adományozása" szövegrész helyébe a "kutatás engedélyezése" szöveg, a Vhr. 7. § (1) bekezdésében a "kutatási joggal" szövegrész helyébe a "kutatási joggal vagy kutatási engedéllyel" szöveg, a Vhr. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a "kutatási jogot adományozó" szövegrész helyébe a "kutatást engedélyező" szöveg, a Vhr. 19/A. § (2) bekezdés h) pontjában az "a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmények, a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák" szövegrész helyébe az "a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmények, az elosztóvezeték, a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák" szöveg, a Vhr. 30. § (4) bekezdésében a "bányabiztonsági" szövegrész helyébe a "biztonsági" szöveg lép.

23. § Hatályát veszti a Vhr. 1/A. §-a, a Vhr. 3. § (2) bekezdés d) pontja, a Vhr. 3. § (5) bekezdése, a Vhr. 4. § (6) bekezdése, a Vhr. 6/C. §-a, a Vhr. 6/E. § (7)-(8) bekezdése, a Vhr. 7. § (3) bekezdése, a Vhr. 11/A. § (2) bekezdés d) pontja, a Vhr. 13. § (3) bekezdés i) pontjában a "valamint a hulladékgazdálkodási tervet" szöveg, a Vhr. 13. § (3) bekezdés j) pontja, a Vhr. 14. § (4) bekezdésében a "legalább 60 nappal" szövegrész, a Vhr. 17. § (1) bekezdésében a "legalább 60 nappal" szövegrész, a Vhr. 17. § (5) bekezdése, a Vhr. 21/A. § (1) bekezdés c) pontja, a Vhr. 21/A. § (5) bekezdése, a Vhr. 22. § (12) bekezdése, a Vhr. 24. § (1) bekezdése, a Vhr. 26. § (9) bekezdése.

3. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

24. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 3. § (5) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

"s) a Bt. 26/A. § (6) bekezdése, valamint a Bt. 42/R. § (1) bekezdése szerinti pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának, valamint az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése."

(2) A Statútum rendelet 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint területileg illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetén történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - elsőfokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget,

c) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki."

(3) A Statútum rendelet 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban]

"a) a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot,"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(4) A Statútum rendelet 4/A. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában - ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik -)

"b) a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(5) A Statútum rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,

c) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének és 27. cikkének

való megfelelést szolgálja."

(6) A Statútum rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(7) A Statútum rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(8) A Statútum rendelet 4/A. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal" szövegrész helyébe a "Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal" szöveg lép.

(9) Hatályát veszti a Statútum rendelet 3. § (5) bekezdés h) pontjában az "és alkalmazásának ellenőrzése" szövegrész és a Statútum rendelet 4/A. § (5) bekezdése.

4. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

25. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 142. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1)-(3) bekezdések szerinti kérelemhez mellékelni kell:]

"j) befolyást szerezni kívánó vállalkozás esetében a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított igazolást a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról, valamint a tényleges tulajdonosnak a megnevezését olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság esetében, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető."

5. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása

26. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet a 8. §-t követően a következő alcím címmel és 8/A. §-sal egészül ki:

"Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása

8/A. § Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1/a. és 1/b. melléklet tartalmazza."

6. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) A 21. § (1) bekezdése a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) A 24. § (5) bekezdése és az 1. melléklet 1. pontja az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (2) bekezdésének és 4. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. A Statútum rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat A:9. mezője helyébe a következő mező lép:

2. A Statútum rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 13. sora helyébe a következő sor lép:

2. melléklet a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. A Statútum rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat G:5 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A Statútum rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat I:1 mezője helyébe a következő mező lép: