559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet

a bányászattal és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1-6., 8., 10., 16-18., 24-25., 27. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés m) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 6. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában,

a 7. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 9. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 10. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 4. és 12. pontjában,

a 11. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 12. alcím tekintetében a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 13. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában,

a 14. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában,

a 15. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 16. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, a 75. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pályázati részvételi díjak befizetéséből származó bevételeket a bányászati koncessziós pályázatok előkészítésére, lebonyolítására és a minősítő bizottság tagjainak díjazására kell fordítani. A bevételek felhasználásáról az MBFH elnöke dönt."

2. § A Vhr. 2/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet a minősítő bizottság elnöke és tagja az a személy,)

"a) aki a pályázat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen módon részt vett,"

3. § (1) A Vhr. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bányajáradék számításának alapjául)

"c) föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a kutatási területből vagy a bányatelekből a műszaki üzemi tervben tervezett, a bányajáradék bevallási időszakra igénybevett ásványi nyersanyag mennyiségének"

(értékét kell figyelembe venni.)

(2) A Vhr. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat az (5) bekezdésben foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni."

(3) A Vhr. 4. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A (10) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:

a) a növelt hatékonyságú eljárás ismertetését,

b) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mezőben (telepben, blokkban) üzemelő kutak jellemző termelési adatait a kutak üzembe helyezésétől kezdődően,

c) a jellemző termelési adatok regisztrálásának folyamatát, azok visszaellenőrzésének lehetőségeit,

d) az eljárásban részt vevő kutak kiképzését, felszíni termelő rendszereit, azok esetleges módosításait az eljárás során,

e) az eljárás befejezését követően, annak közép és hosszú távú további termelésre gyakorolt hatásának tervezetét,

f) az érintett mező vagy telep eljárás bevezetése előtt módosított művelési tervét,

g) annak bizonyítását, hogy az érintett telep, blokk külön zárt rendszert képez, amennyiben a növelt hatékonyságú eljárás nem mezőszinten kerül bevezetésre,

h) az eljárás alkalmazása alatti, és a várható kihatásainak éveire benyújtandó kitermelési műszaki üzemi tervek növelt hatékonyságú részeire vonatkozó termelési adatokat,

i) a növelt hatékonyságú eljárás alkalmazását megelőzően és az eljárás alatt tervezett kőolaj viszkozitási adatokat és

j) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mező vagy telep nyomásértékeit az eljárás alatt tervezett nyomásértékekkel együtt."

4. § A Vhr. a következő 6/C. §-sal egészül ki:

"6/C. § (1) A kutatási műszaki üzemi tervet a kutatási terület egészére kell elkészíteni és benyújtani jóváhagyásra. A szilárd ásványi nyersanyagok kutatására készített műszaki üzemi tervben a szükséges kutató létesítmények számát és területi elosztását az előfordulás várható földtani-tektonikai viszonyaira figyelemmel kell megtervezni.

(2) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet nem a kutatási terület egészére nyújtják be, a kutatási műszaki üzemi tervvel nem érintett kutatási terület tekintetében a Bt. 22. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának van helye, és ennek következtében a fennmaradó kutatási terület több, egymással nem érintkező részre tagolódna, a Bt. 22. § (8) bekezdését a teljes kutatási terület tekintetében alkalmazni kell."

5. § A Vhr. 6/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kell kérelmezni, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges. A kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat.

(6) A bányafelügyelet a jóváhagyott kutatási időszak meghosszabbítását akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó

a) igazolja, hogy a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudja,

b) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időszak alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja vagy

c) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a bányavállalkozótól független körülménynek kell tekinteni különösen a kutatási tevékenység végzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, illetve a kutatólétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogának megszerzéséhez szükséges időtartamot.

(8) Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A bányavállalkozónak a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát igazolnia kell.

(9) A geotermikus energia vagy a nem hagyományos szénhidrogének kutatására vonatkozó kutatási időszak második alkalommal történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására a (6)-(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(10) A bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbításáról a műszaki üzemi terv módosításával dönt. Ha a bányavállalkozó a kutatási időszak meghosszabbítását a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, a bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbítása esetén dönt a kutatási feladatok jóváhagyásáról is."

6. § A Vhr. a következő 8/D. §-sal egészül ki:

"8/D. § (1) A Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerését végző engedélyes megnevezését, az engedélyező határozat számát, az engedélyt kiadó hatóság megnevezését,

b) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény megnevezését, közigazgatási helyét, súlyponti EOV koordinátáit,

c) a kitermelt felszín alatti víz vagy cirkuláltatott folyadék mennyiségével súlyozott éves átlaghőmérsékletét a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján,

d) a kitermelt víz éves mennyiségét,

e) a felhasznált geotermikus energia éves mennyiségét és

f) kijelölt geotermikus védőidom esetében a 8/C. § (4) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A geotermikus energia kinyerését végző engedélyes köteles a bányafelügyelet részére a kinyeréssel érintett évet követő év február 28-ig az (1) bekezdés c)-e) pontjában foglalt adatokat megadni."

7. § A Vhr. 10. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Földgáz elosztóvezeték építése, valamint bővítése csak a földgázellátásról szóló törvény alapján az építéssel érintett településre, településrészre elosztói engedéllyel rendelkező engedélyes kérelmére és részére engedélyezhető."

8. § A Vhr. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bányatelek megállapításáról szóló határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:

a) a bányatelek

aa) védnevét,

ab) jogosítottjának nevét vagy elnevezését, és címét vagy székhelyét,

ac) közigazgatási elhelyezkedését, szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait,

ad) határvonalának töréspontjait EOV-ban, a töréspontoknál a terep, a fedő- és alapsík tengerszint feletti magasságát Balti magassági rendszerben és a bányatelek területét m2-ben,

b) a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét földtani ásványvagyonra és kitermelhető ásványvagyonra bontva, ezek haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását,

c) védendő létesítményenként, területenként a védő- és határpillérek kijelölését, a védősáv méretét, a határszöget,

d) az alkalmazni tervezett bányaművelési technológiát,

e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkek felsorolását,

f) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az ingatlan igénybevételi ütemtervről szóló döntést,

g) az elfogadott újrahasznosítási célt és

h) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az elfogadott tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket."

9. § (1) A Vhr. 12/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a bányavállalkozónak koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van vagy

b) a bányavállalkozó a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét bármely általa művelt kitermelőhely vonatkozásában határidőre nem teljesítette."

(2) A Vhr. 12/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Szilárd ásványi nyersanyag, valamint kőolaj esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag - az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.

(6a) Földgáz esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag - az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiség fűtőértékre átszámított értékének a szorzataként kell kiszámítani."

10. § (1) A Vhr. 12/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem vehető figyelembe

a) annak a bányavállalkozónak a pályázata, akinek az adott bányatelekre vonatkozó bányászati jogát a Bt. 26/A. § (5) bekezdése alapján törölte a bányafelügyelet,

b) annak a pályázónak a pályázata, amelynek a Bt. 5. § (4a) bekezdésében meghatározott tartozása áll fenn.

(4) A beérkezett pályázatokat az MBFH a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított 20 napon belül bírálja el. Az a pályázó jelölhető ki a törölt bányászati jog új jogosítottjának, amely a legmagasabb ellenértékre tesz ajánlatot. A bányatelekkel fedett ingatlan tulajdonosát, ha a legmagasabb ajánlattal megegyező ajánlatot tett, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni."

(2) A Vhr. 12/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a (9) bekezdés szerinti biztosíték nem elegendő a fennmaradó kötelezettségek teljesítésére, a bányafelügyelet határidő tűzésével kötelezi a bányászati jog törlésével érintett bányavállalkozót - a Bt. 26/A. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eset kivételével - a kötelezettségek teljesítésére."

11. § (1) A Vhr. 13. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza)

"j) a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében

ja) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,

jb) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,

jc) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését,

jd) az igénybevett szén mennyiségének meghatározását;"

(2) A Vhr. 13. § (3) bekezdés k) pontja a következő ke) alponttal egészül ki:

(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza

a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében)

"ke) a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék jellemzőinek ismertetését (összetétel, mennyiség);"

(3) A Vhr. 13. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szénhidrogénre, valamint a szén-dioxid gázra vonatkozó első feltárási, kitermelési vagy földgáztárolási, továbbá a föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a 11/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti határozatot.

(4a) Szénhidrogén, valamint szén-dioxid gáz feltárás, kitermelés vagy földgáztárolás esetében a kérelemhez mellékelni kell a kőolaj és földgázbányászati biztonsági szabályzat szerinti művelési tervet. Az első benyújtott művelési tervet követően a további kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásokban csak a művelési terv módosítását kell benyújtani."

12. § A Vhr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését. Ha a jóváhagyásra benyújtott műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 11/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ütemtervtől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

(2) A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a műszaki üzemi terv teljesítési határidejét és a bányaüzem lehatárolását,

b) a kitermelésre engedélyezett haszonanyag mennyiségét, föld alatti gáztárolás esetében a ki- és betárolható földgáz mennyiségét,

c) meddőértékesítés engedélyezése esetén a bányajáradék fizetésével kapcsolatos rendelkezést,

d) az ásványvagyon-veszteséggel és a termelvény-veszteséggel kapcsolatos rendelkezést,

e) külfejtéses bányászati tevékenység végzése esetén a bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számát és

f) az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlan igénybevételi ütemterv módosítására vonatkozó rendelkezést.

(3) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv - amennyiben a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély hatálya ennél nem rövidebb - mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.

(4) A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.

(5) A Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv legfeljebb két év időtartamra hagyható jóvá. A feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv ismételten nem nyújtható be.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bányaüzem lehatárolás a következő műszaki üzemi terv jóváhagyásáig hatályos.

(7) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget legfeljebb 25%-kal haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor. A kitermelési mennyiség a növekménnyel együtt a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedélyben meghatározott mennyiséget nem haladhatja meg."

13. § A Vhr. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Bt. 30. § (2) bekezdése szerinti kieső bányajáradék pótlására megállapított díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni."

14. § A Vhr. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A szénhidrogén- és a széndioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték), a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz és gáztermék vezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelmére, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítására biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos

a) a 19/B. §-ban foglaltak kivételével az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése;

b) a tűzrakás vagy anyagok égetése;

c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység;

d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása;

e) a robbantási tevékenység;

f) anyagok elhelyezése, tárolása;

g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése;

h) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása.

(3) A bányászati létesítmények és a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint az elosztóvezeték tengelyétől mért 2-2 méteres, a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 méteres, továbbá az energiaellátó, a távfelügyeleti, a hírközlési és a korrózióvédelemi kábelek tengelyétől mért 1-1 méteres biztonsági övezet részben tilos

a) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése,

b) szőlő- és egyéb kordonok elhelyezése,

c) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés,

d) a kézzel végzett régészeti feltárás és a 19/B. §-ban foglaltak kivételével egyéb, a felszín megbontásával járó tevékenység (a továbbiakban: földmunka) végzése, valamint

e) a tereprendezés.

(4) A biztonsági övezetben az építésügyi hatóság által jogerősen elrendelt bontási tevékenység elvégezhető.

(5) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz, valamint az üzemeltető hozzájárulásával más tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.

(6) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása tilos. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat köteles betartani, továbbá nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tilalmak és a korlátozások teljesülését veszélyeztetné.

(7) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállításáról intézkedni, amelyet a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles. A megtett intézkedéseket és azok eredményét - a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul - köteles bejelenteni a bányakapitányságnak.

(8) A biztonsági övezet kérelemre módosítható, ha a műszaki-biztonsági feltételek lehetővé teszik.

(9) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokra alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a létesítmény használatba vétele iránti kérelem benyújtása előtt kezdeményezni kell. Azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlannyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni.

19/B. § (1) Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték (e §-ban a továbbiakban: keresztezett létesítmény) egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket biztonsági szabályzatban meghatározott módon és mértékben keresztezheti vagy megközelítheti.

(2) A keresztezett létesítmény keresztezéséhez, megközelítéséhez azok üzemeltetőjének egyetértése szükséges. Az üzemeltető az egyetértés megadását feltételekhez kötheti.

(3) A keresztező, megközelítő építmény építtetőjének gondoskodnia kell

a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, valamint üzemeltetési, technológiai tervek elkészítéséről és az üzemeltetővel történő egyeztetéséről,

b) a meglévő létesítményen megvalósítani szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, a kivitelezési költségek viseléséről és

c) a biztonsági övezet kialakítása érdekében szükséges költségek viseléséről.

(4) Az üzemeltető egyetértése iránti megkereséshez mellékelni kell a (3) bekezdés a) pontja szerinti terveket. Ha az üzemeltető a nyilatkozat megadására vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az építési tevékenységhez. A nyilatkozatadás elmaradásából származó károkért az üzemeltető a károkozóval egyetemlegesen felelős.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben meglévő létesítménynek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában hatályos létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, illetve hatályos terület-felhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező keresztezett létesítményt.

(6) Gépi földmunkát a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével, a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet.

(7) Az építési tevékenység kivitelezőjének gondoskodnia kell a kivitelezési munka megkezdése előtt az üzemeltető szakmai felügyelete mellett a keresztezett létesítmény nyomvonalának és a (6) bekezdés szerinti övezet kijelöléséről, a kijelölt övezetnek az építési tevékenység alatti fenntartásáról, a keresztezett létesítmény feltárásáról. A kijelölés helyességéért az üzemeltető a felelős. A kijelölés szakmai felügyeletével kapcsolatos költségeket a kivitelező köteles viselni.

(8) Ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni.

(9) Közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, ha a megrongált keresztezett létesítményből a szállított közeg kiáramlik, és a kiáramló közeg

a) robbanás- vagy tűzveszélyes, vagy

b) az egészségre, környezetre ártalmas."

15. § A Vhr. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási rendszerüzemeltetési, földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: engedélyes) a Bt. 28/A. § (1) bekezdése szerinti kiszervezés jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelnie kell

a) a kiszervezésre vonatkozó megállapodást,

b) a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozó - alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozó - kiszervezett tevékenység gyakorlására vonatkozó alkalmasságának igazolását."

16. § A Vhr. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti bányabezárás és tájrendezés végrehajtására és a bányászati tevékenység befejezésére irányuló eljárásban eljáró szakhatóságnak helyszíni szemle keretében kell megadnia szakhatósági állásfoglalását. A helyszíni szemle időpontjáról a bányafelügyelet a szakhatóságot legalább 15 nappal korábban a szakhatósági megkeresés megküldésével értesíti. Nem kell bevonni az eljárásba a szakhatóságot, ha a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult."

17. § (1) A Vhr. 25. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A Bt. 41/A. §-a alapján kiszabott bírság összege - a Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontja kivételével - egymillió forintig terjedhet. A Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság összege kétmillió forintig terjedhet."

(2) A Vhr. 25. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a műszaki üzemi terv teljesítési ideje meghaladja a két évet, a költségterv alapján elfogadott biztosíték összegét a jóváhagyott műszaki üzemi terv teljesítési idejének megfelelően, a műszaki üzemi terv jóváhagyását megelőző évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közétett ipari árindexszel növelten kell megállapítani."

(3) A Vhr. 25. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A zálogjogi vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként - kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja az MBFH - vagy óvadékként csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. A bányavállalkozó óvadék esetében a biztosíték összegét a bányafelügyelet hatósági letéti számlájára is utalhatja."

(4) A Vhr. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A biztosíték igénybevételére a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozata alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet kérelemre vagy hivatalból a biztosíték felszabadításáról dönt, ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségeit a bányafelügyelet jogerős döntése alapján teljesítette, más a bányafelügyelet által elfogadott biztosítékot adott vagy bányászati jogát érvényesen másra átruházta."

(5) A Vhr. 25. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelése esetén a biztosíték összege nem lehet kevesebb kétszázmillió forintnál."

18. § A Vhr. 26. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell)

"g) a 13. § (2) bekezdése szerinti okiratot, ha a bányabezárás során végállapoti rézsűk és bányatalp kialakításának kivételével ásványi nyersanyag kitermelést is terveznek."

19. § A Vhr. 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Eltérés, felmentés csak egyenértékű biztonsági szintet eredményező műszaki megoldás esetén adható. A biztonsági szabályzatban meghatározott határidőre vonatkozó eltérés, felmentés nem adható."

20. § A Vhr. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányafelügyelet - mint piacfelügyeleti hatóság - ellenőrzi, hogy a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített

a) termékek, gépek, berendezések,

b) nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések,

c) az egyéni védőeszközök,

d) villamossági termékek,

e) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek megfelelnek-e az irányadó jogszabályokban foglalt biztonsági és megfelelőség-tanúsítási követelményeknek."

21. § A Vhr. a következő 35/B. §-sal egészül ki:

"35/B. § (1) E rendeletnek a bányászattal és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. §-a által megállapított 12. § (2) bekezdését, valamint 14. §-a által megállapított 19/B. § (9) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 8/D. § szerinti nyilvántartást 2014. június 30-ig kell létrehozni, amelyhez a Bt. 22/B. §-a szerinti engedélyes 2014. április 30-ig köteles adatot szolgáltatni."

22. § A Vhr. 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

23. § A Vhr.

1. 4. § (10) bekezdésében a "készlet" szövegrész helyébe a "vagyon" szöveg,

2. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a "kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alaplapját)" szövegrész helyébe a "kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alap- és fedőlapját)" szöveg,

3. 6/E. § (1) bekezdésében a "szükséges feltételeket" szövegrész helyébe a "szükséges feltételeket, valamint a tájrendezési feladatokat és azok elvégzésének ütemezését" szöveg,

4. 8. § (5) bekezdés c) pontjában az "Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba" szövegrész helyébe az "Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásba" szöveg,

5. 10. § (2) bekezdésében a "létesítése" szövegrész helyébe az "építése" szöveg,

6. 10. § (2a) bekezdés a) pontjában a "Magyar Energia Hivatal" szövegrész helyébe a "Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal" szöveg,

7. 12. § (2a) bekezdésében az "alcsoport" szövegrész helyébe az "alcsoport, ennek hiányában csoport" szöveg,

8. 12/B. § (1) bekezdésében a "(7) bekezdése" szövegrész helyébe a "(6) bekezdése" szöveg,

9. 22. § (11) bekezdésében a "Bt. 36. § (7) bekezdése alapján" szövegrész helyébe a "Bt. 36. § (8) bekezdése alapján" szöveg,

10. 23. § (7) bekezdésében a "Bt. 32. § (5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Bt. 38. § (8) bekezdésében és a Bt. 38/A. § (5a) bekezdésében" szöveg,

11. 23/A. § (6a) bekezdésében a "19/A. § (2) bekezdés h) pontja" szövegrész helyébe a "19/A. § (3) bekezdése" szöveg,

12. 23/D. § (2) bekezdésben az "eljárásban" szövegrész helyébe az "eljárásban szükség szerint" szöveg,

13. 30/B. § (1) bekezdésében a "gyártótól" szövegrész helyébe a "gyártótól és a forgalmazótól" szöveg

lép.

24. § (1) Hatályát veszti a Vhr.

1. 4. § (2)-(3) bekezdése,

2. 11/A. § (5) bekezdés a) pontja,

3. 16. § (5) bekezdése,

4. 22. § (2) bekezdése,

5. 23. § (5) bekezdése,

6. 25. § (1c) bekezdése,

7. 33. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Vhr.

1. 3. § (2) bekezdésében az "- az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -" szövegrész,

2. 11/A. § (5) bekezdés b) pontjában az "és ezek várható hatásait a felszín alatti vizekre, valamint a környezet más elemeire" szövegrész.

2. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása

25. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

26. § (1) A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A robbanóanyag gyártási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a gyártás helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám),

b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

c) a gyártás egyéb hatósági feltételeit és

d) az engedély hatályát.

(2b) A robbanóanyag forgalmazási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a forgalmazni kívánt robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét és

c) az engedély hatályát.

(2c) A robbanóanyag megszerzési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét és

c) az engedély hatályát.

(2d) A robbanóanyag felhasználási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a robbantási munka helyét (bányaüzem megnevezése, vagy település és utca neve, vagy helyrajzi szám),

b) a biztonsági távolságok méreteit,

c) a robbantásvezető és a robbantás tervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

d) az egy év alatt felhasználható robbanóanyag mennyiségét, fajtáját,

e) a robbantási munka előzetes bejelentési kötelezettségére történő felhívást,

f) a robbantási munka egyéb hatósági feltételeit és

g) az engedély hatályát.

(2e) A felhasználási engedélyben a bányafelügyelet a kérelemben szereplő robbanóanyagokkal azonos robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező robbanóanyag felhasználását is engedélyezheti."

(2) Az R1. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A robbanóanyag gyártási és a forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. A robbanóanyag felhasználási és megsemmisítési engedély hatálya a vonatkozó bányászati tevékenység végzésére jogosító bányafelügyeleti engedély vagy az általános építésügyi hatóság által kiadott építésügyi hatósági engedély hatályával egyezik meg. Ha a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, akkor a robbanóanyag felhasználási engedély hatálya egy évig terjedhet."

27. § Hatályát veszti az R1. 3. számú melléklet

a) 1. pont 1.2. alpont d) és g) alpontja,

b) 2. pont 2.2. alpont b) alpontja.

4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

28. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződéseket legkésőbb a 2014. január 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetéig kell módosítani."

5. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

29. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

30. § Az R2. 3. számú melléklet B:10 mezőjében a "Szénbányászat" szövegrész helyébe a "Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet" szöveg lép.

31. § Hatályát veszti az R2. 3. § (6) bekezdése.

6. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

32. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az R. fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:)

"29. Mobil nyomástartó berendezés: a kőolaj-, és földgázbányászati létesítményekben, kőolaj és földgázkutatási területen, vagy földgázszállítás, földgázelosztás során, változó felállítási helyen üzemelő, valamely technológiai folyamatot - különösen szeparálást, kútmérést, próbatermeltetést, gázátadást, gázfogadást, nyomásszabályozást -ideiglenesen ellátó nyomástartó berendezés."

33. § Az R3. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti gázforgalmazói engedélyesnek (a továbbiakban: engedélyes) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezések - a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti biztonsági szabályzatnak megfelelő - létesítésének (felállításának) tervezésére, létesítésére, próbaüzemére, használatbavételére, üzemeltetésére és elbontására minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert kell kidolgoznia.

(2a) A (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert az MBFH hagyja jóvá és a bányakapitányság felügyeli annak alkalmazását."

34. § Az R3. 7/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 13 m3 össztérfogat meghatározása tekintetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti ugyanazon felhasználó ellátására egymást követően létesült tartályok térfogatait össze kell számítani."

35. § (1) Az R3. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A létesítési engedély rendelkező részének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:

a) a létesítmény

aa) helyét, rendeltetését,

ab) műszaki adatait,

ac) üzemeltetőjének adatait,

b) a létesítmény biztonsági övezetének mértékét és az ezzel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét,

d) a létesítési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

e) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,

f) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

g) a 8. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok használatbavételi eljárás során történő átadására vonatkozó tájékoztatást,

h) a létesítési engedély hatályát."

(2) Az R3. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A létesítési, javítási vagy átalakítási tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal be kell jelenteni a bányakapitányságnak."

36. § Az R3. 11. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés tárgyában hozott határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:)

"j) a vizsgálati terv elfogadására vonatkozó rendelkezést és az első időszakos felülvizsgálat időpontját,"

37. § Az R3. 12. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély hatálya, ha)

"f) az előírt, vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják,"

38. § Az R3. "Használatbavételi engedélyezési eljárás" alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § A 13. § szerinti javítási, átalakítási engedély alapján javított vagy átalakított nyomástartó berendezés használatbavételére a 10-12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

39. § Az R3. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.

(2) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

b) a javítási, átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,

c) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a javítás, átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt,

b) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, és

c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.

(5) A javítási engedélyben legfeljebb 90 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire.

(6) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy

a) a kérelem megfelel-e a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak, és

b) a tervezett javítási, átalakítási munka megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek.

(7) A javítási, átalakítási engedély rendelkező részének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:

a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény

aa) helyét, rendeltetését,

ab) műszaki adatait,

b) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét,

c) a javítási, átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

d) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,

e) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

f) a javítási, átalakítási engedély hatályát.

(8) A javítási, átalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható."

40. § Az R3. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

41. § Az R3.

1. 5. § (1) bekezdésében az "az MBFH-hoz" szövegrész helyébe az "a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (a továbbiakban: MBFH)" szöveg,

2. 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "fogyasztók" szövegrész helyébe a "felhasználók" szöveg,

3. 11. § (1) bekezdésében a "bányakapitányság helyszíni szemlét tart" szövegrész helyébe a "bányakapitányság szükség szerint helyszíni szemlét tart" szöveg,

4. 4. számú melléklet III. pont 1. alpontjában az "Az ellenőrző szervezetek" szövegrész helyébe az "A vizsgáló szervezetek" szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti az R3.

1. 6. § (2) bekezdése

2. 7. § (1) bekezdés d) pontja.

7. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

43. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

8. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

44. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elnök - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett a kinevezés, jogviszony-megszüntetés, áthelyezés, a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása tekintetében."

(2) A Statútum rendelet 3. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

"b) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;"

(3) A Statútum rendelet 3. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

"i) a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti határidő hosszabbítási kérelem elbírálása;"

(4) A Statútum rendelet 3. § (5) bekezdése a következő t)-v) ponttal egészül ki:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

"t) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

u) a Bt. 25. §-a szerinti földtani adatszolgáltatással és kezeléssel kapcsolatos eljárások;

v) a Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetése."

45. § A Statútum rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami földtani feladatok, valamint a Hivatal bányászati és földtani feladatai ellátásában az MFGI közreműködik. Az MFGI a Hivatal bányamérési tevékenységet igénylő hatósági eljárásaiban szakértőként jár el. Szakértői kirendelés esetén nem járhat el az MFGI, amennyiben szakértőként történő eljárása tekintetében összeférhetetlenség állna fenn. Összeférhetetlenség áll fenn az MFGI azon vállalkozási tevékenysége tekintetében is, amely a meghatározott szakértői feladatait érinti.

(4a) Az MFGI ellátja az e rendeletben megállapított és alapító okiratában rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatokat."

46. § A Statútum rendelet

1. 2. § (4) bekezdésében a "kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés" szöveg,

2. 3. § (5) bekezdés k) pontjában az "országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás" szövegrész helyébe az "Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás" szöveg

lép.

47. § Hatályát veszti a Statútum rendelet 3. § (5) bekezdés j) pontjában az "az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás," szövegrész.

9. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

48. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

10. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása

49. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109-110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében - kivéve a bauxitot - az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti százaléka.

(1a) A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.

(1b) A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani."

(2) Az R4. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az engedélyes köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) megküldeni. Az engedélyes köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.

(5a) A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából - a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére - geodéziai méréseket rendelhet el."

50. § Az R4. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében)

"a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték

aa) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ), de legfeljebb 1986 Ft/GJ fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata,

ab) az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó hőmennyiségnek és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata,

ac) nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata."

51. § Az R4. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles az MBFH-nak megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat."

52. § Az R4. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

53. § Az R4.

1. 2. § (3) bekezdésében az "ércek esetén a bányavállalkozónak" szövegrész helyébe az "ércek esetében - a bauxitot kivéve - a bányavállalkozónak" szöveg,

2. 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában a "mértékét" szövegrész helyébe az "értékét" szöveg,

3. 8/A. § (5) bekezdésében a "k)-m) pontja" szövegrész helyébe a "j)-m) pontja" szöveg

lép.

54. § (1) Hatályát veszti az R4. 9. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az R4.

1. 2. § (4) bekezdésében a "vagy egyéb térfogatszámításra alkalmas módon" szövegrész,

2. 9. § (2) bekezdésében az "az ideiglenes minősítések," szövegrész,

3. 1. melléklet I:100 mezőjében a "kivételével" szövegrész.

11. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

55. § A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

12. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

56. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

13. Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

57. § Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

14. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

58. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben felsorolt dokumentációkat kell csatolni az érintett szakhatóságok számától függően 1-1 példányban."

59. § Az R5. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg. A jogerős és végrehajtható építési, bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos."

60. § (1) Az R5. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó építmények tekintetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben előírt elektronikus építési naplót 2016. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések esetében kell alkalmazni."

(2) Az R5. 11. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § Az 1. melléklet 4.2. pontjában, illetve a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott sajátos építmény esetében az építési tevékenység az építésügyi engedély birtokában is csak akkor kezdhető meg, ha a telephely vizsgálati és értékelési programot a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyta."

61. § Az R5. 16. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építési engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell:]

"d) gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermékek vezeték építése esetén a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető."

62. § Az R5. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § Az építési engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,

b) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

c) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító- elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,

d) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

e) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e."

63. § Az R5. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl mellékelni kell:

a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét,

b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá - szükség szerint - javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire,

c) építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

d) az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,

e) szükség szerint a sajátos építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat,

f) jelentést az esetleges próbaüzem tapasztalatairól,

g) vezetékjog és használati jog alapítása esetén annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezését igazoló dokumentumot,

h) földgáz-célvezeték, valamint egyéb gázok és gáztermékek vezetékei esetében a vezeték üzemeltetőjének a használatba vételhez történő hozzájáruló nyilatkozatát, és

i) a szénhidrogén-szállítóvezeték, továbbá a földgáz-elosztó és célvezeték esetében - a nagynyomású szénhidrogénvezeték kivételével - az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és szakági nyilvántartásba vételéről.

(2) Ha az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető megegyezik a használatbavételi engedély kérelmezőjével, akkor a használatbavételi engedély iránti kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető nyilatkozatát kell mellékelni az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megtörténtéről."

64. § Az R5. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti."

65. § Az R5. 32. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés)

"c) a nyomvonalas sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét megváltoztatja, és emiatt új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonása szükséges az eljárásba."

66. § Az R5. 35. és 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskörében ellenőrzi, hogy

a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházás-lebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,

d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,

e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e,

f) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,

g) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,

h) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

36. § A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti eljárására az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 64-66. §-ában foglalt rendelkezések kivételével - nem kell alkalmazni."

67. § Az R5. 39. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(A bírság mértéke)

"f) bejelentés nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 15%-a,

g) a 38. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben építés esetében - a készültségi fok figyelembevételével meghatározott - a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének, bontás esetében könyvszerinti értékének 10%-a vagy

h) engedély nélküli használat esetén a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a,"

(de legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint.)

68. § (1) Az R5. 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

(2) Az R5. 2. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

(3) Az R5. 4. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

69. § Az R5.

a) 10. § b) pont bb) alpontjában az "építőipari kivitelezési tevékenység" szövegrész helyébe az "építési tevékenység" szöveg,

b) 3. melléklet 1.2. pontjában az "engedélyezte" szövegrész helyébe az "engedélyezte, vagy a telephely vizsgálati és értékelési programhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági, és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott" szöveg

lép.

70. § (1) Hatályát veszti az R5.

1. 10. § b) pont bc) alpontja,

2. 26. § (1) bekezdés b) pontja,

3. 31. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az R5.

1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "és - az előzetes szakhatósági állásfoglalást kiadó szakhatóság kivételével - az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban," szövegrész,

2. 9. § (1) bekezdésében a "vagy a használatbavételi bejelentéshez" szövegrész.

15. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

71. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 5. melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

72. § Az R6. 6. melléklet C:15 mezőjében a c) pont hatályát veszti.

16. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása

73. § A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet értelmében piac felügyeleti hatóság:)

"e) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) és a bányakapitányságok,"

17. Záró rendelkezések

74. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § (1) bekezdése e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

75. § Hatályát veszti a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet.

76. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Vhr. 4. számú melléklet címe helyébe a következő cím lép:

"A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számára szolgáltatandó, a kutatás és a földtani kutatás során nyert földtani adatok"

2. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet "Bevonás és közreműködés feltétele" című oszlop 6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az építési tevékenység)

"b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja."

3. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az R2. 1. számú melléklet C:5 mezője a következő d) ponttal egészül ki:

(Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek)

"d) a föld alatti szénelgázosítás."

4. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az R3. 4. számú melléklet II. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó rendeletekkel, szabályzatokkal, szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal."

5. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet A:5 mező b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az építési tevékenység)

"b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja."

6. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti táblázat 10. pont "Bevonás és közreműködés feltétele" oszlop b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az építési tevékenység)

"b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja."

7. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

1. Az R4. 1. mellékletében foglalt táblázat I:2 mezője helyébe a következő mező lép:

2. Az R4. 1. mellékletében foglalt táblázat 109. és 110. sora helyébe a következő sor lép:

8. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti táblázat 10. pont "Bevonás és közreműködés feltétele" oszlop b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az építési tevékenység)

"b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja."

9. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti táblázat 9. pont "Bevonás és közreműködés feltétele" oszlop b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az építési tevékenység)

"b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja."

10. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B:12 mezője helyébe a következő mező lép:

11. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

1. Az R5. 1. melléklet 4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb sajátos építmények:)

"4.2. földtani kutatást szolgáló 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, vagy nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges olyan 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,"

2. Az R5. 1. melléklet 4. pontja a következő 4.7. ponttal egészül ki:

(Egyéb sajátos építmények:)

"4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények."

12. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az R5. 2. melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

"4. A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények."

13. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"4. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma

I. Elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelmezett engedély fajtája.

5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

8. A benyújtott mellékletek felsorolása.

9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.

10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

II. Használatbavételi engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. Az építési engedély száma, kelte.

6. A benyújtott mellékletek felsorolása.

7. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

III. Bontási engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.

5. A benyújtott mellékletek felsorolása.

6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.

7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.

8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

IV. Fennmaradási engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

6. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

7. A benyújtott mellékletek felsorolása.

8. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

9. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

V. Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

6. A kérelem tárgyára vonatkozó használatba vételi engedély száma, kelte.

7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

8. A benyújtott mellékletek felsorolása.

9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.

10. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása."

14. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az R6. 5. melléklete a következő V. ponttal egészül ki:

(Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez)

"V. A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, ha az építési terület felszínmozgásveszélyes, illetve bányászati tevékenységgel (alábányászott) érintett, a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat összefoglalása."