6/2008. (X. 8.) ÖM rendelet

egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokra vonatkozó eljárás szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

I. Általános rendelkezések

1. §[1]

E rendelet alkalmazásában

1. kötelezettségvállaló: az önkormányzati miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve az általa írásban kijelölt személy;

2. pályázatért kötelezettséget vállaló szervezet: a pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati program végrehajtására, a támogatás pályázó általi felhasználására és elszámolására a támogatási szerződés aláírásával kötelezettséget vállaló szervezet.

3. saját forrás: a kedvezményezett saját pénzügyi önereje, olyan pénzügyi forrása, amely nem tartalmazza az igénybeveendő vagy igénybe vett állami támogatást.

2. §[2]

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklet XI. Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) fejezet alábbi fejezeti kezelésű előirányzataira:

a) 12. cím, 20. alcím, 6. Magyar Polgári Védelmi Szövetség támogatása jogcímcsoport,

b) 12. cím, 20. alcím, 7. Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása jogcímcsoport,

c) 12. cím, 20. alcím, 9. Szakszervezetek támogatása jogcímcsoport,

d) 12. cím, 20. alcím, 12. Magyar Tűzoltó Szövetség támogatása jogcímcsoport,

e) 12. cím, 20. alcím, 13. Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének támogatása jogcímcsoport,

f) 12. cím, 20. alcím, 82. A hét önkormányzati érdekszövetség működésének támogatása jogcímcsoport,

g) 12. cím, 20. alcím, 95. Duna Művész Együttesek támogatása jogcímcsoport,

h) 12. cím, 21. alcím, 2. Társadalmi szervezetek és segítők támogatása jogcímcsoport,

i) 12. cím, 21. alcím, 3. Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület jogcímcsoport, j) 12. cím, 22. Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcím,

k) 12. cím, 23. Segítsünk az árvízkárosultakon alcím,

l) 12. cím, 25. alcím, 2. A 2010. évi országgyűlési és önkormányzati választások lebonyolítása jogcímcsoport, m) 12. cím, 25. alcím, 3. Időközi és kisebbségi választások lebonyolítása jogcímcsoport.

(2) Az (1) bekezdés a), d), e), f), g), h), i), k) pontjaiban megjelölt előirányzatok felhasználása egyedi döntés alapján történik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt előirányzat átcsoportosításra kerül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) részére, amely a saját belső szabályzatainak megfelelően gondoskodik annak cél szerinti és szabályszerű felhasználásáról.

(4) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt előirányzat fedezetet nyújt az ÖM és a Duna Palota Kulturális Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal létrejövő közhasznú szerződés keretében ellátandó feladatok finanszírozására, az alábbiak figyelembevételével:

a) az előirányzat célja a kultúra és a kulturális örökség megőrzése,

b) az előirányzat kizárólag a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pont 4. és 5. alpontjában meghatározott közhasznú feladatokra, azaz a Duna Művészegyüttes és a Duna Szimfonikus Zenekar működési kiadásaira használható fel, így különösen a próbák, a rendezvények, és a beszerzések, valamint a művészek bérköltségeinek kiadásaira,

c) az igénybe vehető támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át,

d) a c) pont szerinti költségek körébe kizárólag azok sorolhatók, amelyek a támogatási célok megvalósítása során merültek fel és igazoltan a kulturális cél elérését szolgálják.

(5) Az (1) bekezdés j) pontjában megjelölt előirányzatból a folyósítás a költségvetési törvény 52. § (16) bekezdésében meghatározott normatívák alapján, az OKF kezdeményezésére történik. Az előirányzat-felhasználás a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló ÖM rendelet alapján történik.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt előirányzat felhasználása normatív módon és egyedi döntés alapján történik.

2/A. §[3]

(1) A 2. § (1) bekezdés l) és m) pontjában meghatározott előirányzatok fedezetet nyújtanak a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapján a jogcímekben szereplő választási eljárások lebonyolítására.

(2) A 2. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott előirányzat fedezetet nyújt az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) működési költségére is. Az előirányzat-felhasználásra a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendeletet is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálya - a 4-16. § szerinti előírások kivételével - kiterjed az ÖM fejezet 12. cím, 20. alcím, 89. Egyéb helyi önkormányzati beruházások támogatása jogcímcsoportra azzal, hogy annak forrását a költségvetési törvényben foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter fejezetek közötti átcsoportosítással biztosítja a Pénzügyminisztérium fejezet Rendkívüli beruházási tartalék előirányzatából. A támogatás mértékéről és a támogatottakról a pénzügyminiszter egyedi hatáskörben dönt.

3. §

(1) Támogatás

a) Magyarországon lakó- vagy székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni vállalkozó,

b) az Európai Gazdasági Térség államában székhellyel és Magyarországon fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni vállalkozó,

c) magyar állampolgárságú vagy külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi természetes személy

számára nyújtható.

(2) A pályázati felhívás a lehetséges pályázók körét - a pályázat céljának és jellegének megfelelően - az (1) bekezdésben foglaltaknál szűkebben is meghatározhatja.

(3) Nem nyújtható támogatás annak a személynek vagy szervezetnek, aki(t) vagy amely(et)

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást, valamint az Áht. 13/A. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat vagy igazolásokat nem csatolja;

b) a benyújtott támogatási igénylésben, pályázatban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott;

c) a támogatandó tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

d) saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

e) nem járul hozzá, hogy nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét a döntéshozó nyilvánosságra hozza;

f) a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat a pályázatához nem csatolta;

g) nem nyilatkozott arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul;

h) nem járul hozzá, hogy a kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszerben, az OTMR-ben a jogszabályban meghatározott döntéshozók, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium, az előirányzat-kezelők, monitoring bizottságok tagjai a támogatásban részesülő adataihoz hozzáférhessenek;

i) a támogatás iránti igény, pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén bírósági határozatban munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére köteleztek;

j) a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatási igény, pályázat benyújtásának időpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igényjogosultja, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább az üzemeltetési kötelezettség idejére, vagy a beruházást vagy fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani és a tulajdonostársak nem kötöttek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használatbavételi megállapodást vagy nem áll rendelkezésre az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz;

k) az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozatának hatálya alatt áll;

l) nem felel meg az Áht. 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy az Áht. 15. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó esetekben nem nyújtja be a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendeletben meghatározottak szerint alkalmas iratokat;

m) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. és 8. §-ában foglalt kizáró okok hiányáról nem nyilatkozik.

(4)[4] A beruházási célú támogatás esetén a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl nem nyújtható támogatás:

a) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás nyújtásának évét megelőző mind a három évben veszteséges volt, vagy elvesztette korábbi saját tőkéjének ötven százalékát.

II. Pályázati rendszer

4. §

A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázati díjat nem kell fizetnie.

5. §

Az e rendelet alapján lefolytatandó pályázati eljárások esetében pályázatkezelő az OKF, amely

a) dönt a közreműködő szervezet kijelöléséről, a kijelölés visszavonásáról, szükség esetén lefolytatja a 6. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást,

b) közreműködő szervezet hiányában kiírja és befogadja a pályázatokat,

c) ellenőrzi a pályázati programok céljainak megvalósulását.

6. §

(1) A pályázati eljárás során közreműködő szervezet vehető igénybe, amely lehet

a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet;

b) költségvetési szerv;

c) közalapítvány;

d) gazdasági társaság.

(2) Amennyiben a közreműködő szervezet szolgáltatásának díja előreláthatólag eléri vagy meghaladja a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti értékhatárt, a közreműködő szervezet kiválasztásához - a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában - közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

(3) Amennyiben a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, a kijelölés visszavonható, és helyette új közreműködő szervezet jelölhető ki.

(4) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők:

a) a támogató bevonásával a pályázati kiírás és a pályázati kiíráshoz kapcsolódó dokumentumok tervezetének elkészítése;

b) a pályázatok befogadása, értékelése;

c) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása;

d) a támogatási szerződések, szükség szerint biztosítéki szerződések megkötése és módosítása;

e) a programok megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a programok zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése;

f) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása.

7. §

(1) A pályázati felhívást közzé kell tenni a támogató honlapján.

(2) A pályázati felhívásban a támogatás jogcíme tekintetében, továbbá a pályázatok kezelése, elbírálása, a szerződéskötés és ellenőrzés, valamint az előirányzatok forrásainak felhasználása során biztosítani kell a pályázati programok átláthatóságát, továbbá a támogatások hatályos jogszabályokkal és a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel való összhangját.

8. §

(1)[5] A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályban foglalt tartalmi elemeket.

(2) A pályázati felhívás melléklete a pályázat benyújtására szolgáló adatlap és a pályázattal kapcsolatos információkat tartalmazó útmutató.

(3) A pályázati felhívás mellékletként tartalmazhatja a támogatás szerződésszerű felhasználása, illetve a támogatás visszafizetése érdekében szükséges jelzálogszerződés, illetve egyéb szerződés alapjául szolgáló mintaszerződést.

9. §

(1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre postai úton 1 példányban, valamint elektronikus úton (e-mailben) és adathordozón (CD-n) kell benyújtani, amennyiben a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik. Ha az írásban benyújtott pályázat szövege eltér az elektronikusan benyújtott pályázattól, akkor az aláírt, postai úton benyújtott szöveg tekintendő hivatalosnak. A pályázat határidőben benyújtottnak tekintendő, ha azt legkésőbb az előírt határidő utolsó napján postára adták. Kétség esetén a határidő betartását a pályázónak kell bizonyítania.

(2) A pályázat benyújtására legalább 1, legfeljebb 3 hónap írható elő.

(3)[6] A pályázatnak az Ámr. 133 §-ában, az e rendeletben, valamint a pályázati felhívásban megjelölt adatokat, dokumentumokat kell tartalmaznia.

(4) A szükséges saját forrás mértékét a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati programhoz szükséges saját forrás meglétét a pályázati felhívásban meghatározott módon igazolni kell.

10. §

(1) Érvénytelen a pályázat, ha:

a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be,

b) a pályázatot határidőn túl nyújtották be,

c) a pályázati felhívás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra, és a pályázat hiányosan került benyújtásra,

d) hiánypótlási felszólítás esetén a pályázó annak egyáltalán nem, nem megfelelően vagy nem az előírt határidőn belül tett eleget.

(2) Ha a pályázat érvénytelen, erről a pályázat kiírója az érvénytelenség okának megjelölésével - hiánypótlási eljárás kivételével - a pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a pályázót. Az (1) bekezdés d) pontján alapuló érvénytelenség esetén a pályázat elutasításáról és okáról a hiánypótlásra biztosított határidő lejártát követő 15 napon belül kell értesíteni a pályázót.

11. §

(1) A pályázat befogadásának időpontja a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat - hiánypótlási eljárás esetében az annak megfelelő hiánypótlás - beérkezésének időpontja.

(2) Amennyiben jogszabály, illetve a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követően legalább egy alkalommal hiánypótlásra kell felszólítani. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha legkésőbb a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése esetén igazolásnak nincs helye, és az a pályázat érvénytelenségét és befogadásának elutasítását eredményezi.

(3) A pályázat befogadásáról és annak időpontjáról az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 15 napon belül a pályázat kiírója értesíti a pályázót.

12. §

(1) A pályázatokat a pályázat kiírója által kijelölt Értékelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményezi.

(2) A Bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója 5 napon belül a döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója - indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon - eltérhet.

13. §

A Bizottság javaslatát minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, a jegyzőkönyvben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni.

14. §

(1) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásokról az adott előirányzat felhasználására jogosult szervezet vezetője a Bizottság javaslatának benyújtásától számított 30 napon belül dönt. E határidőtől a pályázat kiírója - indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon - elt érhet, a döntést ebben az esetben legkésőbb a Bizottság javaslatának benyújtásától számított 60 napon belül meg kell hozni.

(2) A beérkezett pályázatok elbírálását követően a pályázat nyerteseiről a kötelezettségvállaló által aláírt döntési listát kell készíteni, amely tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetendő összeget.

(3) A kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatott program megvalósítási helyét a pályázat kiírója a döntést követő 3 napon belül - a honlapján történő közzététellel - nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázat eredményéről.

(4) Azt a pályázót, akiről bebizonyosodik, hogy a pályázatban valótlan adatokat tüntetett fel, a támogató három évre kizárhatja a pályázati rendszerből.

15. §

Ha a kedvezményezett

a) a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, vagy

b) a támogatási döntés érvényét veszti a 17. § (1) bekezdése alapján, vagy

c) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően a támogatást nem kívánja igénybe venni,

vagy

d) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják vagy megszüntetik,

a pályázat kiírója a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével a szakmailag megfelelő, de támogatást el nem nyert pályázók rangsorában a következő helyen álló pályázó részére teszi lehetővé a támogatási szerződés megkötését.

III. Egyedi támogatásról szóló döntéshozatal

16. §

(1)[7] A költségvetési törvényben nem nevesített szervezetek támogatása érdekében a miniszter egyedi döntéssel támogatást (a továbbiakban együtt: egyedi támogatás) nyújthat az alábbi célokra:

a) az ÖM és a felügyelete alá tartozó intézmények vonatkozásában reprezentatívnak minősülő -, illetve ahol a foglalkoztatási törvény nem kíván meg reprezentativitást, ott a minisztériumnál működő, közszolgálati jogviszonyban álló taggal rendelkező - szakszervezetek működése;

b) árvízkárok enyhítése rendkívüli katasztrófahelyzetek esetén;

c) a Ve. alapján választási eljárások lebonyolítása, az OVB működési költségének a finanszírozása;

d)[8] olyan önszerveződésű civil szervezetek (kivéve pártok, egyházak, munkaadói és munkavállalói érdekszövetségek) támogatása, amelyek tevékenysége az ÖM és szervei által ellátott feladatrendszerhez illeszkedően eredményesen segíti az állami és az önkormányzati szerveket feladataik ellátásában, vagy más fontos ehhez kapcsolódó társadalmi igényt elégít ki;

e) a Duna Művész Együttesek támogatása, amelynek biztosítása az együtteseket fenntartó szervezet részére közhasznú szerződés keretében valósul meg.

(2)[9]

(3)[10] A költségvetési törvényben nevesített alábbi szervezetek támogatása a költségvetési törvény alapján, egyedi döntéssel történik:

a) a lakosság, az ifjúság, a polgári védelmi szervezetek, valamint a polgármester segítők folyamatos felkészítése, továbbá a Magyar Polgári Védelmi Szövetség éves munkatervében meghatározott, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának védelme;

b) a Magyar Tűzoltó Szövetség és megyei szervezetei, valamint a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének működése, az általuk szervezett rendezvények támogatása és egyéb feladataik végrehajtása;

c) az önkormányzati érdekszövetségek működése;

d) a Dunai, Tiszai és Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszerek működtetése, karbantartása és korszerűsítése (RSOE).

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt támogatások esetén pályázati eljárást nem kell lefolytatni, azonban a szerződéskötéshez be kell kérni

a) a kedvezményezett azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és a nyilvántartásba vételét igazoló okiratot, gazdasági társaságok esetében a cégkivonat 30 napnál nem régebbi eredeti példányát vagy hiteles másolatát;

b)[11] a kedvezményezett képviselőjének adatait, a támogatási szerződés aláírására feljogosító okirat másolatát és a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta eredeti példányát vagy másolatát;

c) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatót feljogosítja a támogatási eljáráshoz szükséges adatainak kezelésére;

d) a támogatást nyújtó által megelölt, a támogatás elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb adatot vagy dokumentumot.

IV. Szerződéskötés, kifogás, folyósítás

17. §

(1) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából e határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti, kivéve, ha a késedelem a támogatást nyújtó mulasztásából ered.

(2)[12] Az Ámr. 145. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat csak a támogatást elnyert kedvezményezettől kell megkövetelni. A támogató akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az teljesítette az Ámr. 145. §-ának a szerződéskötésre előírt feltételeit, és - saját forrás előírása esetén - a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolta. Nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, valamint az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást.

(3)[13] A pályázónak a 24. § (5) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a pályázatához csatolni kell a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet.

(4) A költségvetési törvényben nevesített szervezetek esetében a támogatás nyújtása a költségvetési törvény alapján, kötelezettségvállalással és egyedi támogatási szerződés megkötésével történik.

18. §

(1) Meghatározott feladathoz biztosított támogatás, továbbá termék beszerzése, szolgáltatás megrendelése esetén - ha a tevékenység után általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) befizetési kötelezettség keletkezik - a támogatás összegének, illetve az intézménynek átadott előirányzatnak fedezetet kell biztosítania a feladat rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő ÁFA teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett

a) az előzetesen felszámított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő ÁFA levonására jogosult, vagy

b) - amennyiben a támogatással megvalósult feladat rendeltetésszerű elvégzése valamely áru vagy szolgáltatás további felhasználásával, értékesítésével jár - az adóterhet áthárította.

(2) A támogatási szerződésben - az (1) bekezdés a)-b) pontjait kivéve - a kedvezményezett a támogatott feladattal kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről. Ha a kedvezményezett kijelenti, hogy megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, és vállalja, hogy a befizetett adó méltányossági alapon történő visszaigénylésére irányuló kérelmet nem nyújt be, a támogatás összegének meghatározásakor és a felhasználás elszámolásakor a feladat megvalósítása érdekében kifizetett számlák bruttó összege, illetve - fordított adózás esetén -a számlák összege és az adó fizetésére kötelezett által a számlák után megállapított adó együttes összege vehető figyelembe.

(3) Amennyiben a kedvezményezett a jogállás változása miatt vagy más okból kifolyólag a támogatási szerződésben adott nyilatkozata ellenére

a) a fizetendő adóból az előzetesen felszámított vagy az általa megállapított adót levonta, vagy

b) az ÁFA összegére nézve visszaigénylést nyújtott be,

vagy

c) az adóterhet másra áthárította,

a levonásba helyezett, visszaigényelt és visszakapott, illetve áthárított és az ÖM által is támogatott ÁFA összegét köteles a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.[14]

19. §

A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában részt vevő személyeknek és szervezeteknek írásban nyilatkozniuk kell, hogy velük szemben nem állnak fenn a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenségi okok.

20. §

(1) A pályázó, támogatást kérő a pályázat, támogatási igény elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével kifogással élhet a pályázatot kiíró, támogatást odaítélő szervezetnél (a továbbiakban: pályáztató).

(2) A kifogást - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -a pályáztató érdemben megvizsgálja.

(3) A pályáztató a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben:

a) a kifogást az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő;

b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő;

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő.

(4) A pályáztató a kifogást a beérkezésétől számított 30 napon belül elbírálja. A pályáztató az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja. A pályáztató az elbírálás elhalasztásának tényéről a kifogás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a pályázót (kedvezményezettet).

(5) A pályáztató a kifogással kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja:

a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról;

b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.

(6) A pályáztató a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a pályázót vagy támogatást kérőt. A kifogás elutasítása esetén egyúttal tájékoztatja a pályázót vagy támogatást kérőt a felülvizsgálat lehetőségéről.

(7) A pályázó vagy támogatást kérő a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a miniszternél kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálati döntés meghozatalára a (4) bekezdésben meghatározott határidők megfelelően irányadók.

(8) A felülvizsgálatra irányuló kérelemmel kapcsolatosan a miniszter az alábbi döntéseket hozhatja:

a) a kérelemben foglaltaknak helyt ad, egyúttal utasítja az előirányzat felett kötelezettségvállalási joggal rendelkező szervezeti egység vezetőjét a jogszerű állapot helyreállítására;

b) a pályáztató döntését helyben hagyja és a kérelmet indokolt döntésével elutasítja.

(9) A kifogás kivizsgálásában és a felülvizsgálati eljárásban nem vehet részt az, aki a kifogással érintett támogatás elbírálási eljárásában (döntés-előkészítőként, döntéshozóként) rész vett, vagy aki a kifogást kivizsgálta.

21. §

(1) A támogatás folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A támogatás a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben rögzített pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(3)[15] A támogatás folyósítása a pályázati felhívásban meghatározott előirányzat terhére, banki utalás útján közvetlenül a kedvezményezett, illetve amennyiben nincs saját bankszámlaszáma, az általa a pályázatban megjelölt számlatulajdonos bankszámlájára történik.

(4)[16] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a támogatás nem folyósítható, ha

a) a kedvezményezett ellen adósságrendezési eljárás indult,

b) a kedvezményezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás folyósításának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak.

(5)[17] A (4) bekezdés b) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kedvezményezett

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

V. Szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség

22. §

(1) A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett köteles a támogatási szerződésben meghatározott határidőben és módon írásbeli beszámolót készíteni és azt egy példányban a támogatónak megküldeni. A beszámoló szakmai és pénzügyi részből áll.

(2) A beszámoló szakmai részének tartalmaznia kell legalább a támogatott feladatok (projektek) főbb naturális adatait, a támogatási szerződésben rögzített feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontját.

(3)[18] A beszámoló pénzügyi része az alábbiakat tartalmazza:

a) az összesített kimutatást a pályázattal kapcsolatban felmerülő költségekről (költségnemenkénti bontásban), kiadásokról;

b) a támogatás felhasználását igazoló záradékolt számviteli bizonylatok hitelesített másolatát;

c) a számviteli bizonylatok összesítését, amely tartalmazza költségtételek szerinti bontásban a bizonylat kibocsátójának nevét, a bizonylat sorszámát, tartalmát (kifizetés jogcímét), keltét és a teljesítés időpontját, az ÁFA-alapot, az ÁFA-tartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében a banki értesítő sorszámát, készpénzes kifizetés esetében a kifizetés tényét igazoló pénztárbizonylat sorszámát;

d) az átutalással megvalósított pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat másolatát (bankszámla terheléséről szóló banki igazolás vagy kivonat hitelesített másolatát, megjelölve a vonatkozó tételt);

e) készpénzes kifizetés esetén a számla, egyszerűsített számla és a kifizetési pénztárbizonylat hitelesített másolatát vagy az adott kifizetési tételre a könyvviteli nyilvántartás vonatkozó részének hitelesített másolatát;

f) a saját forrás és a társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást;

g) a személyi költségek és azok közterheinek részletes kimutatását.

(4) A beszámolásra kötelezett köteles a támogató felhívására beszámolóját 10 napon belül pontosítani.

23. §

(1) A támogatások felhasználását a támogató, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a pályázatkezelő és a közreműködő szerv, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szervek ellenőrizhetik.

(2) Az ellenőrzési jogosítványok különösen a számla-, bizonylatmásolatok, valamint egyéb dokumentumok bekérése, szükség szerinti helyszíni ellenőrzés végzése, valamint az ellenőrzési szerveknek jogszabályban meghatározott egyéb jogosítványai.

24. §

(1) Amennyiben a támogatott projekt megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, a szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, vagy a pályázati program megvalósításával kapcsolatban bármely körülmény megváltozik, ezt a kedvezményezett köteles haladéktalanul írásban jelenteni a támogatónak.

(2) A támogató egyoldalú, írásban előterjesztett nyilatkozatával a támogatási szerződéstől való elállásra jogosult, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított 30 napon belül a program megvalósítása a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki;

b) a kedvezményezett a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtása, a szerződés megkötése vagy az ellenőrzés során;

c) a kedvezményezett a támogatást vagy annak egy részét nem a szerződésben meghatározott célra (szerződés tárgya) használja fel;

d) a projekt megvalósítása, a program teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból veszélybe kerül, illetve a kedvezményezett - neki felróható okból - nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy a projekt meghiúsulását vagy a megvalósítás tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be;

e) a kedvezményezett a pályázat érvényességének vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételét képező jognyilatkozatok bármelyikét visszavonja;

f) a kedvezményezett a pénzügyi elszámolási, valamint a szakmai beszámolási kötelezettségeinek a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget és késedelmét e határidőig írásban sem menti ki;

g) a kedvezményezett késlelteti vagy akadályozza a támogatás felhasználásának ellenőrzését, vagy nem teljesíti az ellenőrzéssel kapcsolatos - jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott - kötelezettségeit.

(3) Az elállást tartalmazó nyilatkozatot ajánlott tértive-vényes küldeményként kell postára adni. Amennyiben a támogató eláll a szerződéstől, a kedvezményezett köteles a támogatási összegnek az elállás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét az elállást tartalmazó okirat kézhezvételétől számított 5 napon belül a kötelezettségvállalónak visszafizetni.

(4) Amennyiben a támogatott projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, az igénybe nem vett támogatás visszavonásra kerül, amelynek értékét a kedvezményezett köteles visszafizetni a meghiúsulás, illetve akadály bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

(5)[19] A támogatás visszavonása, illetve a támogatási szerződéstől való elállás esetén a már átutalt támogatási összeg, eszköztámogatás szerződéskori bruttó nyilvántartáskori értéke, továbbá annak kamata megfizetésére irányuló visszakövetelés érvényesítése a 6. § (4) bekezdés d) pontja szerinti biztosítéki szerződésben meghatározott biztosítékok érvényesítésével, illetve beszedési megbízás alkalmazásával is történhet, amelyet a támogatás forrásaként meghatározott előirányzat javára kell teljesíteni.

25. §

A pályázati projekt, illetve program lezárása - a támogatott pályázati cél szerződés szerinti megvalósulását követően - a megvalósításáról szóló írásbeli szakmai beszámoló, továbbá a teljes támogatási összeg elszámolásáról készített pénzügyi elszámolás alapján a kedvezményezett nyilatkozatával és annak a támogató általi elfogadásával történik. A szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás értékelését a Támogató az adatok beérkezését követő 60 napon belül elvégzi, és annak eredményéről a kedvezményezettet értesíti.

VI. Átmeneti és záró rendelkezések

26. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos jogszabályi rendelkezések és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. Egyedi döntések esetén a támogatási igény benyújtásának napján hatályos jogszabályok az irányadóak.

(3)[20] A 2. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzatokból tárgyévben nyújtott támogatások felhasználására e rendeletnek a támogatás nyújtása időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[21] Az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 34/2005. (VII. 18.) BM rendelet hatályát veszti.

27. §[22]

Az e rendeletben szereplő támogatásokat kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-108. cikkével összhangban lehet felhasználni.

Dr. Gyenesei István s. k.,

önkormányzati miniszter