2010. évi CXXXI. törvény

a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről[1]

Annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés). E törvény hatálya kiterjed a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra is (a továbbiakban: koncepció).

(2) E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat.

(3)[3] E törvény hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére.

2. Alapelvek

2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

(2) A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát.

(3) A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

II. FEJEZET

A JOGALKOTÁS TERVEZÉSE

3. A Kormány jogalkotási terve

3. §[4] A Kormány jogalkotási tervét - a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, az európai uniós kötelezettségekkel való összhang megteremtésére vonatkozó követelményekre, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntéseire figyelemmel, a felelősök megjelölésével -, az Országgyűlés rendes ülésszakaihoz igazodóan, határozattal állapítja meg.

4. A miniszter jogalkotási tájékoztatója

4. § A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a továbbiakban: honlap) a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját. A közzétett miniszteri jogalkotási tájékoztatók a közzétételtől számított egy évig nem távolíthatók el a honlapról.

III. FEJEZET

A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS

5. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó közös szabályok

5. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani

a) a törvény,

b) a kormányrendelet,

c) a miniszteri rendelet

tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet).

(2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) az állami támogatásokról,

c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d) az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,

e) a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint

f) a szervezet és intézmény alapításáról,

szóló jogszabályok tervezeteit.

(4)[5] Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(5)[6]

5/A. §[7] (1) A kormányzati ellenőrzési szerv évente a honlapon az igazságügyért felelős miniszter útján közzétett jelentésében összegzi, hogy a jelentés közzétételét megelőző évben kihirdetett törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet esetében - ha előkészítésük e törvény hatálya alá tartozott - az ezekhez tartozó, az e törvény hatálya alá tartozó jogszabálytervezet

a) társadalmi egyeztetése megtörtént, vagy

b) társadalmi egyeztetésre bocsátásának hiánya az 5. § (3), illetve (4) bekezdéséből következik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a tárgyévet követő év január 31-ig közzé kell tenni.

(3) A Kormány felelősséggel tartozik azért, hogy

a) az adott naptári évben előkészített, (1) bekezdés szerinti jogszabálytervezetek kilencven százaléka az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetkörbe tartozzon,

b) az 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti kivételek kizárólag indokolt esetben kerüljenek alkalmazásra, és

c) a 8. § (3) bekezdése szerinti előírás minden (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálytervezet esetén érvényesüljön.

5/B. §[8] Az európai támogatásokat auditáló szerv az 5/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti cél elérését évente a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott jelentésében tanúsítja.

6. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel.

(2) Ha a közzétett törvénytervezet más törvény szakaszai több mint egyötödének módosítására irányul, a módosítani kívánt hatályos törvényszöveget a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell közzétenni.

6/A. §[9] (1) A kormányzati ellenőrzési szerv évente ellenőrzi, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségének eleget tesz-e.

(2) A kormányzati ellenőrzési szerv (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során az e törvényben meghatározott kötelezettség végrehajtásának elmulasztása esetén - legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül - pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy - ennek hiányában - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt minisztérium tekintetében.

(3) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti pénzbírság kiszabása esetén felelősséggel tartozik azért, hogy az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek a kormányzati ellenőrzési szerv megállapításait is figyelembe véve eleget tegyen.

(4) A (2) bekezdés szerinti pénzbírság az államháztartás központi alrendszerét illeti meg. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság kiszabása során az államháztartásról szóló törvény szabályait alkalmazni kell, az e törvényben foglalt eltérésekkel. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és megfizetése módját a Kormány rendeletben állapítja meg. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen a jogsértő magatartások elkövetésével szemben.

(5) A kormányzati ellenőrzési szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések eredményéről és a (2) bekezdés szerinti pénzbírságokról évente jelentést készít, amelyet a honlapon - az igazságügyért felelős miniszter útján - a tárgyévet követő év január 31-ig közzétesz. A jelentésben be kell mutatni a (2) bekezdés szerinti pénzbírságok kiszabásának indokait is.

6. A társadalmi egyeztetés formái

7. § (1) A társadalmi egyeztetés formái a következők:

a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés), és

b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).

(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

7. Általános egyeztetés

8. § (1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező.

(2) Az 5. §-ban meghatározottak alapján közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, koncepciót.

(3) A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját.

(4)[10]

9. § (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(2) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(3) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése, a 11. § szerint elkészítendő összefoglaló és a véleményezők listájának közzététele, valamint a 12. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából - legkésőbb a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(4)[11]

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

10. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

(2)[12] A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, de a véleményezési határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál.

(3)[13] A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter kivételes esetben a (2) bekezdéstől eltérő időtartamot is meghatározhat a véleményezésre, de a véleményezési határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál.

(4)[14] A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére a Kormány döntését - miniszteri rendelet esetében annak kiadását - megelőzően legalább öt napot kell biztosítani.

11. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően kell közzétenni.

(3) A közzétett törvénytervezethez beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

12. § (1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani

a) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint

b) a hatálybalépést követően

ba) törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével,

bb) kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján

arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jogszabály előkészítőjének.

(2) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről - kivéve az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg történő véleményezést - elektronikus úton értesíteni kell mindazokat, akik a jogszabálytervezet előzetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak.

(3) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 9. § és 11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

8. Közvetlen egyeztetés

13. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner).

(2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen

a) a civil szervezetekkel,

b)[15] bevett egyházakkal, bejegyzett egyházakkal és nyilvántartásba vett egyházakkal,

c) szakmai, tudományos szervezetekkel,

d)[16] országos nemzetiségi önkormányzatokkal,

e) érdek-képviseleti szervezetekkel,

f) köztestületekkel, valamint

g) a felsőoktatási intézmények képviselőivel.

(3)[17] Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű, de legkésőbb a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséig tartó megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A megállapodásban rögzíteni kell különösen

a) az együttműködés célját,

b) azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében együttműködnek,

c) a kapcsolattartás módját,

d) a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait,

e) a megállapodás időtartamát.

(5) A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(6)[18] A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partneri megállapodást alakít ki azokkal a bevett egyházakkal, bejegyzett egyházakkal és nyilvántartásba vett egyházakkal, amelyekkel korábban az együttműködés kereteit a Kormány jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó aktusban meghatározta.

14. § (1) A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezetek véleményét is megjelenítse.

(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhat az érintett tervezet közvetlen egyeztetésébe, illetve kérelemre lehetőséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre.

(3) A közvetlen egyeztetés során a stratégiai partner által írásban megtett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

15. § (1) A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról.

(2) A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által képviselt indokolt álláspontokat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § (1) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.

17. §[19]

18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben foglalt jogszabálytervezetek és koncepciók elektronikus úton történő közzétételének és véleményezésének részletszabályait.

19. §[20] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 6/A. § végrehajtásával összefüggő részletes eljárási szabályokat, valamint a 6/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és megfizetése módját.

20. § (1) A lobbista és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv az Ltv. szerinti, 2010. utolsó negyedévére vonatkozó tájékoztatót 2011. január 31-ig juttatja el a nyilvántartást vezető szervnek.

(2) A nyilvántartást vezető szerv 2011. február 15-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót. Az így közzétett tájékoztatónak 2014. január 1-jéig elérhetőnek kell maradnia.

(3) A nyilvántartást vezető szerv az Ltv. szerinti nyilvántartást e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lezárja, a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi és törlési eljárást pedig megszünteti. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bírságolási eljárást le kell folytatni. A nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv 2014. január 1-jén törli.

21. §[21] Az 5/A. § és az 5/B. § szerinti jelentést első alkalommal a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészíteni.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke