Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2022. évi XLIV. törvény

az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról

Az Országgyűlés az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jogállása

1. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Főigazgatóság - ideértve a főigazgatót, a főigazgató-helyettest és a teljes állományát - feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.

(3) A Főigazgatóság székhelye Budapest.

2. A Főigazgatóság költségvetése

2. § (1) A Főigazgatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.

(2) A Főigazgatóság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

(3) A Főigazgatóság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

(4) A Főigazgatóság költségvetése kizárólag a Főigazgatóság hozzájárulásával módosítható, ha a módosítás megfelelően és nyilvánosan indokolt és nem veszélyezteti a Főigazgatóság feladatainak eredményes és időben való ellátását.

3. A Főigazgatóság feladatellátása

3. § (1) A Főigazgatóság ellátja

a) a 6-10. §-ban meghatározott támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági, audithatósági és auditszervi feladatokat,

b) az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzési feladatait.

(2) A Főigazgatóság ellátja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben meghatározott, az Integritás Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A Főigazgatóság ellátja az európai támogatásokat auditáló szerv jogszabályban meghatározott feladatait.

(4) A Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a Főigazgatóság előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.

4. Kapcsolattartás más szervekkel

4. § (1) A Főigazgatóság nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a nemzetközi és európai uniós támogatások tekintetében közös ellenőrzéseket végezhet a szerződésben vagy megállapodásban meghatározott szervezettel.

(2) A Főigazgatóság más állami és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások csak a személyes adatok és egyéb adatok védelmére vonatkozó követelmények betartása mellett köthetők meg.

5. A Főigazgatóságnál foglalkoztatottakra alkalmazandó szabályok

5. § A Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettesei és köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG FELADATAI

6. A Főigazgatóság ellenőrzési hatósági és audithatósági feladatai

6. § (1) A Főigazgatóság ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007-2013 programozási időszak tekintetében.

(2) A Főigazgatóság ellátja a 2014-2020 programozási időszak tekintetében

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alappal, a Kohéziós Alappal, a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alappal, az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel,

b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,

c) a Belső Biztonsági Alappal,

d) a Duna Transznacionális Programmal,

e) az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programmal,

f) az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Programmal,

g) az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködés Programmal,

h) a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programmal

kapcsolatos audithatósági feladatokat.

(3) A Főigazgatóság ellátja a 2021-2027 programozási időszak tekintetében

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal,

b) az Európai Szociális Alap Plusszal,

c) a Kohéziós Alappal,

d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal,

e) az Igazságos Átmenet Alappal,

f) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,

g) a Belső Biztonsági Alappal,

h) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközzel és a

i) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel

kapcsolatos audithatósági feladatokat.

7. § A Főigazgatóság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből költségvetési hozzájárulással megvalósuló projektek tekintetében

a) elvégzi a projektmegvalósítással összefüggésben az Európai Bizottsághoz benyújtandó időközi- és záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmekben szereplő költségek vizsgálatát a támogatási megállapodásban rögzített szempontok szerint, és

b) a támogatási megállapodásban előírt feltételeknek való megfelelés esetén a projektek keretében elszámolható költségek valódiságáról, elszámolhatóságáról a támogatási megállapodásban meghatározott formában jelentést állít ki.

8. § (1) A Főigazgatóság ellátja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz audithatósági feladatait.

(2) A Főigazgatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott auditstandardok alapján

a) elkészíti a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET) végrehajtáshoz szükséges auditstratégiát, amely meghatározza

aa) az auditmegközelítést és a kockázatelemzés módszertanát,

ab) a HET keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát és típusát - rendszerellenőrzés, mérföldkövek és célértékek mintán végzett tételes vizsgálata, dokumentumalapú és helyszíni vizsgálat -,

ac) a mérföldkövek és célértékek elérését alátámasztó adatok megbízhatóságának ellenőrzését,

b) elkészíti a kockázatelemzés eredményeit felhasználva az éves ellenőrzési tervet, ennek alapján vizsgálja a belső kontrollrendszer működését, valamint az intézkedések végrehajtását,

c) véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

d) kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések során felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat,

e) auditálja az intézményrendszer szereplőinek működési szabályrendszerét,

f) évente rendszerellenőrzést végez,

g) a kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan elvégzi a beruházásokkal és reformokkal kapcsolatosan az Európai Bizottság felé a mérföldkövek és célértékek teljesüléséhez kapcsolódóan bejelentett adatok megbízhatóságának szubsztantív teszteléses ellenőrzését,

h) ellenőrzési hatókörébe tartoznak az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok,

i) elkészíti az általa végzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított hiányosságokat és az előírt, megtett kiigazító intézkedéseket is, és megküldi a nemzeti hatóságnak az ellenőrzési összefoglaló összeállítása céljából,

j) ellenőrzései alapján meghatározza azt az Európai Bizottság iránymutatása szerinti bizonyossági szintet, amely a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátott vezetői nyilatkozat szerint lefedett területekre vonatkozik,

k) felelős annak megállapításáért, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyan védik-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és megbízható tájékoztatást nyújtanak-e a végrehajtás előrehaladásáról és eredményeiről,

l) rendszerellenőrzések és szubsztantív tesztelések végzésével megvédi az Európai Unió pénzügyi érdekeit.

(3) A Főigazgatóság az Európai Bizottsághoz benyújtandó kifizetési kérelemhez auditösszefoglalót készít, mely tartalmazza

a) az éves rendszerellenőrzés következtetéseit és javaslatait,

b) a szubsztantív teszteléseinek következtetéseit és a kapcsolódó javaslatait,

c) az elvégzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított fő hiányosságokat és a megtett kiigazító intézkedéseket is,

d) az auditstratégia változásait,

e) a HET belső kontroll rendszerének változásait,

f) a korábbi auditok ellenőrzési megállapításainak nyomon követéséről szóló információkat,

g) információkat az ARACHNE kockázatértékelő eszköznek a nemzeti hatóság és a lebonyolító szervek általi alkalmazásáról és a HET támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre vonatkozó adatelemzések eredményeit,

h) tájékoztatást az elvégzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt kettős finanszírozásról, csalásról, korrupcióról és összeférhetetlenségről,

i) a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátásra kerülő vezetői nyilatkozat által lefedett területekre vonatkozó bizonyossági szintet.

9. § A Főigazgatóság az irányító hatósággal kötött megállapodás szerint ellátja a Brexit Alkalmazkodási Tartalékkal kapcsolatos audithatósági feladatokat.

7. A Főigazgatóság egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai

10. § A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen

a) az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket,

b) az európai területi együttműködési programokkal (Interreg V-A Románia-Magyarország Együttműködési Program, Interreg V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program és Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program) kapcsolatos ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,

c) a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos ellenőrzéseket,

d) a Svájci-Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

e) az Európai Unió Szolidaritási Alapjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

f) ellátja az Interreg Central Europe transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program és az URBACT III interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagságával járó feladatokat.

11. § A Főigazgatóság a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében a 6-10. §-ban meghatározott feladatai és az uniós támogatásokra vonatkozó rendeletek keretében

a) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,

b) véleményezi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,

c) ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő adatküldést,

d) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

e) résztvevőket delegál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és

f) folyamatosan vizsgálja az európai támogatások felhasználásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.

8. Az európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzésének eljárásrendje

12. § (1) A Főigazgatóság az európai uniós és a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint elkészített, a Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

(2) Az ellenőrzési tevékenysége kapcsán a Főigazgatóság funkcionális függetlenséggel rendelkezik, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az ellenőrzési stratégiák és az éves ellenőrzési tervek kidolgozása,

b) az ellenőrzési programok elkészítése és végrehajtása,

c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,

d) a megállapítások, következtetések és javaslatok kidolgozása,

e) az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok megállapítása,

f) az ellenőrzési jelentések, az éves ellenőrzési jelentések és a záró ellenőrzési jelentések elkészítése,

g) az éves vélemények, valamint a zárónyilatkozatok kiadása,

h) humánpolitikai döntések, valamint

i) az informatikai alkalmazások kiválasztása, fejlesztése.

(3) A Főigazgatóság ellenőrzési jogköre kiterjed a 6-10. §-ban meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre

a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél,

b) a kedvezményezetteknél (HET esetében végső kedvezményezettnél), és

c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

(4) A Főigazgatóság személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.

(5) A Főigazgatóság ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.

13. § (1) A Főigazgatóság ellenőre (a továbbiakban: ellenőr) a Főigazgatóság által kiállított megbízólevél alapján végzi az ellenőrzéseket.

(2) Az ellenőr az alábbiakra jogosult:

a) az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minősített adatot, adó- és üzleti vagy egyéb titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba (ideértve a személyzeti anyagokat is), az elektronikus adathordozón tárolt archív és élő adatokba betekinteni a jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és az ellenőrzéssel érintett kérdésben eljáró alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,

d) az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől,

e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni a főigazgatónál.

(3) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható:

a) az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata),

b) a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata,

c) a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata,

d) a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza,

e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szervezet illetékes vezetője (alkalmazottja) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja,

f) fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására,

g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés,

h) az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának nyilatkozata,

i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.

(4) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kivonat hitelesítésnél a "kivonat" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat melyik oldalának mely szövegrészét tartalmazza.

(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti tanúsítvány hitelesítésénél a "tanúsítvány" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült.

(7) A (3) bekezdés f) pontja szerinti fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervezetnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével.

14. § (1) A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább öt nappal, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Ennek keretében a vizsgálatvezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, a jogszabályi felhatalmazásról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja a helyszíni ellenőrzés eredményes lebonyolítását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a vizsgálatvezető dönt.

(2) A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy ha az ellenőrzött szervezet vezetője nincs jelen, akkor az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának. Az ellenőrzött szervezet vezetőjének távolléte nem jelenti az ellenőrzés lefolytatásának akadályát.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

15. § (1) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója megszakíthatja, amennyiben a Főigazgatóságnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van.

(2) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenőrzött jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.

(3) A Főigazgatóság főigazgatója az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén írásban tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét, amelyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály megszüntetésére.

16. § (1) Az ellenőrzésekről - szükség esetén megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó - ellenőrzési jelentés készül, amelynek tervezetét a Főigazgatóság megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett). Több ellenőrzött szervezetet érintő ellenőrzés esetén a Főigazgatóság a tervezetnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.

(2) A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt - rendszerellenőrzés esetén huszonkét - napon belül megküldeni a Főigazgatóság részére. A határidőt követően beérkezett észrevételeket a Főigazgatóság nem köteles figyelembe venni, amire a záradékban fel kell hívni az érintett figyelmét. Elektronikus formában megküldött jelentéstervezet esetében a kézhezvétel dátuma a kézbesítési visszaigazolás időpontja.

(3) Ha az érintett a rá vonatkozó megállapítást, következtetést vagy javaslatot vitatja, megbeszélés tartható, rendszerellenőrzés esetén megbeszélést kell tartani.

(4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről megbeszélés esetén a megbeszéléstől, megbeszélés hiányában az észrevételek beérkezésétől számított nyolc napon belül az érintetteknek tájékoztatást ad, és az el nem fogadott észrevételeket indokolja.

(5) Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a vizsgálatvezető a jelentést módosítja.

(6) Az ellenőrzési jelentés az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást követően lezárásra kerül, a jelentést a Főigazgatóság főigazgatója megküldi az érintetteknek.

17. § (1) Az ellenőrzött szervezet vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a vizsgálatvezető ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.

(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.

18. § Az ellenőrzött szervezet vezetője minden év november 30-áig tájékoztatást ad a Főigazgatóság főigazgatója részére a Főigazgatóság ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről a megvalósítást alátámasztó dokumentumok csatolásával.

III. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETE

9. A Főigazgatóság szervezete

19. § A Főigazgatóság szervezetében igazgatóságok és osztályok működhetnek.

20. § A Főigazgatóság szervezetét a Főigazgatóság főigazgatója által kiadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

10. A Főigazgatóság főigazgatója

21. § (1) A Főigazgatóságot a főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) vezeti.

(2) A főigazgatót a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.

(3) Főigazgatónak olyan személy nevezhető ki, aki

a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,

b) minden kétséget kizáróan független, és

c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.

(4) Nem nevezhető ki főigazgatónak olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.

(5) A főigazgató megbízatása lejártával újra kinevezhető. A főigazgató megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az új főigazgató kinevezésre nem kerül.

22. § (1) A főigazgató jogviszonya megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondásával,

d) a (7) bekezdés szerinti esetben,

e) halálával.

(2) A főigazgató a miniszterelnökhöz intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő a lemondás benyújtásától számított 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni.

(3) A főigazgató jogviszonyának megszűnését lemondás és a 70. életév betöltése esetén a miniszterelnök indítványa alapján a köztársasági elnök állapítja meg.

(4) A miniszterelnök a főigazgató jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha

a) az Integritás Hatóság a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján kezdeményezi a főigazgató jogviszonyának megszüntetését, vagy

b) a kinevezése feltételei már nem állnak fenn.

(5) A miniszterelnök a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a főigazgató részére egyidejűleg megküldi.

(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a főigazgató ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről harminc napon belül dönt.

(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a (4) bekezdés szerinti kereset megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a főigazgató jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek van helye.

(8) A miniszterelnököt a (4)-(7) bekezdés szerinti perben az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseli.

23. § (1) Ha a főigazgató e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a jogviszonynak a 22. § (1) bekezdés a)-c) vagy e) pontja szerinti megszűnése miatt kerül sor, a megbízatás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.

(2) Ha a főigazgató megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(3) A főigazgató halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból társadalombiztosítási járulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4) Ha a főigazgató a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.

(5) A főigazgató végkielégítésre, felmentési időre és szolgálati elismerésre nem jogosult.

24. § (1) A főigazgató gondoskodik arról, hogy a Főigazgatóság a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.

(2) A főigazgató

a) kiadja a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatát és a Küt.-ben meghatározott egyéb szabályzatokat,

b) meghatározza a Főigazgatóság stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,

d) megállapítja az auditálás módszereit a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban,

e) gondoskodik a Főigazgatóság éves beszámolójának az Országgyűlés elé terjesztéséről,

f) képviseli a Főigazgatóságot,

g) a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét és a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, dönt a Főigazgatóság alaplétszámáról és az álláshelyeinek besorolásáról, továbbá a munkavégzés egyéb szabályairól,

h) ellenőrzi a Főigazgatóságnál foglalkoztatottak vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,

i) ellátja a törvényben ráruházott egyéb feladatokat.

25. § (1) A főigazgatónak minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és húsz munkanap pótszabadság jár.

(2) A főigazgató közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főigazgató-helyettes teszi meg.

11. A Főigazgatóság főigazgató-helyettese

26. § A főigazgató munkájának támogatására a Főigazgatóságon a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott főigazgató-helyettesek (a továbbiakban: főigazgató-helyettes) működnek.

27. § (1) A főigazgató-helyettest a főigazgató nevezi ki öt évre. A főigazgató-helyettes megbízatása lejártával újra kinevezhető.

(2) Főigazgató-helyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki

a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,

b) minden kétséget kizáróan független, és

c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.

(3) Nem nevezhető ki főigazgató-helyettesnek olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.

(4) A főigazgató-helyettes jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondásával,

d) felmentésével,

e) halálával,

(5) A lemondást írásban kell közölni a főigazgatóval. A főigazgató-helyettes jogviszonya a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(6) Felmentéssel meg kell szüntetni a főigazgató-helyettes megbízatását, ha

a) a kinevezés feltételei nem állnak fenn,

b) a jogviszony megszüntetését a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján az Integritás Hatóság kezdeményezte.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a főigazgató-helyettest a főigazgató menti fel tisztségéből.

(8) A főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnése esetére járó juttatásokra a 23. §-t kell alkalmazni.

(9) A főigazgató-helyettesnek minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és tizennyolc munkanap pótszabadság jár.

12. A főigazgatóra és a főigazgató-helyettesre vonatkozó összeférhetetlenségi okok és eljárási szabályok

28. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem lehet

a) köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,

b) párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve bármely önkéntes alapon vagy díjazás ellenében végzett tevékenységet,

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.

(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

(5) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a Küt. szerinti hozzátartozók.

(6) A főigazgatónak és a főigazgató-helyettesnek jelölt személy nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Integritás Hatóság évente ellenőrzi.

(8) Ha a főigazgatónak vagy a főigazgató-helyettesnek javasolt személy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.

(9) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot a főigazgató és főigazgató-helyettes megbízatása megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.

(10) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően merül fel összeférhetetlenség, azt a felmerülését követő 15 napon belül köteles az Integritás Hatóságnak bejelenteni. A főigazgató és főigazgató-helyettes a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget a felmerülését követő 30 napon belül köteles megszüntetni, és ezt az Integritás Hatóságnak bejelenteni.

(11) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget az Integritás Hatóság tárja fel, az Integritás Hatóság felszólítja a főigazgatót és főigazgató-helyettest, hogy az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül szüntesse meg.

(12) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül nem szüntette meg, vagy a feltárt összeférhetetlenség 30 napnál régebben áll fenn, az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.

13. A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

29. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a kinevezését követő harminc napon belül, majd évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság kezeli, és azt a (4) bekezdésben meghatározott időpontig őrzi.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát az Integritás Hatóság évente ellenőrzi, amelynek eredményéről jelentést készít. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jelentést öt évig meg kell őrizni.

(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az Integritás Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnését követő öt év elteltével távolítható el.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság azt állapítja meg, hogy a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, illetve a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.

14. A főigazgatót és a főigazgató-helyettest megillető díjazás és juttatások

30. § (1) A főigazgatónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 8,4-szerese. Egyebekben a főigazgató a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(2) A főigazgató-helyettesnek a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 7,4-szerese. Egyebekben a főigazgató-helyettes az államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

15. A Főigazgatóság állományába tartozó köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok

31. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselőire alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.

(2) A főigazgató meghatározza

a) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges személyi állomány létszámát, továbbá az álláshelyek rendszerét, az álláshelyek besorolási kategóriáit,

b) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét.

(3) A főigazgató át nem ruházható hatáskörében dönt a Főigazgatóság illetménypolitikai alapelveiről és a Főigazgatóság foglalkoztatottjainak béren kívüli juttatásairól.

(4) A Főigazgatóság és a Főigazgatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

(5) A Főigazgatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

32. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden, törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.

(2) A Főigazgatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Főigazgatóság nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A Főigazgatóság köztisztviselői a tudomásukra jutott törvény által védett titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják. E § nem érinti a Főigazgatóság adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Felhatalmazó rendelkezések

33. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Főigazgatóság a 6-10. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos eljárási és végrehajtási szabályokat.

17. Hatálybalépés

34. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 42-44. § 2022. november 29-én lép hatályba.

(3) Az 1-33. §, a 21. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, az 51. §, a 29. alcím és a 84. § 11. pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 68. § (3) bekezdése és a 84. § 15. pontja 2023. március 31-én lép hatályba.

(5) A 26. alcím és a 85. § az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény IV. Fejezete szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.

(6) A 26. alcím és a 85. § hatálybalépésének naptári napját az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

18. Átmeneti rendelkezések

35. § (1) A Főigazgatóság központi hivatali jogállása 2023. január 1. napjától autonóm államigazgatási szervi jogállásra változik.

(2) A Főigazgatóság mint autonóm államigazgatási szerv alapító okiratát 2023. január 31-ig kell benyújtani a törzskönyvi nyilvántartó szervnek. A kincstár az alapító okirat bejegyzésével egyidejűleg törli a Főigazgatóságot mint központi hivatalt a törzskönyvi nyilvántartásból.

36. § (1) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára 2023. január 31-ig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2023. február 1. napján a Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők (a továbbiakban: érintett) kormányzati szolgálati jogviszonya - a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint - a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) A (2) bekezdés szerinti közszolgálati munkaszerződést - a Küt. 98. § (2) bekezdése szerinti és az e törvény szerinti tartalommal - 2023. január 21-ig kell megkötni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha

a) a Főigazgatóság a Küt. rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselővel, vagy

b) a kormánytisztviselő 2023. január 21-ig nem köti meg a Főigazgatósággal a Küt. szerinti közszolgálati munkaszerződést.

(5) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

(6) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. január 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(7) Az érintettnek a közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként 2023. január 1. napján jogosult volt.

(8) Az érintett 2023. január 1. és 2023. január 31. között a Kit. szerint megállapított 2023. évi szabadságának időarányos részére jogosult.

(9) Az érintett 2023. február 1-jétől a Küt. szerinti alapszabadságának és a közszolgálati munkaszerződés szerinti pótszabadságának időarányos részére jogosult azzal, hogy az érintett számára a Küt. 64. § (2) és (2a) bekezdése szerint kiadható a Kit. szerint megállapított, a 2023. február 1. napja előtt ki nem adott 2022. és 2023. évi szabadság.

(10) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a Küt. rendelkezéseit 2023. február 1-jétől kell alkalmazni.

(11) A (4) bekezdés szerinti esetben az érintett kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. február 1-jén megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt 2023. február 1-jén írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a Kit. 112. §-a alkalmazásával megállapított végkielégítést kell fizetni.

37. § (1) A 2023. január 1-jén főigazgatói tisztséget betöltő személy 2026. június 30-ig a Főigazgatóság főigazgatója marad.

(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló jogviszonyra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgatót a főigazgatói tisztségre nem kell kinevezni.

(3) A Főigazgatóság új főigazgatóját első alkalommal az (1) bekezdés szerinti főigazgató megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül kell kinevezni azzal, hogy az új főigazgató kinevezéséig az (1) bekezdés szerinti főigazgató - a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - ellátja a Főigazgatóság vezetésével kapcsolatos feladatokat.

19. Jogharmonizációs záradék

38. § Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet,

b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a Helyreállítási és Rezilenciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló 2021. október 6-i (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

20. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

39. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV/A. Fejezete szerinti eljárásban a vádindítványt nyújtottak be."

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be."

(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be."

(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 23. § h) pontjában az "a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)" szövegrész helyébe a "Be." szöveg lép.

21. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Autonóm államigazgatási szerv)

"f) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság."

22. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása

41. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (4) bekezdése.

23. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

42. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"24/B. A Központi Információs Közadat-nyilvántartás

37/C. § (1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető - a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő - Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik.

(2) A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan

a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások - kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond -,

b) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések - kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések -,

c) nem alapfeladataik ellátására - így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre - fordított kifizetések adatait teszik közzé.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek - a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett - az alábbi bontásban teszik közzé:

a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben

aa) a szerződés megnevezése (típusa), a kedvezményezett neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve - amennyiben megtörtént - a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint

ab) a 2. mellékletben meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén - az aa) alponton túlmenően - a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben

ba) a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint

bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén - a ba) alponton túlmenően - az ajánlattevő (ajánlattevők) neve, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) neve, illetve - amennyiben annak díja meghatározott - annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés - beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is - részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

(5) A felület üzemeltetésére, működtetésére, valamint a felületen történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."

43. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/D. és 75/E. §-sal egészül ki:

"75/D. § A felület üzemeltetője legkésőbb 2022. december 31-ig a felületet létrehozza, valamint közzéteszi a felületen történő közzétételhez szükséges adatlapot. A felületen közzétételre kötelezettek a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen folyamatosan, de első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé.

75/E. § A 37/C. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja tekintetében a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén az európai uniós forrás felhasználásának tényét a 2023. március 31-én vagy azt követően megvalósított beszerzések esetén kell megjelölni."

44. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

45. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 1. § 11. pontjában a "Hálózat és az Integritás Hatóság fejezetekhez" szövegrész helyébe a "Hálózat, az Integritás Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezetekhez" szöveg,

b) 109. § (2) bekezdés a) pontjában az "a kincstárt," szövegrész helyébe az "a kincstárt, és" szöveg,

c) 109. § (2) bekezdés b) pontjában az "a kormányzati ellenőrzési szervet, és" szövegrész helyébe az "a kormányzati ellenőrzési szervet" szöveg

lép.

46. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 68. §-a,

b) 68/A. §-a,

c) 109. § (2) bekezdés c) pontja.

25. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

47. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

[A házelnök]

"23. az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettese"

[részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.]

26. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

48. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában az Integritás Hatóság által az Eufetv. 28. § (3) bekezdése szerint meghatározott időpontig, vagy ennek hiányában - ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól hamarabb nem mentesült - az ügydöntő bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évig, ha

a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy, vagy a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozatot hozott, vagy

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozatot olyan személlyel szemben hozott, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy, vagy a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa volt."

49. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában a "törvény 3. § 38. pont a)-b)" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a), b)" szöveg lép.

27. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

50. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"CV/A. FEJEZET

ELJÁRÁS KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL VAGY KÖZVAGYON KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEMELT BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN

817/A. § (1) E törvény alkalmazásában közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:

a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve

aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],

ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés];

b) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el;

c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó

ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)-(6) bekezdés],

cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)-(6) bekezdés],

cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)-(6) bekezdés],

cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 375. § (2)-(4) bekezdés],

ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);

d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül

da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)-(6) bekezdés],

db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);

e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §);

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett

fa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és

fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §).

(2) A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete kötelező. A felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy az írásbeli bejelentését, észrevételét és indítványát a jogi képviselője útján nyújthatja be.

(4) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy költségkedvezmény iránti kérelmet nem terjeszthet elő.

(5) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy eljárási cselekményére megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) Nincs helye feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazásának

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, ha a bűncselekményt közbeszerzési eljárással, illetve az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetéssel vagy pénzalapokkal kapcsolatban követik el, illetve

b) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §) bűncselekménye miatt folytatott eljárásban.

A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése

817/B. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést a 381. § (1) bekezdés a)-c) vagy g) pontja alapján elutasítja vagy az ilyen bűncselekmény miatt folytatott eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, felülbírálati indítvány benyújtásának van helye.

(2) Nincs helye felülbírálati indítvány benyújtásának, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,

c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

d) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg.

A felülbírálat

817/C. § (1) Ha a 817/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, a sértett, illetve a feljelentő a 369. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően panasz benyújtása helyett a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat kézbesítését követő egy hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be.

(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

a) ha a sértett vagy a feljelentő nem nyújt be felülbírálati indítványt, az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártától, vagy

b) ha sértett vagy feljelentő nem vesz részt az eljárásban vagy a (7) bekezdés alapján felülbírálati indítványt nem nyújthat be, az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalától

számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozatát, illetve az ügyiratjegyzéket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 29. pontjában meghatározott álnevesítés alkalmazásával (a továbbiakban: anonimizált határozat, illetve anonimizált ügyiratjegyzék).

(3) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és

b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen

kell közzétenni.

(4) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket oly módon kell közzétenni, hogy

a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és

b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

ba) a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján,

bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján, és

bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján.

(5) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani a határozattal szembeni felülbírálati indítvány benyújtásának a feltételeiről, a felülbírálati indítványt előterjesztő jogairól és kötelezettségeiről, a felülbírálati indítvány előterjesztésének határidejéről és arról a szervről, ahová a felülbírálati indítvány benyújtható.

(6) Az anonimizált határozatnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján történt közzétételét követő egy hónapon belül - a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével - bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be.

(7) Az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult felülbírálati indítvány benyújtására, akkor sem, ha feljelentőként vagy sértettként vesz részt az eljárásban.

(8) A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.

(9) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a sértettnek vagy feljelentőnek minősülő állam és a közhatalmat gyakorló szerv által benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az általános szabályok szerint, a felülbírálati indítvány elbírálásának eredményére tekintettel kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőbe az eljárás megszüntetésétől az eljárást megszüntető határozat hivatalból történő hatályon kívül helyezéséig, vagy a bíróság határozatának az ügyészség részére történő kézbesítéséig terjedő időszak nem számít bele.

(10) A felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozat rendelkezéseire - a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezések kivételével - halasztó hatálya van.

817/D. § (1) A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz a felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

(2) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján felterjesztett indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat, az indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel együtt, az indítvány hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

817/E. § (1) A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.

(2) A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül dönt.

(3) Ha a felülbírálati indítványt az eljárást megszüntető határozat ellen jelentették be és

a) az ügyiratok, illetve a csatolt iratok mennyisége jelentős vagy

b) jelentős számú felülbírálati indítványt terjesztettek elő,

a bíróság a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság az erről szóló határozatát a felülbírálati indítványt előterjesztő személy részére kézbesíti.

(4) A felülbírálati indítvány elbírálása során a 476. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.

(5) A bíróság az összes felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.

(6) A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy a 467. § alapján nem tarthat ülést.

817/F. § (1) A bíróság a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira tekintet nélkül bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.

(2) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben

a) az indítványt elutasítja vagy

b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.

(3) A bíróság hatályon kívül helyező határozata nem érinti a felülbírált határozatnak a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről szóló rendelkezését.

(4) A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha

a) a támadott határozat megalapozatlan,

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt helytelenül alkalmazott, vagy

c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,

és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére.

(5) A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,

b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,

c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok tartalmával, vagy

d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett.

(6) A bíróság határozatának indokolása tartalmazza

a) támadott határozat lényeges elemeinek rövid leírását,

b) a felülbírálati indítványban megjelölt kifogások rövid összefoglalását,

c) a felülbírálati indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást, és

d) hatályon kívül helyezés esetén azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság esetén azon körülmények bemutatását is, amelyek alapján az eljárás megindításától vagy folytatásától eredmény várható; a felülbírálati indítvány elutasítása esetén pedig azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell utasítani.

(7) A bíróság

a) a határozatot

aa) a támadott határozatot hozó ügyészség számára,

ab) ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség számára, illetve

ac) annak, akire a határozat rendelkezést tartalmaz,

b) a c) pontban meghatározott kivétellel, a felülbírálati indítvány előterjesztőjének a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti anonimizált határozatot, illetve

c) ha a felülbírálati indítványt a sértett vagy a feljelentő terjesztette elő, számára a határozatot

kézbesíti.

A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás

817/G. § (1) Ha a bíróság

a) a feljelentés elutasításáról hozott határozatot helyezte hatályon kívül, a nyomozás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,

b) az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot helyezte hatályon kívül, az eljárás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.

(2) Az eljárás folytatására a 400. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók. Ha az ügyben korábban gyanúsításra került sor, és a gyanúsítás törvényi feltételei fennállnak, a korábbi gyanúsítottal a gyanúsítást ismételten közölni kell. Ilyen esetben a nyomozás 351. § szerinti határidejébe nem számít bele az eljárás megszüntetése és a gyanúsítás ismételt közlése közötti időtartam.

(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére törekedve folytatja az eljárást.

(4) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén

a) az ügyészség a felderítés során is a 26. § (3) bekezdésében meghatározott irányítási jogköröket gyakorolja,

b) az eljárást megszüntető határozat meghozatalára az irányítási jogkört gyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor,

c) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett a 369. § (1) bekezdésétől eltérően panaszt nem nyújthat be, a korábban felülbírálati indítványt benyújtó sértett az e Fejezet rendelkezései szerint nyújthat be ismételt felülbírálati indítványt,

d) az eljárást megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére hivatalból, illetve a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt által az eljárást megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során akkor kerülhet sor, ha vádindítványt nem nyújtottak be.

(5) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve észrevételt tegyen.

Ismételt felülbírálat

817/H. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/G. § szerint folytatott eljárásban az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye. Nincs helye ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az anonimizált ügyiratjegyzékkel együtt

a) a felülbírálati indítványt előterjesztő sértett és feljelentő részére a határozatát,

b) a felülbírálati indítványt előterjesztő, a 817/C. § (6) és (7) bekezdése szerinti személy részére az anonimizált határozatát

kézbesíti.

(3) Ismételt felülbírálati indítványt kizárólag a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be. A korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül nyújthat be a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt.

(4) A sértett és a feljelentő kivételével az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy az ismételt felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.

(5) Az ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának az (1) bekezdés szerinti határozat rendelkezéseire - a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezések kivételével - halasztó hatálya van.

(6) Az ismételt felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. Az ismételt felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat. A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat megküldi a bíróságnak.

(7) Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására a 817/E. § és 817/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye. Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, az ismételt felülbírálati indítvány (5) bekezdés szerinti felfüggesztő hatálya a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, illetve vádindítvány benyújtása esetén a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és az eljárásban több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a határozatának kézbesítése során tájékoztatást nyújt a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogi képviselőjének a nevéről, valamint a rendelkezésre álló elérhetőségéről.

Vádindítvány benyújtása

817/I. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, a támadott határozatot hozó, illetve ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi

a) az anonimizált ügyiratjegyzéket,

b) az ismételt felülbírálati indítvánnyal támadott anonimizált határozatot,

c) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát,

d) a bíróságnak a felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát.

(2) Az anonimizált határozat, az anonimizált ügyiratjegyzék, illetve a bíróság anonimizált határozatainak a közzétételére alkalmazni kell a 817/C. § (3) és (4) bekezdését.

(3) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a határozattal szemben az (1) bekezdésben meghatározottakra tekintettel vádindítvány benyújtására van lehetőség, a vádindítvány benyújtásának a feltételeiről, a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogairól és kötelezettségeiről, a vádindítvány benyújtásának a határidejéről és arról a szervről, ahová a vádindítvány benyújtható.

(4) Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának nincs helye és a sértett az e Fejezet szerinti eljárásban léphet fel.

(5) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által befogadott vádindítványt is érteni kell.

817/J. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel vádindítványt kizárólag a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.

(2) Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.

(3) Ha ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, bármely természetes vagy nem természetes személy vádindítványt nyújthat be. Az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult vádindítvány benyújtására, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.

(4) Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, közülük egy jogosult az eljárásban a továbbiakban a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljárni. Ebben az esetben a korábban ismételt felülbírálati indítványt benyújtók megegyezésétől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a vádindítvány képviseletére jogosult személyként. A megegyezésre a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított húsz napon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál.

(5) Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványokat az ügyiratokkal együtt a (4) bekezdés szerinti határidőt követően haladéktalanul megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.

(6) Ha a feljelentő vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt nyújtott be, a bíróság a feljelentőt jelöli ki.

(7) Ha a feljelentő nem nyújtott be a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt, azonban a sértett a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt benyújtott, a bíróság a sértettet jelöli ki.

(8) Ha több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével ért egyet a felülbírálati indítványt előterjesztő személyek többsége.

(9) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben az erre jogosult személy vádindítványt kíván benyújtani, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a 817/I. § (1) bekezdése szerinti közzétételtől számított egy hónapon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál. Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványt az ügyiratokkal együtt a határidőt követően haladéktalanul megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.

(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

817/K. § (1) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelöli ki, a vádindítvány benyújtásának határidejét a bíróság döntésének a kézbesítésétől kell számítani.

(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni,

a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult az újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni vagy a 817/J. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint a bíróság kijelölését indítványozni, illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését indítványozni.

(3) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és ez a személy a vádindítványt határidőn belül nem nyújtja be, a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül

a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, , illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését indítványozni.

(4) A (3) bekezdés szerinti újabb vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a megállapodástól, illetve a bíróság kijelölésről szóló végzésének kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be.

817/L. § A vádindítvány képviseletére jogosult személy számára lehetőséget kell adni arra, hogy a zártan kezelt ügyiratok kivételével az ügyiratokat megismerhesse. Az ügyiratok megismerésére jogosult személy és a jogi képviselője az ügyiratokat kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel. A megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni.

817/M. § (1) A vádindítványt a vádindítvány képviseletére jogosult személy

a) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől, illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak a vádindítvány képviseletére jogosult személy 817/J. § (9) bekezdése szerinti kijelöléséről hozott végzés kézbesítésétől

számított két hónapon belül nyújthatja be.

(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja a 19-22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem állapítható meg.

(3) A vádindítvány tartalmazza

a) a 422. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,

b) a 422. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat és

c) az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványokat.

(4) A vádindítványhoz csatolni lehet a vádindítvány képviseletére jogosult személy rendelkezésére álló, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

A vádindítvány előzetes vizsgálata

817/N. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,

b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,

c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem jogosult,

d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,

e) a vádindítvány nem tartalmazza a 817/M. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakat, illetve

f) a vádindítványt nem a jogi képviselő útján nyújtották be.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság az (1) bekezdés b), e) vagy f) pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.

(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza a vádindítványban vádlottként megjelölt személynek a 184. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatait, és azok az ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha a vádindítvány tárgyává tett cselekmény olyan bűncselekmény, amely a vádindítvány tárgyává tett közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel szoros összefüggésben áll.

(5) A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.

(6) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(7) A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata

817/O. § (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(2) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

817/P. § (1) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(2) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentességet nem függeszti fel, a bíróság a vádindítványt elutasítja vagy részben elutasítja.

(3) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(4) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja vagy részben elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(5) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a vádindítvány képviseletére jogosult személy köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell.

A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően

817/Q. § (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság

a) azt haladéktalanul megküldi a vádlottnak,

b) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, illetve

c) kényszerintézkedést rendelhet el.

(2) A vádindítvány vádlottnak történő kézbesítését követően az eljárásban védő részvétele kötelező.

(3) A vádlott és a védő a vádindítvány kézbesítése után jogosult az eljárás ügyiratainak a megismerésére.

(4) Ha a vádlott az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány vádlottra vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő lefordításáról a bíróság gondoskodik.

817/R. § (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat ejtette.

(3) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a vádindítvány képviseletére jogosult személlyel.

(4) A vádindítvány alapján folytatott ügyhöz más ügyet nem lehet egyesíteni, kivéve, ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben próbára bocsátották.

817/S. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselőjének a jelenléte kötelező. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a tárgyaláson nincs jelen, a jogi képviselője jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek kérdést feltenni és indítványt előterjeszteni, nem érintve a vádindítvány képviseletére jogosult személy 817/R. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogait.

(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, de a vádindítvány képviseletére jogosult személy jelen van, a bíróság a tárgyalást megtartja, azonban a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(3) Ha a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi képviselője sem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, vagy mindkét személy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá, ha mindkét személy az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. A vádindítvány képviseletére jogosult személyt az értesítésben, illetve a jogi képviselőt az idézésben erre figyelmeztetni kell.

(4) A vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani, és a vádindítvány képviseletére jogosult személy más jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást a rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.

(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete az eljárásban megszűnik, és a következő tárgyalási napig a jogi képviseletéről nem gondoskodik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti.

(6) Ha vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni, a bíróság erről a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személyt, illetve a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személyt tájékoztatja. A többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult az újabb, vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni. A 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a tárgyalást folytató bíróság kijelölését indítványozni.

(7) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és e személy a vádat ejtette vagy a bíróság az eljárást a 817/P. § (5) bekezdése vagy a (3) és (5) bekezdés alapján megszünteti, a bíróság az eljárást megszüntető határozatát a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy részére is kézbesíti.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül újabb vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, aki tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatot hozó bíróság kijelölését indítványozni. A bíróság által kijelölt újabb vádképviseletre jogosult személy tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.

A fellebbezés

817/T. § (1) A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezést nem jelenthet be.

(2) Fellebbezés bejelentése esetén a bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

(4) A másodfokú bíróság a 817/S. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

A bűnügyi költség

817/U. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a vádindítvány képviseletére jogosult személy viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a bírósági eljárás során keletkezett.

(2) Ha a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást vádejtés miatt megszünteti, a vádindítvány képviseletére jogosult személy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a bírósági eljárás során keletkezett.

(3) A vádindítvány képviseletére jogosult személyt csak azzal a cselekménnyel, illetve a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet kötelezni, amelyre a bíróság az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok

817/V. § (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt, felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

(2) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott határozat ellen törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a C. Fejezet, a CI. Fejezet és a CIII. Fejezet alkalmazásának nincs helye. A vádindítvány képviseletére jogosult személy különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.

A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályok

817/W. § A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezmények tekintetében a pótmagánvádas eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azon személy vonatkozásában, akivel szemben e Fejezet rendelkezései alapján vádindítványt nyújtanak be."

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"876/C. § (1) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezések 2022. december 31. napjáig nem alkalmazhatók.

(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni."

51. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "megyei" szövegrész helyébe a "vármegyei" szöveg lép.

28. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

52. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Igazgatóság hatásköre kiterjed az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóságra."

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató - az Igazgatóság közreműködésével - az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:

a) összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok alapján ellenőriz,

b) kockázatelemzést végez,

c) gondoskodik az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése érdekében a tudatosság növeléséről és az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős szereplőinek képzéséről,

d) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel."

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés a) pont szerinti

a) ellenőrzés kiterjed a palyazat.gov.hu honlapon benyújtott valamennyi, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanúra irányuló anonim bejelentésre is,

b) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzésnek éves szinten el kell érnie az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-át,

c) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzéseknek az európai támogatásokat auditáló szervvel egyeztetett kétévenkénti ellenőrzési terveken kell alapulnia,

d) ellenőrzés során megállapított összeférhetetlenségről az Igazgatóság jelentésben tájékoztatja az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - az ellenőrzéssel érintett - szereplőit,

e) ellenőrzött összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatokat és a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

(3b) Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéshez szükséges

a) összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet,

b) iratokba - ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is - betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

c) írásbeli felvilágosítást kérhet bármely szervezettől vagy személytől.

(3c) Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az ellenőrzéssel összefüggenek, és amelyek kezelése az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(3d) Az Igazgatóság tevékenységét, az ellenőrzések tervezését és végrehajtását az audithatóság rendszeraudit-jelentés keretében hitelesíti."

(4) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az igazgató tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat szerint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében az igazgató nem utasítható, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni."

(5) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók kiválasztása az Integritás Hatóság által jóváhagyott objektív szempontrendszer alapján, pályázati eljárás keretében történik. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztását és a felvételi eljárás szabálytalansága esetén új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazgatónál."

(6) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az Igazgatóság működését és eljárásait - a jogszabályokban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben - az igazgató által kiadott és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság működését, ennek keretében vizsgálja az ügyrend végrehajtását és az Igazgatóság eljárásaira vonatkozó irányelvek betartását. Súlyos vagy visszatérő megfelelési problémák esetén az Integritás Hatóság jogosult az Igazgatóság ellenőrzésére."

(7) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (9a)-(9j) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az igazgató, valamint az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló a megbízatása, illetve a jogviszonya keletkezésekor általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekmények megkezdése előtt az adott eljárási cselekményre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesz.

(9b) Az Igazgatóság haladéktalanul biztosítja az Integritás Hatóság részére

a) a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint

b) az Integritás Hatóság kérésére az Igazgatóság által kezelt valamennyi, az Integritás Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz [ideértve az a) pont hatálya alá nem tartozó, az Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat]

való hozzáférést.

(9c) A (9a) bekezdés és a (9b) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát az Integritás Hatóság ellenőrzi.

(9d) Ha a (9c) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság megállapítja, hogy a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve érdekeltségi nyilatkozatot tevő a nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt vagy mellőzött, az Integritás Hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(9e) Bárki jogosult a www.palyazat.gov.hu oldalon anonim módon bejelenteni összeférhetetlenséget és vélt összeférhetetlenséget, illetve annak kockázatát.

(9f) A (9e) bekezdés szerinti bejelentést az Igazgatóság kivizsgálja. Ha az Igazgatóság megállapítja a (9e) bekezdés szerinti bejelentés megalapozottságát, az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a bejelentéssel érintett - szereplőit a bejelentésről.

(9g) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést elutasítja, ha nem áll fenn összeférhetetlenség. Az Igazgatóság a döntését indokolni köteles.

(9h) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést érdemi indoklás nélkül elutasítja, ha

a) az olyan személyre vonatkozik, akivel kapcsolatosan az ügyben korábban azonos tényállás alapján az összeférhetetlenség hiányát állapították meg, vagy

b) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan.

(9i) Ha az Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, arról jelentést küld az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a vizsgálattal érintett - szereplőinek.

(9j) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett iratokat a vizsgálat lezárásától számított öt évig megőrzi."

(8) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az igazgató részletes éves jelentésben tájékoztatja az Integritás Hatóságot az Igazgatóság tevékenységéről, az elvégzett ellenőrzések számszerűsíthető eredményeiről és tapasztalatairól, a megtett intézkedésekről, a beérkezett bejelentések számáról és a kivizsgált esetekről."

53. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

"f) a kormánytisztviselő az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött,"

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben

a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,

b) a szándékosság fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója

állapítja meg."

54. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 111. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kormánytisztviselőt felmentési idő nem illeti meg a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentés esetén."

55. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha)

"c) a kormánytisztviselőt a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentették fel."

56. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 113. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentése esetén."

57. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazgató jogviszonya a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt felmentéssel nem szüntethető meg, kivéve, ha]

"b) az igazgató nem felel meg a 224. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezési feltételeknek,"

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az igazgató jogviszonya a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt felmentéssel nem szüntethető meg, kivéve, ha]

"d) az igazgató az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött."

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben

a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,

b) a szándékosság fennállását az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

állapítja meg."

(4) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén az igazgatót az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök mentheti fel. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a javaslatának megtétele előtt kikéri az Integritás Hatóság elnökének véleményét, amiről a javaslattétel során tájékoztatja a miniszterelnököt."

(5) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az igazgatónak a (4) bekezdés d) pontja alapján történő felmentésére nem kell alkalmazni a 233. § (2) és (3) bekezdését."

58. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 279/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"279/A. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállalóra a 278. és 279. §-ban foglaltakat - a 29/B. §-ban meghatározottakon túl - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkaviszony létesítésének feltétele - a 279. § (6) bekezdésben foglaltakon túl - a magyar állampolgárság,

b) a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállalók által betöltött álláshelyeket a 279. § (4) bekezdése alkalmazásakor nem kell figyelembe venni, és a munkavállalók a 279. § (5) bekezdése szerinti mentesítés nélkül foglalkoztathatók a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében,

c) a munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben

a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,

b) a szándékosság fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója

állapítja meg."

59. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 292. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2023. január 1-jével kinevezett igazgató dönt a helyettesítésére a megbízott igazgató javaslatára kijelölt főosztályvezető vagy osztályvezető megerősítéséről, amely keretében a kinevezett igazgató másik főosztályvezető vagy osztályvezető kijelölését kezdeményezheti. A kinevezett igazgató kezdeményezése alapján a 29/B. § (4) bekezdése szerinti szervezeti és működési szabályzatot haladéktalanul módosítani kell."

29. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

60. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában különleges jogállású szerv:)

"q) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság."

61. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között közszolgálati munkaszerződéssel jön létre."

30. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

62. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben (a továbbiakban: Eufetv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében az Integritás Hatóság jogosult ingyenesen, a 21/B. §-a szerinti regisztráció nélkül, közvetlen adatkapcsolat keretében átvenni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az Eufetv. IV. Fejezete hatálya alá tartozó adatszolgáltató tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát."

63. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó szerv)

"d) a 8. § (2b) bekezdése szerint"

(végzett adathozzáféréseket naplózza.)

(2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti az Integritás Hatóság és a nyilvántartó szerv közötti közvetlen adatkapcsolat tekintetében az adattovábbítás dátumát és időpontját, az adattovábbítás indításához használt adatok típusát, az adattovábbítással érintett adatok körét."

64. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "szerint" szövegrész helyébe a "szerint, valamint" szöveg lép.

65. § Hatályát veszti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész.

31. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása

66. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hatóság - ideértve az elnökét, az elnökhelyetteseit és a teljes állományát - feladatainak ellátásában teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni. A Hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő."

67. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 4. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Hatóság a feladatainak ellátása érdekében kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Panasz a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 1. § (2) bekezdésétől eltérően akkor is benyújtható, ha elintézése más eljárás hatálya tartozik. A Hatóság a feladatkörében bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat.

(2) A Hatóság feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a Hatósághoz bárki tehet bejelentést, panaszt. Bejelentés, panasz a Pkbtv. 1. § (4) bekezdésétől eltérően közvetlenül a Hatósághoz is benyújtható függetlenül attól, hogy mely szerv jogosult az eljárásra.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésre, panaszra - az (1) és (2) bekezdés szerinti kivétellel - a Pkbtv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hatóság a bejelentések, panaszok fogadása érdekében a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosító bejelentő felületet működtet, amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget. A bejelentést vagy panaszt tevő személyeknek lehetőségük van a Hatósággal a bejelentő felülettől eltérő módon is kapcsolatot tartani."

68. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi az európai támogatásokat auditáló szerv, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság foglalkoztatottjai által megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatokat."

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a Hatóság kérésére haladéktalanul biztosítja a Hatóság részére a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint valamennyi, a Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz való hozzáférést."

(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Hatóság az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentésével kezdeményezheti a Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárást azzal a személlyel szemben, akinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az európai uniós források tekintetében fennálló javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsága alapozza meg. A Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárás eredményéről - ennek keretében különösen a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről - a Hatóságot tájékoztatni kell."

69. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Megállapodások kötése a Hatóság által"

70. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások kizárólag a személyes adatok és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg."

71. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság bejelentés alapján, panasz alapján, hivatalból vagy az ajánlatkérő kérésére a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárást megelőzően vagy annak lefolytatása során ajánlást adhat meghatározott ajánlatkérőnek, amelyben kéri az ajánlatkérőt, hogy részben vagy egészben egy adott európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban vagy részben vagy egészben bizonyos jövőbeli európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásai során)

"f) hagyjon fel bármilyen egyéb jogsértő magatartásával."

72. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Hatóság az ezen alcím szerinti eljárásban az adatszolgáltatásra felhíváson és a nyilvános információk értékelésén kívül más, bizonyítási jellegű cselekményt saját hatáskörben nem végezhet, hanem az erre feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet jogosult megkeresni, amely a tényállás tisztázásának folyamatát is magában foglaló haladéktalan tájékoztatást ad a Hatóság részére eljárásának eredményéről."

73. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hatóság a Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, ha a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására."

74. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet köteles együttműködni a Hatósággal, ennek keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az eljárása megkezdéséről, valamint az eljárásának eredményéről."

75. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § A Hatóság az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárásra szólíthatja fel az érintett felügyeleti hatóságot, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint bíróság előtt mulasztási pert indíthat, ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a 18. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése szerinti eljárási kötelezettségének nem tett eleget."

76. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 9. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § A Hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén a büntetőeljárásról szóló törvény szerint felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be."

77. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság a gazdasági szereplőt - a 31. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal - rögzíti a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás), ha a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a gazdasági szereplő vagy a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa olyan személy, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontja szerinti bűncselekményt követett el."

78. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hatóság

a) - a b) és c) pont kivételével - a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője természetes személyazonosító adatait a céginformációs rendszerből,

b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

c) a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosának a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartásban (a továbbiakban: tényleges tulajdonosi nyilvántartás) rendelkezésre álló természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból,

d) az a)-c) pont szerinti személy tekintetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

közvetlen adatkapcsolat útján veszi át."

79. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonya megszűnik)

"d) a (7) bekezdés szerinti esetben."

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az Állami Számvevőszék elnöke a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha

a) az Alkalmassági Bizottság a 43. § (3) bekezdése, a 43. § (7) bekezdése vagy a 44. § (7) bekezdése alapján kezdeményezi a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését, vagy

b) a ki nevezése feltételei már nem állnak fent.

(5) Az Állami Számvevőszék elnöke a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese részére egyidejűleg megküldi.

(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről harminc napon belül dönt.

(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a (4) bekezdés szerinti keresete megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek van helye."

80. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Állami Számvevőszék elnöke és az Alkalmassági Bizottság felelős azért, hogy a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság új elnöke vagy elnökhelyettese kinevezésére vonatkozó eljárás a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséig megvalósuljon."

81. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese kivételével a Hatóság köztisztviselői az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek."

82. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Munkacsoport a Hatóság nyilvános jelentéseit a feladatainak ellátása során figyelembe veheti, de a Hatóság nyilvános jelentéseihez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni. A Hatóság a Munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor figyelembe veheti, de a Munkacsoport jelentéséhez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni."

83. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához."

84. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény

1. 7. § (3) bekezdésében az "Az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdés" szöveg,

2. 11. § a) pontjában a "különbség lehetséges okainak elemzése" szövegrész helyébe a "különbség és annak lehetséges okainak teljes körű és átfogó elemzése" szöveg,

3. 11. § b) pontjában a "problémák, kockázati" szövegrész helyébe a "problémák, valamint a jogalkalmazói és közigazgatási gyakorlat elemzése, kockázati" szöveg,

4. 16. § (1) bekezdésében a "megvalósuló közbeszerzési" szövegrész helyébe a "megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési" szöveg,

5. 16. § (2) bekezdésében a "megvalósuló közbeszerzési" szövegrész helyébe a "megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési" szöveg,

6. 18. § (2) bekezdésében a "bizonyítási cselekményeket" szövegrész helyébe a "bizonyítási jellegű cselekményeket" szöveg,

7. 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "eljárása során" szövegrész helyébe az "eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként" szöveg,

8. 18. § (3) bekezdés b) pontjában az "az adatkezelő" szövegrész helyébe az "a vizsgált adatkezelő" szöveg,

9. 18. § (3) bekezdés c) pontjában az "írásbeli felvilágosítást, illetve" szövegrész helyébe az "írásbeli, illetve szóbeli felvilágosítást, továbbá" szöveg,

10. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "d) pontja" szöveg,

11. 42. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei" szövegrészek helyébe a "vármegyei" szöveg,

12. 43. § (3) bekezdésében a "felmentését" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését" szöveg,

13. 43. § (7) bekezdésében a "felmentését" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését" szöveg,

14. 44. § (7) bekezdésében a "felmentését" szövegrész helyébe a "jogviszonyának megszüntetését" szöveg,

15. 46. § (4) bekezdésében az "az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény" szövegrész helyébe az "a Vnytv." szöveg,

16. 53. §-ában a "honlapján annak" szövegrész helyébe a "honlapján - a Munkacsoport éves jelentésével azonos helyen - annak" szöveg,

17. 69. § (5) bekezdésében az "az az" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

18. 74. § (1) bekezdés b) pontjában az "az integritáskockázat-értékelési" szövegrész helyébe az "a 9. és 10. § szerinti integritáskockázat-értékelési" szöveg,

19. 76. § (1) bekezdésében a "rendszerrel és" szövegrész helyébe a "rendszerrel," szöveg és a "vállalkozók nyilvántartásával" szövegrész helyébe a "vállalkozók nyilvántartásával és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással" szöveg

lép.

85. § Nem lép hatályba az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 85. §-a.

86. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény

a) 39. § (1) bekezdés e) pontja, valamint

b) 39. § (8) bekezdése.

32. Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény módosítása

87. § Nem lép hatályba az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény 4. §-a és a 6. § (1) bekezdése.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2022. évi XLIV. törvényhez

"2. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez

Az Európai Unió azon kötelező jogi aktusai, amelyek tekintetében a hatályuk alá tartozó állami támogatásokra vonatkozóan a 37/C. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat közzé kell tenni:

1. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.);

2. a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.);

3. az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i (EU) 2020/972 bizottsági rendelet (HL L 215, 2020.7.7, 3-6. o.);

4. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet (HL L 270, 202017.19, 39-75. o.);

5. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.);

6. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369., 2014.12.24., 37-63. o.);

7. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24.),

8. az 1-7. pontban nem említett, az Európai Bizottság egyedi állami támogatási ügyben - Magyarország tekintetében - hozott kötelező jogi aktusa."

Tartalomjegyzék