146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról

A Kormány a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. § a) és c) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés zsa) pontjában, az 59-69. § tekintetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A jogszabály hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektekhez pályázati úton és pályázaton kívül - jogszabályon, nemzetközi szerződésen, kormányhatározaton, valamint kérelmen alapuló egyedi döntés alapján -nyújtott közfinanszírozású támogatásokra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a Magyar Tudományos Akadémia esetében csak a pályázati céllal jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokra terjed ki.

(3) A rendelet hatálya - a 6-7. § és az 56-58. § kivételével - nem terjed ki az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, az EGT Finanszírozási Mechanizmusból, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból, valamint a Svájci Hozzájárulásból nyújtott támogatásokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. döntéshozó:az 1. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott közfinanszírozású támogatások forrása felett döntési jogkörrel rendelkező személy vagy testület;

2. előzetes programértékelés: a program tervezésekor, annak véglegesítése előtt végrehajtott programértékelés annak vizsgálatára, hogy a tervezett program elősegíti-e a célok megvalósulását, a rendelkezésre álló erőforrásokkal végrehajtható-e az adott program, valamint a monitoring és a későbbi programértékelések számára megfelelő információk rendelkezésre állnak-e;

3. indikátor: a programértékelés során a program céljainak teljesülését számszerűen vizsgáló mutatószám és szakmaspecifikus eredménymutató;

4. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából;

5. közbenső programértékelés: a program megvalósítása, végrehajtása közben végzett programértékelés a szükséges korrekciók megtétele érdekében;

6. pályázati felhívás: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás a támogatási programban való részvételre;

7. pályázati kiírás: a pályázati felhívás és az útmutató, amelyek együttesen tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt;

8. pályázati útmutató: a pályázati felhívás alapján, a pályáztatás részletes szabályait tartalmazó dokumentum;

9. pályázati koncepció: a fejezetet irányító szerv által elkészített, a pályázati kiírás alapját szolgáltató dokumentum, amely tartalmazza a pályázat célját és keretösszegét, a pályázói kört, a bírálás menetét és az indikátorokat;

10. pályázatkezelő: jogszabályban vagy gazdálkodási szabályzatban kijelölt szerv, mely a pályázatok lebonyolítását, a támogatási szerződés megkötését és végrehajtását, a megvalósítás ellenőrzését e jogszabályban meghatározottak szerint végzi;

11. pályamű: a pályázati kiírás alapján benyújtott dokumentumok összessége;

12. pályáztatási akcióterv: a fejezetet irányító szerv által elkészített dokumentum, amely tartalmazza az adott időszakra tervezett pályázatok célját, keretösszegét, a pályázók körét, a bírálás menetét és az indikátorokat;

13. programértékelés: a közpénzek eredményes felhasználásának vizsgálata érdekében, a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok eredményeinek, a program végrehajtása során a rendelkezésre álló erőforrásokkal és az eredeti célokkal való összhangban állását, az eredmények gazdasági-társadalmi hasznosítását és a hasznosítás hatásait elemző tevékenység;

14. programértékelési terv: a programértékelés céljainak, módszerének és időbeli ütemezésének összefoglalása;

15. saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás és eszközök, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget;

16. utólagos programértékelés: a program lezárása utáni programértékelés a célok elérésének, a forrásfelhasználás eredményességének vizsgálata, a siker vagy a kudarc tényezőinek feltárása, valamint a jövőre nézve szükséges javaslatok megfogalmazása.

3. A közfinanszírozású támogatás formái és a támogatásra jogosultak köre

3. § Közfinanszírozású támogatás nyújtható

a) nyílt pályázati rendszerben, támogatási programok keretében;

b) pályázaton kívül, jogszabályban, nemzetközi szerződésben, kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtására;

c) pályázaton kívül, kérelemre, a döntéshozó egyedi döntése alapján az e rendeletben foglaltakkal összhangban.

4. § A közfinanszírozású támogatás formái:

a) vissza nem térítendő támogatás;

b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás;

c) kamattámogatás;

d) kockázati tőkejuttatás.

5. §[1] Közfinanszírozású támogatást kaphatnak Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személyek, egyéni vállalkozók, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek.

4. Összehangolás, adatszolgáltatás

6. § (1) A fejezetet irányító szerv - a többi fejezetet irányító szervvel összehangolt -, a stratégiai célok elérését ismertető éves pályáztatási akciótervet készít.

(2) Több forrásból finanszírozott közös pályázati kiírás esetében a fejezetet irányító szervek és a pályázatkezelők megállapodnak a pályázatkezelői tevékenységek megosztásáról, így különösen a pályamű befogadása, a bírálás, a szerződéskötés, a finanszírozás, a szerződéskezelés és az ellenőrzés rendjéről.

7. § A fejezetet irányító szerv minden év január 31-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak statisztikai célra megküldi azon szervezetek listáját, amelyek részére költségvetési forrásból az előző naptári évben kutatás-fejlesztési célra kifizetés történt. A lista tartalmazza a támogatásban részesített nevét, székhelyét, adószámát, a kiutalt összeget és a kifizetés jogcímét.

II. FEJEZET

A NYÍLT PÁLYÁZATI RENDSZERBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. Közös szabályok

8. § Pályázni egyénileg és konzorciumi formában lehetséges.

9. § (1) Konzorcium tagja csak az az 5. §-ban meghatározott jogalany lehet, aki a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)[2] A konzorcium többi tagját a fejezetet irányító szervvel és a pályázatkezelővel szemben a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviseli.

10. § (1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kizáró okokon túl nem pályázhat az 5. § szerinti jogalany, ha

a) a pályamű benyújtásának időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak;

b) vele szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van hatályban;

c) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;

d) az érintett előirányzat támogatási rendszeréből kizárták.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező úgy igazolja, hogy

a) csatolja az erről szóló, 30 naptári napnál nem régebben kiállított közokiratot vagy

b) nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti kizáró okról a pályázó nyilatkozatot tesz.

11. § (1) A döntéshozó és a pályázatkezelő gondoskodik arról, hogy a védett adat és üzleti titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

(2) A pályázó azonosításához szükséges adatok kivételével a pályázótól nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz és az ebből a nyilvántartásból való adatszolgáltatás ingyenes.

6. Pályázati kiírás és pályázati útmutató

12. § (1) A pályázati kiírást a pályázatkezelő készíti el.

(2) A pályázati felhívás az alábbiakat tartalmazza:

a) a pályamű célját, témakörét;

b) a támogatásra jogosultak körét;

c) a támogatás formáját és futamidejét;

d) a rendelkezésre álló, megítélhető pénzügyi forrás tervezett éves mértékét;

e) - ha meghatározásra kerül - a támogatás maximális és minimális mértékét és

f) a pályamű benyújtásának módját, helyét és határidejét.

(3) A pályázati útmutató - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - az alábbiakat tartalmazza:

a) a kizáró okokat;

b) a támogatás kategóriáját;

c) a szükséges saját forrás mértékét, a támogatási intenzitást;

d) a támogatható tevékenységeket;

e) az elszámolható költségek körét és az elszámolás módját;

f) a pályamű benyújtásának tartalmi és formai feltételeit;

g) a hiánypótlás módját vagy a hiánypótlás kizárását;

h) a bírálási, kiválasztási szempontokat, a bírálás menetét és időbeli ütemezését;

i) a támogatási döntés elleni jogorvoslati lehetőséget, határidejét és benyújtásának módját;

j) a szerződéskötés feltételeit;

k) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait;

l) az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást;

m) az indikátorokat;

n) a projekt adatlapot;

o) a pályamű összeállítását segítő útmutatót és

p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban.

13. § (1) A döntéshozó által jóváhagyott pályázati kiírást a pályázatkezelő a honlapján közzéteszi.

(2) A pályázatkezelő a pályázati kiírás megjelenéséről, elektronikus elérhetőségéről és lényegesebb tartalmi elemeiről elektronikusan értesíti

a) a nemzeti hírügynökséget;

b) a kormányzati internetes portál fenntartóját;

c) regionális program esetében a területileg érintett regionális fejlesztési ügynökségeket és regionális innovációs ügynökségeket.

14. § (1) A pályamű benyújtásának végső határideje nem lehet korábbi a pályázati kiírásnak a pályázatkezelő honlapján való közzétételétől számított 30. naptári napnál.

(2) A pályázatkezelő a pályázati időszak alatt biztosítja, hogy a pályázó elektronikus úton vagy telefonon kérdést tegyen fel és arra a kérdés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatást kapjon.

(3) Ha jogszabályváltozás folytán vagy egyéb okból szükségessé válik a pályázati kiírás módosítása, a pályázatkezelő módosítja azt, és ezt a tényt - a módosítás kiemelésével - közzéteszi a 13. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A pályázati kiírás módosítása esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidőket a pályázatkezelő legalább 15 naptári nappal meghosszabbítja.

15. § A pályázatkezelő köteles biztosítani a pályaművek elektronikus úton való benyújtásának lehetőségét.

7. A pályamű bírálása

16. § (1) A bíráláshoz kapcsolódó eljárásrend és a bírálási szempontok kidolgozása a pályázatkezelő feladata. A benyújtási határidőt követően az értékelési szempontokon változtatni nem lehet.

(2) Nemzetközi együttműködésben kiírt, nemzetközi bírálású pályázati kiírások esetében a 17-24. § rendelkezéseitől - a nemzetközi kiírás tartalmát figyelembe véve - el lehet térni.

17. § (1) A pályázatkezelő a benyújtási határidőt - folyamatos beadású programok esetében a pályázati kiírásban meghatározott időpontokat - követő 10 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a pályamű megfelel-e a pályázati kiírásban meghatározott formai feltételeknek.

(2) Ha a benyújtott pályamű nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai feltételeknek és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, legalább 5, legfeljebb 15 munkanapos határidő kitűzésével - a hiba, hiányosság egyidejű megjelölése mellett - felszólítja a pályázót pályaművének kijavítására.

(3) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, avagy a hiányosságot nem pótolja a megadott határidőn belül, továbbá ha a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályaművet a pályázatkezelő további vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Ha a pályamű megfelel a pályázati kiírásban meghatározott formai feltételeknek, a pályázatkezelő a 17. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül befogadó nyilatkozatot küld a pályázónak.

18. § (1) A pályázó formai hiba miatt történő elutasítás esetén az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli panaszt (a továbbiakban: panasz) nyújthat be a pályázatkezelőhöz.

(2) A pályázatkezelő az elutasításról szóló döntése ellen benyújtott panasz esetén

a) a panaszban foglaltaknak 5 munkanapon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról és erről haladéktalanul értesíti a pályázót vagy

b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját 5 munkanapon belül a döntéshozónak megküldi.

(3) A döntéshozó a felterjesztett panaszról 10 munkanapon belül dönt, döntése ellen további panasznak helye nincs.

19. § (1) A pályázati kiírásnak megfelelő pályamű értékelését - a pályáztatási akcióterv vagy a pályázati koncepció ilyen rendelkezése esetén - szakértő (a továbbiakban: szakértő) végzi. A szakértő a pályaművet a pályázati útmutatóban megjelölt bírálati és kiválasztási szempontok szerint értékeli.

(2) Szakértő az lehet, aki a pályázati kiírás tárgyának megfelelő szakértelemmel és az adott területen minimum három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

20. § (1) A bírálás során a szakértő pályaművenként értékelő lapot vezet.

(2) Az értékelő lap tartalmazza

a) a pályázó és a pályamű legfontosabb adatait;

b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a pontozást vagy rögzített skálán történő értékelést;

c) a szakértő a pontozással vagy rögzített skálán történő értékeléssel összhangban álló, részletes indokolással ellátott javaslatát a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel vagy szakmai tartalommal történő támogatására vagy elutasítására;

d) támogatási javaslat esetén - ha szükséges - a pályázó által teljesítendő előfeltételek meghatározását.

21. § (1) Ha a pályáztatási akcióterv vagy a pályázati koncepció előírja, a pályaművek bírálását - a szakértői bírálat mellett vagy ahelyett - az e célra létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) végzi.

(2) A bizottság tagját és elnökét - a pályázati koncepciónak megfelelően - a fejezetet irányító szerv vezetője vagy a döntéshozó kéri fel.

(3) A bizottság tagjára a 19. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A döntéshozó a pályázati koncepcióban az (1) bekezdésben foglaltakon túl más feladatokat is meghatározhat a bizottság számára. Ilyen feladat lehet különösen a projektek teljesülésének rendszeres szakmai ellenőrzése.

22. § (1) A bizottság a szakértői bírálatot nem veszi figyelembe, ha megállapítható, hogy

a) a szakértői bírálat elfogult,

b) a szöveges értékelés elemei, az összefoglaló javaslat és az adott pontszámok nincsenek egymással összhangban vagy

c) több szakértő bevonása esetén a szakértők által adott pontszámok között az eljárásrendben rögzített mértéket meghaladó eltérés tapasztalható.

(2) A bizottságnak a pályaművel kapcsolatos döntési javaslata az alábbi lehet:

a) a pályamű támogatása a pályaműben megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel;

b) a pályamű támogatása csökkentett összköltséggel, illetve csökkentett tartalommal;

c) a pályamű elutasítása.

d)[3] a pályamű támogatása a pályázó által teljesítendő előfeltételek mellett.

(3) A bizottság a pályamű csökkentett összköltséggel történő támogatását akkor javasolhatja, ha a csökkenés mértéke nem haladja meg a kért támogatás 20%-át.

(4) A bizottság a támogatási szerződés aláírásához jogszabályban meghatározott etikai bizottság szakhatósági állásfoglalásának beszerzését javasolhatja, amely teljesítését a pályázónak a támogatási szerződés aláírása előtt igazolnia kell.

23. § (1) A szakértő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja köteles összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni az általa bírált minden egyes pályamű vonatkozásában.

(2) Nem lehet szakértő, valamint a pályaműre vonatkozó döntési javaslat előkészítésében és a döntés meghozatalában nem vehet részt az, aki

a) a pályázóval vagy annak tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) a pályázóval szakmai közös projektben dolgozik;

c) a benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;

d) a tervezett projekt végrehajtásában részt vevő, vagy az a)-c) pontban megjelölt személynek a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa;

e) a pályázatban tulajdoni részesedéssel - kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdoni részesedést - rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója vagy felügyelő bizottsági tagja;

f) más, ismert okból tőle tárgyilagos értékelés nem várható.

(3) A szakértő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a döntéshozónak, ha vele szemben a (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A bizottság tagja és elnöke a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályamű vonatkozásában a pályázati döntés előkészítésének folyamatában.

(4) A pályázó, a szakértő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja - a pályamű elbírálásához, a szakértői, illetve a bizottsági tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges - személyes adatát a pályázatkezelő kezeli az érintetteknek az adatkezeléshez történő előzetes, írásbeli hozzájárulását követően.

(5) A pályázatkezelő biztosítja a szakértő anonimitását.

24. § (1) A bizottság működésének feltételeiről a pályázatkezelő gondoskodik. A működtetés finanszírozása a forrás kezelésével kapcsolatos költségek terhére történik.

(2) A pályázatkezelő eljárásrendben szabályozza a bizottság eljárását. Az eljárásrendet a pályázatkezelő honlapján közzéteszi.

(3) A bizottság üléséről a pályázatkezelő jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját;

b) a jelenlévő tagok nevét;

c) támogatás esetében a támogatás összegét és arányát;

d) az összköltség, illetve tartalom csökkentése esetén a csökkentés mértékét és indokát;

e) elutasítás esetén, valamint a szakértői javaslatától eltérő döntési javaslat esetén annak részletes indokolását;

f) a szavazás módját és eredményét;

g) bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri.

8. Döntés

25. § (1) A döntéshozó a döntési javaslat benyújtásától számított 15 munkanapon belül

a) jóváhagyja a döntési javaslatot,

b) a bizottság által összeállított rangsortól eltérően dönt vagy

c) részletes indokolás alapján - amelyet a döntés dokumentációjában is rögzíteni kell - elrendeli a pályamű(vek) újraértékelését.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a döntésről a döntéshozó tájékoztatja a bizottságot.

(3) A támogatásról szóló döntés e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.

(4) A szakmailag támogatandó projekt esetében a döntéshozó - ha a pályázati koncepció és a pályázati kiírás lehetővé teszi - a projekt megvalósításának részleteiről egyeztetést kezdeményezhet a pályázóval.

26. § A döntésről a pályázót a pályázatkezelő a döntéstől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti. Az elutasítás vagy csökkentett összegű, illetve tartalmú támogatás esetében az elutasítás vagy a csökkentés részletes indokát a pályázóval közölni kell.

27. § (1) A pályázó a döntés ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli panaszt nyújthat be a döntéshozóhoz.

(2) A döntéshozó

a) a panaszban foglaltaknak 5 munkanapon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról és erről haladéktalanul értesíti a pályázót vagy

b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját 5 munkanapon belül a fejezetet irányító szerv vezetőjének megküldi.

(3) A fejezetet irányító szerv vezetője a felterjesztett panaszról 15 munkanapon belül dönt, döntése ellen további panasznak helye nincs.

(4) Ha a döntéshozó egyben a fejezetet irányító szerv vezetője, akkor a panasz kézhezvételét követő 15 munkanapon belül

a) a panasznak helyt ad és gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, vagy

b) a panaszt elutasítja

és erről haladéktalanul értesíti a pályázót.

III. FEJEZET

AZ EGYÉB KÖZFINANSZÍROZÁSÚ TÁMOGATÁSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. § (1) A kérelmen alapuló döntés esetén az egyedi kérelem támogatásának feltételét a fejezetet irányító szerv vezetője határozza meg. A támogatás nyújtásának szempontrendszerét és döntés előkészítése során alkalmazott eljárásrendet a döntéshozó és a pályázatkezelő a honlapján közzéteszi.

(2) A kérelmeket a pályázatkezelőhöz kell benyújtani. A kérelem támogatásáról a döntéshozó dönt.

IV. FEJEZET

A KÖZFINANSZÍROZÁSÚ TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

9. A támogatási szerződés tartalma, megkötése és módosítása

29. § (1) A támogatásról szóló döntés alapján a pályázatkezelő a megvalósítandó feladatot, a teljesítés módját, a projekt összköltségét, a támogatás mértékét és formáját, a támogatás kifizetésének módját és ütemezését, a támogatási szerződés lezárásának követelményeit, az ellenőrzési jogosultság elfogadását, a nyertes támogatásigénylő vagy pályázó (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket is tartalmazó támogatási szerződést köt a kedvezményezettel.

(2) Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a támogatott tevékenység megkezdéséhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik.

30. § (1) Az egy évnél hosszabb futamidejű pályázatok esetében a pályaműben megjelölt feladatok elvégzése módjának, határidejének és költségének tekintetében a pályázatkezelő a pályázóval a pályaműben megjelöltektől és a döntés szerinti támogatási feltételektől eltérően is megállapodhat. A pályamű és a döntés más tartalmi eleme nem változtatható meg.

(2) A pályázatkezelő a döntéstől - az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tárgyalás lezárásától - számított 10 munkanapon belül megküldi szerződéskötési ajánlatát.

(3) A támogatási szerződés megkötésére a pályázatkezelő a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 60 naptári napos határidőt állapít meg, amely határidőig a döntésre az ajánlati kötöttség szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ha e határidőn belül a kedvezményezett hibájából nem jön létre a támogatási szerződés, a támogatásról szóló döntés hatályát veszti.

(4) A támogatás kedvezményezettje köteles (felhatalmazó levél útján) beszedési megbízás érvényesítésének jogára felhatalmazni a pályázatkezelőt.

(5) A pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben szereplő kötelezettség nem vonatkozik az ösztöndíj jellegű vissza nem térítendő támogatásban részesült természetes személyre, központi költségvetési szervre, a Magyar Tudományos Akadémiára és intézményeire, valamint az olyan támogatásra, amelyek teljes folyósítására a záróbeszámoló elfogadása után, utólag kerül sor.

31. § (1) A támogatási szerződés előírhatja, hogy a projekt keretében létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő jogok harmadik személyre történő átruházásáról a pályázatkezelőt előzetesen értesíteni kell. Az átruházás érvényessége a fejezetet irányító szerv előzetes jóváhagyásától is függővé tehető.

(2) Ha a pályázati kiírásban előírásra került, a támogatási szerződésben rendelkezni kell a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedéséről.

32. § (1) A kedvezményezett köteles a támogatási szerződés hatályának időtartama alatt a támogatási szerződésben foglalt adatok megváltozását a pályázatkezelőnek 10 munkanapon belül bejelenteni.

(2) A kedvezményezett köteles a pályázatkezelőnek a felmerüléstől számított 10 munkanapon belül bejelenteni, ha a projekt megvalósítása során az olyan tényt vagy körülményt, amely alapján a támogatási szerződés módosítása válik szükségessé.

(3) Ha a projekt összköltsége csökkent a tervezetthez képest, a támogatási összeget csökkenteni kell. A döntéshozó jogosult a támogatáscsökkentés mértékének meghatározására.

(4) A támogatási szerződés módosítását a kedvezményezett és a pályázatkezelő egyaránt jogosult kezdeményezni.

(5) A támogatási szerződés kedvezményezett által kezdeményezett módosításának elutasítása esetén az indokolással ellátott döntéséről - a döntést követő 10 munkanapon belül - a pályázatkezelő írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

10. Konzorciumi szerződés

33. § (1) A pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy az együttműködésben részes felek (a konzorcium tagjai) egymással - az e rendeletben, valamint a pályázati kiírásban meghatározott feltételekkel - írásban szerződést kössenek (konzorciumi szerződés).

(2) A konzorciumi szerződésben rendelkezni kell

a) a szellemi tulajdon meghatározásáról, ha a megvalósítandó projekt jellege olyan szellemi tulajdon felhasználását teszi szükségessé, amelynek már a támogatási szerződés létrejötte előtt konzorciumi tag a jogosultja, és az érintett konzorciumi tag a szellemi tulajdont a projekt megvalósítása érdekében a konzorcium rendelkezésére kívánja bocsátani,

b) az a) pont szerinti jogok tekintetében a többi konzorciumi tag részére biztosított felhasználási jog feltételeiről és esetleges időbeli korlátozásáról,

c) a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotással kapcsolatos jogok konzorciumi tagok közötti arányáról,

d) az egyes konzorciumi tagok jogának mértékéről a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotással kapcsolatban, ha az adott szellemi alkotást több konzorciumi tag hozta létre, és az így keletkezett szellemi tulajdonra a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell,

e) arról, hogy az a)-d) pontok szerinti jogok és kötelezettségek a konzorciumi tagokat milyen módon jogosítják, illetve terhelik, ideértve az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének költségeiről történő megállapodást is,

f) a konzorciumi tag együttműködésből való kilépésének és kizárásának feltételeiről, különös tekintettel a projekt során már létrehozott eredményekre,

g) a konzorciumi tagok között a projekt végrehajtásával kapcsolatban keletkezett jogviták rendezésének módjáról, valamint

h)[4] arról, hogy mely tag jogosult a konzorcium többi tagja képviseletére.

34. § (1)[5] Ha a konzorcium egy tagja a projekt befejezése előtt a konzorciumi szerződést felmondja, attól eláll vagy a konzorciumban való részvétele bármilyen más módon megszűnik, avagy vele szemben felszámolási eljárás indul vagy végelszámolást kezdeményez, köteles az esemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül a konzorcium vezetője vagy a konzorciumi tagok képviselője számára részletes szakmai és pénzügyi elszámolást készíteni, továbbá a megvalósult eredményeket teljes körűen és tételesen részére ingyenesen átadni, a létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a konzorcium tagjaira ingyenesen átruházni és a támogatás fel nem használt részét visszautalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a konzorcium többi tagja részére nyújtandó további támogatás folyósítását a pályázatkezelő felfüggeszti az értesítést követő 10 munkanapon belül és erről haladéktalanul értesíti a döntéshozót. A döntéshozó 20 munkanapon belül dönt a konzorcium tagjai részére nyújtandó támogatás további folyósításának feltételeiről.

(3) Tagkiválás esetén - a fel nem használt támogatás és a saját forrás biztosítása mellett - a döntéshozó jóváhagyásával új vagy korábbi konzorciumi tag vállalhatja át a kilépett tag feladatait. A konzorciumvezető tag kilépése esetén a projekt akkor támogatható tovább, ha annak eredményes befejezésének feltételei kialakíthatók.

(4) Ha a tag kiválása a projekt teljesítését ellehetetleníti, a pályázatkezelő a támogatási szerződéstől elállhat vagy felmondhatja azt.

11. A támogatás folyósítása

35. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(2) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével - teljesítésarányosan, utólag történik (utófinanszírozás).

(3) Költségvetési szerv számára a támogatás folyósítása a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül előfinanszírozással, a támogatott számlájára való átutalással vagy előirányzat-átcsoportosítással is történhet, ha a támogatott projekt az átutalástól számított 12 hónapon belül megvalósul.

(4) Ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezett a pályamű benyújtását követően keletkezett költségeket számolhat el.

36. § (1) A támogatási szerződés teljesítése során lehetőség van több részletben történő előlegfizetésre. Az előleg folyósításának szabályait a támogatási szerződés tartalmazza.

(2) Időközi fizetést a pályázatkezelő a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz igazodva teljesíthet. A projektre előlegként kiutalt és az időközi fizetések összege nem haladhatja meg - költségvetési szervek kivételével -a megítélt támogatás 90%-át. Időközi fizetésnek nem előfeltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása és az azzal történő elszámolás.

(3) Előleg igénybevétele és időközi kifizetés esetén a támogatási összeg fennmaradó része csak a szakmai és pénzügyi záróbeszámoló elfogadása után folyósítható.

37. § A támogatás folyósítása konzorcium esetében a konzorciumvezető tag számlájára történő átutalással is történhet, ha a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi és a kedvezményezettek erről a konzorciumi megállapodásban megállapodtak.

38. § (1) A kedvezményezett köteles elkülönítetten nyilvántartani minden, az e rendelet hatálya alá tartozó projekt megvalósításához kapcsolódó bevételt, kiadást és dokumentumot.

(2) A kedvezményezett a támogatásból származó kamatbevételt a támogatási szerződésben megjelölt célra köteles használni.

39. § A támogatási szerződés teljesítéséről a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a projekt megvalósításának főbb szakaszaihoz igazodva időközi-, a projekt teljesítését követően záró szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles benyújtani a pályázatkezelőnek.

40. § (1) A kedvezményezett pénzügyi elszámolása felhasználási nyilatkozat és számlaösszesítő benyújtásával történik.

(2) A kedvezményezett könyvvizsgálói záradékkal ellátott felhasználási nyilatkozattal tanúsítja, hogy az elszámolni kívánt költség az adott projekt kapcsán alkalmazandó tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokkal összhangban, számlákkal vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal alátámasztva, teljesítésigazolás mellett, a köztartozásra és a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások figyelembevétele mellett került felhasználásra.

(3)[6] A döntéshozó eltekinthet az időközi pénzügyi elszámolás keretében benyújtott felhasználási nyilatkozat könyvvizsgálói ellenjegyzésétől, ha a kedvezményezett vállalja, hogy a záró pénzügyi elszámolás keretében az egész projektre kiterjedő könyvvizsgálói ellenjegyzéssel ellátott felhasználási nyilatkozatot nyújt be.

(4)[7] A döntéshozó eltekinthet egyes költségfajták - különösen az általános (rezsi) költség, menedzsment költség - tekintetében a bizonylaton alapuló elszámolástól, ha ezek a költségek és a projekt összköltségének aránya a pályázati kiírásban rögzített.

(5)[8] Ha a döntéshozó díj vagy ösztöndíj jellegű vissza nem térítendő támogatást vagy átalány-elszámoláson alapuló támogatást nyújt, a felhasználási nyilatkozatot és számlaösszesítőt nem kell alkalmazni.

41. § Ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, konzorcium esetében a konzorciumi tagok szakmai beszámolóját és pénzügyi elszámolását a konzorciumvezető összesíti és küldi meg a pályázatkezelőnek.

42. § (1) Ha a kedvezményezett a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás tekintetében jelentési kötelezettségét határidőben nem vagy hiányosan teljesíti, a pályázatkezelő a határidő lejártát követő 20 munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal írásban felszólítja a szakmai beszámolási és a pénzügyi elszámolási kötelezettségnek a felszólítás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül történő hiánytalan teljesítésére.

(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti határidőt neki felróható módon elmulasztja, a kedvezményezett késedelmi kötbér fizetésére köteles. A késedelem kezdő időpontja az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követő nap, utolsó napja a pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló benyújtását megelőző naptári nap. A kötbér alapja a projekt keretében kiutalt, de el nem számolt támogatás összege. A késedelmi kötbér mértéke

a) 1-60 naptári nap közötti késedelem esetén a kötbér alapját képező támogatás 0%-a;

b) 61-180 naptári nap közötti késedelem esetén a kötbér alapját képező támogatás 3%-a;

c) 181-365 naptári nap közötti késedelem esetén a kötbér alapját képező támogatás 10%-a;

d) 365 naptári napot meghaladó késedelem esetén a kötbér alapját képező támogatás 20%-a.

(3) Ha a követelés mértéke nem éri el a tízezer forintot, a követelés érvényesítésétől el kell tekinteni.

(4) A támogatási szerződés teljesítése során a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás elfogadásáról vagy elutasítás esetén a további eljárásról a pályázatkezelő dönt a támogatási szerződésben meghatározott időn, de legfeljebb a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás beérkezésétől számított 45 munkanapon belül. A hiánypótlásra való felszólítástól a hiányosságnak a pályázatkezelőhöz történő beérkezésig terjedő időszak a határidőbe nem számít bele.

(5)[9] A pályázatkezelő a szakmai beszámoló értékeléséhez szakértőt vehet igénybe. A szakértőre a 19. § (2) bekezdését és a 23. § (1)-(3) és (5) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

43. § (1) A pályázatkezelő a hiánytalan szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtását követő 60 naptári napon belül folyósítja a támogatást, illetve előleg és időközi kifizetés esetén a támogatás fennmaradó részét.

(2) Késedelmes folyósítás esetén a kedvezményezett késedelmi kötbérre jogosult. A kötbér mértéke

a) 1-60 naptári nap közötti késedelem esetén a késedelemmel érintett kifizetés 0%-a;

b) 61-180 naptári nap közötti késedelem esetén a késedelemmel érintett kifizetés 3%-a;

c) 181-365 naptári nap közötti késedelem esetén a késedelemmel érintett kifizetés 10%-a;

d) 365 naptári napot meghaladó késedelem esetén a késedelemmel érintett kifizetés 20%-a.

(3) Ha a követelés mértéke nem éri el a tízezer forintot, követelést érvényesíteni nem lehet.

44. § (1) Ha a pályázatkezelő a szakmai beszámolóból megállapítja, hogy az elvégzett tevékenység nem áll összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal,

a) tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy a támogatás kifizetéséhez milyen korrekciókat kell tennie vagy

b) kezdeményezi a támogatási szerződés módosítását, a támogatás felfüggesztését vagy a támogatási szerződéstől történő elállást.

(2) A pályázatkezelő - a támogatási szerződésben rögzített egyéb esetek mellett - köteles a támogatási szerződéstől elállni, ha

a) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a pályamű szakmai vagy pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy hamisított adatot szolgáltatott vagy

b) a projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be.

(3) Konzorcium esetében az elállási kötelezettség konzorciumi tagonként vizsgálandó.

(4) Elállás esetén az igénybe vett támogatás egészét a folyósítástól a visszafizetésig terjedő időszakra a támogatási szerződéstől való elállás időpontjában érvényes, a Ptk. szerinti késedelmi kamatnak megfelelő mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie a kedvezményezettnek.

45. § (1) A pályázatkezelő a támogatási szerződéstől történő elállás nélkül is elrendelheti a támogatás részleges visszafizetését, ha a támogatás egy részét a kedvezményezett jogszabályba vagy a támogatási szerződésbe ütköző módon használta fel.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a visszafizetésre történő felszólítás időpontjában érvényes, a Ptk. szerinti késedelmi kamatnak megfelelő mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie a kedvezményezettnek. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

46. § (1) Ha a kedvezményezett szerződésszerű teljesítésre nem képes, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a pályázatkezelőnek. A pályázatkezelő a finanszírozást felfüggeszti és a bejelentést követően legfeljebb 20 munkanapon belül javaslatot tesz a támogatási szerződés módosítására vagy megszünteti a támogatási szerződést.

(2) A támogatási szerződés megszüntetése esetén 30 munkanapon belül a felek kötelesek egymással elszámolni, a fel nem használt támogatást a kedvezményezett az elszámolást követő 10 munkanapon belül köteles visszafizetni.

47. § (1) A kedvezményezett - vagy a támogatási szerződésben a projekt vezetésére kijelölt személy - meghatározott időre, de legfeljebb öt évre kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha

a) a pályázatkezelő a 44. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással áll el a támogatási szerződéstől,

b) a kedvezményezett a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a költségvetésből nyújtott támogatást,

c) a kedvezményezett felszólítás ellenére nem tesz eleget a beszámolási, jelentéstételi kötelezettségének,

d) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

e) a kedvezményezett a támogatási igénye során valótlan, hamis adatot szolgáltatott,

f) a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a támogatási szerződésben vagy a fizetési felszólításban meghatározott határidőben nem vagy nem teljes mértékben fizette vissza.

(2) A döntéshozó kérelemre felülvizsgálhatja a kizárásról szóló döntését.

48. § (1) A támogatás összege, a támogatási szerződéstől való elállás esetén alkalmazott kamat, valamint a késedelmi kötbér megfizetésére irányuló követelés érvényesítése beszedési megbízás alkalmazásával történik, ha a fizetési felszólítás megküldését követően, az abban foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét.

(2) A 30. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményezettek esetében (a természetes személyek kivételével) a fejezetet irányító szervének, illetve fenntartójának vezetője intézkedik a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszautalásáról vagy visszarendezéséről.

12. Létrehozott vagyonelem

49. § (1) Támogatott projekt keretében létrehozott vagy beszerzett vagyonelem (a továbbiakban: vagyonelem) a záróbeszámoló elfogadásáig elsősorban a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően hasznosítható.

(2) A támogatási céltól eltérő hasznosítást a pályázatkezelőnek be kell jelenteni. Ha a más célú hasznosítás veszélyezteti vagy késlelteti a projekt megvalósítását, a pályázatkezelő megtilthatja azt.

(3) A vagyonelem hasznosításából származó bevételt a projektre kell fordítani. Amennyiben a bevétel meghaladja az összköltség támogatáson felüli részét a döntéshozó a támogatást arányosan csökkenti.

50. § (1) A záróbeszámoló elfogadását követően, a vissza nem térítendő támogatás esetében a vagyonelem - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül és azt fenntartási kötelezettség terheli -a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig vagy a támogatási szerződésben meghatározott más időpontig csak a pályázatkezelő előzetes írásos jóváhagyásával, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek átruházásával és azoknak a szerző fél általi átvállalása esetén idegeníthető el vagy hasznosítható más módon.

(2) Jóváhagyás hiányában vagy a kötelezettségek átvállalásának megtagadása esetén a kedvezményezett köteles a támogatás folyósításának időpontjától számítva a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni.

(3) A pályázatkezelő jóváhagyása esetén, ha a szerző fél a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeket teljes körűen átvállalja, a kedvezményezett mentesül a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeg visszafizetése alól. A támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek részbeni átvállalása esetén a visszatérítés összegét a pályázatkezelő határozza meg a támogatás arányának és az átvállalás mértékének figyelembevételével.

51. § A támogatott projekt keretében létrehozott szellemi alkotásokra, illetve az ilyen szellemi alkotásokhoz fűződő jogosultságokra a 49-50. § nem alkalmazható.

13. A támogatás felhasználásának ellenőrzési rendszere

52. § (1) A kedvezményezett a támogatás felhasználását és annak dokumentumait elkülönítetten köteles nyilvántartani. A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

(2) A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a pályázatkezelő ellenőrzi. A támogatás folyósításához és felhasználásához kapcsolódó ellenőrzés folyamatosan és a projekt befejezését követően, utólagosan történik.

(3) A pályázatkezelő ellenőrzése során a támogatási szerződés teljesítésével kapcsolatban vizsgálatot tarthat, ahhoz kapcsolódóan iratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, a kedvezményezettnek a projekt kivitelezésében érintett bármely alkalmazottjától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(4) A kedvezményezett köteles

a) a pályázatkezelő megkeresésének soron kívül eleget tenni,

b) a pályázatkezelő részére szóban vagy írásban tájékoztatást és magyarázatot adni,

c) az iratokba való betekintést lehetővé tenni,

d) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni és

e) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

53. § (1) A pályázatkezelő a helyszíni ellenőrzésekről minden év február 28-áig éves ellenőrzési tervet készít, amelyet a fejezetet irányító szerv hagy jóvá.

(2) A pályázatkezelő a pályázati ellenőrzés során köteles kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

(3) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a projektekben rejlő kockázatokat.

(4) A támogatás folyósítása alatt a pályázatkezelő gondoskodik a kockázatelemzés alapján történő folyamatba épített helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, amelynek keretében ellenőrzi a projekt támogatási szerződés szerinti előrehaladását és azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb gazdasági eseményről kiállított bizonylat összhangban van-e a szerződéses feltételekkel és az indikátorok teljesítésével.

(5) Az ellenőrzésekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a pályázatkezelő legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig a fejezetet irányító szervet összefoglaló jelentésben tájékoztatja.

14. Projekt monitoring

54. § (1) Közfinanszírozású támogatások eredményes, átlátható felhasználására a pályázatkezelő projekt monitoring rendszert köteles működtetni.

(2) A pályázatkezelő a monitoring rendszer keretében monitoring bizottságot működtet, amely

a) a benyújtott dokumentumok alapján felülvizsgálja a projekt konkrét céljainak elérése irányában történt előrehaladást,

b) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit és

c) javaslatot tehet a pályázatkezelő számára a projekt minden olyan kiigazítására vagy felülvizsgálatára vonatkozóan, amelynek célja a pályázati célkitűzések elérése vagy a projekt irányításának javítása.

(3)[10] A monitoring bizottság tagját és elnökét a döntéshozó kéri fel.

(4)[11] A monitoring bizottság elnökére és tagjára e kormányrendelet szakértőkre vonatkozó 19. § (2) bekezdését és a 23. § (1)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. A monitoring bizottság tagja és elnöke köteles összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni a bizottság által vizsgált minden egyes pályamű vonatkozásában.

(5) A monitoring bizottság javaslatot tehet a projekt eredeti munkatervének érvényben hagyására, a munka-, illetve költségterv módosítására és a projekt támogatásának megszüntetésére.

55. § A kedvezményezett által benyújtandó monitoring jelentés gyakoriságát, időtartamát és formáját a támogatási szerződés tartalmazza.

15. A programértékelés rendszere és tartalmi követelményei

56. § (1) A program értékelésének végrehajtásáért és a programértékelés céljának, módjának, eszközeinek, szempontjainak meghatározásáért, a programértékelés elfogadásáért és nyilvánosságra hozásáért a fejezetet irányító szerv a felelős.

(2) A program koordinálását, valamint a programértékelésének megszervezését nem végezheti ugyanazon szervezeti egység az adott szervezeten belül.

(3) A program értékelését a program kiírójától, a program koordinálásáért és a programértékelés megszervezéséért felelős szervtől és a kedvezményezettől független személy végzi.

(4) A programértékelés megszervezéséért felelős szerv a program kidolgozásával egyidejűleg

a) programértékelési tervet készít az adott ágazat, tudományterület sajátosságainak figyelembevételével,

b) meghatározza a program céljának és a cél elérésének ismérveit és indikátorait, valamint a programértékelés időbeli ütemezését,

c) az a) és b) pontban foglaltakat a program ismertetésével együtt nyilvánosságra hozza.

57. § (1) A programértékelés kivitelezhetősége érdekében az értékelés költségének és munkaigényének arányban kell állnia az értékelendő feladattal.

(2) Az értékelés költségeit a fejezetet irányító szerv biztosítja. Az értékelés költségei a program pénzügyi keretének 1,5%-át nem haladhatják meg.

58. § (1) Utólagos programértékelést kell végezni a program lezárását követő 3 éven - az ismételten meghirdetésre kerülő program esetében, az adott programciklus lezárását követő 2 éven - belül

a) az egyszer meghirdetésre kerülő programok esetében legalább 1 milliárd forintos összeghatár felett;

b) az ismételten meghirdetésre kerülő programok esetében, ha az egyes ciklusok kumulált összeghatára 5 év alatt eléri az 1 milliárd forintot.

(2) A program teljes kifutását követő, ciklusokat összegző végső programértékelést 4 éven belül kell elvégezni.

(3) Újonnan indított programok esetében, amennyiben a programot felügyelő szerv szükségesnek ítéli, előzetes programértékelés is elvégezhető.

V. FEJEZET

A KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

16. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap működtetésének szabályai

59. §[12] (1) A kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) kezelő szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai közül

a) a pályaművek befogadására, a pályaművek értékeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatás és a pályaművek értékelésében való részvételre,

b) a támogatási szerződések minta alapján történő előkészítésére és megkötésének lebonyolítására, a támogatási szerződések módosítására,

c) a támogatás kifizetésének előkészítésére,

d) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követésére, a beszámoló fogadására, formai ellenőrzésére, hiánypótoltatására,

e) a pályázati adatok rögzítésére, az ezzel kapcsolatos adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítására

a 63. §-ban meghatározott szervvel vagy közbeszerzési eljárásban kiválasztott más szervvel köthet szerződést.

(2) Az (1) bekezdés alapján megbízott szerv a miniszter nevében jár el, a szerződésben meghatározott feladatait személyesen látja el.

59/A. §[13]

60. §[14]

61. § (1)[15]

(2) Az 59. § (1) bekezdése szerinti szerződés tartalmazza[16]

a)[17] az 59. § (1) bekezdése alapján megbízott szerv és a miniszter kötelezettségeit,

b) a pályamű- és a szerződéskezelés során alkalmazandó eljárási szabályokat,

c) az ellenőrzés és beszámolás rendszerét,

d) az adatkezelés és adatszolgáltatás rendjét, az adatvédelmi előírásokat,

e) a feladat teljesítésének elfogadását követően a közreműködői díj rendelkezésre bocsátásának módját és

f)[18] az 59. § (1) bekezdése alapján megbízott szerv és a miniszter szerződésszegésének következményeit.

(3)[19] Az 59. § (1) bekezdése alapján megbízott szerv díját arra tekintettel kell meghatározni, hogy az Alapból kizárólag a pályázati programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó feladatok költségei téríthetők meg.

62. § (1)[20] Jogszabályba ütköző vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a miniszter a megállapodást felmondja.

(2)[21] Ha a megbízás megszüntetésre kerül - új szervnek az 59. § (1) bekezdése alapján történő megbízásáig - a 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.

63. §[22] Az 59. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott feladatok ellátására, nem közbeszerzési eljáráson alapuló megbízással kiválasztható szervek a következők:

a) a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv,

b)[23]

63/A. §[24] A miniszter által vezetett minisztériumban az Alap kezelésével összefüggő feladatot ellátó szervezeti egységek vezetőinek az Alap kezelésével összefüggő tevékenységét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos irányítja.

17. Az innovációs járulék átutalására irányuló eljárás szabályai

64. § (1) Az állami adóhatóság a befizetett innovációs járulékot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 5. § (2) bekezdése szerinti esedékességi időponttól számított 5 munkanap alatt naponta, más esetekben hetente egy alkalommal, a hét első munkanapján utalja át az Alap Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(2) Az Atv. 5. § (8) bekezdése szerint visszaigényelhető többletbefizetést - annak visszatérítése érdekében - az Alap számlájáról a (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján kell átutalni az adóhatóság részére.

(3)[25] Az átutalásra vonatkozó eljárás részleteit - beleértve az adóbírságból, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékokból származó bevételeknek az állami adóhatóság és az Alap közti megosztására vonatkozó szabályokat is - a miniszter, a Magyar Államkincstárnál és az állami adóhatóság közötti megállapodás rögzíti.

18. Az Alap gazdálkodási szabályai

65. §[26] A miniszter az Alap tárgyévi felhasználására vonatkozó tervét az érintett miniszterek, államigazgatási szervek vezetői és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bevonásával a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetés tervezésével összhangban készíti el.

66. §[27]

67. §[28]

68. §[29]

69. §[30]

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. június 1-jén lép hatályba.

(2) A 42. § (2)-(3) bekezdése és a 43. § (2)-(3) bekezdése 2010. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

71. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2010. június 1. napjától meghirdetett programok esetében kell alkalmazni. A folyamatban lévő projektek esetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2010. május 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 42. § (2)-(3) bekezdését és a 43. § (2)-(3) bekezdését a 2010. szeptember 1-jén és az ezt követően meghirdetett programok esetében kell alkalmazni.

(3)[31] E rendeletnek az egyes kutatás-fejlesztési és innovációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2013. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 59. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

72. §[32] A közfinanszírozású támogatások nyújtása során az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 90. §-át, 96 § (2) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.

73. §[33]

74. §[34]

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök