1/2010. (I. 8.) KHEM rendelet

a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének b) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben annak hatálya az adott zónára kiterjed, és azt a) Duna menti állam vagy olyan állam hatósága állította ki, amellyel a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott, illetve"

2. § (1) Az R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az úszólétesítmény építési, illetve átépítési tervét - az üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében - a megrendelő vagy az építő köteles - az építés, illetve átépítés megkezdése előtt legalább 45 munkanappal, két példányban - a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. Úszólétesítmény építése, illetve átépítése csak jóváhagyott tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

(2) Úszólétesítmény, valamint úszólétesítmény szerkezetének, gépi berendezésének, propulziós művének és villamos-berendezésének, továbbá azok elemeinek tervezésére a Magyar Mérnöki Kamara területi kamarájának hajóépítési, hajógépészeti és hajóvillamossági szakirányú végzettséggel rendelkező tagja jogosult. Jogosulatlan személy által készített terv esetén a hajózási hatóság a kérelmet elutasítja."

(2) Az R. 4. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az építési napló bejegyzései alapján megállapított hiányosság vagy a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek való meg nem felelés esetén a hajózási hatóság a munkát a hiányosság megszüntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat."

3. § (1) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Átépítés esetén - az üzembe helyezés előtti ellenőrzést követően - a hajózási hatóság a hajó műszaki jellemzőit tartalmazó új közösségi belvízi hajóbizonyítványt állít ki, vagy a meglévő bizonyítványt módosítja. A hajózási hatóság az új bizonyítvány kiadását a korábbi bizonyítványt kiállító tagállam hatóságával is közli."

(2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldről beszerzett úszólétesítmény üzembe helyezésével összefüggő szemléjére alapozottan az úszólétesítmény bizonyítványát a hajózási hatóság a tulajdonos kérelmére adja ki. A bizonyítvány kiállításához szükséges szemle iránti kérelmet az ellenőrzés kért időpontja előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat; a hajózási hatóság hajózásbiztonsági indok alapján a rajzok és számítások benyújtásától részben vagy egészben eltekinthet. Az úszólétesítmény bizonyítványának kiadásával összefüggő ellenőrzésre vonatkozóan egyebekben a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

4. § Az R. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hajózási hatóság - az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően az időszakos vizsgálatra az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározottnál - az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésnek megfelelően - gyakoribb ellenőrzést is végezhet.

(4) A kizárólag a Magyar Köztársaság belvizein üzemelő, a (2) bekezdés b) pontja szerinti úszólétesítményekre - azok építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően - a hajózási hatóság a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottnál-az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésnek megfelelően -ritkábban is végezhet parti ellenőrzést, amely a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyakoriságú egymást követő ellenőrzések közötti időszakot legfeljebb 20%-kal növelheti meg."

5. § Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását, ideértve a típusbizonyítvány kiadását, az úszólétesítmény tulajdonosának a hajózási hatóságtól írásban, a 8. melléklet függeléke szerinti adattartalmú, a hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell kérnie. A kérelmet legalább 10 nappal a szemle kért időpontja előtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell vizsgálati díjbefizetéséről szóló igazolást."

6. § Az R. 8. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

"(1) A hajózási hatóság, a 7. melléklet szerint elismert hajóosztályozó társaság osztályozási bizonyítványát vagy az osztályozási szemle jegyzőkönyvét is figyelembe véve, - az üzemképesség vizsgálatának eredményeként -az 5. melléklet szerinti alábbi hajóokmányokat állítja ki:

a) Közösségi hajóbizonyítvány,

b) Kiegészítő közösségi hajóbizonyítvány,

c) Ideiglenes közösségi hajóbizonyítvány,

d) Úszómunkagép-bizonyítvány,

e) Ideiglenes úszómunkagép-bizonyítvány,

f) Bizonyítvány - belvízen közlekedő - tengeri hajó részére,

g) Kompbizonyítvány,

h) Úszómű-bizonyítvány,

i) Nemzetközi kedvtelési célú kishajó-bizonyítvány.

(2) A bizonyítványok - az ideiglenes bizonyítványok kivételével - a 6. § (1) bekezdésében előírt soron következő üzemképességi szemle időpontjáig hatályosak, és azok az üzemképességi szemle eredményétől függően a legközelebbi üzemképességi szemle időpontjáig meghosszabbíthatók.

(3) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben felsorolt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi szemléjének az időpontját. Az (1) bekezdésben foglalt, típusának megfelelő hajóokmány nélkül az úszólétesítmény nem tartható üzemben. A rajnai szemlebizonyítvánnyal ellátott úszólétesítménynek kiegészítő közösségi hajóbizonyítvánnyal is rendelkeznie kell. A személyszállításra, nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik."

7. § Az R. 11. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Kizárólag a Magyar Köztársaság belvízi útjain üzemelő nem önjáró kompok, munkaterületi úszóműnek nem minősülő úszóművek, személyhajónak nem minősülő, de személyszállításra szolgáló kishajók és a szolgálati, illetőleg gazdasági célú hajózási tevékenység végzésére szolgáló kishajók megfelelőségét elismert hajóosztályozó társaság előírásai szerint, vagy ennek hiányában a Belvízi Hajók Műszaki Felügyeleti Előírásai (BHMFE) alapján kell vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani."

8. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Nem kell üzembe helyezés előtti szemlét végezni annál a típusbizonyítvánnyal rendelkező, a hajózási hatóságnak bemutatott kedvtelési célú kishajónál és motoros vízi sporteszköznél, amelynek megfelelőségét elismert hajóosztályozó társaság vagy egyéb, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban akkreditált megfelelőségellenőrző szervezet tanúsította."

9. § Az R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rendelet hatálybalépésekor már üzemben levő úszólétesítményekre az üzemképességi követelményeket a 2. melléklet 24. és a 24a. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

10. § Az R. 14. §-ának helyébe következő rendelkezés lép:

"A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes közösségi gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza."

11. § Az R. 15. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"g) a Bizottság 2008/126/EK irányelve (2008. december 19.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

h) a Bizottság 2009/46/EK irányelve (2009. április 24.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról."

12. § Az R. 1. mellékletének 3. fejezetében az Olasz Köztársaságra vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

"OLASZ KÖZTÁRSASÁG

A hajózható olasz víziutak"

13. § (1) Az R. 2. mellékletének módosításait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az R. 2. melléklete ezen rendelet 2. mellékletében foglalt új 2. függelékkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 2-3. függelék jelölése 3-4. függelékre változik.

(3) Az R. 2. melléklete ezen rendelet 3. mellékletében foglalt 5. függelékkel egészül ki.

14. § Az R. 5. mellékletének módosításait ezen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 3. §-a, 4. §-ának (6) bekezdése és 11. §-ának (3) bekezdése.

(3) A tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 12/2002. (II. 7.) KöViM rendelet 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről."

16. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2008/126/EK irányelve (2008. december 19.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról,

b) a Bizottság 2009/46/EK irányelve (2009. április 24.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet az 1/2010. (I. 8.) KHEM rendelethez

Az R. 2. mellékletének módosításai:

(1) a) Az 1.01.cikk 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. Gyülekezőhelyek: a hajó különlegesen védett területei, ahol az utasok veszély esetén gyülekeznek;"

b) Az 1.01. cikk 76. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. Merülés (T): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;"

c) Az 1.01. cikk a következő 76a. ponttal egészül ki:

"76a. Teljes merülés (TOA): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevételével) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;"

d) Az 1.01. cikk a következő 97a. és 97b. ponttal egészül ki:

"97a. Navigációs fények: a navigációs lámpák fénye, amely a úszólétesítmény azonosítására szolgál; 97b. Jelzőfények: a vizuális vagy hangjelzések kíséretében megjelenő fények;"

(2) Az 1.03. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nem magyar lobogó alatt a Magyar Köztársaság területén közlekedő úszólétesítménynek rendelkeznie kell közösségi, dunai vagy rajnai hajóbizonyítvánnyal, illetve a lobogó szerinti hajózási hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság által elismert hatályos hajóokmánnyal (az elismerésre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni az olyan lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, amelyek nemzetközi szerződés alapján a nemzeti elbánás szabályai alá tartoznak)."

(3) Az 1.07. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.07. cikk

Utasítások a szemlebizottság részére

A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes közösségi gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza."

(4) A 2.02. cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az úszólétesítmény tulajdonosának, aki az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását kívánja kérelmezni, a választása szerinti - hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező -szemlebizottságot kijelölő hatósághoz a 8. melléklet függeléke szerinti adattartalmú kérelmet kell benyújtani. A kijelölt szemlebizottság határozza meg azokat a dokumentumokat, amelyeket részére be kell terjeszteni."

(5) A 2.03. cikk 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A tulajdonosnak az úszólétesítményt üresen, tisztán és felszerelve kell szemlére - beleértve a köbözést is -kiállítania. A szemle során meg kell adnia a szükséges segítséget, például egy megfelelő csónakot és személyzetet kell rendelkezésre bocsátania, továbbá szabaddá kell tennie a hajótest vagy a berendezések olyan részeit, amelyek közvetlenül nem hozzáférhetők vagy nem láthatók.

2. A szemlebizottságnak az úszólétesítmény első szemléje során azt a parton kell megszemlélnie. A parti szemle elhagyható, amennyiben osztályozási bizonyítvány vagy egy elismert hajóosztályozó társaság bizonylata, amely szerint az építés ennek a társaságnak az előírásai szerint történt, bemutatásra kerül, illetve ha egy olyan bizonyítványt mutatnak be, amely igazolja, hogy a parton végzett szemlét egy másik hatóság már elvégezte más célból. Időszakos vagy rendkívüli vizsgálatnál a szemlebizottság parti szemlét rendelhet el. A szemlebizottságnak a géphajók és a kötelékben való továbbításra szolgáló úszólétesítmények első vizsgálatánál, továbbá a hajtó berendezés vagy a kormányberendezés jelentős változtatásánál próbauta(ka)t kell végeztetnie."

(6) A 2.05. cikk 2. pontjának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az ideiglenes közösségi hajóbizonyítvány az 5. mellékletben foglalt minta szerint kerül kiállításra, amennyiben az úszólétesítmény menetképessége megfelelően biztosítottnak fogadható el. Ez a bizonyítvány tartalmazza a szemlebizottság által szükségesnek tartott feltételeket és hatályos"

(7) A 2.06. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.06. cikk

A közösségi hajóbizonyítvány időbeli hatálya

1. Új úszólétesítményre kiállított bizonyítvány

(a) kompnál két évig,

(b) személyhajónál, valamint a kereskedelmi szolgáltató úszóműnél öt évig,

(c) minden egyéb úszólétesítménynél tíz évig hatályos.

2. Meglévő úszólétesítmény bizonyítványának időbeli hatályát a szemle eredményétől függően a hajózási hatóság állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg az 1. pontban megállapított időtartamot."

(8) A 2.07. cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője a hatóság tudomására hoz minden, a hajó nevében vagy tulajdonjogában bekövetkezett változást, újabb köbözési eredményt, a bejegyzésben vagy honi kikötőben történt változást, és a közösségi bizonyítványt az említett hatósághoz elküldi módosításra."

(9) A 2.08. cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A szemlebizottság, amelyik a rendkívüli szemlét végezte, ennek a szemlének az eredménye szerint határozza meg a közösségi hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Ez azonban nem lépheti túl a meglevő közösségi hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi a közösségi hajóbizonyítványba, és tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította."

(10) A 2.09. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A közösségi hajóbizonyítvány hatályának lejárta előtt az úszólétesítményt szemlének kell alávetni.

2. Kivételesen a tulajdonos megalapozott kérelme alapján a szemlebizottság szemle nélkül meghosszabbíthatja a közösségi hajóbizonyítvány időbeli hatályát legfeljebb hat hónappal. A meghosszabbításról kiállított dokumentumot az úszólétesítményen kell tartani.

3. A szemlebizottság, amelyik az időszakos szemlét végrehajtotta, e szemle eredményétől függően határozza meg a közösségi hajóbizonyítvány új időbeli hatályát a 2.06. cikk rendelkezéseit nem érintve.

4. Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi a közösségi hajóbizonyítványba, és ezt tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította.

5. Amennyiben a közösségi hajóbizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbítása helyett a közösségi hajóbizonyítványt egy újjal pótolják, akkor a régi bizonyítványt vissza kell adni annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította. A közösségi hajóbizonyítványt a szemlebizottságot megbízó hajózási hatóság - jogszabályban előírt ideig - megőrzi."

(11) A 2.15. cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A 2.11. cikk 2. pontjának sérelme nélkül az úszólétesítmény tulajdonosa viseli a szemlével és a közösségi hajóbizonyítvány kiadásával kapcsolatos költségeket a hajózási hatósági eljárási díjakról rendelkező külön jogszabály szerint. Nem tehető megkülönböztetés a lajstromozó országra, a tulajdonos állampolgárságára vagy a lakóhelyére való tekintettel."

(12) A 2.18. cikk 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Az Európai Bizottságot az európai hajóazonosító szám kiadásáért felelős hatóság kijelöléséről a közlekedésért felelős miniszter értesíti."

(13) a) A 7.04. cikk 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A kijelzőn tájékoztatást kell adni a hajóra gyakorolt tolóerő irányáról, valamint a hajócsavar vagy a főmotor fordulatszámáról." b) A 7.04. cikk 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. Kormánypropeller, vízsugár-hajtás, cikloidál propeller és orrsugár kormány üzemeltetéséhez egyenértékű kezelő, kijelző és ellenőrző berendezések engedhetők meg. Az 1-8. pontban előírt követelmények értelemszerűen vonatkoznak a fent említett aktív kormányberendezésekkel és hajtó rendszerekkel kapcsolatban kiválasztott külön jellemzőkre és intézkedésekre. A 2. pont mintájára minden berendezésnek szabályozhatónak kell lennie egy karral, amely ív alakban mozgatható egy függőleges sík mentén, amely sík hozzávetőlegesen párhuzamos a berendezés tolóerejének irányával. A kar helyzete alapján a hajóra ható tolóerő irányának egyértelműnek kell lennie.

Ha a kormánypropeller vagy a cikloid propeller rendszert nem fogantyúkkal működtetik, a szemlebizottság engedélyezheti a 2. ponttól való eltérést. Ezeket a kivételeket a közösségi bizonyítvány 52. rovatába be kell jegyezni."

(14) Az R. 2. melléklete a 8. FEJEZET után a következő 8a. FEJEZET-tel egészül ki:

"8a. FEJEZET

DÍZELMOTOROK GÁZ- ÉS SZILÁRD HALMAZÁLLAPOTÚ SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSA

8a.01.cikk

Fogalommeghatározások

Ebben a fejezetben:

1. motor: a kompressziós gyújtás elve alapján működő motor (dízelmotor);

1a. főmotor: a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i európai parlamenti és a tanácsi irányelv (a továbbiakban: 97/68/EK irányelv) 2. cikkének meghatározása szerint belvízi hajó meghajtására szolgáló motor;

1b. segédmotor: a hajó meghajtásától eltérő célú alkalmazáshoz használt motor;

1c. cseremotor: használt vagy felújított motor, amely az üzemeltetésben lévő motor helyettesítésére szolgál, és amelynek konstrukciója (soros motor, V-motor) megegyezik a helyettesítendő motor konstrukciójával, hengereinek száma azonos, leadott teljesítménye és fordulatszáma legfeljebb 10%-kal tér el a helyettesítendő motor teljesítményétől és fordulatszámától;

2. típusjóváhagyás: a módosított 97/68/EK irányelv 2. cikkének második francia bekezdése szerinti olyan eljárás, amelynek során egy tagállam tanúsítja, hogy egy motortípus vagy egy motorcsalád a motor(ok) által kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék tekintetében teljesíti az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó műszaki követelményeket;

3. beépítési vizsgálat: az eljárás, amelynek keretében az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az úszólétesítménybe beépített motor a típusjóváhagyás kiadását követő időszak folyamán végrehajtott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást érintő módosítás vagy szabályozás mellett az ebben a fejezetben meghatározott műszaki követelményeiknek megfelel;

4. közbenső vizsgálat: az eljárás, amelynek keretében az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az úszólétesítménybe beépített motor az beépítési vizsgálat végrehajtását követő időszak folyamán végrehajtott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást érintő módosítás vagy szabályozás mellett az ebben a fejezetben meghatározott műszaki követelményeiknek megfelel;

5. egyedi vizsgálat: az eljárás, amelynek keretében az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az úszólétesítménybe beépített motor a vizsgálatok közötti időszakban végrehajtott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást érintő módosítás vagy szabályozás mellett az ebben a fejezetben meghatározott műszaki követelményeiknek megfelel;

6. (Üres);

7. motorcsalád: a módosított 97/68/EK irányelv 2. cikke negyedik francia bekezdésének meghatározása szerint a gyártó által csoportosított motorok, amelyek kialakításuk következtében várhatóan hasonló gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási tulajdonságokkal bírnak, és amelyek teljesítik a 8a.03. cikkben szereplő szabályok követelményeit;

8. (Üres);

9. (Üres);

10. (Üres);

11. gyártó: a módosított 97/68/EK irányelv 2. cikkében szereplő meghatározás szerint az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben minden szempontból felelős a típus-jóváhagyási eljárásért és a gyártás-megfelelőség biztosításáért. Nem szükségszerű, hogy a személy vagy szervezet közvetlenül részt vegyen a motor gyártásának minden szakaszában;

12. (Üres);

13. (Üres);

14. (Üres);

15. (Üres);

16. motorparaméter-jegyzőkönyv: e melléklet V. függelékében meghatározott dokumentum, amely megfelelő módon tartalmazza az összes olyan paramétert, ezeknek változtatásait, valamint az összes olyan alkatrészt és motorbeállítást, amely befolyásolja a motor gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátását;

17. a motor gyártójának utasításai a kipufogógázzal kapcsolatos alkatrészek és motorparaméterek megfigyeléséről: az a dokumentum, amelyet a beépítési vizsgálat, a közbenső és az egyedi vizsgálatok végrehajtásának céljából készítettek el.

8a.02. cikk

Általános rendelkezések

1. A 97/68/EK irányelv követelményeinek sérelme nélkül e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan motorra, amelynek névleges leadott teljesítménye több mint 19 kW, és amely belvízi hajókba vagy a fedélzetükön található gépekbe van beépítve.

2. A motoroknak ki kell elégíteni a 97/68/EK irányelvben foglalt követelményeket.

3. A vonatkozó alkalmazási terület kipufogógáz-kibocsátási határértékeinek való megfelelést a 8a.03. cikk alapján kiadott típusjóváhagyásban kell megállapítani.

4. Beépítési vizsgálatok

a) A motornak a hajóra történő beszerelése után, de még a használatbavétel előtt beépítési vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat alapján - amely az úszólétesítmény kezdeti ellenőrzésének, vagy a beszerelt érintett motoron végzett egyedi ellenőrzés része - a motort bejegyzik az első alkalommal kibocsátandó közösségi bizonyítványba, vagy módosítják a meglévő közösségi bizonyítványt.

b) A szemlebizottság eltekinthet az a) alpontban meghatározott beépítési vizsgálattól, ha egy 130 kW-nál kisebb névleges teljesítményű motort az azonos típusjóváhagyás hatálya alá tartozó motorra cserélnek ki.

Előfeltételként a hajó tulajdonosa vagy felhatalmazott képviselője értesíti a szemlebizottságot a motorcseréről és benyújtja a típus-jóváhagyási dokumentum egy példányát, valamint az újonnan beszerelt motor azonosítószámával kapcsolatos részletes adatokat. A szemlebizottság végrehajtja a közösségi bizonyítvány megfelelő módosításait (vö. 52. rovat).

5. A motor közbenső vizsgálatait a 2.09. cikkben szereplő időszakos vizsgálatok keretében kell végrehajtani.

6. A motor jelentős módosításait követően, ha az ilyen jellegű módosítások hatást gyakorolhatnak a motor gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátására, minden esetben egyedi vizsgálatot kell végezni.

6a. A 8a.02. cikk 4-6. pontjában leírt vizsgálatok eredményeit fel kell jegyezni a motorparaméter-jegyzőkönyvben.

7. A szemlebizottság a közösségi bizonyítvány 52. rovatában feltünteti a hajóra felszerelt és az e fejezet követelményeinek hatálya alá tartozó összes motor típusjóváhagyásának számát és motorszámát. A 97/68/EK irányelv 9. cikk 4. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozó motorok esetében elegendő feltüntetni az azonosítószámot.

8. Az e fejezetben szereplő feladatok ellátásának céljából az illetékes hatóság műszaki szolgálatot alkalmazhat.

8a.03. cikk

Elismert típusjóváhagyások

1. A következő típusjóváhagyásokat el kell ismerni, amennyiben a motor alkalmazására kiterjed a megfelelő típusjóváhagyás:

a) a 97/68/EK irányelvszerinti típusjóváhagyás;

b) típusjóváhagyás, amelyet a 97/68/EK irányelv szerint egyenértékűnek ismernek el.

2. A típusjóváhagyással rendelkező motor esetében a következő dokumentumokat vagy azok másolatait a hajón kell tartani:

a) a típusjóváhagyásról szóló dokumentum;

b) a motor gyártójának utasításai a kipufogógázzal kapcsolatos alkatrészek és motorparaméterek megfigyeléséről;

c) a motorparaméter-jegyzőkönyv.

8a.04. cikk

Beépítési vizsgálat, közbenső vizsgálat és egyedi vizsgálat

1. A 8a.02. cikk 4. pontja értelmében végrehajtott beépítési vizsgálat időpontjában, a 8a.02. cikk 5. pontja értelmében végrehajtott közbenső vizsgálatok esetén, valamint a 8a.02. cikk 6. pontja értelmében végrehajtott egyedi vizsgálatok esetén az illetékes hatóság megvizsgálja a motor aktuális állapotát az alkatrészek, a beállítások, valamint a 8a.01. cikk 17. pontja szerinti utasításokban meghatározott paraméterek szempontjából.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a motor nem felel meg a jóváhagyott motortípusnak vagy a jóváhagyott motorcsaládnak, akkor:

a) előírhatja

aa) a motor megfelelőségének helyreállítását;

ab) a típus-jóváhagyási dokumentum megfelelő módosítását, vagy

b) elrendelheti a tényleges károsanyag-kibocsátás mérés útján történő ellenőrzését.

Amennyiben nem állítják helyre a motor megfelelőségét, nem hajtják végre a típus-jóváhagyási dokumentumon a megfelelő módosításokat, vagy amennyiben a mérések azt mutatják, hogy a motor nem teljesíti a károsanyag-kibocsátási határértékeket, az illetékes hatóság megtagadja a közösségi bizonyítvány kibocsátását, vagy visszavonja a korábban kibocsátott közösségi bizonyítványt.

2. Kipufogógáz-utókezelő rendszerrel felszerelt motorok esetében az beépítési, közbenső és egyedi vizsgálatok alkalmával ellenőrzéseket kell végrehajtani annak megállapítása érdekében, hogy ezek a rendszerek megfelelően működnek-e.

3. Az 1. pontban szereplő vizsgálatokat a motor gyártója által a kipufogógáz összetételére hatást gyakorló motor-alkotóelemek és motorjellemzők ellenőrzésének végrehajtásáról készített utasítás alapján kell elvégezni. Az utasításokban, amelyeket a gyártónak kell összeállítania és az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia, meg kell határoznia kipufogógázzal kapcsolatosalkatrészeket, valamint azokat a beállításokat és paramétereket, amelyek alapján a kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek való megfelelés feltételezhető. Az utasítások legalább a következő részleteket tartalmazzák:

a) a motortípus és adott esetben a motorcsalád, a névleges teljesítmény és a névleges fordulatszám feltüntetésével;

b) a kipufogógázok kibocsátásával kapcsolatos alkatrészek és motorparaméterek felsorolása;

c) a kipufogógázok kibocsátásával kapcsolatos engedélyezett alkatrészek azonosításához szükséges egyértelmű jellemzők (pl. az alkatrészeken feltüntetett alkatrészszámok);

d) a kipufogógázok kibocsátásával kapcsolatos motorparaméterek, például a befecskendezési idők beállítási tartományai, a hűtővíz engedélyezett hőmérséklete, a kipufogógáz maximális ellennyomása stb. Kipufogógáz-utókezelő rendszerrel felszerelt motorok esetében az utasításoknak a kipufogógáz-utókezelő berendezések hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló eljárásokat is tartalmazniuk kell.

4. A motorok úszólétesítménybe történő beépítésének meg kell felelnie a típusjóváhagyás alkalmazási körében meghatározott korlátozásoknak. Ezenkívül a szívóoldali vákuum és a kipufogógáz ellennyomása nem haladhatja meg a jóváhagyott motorhoz feltüntetett értékeket.

5. Ha a hajóba beépített motorok egy motorcsaládhoz tartoznak, nem hajthatók végre olyan utólagos beállítások vagy módosítások, amelyek hátrányosan érinthetik a motorok kipufogógáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátását, vagy amelyek a javasolt beállítási tartományon kívülre esnek.

6. Ha a típusjóváhagyás kibocsátása után utólagos beállításokat vagy módosításokat kell végrehajtani a motoron, ezeket pontosan be kell vezetni a motorparaméter-jegyzőkönyvbe.

7. Ha az beépítési és közbenső vizsgálatok azt mutatják, hogy a hajóba beépített motorok a paramétereik, alkatrészeik és szabályozható jellemzőik szempontjából teljesítik a 8a.01. cikk 17. pontja szerinti utasításokban meghatározott műszaki előírásokat, akkor feltételezhető, hogy a motorok kipufogógáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása is megfelel az alapvető határértékeknek.

8. Ha a motor megkapta a típusjóváhagyást, az illetékes hatóság saját belátása szerint csökkentheti az ezen rendelkezések alapján végrehajtandó beépítési és közbenső vizsgálatokat. Végre kell azonban hajtani a teljes vizsgálatot legalább egy henger vagy motorcsaládonként egy motor tekintetében, és a vizsgálatok csak akkor csökkenthetők, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az összes többi henger vagy motor a vizsgálat alá vont hengerhez vagy motorhoz hasonlóan viselkedik.

8a.05.cikk

Vizsgáló és tanúsító szervezet

1. A vizsgáló és tanúsító szervezetnek meg kell felelnie a vizsgáló és kalibrációs laboratóriumok illetékességének általános követelményeire vonatkozó európai szabványnak (EN ISO/IEC 17025:2000), a következő feltételek kellő figyelembevételével:

a) A motorok gyártói nem ismerhetők el vizsgáló és tanúsító szervezetként;

b) E fejezet alkalmazásában a műszaki szolgálat az illetékes hatóság engedélyével használhat a saját vizsgáló laboratóriumán kívüli berendezéseket;

c) Az illetékes hatóság felszólítására a vizsgáló és tanúsító szervezetnek igazolnia kell, hogy az Európai Unión belül végezheti az e bekezdésben meghatározott típusú tevékenységeket;

d) Harmadik országban bejegyzett tanúsító szervezetet a hajózási hatóság abban az esetben tekintheti elismert vizsgáló és tanúsító szervezetnek, amennyiben az Európai Unió és az érintett harmadik ország között vizsgáló és tanúsító szervezet elismerését érintően két- vagy többoldalú megállapodás került megkötésre.

2. A közlekedésért felelős miniszter közli a Bizottsággal azon vizsgáló és tanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyek a hazai illetékes hatósággal együtt e fejezet alkalmazásáért felelősek."

(15) A 10.03a. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

"A személyzeti lakóterek, kormányállások és utasterek védelmét szolgáló tartósan rögzített tűzvédelmi rendszerek"

(16) A 10.03b. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

"A motorterek, kazánterek és szivattyúterek védelmét szolgáló tartósan rögzített tűzvédelmi rendszerek"

(17) A 15.06. cikk 5. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az összekötő folyosóknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:]

"a) Előírt teljes szélességük legalább 0,80 méter legyen. Ha 80-nál több utas által használt helyiségekbe vezetnek, meg kell felelniük a 3. pont d) és e) alpontjában említett, az összekötő folyosókhoz vezető kijáratok szélességére vonatkozó rendelkezéseknek."

(18) a) A 15.06. cikk 8. pontjának e)-j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hajón tartózkodó összes személy számára legyenek gyülekezőhelyek, amelyek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:]

"e) Ha a gyülekezőhelyként kijelölt helyiségekben rögzített ülések vagy padok találhatók, a megfelelő utaslétszámot nem kell figyelembe venni az a) alpont szerinti teljes gyülekezési terület kiszámításához. Az a létszám azonban, amelyre egy adott helyiségben ülőhelyeket vagy padokat helyeznek el, nem haladhatja meg a személyeknek azon számát, amelyre az említett helyiségben gyülekezőhely áll rendelkezésre.

f) Az életmentő felszereléseknek az evakuálási területekről könnyen elérhetőnek kell lenniük.

g) Az utasoknak ezen evakuálási területekről történő biztonságos evakuálását a hajó mindkét oldalán lehetővé kell tenni.

h) A gyülekezési helyeknek a biztonsági vonal felett kell elhelyezkedniük.

i) A gyülekezési helyeket és az evakuálási területeket a biztonságtechnikai tervrajzon meg kell jelölni, a hajó fedélzetén pedig jelzőtáblával kell jelezni.

j) A d) és e) alpont rendelkezései vonatkoznak azokra a szabad fedélzetekre is, amelyeken gyülekezőhelyeket jelöltek ki."

b) A 15.06. cikk 8. pontjának l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hajón tartózkodó összes személy számára legyenek gyülekezőhelyek, amelyek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:]

"l) Minden olyan esetben azonban, amikor az e), j) és k) alpont szerinti csökkentést alkalmaznak, az a) alpont szerinti teljes területnek legalább a legnagyobb megengedett utaslétszám 50%-ára elegendőnek kell lennie."

(19) A 15.08. cikk 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Egy tartósan rögzített csőhálózattal rendelkező fenékvízszívó-rendszernek rendelkezésre kell állnia."

(20) a) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a 7.02. cikk 5. pontjára vonatkozó szövegében az "5. pont" szövegrész helyére a "6. pont" szöveg lép.

b) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a 7.04. cikk 2. pontjára vonatkozó szöveg után kiegészül a következő szöveggel:

c) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat 8.02. cikk 4. pontjára vonatkozó szövege helyébe a következő szöveg lép:

d) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a 8.02. cikk 4. pontjára vonatkozó szöveg után kiegészül a következő szöveggel:

e) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat 8.05. cikk 9. pontjára vonatkozó szövegében a "9. pont első mondat" szövegrész helyébe a "9. pont második mondat" szöveg lép.

f) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a 8.05. cikk 13. pontjára vonatkozó szöveg után kiegészül a következő szöveggel:

g) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a "8. FEJEZET"-re vonatkozó táblázatrésze után a következő "8a. FEJEZET"-tel egészül ki:

h) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat 9.15. cikk 9. pontjára vonatkozó rendelkezés a 9.15. cikk 10. pontjára vonatkozóan alkalmazandó.

i) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat a "15. FEJEZET" cím után a következő új szöveggel egészül ki:

j) A 24.02. cikk 2. pontjában szereplő táblázat 15.01. cikk 1. pontjának d) alpontjára vonatkozó szövege helyébe a következő szöveg lép:

(21) a) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat a 7.02. cikk 2. pontjára vonatkozó szöveg után a következő szöveggel egészül ki:

b) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat 8.02. cikk 4. pontjára vonatkozó szöveg helyébe a következő szöveg lép:

c) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat a 8.02. cikk a 4. pontja után a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:

d) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat 8. FEJEZET-re vonatkozó táblázatrészében a "8.05. cikk 9. pont első mondat" szövegrész helyébe a "8.05. cikk 9. pont második mondat" szöveg lép.

e) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat 8.05. cikke 13. pontját követően a következő 8.06. és 8.07. cikkel egészül ki:

f) A 24.06. cikk 5. pontjában szereplő táblázat a "8. FEJEZET"-re vonatkozó táblázatrésze után a következő "8a. FEJEZET"-tel egészül ki:

g) A 24.06. cikk 2. pontjában szereplő táblázatban a 15.01. cikk 1. pontjának c) alpontjára vonatkozó szöveg helyébe a következő szöveg lép:

(22) A 24. FEJEZET a 24.06. cikk után a következő új 24.07. és 24.08. cikkel egészül ki:

"24.07. cikk

24.08. cikk

Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez

A rajnai hajók szemleszabályzata szerint 2007. március 31. után kiadott, érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkező úszólétesítmény esetében, a közösségi bizonyítvány kiadásakor, az egységes európai hajóazonosító számot kell használni."

(14) Az R. 2. melléklete a 24. FEJEZET után a következő 24a. FEJEZET-tel egészül ki:

"24a. FEJEZET

R ZÓNÁJÚ VÍZI UTAKON NEM KÖZLEKEDŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

24a.01. cikk

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása már üzemelő úszólétesítményekre és a korábbi közösségi bizonyítványok érvényessége

1. A következő rendelkezések az alábbi úszólétesítményekre vonatkoznak:

a) azon úszólétesítmények, amelyek közösségi bizonyítványát 2008. december 30. napja előtt adták ki először, és

b) azon úszólétesítmények, amelyek részére egy más, az R zónára nem jogosító bizonyítvány került kiállításra 2008. december 30. napja előtt,

melyek az R zónájú vízi utakon nem közlekednek.

2. Igazolni kell, hogy ezek az úszólétesítmények megfelelnek a 82/714/EGK irányelv II. mellékletének 1-12. fejezetében foglalt rendelkezéseknek a hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiadásának napján.

3. A 2008. december 30. előtt kiadott közösségi bizonyítványok vagy más bizonyítványok továbbra is érvényesek a bizonyítványon feltüntetett lejárati időpontig. A 2.09. cikk 2. pontját továbbra is alkalmazni kell.

24a.02. cikk

Már üzemelő úszólétesítményekre vonatkozó mentességek

1. A 24a.03. és a 24a.04. cikk sérelme nélkül, az ebben rendeletben meghatározott követelményeket nem teljes mértékben kielégítő úszólétesítményeket úgy kell átalakítani, hogy a közösségi hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiállításakor megfeleljenek az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti rendelkezéseknek.

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások:

- "Ú.CS.Á.": A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve ha az érintett alkatrészeket kicserélik vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének ("R") az átmeneti rendelkezések értelmében.

- "A közösségi bizonyítvány kiadása vagy megújítása": azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

15. FEJEZET

A SZEMÉLYHAJÓK

A személyhajók esetében az e rendelet 8. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

15a. FEJEZET

A vitorlás személyhajók esetében az e rendelet 8. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

16. FEJEZET

17. FEJEZET

Úszó munkagépre vonatkozóan az irányelv 8. cikkében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

21. FEJEZET

A kedvtelési célú hajók esetében a rendelet 12. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

22b. FEJEZET

24a.03.cikk

Azon úszólétesítményekre vonatkozó mentességek, amelyek gerincének lefektetésére 1985. január 1-je előtt került sor:

1. A 24a.02. cikk rendelkezésein túlmenően, azon úszólétesítményeket, amelyek hajógerincét 1985. január 1. előtt fektették le, szintén mentesíteni kell az alábbi rendelkezések alól, a táblázat 3. oszlopában leírt feltételek mellett, feltéve hogy a hajó és személyzete biztonságát más megfelelő módon biztosítják:

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások:

- "Ú.CS.Á.": A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve, ha az érintett alkatrészeket kicserélik, vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre, és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének ("R") az átmeneti rendelkezések értelmében.

- "A közösségi bizonyítvány kiadása vagy megújítása": azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

3. FEJEZET

4. FEJEZET

6. FEJEZET

7. FEJEZET

8. FEJEZET

9. FEJEZET

10. FEJEZET

11. FEJEZET

12. FEJEZET

24a.04. cikk

Egyéb eltérések

Amennyiben az e fejezetben meghatározott követelmények alkalmazása - az átmeneti rendelkezések lejáratát követően - a gyakorlatban nehézkes, vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a szemlebizottság - a rendeletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - eltérést engedélyezhet ezektől a rendelkezésektől. Az engedélyezett eltéréseket be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

24a.05.cikk

Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez

A 24.08. cikket értelemszerűen kell alkalmazni."

2. melléklet az 1/2010. (I. 8.) KHEM rendelethez

Az R 2. melléklete a következő új 2. függelékkel egészül ki:

"4. függelék

Utasítások

(A szemlebizottságok eljárásának egységes gyakorlatához a 2008/126/EK irányelvben meghatározott utasítások)

1. utasítás: A kitérési és fordulási tulajdonságokra vonatkozó követelmények

2. utasítás: Az előírt legnagyobb előremeneti sebességre, a megállási és hátrameneti tulajdonságokra vonatkozó követelmények

3. utasítás: Kötelék továbbítására alkalmas és a kötelékbe sorolva továbbítható hajók csatoló-berendezéseire és csatoló-eszközeire vonatkozó követelmények

4. utasítás: Üres

5. utasítás: Zajmérések

6. utasítás: Üres

7. utasítás: Csökkentett tömegű különleges horgonyok

8. utasítás: A vízzáró ablakok szilárdsága

9. utasítás: Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésekre vonatkozó követelmények

10. utasítás: Üres

11. utasítás: A közösségi bizonyítvány kiállítása

12. utasítás: Úszómunkagép üzemanyag-tartálya

13. utasítás: Uszályok legkisebb külhéj lemezvastagsága

14. utasítás: Üres

15. utasítás: Kormányozhatóság a hajó saját erejével

16. utasítás: Üres

17. utasítás: Tűzjelző rendszer

18. utasítás: A térfelosztási úszóképesség, hosszanti úszáshelyzet és stabilitás igazolása

19. utasítás: Üres

20. utasítás: Az S1 és S2 szabvány szerint üzemelő hajó felszerelése

21. utasítás: A padlószintű tájékozódási vészvilágításra vonatkozó követelmények

22. utasítás: Csökkent mozgásképességű személyek különleges biztonsági szükségletei

23. utasítás: Típusjóváhagyás hatálya alá tartozó motorválasztás

24. utasítás: Gázszivárgást érzékelő berendezések

25. utasítás: Elektromos kábelek

1. UTASÍTÁS

A kitérési és fordulási tulajdonságokra vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. mellékletének 5.09. és 5.10. cikke az 5.02. cikk 1. pontjával, 5.03. cikk 1. pontjával, az 5.04. cikkel és a 16.06. cikkel összefüggésben)

1. A kitérési tulajdonságok ellenőrzésének általános feltételei és peremfeltételei.

1.1. Az 5.09. cikk szerint a hajóknak és kötelékeknek alkalmasnak kell lenniük a kellő időben történő kitérés végrehajtására, és a megfelelőséget bizonyítani kell az 5.03. cikknek megfelelően a próba során végrehajtott kitérési manőverekkel. Az előírt értékeknek való megfelelést balra és jobbra végzett, kitérési manőverekkel kell bizonyítani, amelyek során a hajónak a kormány elfordítását, majd rögzítését követően az előírt elfordulási sebességet bizonyos időn belül el kell érnie.

A vizsgálatok során a 2. pontban szereplő feltételeket biztosítani szükséges, a gerinc és a mederfenék között legalább a merülés 20%-ának megfelelő, de 0,5 méternél nem kisebb távolság megtartásával.

2. A kitérés vizsgálati eljárása és az adatok feljegyzése (Ábra a jelen utasítás I. mellékletében)

2.1. A kitérési manővereket a következők szerint kell végrehajtani:

A hajó vagy a kötelék V0 = 13 km/h állandó sebességgel halad a vízhez képest a manőver kezdetén (idő = 0 sec, fordulási sebesség r = 0°/perc, kormány-állásszög δ0 = 0°, a főgép állandó értéken tartott fordulatszáma mellett), és a balra vagy jobbra történő kitérést a kormányszerkezet kitérítésével kell előidézni. A kormány állásszögét δ értékre vagy - aktív kormányrendszer esetében - a kormányzást biztosító egységet δa szögbe kell beállítani a manőver megkezdésekor, a 2.3. pontban megadott beállítások szerint. A δ kormány-állásszöget (például 20° jobbra) mindaddig fenn kell tartani, amíg a fordulási sebesség el nem éri a 2.2. pontban említett r1 értéket a hajó, vagy a kötelék méreteinek megfelelően. Az r1 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t1 időt, és a kormány-állásszöget ugyanakkora szögbe kell állítani az ellenkező irányba (például 20° balra) a fordulás leállítása és az ellenkező irányú fordulás megkezdése érdekében, vagyis hogy a fordulási sebességet r2 =0 értékre csökkentsék és újból a 2.2. pontban megadott értékre emeljék. Az r2 = 0 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t2 időt. A 2.2. pontban megadott r3 fordulási sebesség elérésekor a kormány-állásszöget az ellenkező irányba kell fordítani, ugyanakkora 5 szögben, a fordulási mozgás leállítása érdekében. A t3 időt fel kell jegyezni. Az r4 = 0 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t4 időt és a hajónak vagy a köteléknek újból fel kell vennie az eredeti útirányát.

2.2. A következő határértékeket kell teljesíteni az r4 fordulási sebesség elérésével, a hajó vagy a kötelék méretétől és a h vízmélységtől függően:

(*) A szemlét végző nautikai szakértő megállapítása szerint

Az r1,r2,r3 és r4 fordulási sebesség eléréséhez szükséges t1,t2,t3 és t4 időt fel kell jegyezni a jelen utasítás II. mellékletében szereplő mérési jelentésben. A t4 értékek nem haladhatják meg a táblázatban megadott határokat.

2.3. Legalább négy kitérési manővert kell végrehajtani, nevezetesen a következőket:

- egy manőver jobbra, δ = 20° kormány-állásszöggel

- egy manőver balra, δ = 20° kormány-állásszöggel

- egy manőver jobbra, δ = 45° kormány-állásszöggel

- egy manőver balra, δ = 45° kormány-állásszöggel.

Szükség esetén - a mért értékekkel kapcsolatos bizonytalanság vagy nem kielégítő manőverek esetén - a kitérési manővereket meg kell ismételni. Teljesíteni kell a 2.2. pontban megadott fordulási sebességeket és határidőket. Aktív kormányszerkezet vagy különleges típusú kormány esetében δ = 20° és δ = 45° kormányegység-helyzettől, illetve kormány-állásszögtől eltérő érték választható, a szakértő megítélése szerint, a kormányrendszer típusától függően.

2.4. A fordulási sebesség megállapítása érdekében a fedélzeten lennie kell a IX. melléklet szerinti fordulási sebesség-kijelzőnek.

2.5. Az 5.04. cikknek megfelelően a kitérési manőver során a terhelési viszonyoknak a maximális hordképesség 70%-a és 100%-a között kell lennie. Ha a vizsgálatot kisebb terhelés mellett hajtják végre, akkor a folyásirányú és folyásiránnyal szembeni hajózás jóváhagyását erre a terhelési határra kell korlátozni.

A kitérési manőverekre vonatkozó eljárást és az alkalmazott feltételeket az 1. mellékletben szereplő ábra szemlélteti.

3. Fordulási tulajdonság

A 86 méter hosszúságot (L) és 22,90 méter szélességet (B) meg nem haladó hajók és kötelékek fordulási tulajdonságát akkor kell elégségesnek tekinteni az 5.10. cikk alapján, az 5.02. cikk 1. pontjával összefüggésben, ha a folyásiránnyal szemben, a vízhez képest 13 km/h kezdeti sebességgel végrehajtott fordulási manőver során teljesülnek a 2. utasításban meghatározott folyásirányú megállás határértékei. Teljesíteni kell a gerinc és mederfenék közötti távolsággal kapcsolatos, az 1.1. pontban előírt követelményeket.

4. Egyéb követelmények

4.1. Az 1-3. pont előírásai ellenére a következő követelményeket kell teljesíteni:

a) Kézi működtetésű kormányművek esetében a kormány egyetlen fordulatának legalább 3° kormány-állásszögnek kell megfelelnie;

b) Gépi meghajtású kormánymű esetében a kormánylapát maximális merülése esetén elérhetőnek kell lennie a 4°/s átlagos szögsebességnek a kormánylapát teljes fordulási tartománya alatt.

Ezt a követelményt a hajó teljes sebessége mellett is ellenőrizni kell, a kormánylapátot a 35° balra és a 35° jobbra tartományon belül mozgatva. Emellett azt is ellenőrizni kell, hogy a kormánylapát megtartja-e maximális szögét a maximális propulziós teljesítmény mellett. Aktív kormánymű vagy különleges típusú kormány esetében ez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó. 4.2. Ha szükség van az 5.05. cikkben említett bármely kiegészítő berendezésre a megkövetelt manőverezési képességek eléréséhez, akkor teljesíteni kell a 6. fejezet követelményeit és a következő előírt adatokat be kell írni a közösségi bizonyítvány 52. pontja alá:

"A 34. pontban említett [**] hátrameneti kormányok [**]/orrkormány-rendszerek [**]/egyéb berendezések [**]/szükséges(ek) [**] az 5. fejezetben előírt kormányozhatósági követelmények teljesítéséhez.

5. Adatok feljegyzése és jelentések

A méréseket, jelentéseket és az adatok feljegyzését a jelen utasítás II. mellékletében rögzített eljárás szerint kell végrehajtani.

I. melléklet

az 1. utasításhoz

A kitérési manőver diagramja

t0 = A kitérési manőver kezdete

t1 =Az r1 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t2 = Az r2 = 0 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t3 = Az r3 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t4 = Az r4 = 0 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő (a kitérési manőver vége)

δ = Kormány-állásszög [°]

r = Fordulási sebesség [°/perc]

II. melléklet

az 1. utasításhoz

2. UTASÍTÁS

Az előírt legkisebb előremeneti sebességre, a megállási és a hátrameneti próbára vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. mellékletének 5.06., 5.07. és 5.08. cikke, összefüggésben 5.02. cikkének 1. pontjával, 5.03. cikkének 1. pontjával, 5.04. cikkével és 16.06. cikkével)

1. Előírt legkisebb előremeneti sebesség az 5.06. cikk szerint

Hajó vízhez viszonyított sebessége akkor kielégítő az 5.06. cikk 1. pontja szerint, ha legalább a 13 km/h sebességet eléri. A vizsgálatok során - a megállási vizsgálattal megegyező módon - a következő feltételeket kell teljesíteni:

a) a gerinc és mederfenék közötti, a 2.1. pontban meghatározott távolságot;

b) a vizsgálati adatokat meg kell mérni, fel kell jegyezni és ki kell értékelni.

2. Előírt megállási képesség és hátrameneti képesség az 5.07. cikk és az 5.08. cikk szerint

2.1. A hajók és kötelékek az 5.07. cikk 1. pontja értelmében akkor tekintendők alkalmasnak, hogy időben megálljanak a folyásiránnyal szemben, ha ezt a parthoz viszonyított megállási vizsgálat során bizonyítják, folyásiránnyal szemben, a vízhez viszonyított 13 km/h kezdeti sebességgel, a gerinc és a mederfenék között legalább a merülés 20%-ának megfelelő, de 0,5 méternél nem kisebb távolság megtartásával.

a) Folyóvízben, amelynek áramlási sebessége 1,5 m/s, a vízhez viszonyított megállási képességet a parton mért alábbi távolságon belül kell vizsgálni:

550 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L > 110 m és

- szélessége B > 11,45 m, vagy

480 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L < 110 m és

- szélessége B < 11,45 m.

A megállási manőver akkor fejeződik be, ha a hajó a parthoz viszonyítva megáll.

b) Állóvízben (a vízáramlás sebessége 0,2 m/s-nál kisebb), a vízhez viszonyított megállási képességet a parton mért alábbi távolságon kell vizsgálni:

350 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L > 110 m vagy

- szélessége B > 11,45 m,

vagy

305 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L < 110m és

- szélessége B < 11,45 m.

Vizsgálni szükséges azt is, hogy a hajó képes-e elérni állóvízben legalább 6,5 km/h hátrameneti sebességet.

Az a) vagy b) pontban meghatározott vizsgálati adatokat a jelen utasítás I. mellékletében szereplő eljárásnak megfelelően kell mérni, jegyzőkönyvezni és feljegyezni.

A hajónak, illetve a köteléknek a vizsgálat teljes időtartama alatt megfelelő kormányozhatósági képességekkel kell rendelkeznie.

2.2. Az 5.04. cikknek megfelelően a vizsgálat során a hajókat lehetőleg a hordképességük 70-100%-áig kell megterhelni. Ezeket a terhelési viszonyokat a jelen utasítás II. mellékletének előírásai szerint kell kiértékelni. Ha hajó, vagy kötelék terhelése a vizsgálat során nem éri el a 70%-os szintet, a völgymenő irányú hajózás során engedélyezett legnagyobb merülést a tényleges terhelésnek megfelelően kell megállapítani, feltéve, hogy a 2.1. pontban szereplő határértékek teljesülnek.

2.3. Ha a kezdeti sebességnek és a folyóvíz áramlási sebességének aktuális értéke a vizsgálat ideje alatt nem felel meg a 2.1. pontban előírt feltételeknek, akkor a kapott eredményeket a jelen utasítás II. mellékletében leírt eljárás szerint kell kiértékelni.

A 13 km/h előírt legkisebb sebességtől való engedélyezett eltérés nem lehet több +1 km/h-nál, és az áramlási sebességnek áramló vízben 1,3 és 2,2 m/s között kell lennie, ellenkező esetben a vizsgálatokat meg kell ismételni.

2.4. Völgymenő irányban haladó hajó és kötelék esetében engedélyezett legnagyobb merülést, vagy az ahhoz tartozó legnagyobb terhelést, vagy a hajótest legnagyobb merüléséhez tartozó merülési vonal alatti haránt irányú keresztmetszetet a vizsgálatok alapján kell megállapítani, és ezeket az értékeket be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

1. függelék a 2. utasításhoz

A megállási próbák során a mérések végrehajtása, a mérés eredményeinek jegyzőkönyvezése és feljegyzése

1. Megállási manőver

Hajót és köteléket az 5.01 cikkben meghatározott feltétel szerint folyóvízben vagy álló vízben kijelölt víziút-szakaszon próbának kell alávetni annak bizonyítására, hogy a hajó vagy kötelék folyásiránnyal szemben történő haladáskor, horgonyvetés nélkül, kizárólag a hajtó rendszere használatával megállíthatók. A megállási manővert az 1. ábra szerint kell végrehajtani. A próba akkor kezdhető, amikor a hajó a vízhez viszonyított sebessége a lehető legpontosabban a 13 km/h körüli értéken stabilizálódik, s ekkor az egyenletes sebességgel haladó hajó főgépét "előremeneti" irányból "hátramenetbe" kell vezérelni (A pont: az "állj" parancs kiadása). A próba akkor fejeződik be, amikor a hajó a parthoz viszonyítottan álló helyzetbe kerül (E pont: v = 0a parthoz viszonyítva, vagy D pont: = E pont: v = 0 a vízhez viszonyítva és a parthoz viszonyítva, amennyiben a megállási manővert álló vízben hajtják végre).

Ha a megállási próbát folyóvízben hajtják végre, akkor a vízhez viszonyított megállás helyzetét és időpontját is fel kell jegyezni (a hajó az áramlás sebességével mozog; D pont:v = 0a vízhez viszonyítva).

A mért adatokat az 1. táblázatban szereplő ábra szerinti jelentésbe kell foglalni. A megállási manőver végrehajtása előtt a nem változó adatokat be kell írni az űrlap megfelelő rovataiba.

A víz átlagos áramlási sebességét a hajóútban (vSTR) lehetőség szerint a hajó sebességmérő készüléke által mért érték leolvasásával, vagy ennek hiányában vízen lebegő tárgyhoz viszonyított sebesség mérésével kell megállapítani, és ezt az értéket be kell jegyezni a jelentésbe.

Az áramlásmérő készülék elvileg használható a hajó vízhez viszonyított sebességének a megállási manőver során történő megállapítására, így a fenti eljárásban ismertetett módon fel lehet jegyezni sebességváltozást tükröző adatokat.

2. A mért adatok feljegyzése és felvétele a jelentésbe (1. táblázat)

A megállási próbánál a vízhez viszonyított kezdeti sebességet kell elsőként megállapítani. Ez megtehető a parton elhelyezett két jelölőtábla közötti út megtételéhez szükséges idő lemérésével. Folyóvízben végrehajtott próba esetén figyelemmel kell lenni az átlagos áramlási sebességre.

A megállási próba az "állj" paranccsal veszi kezdetét, amelynek a parton elhelyezett jelölőtábla melletti elhaladásakor kell elhangzania. A parton elhelyezett jelölőtábla melletti elhaladást a jelölőtáblának a hajó hosszanti tengelyére merőleges vonalban lévő helyzetében kell megtörténtnek venni, és ennek időpontját kell feljegyezni. Hasonló módon kell megállapítani a parton elhelyezett további jelölőtáblák melletti elhaladást a megállási próba során, és a jelentésben fel kell tüntetni az egyes jelölőtáblák elérésének időpontját.

Ha lehetséges, a mért értékeket 50 méteres intervallumonként kell feljegyezni. Minden egyes esetben meg kell rögzíteni kell azt az időpontot, amikor a hajó eléri a B és a C pontot, valamint - ha lehetséges - a D és az E pontot, és e pontokban meg kell becsülni a hajó, illetőleg a kötelék helyzetét. A motor fordulatszámával kapcsolatos adatokat nem kell feltüntetni a jelentésben, de a legkisebb előremeneti sebesség pontosabb betartása érdekében folyamatosan figyelemmel kell lennünk a motor üzemállapotára is.

3. A megállási manőver leírása

Az 1. ábra szerinti megállási próba az 1. ábra szerinti formájában szemléltethető. Elsőként a vizsgálati jelentésbe beírt mérési eredmények felhasználásával út-idő görbét kell megszerkeszteni, és fel kell tüntetni az A-E pontokat. Ezt követően kerülhet sor a két mérési pont közötti átlagos sebesség meghatározására, valamint a sebesség-idő görbe megszerkesztésére.

Ezt a következőképpen kell megtenni (lásd az 1. ábrát):

A megtett út és az eltelt idő hányadosaként (∆s/∆t) kiszámítható a hajó átlagos sebessége a próba időtartamára.

Például:

A 0. másodperc és a 10. másodperc közötti időintervallumban a hajó megteszi a 0. és az 50. méter közötti távolságot.

∆s/∆t = 50 m/10 s = 5,0 m/s = 18,0 km/h

Ezt az értéket kell beírni átlagos sebességként az 5 s abszcissza-pozíciónál. A második intervallum során - vagyis a 10. másodperctől a 20. másodpercig - a hajó 45 métert tesz meg.

∆s/∆t = 45 m/10 s = 4,5 m/s = 16,2 km/h

A D jelölőtáblánál a hajó vízhez viszonyított sebessége a 0 km/h érték körüli lesz, vagyis az áramlási sebesség körülbelül 5 km/h.

1. ábra:

Megállási próba

Az 1. ábra jelölései:

A "állj" parancs

B főgép/hajócsavaráll

C főgép/hajócsavar hátramenetben

Dv = 0 a vízhez viszonyított sebesség

Ev = 0 a parthoz viszonyított sebesség

v a hajó sebessége

vL v a parthoz viszonyított

s a parthoz viszonyítottan megtett út

t mért idő

1.táblázat

A megállási próbáról készített jelentés

2. függelék a 2. utasításhoz

A megállási manőver eredményeinek értékelése

1. A feljegyzett értékek alapján ellenőrizni kell a jelen utasítás I. melléklete szerinti határértékek teljesülését. Ha a megállási manőver feltételei lényegesen eltérnek a normál körülményektől, vagy ha kételyek merülnek fel a határértékek teljesítése kapcsán, akkor az eredményeket ki kell értékelni. Ebből a célból a következő eljárás alkalmazható a megállási manőverek kiszámítására.

2. Az elméleti megállási távolságokat a 2. utasítás 2.1. pontjában szereplő normál körülmények (Sreference) figyelembevételével kell megállapítani, és a megállási manőver körülményeit (Sactual) össze kell hasonlítani a mért megállási távolsággal (Smeasured). A normál körülmények között (Sstandard) végrehajtott megállási manőver korrigált megállási távolságát a következőképpen kell kiszámítani:

2.1. képlet:

Sstandard = Smeasured*(Sreference/Sagtual) ≤ A 2. utasítás 2.1.a) vagy 2.1.b)

pontja szerinti határérték

Ha a 2. utasítás 2.2. pontjával összhangban a megállási manővert a maximális hordképesség 70-100 %-a közötti terhelés mellett hajtják végre, az Sstandard kiszámítása céljából a vizsgálat alatti terhelésnek megfelelő vízkiszorítás

(Dreference = Dactual) felhasználásával kell meghatározni az Sreference és Sactual értékét.

Ha a 2.1. képlettel meghatározott Sstandard túllépi, illetőleg nem éri el a vonatkozó határértéket, az Sreference értékét a határérték eléréséig (Sstandard = a vonatkozó határérték) kell csökkenteni, illetve növelni a Dreference módosításával. Ennek megfelelően kell meghatározni a folyásirányú hajózás során megengedett maximális vízkiszorítást.

3. A 2. utasítás 2.1.a) és 2.1.b) pontjában megadott határértékek szerint csak a következőkben mért megállási távolságokat kell kiszámítani:

- I. szakasz ("Teljes erővel előre" átállítva "teljes erővel hátra" helyzetbe): SI, és

- II. szakasz (A hátramenet vége, amíg a hajó a vízhez viszonyítva megáll) SII.

(lásd az 1. ábrát). A teljes megállási távolság ekkor:

3.1. képlet:

Stotal=SI + SII

4. A konkrét megállási távolságokat az alábbiak szerint kell kiszámítani:

A MEGÁLLÁSI MANŐVER KISZÁMÍTÁSA

Megállási próba számításai

2. ábra:

A 4.1-4.7. képletben:

A 4.1., 4.2., 4.3., 4.4., 4.5., 4.6. és 4.7. képletben szereplő együtthatók az alábbi táblázatokból olvashatók ki.

1. táblázat:

"k" tényezők az alábbiakhoz:

a) motorhajók és egy sorban csatolt kötelék;

b) kétsorosan csatolt kötelék;

c) háromsorosan csatolt kötelék.

2. táblázat:

Az "f" együttható a kikötőbakra gyakorolt hátrameneti húzóerő és a főgépteljesítmény közötti arányhoz

3. táblázat:

Az ellenállás kiszámítására vonatkozó ábra Az RT/V2 értékének meghatározása a D1/3 [B + 2T] viszonylatában:

Diagram

Melléklet

a 2. utasítás 2. függelékének melléklete

Példák a 2. függelék alkalmazására (A megállási manőver eredményeinek kiértékelése)

I. PÉLDA

1. A hajók és a kötelék adatai

Alakzat: önjáró áruszállító-motorhajó egy (Europa IIa) bárkával az oldalához csatolva

A motorhajó propulziós rendszere: lekerekített hátsó élű modern fúvókák. 2. A megállási manőver során mért értékek

3. A 2.1.a) vagy a 2.1.b) pont szerinti határértéket össze kell hasonlítani az

Sstandard értékkel

Mivel B > 11,45 m és mivel a kötelék áramló vízben halad, a következők vonatkoznak erre a kötelékre a 2.1.a) pont alapján:

Sstandard < 550 m

4. A korrigált megállási távolság megállapítása a normál körülményekkel összehasonlítva

- a 2. utasítás 1. függeléke szerint mért érték (lásd a 2. pontot)

Smeasured = 340 m

- kiszámítandó:

Sactual a következők összegeként

és

Sreference a következők összegeként

és

ellenőrizendő:

Sstandard = Smeasured * (Sreference/Sactual) ≤ 550 m

4.1. A 2. függelékből vett együtthatók a számításhoz 1. táblázat

2. táblázat (lekerekített hátsó élű modern Kort-gyűrű esetében)

f = 0,118

4.3. Az Sreference kiszámítása

Kezdeti értékek

II. PÉLDA

1. A hajók és a kötelék adatai

Alakzat: nagy meghajtó motorhajó két bárka egymás mellett elöl, és egy bárka az oldalához kapcsolva

Az önjáró hajó propulziós rendszere: lekerekített hátsó élű Kort-gyűrűk.

2. A megállási manőver során mért értékek

3. Ennek az utasításnak a 2.1.a) vagy 2.1.b) pontja szerinti határértéket össze kell hasonlítani az sstandard értékkel.

4. A korrigált megállási távolság megállapítása a normál körülményekkel összehasonlítva

- Mért érték:

Smeasured = 340 m

az elvégzendő számítások: sactual a következők összegeként

és

4.1. Együtthatók a 2. függelékben szereplő számításhoz 1. táblázat

3. UTASÍTÁS

Kötelék továbbítására alkalmas és a kötelékbe sorolva továbbítható hajók csatoló-berendezéseire és csatoló-eszközeire vonatkozó követelmények.

(E rendelet 2. mellékletének 16.01., 16.02., 16.06., 16.07. cikke)

A 2. melléklet 16. cikkében meghatározott követelményeken kívül figyelemmel kell lenni a más jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is.

1. Általános követelmények

1.1. Csatoló berendezésnek biztosítania kell a kötelékhez tartozó úszólétesítmények biztonságos csatolását, vagyis az előre látható működési feltételek mellett a csatoló berendezésnek meg kell akadályoznia a hajók közötti hosszirányú és keresztirányú elmozdulást, hogy ily módon a kötelék "navigációs egységnek" legyen tekinthető.

1.2. A csatoló berendezésnek és alkatrészeinek biztonságosan és egyszerűen kezelhetőnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a hajók gyors összekapcsolását, a személyzet veszélyeztetése nélkül.

1.3. Az előrelátható működési feltételek során fellépő erőket a csatolórendszernek és a rendszer elemeinek megfelelő módon el kell nyelnie és biztonságosan kell átadnia a hajó szerkezetének.

1.4. Elegendő számú csatolási pontnak kell rendelkezésre állnia.

2. A csatolóeszközök csatolási ereje és méretezése

A kötelékek engedélyeztetni kívánt csatolóeszközeit úgy kell méretezni, hogy megfelelő szintű biztonságot garantáljanak. Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha a 2.1., 2.2. és 2.3. pont szerint meghatározott csatolási erőknek megfelelő szakítószilárdságot veszik a hosszirányú csatolóelemek méretezésének alapjául.

2.1. Csatolási pontoka tolóhajó és a tolt bárka vagy más úszólétesítmény között: FsB = 270-PB-(Ls/Bs)-10-3[kN]

2.2. Csatolási pontok a toló motorhajó és a tolt úszólétesítmény között FsF = 80-PB-(Ls/hK)-10-3[kN]

2.3. Csatolási pontok a tolt úszólétesítmények között FsL = 80-PB-(L's/h'k)-10-3[kN]

Az 1200 kN értéket elégségesnek kell tekinteni maximális csatolási erőként a tolóhajónál az első tolt vízi jármű és az előtte hozzácsatolt vízi jármű közötti csatolási pontnál még akkor is, ha a 2.3. pontban szereplő képlet alapján végzett számítás eredményeként magasabb érték adódna.

A tolt úszólétesítmények közötti összes többi hosszirányú csatolási pont esetében a csatolóeszközök méretezését a 2.3. pontban szereplő képlet alapján kiszámított csatolási erő alapján kell meghatározni.

Ahol:

2.4.1. Az egyes úszólétesítmények hosszirányú csatolására legalább két csatolási pontot kell igénybe venni. A csatolási pontokat a 2.1., 2.2. vagy 2.3. pont szerint megállapított csatolási erőhöz kell méretezni. Merev csatoló elemek használata esetén egyetlen csatolási pont is engedélyezhető, ha ez az egy csatolás biztosítja a kötelékbe csatolt úszólétesítmények megbízhatóan szilárd kapcsolatát.

A csatoló sodronykötél szakítószilárdságát csatoló sodronykötél előrelátható vezetési módjára figyelemmel kell meghatározni. A csatoló sodronykötél legfeljebb háromszoros kötélkiadással lehet vezetve. A csatoló acélsodronyköteleket a felhasználásnak megfelelően kell megválasztani.

2.4.2. Ha a tolóhajóhoz egy tolt bárkát csatolnak, a 2.2. pontban szereplő képlet használható a csatolási erő meghatározásához, amennyiben a tolóhajó több bárka továbbítására is jóváhagyással rendelkezik.

2.4.3. Az úszólétesítményeken elegendő számú csatolóbaknak vagy ezzel egyenértékű szerkezetnek kell rendelkezésre állnia, amelyek alkalmasak a csatolásnál fellépő erők felvételére.

3. A csuklós rendszerű csatoló berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

A csuklós rendszerű csatoló berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy az úszólétesítmények közötti csatolás kellő szilárdságú kapcsolatot eredményezzen. Az 5. cikk merev csatolással létrehozott kötelékekre vonatkozóan meghatározott követelményeinek teljesítését próba során kell ellenőrizni, a 16.06. cikk szerint. A csuklós rendszerű csatoló berendezések meghajtó egységének biztosítania kell a behajlított helyzetből történő kielégítő visszatérést. A 6.02-6.04. cikk követelményeit értelemszerűen alkalmazni kell, ezért ha gépi meghajtású hajtóegységet használnak, akkor egy második hajtóegységnek és energiaforrásnak is hozzáférhetőnek kell lennie, meghibásodás esetére.

Lehetővé kell tenni a csuklós csatoló berendezésnek (de legalább a csukló mozgásának) a működtetését és megfigyelését a kormányállásból, s ennek során a 7.03. és 7.05. cikkben meghatározott követelményeket alkalmazni kell.

4. UTASÍTÁS

(Üres)

5. UTASÍTÁS

Zajmérés

[E rendelet 2. melléklete 3.04. cikkének 7. pontja, 7.01. cikkének 2. pontja, 7.03. cikkének 6. pontja, 7.09. cikkének 3. pontja, 8.10. cikke, 11.09. cikkének 3. pontja, 12.02. cikkének 5. pontja, 17.02. cikke 3. bekezdésének b) pontja és 17.03. cikkének 1. pontja]

1. Általános rész

E rendelet 2. mellékletben megadott kibocsátási határértékek betartásánakellenőrzése céljából gondoskodni kell a 2. és 3. pontnak megfelelően mért értékek, mérési eljárások és feltételek meglétéről a hangnyomásszint számszerű, megismételhető megállapítása érdekében.

2. Mérőműszerek

A mérőműszereknek meg kell felelniük az msz EN 60651:2003 [Hangszintmérők (IEC 651:1979)] szabvány szerinti 1. pontossági osztály követelményeinek.

Minden egyes mérési sorozat előtt és után az msz EN 60942:2004 (Elektroakusztika. Hangkalibrátorok) szabvány szerinti 1. pontossági osztályú kalibráló eszközt kell helyezni a mikrofonra a mérési rendszer kalibrálása érdekében. A kalibráló eszközt az msz EN 60942:2004 (Elektroakusztika. Hangkalibrátorok) szabványnakvaló megfelelés elbírálása céljából évente, a mérőberendezést az Msz EN 60651:2003 szabványnakvaló megfelelés elbírálása céljából kétévente hitelesíttetni kell.

3. Zajmérés

3.1. Az úszólétesítmények fedélzetén a méréseket a Bizottságnak a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításával összefüggésben a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2008/126/EK irányelve mellékletében, a zajmérésről szóló 5. utasításban, a zajmérésre vonatkozóan meghatározott követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

3.2. Az úszólétesítmény által kibocsátott környezeti zaj

Az úszólétesítmények által a belvízi utakon és a kikötőkben kibocsátott zajt az msz EN ISO 2922:2001 [címe: Akusztika. Vízi járművek lég-hangkibocsátásának mérése belföldi vízi utakon és kikötőkben (ISO 2922:2000)] szabvány 7-11. szakasza szerinti mérésekkel kell meghatározni. A mérések ideje alatt a gépterek ajtóit és ablakait be kell csukni.

4. Dokumentáció

A mérési eredményekről Zajmérési jegyzőkönyvet kell készíteni, az alábbi tartalommal.

Zajmérési jegyzőkönyv

- zajmérés az úszólétesítmények fedélzetén az ISO 2923:2003 szabvány szerint történik;

- az úszólétesítmény által kibocsátott környezeti zajmérése az MSZ EN ISO 2922:2001 szabvány szerint [*]

A. A vízi jármű adatai

1. A vízi jármű típusa és neve:

A hajó egyedi európai azonosítószáma:

2. Tulajdonos:

3. Fő propulziós rendszer:

3.1. Fő motorok:

3.2. Erőátvitel

Gyártó:...

Típus:...

Áttételi arány: 1 ...

3.3. Propellerek szám: ..

A lapátok száma: ... Átmérő: ... mm Fúvóka: igen/nem

3.4. Kormánymű

Típus:

4. segédberendezések:

5. Megvalósított zajcsökkentő intézkedések:

6. Megjegyzések:

B. Alkalmazott mérőműszer

1. Hangnyomásszintmérő:

Gyártó:... Típus:... Utolsó hitelesítés:...

2. Oktávsáv-/tercsávelemző:

Gyártó: ... Típus: ... Utolsó hitelesítés: ...

3. Kalibrátor:

Gyártó: ... Típus: ... Utolsó hitelesítés: ...

4. Kiegészítő eszközök:

5. Megjegyzések:

C. Mérési feltételek - vízi jármű

1. A mérések során a hajókötelék alakzata:

2. Terhelés/vízkiszorítás:... t/m3 (körülbelül a maximum ...%-a)

3. A főgép fordulatszáma:... min-1 (körülbelül a maximum ...%-a)

4. Működésben lévő segédberendezések száma:

5. Megjegyzések:

D. Mérési feltételek - környezet

1. Mérési körzet: Folyásiránnyal szemben/folyásirányban

2. Vízmélység:... m (aktuális vízszint... =... m)

3. Időjárás:... Hőmérséklet:... °C; szélerő:... BF

4. Idegen zajforrás: igen/nem, ha igen, határozza meg:...

5. Megjegyzések:

E. A mérési eredmények feljegyzése

1. a méréseket végző személy/szervezet neve és címe/székhelye:

2. a mérés elvégzésnek időpontja (év, hónap, nap)

3. megjegyzések:

4. cégszerű aláírás:

F.1. Mérési eredmények Zajmérések a vízi jármű fedélzetén

F.2. Mérési eredmények

A vízi jármű által kibocsátott környezeti zajmérése

6. UTASÍTÁS

(Üres)

7. UTASÍTÁS

Csökkentett tömegű különleges horgonyok

(E rendelet 2. melléklete 10.01. cikkének 5. pontja)

1. RÉSZ

JÓVÁHAGYOTT TÍPUSÚ KÜLÖNLEGES HORGONYOK

Az illetékes hatóságok által a 10.01. cikk 5. pontja szerint jóváhagyott, csökkentett tömegű különleges horgonyokat az alábbi táblázat ismerteti:

2. RÉSZ

A CSÖKKENTETT TÖMEGŰ KÜLÖNLEGES HORGONYOKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI

ÉS VIZSGÁLATIELJÁRÁS

(E rendelet 2. melléklet 10.01. cikkének 1-4. pontja szerint meghatározott horgonytömeg-csökkentésekértékei)

1.1. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

1.1. A 2. melléklet 10.01. cikke 5. pontja szerinti csökkentett tömegű különleges horgonyok esetében a hajózási hatóság az alábbiak szerint jár el:

1.2. Különleges horgonyként történő engedélyezés akkor lehetséges, ha a horgony tömegének megállapított csökkentése legalább 15%.

1.3. Az 1.1. pontban szereplő különleges horgony használatát a hajózási hatóság kérelemre engedélyezi. A következő dokumentumokat egy példányban csatolni kell a kérelemhez:

a) a különleges horgony méreteinek és tömegének leírása, amely minden rendelkezésre álló horgonyméret esetében külön-külön feltünteti a fő méreteket és a típus leírását;

b) az "A" referenciahorgony fékerő-diagramját (a 2.2. pont szerint) és az engedélyeztetni kívánt "B" különleges horgony fékerő-diagramját kijelölt vizsgáló és tanúsító szervezet készítheti és értékelheti.

1.4. A hajózási hatóság tájékoztatja a Bizottságot azon horgonytömeg-csökkentési kérelmekről, amelyeket a vizsgálatokat követően engedélyezésre javasol. A hajózási hatóság tájékoztatja a Bizottságot az általa jóváhagyott különleges típusú horgonyról, és megadja a típusleírást, valamint a horgony tömegének engedélyezett csökkentését. A hajózási hatóság a Bizottság részére adott tájékoztatást követő három hónap elteltével adja meg az engedélyt a kérelmezőnek, amennyiben a Bizottság nem emel kifogást.

2. FEJEZET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. Az 1.3. pontban megadott fékerő-diagramoknak a sebesség függvényeként kell bemutatniuk a fékerőt az "A" referenciahorgony és az engedélyeztetni kívánt "B" különleges horgony tekintetében, az alábbi 2.2-2.5. pontban szereplő vizsgálatok alapján. Az I. melléklet bemutat egy lehetséges fékerő-vizsgálatot.

2.2. A vizsgálatok során az alábbiakban megadott vázlatnak és adatoknak megfelelő, legalább 400 kg tömegű, hagyományos billenő-kapás horgonyt kell "A" referenciahorgonyként használni.

Az előírt méretekre és tömegre +5% tűréshatár vonatkozik. Az egyes horgonykarmok felületének azonban legalább 0,15 m2-nek kell lennie.

2.3. A vizsgálatok során használt "B" különleges horgony tömege legfeljebb 10%-kal térhet el az "A" referenciahorgony tömegétől. Ha a tűréshatár ennél nagyobb, az erőket át kell számítani a tömeg arányában.

2.4. A fékerődiagramoknak lineárisan kell ábrázolniuk a sebességet (v) a (parthoz viszonyítva) 0 és 5 km/h közötti tartományban. Ebből a célból három-három vizsgálatot kell végrehajtani folyásiránnyal szemben, felváltva az "A" referencia-horgonnyal és a "B" különleges horgonnyal, az illetékes hatóság által meghatározott két folyószakaszon, az egyiket kavicsos, a másikat finom homokkal borított mederben. A Rajna folyón a 401 km és 402 km közötti szakasz szolgálhat referenciaszakaszként a kavicsos mederágyban lefolytatott vizsgálatokhoz, a 480 km és 481 km közötti szakasz pedig a finom homokkal borított mederben lefolytatott vizsgálatokhoz.

2.5. Minden egyes vizsgálat során a vizsgálat alá vetett horgonyt olyan acélsodronykábellel kell vontatni, amelynek a horgony csatlakozópontja és a vontatóhajó vagy vontatókészülék csatlakozópontja között mért hosszúsága tízszer annyi, mint a vontatóhajó csatlakozási pontjának a horgonyzótalajfeletti magassága.

2.6. A horgonytömeg csökkentésének százalékos arányát a következő képlettel kell kiszámítani:

2.7. Az elfogadható százalékos arány a 2.6. pont szerint kiszámított r hat értékének átlaga.

I. melléklet a 7. utasításhoz

a különleges horgonyok vizsgálatára és engedélyezésére vonatkozó szabályzathoz

Példa a horgonyvizsgálati módszerre egy sorba csatolt, tolóhajóból és két bárkából álló kötelék esetén

8. UTASÍTÁS

A vízzáró ablakok szilárdsága

(E rendelet 2. melléklete 15.02. cikkének 16. pontja)

1. Általános rész

E rendelet 2. melléklete 15.02. cikkének 16. pontja szerint ablakot a merülésivonal alatt abban az esetben lehet a hajótestbe beépíteni, amennyiben az ablak vízmentes, nem nyitható, megfelelő szilárdságú, és megfelel a 15.06. cikk 14. pontjában foglalt előírásoknak.

2. A vízzáró ablakok kialakítása

E rendelet 2. melléklete 15.02. cikke 16. pontjának követelményei abban az esetben teljesülnek, ha a vízmentes ablakok kialakítása megfelel a következő rendelkezéseknek.

2.1. Kizárólag az ISO 614 szabvány 1994. áprilisi kiadása szerinti előfeszített üveg használható.

2.2. A körablakoknak meg kell felelniük az ISO 1751 szabvány 1994. árpilisi kiadása szerinti B sorozat - "közepes méretű, nagy igénybevételre méretezett ablakok" - "nem nyitható ablak" típusának.

2.3. A szögletes ablakoknak meg kell felelniük az ISO 3903 szabvány 1994. áprilisi kiadása szerinti E sorozat - "nagy igénybevételre méretezett ablakok" - "nem nyitható ablak" típusának.

2.4. Az ISO-szabványoknak megfelelő ablakok helyettesíthetők olyan ablakokkal, amelyeknek a kialakítása legalább egyenértékű a 2.1-2.3. pont követelményeivel.

9. UTASÍTÁS

Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésekre vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. melléklete 10.03a cikkének 1. pontja)

A 10.03a cikk 1. pontja szerinti a jóváhagyott, automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezéseknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

1. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésnek folyamatosan üzemkész állapotban kell lennie, ha személyek vannak a fedélzeten. A berendezésnek a személyzet minden további beavatkozása nélkül működésbe kell lépnie.

2. A rendszernek folyamatosan fenn kell tartania a szükséges nyomást. A csöveknek mindig fel kell lenniük töltve vízzel, egészen a permetező fúvókákig. Biztosítani kell a rendszer folyamatos vízellátását. A működésre nézve káros szennyeződések nem kerülhetnek bele a rendszerbe. Fel kell szerelni megfelelő kijelző műszereket és ellenőrző rendszereket (például nyomásmérők, nyomástartály-vízszintjelzők, szivattyú-próbacsövek) a rendszer megfigyelésére és ellenőrzésére.

3. A permetező fúvókák vízellátását biztosító szivattyúnak automatikusan be kell indulnia, ha a rendszerben csökken a nyomás. A szivattyút úgy kell méretezni, hogy akkor is képes legyen folyamatosan elegendő vizet szállítani a szükséges nyomással, ha egyszerre aktiválódik a legnagyobb megóvandó helyiség védelmét biztosító összes fúvóka. A szivattyú kizárólag az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezéshez szállíthat vizet. A szivattyú meghibásodása esetére lehetővé kell tenni a permetező fúvókák elegendő vízzel történő ellátását egy másik fedélzeti szivattyúról.

4. A rendszert egyenként legfeljebb ötven permetező fúvókát tartalmazó részekre kell osztani.

5. A permetező fúvókák számának és elrendezésének biztosítania kell a víz hatékony elosztását a védett helyiségekben.

6. A permetező fúvókáknak 68-79 °C-os hőmérsékleten kell működésbe lépniük.

7. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésnek a védett helyiségekben felszerelt elemeit a szükséges minimumra kell korlátozni. A rendszer egyetlen eleme sem szerelhető fel a főgép terében.

8. Fény- és hangjelzést adó kijelzőket kell felszerelni egy vagy több erre alkalmas helyen, amelyek közül legalább az egyik helyen állandóan tartózkodik személyzet. A kijelzőknek jelezniük kell az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés aktiválódását az egyes részekben.

9. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés energiaellátását két, egymástól független energiaforrásból kell biztosítani, amelyek nem lehetnek azonos helyen felszerelve. Mindegyik energiaforrásnak képesnek kell lennie a teljes rendszer önálló energiaellátására.

10. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés felszerelési tervét a rendszer felszerelése előtt ellenőrzés céljából be kell mutatni a szemlebizottságnak. A terven fel kell tüntetni az igénybe vett gépek és berendezések típusát és teljesítményi adatait. Jogosultsággal rendelkező osztályozó társaság által megvizsgált és minősített berendezés, amely legalább a fenti előírásoknak megfelel, minden további vizsgálat nélkül engedélyezhető.

11. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés meglétét be kell jegyezni a közösségi bizonyítvány 43. rovatába.

10. UTASÍTÁS

(Üres)

11. UTASÍTÁS

A közösségi bizonyítvány (5. melléklet 1. minta) kitöltése

1. általános rész

1.1. Nyomtatványok

A közösségi bizonyítványt a hajózási hatóság a rendeletben meghatározott nyomtatvány felhasználásával állítja ki. A nyomtatványnak csak az egyik oldala töltendő ki.

Új közösségi bizonyítvány kibocsátása esetén a hajózási hatóság a bizonyítványhoz csatolja az 1-től 13-ig számozott oldalakat, abban az esetben is, ha egyes oldalakon nincs bejegyzés.

1.2. A bejegyzés módszere

A közösségi bizonyítványon a bejegyzéseket írógéppel vagy számítógépes nyomtatóval kell beírni. Kézzel írt bejegyzések csak kivételes esetekben fogadhatók el. A bejegyzéseknek kitörölhetetleneknek kell lenniük. A betűk színe csak fekete vagy kék lehet. A törléseket piros színnel kell végrehajtani.

2. bejegyzések

2.1. Az alternatívák törlése

A [*] jelöléssel ellátott bejegyzéseknél a nem kívánt rész törlendő.

2.2. Bejegyzés nélküli pontok

Ha az 1-48. rovat közül valamelyiknél nincs szükség vagy lehetőség bejegyzésre, a teljes mezőt vonallal át kell húzni.

2.3. A közösségi bizonyítvány utolsó oldala

Ha a 13. oldal után nincs szükség további oldalra (lásd a 3.2.3. pontot), akkor a "folytatás a [*] oldalon" szavakat a 13. oldal alján át kell húzni.

2.4. Módosítások

2.4.1. Első kézzel írt módosítás egy adott oldalon

Egy oldal csak egyszer módosítható, ekkor azonban egyszerre több módosítás is végrehajtható. A módosítandó rovatokat piros vonallal át kell húzni. A korábban törölt alternatívát (lásd a 2.1. pontot) vagy a korábban bejegyzés nélkül hagyott rovatot (lásd a 2.3. pontot) pirossal alá kell húzni. Az új adatokat nem a módosított mezőbe, hanem ugyanazon az oldalon a "Módosítások" címszó alatt kell beírni, az "Ez az oldal lecserélésre került" sort ki kell húzni.

2.4.2. További kézzel írt módosítások egy oldalon belül

További módosítások esetén az érintett oldalt ki kell cserélni, és a szükséges módosításokat, valamint az összes korábbi módosítást közvetlenül a megfelelő pontok alatt kell bevezetni. A "Módosítások" címszó alatt a "Módosított tétel/tételek" sort ki kell húzni.

Az a hajózási hatóság őrzi meg a korábban kiállított lapot vagy lapokat, amely a közösségi bizonyítványt eredetileg kibocsátotta.

2.4.3. Elektronikus adatfeldolgozással végrehajtott módosítások:

Elektronikus adatfeldolgozással végrehajtott módosítások esetén az érintett oldalt ki kell cserélni, és a szükséges módosításokat, valamint az összes korábbi módosítást közvetlenül a megfelelő rovatokba kell bejegyezni. A "Módosítások" címszó alatt a "Módosított tétel/tételek" sort ki kell húzni.

A régi lapot megőrzi az a szemlebizottság, amely a közösségi bizonyítványt eredetileg kibocsátotta. 2.5. Felülírásos javítások

A rovatok bejegyzéseit sem felülírni, sem utólagosan kiegészíteni nem szabad.

3. OLDALAK KICSERÉLÉSE ÉS HOZZÁADÁSA

3.1. Oldalak kicserélése

A közösségi bizonyítvány 1. oldalát soha nem szabad kicserélni. A többi oldal cseréje esetén a 2.4.2. vagy 2.4.3. pontban leírt eljárást kell alkalmazni.

3.2. Oldalak hozzáadása

Ha nincs elegendő hely további bejegyzések beírásához a közösségi bizonyítvány 10., 12. vagy 13. oldalán, akkor beilleszthetők további oldalak.

3.2.1. Az érvényesség meghosszabbítása/megerősítése

Ha a bizonyítvány már hatszor lejárt és további hosszabbítás szükséges, a 10. oldal aljára be kell írni a "Folytatás a 10a. oldalon" szavakat, és a 10. oldal után a nyomtatvány 10. oldalának újabb példányát kell beilleszteni, 10a. számozással. A megfelelő bejegyzéseket ezután a 10a. oldal tetején a 49. rovatba kell bejegyezni. A 10a. oldal aljára a "Folytatás a 11. oldalon" bejegyzést kell írni.

3.2.2. A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések bizonyítványának meghosszabbítása

A 3.2.1. pontban leírthoz hasonló eljárást kell alkalmazni, vagyis a 12. oldal után 12a. számozású oldalt kell beilleszteni.

3.2.3. A közösségi bizonyítvány melléklete

A 13. oldal alján piros tintával ki kell húzni "A szemlebizonyítvány vége" szavakat, a kihúzott "Folytatás a [*] oldalon" szavakat piros tintával alá kell húzni, és utána be kell illeszteni egy 13a. számozással ellátott oldalt. Ezt a módosítást hivatalos bélyegzővel le kell bélyegezni. Az újabb 13. oldalt 13a. számozással kell ellátni és be kell illeszteni a 13. oldal után. A 2.2. és a 2.3. pont rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 13a. oldalra. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni minden további melléklet esetében is (13b., 13c. stb. oldal).

4. AZ EGYES ROVATOK MAGYARÁZATA

A magától értetődő rovatokat az alábbiakban nem említjük.

4.1. A 2. rovathoz:

Adott esetben illessze be az 1.01. cikkben megadott feltételeket. Az egyéb hajótípusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.

4.2. A 15. rovathoz:

Ezt a szakaszt csak olyan hajók esetében kell kitölteni, amelyek esetében a 14. rovat 1.1., 1.2. vagy 3. pontjában foglalt adatoknak legalább az egyike nem került törlésre, ellenkező esetben az egész rovatot át kell húzni.

4.3. A 15.1 rovathoz:

A táblázat "Alakzat formája" oszlopába az ábrázolt alakzatok számozását kell beírni. A bejegyzést nem tartalmazó sorokat át kell húzni.

Az "Egyéb alakzatok" címszó alatt további alakzatok ábrázolhatók, 18., 19., 20. stb. számozással. Ha a korábbi hajóbizonyítvány "alkalmas tolásra-vontatásra" bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik alakzatok vannak engedélyezve, akkor a korábbi hajóbizonyítvány bejegyzése átvezethető az 52. rovatba. A táblázat "jóváhagyott alakzatok" 1. sorába be kell írni a "Lásd az 52. rovatban" bejegyzést.

4.4. A 15.2 Csatoló-berendezések rovathoz:

Kizárólag a tolóhajó és a kötelék tolt része közötti csatoló-berendezés adatait kell bejegyezni.

4.5. A 17-20. rovathoz:

A köbözési bizonyítvány 17-19. pontjában szereplő adatokat két tizedesjegy pontossággal, a 20. pont adatait pedig tizedesjegy nélkül kell megadni. A teljes hosszúság és a teljes szélesség megadja a hajó legnagyobb méreteit, az összes kinyúló rész figyelembevételével. Az L hosszúság és a B szélesség megadja a hajótest maximális méreteit (lásd az 1.01. cikket: Meghatározások).

4.6. A 21. rovathoz:

A teherszállító hajó tonnában megadott hordképessége a köbözési bizonyítvány szerint, a 19. pontban megadott maximális merüléshez.

Más hajók esetében a vízkiszorítást m3-ben kell megadni. Köbözési bizonyítvány hiányában a vízkiszorítást a teltségi tényező, valamint a vízvonalon mért L hosszúság, valamint B szélesség és a legnagyobb merülésnél adódó átlagos merülés eredményeként kell kiszámítani.

4.7. A 23. rovathoz:

A utasok számára rendelkezésre álló ágyak száma (ideszámítva a lehajtható ágyakat és a hasonló berendezési tárgyakat is).

4.8. A 24. rovathoz:

Csak a hajó teljes szélességében átnyúló, vízmentes, keresztirányú válaszfalakat kell figyelembe venni.

4.9. A 26. rovathoz:

Adott esetben a következő kifejezéseket kell használni:

- kézi működtetésű nyílásfedelek,

- kézi működtetésű görgős nyílásfedelek,

- kézi működtetésű eltolható nyílásfedelek,

- mechanikus működtetésű eltolható nyílásfedelek,

- mechanikus működtetésű nyílásfedelek.

Az egyéb nyílásfedél-típusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni. A nyílásfedéllel nem rendelkező rakodótereket fel kell sorolni, például az 52. pont alatt.

4.10. A 28. rovathoz:

Tizedesjegy nélkül kell kiszámítani.

4.11. A 30., 31. és 33. rovathoz:

A közös burkolatba beépített csörlők egy csörlőnek számítanak, függetlenül a hozzájuk csatlakoztatott horgonyok vagy vontatókötelek számától.

4.12. A 34. rovathoz:

Az "Egyéb felszerelések" alatt kell bejegyezni a kormánylapátot nem használó rendszereket (például kormánypropeller, cikloidál-propeller, orr-sugárkormány).

Ezenkívül be kell írni a kézi működtetést segítő minden elektromos segédmotort.

Orr-sugárkormány esetén a "távirányítású" kifejezés kizárólag azokra az orr-sugárkormányokra vonatkozik, amelyek a kormányállásból vezérelhetők.

4.13. A 35. rovathoz:

Csak a 8.08. cikk 2. és 3. pontja, a 15.01. cikk 1. pontjának c) alpontja és a 15.08. cikk 5. pontja szerinti elméleti értékeket kell bejegyezni, és csak azoknál a hajóknál, amelyeknek hajógerincét 1984. december 31. után fektették le.

4.14. A 36. rovathoz:

Az egyértelműség érdekében vázlatra lehet szükség.

4.15. A 37. rovathoz:

Csak a 10.01. cikk 1-4. pontja szerinti csökkentés nélküli elméleti értékeket kell bejegyezni.

4.16. A 38. rovathoz:

Csak a 10.01. cikk 10. pontja szerinti minimális hosszúságokat és a 10.01. cikk 11. pontja szerinti minimális szakítószilárdságot kell bejegyezni.

4.17. A 39., 40. rovathoz:

Csak a 10.02. cikk 2. pontja szerint újraszámított minimális hosszúságokat és minimális szakítószilárdsági értékeket kell bejegyezni.

4.18. A 42. rovathoz:

A szemlebizottság további tételeket is felvehet a szükséges felszerelések listájára. Ez esetben igazolni kell nélkülözhetetlenségüket a hajó biztonsága szempontjából, az adott hajótípus vagy annak működési körzete esetében. A kiegészítéseket be kell jegyezni az 52. rovatba.

4.19. A 42. rovat bal oldali oszlopának 3. és 4. sorához:

A személyszállító hajó esetében az előbbi helyen szereplő szöveget át kell húzni, az utóbbi helyre pedig a lépcsőnek szemlebizottság által megállapított hosszát kell beírni. Minden egyéb hajó esetében a második helyen szereplő szöveget át kell húzni, illetőleg - ha a szemlebizottság a 10.02. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírtnál kisebb hosszúságot engedélyezett - félig át kell húzni, és a lépcső hosszát be kell írni.

4.20. A 42. rovat bal oldali oszlopának 6. sorához:

Ide a 10.02. cikk 2. pontjának f) alpontja és a 15.08. cikk 9. pontja szerinti előírt kötszerdobozok számát kell beírni.

4.21. A 42. rovat bal oldali oszlopának 10. sorához:

Ide a 10.02. cikk 1. pontjának d)-f) alpontja szerint előírt tűzálló tartályok számát kell beírni.

4.22. A 43. rovathoz:

Az egyéb biztonsági rendeletek, például a veszélyes anyagok rajnai szállításáról szóló rendelet (ADNR) által megkövetelt hordozható tűzoltó készülékeket itt nem kell bejegyezni.

4.23. A 44. rovat 3. sorához:

A 2010. január 1. előtt -illetőleg a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2025. január 1. előtt - meghosszabbítandó közösségi engedélyek esetében át kell húzni "az EN 395:1998 vagy 396:1998 szabvánnyal összhangban" szövegrészt, ha nincs a fedélzeten e szabványoknak megfelelő mentőmellény.

4.24. A 44 rovat 4. sorához:

A 2015. január 1. után - illetőleg a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2030. január 1. után - meghosszabbított közösségi engedélyek esetében vagy, ha új csónak kerül felszerelésre, át kell húzni az "egy pár evezővel, egy szapollyal és egy kikötőkötéllel" szövegrészt. "Az EN 1914:1997 szabvány szerint" szövegrészt át kell húzni, ha nincs a fedélzeten e szabványnak megfelelő csónak.

4.25. A 46. rovathoz:

Általános szabály, hogy a folyamatos működtetés nem jegyezhető be, ha nincs elegendő fekhely, vagy ha túl magas a zajszint.

4.26. Az 50. rovathoz:

A szakértő csak akkor írja alá, ha saját maga töltötte ki a 11. oldalt.

4.27. Az 52. rovathoz:

Itt lehet megadni az esetleges kiegészítő korlátozásokat, mentességeket és magyarázatokat vagy más hasonló megjegyzéseket, amelyek az egyes pontok alatt beírt bejegyzésekre vonatkoznak. 5. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

5.1. Meglévő közösségi bizonyítványok

A 2.09. cikk 2. pontja kivételével a meglévő közösségi bizonyítványok tovább már nem hosszabbíthatók meg.

5.2. Időszakos szemle utáni csere

E rendelet 5. mellékletében meghatározott mintának megfelelő közösségi bizonyítvánnyal még nem rendelkező hajó időszakos szemléje után a hajó számára ki kell bocsátani közösségi bizonyítványt. A 2.09. cikk 4. pontját és a 2.17. cikket kell alkalmazni.

12. UTASÍTÁS

Üzemanyag-tartályok az úszó munkagépeken

[E rendelet 2. melléklete 8.05. cikkének 1. pontja és 17.02. cikke 1. pontjának d) alpontja]

A 8.05. cikk 1. pontja szerint a üzemanyag-tartályokat a hajótest szerves részeként kell kialakítani, vagy szilárdan rögzíteni kell a hajótesthez.

Az úszó munkagépeket hajtó motorok üzemanyag-tartályait nem szükséges a hajótest szerves részeként kialakítani vagy szilárdan rögzíteni a hajótesthez. Mobil üzemanyag-tartályok felhasználhatók, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek:

1. Ezen tartályok térfogata nem haladhatja meg az 1000 litert.

2. Lehetővé kell tenni a tartályok kellő szilárdsággal történő rögzítését és földelését.

3. A tartályokat megfelelő falvastagságú acélból kell elkészíteni, és csepegtetőtálcával kell felszerelni. A csepegtetőtálcát úgy kell felszerelni, hogy a szivárgó üzemanyag ne szennyezhesse be a vízi utakat. A csepegtetőtálca elhagyható, ha kettős falú tartályokat alkalmaznak, amelyek szivárgásvédelemmel vagy szivárgásra figyelmeztető rendszerrel fel vannak szerelve, továbbá amennyiben a tartályok kizárólag automatikus nyomószeleppel tölthetők fel. A 3. pont rendelkezései teljesítettnektekintendők,amennyiben az üzemanyag-tartály kialakítását valamely tagállam rendeletei szerint minősítették és engedélyezték.

A közösségi bizonyítványba be kell jegyezni a megfelelő bejegyzést.

13. UTASÍTÁS

Uszályok legkisebb külhéj lemezvastagsága

(E rendelet 2. melléklete 3.02. cikkének 1. pontja)

A kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében a 2.09. cikk szerinti időszakos szemléi során a hatóság engedélyezhet kisebb eltéréseket a 3.02. cikk 1. pontja b) alpontjában meghatározott értékhez viszonyítottan, a test héjazatának minimális lemezvastagsága tekintetében. Az eltérés nem lehet nagyobb 10%-nál, és a minimális héjazatvastagság nem lehet kevesebb 3 mm-nél. Az eltérést be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

E rendelet 5. mellékletében szereplő közösségi bizonyítvány 14. rovatában meghatározott minősítés: "6.2. gép nélküli hajóként".

E rendelet 5. mellékletében szereplő közösségi bizonyítvány 14. rovatának 1-5.3. és a 6.1. pontjában foglalt minősítések a kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében törlendők.

14. UTASÍTÁS

(Üres)

15. UTASÍTÁS

Önerővel történő hajózás

[E rendelet 2. melléklete 10.03b cikke 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikkének 1. pontja, 22a.05. cikke 1 pontjának a) alpontja]

1. Hajó kormányképességi sebességével kapcsolatos minimális követelmények

Önerővel történő hajózás esetén az úszólétesítmény sebessége kielégítőnek tekinthető, amennyiben az orr-sugárkormánnyal felszerelt úszólétesítmény és az esetlegesen hozzá csatolt úszólétesítményekből álló kötelék a 10.03b cikk 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikk 1. pontja és 22a.05. cikk 1. pontjának a) alpontja szerint - az orr-sugárkormány használata mellett - eléri a vízhez viszonyított 6,5 km/h sebességet, s az úszólétesítménynek a vízhez viszonyítottan 6,5 km/h sebességgel történő haladása mellett a 20°/perc fordulási sebesség létrehozható és fenntartható.

2. Hajózási próba

A próba során teljesíteni kell az 5.03. és 5.04. cikk követelményeit.

16. UTASÍTÁS

(Üres)

17. UTASÍTÁS

Megfelelő tűzriasztó rendszer

(E rendelet 2. melléklete 10.03b cikkének 3. pontja, 15.11. cikkének 17. pontja, 22b.11. cikkének 1. pontja) A tűzriasztó rendszerek akkor tekinthetők megfelelőnek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

0. ALKOTÓELEMEK

0.1. A tűzriasztó rendszerek a következő alkotóelemekből állnak:

a) tűzérzékelő rendszer;

b) tűzjelző rendszer;

c) vezérlőpult, valamint külső áramforrás.

0.2. A tűzérzékelő rendszer felosztható egy vagy több tűzzónára.

0.3. A tűzjelző rendszerhez egy vagy több tűzjelző készülék tartozhat.

0.4. A vezérlőpult a tűzriasztó rendszer központi vezérlőegysége. Ez tartalmazza a tűzjelző rendszer elemeit is (vagyis a tűzjelző készüléket).

0.5. Egy tűzérzékelési zónához egy vagy több tűzérzékelő készülék tartozhat.

0.6. A tűzérzékelők lehetnek:

a) hőérzékelők;

b) füstérzékelők;

c) ion-érzékelők;

d) lángérzékelők;

e) kombinált érzékelők az a)-d) pontban felsorolt érzékelők közül kettő vagy több kombinációja.

A hatóság engedélyezhet olyan tűzérzékelőt, amely más tényezőre reagálnak a tűz kitörésekor, amennyiben érzékenységük eléri az a)-e) pontban felsorolt érzékelők érzékenységét.

0.7. A tűzérzékelők felszerelhetők:

a) egyéni azonosítóval, vagy

b) egyéni azonosító nélkül.

1. KONSTRUKCIÓS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Általános rész

1.1.1. A kötelező tűzriasztó rendszereknek folyamatosan működőképeseknek kell lenniük.

1.1.2. A 2.2. pont értelmében megkövetelt tűzérzékelőknek automatikusan kell működniük. Kiegészítő, kézi működtetésű tűzérzékelők felszerelhetők.

1.1.3. A rendszernek és alkotóelemeinek képeseknek kell lenniük elviselni a hajókon megszokott feszültségingadozásokat, túlfeszültséget, környezeti hőmérséklet-változásokat, rezgést, nedvességet, rázkódást, ütést és korróziót.

1.2. Energiaellátás

1.2.1. A tűzriasztó rendszer működéséhez szükséges energiaellátásnak és elektromos áramköröknek önellenőrzőknek kell lenniük. Bármely bekövetkező hibának látható és hallható, a tűzriasztástól megkülönböztethető figyelmeztető jelzést kell működésbe hoznia a vezérlőpulton.

1.2.2. A tűzriasztó rendszer elektromos részét legalább két áramforrásra rá kell kötni, amelyek közül az egyiknek egy vészhelyzeti energiaellátó rendszernek kell lennie (vagyis vészhelyzeti áramforrás és vészhelyzeti kapcsolótábla). Két különálló tápellátásnak kell rendelkezésre állnia kizárólag erre a célra. Ezeknek egy, a tűzriasztó rendszer vezérlőpultjában vagy annak közelében elhelyezett automatikus kapcsolóhoz kell vezetniük. Az egynapos utazásokra alkalmas hajókat, amelyeknek vízvonalon mért L hosszúsága legfeljebb 25 méter, valamint a önjáró áruszállító hajókat elegendő egy különálló vészhelyzeti áramellátással felszerelni.

1.3. Tűzérzékelő rendszer

1.3.1. A tűzérzékelőket tűzérzékelési zónák szerint csoportosítani kell.

1.3.2. A tűzérzékelő rendszerek más célra nem használhatók. Eltérés alkalmazásával az ajtóknak a 15.11. cikk 8. pontja szerinti bezárása és a hasonló funkciók aktiválhatók és kijelezhetők a vezérlőpulton.

1.3.3. A tűzérzékelő rendszereket olyan módon kell kialakítani, hogy az első kijelzett tűzriasztás ne akadályozza meg a többi érzékelő által kiváltott riasztást.

1.4. Tűzérzékelési zónák

1.4.1. Ha a tűzérzékelőket nem lehet távolról külön-külön azonosítani, akkor a tűzérzékelési zóna legfeljebb egy fedélzetet figyelhet meg. Ez nem vonatkozik a zárt lépcsőházakat megfigyelő tűzérzékelési zónákra.

A tűz kialakulásának észlelésében bekövetkező késlekedések elkerülése érdekében korlátozni kell az egyes tűzérzékelési zónákhoz tartozó zárt helyek számát. Egy-egy tűzérzékelési zónához legfeljebb ötven zárt hely tartozhat. Ha a tűzérzékelő rendszer egyes tűzérzékelői távolról külön-külön azonosíthatók, akkor a tűzérzékelési zónák több fedélzetet és bármilyen számú zárt helyet megfigyelhetnek.

1.4.2. Azokon a személyhajókon, ahol a tűzérzékelő rendszer egyes tűzérzékelői távolról nem azonosíthatók, a tűzérzékelési zóna legfeljebb a 15.11. cikk 10. pontja szerint meghatározott területből állhat. Az ehhez a tűzérzékelési zónához tartozó egyes kabinokban felszerelt tűzérzékelő aktiválódásának ki kell váltania egy fény- és hangjelzést adó jelzést a folyosón, a kabinon kívül.

1.4.3. A hajókonyháknak, motortereknek és kazánházaknak külön tűzérzékelési zónákat kell alkotniuk.

1.5. Tűzérzékelők

1.5.1. Tűzérzékelőként kizárólag hő-, füst- vagy ionérzékelők alkalmazhatók. Más típusú érzékelők kizárólag kiegészítő érzékelőként használhatók.

1.5.2. A tűzérzékelőnek típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.5.3. Az összes automatikus tűzérzékelőt úgy kell kialakítani, hogy megfelelő működéséről próbával meg lehessen győződni, és minden alkatrészcsere nélkül újból működőképessé lehessen tenni.

1.5.4. A füstérzékelőket úgy kell beállítani, hogy reagáljanak a láthatóságnak a füst által előidézett 2-12,5 százalékos csökkenésére. A hajókonyhákban, motorterekben és kazánházakban felszerelt füstérzékelőknek az érzékenységi határukon belül kell reagálniuk, teljesítve a szemlebizottság követelményeit, tehát a nem eléggé vagy túlságosan érzékeny érzékelők használatát kerülni kell.

1.5.5. A hőérzékelőket úgy kell beállítani, hogy a hőmérséklet 1 °C/min-nél lassúbb ütemű növekedése esetén 54 °C és 78 °C közötti hőmérsékleten reagáljanak.

Gyorsabb ütemű hőmérséklet-növekedés esetén a hőérzékelőnek olyan hőmérséklet-tartományon belül kell reagálnia, amellyel elkerülhető az érzékelő nem kielégítő vagy túlzott érzékenysége.

1.5.6. A szemlebizottság jóváhagyásával a hőérzékelők engedélyezhető üzemi hőmérséklete 30 °C-kal megnövelhető a maximális hőmérséklet felett a motorterek és a kazánházak felső részében.

1.5.7. A lángérzékelők érzékenységének elégségesnek kell lennie a lángok érzékelésére megvilágított háttérben. A lángérzékelőket fel kell szerelni a hamis riasztások kiszűrésére alkalmas rendszerrel is.

1.6. Tűzérzékelési rendszer és vezérlőpult

1.6.1. A tűzérzékelő aktiválódásának látható és hallható tűzriasztó jelzést kell működésbe hoznia a vezérlőpulton és a visszajelző készülékeken.

1.6.2. A vezérlőpultot és a visszajelző készülékeket olyan helyen kell felszerelni, ahol állandóan tartózkodik a legénység vagy a fedélzeti személyzet valamely tagja. Egy visszajelzőnek lennie kell a kormányállásban.

1.6.3. A visszajelző készülékeknek legalább azt a tűzérzékelési zónát jelezniük kell, amelyben a tűzérzékelő aktiválódott.

1.6.4. A tűzérzékelő készülékeken vagy azok közelében el kell helyezni egyértelmű információkat a megfigyelt körzetekről és a tűzérzékelési zónák helyéről.

2. Felszerelési követelmények

2.1. A tűzérzékelőket olyan módon kell felszerelni, hogy ezzel biztosítsák a rendszer lehető legjobb működését. Kerülni kell az olyan helyeket a fedélzeti talpgerendák és a szellőzési tengelyek közelében vagy más olyan helyeket, ahol a légáramlás kedvezőtlenül befolyásolhatja a rendszer működését, valamint azokat a helyeket, ahol ütések vagy mechanikai sérülések érhetik a készülékeket.

2.2. A mennyezetre szerelt tűzérzékelőket a válaszfalaktól legalább 0,5 méterre kell elhelyezni. A tűzérzékelők és a válaszfalak közötti távolságot a következő táblázat szerint kell meghatározni:

A hajózási hatóság jóváhagyhat más távolságokat olyan szemle alapján, amelynek során az érzékelők tulajdonságairól kellően meggyőződik.

2.3. A tűzriasztó rendszer elektromos kábelei csak akkor vezethetők el a motortereken és kazánházakon vagy más tűzveszélyes helyeken keresztül, ha ez szükséges a tűzérzékeléshez az említett helyeken vagy a megfelelő áramellátáshoz történő csatlakoztatáshoz.

3. Vizsgálat

3.1. A tűzriasztó rendszereket szakértőnek meg kell vizsgálnia

a) a felszerelés után;

b) rendszeresen, de legalább kétévente.

A motorterek és a kazánházak esetén ezeket a vizsgálatokat változó működési és szellőzési feltételek mellett kell elvégezni.

3.2. A szakértő aláír egy vizsgálati tanúsítványt, amelyen feltünteti a vizsgálat dátumát.

18. UTASÍTÁS

Sérült hajótest úszóképességének, hosszanti úszáshelyzetének (trimmjének) és stabilitásának meghatározása

(E rendelet 2. melléklete 22a.05. cikkének 2. pontja, 22.02. és 22.03. cikkével összefüggésben)

1. A 22a.05. cikk 2. pontjának a) alpontja szerint az elválasztott hajórészek úszóképességének, trimmjének és stabilitásának meghatározásakor azt kell feltételezni, hogy az elválasztást megelőzően mindkét rész részben vagy teljesen terheletlen volt, vagy hogy a raktérnyílás-kereten túlnyúló konténereket megfelelően rögzítették megcsúszás ellen.

2. Az egymástól elválasztott mindkét rész esetében teljesíteni kell a következő követelményeket a 22.03. cikk szerinti stabilitás számítás esetén (A stabilitás igazolásának peremfeltételei és számítási eljárás rögzített konténerek szállítása esetén):

- az metacentrikus magasság (MG) legalább 0,50 m,

- 100 mm maradék szabadoldal magasság,

- 7 km/h sebességet kell figyelembe venni,

- 0,01 t/m2 szélnyomással kell számolni.

3. A dőlésszöget (< 5°) nem kell teljesíteni a hajó azon részeinél, amelyeket a 22a.05. cikk 2. pontja szerint leválasztottak, mivel ez a szög - amely a súrlódási együtthatóból származik - nem rögzített konténerek esetére került meghatározásra.

A szabad folyadékfelszínek hatásából eredő billentő nyomatékok karjait a 22.02 cikk 1. pontjának e) alpontjában szereplő képlet szerint kell számítani.

4. A 2. és 3. pontban megadott követelményeket abban az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha a Veszélyes Áruk Rajnai Szállításáról szóló Szabályzat (ADNR) 9.1.0.95.2. szakaszában szereplő stabilitási követelmények a két rész mindegyikénél teljesültek.

5. A hajó elválasztott részei stabilitása biztosítottnak vehető azzal a feltételezéssel, hogy a terhelés egyenletesen oszlikel, mivel a terhelés egyenletes elosztása - amennyiben a terhelés egyenletes elosztása nem volt biztosítva - elvégezhető a leválasztás előtt, vagy a hajó jelentős részben könnyíthető.

19. UTASÍTÁS

(Üres)

20. UTASÍTÁS

Az S1 és S2 szabvány szerint üzemelő hajók felszerelése

(E rendelet 2. mellékletének 23.09. cikke)

1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

E rendelet 2. melléklete 23.09. cikkének 1. pontja szerint az S1 vagy S2 szabvány szerint üzemeltetni kívánt hajónak, meg kell felelnie a cikkben foglalt rendelkezéseknek. A 23.09. cikk 1. pontja szerint a hajózási hatóságnak a közösségi bizonyítványban, tanúsítania kell, hogy a hajó teljesíti ezeket a rendelkezéseket.

A 23.09. cikkben foglalt rendelkezések a közösségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges kiegészítő felszereléseket írnak elő. A 23.09. cikk többféleképpen értelmezhető rendelkezéseit ez az utasítás segíti alkalmazni. Ennek megfelelően a 23.09. cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket a következőképpen kell értelmezni:

2. 23.09. CIKK

2.1. (1.1) a) - A propulziós rendszer elrendezése

Ha a hajó reverzálható főgéppel van felszerelve, akkor a főgép reverzálásához szükséges sűrített levegős rendszert:

a) önműködően szabályozott kompresszorral folyamatosan nyomás alatt kell tartani, vagy

b) ha riasztás lép működésbe a kormányállásban, akkor nyomás alá helyezhető legyen egy, a kormányállásból elindítható segédmotorral. Ha a segédmotornak saját üzemanyag-tartálya van, akkor a további biztonságos működtetés érdekében - a 8.05. cikk (13) pontja szerint - lennie kell a kormányállásban egy figyelmeztető készüléknek annak jelzésére, hogy az üzemanyagszint nem elégséges.

2.2. (1.1) b) - Fenékvízszint a fő motortérben

Ha szükség van orr-kormányrendszerre az 5. fejezetben szereplő kormányképességi követelmények teljesítésére, akkor az orrkormányrendszert magában foglaló helyiséget is főgép-térnek kell tekinteni.

2.3. (1.1) c) - Automatikus üzemanyag-ellátás

2.3.1. Ha a propulziós rendszerhez napi fogyasztásra töltött tartály tartozik,

a) a tartály tartalmának elegendőnek kell lennie a propulziós rendszer működésének 24 óra időtartamú biztosítására, óránként és kilowattonként 0,25 liter fogyasztást feltételezve;

b) a napi fogyasztásra töltött tartály újratöltésére szolgáló üzemanyag-tápszivattyúnak folyamatosan kell működnie, vagy

c) az üzemanyag-tápszivattyút fel kell szerelni

- olyan kapcsolóval, amely automatikusan bekapcsolja az üzemanyag-tápszivattyút, ha az üzemanyag szintje a napi fogyasztásra töltött tartály esetében meghatározott alacsony szintet ér el, továbbá

- olyan kapcsolóval, amely automatikusan kikapcsolja az üzemanyag-tápszivattyút, ha a napi fogyasztásra töltött tartály megtelik.

2.3.2. A napi fogyasztásra töltött tartályt fel kell szerelni egy szintriasztó készülékkel, amely megfelel a 8.05. cikk (13) bekezdés követelményeinek.

2.4. (1.1) d) - A kormánymű működtetéséhez nem lehet szükség különösebb erőfeszítésre

A hidraulikus kormányművek teljesítik ezt a követelményt. Kézi működtetésű kormánymű működtetéséhez legfeljebb 160 N erőkifejtés a megengedhető mérték.

2.5. (1.1) e) - Az előírt fény- és hangjelzések mozgás közben

A víziközlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott hengerek, gömbök, kúpok vagy dupla kúpok nem tartoznak az ebben a rendeletben vizuális jelzésként meghatározott jelzések körébe.

2.6. (1.1) f) - Közvetlen kommunikáció és kommunikáció a motortérrel

2.6.1. A közvetlen kommunikációt biztosítottnak kell tekinteni, ha

a) lehetséges a közvetlen vizuális kapcsolat a kormányállás, valamint a hajó orrban vagy a farán lévő csörlők és kikötőbakok kezelési pozíciója között, és ha a kormányállás és a kezelési pozíciók közötti távolság nem nagyobb mint 35 m, és

b) a munkaállomás közvetlenül elérhető a kormányállásból.

2.6.2. A motortérrel fenntartott kommunikáció biztosítottnak tekintendő, ha a 7.09. cikk 3. pontjának második mondatában említett jelzés a 7.09. cikk 2. pontban említett kapcsolótól függetlenül működtethető.

2.7. (1.1) i) - Hajtókarok és hasonló forgó alkatrészek működése Ezek a következők:

a) kézi működtetésű horgonycsörlők (abban a helyzetben szükséges erőkifejtésre kell legnagyobb megengedett erőkifejtésként figyelemmel lenni, amikor a horgony szabadon függ);

b) nyílásfedelek felemelésére szolgáló hajtókarok;

c) árbocokra és kéményekre szerelt hajtókarok.

Nem tartoznak ide az alábbiak:

a) átállító és csatolócsörlők;

b) darukra szerelt csörlők, kivéve akkor, ha a hajó mentőcsónakjainak leengedésére szolgálnak.

2.8. (1.1) m) - Ergonomikus elrendezés

A rendelkezéseket teljesítettnek kell tekinteni, ha

a) a kormányállás elrendezése megfelel az EN 1864:2008 számú Európai Szabványnak, vagy

b) egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás esetén, vagy

c) a kormányállás megfelel a következő követelményeknek:

aa) a vezérlőegységek és a megfigyelő műszerek az előremeneti látómezőben vannak, legfeljebb 180°-os íven (90° jobbra és 90° balra), ideszámítva a padlót és a mennyezetet is. Egyértelműen leolvashatóknak és tisztán láthatóknak kell lenniük a kormányos normál helyzetéből.

bb) A fő vezérlőegységeket, például a kormánykereket vagy a kormányrudat, a motor kezelőszerveit, a rádió kezelőszerveit, a hangjelzések kezelőszerveit, valamint a jogszabályban előírt figyelmeztető és manőverezési jelzéseket olyan módon kell elrendezni, hogy a jobb oldalon és a bal oldalon elhelyezett kezelőszervek közötti távolság ne legyen több mint 3 m. A kormányosnak képesnek kell lennie a motorok működtetésére a kormánymű kezelőszerveinek elengedése nélkül, és közben képesnek kell lennie működtetni az olyan kezelőszerveket mint a rádiórendszer kezelőszervei, a hangjelzések kezelőszervei, valamint a nemzeti és nemzetközi hajózási hatóságok rendeletei által előírt figyelmeztető és manőverezési jelzések kezelőszervei.

cc) A jogszabályban előírt figyelmeztető és manőverezési jelzések működtetése történhet elektronikus, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikus úton. Eltérés csak akkor engedélyezhető a huzallal történő működtetésre, ha ilyen módon biztosítható a biztonságos működtetés a kormányállásból.

3. 23.09. CIKK

3.1. (1.2) a) - Önjáró áruszállító hajó

Önjáró áruszállító hajók, amelyek a közösségi bizonyítvány szerint toló üzemre alkalmasak, de amelyek

a) nem rendelkeznek hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel, vagy

b) amelyeknek hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlői nem felelnek meg ezen utasítás 3.3. pontjában szereplő követelményeknek, meg kell kapniuk az S2 szabványt önjáró áruszállító hajóként.

A közösségi bizonyítvány 47. pontja alá be kell vezetni "Az S2 szabvány nem vonatkozik az önjáró áruszállító hajó, amikor toló üzemben hajózik" bejegyzést.

3.2. (1.2) c)-Tolt kötelék

Azoknak az önjáró áruszállító hajóknak, amelyek közösségi bizonyítványuk szerint alkalmasak a toló üzemre, és amelyek fel vannak szerelve ezen utasítás 3.3. pontjában szereplő követelményeknek megfelelő hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlővel, de nem rendelkeznek orr-sugárkormány berendezéssel, meg kell adni az S2 szabványt köteléket toló önjáró áruszállító hajóként. A közösségi bizonyítvány 47. pontja alá be kell vezetni "Az S2 szabvány nem vonatkozik az önjáró áruszállító hajóra, amikor önjáró áruszállító hajóként hajózik" bejegyzést.

3.3. (1.2) c), első mondat, és (1.2) d), első mondat - Speciális csörlők vagy azokkal egyenértékű berendezések a sodronykötelek megfeszítéséhez (csatolóeszközök)

A 16.01. cikk 2. pontja szerint meghatározott csatoló felszereléseknek, amelyek a 3. utasítás 2.1. és 2.2. pontja szerint (hosszirányú csatolások) a biztonságos csatolást biztosítják, a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) Az eszköznek kizárólag mechanikus eszközökkel biztosítania kell a szükséges feszítőerőt.

b) Az eszköz kezelőszerveit magán az eszközön kell elhelyezni. Eltérés alkalmazásával távirányítás is megengedett, amennyiben

- a készüléket működtető személy akadálytalanul közvetlenül láthatja az eszközt a kezelőállásból,

- a kezelőállásban elhelyeztek egy eszközt a nem szándékos működés megakadályozására,

- az eszközön van vészleállító.

c) Az eszközt el kell látni fékberendezéssel, amely azonnal működésbe lép, ha a kezelőszervet elengedik, vagy ha a mozgatási erő megszűnik.

d) Lehetővé kell tenni a csatolókábel kézi erővel történő kiengedését, ha a meghajtó erő megszűnik.

3.4. (1.2) c), második mondat és (1.2) d), második mondat - Az orr-sugárkormány rendszer működtetése

Az orr-sugárkormány rendszert működtető kezelőszervet tartósan a kormányállásban kell elhelyezni. Teljesíteni kell a 7.04. cikk 8. pontjának követelményeit. Az orr-sugárkormány rendszer működtetésére szolgáló elektromos kábeleket tartósan a motorhajó vagy a tolóhajó előrészében kell felszerelni.

3.5. (1.2) e) - Egyenértékű kormányozhatóság

Az egyenértékű kormányozhatóságot olyan propulziós rendszerrel kell biztosítani, amely tartalmazza a következőket:

a) többpropelleres meghajtást és legalább két, egymástól független, hasonló leadott teljesítménnyel rendelkező propulziós rendszert;

b) legalább egy cikloidálpropellert;

c) legalább egy kormánypropellert, vagy

d) legalább egy 360 fokos vízsugár propulziós rendszert.

21. UTASÍTÁS

Az alsó vészvilágításra vonatkozó követelmények

[E rendelet 2. melléklete 15.06. cikkének 7. pontja; 22b.10. cikkének d) pontja]

1. Általános rész

1.1. A fent említett rendelkezések szerint a személyhajókra és a nagy sebességű hajókra fel kell szerelni a menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat egyértelműen azonosító rendszereket arra az esetre nézve, amikor a szokásos vészvilágítás a füst miatt kevésbé hatékony. Az ilyen rendszereket alsó vészvilágításként (low-location lighting - LLL) kell kialakítani. Ezen utasítás az ilyen jellegű rendszerekjóváhagyásával, felszerelésével és karbantartásával foglalkozik.

1.2. A 15.10. cikk 3. pontjában előírt vészvilágítás mellett a menekülési útvonalakat, ide számítva a lépcsőházakat, kijáratokat és vészkijáratokat, meg kell jelölni alsó vészvilágítással (LLL) a menekülési útvonal teljes hosszában, különös tekintettel a fordulókra és a kereszteződésekre.

1.3. Az LLL-rendszernek az aktiválástól kezdve legalább 30 percig működnie kell.

1.4. Az LLL-termékek nem lehetnek sem radioaktívak, sem pedig toxikusak.

1.5. Az LLL-rendszerrel kapcsolatos utasításokat fel kell tüntetni a 15.13. cikk 2. pontjában említett biztonsági tervben és minden egyes kabinban.

2. Fogalommeghatározások

2.1 Alsó vészvilágítás (LLL) - A menekülési útvonal mentén elhelyezett elektromosan működő lámpák vagy fotolumineszcens kijelzők, amelyek az összes ilyen jellegű útvonal egyértelmű azonosítására szolgálnak.

2.2 Fotolumineszcens (PL) rendszer - PL-anyagokat alkalmazó LLL-rendszer. A fotolumineszcens anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak (például: cink-szulfid), amelyek képesek energiát tárolni, ha azokat látható fénnyel megvilágítják. A PL-anyag fényt bocsát ki, amely láthatóvá válik, ha a környezeti fényforrások nem eléggé hatékonyak. Ha nincs fényforrás, amely újból feltöltené energiával, akkor a PL-anyag bizonyos idő alatt kibocsátja a tárolt energiát, a fényerő csökkenése nélkül.

2.3 Elektromossággal működő (EP) rendszer - Olyan LLL-rendszer, amelynek működéséhez elektromos energiára van szükség, ilyenek például az izzólámpákat, világító diódákat, elektrolumineszcens sávokat vagy lámpákat, elektromosan fluoreszkáló lámpákat stb. használó rendszerek.

3. Folyosók és lépcsők

3.1 Az LLL-nek a folyosókon folyamatosnak kell lennie, kivéve ott, ahol megszakítják más folyosók és kabinajtók, annak érdekében, hogy láthatóan kirajzolja a menekülési útvonalat. Azok az LLL-rendszerek is elfogadhatók, amelyek egy nemzetközi szabványnak megfelelően láthatóan kirajzolják az útvonalat, de nem folyamatosak. Az LLL-rendszert legalább a folyosó padlójának egyik oldala mentén fel kell szerelni a falra, legfeljebb 0,3 méterre a padlótól,vagy a padlóra, legfeljebb 0,15 méterre a faltól. A több mint két méter széles folyosókon az LLL-rendszert mindkét oldal mentén fel kell szerelni.

3.2 Zárt végű folyosókon az LLL-nek legalább 1 méterenként nyilakat vagy ezekkel egyenértékű jelzéseket kell tartalmaznia, amelyek a menekülési útvonal irányába mutatnak.

3.3 LLL-rendszert kell felszerelni a lépcsők mentén, legfeljebb 0,3 méter magasságban a lépcsőfokok felett, amelyek alapján az adott lépcsőfok felett vagy alatt állva bárki könnyen azonosíthatja minden egyes lépcsőfok helyét. Az alsó vészvilágítást mindkét oldalon fel kell szerelni, ha a lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a két métert. Minden egyes lépcső legfelső fokát és legalsó fokát megkülönböztető jellel kell megjelölni, ami biztonságosan jelzi, hogy nincs több lépcsőfok.

4. Ajtók

4.1 Az alsó vészvilágításnak el kell vezetnie a kijárati ajtó kilincséhez. A félreértések elkerülése érdekében egyetlen másfajta ajtót sem szabad hasonló módon megjelölni.

4.2 Ha tolóajtók vannak felszerelve a 15.11. cikk 2. pontja szerinti a válaszfalakra és a 15.02. cikk 5. pontja szerinti válaszfalakra, akkor fel kell tüntetni a nyílás irányát.

5. Jelek és jelölések

5.1 A menekülési útvonalak jeleit fotolumineszcens anyagból kell elkészíteni vagy elektromos lámpákkal meg kell jelölni. Az ilyen jelek és jelölések méretének arányosnak kell lennie az LLL-rendszer többi részével.

5.2 Az alsó vészvilágítás kijárati jeleit a kijáratoknál kell elhelyezni. Ajeleket a kijárati ajtók melletti előírt területen belül kell elhelyezni, a kilincs felőli oldalon.

5.3 A jelek színénekel kell ütnie a felszerelési helyszín hátterétől (fal vagy padló).

5.4 Az LLL-rendszerben szabványos szimbólumokat kell használni (például az IMO A.760(18) határozatában leírt szimbólumokat).

6. Fotolumineszcens rendszerek

6.1 A PL-sávok szélessége legfeljebb 0,075 méter lehet. Keskenyebb sávok is használhatók azonban akkor, ha a kisebb szélesség ellensúlyozására ennek arányában megnövelik a fényerőt.

6.2 A fotolumineszcens anyagoknak legalább 15 mcd/m2 értéket kell biztosítaniuk a külső fényforrások eltávolítását követő 10 perc folyamán. A rendszernek ezután további 20 percen keresztül több mint 2 mcd/m2 értéket kell biztosítania.

6.3 A PL-rendszerek anyagainak legalább olyan szintű környezeti megvilágításnak megfelelő fényerőt kell biztosítaniuk, ami a PL-anyag feltöltéséhez szükséges a fenti megvilágítási előírás teljesítéséhez.

7. Elektromossággal működő rendszerek

7.1 Az elektromossággal működő rendszereket csatlakoztatni kell a 15.10. cikk 4. pontjában előírt vészhelyzeti kapcsolótáblához, hogy normál körülmények között működtethetőek legyenek a fő áramforrásról és a vészhelyzeti áramforrásról is, ha az utóbbi üzemel. A vészhelyzeti áramforrás méretezése érdekében az EP-rendszert fel kell venni a vészhelyzeti fogyasztók listájára.

7.2 Az elektromossággal működő rendszereknek vagy automatikusan be kell kapcsolniuk, vagy pedig egyetlen művelettel a kormányállásból aktiválhatónak kell lenniük.

7.3 Elektromossággal működő rendszerek felszerelése esetén a következő fényerőszabványokat kell alkalmazni:

7.3.1. az elektromossággal működő rendszerek aktív részei minimális fényerejének előírt értéke 10 cd/m2;

7.3.2. a miniatűr izzólámpák pontszerű fényforrásainak legalább 150 mcd átlagos sugárirányú fényerősséget kell biztosítaniuk legfeljebb 0,1 méteres közönként elhelyezett lámpákkal;

7.3.3. a világító diódákból álló rendszerek pontszerű fényforrásainak legalább 35 mcd minimális intenzitással kell rendelkezniük. A fél fényintenzitású kúp szögének megfelelőnek kell lennie a megközelítés és a látómező valószínű pálya menti irányához. A lámpák közötti távolság nem lehet nagyobb mint 0,3 méter; és

7.3.4. elektrolumineszcens rendszerek esetén ezeknek a lámpáknak legalább 30 percig működniük kell attól számítva, amikor megszűnik az a fő áramellátás, amelyhez a 7.1. pont előírásai szerint a lámpákat csatlakoztatni kell.

7.4 Az EP-rendszert úgy kell elrendezni, hogy a jelölés bármely különálló lámpa, világító sáv vagy akkumulátor meghibásodása esetén is működőképes maradjon.

7.5 Az elektromossággal működő rendszereknek meg kell felelniüka 9.20. cikkben előírt rezgési és melegítési teszteknek. Eltérve a 9.20. cikk2. pontja c) alpontjától, a melegítési teszt lefolytatható 40 °C referencia környezeti hőmérsékleten.

7.6 Az elektromossággal működő rendszereknek meg kell felelniük a 9.21. cikkben meghatározott, az elektromágneses kompatibilitásra vonatkozó követelményeknek.

7.7 Az elektromossággal működő rendszereket el kell látni az IEC 60529:1992 kiadvány IP 55 szerinti minimális védelem valamely típusával.

8. Vizsgálatok

Az LLL-rendszerek fényerejét legalább öt évente szakértőnek kell megvizsgálnia. A szakértő vizsgálati tanúsítványt állít ki, amelyen feltünteti a vizsgálat dátumát. Ha a fényerő-vizsgálat valamely mért értéke nem felel meg ezen utasítás előírásainak, akkor a mérést legalább tíz, egymástól azonos távolságra lévő helyen el kell végezni. Ha a mért értékek több mint 30%-a nem felel meg ezen utasítás előírásainak, akkor az LLL-rendszert ki kell cserélni. Ha a mért értékek 20% és 30% közötti része nem felel meg ezen utasítás előírásainak, akkor az LLL-rendszert egy éven belül újból ellenőrizni kell.

22. UTASÍTÁS

Csökkent mozgásképességű személyek különleges biztonsági szükségletei

(E rendelet 2. melléklete 1.01. cikkének 104. pontja, 15.01. cikkének 4. pontja, 15.06. cikkének 3. és 5., 9., 10., 13. és 17. pontja, 15.08. cikkének 3. pontja, 15.10. cikkének 3. pontja, 15.13. cikkének 1. és 4. pontja)

1. Bevezetés

A csökkent mozgásképességű személyek biztonsági szükségletei meghaladják a többi utas biztonsági szükségleteit. Ezeket a szükségleteket veszik figyelembe a 15. fejezet alább kifejtett követelményei.

E követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy a csökkent mozgásképességű személyek biztonságosan tartózkodhassanak és mozoghassanak a hajók fedélzetén. Ezenkívül vészhelyzetben gondoskodnak arról, hogy az említett személyek a többi utassal megegyező szintű biztonságban legyenek.

Nem szükséges az utastérben egészében teljesíteni a csökkent mozgásképességű személyek különleges biztonsági szükségleteit. Ezért ezek az előírások csak bizonyos területekre vonatkoznak. A csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítani kell a tájékozódás lehetőségét azokra a területekre vonatkozóan, amelyeket kifejezetten az ő biztonságuk szem előtt tartásával alakítottak ki, hogy lehetőségük legyen ennek megfelelően megszervezni tartózkodásukat a hajón. A hajó tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a megfelelő területek rendelkezésre álljanak, és hogy ezekről tájékoztassák a csökkent mozgásképességű személyeket. A csökkent mozgásképességű személyekkel kapcsolatos rendelkezések a következőkre hivatkoznak:

- a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 98/18/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. április 14-i 2003/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 12/2002. (II. 7.) KöViM rendelet), és

- Útmutatás a belvízi személyhajók fogyatékos személyek szükségleteihez történő hozzáigazításáról (a továbbiakban: útmutató), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 25. számú határozatával összhangban.

E rendelet 2. mellékletében alkalmazott "csökkent mozgásképességű személyek" kifejezés meghatározása harmonizál az Európai Parlament és a Tanács 2003/24/EK irányelvében (a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 98/18/EK tanácsi irányelv módosításáról) és az ENSZ EGB útmutatójában foglalt meghatározással.

E rendelet 2. mellékletének követelményei nem foglalkoznak az ágyakkal és a más hasonló felszerelésekkel. Ezeket nemzeti rendelkezésekkel kell szabályozni.

2. 1.01. cikk 104. pont - A "csökkent mozgásképességű személyek" kifejezés

A "csökkent mozgásképességű személyek" kifejezés azokra a személyekre vonatkozik, akik csökkent testi képességeik miatt nem képesek ugyanúgy mozogni vagy felismerni környezetüket, mint a többi utas. Ez a meghatározás a csökkent látási vagy hallási képességekkel rendelkező személyeket vagy a gyermekkocsiban ülő vagy kézben tartott gyermekekkel utazó személyeket is magában foglalja. Ezen rendelkezések céljaiból azonban a csökkent szellemi képességűek nem tartoznak a csökkent mozgásképességű személyek közé.

3. 15.01. cikk 4. pont - Általános rendelkezések: A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra biztosított területek

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt terület a legegyszerűbb esetben a bejárat környékétől a vészhelyzet esetén kiürítendő területig terjed. Ennek tartalmaznia kell az alábbiakat:

- az a hely, ahol az életmentő felszereléseket tárolják vagy vészhelyzetben kiadják,

- ülések,

- megfelelően átalakított mosdók (az útmutató 10. pontja), és

- összekötő folyosók.

Az ülések számának legalább el kell érnie a fedélzeten egyszerre tartózkodó csökkent mozgásképességű személyek szokásos - huzamosabb ideje kialakult - hozzávetőleges létszámát. Ezt a számot a hajótulajdonosnak a tapasztalatok alapján kell megállapítania, mivel ez meghaladja az illetékes hatóságok ismereteit.

Kabinos hajók esetén a csökkent mozgásképességű személyek által használt utaskabinok összekötő folyosóit is figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű kabinok számát a hajótulajdonosnak az ülések számához hasonlóan kell megállapítania. A kabinok különleges elrendezésére nézve, az ajtók szélességének kivételével nem vonatkoznak előírások. A tulajdonos köteles gondoskodni minden további szükséges kialakításról.

A második mondat megegyezik a 24.04. cikk 4. pontjával, a csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozó különleges biztonsági előírások figyelembevételével. Ezért hasonló módon kell alkalmazni. Amennyiben az ajánlások alternatív intézkedéseket írnak elő, ezek elsősorban szervezési jellegű intézkedések lehetnek.

4. 15.06. cikk 3. pont g) alpont - A helyiségek kijáratai

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt, vagy pedig a be- és kiszállás során általában csökkent mozgásképességű személyek által használt összekötő folyosókra, a mellvédek vagy védőkorlátok kijárataira vagy nyílásaira vonatkozó követelmények tekintetében figyelembe kell venni a kerekes székeket és azt a tényt, hogy a csökkent mozgásképességű személyek sokféle járássegítő eszközt vagy kerekesszéket vehetnek igénybe. A be- és kiszállásra szolgáló kijáratok és nyílásokesetén a segítő személyek számára szükséges többlet helyet is figyelembe kell venni.

5. 15.06. cikk 4. pont d) alpont - Ajtók

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt ajtók környezetének elrendezésére vonatkozó előírásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy például a járássegítő eszközöket használó személyek biztonságosan ki tudják nyitni ezeket az ajtókat.

6. 15.06. cikk 5. pont c) alpont - Összekötő folyosók Lásd ennek az utasításnak a 4. pontját.

7. 15.06. cikk 9. pont - Lépcsők és felvonók

A lépcsők elrendezésére vonatkozó előírásoknak a csökkent mozgásképességű személyek mellett a csökkentlátók szükségleteit is figyelembe kell venniük.

8. 15.06. cikk 10. pont a) és b) alpont - Mellvédekés védőkorlátok

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt fedélzetek mellvédeire és védőkorlátaira vonatkozó követelményeknek nagyobb magasságot kell előírniuk, mivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy az említett személyek elveszítik az egyensúlyukat vagy hogy nem képesek önállóan megtartani magukat. Lásd még ezen utasítás 4. pontját is.

9. 15.06. cikk 13. pont - Közlekedési területek

A csökkent mozgásképességű személyeknek különféle okok miatt gyakrabban kell megtámaszkodniuk vagy megkapaszkodniuk, ezért a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt közlekedési területeken a falakra, a megfelelő magasságban korlátot kell felszerelni. Lásd még ennek az utasításnak a 4. pontját is.

10. 15.06. cikk 17. pont - Mosdók

A csökkent mozgásképességű személyek számára a mosdókban is biztosítani kell a biztonságos tartózkodást és mozgást, ezért legalább egy mosdót ennek megfelelően kell kialakítani.

11. 15.08. cikk 3. pont a) és b) alpont - Riasztórendszer

A csökkent mozgásképességű személyek nagyobb valószínűséggel kerülnek olyan helyzetbe, amikor szükségük van mások segítségére. Ezért azokban a helyiségekben, ahol általános szabályként nem láthatják őket a legénység vagy a fedélzeti személyzet tagjai és az utasok, gondoskodni kell segélyhívó riasztórendszer aktiválásának lehetőségéről. Ez a csökkent mozgásképességű személyek által használt mosdókra is vonatkozik.

A csökkent látási vagy hallási képességekkel rendelkező személyeket is csökkent mozgásképességű személynek kell tekinteni. Ennek következtében legalább a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken az utasok használatára felszerelt segélyhívó riasztórendszernek megfelelő látható és hallható jelzéseket kell kibocsátania.

12. 15.10. cikk 3. pont d) alpont - Elégséges világítás

A csökkent látási képességekkel rendelkező személyeket is csökkent mozgásképességű személynek kell tekinteni. Ezért az elégséges megvilágítás a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken elengedhetetlen, és magasabb követelményeknek kell megfelelnie, mint a többi utastérben alkalmazott világításnak.

13. 15.13. cikk 1. pont - Biztonsági szolgálati beosztás jegyzéke

A csökkent mozgásképességű személyek érdekében szükséges különleges biztonsági intézkedéseken belül, amelyeket a biztonsági szolgálati beosztás jegyzékén figyelembe kell venni, a mozgásukban korlátozott, valamint a csökkent látási és hallási képességekkel rendelkező személyek lehetőségére is gondolni kell. Az említett személyek esetében a szokásos tevékenységek intézkedéseit is figyelembe kell venni a vészhelyzeti intézkedések mellett.

14. 15.13. cikk 2. pont - Biztonsági terv

Az ezen utasítás 3. pontjának hatálya alá tartozó területeket ki kell jelölni.

15. 15.13. cikk 3. pont b) pont - A biztonsági szolgálati beosztás jegyzéke és a biztonsági terv kifüggesztése

A biztonsági szolgálati beosztás jegyzékét és a biztonsági tervet ki kell függeszteni legalább a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken, ha lehetséges, akkor olyan módon, hogy a csökkentlátó személyek is képesek legyenek elolvasni. Ez elérhető például az elütő színű és megfelelő nagyságú betűméret használatával.

Ezenkívül a terveket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a kerekesszéket használó személyek is el tudják azokat olvasni.

16. 15.13. cikk 4. pont - Az utasok számára előírt magatartási kódex Ezen utasítás 15. pontját ennek megfelelően kell alkalmazni.

23. UTASÍTÁS

Típusjóváhagyás hatálya alá tartozó motorválasztás

1. Bevezetés

A 8a.03. cikk 1. pontja szerint a 97/68/EK irányelvben meghatározott típusjóváhagyás, valamint a 97/68/EK irányelvben egyenértékűként meghatározott típusjóváhagyás elismert típusjóváhagyásnak minősül, amennyiben a motor típusjóváhagyásra kötelezett.

A belvízi hajóba történő beépítésre alkalmas motor más célú alkalmazásra is igénybe vehető. Az utasítás 2. pontjában szerepel, hogy a motor mely feltételek mellett tekinthető a típusjóváhagyás hatálya alá tartozónak. A 3. pontban kerül meghatározásra azon motorok köre, amelyeket a hajóüzem esetén egynél több motoralkalmazáshoz is hozzá kell rendelni.

2. A megfelelő típusjóváhagyás

Motor esetében a típusjóváhagyásra vonatkozó kötelezettséget a következő táblázat alapján kell meghatározni. A motorok fajtái, a határértékek és a vizsgálat gyakorisága a hozzárendelt típus-jóváhagyási számoknak megfelelően kerül feltüntetésre.

3. Motorok rendeltetés szerinti megkülönböztetése:

3.1. Motornak hajón történő többcélú üzemeltetése esetén a motort a következő módon kell kezelni:

a) a 2. pontban szereplő táblázat III. és a IV. rendeltetési kategóriájába sorolt segédmotorok esetében a táblázatban feltüntetett alkalmazások mindegyikére meg kell szerezni a típusjóváhagyást;

b) Amennyiben hajóra beépített motor fő rendeltetése a főmotorként való üzemeltetés, de a motor a fő feladat mellett más berendezéseket is működtet, a 2. pontban szereplő táblázatban meghatározott rendeltetés szerinti üzemeltetéshez kell beszerezni a típusjóváhagyást.

Amennyiben a motor segédüzemű működésének ideje meghaladja a teljes üzemeltetési idő 30%-át, főmotorként való üzemeltetéshez szükséges típusjóváhagyás mellett a segédüzemi üzemeltetéshez is meg kell szerezni a motor típusjóváhagyását.

3.2. Orr-sugárkormány berendezést közvetlenül vagy generátoron keresztül működtető motorok:

a) változó motorfordulatszámmal és terheléssel üzemelő motor a 2. pontban lévő táblázatban megadott I. vagy IV. rendeltetésű motornak megfelelő elbírálás alá esik;

b) az állandó fordulatszámmal üzemelő motor a 2. pontban lévő táblázatban megadott II. vagy III. rendeltetésű motornak megfelelő elbírálás alá esik.

3.3. Hajóba motort a típusjóváhagyásában és a motorra erősített típusazonosító táblán feltüntetett teljesítményű változatában kell beépíteni. Amennyiben a motor alacsonyabb teljesítmény-felhasználású berendezést hajt meg, az alkalmazás által igényelt alacsonyabb teljesítményszint eléréséhez a teljesítmény csak a motoron kívüli eszközökkel csökkenthető.

(1) Azt, hogy a motort "meghatározott jelleggörbéjű propellerrel való üzemeltetésre" vagy az "állandó fordulatszámon üzemeltetett főgépként való üzemeltetésre" építik be, a típusjóváhagyási bizonyítványban kell szerepeltetni.

(2) A Rajnai Hajózási központi bizottság Szemleszabályzatában meghatározott II. kategória szerinti követelményeket 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Csak az 560 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű motorokra vonatkozik.

24. UTASÍTÁS

Megfelelő gázriasztó berendezések

(E rendelet 2. melléklete 15.15. cikkének 9. pontja)

1. A 24.02 cikk 2. és a 24.06. cikk 5. pontjával összhangban (mindegyik eset átmeneti rendelkezés a 15.01cikk 2. pont e) alpontjához) a személyhajók fedélzetén már meglévő, cseppfolyósított gázzal (LPG) működő háztartási célú rendszerek csak a közösségi bizonyítvány 2045. január 1. utáni első megújításáig üzemelhetnek, azzal a feltétellel, hogy rendelkezésre áll a 15.15 cikk 9. pont előírásainak megfelelő gázriasztó berendezés. A 15.15 cikk 9. ponttal összhangban a háztartási célú LPG-rendszerek a jövőben is felszerelhetők azokon a személyhajókon, amelyeket első alkalommal helyeznek üzembe és amelyeknek hossza nem haladja meg a 45 métert, amennyiben ezzel egy időben ilyen jellegű riasztó berendezéseket is felszerelnek.

2. A 24.02 cikk 2. és 24.06 cikk 5. ponttal összhangban (mindegyik eset átmeneti rendelkezés a 15.15 cikk 9. ponthoz) ezt a gázriasztó berendezést a bizonyítvány 14.15. szakaszban említett első megújításakor kell felszerelni.

3. A gázriasztó berendezés érzékelőket, különféle készülékeket és csöveket tartalmaz, és megfelelőnek kell tekinteni, ha legalább a következő előírt követelményeknek megfelel:

3.1. A rendszerre nézve előírt követelmények (érzékelők, készülékek, csövek):

3.1.1. Gázriasztást kell adni legkésőbb a következő értékek elérésekor vagy meghaladásakor:

a) a propán-levegő-keverék alsó robbanási határértékének (LEL) 10%-a, és

b) 30 ppm CO (szén-monoxid).

3.1.2. A teljes rendszer riasztásának aktiválásáig eltelt idő nem haladhatja meg a 20 másodpercet.

3.1.3. A 3.1.1. és a 3.1.2. pontban említett határértékek nem módosíthatók.

3.1.4. A tesztgáz előállítását úgy kell megtervezni, hogy minden megszakítás vagy dugulás észlelhető legyen. A mérési eredmények bármely meghamisítását, amelyet a levegő bejutása vagy szivárgás miatt bekövetkező tesztgázveszteség idézhet elő, el kell kerülni, vagy pedig észlelni és jelenteni kell.

3.1.5. A berendezést -10 és 40 °C közötti hőmérsékleti tartományra és 20-100% közötti levegő-páratartalomra kell megtervezni.

3.1.6. A gázriasztó berendezésnek önellenőrzőnek kell lennie. Lehetetlenné kell tenni a berendezés jogosulatlan kikapcsolását.

3.1.7. A fedélzeti elektromos hálózatról táplált gázriasztó berendezést puffereléssel kell ellátni áramkimaradás esetére. Az akkumulátorról táplált készülékekre fel kell szerelni figyelmeztető eszközt az akkumulátor-feszültség csökkenésének jelzésére.

3.2. A berendezés által teljesítendő követelmények:

3.2.1. A berendezésnek tartalmaznia kell kiértékelő és kijelző egységet.

3.2.2. A3.1.1. a) és b) alpontban feltüntetett határértékekelérésére vagytúllépésére figyelmeztető riasztásnak láthatónakés hallhatónak kell lennie, a megfigyelt helyiségben és a kormányállásban vagy bármely más, személyzettel állandóan ellátott helyen. Egyértelműen láthatónak és hallhatónak kell lennie még a legmagasabb zajszintű működési feltételek mellett is. Egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie minden más hang- és fényjelzéstől az ellenőrzött helyiségben. A hangjelzésnekzárt ajtók mellett is egyértelműen hallhatónak kell lennie a bejáratoknál és a szomszédos helyiségekben. A hangjelzés aktiválás után lehet elhallgattatható, a fényjelzés viszont csak akkor lehet kiiktatható, ha a határértékek a 3.1.1. pontban említett határértékek alá esnek.

3.2.3. Lehetővé kell tenni a 3.1.1. a) és b) alpontban szereplő határértékek elérésének vagy túllépésének külön történő észlelését és az ezt feltüntető jelentések egyértelmű hozzárendelését.

3.2.4. Ha a berendezésnek van különleges állapota (beindítás, meghibásodás, kalibrálás, paraméterek beállítása, karbantartás stb.), ezt fel kell tüntetni. A teljes rendszer vagy valamely alkatrészének hibáját a 3.2.2. pont előírásainak megfelelő riasztással kell jelezni. A hangjelzés aktiválás után lehet elhallgattatható, a fényjelzés viszont csak a hiba megszüntetése után lehet kiiktatható.

3.2.5. Ha kiadhatók különféle jelentések (határértékek, különleges állapot), akkor ezeknek külön-külön megkülönböztethetőnek és egyértelműen hozzárendelhetőnek kell lenniük. Szükség esetén egységes jelet kell megjeleníteni, ami azt jelzi, hogy nem lehet kiadni az összes jelentést. Ebben az esetben a jelentéseket fontossági sorrendben kell kiadni, és a legmagasabb biztonsági relevanciával rendelkező jelentéssel kell kezdeni. A ki nem adható jelentéseknek gombnyomással megjeleníthetőeknek kell lenniük. A fontossági sorrendnek egyértelműnek kell lennie a készülék dokumentációja alapján.

3.2.6. A berendezés kialakításának meg kell akadályoznia a jogosulatlan beavatkozást.

3.2.7. Minden olyan esetben, amikor érzékelő és riasztó berendezést használnak, a riasztó vezérlőegységének és jelzőberendezésének működtethetőnek kell lennie a gáztároló és gázzal működő készülékeknek helyet adó helyiségen kívülről.

3.3. Az érzékelők/mintavételi készülékek által teljesítendő követelmények:

3.3.1. Minden olyan helyiségben, ahol gázzal működő készülékek találhatók, fel kell szerelni gázérzékelő berendezést az említett készülékek közelében. Az érzékelőket/mintavételi készülékeket olyan módon kell felszerelni, hogy azok érzékeljék a gáz felhalmozódását a 3.1.1. pontban említett határértékek elérése előtt. Az érzékelők elrendezését és felszerelését dokumentálni kell. A helyek kiválasztását a gyártónak vagy a berendezés felszerelésére szakosodott cégnek kellően meg kell indokolnia. A mintavételi készülékek csöveinek a lehető legrövidebbnek kell lenniük.

3.3.2. Az érzékelőknek könnyen elérhetőeknek kell lenniük a rendszeres kalibrálás, karbantartás és biztonsági ellenőrzések lehetővé tétele érdekében.

3.4. A berendezés által teljesítendő követelmények:

3.4.1. A teljes gázriasztó berendezést erre szakosodott cégnek kell felszerelnie.

3.4.2. A felszerelés során figyelembe kell venni a következő szempontokat:

a) helyi szellőzési rendszerek;

b) szerkezeti megoldások (a falak, válaszfalak stb. konstrukciója), amelyek megkönnyítik vagy megnehezítik a gázok felhalmozódását; és

c) a mechanikus sérülések, víz vagy hő által okozott rongálódások káros hatásainak megelőzése.

3.4.3. A mintavételi készülékek csövezését olyan módon kell elrendezni, hogy ez megakadályozza a pára lecsapódását.

3.4.4. A berendezés felszerelési módjának meg kell akadályoznia a jogosultsággal nem rendelkező személyek általi hozzáférést.

4. A berendezés kalibrálása/ellenőrzése

4.1. A gázriasztó berendezés beindítása előtt a berendezést kalibrálni kell a gyártó utasításai szerint.

4.2. A gázriasztó berendezést rendszeresen kalibráltatni és ellenőriztetni kell elismert szakértővel vagy a gyártó utasításaiban szereplő szakértővel. Az elismert szakértőnek vagy a gyártó utasításaiban szereplő szakértőnek bizonyítványt kell kiállítania az ellenőrzésről, amelyen fel kell tüntetnie az ellenőrzés dátumát.

4.3. A gázriasztó berendezés korlátozott élettartamú alkatrészeit a becsült élettartam lejárata előtt kellő időben ki kell cserélni.

5. Jelölések

5.1. A készülékeken jól olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a következő információkat:

a) a gyártó nevét és címét;

b) jogi megjelöléseket;

c) a sorozat és típus megjelölését;

d) ha lehetséges, a sorszámot;

e) szükség esetén a biztonságos használathoz elengedhetetlen tanácsokat, és

f) minden egyes érzékelőnél fel kell tüntetni a kalibráláshoz használt gázt.

5.2. A gázriasztó berendezés korlátozott élettartamú alkatrészeit egyértelműen meg kell jelölni.

6. A gázriasztó berendezés gyártója által megadott adatok:

a) a gázriasztó berendezés biztonságos és megfelelő működtetéséhez, valamint a felszereléshez, beindításhoz és karbantartáshoz szükséges hiánytalan utasítások, műszaki rajzok és ábrák;

b) használati utasítás, amelynek legalább a következőket tartalmaznia kell: aa) riasztás vagy hibajelzés esetén követendő lépések;

bb) a berendezés működésképtelenségének eseteire vonatkozó biztonsági intézkedések (például kalibrálás, ellenőrzés, üzemzavar); és cc) a felszerelésért és a karbantartásért felelős személyek;

c) a beindítás előtt végrehajtandó, valamint a rutinjellegű kalibrálásokra vonatkozó utasítások, a betartandó idő-intervallumokkal együtt;

d) tápfeszültség;

e) a riasztások típusa és kijelzései (például különleges állapot);

f) a működtetési nehézségek észlelésével és a hibaelhárítással kapcsolatos információk;

g) a korlátozott élettartamú alkatrészek cseréjének típusa és hatóköre; és

h) az ellenőrzések típusa, hatóköre és gyakorisága.

25. UTASÍTÁS

Villamos kábelek

(E rendelet 2. mellékletének 9.15. cikke és 15.10. cikkének 6. pontja) Általános rész (összes hajó) - 9.15. cikk

1. A 9.15. cikk 5. pontjának alkalmazása során figyelembe kell venni az árnyékolt kábelek vagy a teljesen zárt csatornában elhelyezett kábelek korlátozott szellőzését.

2. A 9.15. cikk 9. pontjában a kábelcsatlakozások számát a lehető legalacsonyabbra kell szorítani. Ezek felhasználhatók javítás vagy csere, illetve kivételes esetekben a felszerelés egyszerűsítése céljából. Azokat a kábelcsatlakozásokat, amelyeket az IEC 60092-352:2005 számú dokumentum D mellékletének 3.28. pontja, vagy valamelyik tagállam ezzel egyenértékű rendelete szerint készítettek el, elfogadhatónak kell tekinteni.

Személyhajók - 15.10. cikk 6. pont

1. A személyhajókon a kábeleket és a kábel-elvezetéseket kielégítőnek kell tekinteni, ha teljesítik a 2. és 3. pontban szereplő előírásokat.

2. Azon kábelek esetén, amelyek vészhelyzetben biztosítják a 15.10. cikk 4. pontban felsorolt berendezések áramellátását, a 15.10. cikk 6. pontjának második bekezdésében felsorolt előírások teljesítése érdekében:

a) a kábeleket olyan módon kell elvezetni, hogy ne váljanak használhatatlanná a válaszfalak és a fedélzetek átforrósodásától, amit a szomszéd helyiségben keletkezett tűz előidézhet;

b) ha a kábelek magas tűzveszélyességi osztályba tartozó területen elhelyezett berendezések áramellátását biztosítják, akkor el kell kerülni a dízelmotorok vagy olajtüzelésű berendezések felett vagy közelében, illetve a forró felületek, például dízelmotorok kipufogórendszere közelében futó elvezetéseket. Ha nincs alternatív elvezetési lehetőség, akkor a kábeleket el kell látni hő- és tűzvédelemmel. Ez a tűzvédelem megvalósítható acéllemezzel vagy-csatornával;

c) a vészhelyzeti áramforrásról táplált kábeleket és a kapcsolódó berendezéseket, amennyire ez lehetséges, biztonságos területen kell elhelyezni;

d) a kábelrendszereket úgy kell elrendezni, hogy a 15.11. cikk 2. pontjában bemutatott A-típusú válaszfalakkal határolt területen keletkező tűz ne befolyásolja a többi ilyen jellegű terület biztonsága szempontjából elengedhetetlen szolgáltatásokat. Ez a követelmény teljesül, ha a fő és a vészhelyzeti kábelek nem ugyanazon a területen haladnak át. Ha áthaladnak ugyanazon a területen, akkor a követelmény teljesül, ha:

aa) a lehető legtávolabb futnak egymástól;

vagy

bb) a vészhelyzeti kábel tűzálló típusú.

3. Mérlegelni kell a kötegelt kábelelvezetések lehetőségét annak érdekében, hogy a kábelek tűzállósági képessége ne csökkenjen. Ez a követelmény teljesül, ha a kábelek megfelelnek az IEC 60332-3:2000 számú dokumentum előírásainak. Ha az IEC 60332-3:2000 számú dokumentum vagy valamely ezzel egyenértékű, az egyik tagállam által elismert rendelet követelményei nem teljesülnek, akkor hosszú elvezetésű (több mint 6 méter függőlegesen és több mint 14 méter vízszintesen) kábelkötegek esetén mérlegelni kell a tűzgátak alkalmazását, kivéve akkor, ha ezek a kábelek teljes egészében zárt kábelcsatornában futnak. A nem megfelelő festékek, kábelcsatornák és burkolatok használata jelentős mértékben befolyásolja a kábelek tűzterjedési jellegzetességeit, ezért ezeket kerülni kell. Az olyan különleges kábelek mint a rádiófrekvenciás kábelek használata a fentiek teljesítése nélkül is engedélyezhető.

17 Dwt = hordképesség

18 Dwt = hordképesség

3. melléklet az 1/2010. (I. 8.) KHEM rendelethez

Az R 2. melléklete a következő új 5. függelékkel egészül ki:

A MOTORPARAMÉTER-JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE

A. Az alkatrészek vizsgálata

A motornak a gyártó útmutatójában meghatározott, a motor emissziója szempontjából meghatározó alkotóelemeit a következő táblázat tartalmazza:

4. melléklet az 1/2010. (I. 8.) KHEM rendelethez

Az R. 5. mellékletének módosításai:

(1) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYÍTVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 1. oldalán szereplő "Megjegyzések:" rész harmadik bekezdésének szövege helyébe a következő szöveg lép:

[Megjegyzések:]

"Az úszólétesítmény nevének, tulajdonosának, köbözési adatainak, anyakikötőjének változását a változások bejegyzése céljából a tulajdonos vagy meghatalmazottja köteles az okmányt kiállító, a kiadott okmányokról nyilvántartást vezető hatóságnak bejelenteni és a közösségi belvízi hajóbizonyítvány példányát a változás átvezetése érdekében átadni."

(2) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 12. rovatának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

"12. A bizonyítvány számát (1), az egységes európai hajóazonosító számot (2), a lajstromszámot (3) és a köbözési számot (4) megfelelő jelek alkalmazása útján fel kell tüntetni az úszólétesítmény következő helyein:"

(3) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 15. rovatának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

(4) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 19. rovatának helyébe a következő szöveg lép:

(5) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 35. rovatának helyébe a következő szöveg lép:

(6) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYÍTVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI

(7) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 43. rovatának helyébe a következő szöveg lép:

(8) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYITVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 44. rovatának helyébe a következő szöveg lép:

(9) Az R. 5. mellékletének "A BIZONYÍTVÁNYOK ÉS A HAJÓNAPLÓ MINTÁJA" című részében foglalt "KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY" 52. rovatának utolsó sora helyébe a következő szöveg lép: