29/2010. (V. 12.) IRM-KüM-PTNM együttes rendelet

a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (6) bekezdés a) és b) pontjában és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (6) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

1. §[1] (1) A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a konzuli tisztviselő a központi vízumhatóság hozzájárulását kéri, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) állampolgársága szerinti országára,

b) állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országára vagy

c) más személyes körülményére tekintettel feltehető, hogy a vízumkérelmének elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében különös körültekintést igényel.

(2) A vízumkérelem elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében akkor igényel különös körültekintést, ha egy adott országból érkező vízumkérelmezők vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportja körében felmerül annak a megalapozott lehetősége, hogy olyan személy is vízumot kérelmezhet,

a) aki Magyarország szuverenitását, területi épségét, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más fontos nemzeti érdekét veszélyeztető tevékenységet fejtene ki,

b) aki Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytatna,

c) akinek a tevékenysége összefüggésbe hozható szervezett bűnözői csoportokkal, kábítószer-kereskedelemmel, fegyverkereskedelemmel, embercsempészettel vagy emberkereskedelemmel,

d) akinek a valós szándéka terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény elkövetésére irányul,

e) akinek vízumkérelme alapján folytatott eljárás keretében a személyes meghallgatása alkalmával kormányzati döntéseket megalapozó, külföldi eredetű információk szerezhetőek meg,

f) aki közreműködik haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás, illetve kettős felhasználású termék vagy nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmazásában,

g) aki a vízumkérelem megalapozása céljából hamis vagy hamisított dokumentumot csatolna, hamis adatot közölne vagy a kiadott vízumokmányt meghamisítaná,

h) aki a kérelmezett vízumot céljával ellentétes módon kívánja felhasználni, vagy

i) aki a vízumban foglalt tartózkodási időt meghaladóan tartózkodna Magyarország vagy más schengeni állam területén.

2. § Az 1. §-ban meghatározott esetek meghatározásakor

a)[2] a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorizmust elhárító szerv ilyen tartalmú információit,

b) a konzuli tisztviselők által vagy a helyi schengeni együttműködés keretében jelzett, a vízumkiadásra irányuló eljárásban az adott országban vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportjának körében tapasztalt, rendszeres rosszhiszemű magatartását,

c)[3] az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határőrizeti tevékenysége során észlelt körülményeket - különösen, ha egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében a jogellenes határátlépések, a hamis vagy hamisított okmányok felhasználásának és a vízumok megsemmisítésének az előfordulása a kiadott vízumok számához viszonyítottan nagy -,

d)[4] az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és az idegenrendészeti szerv által egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében tapasztalt, a vízumok céltól eltérő felhasználásának és a vízumban foglalt tartózkodási időt meghaladó tartózkodás rendszeres jellegét, vagy

e) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyeknek egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében a kiadott vízumok számához viszonyított nagy számát

kell figyelembe venni.

3. §[5] Más schengeni állam központi vízumhatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásának megadása előtt az 1. §-ban meghatározott esetekben folytat egyeztetést a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti központi vízumhatósággal.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

5. §[6] Ez a rendelet az (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (1) bekezdésének és 22. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Forgács Imre s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Dr. Balázs Péter s. k.,

külügyminiszter

Juhász Gábor s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter