Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

55/2010. (V. 6.) FVM rendelet

az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az 1. § tekintetében az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontjában, a 2. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdés m) pontjában, a 3. § tekintetében a Tv. 81. § (3) bekezdés a) pontjában, a 4. § tekintetében a Tv. 81. § (3) bekezdés a) és p) pontjában, az 5. § tekintetében a Tv. 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A birtokfejlesztési hitel kamattámogatásáról szóló 17/2007. (III. 23.) FVM rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2010. (V. 6.) FVM rendelet hatálybalépését követően benyújtott hitelkérelmek alapján kötött hitelszerződések után a mezőgazdasági termelő kamattámogatás igénylésére nem jogosult."

2. § (1) A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:

a) a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti közvetlen kifizetések;

b) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, zöldszüret, szőlőültetvény kivágásának támogatása;

c) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti

ca) mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések, a Natura 2000 kifizetések és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK tanácsi irányelvhez kapcsolódó kifizetések, az agrár-környezetvédelmi kifizetések és az állatjóléti kifizetések,

cb) az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül a mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása és az erdő-környezetvédelmi kifizetések."

(2) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az ellenőrzés alá vont ügyfeleket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) választja ki az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 51. cikkében foglaltak figyelembevételével."

(3) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről határozatot hoz. Ha meg nem felelés nem kerül megállapításra, a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozataltól eltekinthet."

(4) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a sertések azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában nincs tenyészállat a tenyészetben;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 5 db hízóállat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.

(6) A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a juhok és kecskék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában a tenyészetben az anyajuh vagy anyakecske létszáma legfeljebb 10 db;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 25 db állat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel."

(5) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 8. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]

"b) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet;

c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet;"

(6) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 8. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

"f) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1122/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. február 23-i 146/2010/EU bizottsági rendelet."

(7) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(8) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. §

a) (1) bekezdésében az "R. 41. cikkében" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 47. cikk (3) és (4) bekezdésében" szöveg, az "R. 41. cikk b) pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 47. cikk (2) bekezdése" szöveg,

b) (3) bekezdésében az "R. 48. cikk (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 54. cikk (1) bekezdése" szöveg lép.

(9) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdésében az "R. 2. cikk 32. pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 2. cikk (33) bekezdése" szöveg, az "R. 2. cikk 31. pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 2. cikk (32) bekezdése" szöveg, az "R. 66. és 67. cikkében" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 71. és 72. cikkében" szöveg lép.

(10) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontjában foglalt táblázatban a "Gazdaságon belüli" szövegrész helyébe a "Gazdaságon belüli vagy kismértékű" szöveg, a "Gazdaságon kívüli" szövegrész helyébe a "Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű" szöveg lép.

3. § A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet 9. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (4) bekezdés szerint átruházott dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság alapján megállapításra kerülő szerkezetátalakítási támogatási jogosultság esetében az (5) bekezdés szerinti településnek a termelő azon más dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultsága megállapításánál figyelembe vett referenciaterülete vagy területei szerinti települést vagy településeket kell tekinteni, amely vagy amelyek közigazgatási területén 2010-ben egységes területalapú támogatást vett igénybe, és ezen területekkel más szerkezetátalakítási támogatási jogosultságokat nem aktivál. Több ilyen település esetén az MVH a (3) bekezdés szerinti határozatban azt a települést vagy településeket állapítja meg, ahol a termelőnek sorrendben a legnagyobb referencia területe(i) található(k). Ilyen település hiányában az (5) bekezdés szerinti településnek a dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság alapján 2009-ben igénybe vett termeléshez kötött támogatás megállapításánál figyelembe vett terület szerint települést kell tekinteni.

(8) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben az a személy, akire vagy amelyre a dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságot átruházták, ezen rendelet vonatkozásában nem minősül dohánytermelőnek."

4. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet [a továbbiakban: 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet] 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet és a hatálya alá tartozó támogatási jogcímek alkalmazásában:]

"7. jogszerű földhasználó: a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti földhasználati nyilvántartásba (a továbbiakban: földhasználati nyilvántartás) a tárgyév május 31-i dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett ügyfél, vagy az az ügyfél, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb bizonyító erejű okirattal rendelkezik;"

(2) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az ügyfél az egységes kérelmét a tárgyév május 15-ig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton köteles benyújtani. Az egységes kérelem elektronikus benyújtásával egyidejűleg annak egyes mellékleteit - ha az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogszabály vagy e rendelet annak csatolását előírja - papír alapon kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH), a 2. § (1) bekezdés 9-10., 14., 16. és 18. pontjai szerinti jogcímek esetén az ügyfél lakóhelye, székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervéhez."

(3) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Az 1. § 7. pontja szerinti ügyfél földhasználati jogosultságát az MVH ellenőrizheti."

(4) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) Azon ügyfelek, akik vagy amelyek a 2009. évi egységes kérelem keretében nem igényeltek a 2. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti, "NVT - Mezőgazdasági területek első erdősítése" jogcímhez kapcsolódó támogatást, kifizetési kérelmet nyújthatnak be, amennyiben rendelkeznek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján hozott jogerős helyt adó, vagy részben helyt adó támogatási határozattal, vagy kötelezettség-átvállalásnak részben vagy egészben helyt adó határozattal.

(2) A kifizetési kérelmet 2010. május 31-ig kell benyújtani az MVH által erre rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon, amely az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, a támogatási határozat azonosítóját, valamint a támogatási feltételeknek való megfeleléssel, a támogatás igénybevételével, a kérelemben foglalt adatok valódiságával, az adatvédelemmel, és az MVH-val való kapcsolattartással összefüggő nyilatkozatokat tartalmazza.

(3) A kifizetési kérelemben szereplő adatokra vonatkozóan 2010. május 31-e után módosítási kérelem nem nyújtható be."

(5) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet 1. § 15. pontjában a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a 3. § (2) bekezdésében a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a "táblák" szövegrész helyébe a "bejelentett táblák" szöveg, a (4) bekezdésben a "táblát" szövegrész helyébe a "bejelentett táblát" szöveg, a 4. § (1) bekezdésében a "táblákat" szövegrész helyébe a "bejelentett táblákat" szöveg, a 7. § (3) bekezdés b) pontjában az "egységes kérelemben feltüntetett táblák" szövegrész helyébe az "egységes kérelemben szereplő bejelentett táblák" szöveg, a b) pontjának bb) alpontjában a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a 12. §-ában az "egységes kérelemben bejelentett tábláin" szövegrész helyébe a "az egységes kérelemben szereplő bejelentett tábláin" szöveg, az "egységes kérelemben feltüntetett táblák" szövegrész helyébe az "egységes kérelemben szereplő bejelentett táblák" szöveg, és a 14. § (4) bekezdésében a "táblára" szövegrész helyébe a "bejelentett táblára" szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról szóló 57/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 9. § (3) bekezdésének második mondata.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

7. § Ez a rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet az 55/2010. (V. 6.) FVM rendelethez

"1. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez

1. Az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (a továbbiakban: JFGK) esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai

1.1. JFGK 1 és 5

A JFGK célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Súlyosság

Enyhe: a tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.

Közepes: a tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.

Súlyos: a tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei ésszerű időhatáron belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.

Hosszútávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.

Maradandó: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.

1.2. JFGK 2

A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében.

Súlyosság

Enyhe: a felszín alatti vizek minőségi mutatóira ártalmatlan anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Közepes: trágyából, szennyvízből vagy mosóvizekből származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Súlyos: olajból, üzemanyagból, növényvédő szerből, műtrágyából vagy egyéb veszélyes hulladékból származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető, megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés csak hosszútávon csökkenthető, szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezéssel maradandó károsodás keletkezik a felszín alatti vizek minőségében.

1.3. JFGK 3

A JFGK célja: a szennyvíziszapnak értékes mezőgazdasági tulajdonságai lehetnek, ezért helyénvaló a mezőgazdaságban történő alkalmazását ösztönözni, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhető az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások bekövetkezése.

Súlyosság

Enyhe: olyan mértékű meg nem felelés tekinthető enyhének, amely során a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.

Közepes: a gazdálkodó nem is rendelkezik vagy abban az esetben, ha rendelkezik az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása során nem minden esetben az engedélyben foglaltak szerint jár el.

Súlyos: a helytelen szennyvíziszap kijuttatás következményeként az emberekre, állatokra, növényekre, a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a szennyvíziszap nem megfelelő felhasználása során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.

Hosszútávon helyrehozható: a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásakor olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.

Maradandó: a szennyvíziszap kijuttatás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.

1.4. JFGK 4

A JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése.

Súlyosság

Enyhe: a mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, felszín alatti vizeket.

Közepes: a mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, felszín alatti vizekre.

Súlyos: a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg. Maradandó: a nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, a felszín alatti vizekben.

1.5. JFGK 6

A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

Súlyosság

Enyhe: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

1.6. JFGK 7

A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Súlyosság

Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

1.7. JFGK 8

A JFGK célja: állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Súlyosság

Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

2. Minimumkövetelmények esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai

2.1. Tápanyag-gazdálkodási minimum követelmények

2.1.1. Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.

Célja: A talajjavítás olyan módon történő elvégzése,amelynek során a környezet nem károsodik.

Súlyosság

Enyhe: engedély nélkül vagy rendelkezik engedéllyel, de nem az engedélyben foglaltak szerint végezte a talajjavítást és az engedéllyel végzett talajjavítás környezetre gyakorolt terhelése nem jelentős.

Közepes: engedély nélkül úgy végezte el a talajjavítást, hogy a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.

Súlyos: engedély nélkül vagy az engedélynek nem megfelelően végezte el a talajjavítást úgy, hogy a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő talajjavítás során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.

Hosszútávon helyrehozható: a talajjavítás során olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.

Maradandó: a nem megfelelő talajjavítás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett. 2.2. Növényvédelmi minimum követelmények

2.2.1. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl. növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)

Célja: a növényvédelmi tevékenységhez felhasznált termékek csomagoló anyagainak szakszerű megsemmisítése.

Súlyosság

Enyhe: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt, de a környezetben nem következett be szennyezés.

Közepes: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben kismértékű szennyezés következett be.

Súlyos: növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben jelentős szennyezés következett be.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezés hatására maradandó károsodás keletkezett a környezetben.

2.2.2. Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, - segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;).

Célja: Engedélyköteles termékek biztonságos felhasználása a káros környezeti hatások elkerülése érdekében.

Súlyosság

Enyhe: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt, de nem következett be szennyezés a környezetben.

Közepes: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt és a környezetben kismértékű szennyezés következett be.

Súlyos: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt és a környezetben jelentős mértékű szennyezés következett be, vagy engedélyköteles termék engedély nélküli felhasználása történt.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezés hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.3. A növényvédő szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészséget szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni.

Célja: Növényvédő szerek szakszerű, biztonságos tárolása.

Súlyosság

Enyhe: A tárolási előírások kismértékű megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti.

Közepes: A tárolási előírások olyan megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget közvetetten veszélyezteti.

Súlyos: A tárolási előírások olyan súlyos megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteti.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő tárolás következtében a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a nem megfelelő tárolás következtében keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: a nem megfelelő tárolás hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.4. A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében (a továbbiakban: Jegyzék) vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük.

Célja: A növényvédelmi tevékenységhez kapcsolódó gépek megfelelő műszaki állapotban tartása.

Súlyosság

Enyhe: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép szerepel a Jegyzékben, vagy rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, de a műszaki állapota olyan kisebb hiányosságokat mutat, amely nem jelent veszélyt a környezetre és az emberi egészségre.

Közepes: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép nem szerepel a Jegyzékben, vagy nem rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, és a műszaki állapota olyan súlyos hiányosságokat mutat, amely közvetetten veszélyezteti a környezet, az emberi egészséget.

Súlyos: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép nem szerepel a Jegyzékben, vagy nem rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, és a műszaki állapota olyan súlyos hiányosságokat mutat, amely közvetlenül veszélyezteti a környezetet, emberi egészséget.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használatából eredő káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használatából eredő káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használat hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.5. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember vásárolhatja meg, vagy használhatja fel.

Célja: Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek biztonságos használata.

Súlyosság

Enyhe: nem tudja igazolni a végzettséget, de a környezetre káros hatást nem gyakorolt a felhasználás.

Közepes: nem tudja igazolni a végzettséget, de a környezetre kismértékű káros hatást gyakorolt a felhasználás.

Súlyos: nem tudja igazolni a végzettséget és a környezetre nagymértékű káros hatást gyakorolt a felhasználás.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a végzettség nélküli felhasználásból keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a végzettség nélküli felhasználásból keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: maradandó károsodás következett be.

2.2.6. A növényvédő szer címkéjén, használati utasításában foglalt korlátozásokat be kell tartani.

Célja: A növényvédő szerek szakszerűtlen felhasználásából eredő környezeti károk elkerülése.

Súlyosság

Enyhe: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt, de nem következett be szennyezés a környezetben.

Közepes: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt és kismértékű szennyezés következett be a környezetben.

Súlyos: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt és jelentős mértékű szennyezés következett be a környezetben.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: maradandó károsodás következett be."

Tartalomjegyzék