55/2010. (V. 6.) FVM rendelet

az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az 1. § tekintetében az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontjában, a 2. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdés m) pontjában, a 3. § tekintetében a Tv. 81. § (3) bekezdés a) pontjában, a 4. § tekintetében a Tv. 81. § (3) bekezdés a) és p) pontjában, az 5. § tekintetében a Tv. 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A birtokfejlesztési hitel kamattámogatásáról szóló 17/2007. (III. 23.) FVM rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2010. (V. 6.) FVM rendelet hatálybalépését követően benyújtott hitelkérelmek alapján kötött hitelszerződések után a mezőgazdasági termelő kamattámogatás igénylésére nem jogosult."

2. § (1) A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:

a) a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti közvetlen kifizetések;

b) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, zöldszüret, szőlőültetvény kivágásának támogatása;

c) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti

ca) mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések, a Natura 2000 kifizetések és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK tanácsi irányelvhez kapcsolódó kifizetések, az agrár-környezetvédelmi kifizetések és az állatjóléti kifizetések,

cb) az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül a mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása és az erdő-környezetvédelmi kifizetések."

(2) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az ellenőrzés alá vont ügyfeleket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) választja ki az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 51. cikkében foglaltak figyelembevételével."

(3) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről határozatot hoz. Ha meg nem felelés nem kerül megállapításra, a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozataltól eltekinthet."

(4) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a sertések azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában nincs tenyészállat a tenyészetben;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 5 db hízóállat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.

(6) A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a juhok és kecskék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában a tenyészetben az anyajuh vagy anyakecske létszáma legfeljebb 10 db;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 25 db állat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel."

(5) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 8. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]

"b) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet;

c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet;"

(6) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 8. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

"f) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1122/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. február 23-i 146/2010/EU bizottsági rendelet."

(7) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(8) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 4. §

a) (1) bekezdésében az "R. 41. cikkében" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 47. cikk (3) és (4) bekezdésében" szöveg, az "R. 41. cikk b) pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 47. cikk (2) bekezdése" szöveg,

b) (3) bekezdésében az "R. 48. cikk (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 54. cikk (1) bekezdése" szöveg lép.

(9) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdésében az "R. 2. cikk 32. pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 2. cikk (33) bekezdése" szöveg, az "R. 2. cikk 31. pontja" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 2. cikk (32) bekezdése" szöveg, az "R. 66. és 67. cikkében" szövegrész helyébe az "1122/2009/EK rendelet 71. és 72. cikkében" szöveg lép.

(10) A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontjában foglalt táblázatban a "Gazdaságon belüli" szövegrész helyébe a "Gazdaságon belüli vagy kismértékű" szöveg, a "Gazdaságon kívüli" szövegrész helyébe a "Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű" szöveg lép.

3. § A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet 9. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (4) bekezdés szerint átruházott dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság alapján megállapításra kerülő szerkezetátalakítási támogatási jogosultság esetében az (5) bekezdés szerinti településnek a termelő azon más dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultsága megállapításánál figyelembe vett referenciaterülete vagy területei szerinti települést vagy településeket kell tekinteni, amely vagy amelyek közigazgatási területén 2010-ben egységes területalapú támogatást vett igénybe, és ezen területekkel más szerkezetátalakítási támogatási jogosultságokat nem aktivál. Több ilyen település esetén az MVH a (3) bekezdés szerinti határozatban azt a települést vagy településeket állapítja meg, ahol a termelőnek sorrendben a legnagyobb referencia területe(i) található(k). Ilyen település hiányában az (5) bekezdés szerinti településnek a dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság alapján 2009-ben igénybe vett termeléshez kötött támogatás megállapításánál figyelembe vett terület szerint települést kell tekinteni.

(8) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben az a személy, akire vagy amelyre a dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságot átruházták, ezen rendelet vonatkozásában nem minősül dohánytermelőnek."

4. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet [a továbbiakban: 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet] 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet és a hatálya alá tartozó támogatási jogcímek alkalmazásában:]

"7. jogszerű földhasználó: a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti földhasználati nyilvántartásba (a továbbiakban: földhasználati nyilvántartás) a tárgyév május 31-i dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett ügyfél, vagy az az ügyfél, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb bizonyító erejű okirattal rendelkezik;"

(2) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az ügyfél az egységes kérelmét a tárgyév május 15-ig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton köteles benyújtani. Az egységes kérelem elektronikus benyújtásával egyidejűleg annak egyes mellékleteit - ha az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogszabály vagy e rendelet annak csatolását előírja - papír alapon kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH), a 2. § (1) bekezdés 9-10., 14., 16. és 18. pontjai szerinti jogcímek esetén az ügyfél lakóhelye, székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervéhez."

(3) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Az 1. § 7. pontja szerinti ügyfél földhasználati jogosultságát az MVH ellenőrizheti."

(4) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) Azon ügyfelek, akik vagy amelyek a 2009. évi egységes kérelem keretében nem igényeltek a 2. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti, "NVT - Mezőgazdasági területek első erdősítése" jogcímhez kapcsolódó támogatást, kifizetési kérelmet nyújthatnak be, amennyiben rendelkeznek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján hozott jogerős helyt adó, vagy részben helyt adó támogatási határozattal, vagy kötelezettség-átvállalásnak részben vagy egészben helyt adó határozattal.

(2) A kifizetési kérelmet 2010. május 31-ig kell benyújtani az MVH által erre rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon, amely az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, a támogatási határozat azonosítóját, valamint a támogatási feltételeknek való megfeleléssel, a támogatás igénybevételével, a kérelemben foglalt adatok valódiságával, az adatvédelemmel, és az MVH-val való kapcsolattartással összefüggő nyilatkozatokat tartalmazza.

(3) A kifizetési kérelemben szereplő adatokra vonatkozóan 2010. május 31-e után módosítási kérelem nem nyújtható be."

(5) A 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet 1. § 15. pontjában a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a 3. § (2) bekezdésében a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a "táblák" szövegrész helyébe a "bejelentett táblák" szöveg, a (4) bekezdésben a "táblát" szövegrész helyébe a "bejelentett táblát" szöveg, a 4. § (1) bekezdésében a "táblákat" szövegrész helyébe a "bejelentett táblákat" szöveg, a 7. § (3) bekezdés b) pontjában az "egységes kérelemben feltüntetett táblák" szövegrész helyébe az "egységes kérelemben szereplő bejelentett táblák" szöveg, a b) pontjának bb) alpontjában a "tábla" szövegrész helyébe a "bejelentett tábla" szöveg, a 12. §-ában az "egységes kérelemben bejelentett tábláin" szövegrész helyébe a "az egységes kérelemben szereplő bejelentett tábláin" szöveg, az "egységes kérelemben feltüntetett táblák" szövegrész helyébe az "egységes kérelemben szereplő bejelentett táblák" szöveg, és a 14. § (4) bekezdésében a "táblára" szövegrész helyébe a "bejelentett táblára" szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról szóló 57/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 9. § (3) bekezdésének második mondata.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

7. § Ez a rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet az 55/2010. (V. 6.) FVM rendelethez

"1. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez

1. Az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (a továbbiakban: JFGK) esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai

1.1. JFGK 1 és 5

A JFGK célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Súlyosság

Enyhe: a tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.

Közepes: a tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.

Súlyos: a tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei ésszerű időhatáron belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.

Hosszútávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.

Maradandó: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.

1.2. JFGK 2

A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében.

Súlyosság

Enyhe: a felszín alatti vizek minőségi mutatóira ártalmatlan anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Közepes: trágyából, szennyvízből vagy mosóvizekből származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Súlyos: olajból, üzemanyagból, növényvédő szerből, műtrágyából vagy egyéb veszélyes hulladékból származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető, megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés csak hosszútávon csökkenthető, szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezéssel maradandó károsodás keletkezik a felszín alatti vizek minőségében.

1.3. JFGK 3

A JFGK célja: a szennyvíziszapnak értékes mezőgazdasági tulajdonságai lehetnek, ezért helyénvaló a mezőgazdaságban történő alkalmazását ösztönözni, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhető az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások bekövetkezése.

Súlyosság

Enyhe: olyan mértékű meg nem felelés tekinthető enyhének, amely során a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.

Közepes: a gazdálkodó nem is rendelkezik vagy abban az esetben, ha rendelkezik az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása során nem minden esetben az engedélyben foglaltak szerint jár el.

Súlyos: a helytelen szennyvíziszap kijuttatás következményeként az emberekre, állatokra, növényekre, a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a szennyvíziszap nem megfelelő felhasználása során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.

Hosszútávon helyrehozható: a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásakor olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.

Maradandó: a szennyvíziszap kijuttatás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.

1.4. JFGK 4

A JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése.

Súlyosság

Enyhe: a mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, felszín alatti vizeket.

Közepes: a mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, felszín alatti vizekre.

Súlyos: a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg. Maradandó: a nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, a felszín alatti vizekben.

1.5. JFGK 6

A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

Súlyosság

Enyhe: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

1.6. JFGK 7

A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Súlyosság

Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

1.7. JFGK 8

A JFGK célja: állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Súlyosság

Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

2. Minimumkövetelmények esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai

2.1. Tápanyag-gazdálkodási minimum követelmények

2.1.1. Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.

Célja: A talajjavítás olyan módon történő elvégzése,amelynek során a környezet nem károsodik.

Súlyosság

Enyhe: engedély nélkül vagy rendelkezik engedéllyel, de nem az engedélyben foglaltak szerint végezte a talajjavítást és az engedéllyel végzett talajjavítás környezetre gyakorolt terhelése nem jelentős.

Közepes: engedély nélkül úgy végezte el a talajjavítást, hogy a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.

Súlyos: engedély nélkül vagy az engedélynek nem megfelelően végezte el a talajjavítást úgy, hogy a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő talajjavítás során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.

Hosszútávon helyrehozható: a talajjavítás során olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.

Maradandó: a nem megfelelő talajjavítás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett. 2.2. Növényvédelmi minimum követelmények

2.2.1. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl. növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)

Célja: a növényvédelmi tevékenységhez felhasznált termékek csomagoló anyagainak szakszerű megsemmisítése.

Súlyosság

Enyhe: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt, de a környezetben nem következett be szennyezés.

Közepes: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben kismértékű szennyezés következett be.

Súlyos: növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben jelentős szennyezés következett be.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezés hatására maradandó károsodás keletkezett a környezetben.

2.2.2. Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, - segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;).

Célja: Engedélyköteles termékek biztonságos felhasználása a káros környezeti hatások elkerülése érdekében.

Súlyosság

Enyhe: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt, de nem következett be szennyezés a környezetben.

Közepes: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt és a környezetben kismértékű szennyezés következett be.

Súlyos: az engedélyköteles termék felhasználása nem az engedélynek megfelelően történt és a környezetben jelentős mértékű szennyezés következett be, vagy engedélyköteles termék engedély nélküli felhasználása történt.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

Maradandó: a szennyezés hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.3. A növényvédő szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészséget szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni.

Célja: Növényvédő szerek szakszerű, biztonságos tárolása.

Súlyosság

Enyhe: A tárolási előírások kismértékű megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti.

Közepes: A tárolási előírások olyan megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget közvetetten veszélyezteti.

Súlyos: A tárolási előírások olyan súlyos megsértése, amely a környezetet és az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteti.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő tárolás következtében a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a nem megfelelő tárolás következtében keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: a nem megfelelő tárolás hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.4. A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében (a továbbiakban: Jegyzék) vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük.

Célja: A növényvédelmi tevékenységhez kapcsolódó gépek megfelelő műszaki állapotban tartása.

Súlyosság

Enyhe: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép szerepel a Jegyzékben, vagy rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, de a műszaki állapota olyan kisebb hiányosságokat mutat, amely nem jelent veszélyt a környezetre és az emberi egészségre.

Közepes: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép nem szerepel a Jegyzékben, vagy nem rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, és a műszaki állapota olyan súlyos hiányosságokat mutat, amely közvetetten veszélyezteti a környezet, az emberi egészséget.

Súlyos: a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gép nem szerepel a Jegyzékben, vagy nem rendelkezik annak megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal, és a műszaki állapota olyan súlyos hiányosságokat mutat, amely közvetlenül veszélyezteti a környezetet, emberi egészséget.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használatából eredő káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használatából eredő káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gép használat hatására maradandó károsodás következett be.

2.2.5. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember vásárolhatja meg, vagy használhatja fel.

Célja: Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek biztonságos használata.

Súlyosság

Enyhe: nem tudja igazolni a végzettséget, de a környezetre káros hatást nem gyakorolt a felhasználás.

Közepes: nem tudja igazolni a végzettséget, de a környezetre kismértékű káros hatást gyakorolt a felhasználás.

Súlyos: nem tudja igazolni a végzettséget és a környezetre nagymértékű káros hatást gyakorolt a felhasználás.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a végzettség nélküli felhasználásból keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a végzettség nélküli felhasználásból keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: maradandó károsodás következett be.

2.2.6. A növényvédő szer címkéjén, használati utasításában foglalt korlátozásokat be kell tartani.

Célja: A növényvédő szerek szakszerűtlen felhasználásából eredő környezeti károk elkerülése.

Súlyosság

Enyhe: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt, de nem következett be szennyezés a környezetben.

Közepes: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt és kismértékű szennyezés következett be a környezetben.

Súlyos: a felhasználás nem a címkén feltüntettek, nem a használati utasításoknak megfelelően történt és jelentős mértékű szennyezés következett be a környezetben.

Tartósság

Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás hosszú távon belül csökkenthető vagy megszüntethető.

Maradandó: maradandó károsodás következett be."

Tartalomjegyzék