103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról

A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének koncessziós pályázatban való meghirdetését megelőzően komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) kell lefolytatni.

(2) A vizsgálat célja, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint kiírt koncessziós pályázat tartalmára vonatkozó döntés előkészítéséhez[1]

a) környezet-, táj- és természetvédelmi,

b) vízgazdálkodási és vízvédelmi,

c) kulturális örökségvédelmi,

d) termőföldvédelmi,

e) közegészségügyi és egészségvédelmi,

f) nemzetvédelmi,

g) településrendezési,

h) közlekedési, valamint

i) ásványvagyon-gazdálkodási

szempontokat figyelembe véve, meghatározásra kerüljenek azok a terület- és térrészek, ahol bányászati tevékenység nem folytatható, valamint hogy megállapítsa a bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásban előírni szükséges követelményeit.

(3) A vizsgálat lefolytatása nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárások lefolytatásának kötelezettsége alól.

(4) A jelentés elkészítésében közreműködő közigazgatási szervet a tevékenység engedélyezése során hozott döntésében nem köti a vizsgálat keretében adott véleménye.

2. § (1)[2] A vizsgálat lefolytatását és annak alapján a jelentés elkészítését az állami földtani feladatokat ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH), a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) bevonásával, valamint az 1. mellékletben megjelölt közigazgatási és egyéb szervek (a továbbiakban együtt: közreműködő szerv) közreműködésével végzi.

(2)[3] Az SZTFH a vizsgálatot zárt területen arra a területre és térrészre végzi el, amelyen a rendelkezésére álló földtani adatokat és vállalkozói kezdeményezéseket figyelembe véve az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.

3. § (1)[4] Az SZTFH a koncessziós pályázatban kiírni tervezett területre és térrészre az OVF és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) készít.

(2) A tanulmány a koncessziós pályázatra javasolni tervezett terület és térrész jellemzését, valamint a tervezett bányászati tevékenység bemutatását tartalmazza. A tanulmány részletes tartalmát a 2. melléklet határozza meg.

(3)[5] A Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a 2. melléklet 3.4. pontjával kapcsolatosan rendelkezésére álló adatokat adja meg.

(4)[6] Az OVF a 2. melléklet 1.4. pontjának elkészítéséhez szükséges adatokat és tájékoztatást, valamint a 2. melléklet 3.2. pontjával kapcsolatosan rendelkezésére álló adatokat adja meg.

4. § (1)[7] Az SZTFH a közreműködő szerveket az 1. mellékletben meghatározott vélemény és adatok szolgáltatása céljából megkeresi, amelyhez egyidejűleg a tanulmányt a közreműködő szervek számára honlapján hozzáférhetővé teszi.

(2)[8] A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság a 2. melléklet 3. pontjában foglaltakra is véleményt ad.

(3)[9] A megkeresett közreműködő szerv a véleményét és az adatokat a tanulmány beérkezésétől számított 30 napon belül küldi meg az SZTFH-nak.

(4)[10] Az SZTFH az 5. § (1) bekezdése szerinti jelentés elkészítéséhez szükséges adatot kérhet egyéb, az 1. mellékletben nem szereplő közigazgatási szervtől is.

(5)[11] Az (1) bekezdés szerinti közreműködő szerv a véleményében meghatározza azt a területet vagy térrészt, amelyen a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, valamint a bányászati koncessziós tevékenység folytatásának pályázati kiírásban előírni szükséges követelményeit. A közreműködő szerv a véleményét indokolni köteles.

(6)[12] Ha a megkeresett közigazgatási szerv az adatszolgáltatási vagy véleményadási kötelezettségét a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül nem teljesíti, a bányafelügyelet

a) megkeresi a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felügyeleti szervének vezetőjét annak érdekében, hogy a közigazgatási szervet az adatszolgáltatás teljesítésére utasítsa,

b) más közigazgatási szerv esetében pedig úgy tekinti, hogy az érintett közigazgatási szerv részéről koncessziós tevékenységet korlátozó körülményt nem kívánnak megnevezni.

(7)[13] Ha az SZTFH a megkeresett közreműködő szerv véleményében foglaltakkal nem ért egyet, a véleményeltérést a vélemény beérkezésétől számított 15 napon belül egyezteti. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a véleményeltérésről és annak indokáról a bányászati ügyekért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) a jelentésben tájékoztatni kell.

5. § (1)[14] Az SZTFH a tanulmány, valamint a megkeresett közreműködő szervek által szolgáltatott adatok és vélemény alapján a véleményezésre megállapított határidő leteltétől számított 15 napon belül elkészíti a vizsgálat eredményét tartalmazó jelentés (a továbbiakban: jelentés) tervezetét.

(2) A jelentés tervezete tartalmazza a koncessziós pályázatban kiírni javasolt

a) terület és térrész megjelölését,

b) területre és térrészre vonatkozó térképeket,

c)[15] területre és térrészre vonatkozó tanulmányt, valamint a közreműködő szervek által szolgáltatott adatokat és véleményt,

d) területre és térrészre vonatkozó korlátozásokat és követelményeket,

e) területre és térrészre vonatkozóan azoknak a bányászati technológiáknak a meghatározását, amelyek a bányászati tevékenység során nem alkalmazhatók, és

f) területen és térrészen belül annak a területnek vagy térrésznek a megjelölését, amelyen bányászati tevékenység nem folytatható.

(3) A jelentés tervezetében ismertetni kell a vizsgálat elvégzéséhez felhasznált adatok forrását, a kutatások irodalomjegyzékét, a vizsgálat korlátait és a bizonytalanságokat.

6. § (1)[16] Az SZTFH a jelentés tervezetét, annak elkészítésétől számított öt napon belül a honlapján a nyilvánosság számára véleményezés, a közreműködő szervek számára visszamutatás céljából harminc napra közzéteszi. A közzétételben meg kell jelölni az észrevételek benyújtásának határidejét és módját.

(2)[17] A közreműködő szerv a jelentés tervezetével kapcsolatos észrevételéről az (1) bekezdésben meghatározott harminc napos határidő leteltétől számított 15 napon belül tájékoztatja az SZTFH-t. Ha a közreműködő szerv határidőn belül nem tesz észrevételt, úgy kell tekinteni, hogy a jelentés tervezetében foglaltakkal egyetért.

(3)[18] Ha az MBFSZ a közreműködő szerv észrevételében foglaltakkal egyetért, a jelentés tervezetét az észrevételnek megfelelően módosítja. Ha az MBFSZ az észrevétellel nem ért egyet, az észrevételt a jelentéshez mellékeli és a véleményeltérésről a minisztert a jelentésben tájékoztatja.

(4)[19]

(5)[20] A nyilvánosságtól érkezett észrevételeket az SZTFH a végleges jelentés elkészítése során figyelembe veszi.

(6)[21] A végleges jelentést az SZTFH a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltétől számított 15 napon belül készíti el és küldi meg a miniszternek.

(7)[22] A vizsgálat eredményét tartalmazó végleges jelentést az SZTFH a honlapján közzéteszi.

7. § (1)[23] A jelentés elkészítésében való közreműködés a közreműködő szervek részéről, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, ingyenesen történik.

(2)[24] Az SZTFH a jelentés elkészítésében való közreműködésért a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak 80 000 forint, a vízügyi hatóságnak 80 000 forint költségtérítést fizet. A fizetési kötelezettséget a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott előirányzat-felhasználási számlára, átutalási megbízással kell teljesíteni.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez[25]

A jelentés elkészítésében közreműködő szervek, valamint a véleményezés és adatszolgáltatás köre

2. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez

A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalma

1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése.

1. 1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mBf) történő lehatárolása.

1. 2. A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC).

1. 3. Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai).

1. 4. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása.

1. 5. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok.

1. 6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások.

2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata.

2. 1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok.

2. 2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása.

2. 3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása.

2. 4. A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása.

2. 5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása.

2. 6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása.

2. 7. A terhelés várható időtartama.

2. 8. A várható legfontosabb bányaveszélyek.

3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése.

3. 1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat.

3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása.[27]

3. 3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása.

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása.[28]