9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E rendelet határozza meg a helyi önkormányzatok vis maior támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, a felhasználásáról szóló elszámolásnak és a vis maior támogatás ellenőrzésének részletes szabályait.

(2)[2] A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő épületben, építményben, partfalban vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása.

(3)[3]

(4)[4]

(5) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

(6)[5]

(7)[6]

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[7] beruházás: a számvitelről szóló törvényben ekként meghatározott tevékenység,

2. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immateriális javak beszerzése,

3.[8] felújítás: a számvitelről szóló törvényben ekként meghatározott tevékenység,

4.[9] folyó jellegű működési kiadások: a helyi önkormányzat kötelező feladatellátásához kapcsolódó működési költségek, dologi kiadások, karbantartási, javítási költségek, eszköz- és készletbeszerzések költsége, személyi jellegű kifizetések, és az ehhez kapcsolódó járulékok, mely alól kivételt képez a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakalegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége,

5. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő,

6. védekezési munkálatok: a megelőző és a helyreállítási munkálatokon kívüli valamennyi olyan beavatkozás, amely a kár bekövetkezését megakadályozza vagy a lehető legkisebbre csökkenti, abban az esetben, ha a kár bekövetkezésének közvetlen, valós veszélye áll fenn,

7.[10] megelőző munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelőzésére szolgál, és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelőző csatorna- vagy ároktisztítás, állagmegóvás,

8. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb; nem tekinthető azonban partfalnak a működő és az elhagyott bányafal,

9. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg; kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek és az épületek szerkezeti részét képező pincék,

10.[11] saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési (a továbbiakban: képviselő-testület) határozattal, valamint a képviselő-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával önerőként jóváhagyott forrás,

11.[12] eszközök: a számvitelről szóló törvényben és az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti tárgyi eszközök, továbbá műszaki berendezések, gépek, járművek, eszköz tartozékok és alkatrészek, szerszámok, takarító- és tisztítószerek, felszerelések, informatikai-ügyviteli-hiradástechnikai eszközök, háztartási gépek, bútorok és egyéb berendezések,

12.[13] épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározottak szerinti fogalom,

13. különösen súlyos természeti károk: a természeti és lakókörnyezetben különösen földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás miatt bekövetkezett károk,

14.[14] igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmény: önkormányzati, államigazgatási feladat ellátását végző intézmény, különösen a polgármesteri hivatal, fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

15.[15] katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés: a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában ár- és belvíz által sújtott területet érintő védekezéshez kapcsolódó, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által jóváhagyott, légi úton, belterületen az adott költségvetési évben végzett szúnyoggyérítés.

16.[16] építmény: a helyi önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy helyi önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett út, híd, komp- és révátkelőhely, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény, közmű és annak műtárgyai, pince, amennyiben megfelel az Étv. 2. § 8. pontjában meghatározottaknak.

2/A. A vis maior támogatás formái[17]

2/A. § (1) A helyi önkormányzat támogatást igényelhet

a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására,

b)[18] - a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével - a helyi önkormányzat tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy helyi önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épületet, építményt, partfalat vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épületet sújtó, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására,

c)[19] - ha a szúnyogok által okozott ártalom óránkénti mértéke a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak nyilatkozata szerint csípésszámban kifejezve személyenként meghaladja az 50 csípést - katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására

[az a)-c) pont a továbbiakban együtt: vis maior esemény].

(2) A támogatás

a) a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében akkor vehető igénybe, ha

aa) a helyi önkormányzat a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában és területén ár- és belvízi védekezéssel kapcsolatban a költségvetési évben bejelentett és 2. melléklettel igazolt vis maior pályázattal rendelkezik és

ab) a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés legkésőbb a költségvetési év augusztus 31-éig lezárul,

b) belvízi védekezés esetében akkor vehető igénybe, ha a legalább másodfokú védekezési fokozat elrendelése megtörtént,

c)[20] utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek esetében akkor vehető igénybe, ha a károsodása helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti,

d)[21] rendkívüli téli időjárás esetén a védekezési költségekhez kizárólag akkor vehető igénybe, ha a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HungaroMet Nonprofit Zrt.) hófúvás miatt az adott térségre a legmagasabb veszélyességi szintű figyelmeztetést adott ki.

(3) A támogatás - pince-, partfalomlás és földcsuszamlás kivételével - csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. A 3. § (10) bekezdése szerinti eset kivételével nem igényelhető támogatás az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre és felújítási előirányzatok pótlására.

(4)[22] A települést ért olyan különösen súlyos természeti kár esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vagy helyre nem állíthatóvá vált, a támogatás kivételesen a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet (a továbbiakban: lakossági támogatás). A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint a helyi önkormányzat által nyújtott támogatások (így különösen átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítéséhez használható fel. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A pályázatban a lakossági támogatásra vonatkozó igényt védekezési költségként kell feltüntetni.

3. A vis maior esemény bejelentése[23]

3. § (1)[24]

(2)[25]

(3)[26] A helyi önkormányzat

a)[27] a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapnak,

b)[28] a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kár bekövetkezésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapnak,

c)[29] a 2/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés befejezésétől számított 7 napon belül a 9. melléklet A) része szerinti adatlapnak

a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által működtetett ebr42 rendszerben (a továbbiakban: ebr42 rendszer) elektronikus úton történő kitöltésével bejelenti a vis maior eseményt. A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben elektronikusan kitöltött adatlap lezárásának dátuma. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.[30]

(4)[31] Ha a védekezés nem fejeződik be a pályázat a 4. § (1) bekezdésében meghatározott benyújtásának időpontjáig, a helyi önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében.

(5)[32] A 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követően - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével - haladéktalanul megkeresi a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely az 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárását követő 7 napon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. A káresemény körülményeinek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat.

(6)[33] A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Magyar Államkincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: kincstár) által összehívott és koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatot végző bizottság tagja a kincstár és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője, továbbá szükség szerint a kincstár felkérése alapján

a) épületekben, építményekben keletkezett károk esetében az építésügyi hatóság,

b) ár- vagy belvíz elleni védekezés, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény károsodása esetén a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes vízügyi igazgatóság,

c) utakban, komp- és révátkelőhelyekben, hidakban keletkezett károk esetében a közlekedésért felelős miniszter,

d) kulturális örökség védett elemei esetén az örökségvédelmi feladatkörben érintett illetékes hatóság

képviselője.

(6a)[34] Amennyiben a kincstár a vis maior esemény jellegéből kifolyólag szükségesnek látja, az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság munkájában történő részvételre a (6) bekezdésben foglaltakon túl egyéb közigazgatási szervet is felkérhet.

(7)[35] Az előzetes helyszíni vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani. A rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálata esetében a HungaroMet Nonprofit Zrt. a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére - térítésmentesen - tájékoztatást küld.

(8)[36] Pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzíti.

(8a)[37] Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ - az ebr42 rendszerben - kiállítja a 9. melléklet B) része szerinti nyilatkozatot.

(9)[38]

(10)[39] Ha a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló vagy önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épület, építmény összedől vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv előzetes szakmai véleménye alapján a Kormány egyedileg dönt a támogatásról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósítása érdekében. Ez esetben a támogatás folyósítása a 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján történik.

(11)[40]

(12)[41]

(12a)[42]

(13)[43]

(14)[44]

3/A. §[45] (1) A települést ért különösen súlyos természeti károk mérséklésére - a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével -

a) a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon feltüntetett előzetesen becsült védekezési költségek legfeljebb 50%-ának mértékéig,

b) a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon feltüntetett előzetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának mértékéig

támogatási előlegként is nyújtható.

(2)[46] A helyi önkormányzat a támogatási előleg iránti kérelmét - legfeljebb a 4. § (1) bekezdés szerinti pályázat lezárásáig - az ebr42 rendszerben az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti. A miniszter - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével - haladéktalanul megkeresi a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely az ebr42 rendszerben az 1. melléklet C) része szerinti adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb a megkereséstől számított 3 napon belül javaslatot tesz a támogatási előleg összegére.

(3)[47] A támogatási előlegről a miniszter az ebr42 rendszerben elektronikus támogatói okiratot állít ki.

(4)[48] A támogatási előleget a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) a miniszter utalványozása alapján folyósítja.

(5) A helyi önkormányzat a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a pályázat benyújtásával, a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a támogatás első teljesítésarányos lehívásával számol el.

(6)[49] Ha a helyi önkormányzat

a) a 4. § (1) bekezdés szerinti határidő lejártáig a pályázatot nem nyújtotta be vagy

b) a pályázat a 4. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot követően a kincstár által nem került továbbításra a miniszter részére

a kincstár a folyósított előlegre vonatkozó visszafizetési kötelezettségről a 4. § (1) bekezdése szerinti határidő lejártától számított 14 napon belül értesíti a helyi önkormányzatot és a minisztert.

(6a)[50] Ha a helyi önkormányzat a támogatási előlegről lemondott, a már folyósításra került támogatási előleget 4. § (1) bekezdése szerinti határidő lejártát követő 7 napon belül köteles visszafizetni.

(6b)[51] Ha a pályázat a 7. § (1) bekezdés szerint a miniszter által elutasításra került, a támogatói okirat visszavonásáról szóló értesítést elektronikus úton küldi meg a helyi önkormányzatnak, a kincstár értesítésével egyidejűleg, mely alapján a kincstár az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 99. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólítást küld a helyi önkormányzatnak.

(7)[52] A jogosulatlanul igénybe vett előlegről a helyi önkormányzat az Ávr. 83. § (3) bekezdés b) pontjának és az Ávr. 97-99. §-ainak a változás bejelentésének módjára és az ezt követő intézkedésekre, a visszafizetésre, valamint az ügyleti és a késedelmi kamat mértékére és számítására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával köteles lemondani és azt ügyleti kamattal, illetőleg késedelmi kamattal együtt visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett előleg visszafizetésének elmulasztása esetén a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.

4. A támogatás igénylése

4. § (1)[53] A helyi önkormányzat

a) a 2/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az 5. melléklet,

b) a 2/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a 9. melléklet C) része

szerinti adatlapon rögzített és lezárt pályázatát - a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek csatolásával - a 3. § (3) bekezdése szerinti bejelentést követő 40 napon belül nyújtja be a kincstárnak. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.[54]

(2)[55] A pályázatban meg kell határozni a védekezés vagy a helyreállítás kezdő és várható befejezési határidejét. A kincstár a helyi önkormányzat pályázatát szabályszerűségi szempontból megvizsgálja, és szükség esetén, határidő kitűzésével, hiánypótlásra történő felhívást ad ki elektronikus úton. A helyi önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 7 napon belül - elektronikusan az ebr42 rendszerben is - gondoskodnia kell. Ha a helyi önkormányzat a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár a pályázatot az ebr42-ben "kincstári elutasítás"-ra állítja. A kincstár a pályázatokat részletes - különös tekintettel a (3) bekezdés h)-j) pontjában megjelölt dokumentumok alapján kialakított - véleménnyel látja el a benyújtást követő 14 napon belül.

(3) A pályázat kötelező mellékletei:[56]

a)[57] az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, kitöltött lezárt pályázati adatlap, továbbá ha a helyi önkormányzat már elvégzett védekezési munkálatokhoz, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez vagy helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást,

aa)[58] a vis maior eseményhez kapcsolódó költségeket alátámasztó, a számvitelről szóló törvénynek alakilag és tartalmilag megfelelő, a helyi önkormányzat nevére és címére kiállított számlák, számviteli bizonylatok, - katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetén a gyérített terület nagyságának, a gyérítés egységköltségének és időpontjának megjelölésével ellátott - vállalkozói szerződések, megrendelések,

ab)[59] a helyi önkormányzat belső szabályzatában meghatározott módon igazolt teljesítésigazolások,

ac)[60] a vis maior eseményhez kapcsolódóan elvégzett munkálatok esetén a számlához, számviteli bizonylathoz kapcsolódó, a munkálatok elvégzéstől számított 24 órán belül kiállított gépjármű menetlevél, fuvarlevél, mázsajegy, gépüzemnapló, szállítólevél vagy más alapbizonylat,

ad)[61] gazdasági társaság vagy más jogi személy által szolgáltatás nyújtásról kiállított számla, számviteli bizonylat esetében, ha az személyi jellegű kiadásra vonatkozó költséget is tartalmaz, a bér és járulékok számfejtését vagy kifizetését igazoló bizonylatok, továbbá ezek alapbizonylataként szolgáló munkanapló, jelenléti ív, óranyilvántartó lap,

ae)[62] a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet alapján előírt védekezési napló hiteles másolata és a védekezési költségek elszámolására - így különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartására - vonatkozó adatok, ezek hiányában a helyi önkormányzat által vezetett védekezési napló,

af) védelmi készültség elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat hiteles másolata,

ag) az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlaösszesítő,

ah) a település, településrész térképe helyrajzi számmal és a vis maior eseménnyel érintett helyszín feltüntetésével,

ai)[63] katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által kiállított jóváhagyó dokumentum a szúnyoggyérítés engedélyezéséről,

b) a károsodás tárgyához igazodó, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara szakértői névjegyzékében szereplő műszaki szakértő, vagy az igazságügyi szakértői névjegyzékben aktív tagként szerepelő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza[64]

ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait,

bb)[65] a károsodott épület, építmény, partfal általános jellemzését - építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága (tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját), építés technológiája stb. -,

bc)[66] utakban, hidakban, komp- és révátkelőhelyekben keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, továbbá milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez),

bd)[67] az épület, építmény, partfal károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását,

c) a képviselő-testület határozata arról, hogy[68]

ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik,

cb) más, a tulajdonában lévő épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,

cc) a károsodott épület milyen kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja,

cd) vállalja a károsodott, kötelező feladatot ellátó épületre az 5. § (11) bekezdése szerinti értékkövető biztosítás megkötését,

ce) vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását,

cf) saját erejéből - részben vagy egészben - a vis maior esemény okozta helyzetet nem tudja megoldani,

d) a biztosítással kapcsolatos iratok:

da)[69] biztosítási kötvény,

db)[70] ha a helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő - oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló - épületre nem köthető biztosítás, úgy erről a tényről szóló, legalább három országos biztosítótársaság káreseményt követően kiadott nyilatkozata,

dc)[71] biztosító által a káreseményhez kapcsolódóan felvett helyszíni kár jegyzőkönyvének,

dd)[72] biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum; ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok,

e)[73] a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített színes fotódokumentáció elektronikus formában, képaláírásokkal az ábrázolt helyszínek beazonosíthatósága érdekében,

f)[74]

g)[75]

h)[76] a helyi önkormányzat

ha) tulajdonában lévő építmény esetén elektronikus tulajdoni lap, illetve

hb)[77] vagyonkezelésben lévő épület esetén a vagyonkezelői szerződés,

másolata,

i)[78] ha a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés,

j)[79] az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén a helyi önkormányzat költségvetési rendelete,

k)[80]

l)[81] a helyi önkormányzat nyilatkozata arról, hogy az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg benyújtott-e pályázatot,

m)[82] a miniszter által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok,

n)[83] a b) pont szerinti műszaki szakértő tekintetében

na)[84] annak igazolása, hogy a műszaki szakértő a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara szakértői névjegyzékében vagy az igazságügyi szakértői névjegyzékben aktív tagként szerepel, és

nb)[85] a helyi önkormányzat nyilatkozata, amelyben igazolja, hogy a műszaki szakértő egyaránt független a kérelmet benyújtó helyi önkormányzattól, a helyreállítás későbbi tervezőjétől és kivitelezőjétől,

o)[86]

(4)[87]

(5)[88] A védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén - kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában - a (3) bekezdés b) pontjában, c) pont ca)-ce) alpontjában, d), h), n) és o) pontjában, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés költségeinek elszámolásával kapcsolatos pályázathoz a (3) bekezdés a) pont ae) és af) alpontjában, b) pontjában, c) pont ca)-ce) alpontjában, d)-j) és n) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell csatolni.

(6)[89] Az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló, nem önkormányzati tulajdonban lévő temető - amelyben a helyi önkormányzat a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti - helyreállítási költségeinek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt dokumentum csatolása nem kötelező. A köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettség teljesítésének igazolása céljából a helyi önkormányzat pályázathoz mellékelni kell[90]

a)[91] a nyilatkozatot, mely szerint a helyi önkormányzat saját tulajdonú temetővel vagy temető résszel nem rendelkezik, továbbá nem tart fenn a pályázatban szereplő temetőn kívül egyéb köztemetőt más helyi önkormányzattal közösen,

b)[92] a temető tulajdonosával kötött megállapodást, melyben a helyi önkormányzat vállalja a vis maior támogatással helyreállított köztemető miniszteri döntéstől számított legalább 5 éves időtartamig tartó kezelését,

c) a temető használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet másolatát.

5. § (1) Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés és[93]

a)[94] utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása,

b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,

c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,

d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,

e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,

f) közmű és műtárgyai károsodása

esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén az elismert költségek 70%-a.[95]

(2) A helyi önkormányzat - a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítést kivéve - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a helyi önkormányzat[96]

a)[97] a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy

b)[98]

c)[99] teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki.

(3)[100]

(4)[101] Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke az elismerhető költségek 100%-a

a) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében,

b)[102] a vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében,

c)[103] a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete szerinti alapvető lakossági szolgáltatások ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú épületek, építmények, partfal helyreállításával és a védekezéssel összefüggő költségek esetében, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.

(5) A költségek között nem számolhatók el:

a)[104] az eszközök beszerzése,

b) a megelőző munkálatok,

c) a fejlesztések a 3. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével,

d)[105] - a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével - a rovar- és kártevőirtás költségei,

e) a folyó jellegű működési kiadások.

(6)[106] Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az lakott külterület megközelítését veszélyezteti.

(6a)[107] Az érintett helyi önkormányzat részére katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre a költségvetési évben legfeljebb két alkalommal nyújtható támogatás.

(7)[108] Védekezés esetén a védelmi készültség elrendelésének napjától, belvíz elleni védekezés esetében a másodfokú védekezési fokozat elrendelésének napjától - de legkorábban az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon jelzett vis maior esemény időpontjától - a védelmi készültség vagy a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó időszakra vonatkozó teljesítési időponttal rendelkező számlák, bizonylatok fogadhatók be. Kizárólag a védelmi készültség vagy a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetését követő 30. napig kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el.

(8)[109] Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

(8a)[110] A helyi önkormányzat köteles a védekezés és helyreállítás során az étkeztetés, szállás, szállítás biztosításánál és más szakmai feladatok végzésénél elsődlegesen saját intézményei kapacitását igénybe venni.

(8b)[111] A védekezés során felmerülő üzemanyag költségek elszámolása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott fogyasztási alapnorma-átalány mértéke és üzemanyag ár alapján történik.

(9)[112] A miniszter a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének, továbbá a pályázatban rögzítettek figyelembevételével az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékű támogatásról is dönthet.

(10) A termékek és szolgáltatások beszerzése a szokásos piaci áron történhet. A szokásos piaci ár meghatározásának módját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tartalmazza.

(11)[113] Ha a helyi önkormányzati tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló olyan épületre, amelyben a károsodás bekövetkezett, a tulajdonos nem rendelkezik értékkövető biztosítással, a támogatás kizárólag az épületre vonatkozó, határozatlan időtartamú biztosítás megkötésével és annak négy éven keresztüli fenntartásának vállalásával együtt igényelhető. Ha a káreseményt követően a biztosító az épület tulajdonosa részére a kárt megtéríti, a tulajdonos köteles a kár megtérített összegét a helyreállításra fordítani.

(11a)[114] A tulajdonos a (11) bekezdésben meghatározott feltétel alól mentesül, ha az - oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló - épületre nem köthető biztosítás és ezt a tényt legalább három országos biztosító nyilatkozatával igazolja a kincstár felé.

(12)[115] A helyi önkormányzatnak a kötelező feladatellátást szolgáló épület helyreállítása esetében a 8. § (1) bekezdése szerinti elszámolás benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését a kincstár felé. Ezt követően a helyi önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a kincstárt. A kincstár jogosult a szerződés meglétét évente ellenőrizni. Ha nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás négy éven belül a helyi önkormányzat felmondása vagy a díj nem fizetése miatt megszűnik, akkor a támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

(12a)[116] A (12) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget a kincstár a 8/A. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében állapítja meg, és a 8/A. § (4) bekezdése szerinti döntésben írja elő a helyi önkormányzat részére.

(13)[117] Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(14)[118] Ha a helyi önkormányzatnál a támogatott védekezési, helyreállítási vagy katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások tekintetében előzetesen felszámított általános forgalmi adó merül fel, akkor a támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatottra áthárított vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a támogatott a rá áthárított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő adóként megállapított általános forgalmi adó levonására jogosult.

6. § (1)[119] A kincstár által megküldött, káreseménnyel kapcsolatos dokumentáció alapján az utak, hidak és komp- és révátkelőhelyek károsodása esetében a közlekedésért felelős miniszter a dokumentáció átvételétől számított 7 napon belül észrevételt tesz a 4. melléklet szerinti adatlap kitöltésével.

(2)[120]

(3)[121] A miniszter indokolt esetben véleményezésre megküldi a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szervnek a pályázati dokumentációt, aki az átvételtől számított 8 napon belül megküldi szakmai véleményét és javaslatát a miniszternek.

7. § (1)[122] A pályázatról a miniszter a pályázat beérkezésétől - tartalmi hiányosság esetén a 4. § (3) bekezdés m) pontja szerint megküldött dokumentumtól - számított 90 napon belül dönt, indokolt esetben a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv vezetője szakmai javaslatának kikérésével. A támogatott tevékenységre vonatkozóan a miniszter az ebr42 rendszerben elektronikus támogatói okiratot ad ki. A 2/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a 6. melléklet szerinti döntési adatlap, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében a 9. melléklet D) része szerinti döntési adatlap a támogatói okirat mellékletét képezi.

(2) A támogatói okiratban megfogalmazott miniszteri döntés elkülönítetten tartalmazza

a)[123] a támogatással elismert, számlával igazolt védekezési és katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó költségekhez, valamint

b)[124] a szakértői véleménnyel alátámasztott helyreállítási költségekhez

jogcímenként biztosított támogatás összegét ezer forintra kerekítve, továbbá a támogatás mértékét két tizedesjegyre kerekítve. Az utalványozás és az előirányzat módosításának alapdokumentuma az a) pontban meghatározott esetben és előlegigénynél a miniszteri döntésről készült feljegyzés, a b) pontban meghatározott esetben a teljesítésarányosan folyósítandó összegről a kincstár által megküldött lehívási igény.

(3)[125] A miniszteri döntést követően a védekezési és katasztrófavédelmi szúnyoggyérítési költségekhez kapcsolódó támogatásokat a miniszter - a (2) bekezdés szerinti feljegyzésen alapuló - utalványozása alapján a kincstár folyósítja. A helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás a kincstárhoz benyújtott, a kivitelezés teljesítését igazoló számla alapján - a 3/A. § szerinti támogatási előleg igénybevétele esetén a 3/A. § (5) bekezdése szerinti elszámolás elfogadását követően - vehető igénybe. A támogatott helyi önkormányzat (a továbbiakban: Támogatott) az elszámoláshoz benyújtandó számla eredeti példányán - sokszorosítás előtt - az ebr42 rendszerben a pályázathoz tartozó igénylésazonosítót feltünteti.

(4) A helyreállításhoz kapcsolódó támogatást a kincstár folyósítja azzal, hogy[126]

a)[127] a Támogatott az általa igazolt és hitelesített számlákat, egyéb teljesítést igazoló dokumentumokat másolatban a kincstárhoz nyújtja be,

b)[128] a kincstár a benyújtott számlák és a támogatásigénylések adatait a benyújtástól számított 7 napon belül ellenőrzi, ezt követően a miniszternél az ebr42 rendszerben a 7. melléklet kitöltésével és lezárásával kezdeményezi a számla összege és a támogatási mérték figyelembevételével meghatározott összegű támogatások utalványozását,

c)[129] a támogatást a kincstár a miniszter utalványozása alapján utalja át a Támogatott fizetési számlájára,

d)[130] a támogatás lehívására a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül - az elszámolási határidő-módosítás esetén legfeljebb 24 hónapon belül - benyújtott számlák esetében van lehetőség, a lehívási határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A 3. § (10) bekezdése szerinti esetben a támogatás felhasználásának végső határidejét a Kormány határozza meg.

(6)[131] Ha a Támogatottnak a korábbi pályázatához kapcsolódóan, ugyanarra a költségvetési évre vonatkozó támogatási döntésből eredően visszafizetési kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig az újonnan megítélt támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A miniszter a pályázat elbírálását, valamint a már megítélt támogatás folyósítását felfüggesztheti, ha a pályázatban szereplő védekezési vagy helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban valamely hatóság szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt hatáskörében eljárást indít.

(7) A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség.

5. Az elszámolási kötelezettség[132]

8. §[133] (1)[134] A Támogatott

a)[135] a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében a 8. melléklet A) része szerinti adatlap kitöltésével és

aa) a Támogatott nevére és címére kiállított számlák, számlát helyettesítő egyéb bizonylatok, az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletezők,

ab) a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív,

ac) a saját kivitelezésben végzett védekezéshez kapcsolódó belső bizonylat és kimutatás a felmerült költségekről,

ad) a kapcsolódó vállalkozási szerződések, megrendelők, árajánlatok, valamint a teljesítés igazolása,

ae) az egyéb forrásból kapott támogatás összegéről szóló bankbizonylatok,

af) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló vagy a bankszámlakivonat hitelesített másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat,

ag)[136] banknapló és főkönyvi kivonat a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről,

ah)[137] a kapcsolódó fotódokumentáció elektronikusan,

ai)[138]

aj) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok,

b)[139] a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében a 8. melléklet A) része szerinti adatlap kitöltésével és

ba) az a) pont aa)-aj) alpontja szerinti dokumentum,

bb) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv,

bc) építéssel történő helyreállítás esetén építési napló és tárgyi eszköz karton,

bd) az építésiengedély-köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély,

be) a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szakértői vélemény és miniszteri döntés alapján elkészült kiviteli terv és annak költségvetése,

bf)[140] - ha az igénylés során nem csatolta vagy az igénylés benyújtása óta új körülmények merültek fel - biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok.

c)[141] a 2/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás a 9. melléklet E) része szerinti adatlap kitöltésével és az a) pont aa), ad), af), ag) alpontja szerinti dokumentum

Támogatott a kincstár részére elektronikus úton számol el.[142]

(1a)[143] Az elszámolást[144]

a) a 2/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás esetében a támogatói döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdése szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig,

b) a 2/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás esetében a támogatói döntést követő 6 hónapon belül

- az ebr42 rendszerben történő rögzítéssel - kell benyújtani.[145]

(2)[146] A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

(3)[147] A 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében az elszámolás benyújtására meghatározott határidő módosítására egy alkalommal, legfeljebb az elszámolás benyújtására meghatározott határidő 24 hónapra történő megváltoztatásával van lehetőség, ha a határidő betartását időjárási körülmény, a helyi önkormányzaton kívül álló szervezet tevékenysége, egyéb pályázati forrásból megvalósuló kapcsolódó beruházás vagy közbeszerzési eljárás elhúzódása akadályozza. A kérelmet az elszámolás benyújtására meghatározott határidő lejártáig lehet benyújtani a kincstárnak.

(4)[148] A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a határidő módosítás indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, továbbá a polgármester nyilatkozatát, melyben megjelöli a munkálatok megkezdését, a helyreállítás befejezésének várható új időpontját, és részletezi az elszámolás benyújtását akadályozó körülményeket. Hiányosság esetén a kincstár a helyi önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. A hiányt a helyi önkormányzat - a felszólítás átvételétől számított 7 napon belül - pótolja. A hiánypótlás nem vagy hiányos teljesítése esetén, a kincstár a kérelmet nem továbbítja a miniszter részére, és erről tájékoztatja a minisztert és a helyi önkormányzatot.

(5)[149] A (3) bekezdés szerinti kérelemről - a kincstár javaslatának figyelembevételével - a miniszter dönt. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelemnek nincs helye, az ilyen kérelmek esetében az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási határidőt kell figyelembe venni. A határidő lejártáig benyújtott, de elutasított kérelmek esetében az új elszámolási határidő a döntés átvételét követő hetedik nap.

8/A. §[150] (1) A helyi önkormányzat a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a pályázat benyújtásával, a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a támogatás első teljesítésarányos lehívásával számol el.

(2)[151] A kincstár a támogatás elszámolásának benyújtására vonatkozó határidő lejártát megelőző 30 napon belül felszólítja a Támogatottat az elszámolás határidőben történő benyújtására. A határidőben benyújtott és tartalmilag hiányos elszámolás hiányosságainak pótlására a kincstár - határidő kitűzésével - hívja fel a Támogatottat.

(3)[152] Az elszámolás elmulasztása esetén a kincstár a támogatás visszafizetéséről hatósági ellenőrzést követő eljárásban dönt. Az elszámolás benyújtására meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Az elszámolás részbeni vagy teljes elfogadásáról, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a kincstár dönt és az elszámolás hiánytalan benyújtását követő 21 napon belül tájékoztatja a Támogatottat. A visszafizetésre kötelezésről a kincstár tájékoztatja a minisztert. Ha a támogatás felhasználása jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű, a Támogatott a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét kamatokkal növelt mértékben fizeti vissza. Az ügyleti és a késedelmi kamat mértéke és számítása tekintetében az Ávr. 98. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) A kincstár (3) bekezdése szerinti döntése tartalmazza

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

b) a Támogatott nevét és székhelyét,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) a miniszter által megállapított, illetve folyósított támogatás összegét,

db) a kincstár által szabályszerűnek tartott támogatás összegét, a helyi önkormányzat által a támogatásból visszafizetendő összeget,

dc)[153] a kamatok mértékét és napi összegét,

dd) a db) és dc) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét, a kötelezettség teljesítéséhez megjelölt fizetési számlák számát és a fizetési kedvezményre való lehetőséget,

de) az eljárás illeték, illetve költségigényét,

df) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

e) az indokolásban

ea) a visszafizetési kötelezettség megállapításának részletes indokát,

eb) a d) pont dc) alpontja szerinti kamat, a d) pont df) alpontja szerinti jogorvoslati szabályok, valamint a kincstár hatáskörének és a határozat meghozatalának jogszabályi alapját.

(5)[154]

(6)[155] A Támogatott részletfizetési kedvezményt legfeljebb hat hónapra a (4) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásáig kérhet a kincstártól. A részletfizetési kedvezményről a kincstár az Ávr. 99. §-a alapján megállapodást köt a Támogatottal.

(7)[156] A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elmulasztása - kivéve a (6) bekezdésben szabályozott részletfizetési kedvezmény nyújtása - esetén a visszafizetési határidő lejártát követő tizenöt napon belül a kincstár a Támogatott fizetési számlája ellen beszedési megbízást nyújt be.

8/B. §[157] (1) A támogatás felhasználását a miniszter, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik.

(2)[158] Az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti.

(3)[159] Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság tagjainak, valamint - a káresemény jellegétől függően szükség szerint - a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság képviselőiből álló bizottság a 8. § (1) bekezdése szerinti elszámolás benyújtását követő 30 napon belül - a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről - intézkedési javaslatok megtételével - 7 napon belül értesíti a kincstárt. Az utólagos helyszíni vizsgálat lefolytatásáról a 8. melléklet B) része szerinti jegyzőkönyvet - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani.

6. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 11. §-a 2011. december 31-én lép hatályba.

10. § (1)[160]

(2)[161]

(3)[162] Amennyiben az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzatnak a pályázat benyújtásakor nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet, akkor annak elfogadását követő 10 napon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania a Kincstárnak.

(4)[163]

11. §[164] Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. §[165] E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendlekezéseit a 2019. december 31-ét követően bejelentett vis maior eseményekre kell alkalmazni.

13. §[166] E rendeletnek a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 54/2020. (III. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 7. § (6) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[167]

A) BEJELENTŐ ADATLAP VIS MAIOR ESEMÉNYRŐL

B) ELŐLEG IRÁNTI KÉRELEM ADATLAPJA

C) KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG JAVASLATA AZ ELŐLEG KÉRELEMHEZ

2. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[169]

3. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[171]

4. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez

5. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[175]

6. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[176]

7. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[177]

Igénylésazonosító:

Adatlap a helyreállítási költségekhez kapcsolódó vis maior támogatás lehívásához

Önkormányzat által benyújtott, támogatás lehívását igazoló - a pályázat alapján vis maior támogatással elismerhető - bizonylatok részletezése

8. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[179]

9. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[181]

10. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[184]

11. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[185]

12. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez[186]