2011. évi XXX. törvény

egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról[1]

1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]

"g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő kérelmezi."

2. § A Ktv. 19/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/A. § (1) A 17. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) a Tny. 18. § (2a) bekezdés szerinti nyugdíjban, vagy

f) szolgálati nyugdíjban, vagy

g) korengedményes nyugdíjban, vagy

h) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, vagy

i) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, illetve

j) a 17. § (2) bekezdés f) vagy (9) bekezdése alapján, vagy

k) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentését kéri.

(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-i) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

(3) A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

(4) A 17. § (2) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c) pontokban szabályozott esetben jogosult."

3. § (1) A Ktv. 25. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.

(4) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) A Kormány rendeletben állapítja meg a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit."

(2) A Ktv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát."

(3) A Ktv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült."

(4) A Ktv. 25. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is."

4. § A Ktv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik."

5. § A Ktv. 49/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Arra a köztisztviselőre, akinek a 17. § (2) bekezdés f) vagy g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, nem alkalmazható az (5) bekezdés."

6. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi."

7. § A Ktjv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre a Ktv. 23-29. §-a nem alkalmazható, ide nem értve a közigazgatási alap- és szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket [25. § (3)-(6), (8)-(10), (12) bekezdés, 29. § (2) és (3) bekezdés]."

8. § A Ktjv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a Ktv. 43. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakigazgatási szerv kormánytisztviselője tekintetében az alapilletmény-eltérítésre a szakigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot. A szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján az alapilletmény-eltérítésről a kormánymegbízott dönt."

9. § A Ktjv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:[2]

"(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a."

10. § A Ktjv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Arra a kormánytisztviselőre, akinek a 8. § (2) vagy (3) bekezdés alapján szűnik meg a jogviszonya, nem alkalmazható az (5) bekezdés."

11. § A Ktjv. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti § megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyában a Ktv. ügykezelői alapvizsgára, valamint a Ktv. ügykezelők szabadságára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

12. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a3. §(1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá]

"c) a programban részt vevő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt jogosultsága feltételeinek megszerzésével."

13. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik."

14. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott képviselő nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja."

15. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;

b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;

d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §);

e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi; vagy

f) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi."

16. § A Kjt. 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki

a) az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,

b) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor."

17. § A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt."

18. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 57. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírót fel kell menteni,]

"h) ha a bíró

ha) a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését vagy

hb) a felső korhatárt elérte,"

(2) A Bjt. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :

"(5) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással akkor kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik a bíró."

19. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

"a) nyugdíjasnak minősül vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező igazságügyi alkalmazott ezt kéri,"

20. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 28. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

"d) az ügyész

da) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, vagy

db) a 65. életévét betöltötte, vagy

dc) az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri, vagy

de) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással felmentését maga kéri;"

(2) Az Üsztv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy a felmentését a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással kérő, továbbá a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő ügyészt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a legfőbb ügyész köteles - az ügyészi tanács véleményének kikérése nélkül - az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen az ügyész kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés."

(3) Az Üsztv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással akkor kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik az ügyész."

21. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Ktjv. e törvény 9. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdése, valamint e törvény 23. § (3) bekezdése 2011. április 1-jén lépnek hatályba.

(3) A törvény 23. § (2) bekezdés c) és d) pontja 2011. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 3. § (1)-(3) bekezdése, 4. §-a, 7. §-a, 22. § (3) bekezdése, 23. § (2) bekezdés a), b) és e) pontja, valamint a 24. §-a 2011. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

22. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. § (1) bekezdésében a "negyven munkanap" szövegrész helyébe "húsz munkanap" szöveg lép.

(2) A Ktjv. 10. § (1) bekezdésében a "19/A. § (1) bekezdésének i) pontja" szövegrész helyébe a "19/A. § (1) bekezdésének j) pontja" szöveg lép.

(3) A Ktv. 80. § (1) bekezdés a) pontjában a "közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára" szövegrész helyébe a "közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, valamint az alapvizsgák alóli mentesítésre" szöveg lép.

23. § (1) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Ktv.

a) 1. § (4) bekezdésében a ", közigazgatási versenyvizsgán" szövegrész,

b) 10/C. §-a,

c) 25. § (8) bekezdésében az "és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon" szövegrész,

d) 33. § (4) bekezdés utolsó mondatában a ", valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége" szövegrész,

e) 80. § (1) bekezdés j) pontja.

(3) Hatályát veszti a Ktjv. 19. § (3) bekezdésében a ",továbbá a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél" szöveg.

24. § (1) Az, akinek a közszolgálati jogviszonya, kormánytisztviselői jogviszonya 2011. szeptember 1-jét megelőzően és a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését követően keletkezett, közigazgatási alapvizsgát köteles tenni 2012. szeptember 1-jéig, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól jogszabály alapján mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(2) Annak a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, aki az (1) bekezdésben említett időszak alatt közigazgatási szakvizsgát tett, nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(3) A sikeres közigazgatási versenyvizsgával rendelkező köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek közigazgatási alapvizsgát nem kell tennie.

(4) Az a köztisztviselő, kormánytisztviselő, aki a kinevezését az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt kapta, a kinevezésében a közigazgatási szakvizsga teljesítésére megállapított határidő egy évvel meghosszabbodik.

(5) A 2011. szeptember 1-jét megelőzően tett közigazgatási alapvizsgát a 2011. szeptember 1-jét követően tett közigazgatási alapvizsgának megfelelő vizsgának kell tekinteni.

25. §[3]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke