2012. évi CXII. törvény

az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) beszámított jövedelem: a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a visszautalással érintett időre megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából figyelembevételre kerülő jövedelem, amely alapján a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet meg kell határozni,

b) járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,

c) nyugdíjbiztosítási átutalás: a Magyarországon levont, illetve befizetett, e törvény szerint számított járulék- és adóösszegeknek, valamint a magyarországi magánnyugdíj-pénztári egyéni számlaegyenlegnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (2) bekezdése szerinti átadása,

d) nyugdíjbiztosítási visszautalás: az uniós intézménynél szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése szerinti átadása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

e) számított szociális hozzájárulási adó: a számítás alapjául szolgáló összegnek a szociális hozzájárulási adó törvényi mértéke és az adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján kiszámított hányada,

f) túlélő hozzátartozó: az a személy, aki az elhunyt uniós tisztviselő után az SR. alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult,

g) uniós intézmény: az Európai Unió azon intézménye, amelynek uniós tisztviselője nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra az SR. alapján jogosult,

h) uniós intézmény által levont járulék: az uniós tisztviselő jövedelméből az uniós intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából levont összeg és az uniós tisztviselő javára az uniós intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából befizetett összeg,

i) uniós tisztviselő: az a személy, aki az SR.-ben foglaltak szerint uniós intézménnyel fennálló vagy korábban fennállt jogviszonya alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult.

2. Nyugdíjbiztosítási átutalás

2. § (1) Nem kérhető nyugdíjbiztosítási átutalás, ha

a) az uniós tisztviselő részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak, vagy

b) az uniós tisztviselő után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti hozzátartozói nyugellátást állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalást a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalást a magánnyugdíjpénztár terhére, forintban kell teljesíteni.

(3) Ha a nyugdíjbiztosítási átutalás megtörtént, nyugdíjbiztosítási visszautalás hiányában

a) az uniós tisztviselő öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, balettművészeti életjáradékra, átmeneti bányászjáradékra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra, valamint

b) az uniós tisztviselő után más személy hozzátartozói nyugellátásra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra

a nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre nem jogosult.

3. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során - az (5) bekezdésben nem említett esetben - meg kell állapítani a figyelembevételre kerülő szolgálati időt és keresetet, jövedelmet. Ennek során a társadalombiztosítási nyugellátásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő, illetve kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem állt fenn, és

b) a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.

(2) Az uniós tisztviselőnek az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő éves kereseteit, jövedelmeit évenként a nyugellátások megállapítása során alkalmazott valorizációs szorzószámokkal (a továbbiakban: valorizációs szorzószám) meg kell szorozni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási átutalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő szolgálati idő azon napjaira, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség fennállt, de a keresetre, jövedelemre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, a (2) bekezdés szerint valorizált, igazolt keresetek, jövedelmek napi átlagos összegét kell figyelembe venni. A napi átlagos összeget úgy kell meghatározni, hogy az igazolt keresetek, jövedelmek valorizált összegét el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amikor az uniós tisztviselő e kereseteket, jövedelmeket megszerezte.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján kiszámított éves kereseteket, jövedelmeket meg kell szorozni - az öregségi, hozzátartozói kockázatra vonatkozó nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján - a Kormány rendeletében meghatározott járulékmértékkel.

(5) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási visszautalással élt, az ezzel érintett időszakra a nyugdíjbiztosítási visszautalás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegének a nyugdíjbiztosítási visszautalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorzott összegét kell figyelembe venni.

(6) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét úgy kell meghatározni, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti összegeket össze kell adni.

4. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) A nyugdíjbiztosítási átutalásról hozott jogerős határozat akkor hajtható végre, ha

a) azzal szemben bírósági felülvizsgálatot nem kezdeményeztek, és a keresetindítási határidő letelt, vagy a bíróság azt már jogerősen elbírálta, továbbá

b) az uniós intézménynek az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozójának az uniós intézményhez intézett elfogadó nyilatkozata alapján kiadott, nyugdíjbiztosítási átutalásra történő felhívása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez megérkezett.

5. § A magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás összege az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának - a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában fennálló - egyenlege.

3. Nyugdíjbiztosítási visszautalás

6. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként - a (2) bekezdésben nem említett esetben - az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az adott évben az uniós intézmény által levont járuléknak az uniós intézmény által igazolt szolgálati időre számított havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabérre számított, magánnyugdíj-pénztári tagsággal nem rendelkezők számára előírt nyugdíjjárulék (a továbbiakban: nyugdíjjárulék) és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.

(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a szolgálati időt úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.

(3) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során az uniós tisztviselőnek az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) nyugdíjrendszerében szerzett, az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott jogait az uniós intézmény által az átadáskor az SR. alapján nyugdíjszerzőként elismert szolgálati idővel azonos mennyiségű szolgálati időként, az átadás napját közvetlenül megelőző időszakra - a magyar nyugdíjrendszerből történt nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időszak kivételével - kell figyelembe venni.

7. § (1) Ha - a (2) bekezdésben nem említett esetben - az uniós intézmény által levont járulék

a) eléri a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, a járulékfizetési felső határnak megfelelő összeget,

b) nem éri el a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, az uniós intézmény által levont járulékból a nyugdíjjárulék törvényi mértéke, valamint a nyugdíjbiztosítási járulék törvényi mértéke, illetve a számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján számított összeget

kell a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelemként figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) és b) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a beszámított jövedelmet úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.

(3) A másik tagállam nyugdíjrendszerében szerzett jogosultság ellenértékeként átadott összeget a 6. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő egyes napjaira egyenlően kell elosztani. Az így elosztott értékek azonos naptári évhez tartozó összegét meg kell szorozni a másik tagállamból történt átadás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal, majd el kell osztani az ahhoz a naptári évhez tartozó valorizációs szorzószámmal, amely naptári évhez az elosztott érték tartozik. Az így kiszámított összeget kell az (1) bekezdés alkalmazása során az uniós intézmény által az adott naptári évben levont járuléknak tekinteni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási visszautalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.

8. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot

a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által levont járulék, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, de legfeljebb a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegének,

b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének, és

c) az a) és b) pont szerinti összeg - az SR. szerinti nyugdíjrendszer által biztosított - hozamának

együttes összege illeti meg. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját illeti meg, és választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítéseként vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára kell átutalni.

(3) Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó nem nyilatkozott az őt megillető összeg felhasználásáról, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárral, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel tagsági jogviszonyban nem áll, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kilencven napos határidő tűzésével - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felhívja az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót ennek pótlására. Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

9. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a szolgálati időt, a beszámított jövedelmet, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót megillető összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) A nyugdíjbiztosítási visszautalásról szóló határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény a nyugdíjbiztosítási visszautalás összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalta.

4. Adatkezelés

10. § (1) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából - kezelheti

a) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait, valamint a lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat,

b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, valamint a levont és befizetett járulékokra - ideértve az uniós intézmény által levont járulékot is -és ennek hozamaira vonatkozó adatokat,

c) nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat,

d) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozója közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra vonatkozó adatokat,

e) a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás összegére vonatkozó adatokat,

f) a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és számlaszámát, illetve nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a számlavezető nevét és a számlaszámot.

(2) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv átadja

a) az uniós szervnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással, illetve visszautalással összefüggő adatokat, valamint nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás összegére vonatkozó adatokat,

b) magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a magánnyugdíjpénztárnak az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő adatokat.

(3) A magánnyugdíjpénztár - a nyugdíjbiztosítási átutalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából - kezelheti a (2) bekezdés b) pontja alapján átvett adatokat, valamint az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő egyéb adatait. A magánnyugdíjpénztár a nyugdíjbiztosítási átutalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek átadja az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat.

(4) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során egyebekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseit, a magánnyugdíjpénztár adatkezelésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5. Záró rendelkezések

11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a nyugdíjbiztosítási átutalás során az egyes években figyelembe vehető járulékmértékeket,

b) a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.

12. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-11. §, a 13. §, a 15. §, a 18. § (1) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 22. §, a 30. § (2) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § és a 2. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 19. §, a 20. §, a 21. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

13. § Ez a törvény az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.

6. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosítása

14. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény a következő 2/A-2/C. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Az e törvény szerinti, nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlékra való jogosultságot a kárpótlásért felelős miniszter 2012. október 31-éig felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményéről határozatot hoz. (2) A kárpótlásért felelős miniszter a nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlékot 2013. január 1-jétől határozatával megszünteti, ha megállapítja, hogy a saját jogon folyósított pótlékban részesülő személy, illetve az özvegyi jogon folyósított pótlék esetén az elhunyt jogszerző

a) az 1945. és 1949. közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott szerepe,

b) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban játszott szerepe,

c) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban folytatott titkosszolgálati tevékenysége,

d) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége, vagy

e) a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége miatt a pótlékra érdemtelen. A határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell, és értesíteni kell a határozat végrehajthatóvá válásáról.

2/B. § (1) A 2/A. § szerinti felülvizsgálati eljárásban ötfős szakértői bizottság szakértőként vesz részt.

(2) A szakértői bizottság tagjait a kárpótlásért felelős miniszter jelöli ki. A bizottság tagja az lehet, aki tekintetében a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést elvégezték.

(3) A szakértői bizottság a szakértői véleményét és a működését érintő döntéseket legalább négy tagjának egybehangzó szavazatával hozza meg. Egyebekben a bizottság a működési rendjét maga alakítja ki.

(4) A bizottság tagja e tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre nem tarthat igényt.

(5) A szakértői bizottságot a kárpótlásért felelős miniszter működteti.

2/C. § (1) A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság vizsgálhatja a felülvizsgált pótlékokban részesülő személyek tekintetében a 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységre, a nyugdíjkiegészítés megállapítására, folyósítására, illetve pótlékká alakítására vonatkozó iratokat, állami szervektől, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól adatokat kérhet. A kárpótlásért felelős miniszter az eljárás során a minősített adatokat korlátozástól mentesen megismerheti. A 2/B. § szerinti szakértői bizottság a minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény megtartásával ismerheti meg.

(2) A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság a pótlék felülvizsgálata és Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 1. cikkének végrehajtása érdekében kezelheti

a) a jogosult, illetve az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,

b) a saját jogon pótlékra jogosultnak, illetve az elhunyt jogszerzőnek a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges további személyes adatait.

(3) A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a pótlék felülvizsgálatára vonatkozó határozat meghozatalát követően egy évig kezelheti. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatára kerül sor, a kárpótlásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti adatokat a bírósági eljárás jogerős lezárását, felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén a felülvizsgálati eljárás lezárását követően kilencven napig kezelheti."

7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

a) 4. § (2) bekezdésében az "egyéb kiadásra használható fel" szövegrész helyébe az "egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés g) pontjában a "bevételként elszámolt összeg" szövegrész helyébe a "bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg" szöveg

lép.

8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

16. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 49/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "bányavállalkozónál" szövegrész helyébe a "Magyarországon bányavállalkozónál" szöveg,

b) 49/C. § (1) bekezdésében a "jogosító idő megállapítására" szövegrész helyébe a "jogosító idő megállapítására és igazolására" szöveg, a "késedelmi kamat megtérítésére" szövegrész helyébe a "késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra," szöveg

lép.

9. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 81. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Azon pénztártagok nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának elbírásakor, akik részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

18. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 7. § (1) bekezdés j) pontja a következő jf) alponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: azt az összeget, amelyet)

"jf) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;"

(2) Az Szja. tv. 84/L. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe)

"c) az Mpt. 83. § (7) bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése"

(szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.)

(3) Az Szja. tv. 84/M. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe)

"c) az Mpt. 83. § (7) bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése szerint történő visszalépése esetén az adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal"

(a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.)

11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

19. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

(2) Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének [22. § (10) bekezdése] a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százaléka.

(3) Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a húsz évet."

20. § A Tny. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.

(2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott esetben csökkentett -összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell."

21. § (1) A Tny. 22. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni."

(2) A Tny. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:)

"d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták,"

(3) A Tny. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Péptv. 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arányt kell alapul venni. A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni."

(4) A Tny. 22. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

b) a személyi jövedelemadónak

ba) - 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

bb) - 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.

(8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.

(9) A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani."

(5) A Tny. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy a (9) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)-(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel."

22. § A Tny. 38. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

"j) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során elismert szolgálati időt, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták."

23. § A Tny. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,

b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül

a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét."

24. § A Tny. 44/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44/D. § (1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 12. § (1) bekezdésében foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 12. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mértékeknél.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt."

25. § A Tny. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett - ide értve azt az esetet is, ha a tagsági jogviszony az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján szűnt meg - elhunyt jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy - özvegyi nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át."

26. § A Tny. az "Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség" alcímet megelőzően a következő alcímmel és 96/B-96/E. §-sal egészül ki:

"A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása

96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.

(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.

(3) A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők,

b) a foglalkoztatók adatai,

c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

(4) A biztosított, volt biztosított az értesítés vele való közlését követő kilencven napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert, (3) bekezdés szerinti adatokat, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

(5) Az eltérés okait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - ha a biztosított, volt biztosított által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására - megvizsgálja. Ennek során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

(6) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, amely további hatvan nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a (3) bekezdés szerinti értesítéstől a biztosított, volt biztosított jelzésének beérkezéséig - ideértve azt az esetet is, ha a biztosított, volt biztosított azt jelzi, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban nincs észrevétele -, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltéig terjedő idő.

(7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.

96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint - 2014. december 31-éig köteles hivatalból megindítani az egyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint - az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre.

(2) Nem kell az egyeztetési eljárást az (1) bekezdés alapján megindítani, ha

a) a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,

b) a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy

c) az egyeztetési eljárást már megindították.

96/D. § (1) Az egyeztetési eljárás lezárását követően a korábbi egyeztetési eljárással érintett és azt megelőző időszakra (a továbbiakban együtt: lezárt időszak) nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében, olyan tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy módosíthatók, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.

(2) Az újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat igazoló okiratokat.

(3) Újabb egyeztetési eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítésben a 96/B. § (3) bekezdése szerinti adatok közül a lezárt időszakot követő időre vonatkozó adatokat, valamint hivatalból indult eljárásban az eljárással érintett adatokat kell feltüntetni.

96/E. § (1) A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, a 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idejéről, illetve a 96/B. § (3) bekezdése szerinti más adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. (2) Ha a biztosított, volt biztosított

a) a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy

b) 1954. december 31-ét követően született, és vele egyeztetési eljárást még nem folytattak le,

a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni."

27. § A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

"s) az egyeztetési eljárás és a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás részletes szabályait"

(rendeletben határozza meg.)

28. § A Tny. 102/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:

"(2) Azt a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet a 2011. december 31-én hatályos 87. vagy 88. § alapján meg kellett téríteni, és 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény rendelkezése alapján öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, továbbra is meg kell téríteni a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések alapján azzal, hogy ahol e rendelkezések rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat említettek, azon öregségi nyugdíjat kell érteni."

29. § A Tny. a következő 102/E-102/H. §-sal egészül ki:

"102/E. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 41. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint 44/D. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell. A nyugdíj-megállapító szervek a 2012. január 1-je és július 31-e közötti időponttól megállapított hozzátartozói nyugellátások összegét 2012. szeptember 30-áig felülvizsgálják, és ha a 41. § (1) bekezdés b) pontját vagy a 44/D. § (2) bekezdését alkalmazni kell, a hozzátartozói nyugellátást hivatalból, visszamenőlegesen magasabb összegben állapítják meg.

102/F. § A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy özvegyi nyugdíját - ha 2011. december 31-én özvegyi nyugdíj mellett átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesült, vagy az özvegyi nyugdíj folyósítására tekintettel az átmeneti járadékát, rendszeres szociális járadékát szüneteltették - 2012. szeptember 1-jétől kell harmincszázalékos mértékűre módosítani.

102/G. § (1) Ha a jogszerző 2011. február 28-át követően hunyt el, az özvegyi nyugdíj megállapítására, feléledésére irányuló, 2012. augusztus 1-jén folyamatban lévő eljárásokban az özvegyi járadékra való jogosultságot hivatalból vizsgálni kell.

(2) Ha a jogszerző 2011. február 28-át követően hunyt el, és az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet 2012. július 31-éig már elbírálták, de az özvegy az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdése alapján özvegyi járadékra jogosult, az özvegyi járadékot a nyugdíjmegállapító szerv 2012. szeptember 30-áig, a jogosultsági feltételek teljesülésének időpontjára visszamenőlegesen hivatalból állapítja meg. A jogosultsági feltételek bekövetkezésétől 2012. szeptember 30-áig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, az özvegyi járadék első folyósított összegével együtt, késedelmi kamattal növelt összegben kell folyósítani.

102/H. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 1. mellékletével megállapított 1. melléklet rendelkezéseit 2011. december 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell. A nyugdíj-megállapító szervek a 2011. december 1-je és 2012. július 31-e közötti időponttól, a 12. § (7) bekezdése alapján megállapított nyugellátások összegét 2012. szeptember 30-áig felülvizsgálják, és a nyugellátást hivatalból, visszamenőlegesen magasabb összegben állapítják meg."

30. § (1) A Tny. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Tny. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A Tny. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

31. § (1) A Tny. 50. § (3) bekezdésében a "saját jogú nyugellátásban" szövegrész helyébe a "saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban" szöveg, a "saját jogú nyugdíjának" szövegrész helyébe az "ellátásának" szöveg lép.

(2) A Tny.

a) 22. § (5) bekezdésében a "(7)-(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "(10) bekezdés" szöveg,

b) 43/A. § (2) bekezdésében a "12. és 20. §-ok" szövegrész helyébe a "20. §" szöveg,

c) 44/C. § (1) bekezdésében az "a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)" szövegrész helyébe az "az Mpt." szöveg, a "12. § (6) bekezdésének" szövegrész helyébe a "20. és 21. §" szöveg,

d) 44/C. § (2) bekezdésében a "12. § (7) bekezdés" szövegrész helyébe a "21/A. §" szöveg,

e) 44/C. § (3) bekezdésében a "12. § (6) bekezdés" szövegrész helyébe a "20. és 21. §" szöveg,

f) 44/D. § (1) bekezdésében a "12. § (1) bekezdésében" szövegrészek helyébe a "2. mellékletben" szöveg,

g) 79. § (2) bekezdésében az "A nyugellátást havonta kell folyósítani" szövegrész helyébe az "A nyugellátást havonta, forintban kell folyósítani" szöveg,

h) 100. § (2) bekezdésében a "szolgálati idő elismerésére irányuló eljárásban, a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban" szövegrész helyébe a "nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy az egyeztetési eljárásban" szöveg,

i) 102/A. § (2) bekezdésében a "13. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "22. § (9) bekezdése" szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti a Tny.

a) 46. § (3) bekezdés a) pontja,

b) 87. § (1) bekezdésében az "a baleseti rokkantsági nyugdíjat," szövegrész,

c) 87. § (1a) bekezdésében az "a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tny. 6. § (5) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Tny.

a) II. Fejezetének 1. Címe és annak alcímei,

b) 12-17. §-a,

c) 22. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdés alkalmazásával növelten" szövegrész,

d) 39. § (1) bekezdésében a "12. § (1)-(2) bekezdésének és" szövegrész,

e) VI. Fejezet 1. Címének jelölése és címsora,

f) VI. Fejezet 2. Címe és 63. §-a,

g) 68. §-a,

h) 96. § (8) és (9) bekezdése.

12. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

33. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

"d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában;"

(szűnik meg.)

34. § Az Mpt. 83. § (7) bekezdése a következő negyedik, ötödik és hatodik mondattal egészül ki:

"A végelszámolás során a végelszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kell utalni."

35. § Az Mpt. 84. § (4) bekezdése a következő harmadik, negyedik és ötödik mondattal egészül ki:

"A felszámolás során a felszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kell utalni."

36. § Az Mpt. 120/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfolió-összetételéről és az érintett tagok számáról - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához, a pénztártagok adatainak ellenőrzése céljából - 2012. október 31-éig adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára."

37. § Az Mpt. XI. fejezete a következő 120/B. §-sal egészül ki:

"120/B. § Az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a Felügyelet részére - megkeresés alapján - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a pénztártagok adatainak ellenőrzése céljából a rendelkezésére álló adatokból a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a következő adatokat szolgáltatja:

a) az egészségbiztosítási szerv a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét és a biztosítási jogviszony kezdetének, megszűnésének időpontját,

b) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a foglalkoztató azonosító adatait, továbbá a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésének, megszűnésének időpontját."

38. § Az Mpt. 120/A. § (8) bekezdésében a "2012. március 31-ig" szövegrész helyébe az "a Kormány rendeletében meghatározott időpontig" szöveg, a "szerv részére" szövegrész helyébe a "szerv részére, valamint 2012. augusztus 5-éig a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek" szöveg lép.

13. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

39. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

a) 43/B. § (1) bekezdésében a "jogosító idő megállapítására" szövegrész helyébe a "jogosító idő megállapítására és igazolására" szöveg, a "késedelmi kamat megtérítésére" szövegrész helyébe a "késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra," szöveg,

b) 43/B. § (2) bekezdésében a "művészjáradékot" szövegrész helyébe a "balettművészeti életjáradékot" szöveg

lép.

14. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

40. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet

a) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékának a szolgálati nyugdíj - 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti - csökkentési mértékének megfelelően csökkentett összege alá,

b) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján teljes összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá,

ha a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának havi összege ezt az összeget meghaladta."

(2) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

"b) a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának összege - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélküli havi összege - nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy"

(3) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hszt., illetve a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint, vagy a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján 50%-os mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a szolgálati járandóságot

a) a Hszt. szerinti esetben az 50. életév betöltésétől kezdődően,

b) a Hjt. szerinti esetben az 52. életév betöltésétől kezdődően,

c) a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet szerinti esetben az 55. életév betöltésétől kezdődően

a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélkül kell folyósítani, és a (2) bekezdés szerinti csökkentést ennek megfelelően kell módosítani."

41. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. alcíme a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 5. § (2) bekezdés második mondata és 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján az arra jogosultak szolgálati járandóságának összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012. szeptember 30-áig kell folyósítani.

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 5. § (6) bekezdése alapján az arra 2012. január 1-je és 2012. július 31-e között jogosultságot szerzők szolgálati járandóságának összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a jogosultság megszerzésétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012. szeptember 30-áig kell folyósítani."

42. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében a "korkedvezményes idő megállapítására" szövegrész helyébe a "korkedvezményes idő megállapítására és igazolására" szöveg, a "késedelmi kamat megtérítésére" szövegrész helyébe a "késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "megszerezte" szövegrész helyébe a "megszerezte azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "szerzett" szövegrész helyébe a "szerzett azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is" szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében a "(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3) és (5) bekezdése" szöveg

lép.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez

"1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez

A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása

1. A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:

Sz = h + (1-h) * 0,75,

ahol:

Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és

2. A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni."

2. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez

A Tny. 1. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

"3. Ha az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási visszautalással érintett, 2010. október 1-jét megelőző időszakban az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztár tagja volt, ezen időszak napjainak számát a h értékének kiszámítása során a számlálóhoz hozzá kell adni. Ha az uniós tisztviselő ebben az időszakban a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a számlálót a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelem és az ugyanarra a napra elismert beszámított jövedelem és nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összegének hányadosával kell megnövelni."

3. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez

"2. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez

Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok

Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik."