274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[1] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja - szolgálati helyétől függetlenül - az e rendeletben foglaltak szerint rendészeti alapvizsgát tesz, valamint rendészeti szakvizsgát tesz vagy tehet.

(2)[2] A rendelet hatálya nem terjed ki a Hszt. 320. §-ában meghatározott különleges foglalkoztatási állományba tartozókra.

(3) A rendészeti alap- és szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának általános felügyeletét a rendészetért felelős miniszter látja el.

1/A. §[3] A Hszt. 1. § (1) bekezdés a)-f) és h) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: igazgatási jogviszony) álló rendvédelmi igazgatási alkalmazott (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott):[4]

a) rendészeti alapvizsgát tesz, ha az általa betöltött munkakör felsőfokú iskolai végzettséget vagy érettségi végzettséget igényel,

b) rendészeti szakvizsgát tesz a vezetői munkaköre alapján vezetői munkaköri osztályba sorolást megelőzően.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)[5] rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter: a Kormány rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító vagy felügyelő tagja, továbbá az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke,

b)[6] munkáltatói jogkör gyakorlója:

ba) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok, más szervhez vezénylés, ügyészi szervezethez vezénylés vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés esetén a vezénylő szerv vezetője,

bb) a rendvédelmi alkalmazott esetében a szervezeti egység vezetője, rendvédelmi érdekből történő kirendelés esetén a kirendelés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője,

c)[7] rendészeti oktatási intézmény: a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy az irányítását, felügyeletét ellátó miniszter által fenntartott rendészeti tárgyú szakképesítést nyújtó köznevelési vagy egyéb képzést folytató intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának jogelődje,

d)[8] rendészeti szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképzettség,

e)[9] rendészeti tárgyú szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképesítés, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában a szakképesítésnek nem minősülő nemzetbiztonsági szaktanfolyami végzettség is.

f)[10] központi szerv: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium azon szervezeti egysége, amely a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat látja el.

II. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAPVIZSGA

2. A rendészeti alapvizsga megszerzésére kötelezettek

3. § (1)[11] A hivatásos állomány tagjának, ha e rendelet alapján mentességgel nem rendelkezik, a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül, ha e rendelet alapján mentességgel nem rendelkezik, a rendvédelmi alkalmazottnak az igazgatási jogviszony létesítését követő két éven belül rendészeti alapvizsgát kell tennie.

(2)[12] A vizsgakötelezettségről és annak határidejéről vagy a megfelelésről, illetve a mentességről a hivatásos állomány tagját és a rendvédelmi alkalmazottat a kinevezéséről szóló okmányban tájékoztatni kell.

(3)[13] Rendészeti alapvizsgát tehet önkéntes elhatározás alapján a köztisztviselő és a kormánytisztviselő is.

4. § (1) Mentesül a rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki

a) a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül,

b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, valamint jogelőd intézményeinél felsőfokú végzettséget szerzett,

c)[14] jogi képzési területhez, az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági vagy nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatáshoz képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakon felsőfokú végzettséget szerzett és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által szervezett képzésben a rendészeti alapismereteket elsajátította,

d) rendvédelmi oktatási intézményben rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget, vagy arra jogosult képző intézményben felsőfokú végzettségre épülő rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget szerzett,

e)[15] jogszabály - az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal hivatásos állománya és rendvédelmi alkalmazottja esetében jogszabály vagy miniszteri utasítás - alapján rendészeti végzettségként elismert, a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv képzési rendszerében 1996. szeptember 1-jét követően szerzett - szakképzettségnek nem minősülő - rendészeti végzettséggel rendelkezik,

f) rendészeti oktatási intézményben 2010. június 1-jét követően rendészeti tárgyú rész-szakképesítést szerzett.

g)[16]

h)[17] az Információs Hivatalban rendvédelmi igazgatási jogviszonyba történő kinevezését követő két éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(1a)[18] Az (1) bekezdésben foglalt rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a kinevezési okmányban, vagy ha a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmények bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2)[19] A hivatásos állomány közigazgatási alap- vagy szakvizsgával, továbbá jogi szakvizsgával rendelkező tagjának a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül, továbbá a rendvédelmi alkalmazott közigazgatási alap- vagy szakvizsgával, továbbá jogi szakvizsgával rendelkező tagjának az igazgatási jogviszony létesítését követő két éven belül csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie. Mentesül a rendészeti alapismeretek vizsgarész letételének kötelezettsége alól az, aki közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább három éve megszakítás nélkül hivatásos szolgálati viszonyban vagy igazgatási jogviszonyban áll.

(3)[20] Az (1) bekezdés e) pontja alapján a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alóli mentesítést más, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor keletkező közigazgatási alapvizsga-tételi kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A rendészeti alapvizsgával rendelkező személy a jogszabályban meghatározott közigazgatási alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól mentesül.

(5)[21] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv - a Hszt. 45. § (1) bekezdése vagy a 287/P. §-a alapján - a hivatásos állomány tagjának vagy a rendvédelmi alkalmazottnak a kinevezési okmányában határozza meg a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettségét.

3. A rendészeti alapvizsga követelményrendszere és tárgykörei

5. § (1)[22] A rendészeti alapvizsgára jelentkezőnek a rendészeti alapvizsgára jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján meghatározott felkészítő tananyag szerint kell számot adnia tudásáról.

(2)[23] A vizsgát megelőzően a jelentkező vizsgafelkészítőn vesz részt. A felkészítés tartalma nem terjedhet túl a vizsgakövetelményekben meghatározott tárgykörökön, valamint az annak alapján kiadott felkészítő tananyag tartalmán.

(3) A rendészeti alapvizsga közigazgatási alapismeretek és rendészeti alapismeretek vizsgarészből áll. A rendészeti alapvizsga követelményrendszerét az 1. melléklet tartalmazza.

(4)[24] A rendészeti alapvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RASZB) állítja össze, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A felkészítő tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a központi szerv által működtetett Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV) közzé kell tenni.

(5)[25] A központi szerv az RVTV-n biztosítja a felkészítő tananyaghoz történő elektronikus hozzáférést.

(6)[26] A rendészeti alapvizsga követelményrendszerének, valamint a felkészítő tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

4. A rendészeti alapvizsga rendje

6. § (1) Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző egy napos felkészítésen részt vett.

(2)[27] A rendészeti alapvizsga számítógépes rendszerben kitöltött vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A rendészeti alapvizsga a szükséges infrastruktúra hiányában papíralapú feladatlapon is teljesíthető. A rendészeti alapvizsgát a Rendészeti Vizsgák Szabályzatában (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(3) A feladatsor megoldására 45 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, vizsgabiztos felügyelete mellett történik.

(4) A rendészeti alapvizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó vizsgarészenként több, mint 50%-os eredményt ér el és az összesen megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerez. Ha a vizsgázónak csak az egyik vizsgarészből kell vizsgát tennie, akkor a pontszámokat arányosítva kell figyelembe venni.

(5)[28] A vizsgáról a vizsgabiztos jegyzőkönyvet készít. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára - a vizsgajegyzőkönyv alapján - megfelelt minősítésű bizonyítványt kell kiállítani.

(6)[29] Az (5) bekezdés szerinti bizonyítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő hitelesítésére a központi szerv vezetője jogosult.

7. § (1) Ha a vizsgázó a rendészeti alapvizsgán nem megfelelt minősítést kap, ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen vizsgarészből kell tenni.

(2) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját önhibájából megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.

(3)[30] A rendészeti alapvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes vizsgát nem tesz. Ha a vizsgázó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az ismétlővizsgát önhibájából eredményesen letenni nem tudja, akkor a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv intézkedik annak megállapítása iránt, hogy a vizsgázó szolgálati viszonya vagy igazgatási jogviszonya törvény erejénél fogva történő megszűnésének a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjában vagy 288/T. § (5) bekezdésében szereplő törvényi feltétele beállt.

5. A vizsgabiztos

8. § (1) A rendészeti alapvizsgán a rendészeti alapvizsga végrehajtásának felügyelete, a vizsgajegyzőkönyv kiállítása, a vizsgaszabályzat betartatása és a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás vagy szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgázót a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie.

(3) Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, beszélgetés a többi vizsgázóval, valamint a vizsga rendjének megzavarása. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsgát nem megfeleltnek kell minősíteni.

(4)[31]

(5)[32]

(6) A vizsgabiztos személyét a RASZB elnöke jelöli ki. A kijelölésről a vizsgázót és a munkáltatói jogkör gyakorlóját a vizsga megkezdéséig tájékoztatni nem lehet.

III. FEJEZET

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA

6. A rendészeti szakvizsgára jelentkezők

9. § (1) A rendészeti szakvizsgára a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen lehet jelentkezni.

(2)[33] Olyan szolgálati beosztásba vagy munkakörbe, amelynek betöltéséhez követelmény a rendészeti szakvizsga megléte, hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott akkor nevezhető ki, ha - az egyéb képzettségi követelményeknek való megfelelés mellett - rendelkezik rendészeti szakvizsgával.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja magasabb beosztásból vagy munkakörből kerül a (2) bekezdésben meghatározott beosztásba vagy munkakörbe és nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával, a rendészeti szakvizsgát a beosztásba helyezést követő két éven belül köteles megszerezni.

(4)[34]

(5)[35]

(6)[36] Rendészeti szakvizsgára önkéntesen a hivatásos állomány azon tagja jelentkezhet, aki

a) rendészeti szakképzettséggel, vagy

b) felsőfokú végzettséggel és rendészeti tárgyú szakképesítéssel

rendelkezik.

(6a)[37] Rendészeti szakvizsgára önkéntesen az a rendvédelmi igazgatási alkalmazott jelentkezhet, aki

a) rendészeti szakképzettséggel,

b) felsőfokú végzettséggel és rendészeti tárgyú szakképesítéssel, valamint

c) felsőfokú végzettséggel és

ca) közigazgatási szakvizsgával, jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, továbbá

cb) legalább három év közigazgatási gyakorlattal

rendelkezik.

(7)[38] Rendészeti szakvizsgát tehet az a köztisztviselő vagy kormánytisztviselő is, aki felsőfokú végzettséggel, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

10. § (1) Mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki

a) e rendelet hatálybalépését megelőzően rendészeti szakvizsgát tett,

b)[39] a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen BA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,

c)[40] a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy jogelődjeinél MA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,

d) a rendelet hatályba lépésekor az 52. életévét betöltötte és azt megelőzően legalább 5 évet vezetői, vagy 10 évet rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásban töltött el.

e)[41]

(1a)[42] Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásba vagy vezetői munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, vagy ha a 9. § (3) bekezdése szerinti esetben a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmény bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2) A tudományos fokozattal rendelkező, a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen vizsgára jelentkező jelöltet a RASZB mentesítheti a kötelező vagy a választott vizsgatárgy letételének kötelezettsége alól, ha a tudományos fokozatához kapcsolódó vizsgája vagy disszertációja valamely vizsgatárgy ismeretanyagához kapcsolódik.

(3) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának kizárólag a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú választott vizsgatárgyából kell vizsgát tennie, a kinevezéstől számított egy éven belül.

(3a)[43]

(3b)[44] A közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező rendvédelmi alkalmazottnak kizárólag a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú választott vizsgatárgyából kell vizsgát tennie.

(4)[45] A rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alóli, (1) bekezdés szerinti mentesítést más, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alóli mentesítés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az e rendelet alapján teljesített rendészeti szakvizsgát a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletben meghatározott közigazgatási szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni.

7. A rendészeti szakvizsga követelményrendszere és tárgykörei

11. § (1) A rendészeti szakvizsgára jelentkezőnek a rendészeti szakvizsgára jelentkezéskor érvényes vizsgatárgyakból, a vizsgakövetelmények alapján meghatározott ismeretanyag és az annak megfelelően kidolgozott és közzétett vizsgakérdés-sor alapján kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni. A rendészeti szakvizsga követelményrendszerét a 2. melléklet tartalmazza.

(1a)[46] A 2. mellékletben meghatározott követelményrendszeren alapuló, elvárt ismeretanyagot a RASZB határozza meg és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá és azt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(2)[47] A rendészeti szakvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a RASZB határozza meg, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A felkészítő tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig az RVTV felületén közzé kell tenni. A felkészítő tananyag közzétételét követően a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személy továbbképzésen köteles részt venni.

(2a)[48] A rendészeti szakvizsga kötelező vizsgatárgyának Közigazgatási ismeretek ismeretrésze vonatkozásában az (1a) bekezdés szerinti ismeretanyaghoz, valamint a (2) bekezdés szerinti felkészítő tananyaghoz a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása is szükséges.

(3)[49] A központi szerv biztosítja a felkészítő tananyaghoz az elektronikus hozzáférést a honlapján.

(4)[50] A rendészeti szakvizsga követelményrendszerének, valamint a felkészítő tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

8. A rendészeti szakvizsga rendje

12. § (1) A rendészeti szakvizsga kötelező és egy választható vizsgatárgyból áll. A vizsgatárgyak írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak.

(2) Rendészeti szakvizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgát megelőző 3 napos felkészítésen hiányzás nélkül részt vett. A vizsgára nem bocsátható jelölt köteles a felkészítést elölről kezdeni.

13. §[51]

14. § (1) A rendészeti szakvizsgát a RASZB által kijelölt vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni. A vizsgabizottság háromtagú, elnökét a RASZB jelöli ki.

(2) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak írásbeli vizsgarészeit a központi szerv által kijelölt helyen és időben kell teljesíteni. Az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az írásbeli vizsgarészre vonatkozóan a 8. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a vizsgabiztost megillető jogkört a vizsgabizottság elnöke gyakorolja.

(2a)[52] A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak írásbeli vizsgarésze számítógépes rendszerben kitöltött vizsgából áll, amelynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak írásbeli vizsgarésze a szükséges infrastruktúra hiányában papíralapú feladatlapon is teljesíthető.

(3) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak szóbeli vizsgarészeit - az érintett vizsgatárgy írásbeli vizsgarészének teljesítését követően - a vizsgabizottság előtt, a központi szerv által meghatározott helyen és időben kell teljesíteni. A szóbeli vizsgarész rendjéért, a vizsgaszabályzat betartásáért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgabizottság munkáját a RASZB elnöke által megbízott jegyző segíti.

(4) A jegyző személyére a központi szerv vezetője a központi szerv munkatársai közül tesz javaslatot.

15. § (1)[53] Az írásbeli vizsgarész eredménye vizsgatárgyanként, pontérték alapján, %-ban kerül meghatározásra, és azt kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os, a jól megfelelt minősítéshez legalább 75%-os, a kiválóan megfelelt minősítéshez legalább 95%-os eredmény szükséges.

(2) A szóbeli vizsgarészt a vizsgabizottság vizsgatárgyanként kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel látja el.

(3) A vizsgatárgy mindkét vizsgarészének eredményes teljesítése esetén a vizsgabizottság megállapítja a vizsgatárgy eredményét. A vizsgatárgyak összesített eredménye alapján a vizsgabizottság a rendészeti szakvizsgát kiválóan megfeleltre, jól megfeleltre, megfeleltre vagy eredménytelenre minősíti.

(4)[54] Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára - a jegyző által vezetett vizsgajegyzőkönyv alapján - az összesített eredménynek megfelelő minősítésű bizonyítványt kell kiállítani.

(4a)[55] A (4) bekezdés szerinti bizonyítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő hitelesítésére a központi szerv vezetője jogosult.

(5) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészt nem vagy eredménytelenül teljesítette, a vizsgaszabályzat szerint megismételheti a vizsgarészt. A rendészeti szakvizsga minősítésénél a megismételt vizsgarész értékelését kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA KÖZÖS SZABÁLYAI

9. Jelentkezés a vizsgára

16. § (1)[56] A rendészeti alap- vagy szakvizsgára kötelezett a vizsgára az RVTV felületén közzétett beiskolázási lapon jelentkezik. A beiskolázási lapot a munkáltatói jogkör gyakorlója a humánigazgatási szakszolgálaton keresztül - a felkészítés időpontjára vonatkozó javaslatával - juttatja el a központi szervhez. Önkéntes jelentkezés esetén az RVTV felületén közzétett jelentkezési lapot kell kitölteni és megküldeni a központi szervhez.

(2)[57] A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg kell jelölni a felkészítés kérelmezett időpontját, valamint a 10. § (2), (3) vagy (3b) bekezdése szerinti részleges mentességet megalapozó végzettséget, vizsgát. A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg nem jelölt mentességi kérelem utóbb már nem terjeszthető elő, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott a mentességre okot adó végzettséget a jelentkezést követően szerezte meg. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott legfeljebb a vizsgát megelőző 35 nappal terjeszthet elő kérelmet a végzettséget igazoló dokumentumok egyidejű csatolásával. Rendészeti szakvizsgára jelentkezés esetén meg kell jelölni továbbá a választható vizsgatárgyak közül választott vizsgatárgyat.

(3) A mentesség igazolására szolgáló dokumentumok másolatát, továbbá a felkészítés és vizsga díjának befizetését igazoló bizonylatot a beiskolázási vagy jelentkezési lap benyújtásával egyidejűleg csatolni kell.

(4)[58] A központi szerv a beiskolázási vagy jelentkezési lapot nyilvántartásba veszi és - a jelentkező, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozatát figyelembe véve - a jelentkezőt - kötelező beiskolázás esetén a humánigazgatási szakszolgálatok értesítésével egyidejűleg - a felkészítő tanfolyam, valamint a vizsgák időpontjáról és helyéről azt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja.

(5)[59] A vizsgafelkészítésen való részvétel kötelező, melynek tartamára a hivatásos állományba tartozó jelentkező számára szolgálatmentességet, a rendvédelmi alkalmazott jelentkező számára munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést kell biztosítani. Szolgálatmentességet, valamint munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést kell biztosítani a vizsgák napjára is.

(6)[60] A mentesítési kérelem tárgyában a RASZB a beiskolázási vagy jelentkezési lap nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül határozattal dönt, amit 8 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül - a központi szervhez benyújtott, a rendészetért felelős miniszterhez címzett - fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a rendészetért felelős miniszter 30 napon belül bírálja el. A rendészetért felelős miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(7)[61] Az értékelés során a vizsga alól mentesített vizsgatárgyat rendészeti szakvizsga esetén kiválóan megfeleltnek, rendészeti alapvizsga esetén megfeleltnek kell minősíteni.

10. Vizsgaidőpontok

17. § (1) Rendészeti alap- és szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlója és a jelentkező igényének figyelembe vételével, a munkaidő és költségtakarékosság szem előtt tartásával határozza meg. A központi szerv a költségvetési évre szóló továbbképzési- és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével szervezi a rendészeti alap- és szakvizsgákat és a vizsgafelkészítőket. Rendészeti alap- és szakvizsgát, valamint vizsgafelkészítőt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

(2) A központi szerv az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően legalább 60 nappal közzéteszi a honlapján. A központi szerv a jelentkező vizsgaidőpontját a vizsgázó számára a jelentkezéstől számított 90 napon belüli napra biztosítja.

(3) A központi szerv indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.

11. Halasztás

18. § (1) A vizsgázó egy alkalommal, legkésőbb a vizsgát megelőzően 5 nappal kérelmezheti a rendészeti alap- vagy szakvizsga, vagy a vizsgatárgy vizsgájának elhalasztását. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltatói jogkör gyakorlója küldi meg a központi szerv részére.

(2)[62] Amennyiben a vizsgázó halasztási kérelem nélkül nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül igazolással élhet.

(3) A halasztott vizsga időpontját a központi szerv a 17. § szerint állapítja meg azzal, hogy a vizsgaidőpontot a halasztási kérelem benyújtásától számított 90 napon belüli időpontra biztosítja.

(4)[63] A halasztott vizsgát és az ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni, az általános szabályok alkalmazásával.

(5) A felkészítésen való részvétel halasztására az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(6)[64] A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított két éven belül tehető le. A szakvizsga megkezdésének időpontja minden esetben a felkészítés kezdőnapja. Az a vizsgázó, aki két éven belül nem fejezi be vizsgáit, az addig sikeres részvizsga-eredményeit elveszti. Ha a vizsgázó két év alatt sem szerzi meg rendészeti szakvizsga bizonyítványát, vizsgaeredményei törlése mellett újbóli felkészítésre köteles, és új jelentkezési lapot kell kitöltenie.

12. Jogorvoslat a vizsgát követően[65]

19. § (1)[66] A központi szerv a vizsgázó kérésére a rendészeti alap- és szakvizsga eredményének közzétételét követő 5 napon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére.

(2) A rendészeti alap- és szakvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a RASZB elnökénél a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül. A RASZB elnöke a panaszt 15 napon belül, indokolt határozattal bírálja el. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a rendészetért felelős miniszterhez fellebbezésnek van helye. A rendészetért felelős miniszter a fellebbezés tárgyában 30 napon belül dönt.

(3) A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított 3 hónapon túl panasz nem nyújtható be.

(4)[67] A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 5 napon belül panasszal élhet a RASZB-nál. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya.

(5)[68] A RASZB elnöke a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a panasznak a RASZB elnöke helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a központi szerv köteles 30 napon belüli időpontra új időpontot biztosítani a vizsgára. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

13. Bizonyítványok[69]

20. §[70] (1)[71] Az eredményes rendészeti alapvizsga letételéről kiállított bizonyítványt a központi szerv vezetője, az eredményes rendészeti szakvizsga letételét igazoló bizonyítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá, és a RASZB bélyegzőjével hitelesítik.

(2) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a központi szerv hiteles bizonyítvány-másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány-másodlat tartalma megegyezik az eredeti bizonyítvány tartalmával.

(3) A kiállított bizonyítványok nyilvántartását a központi szerv végzi.

14. Összeférhetetlenség

21. § (1)[72] A vizsgabizottság elnöke, tagjai, a jegyző és a vizsgabiztos nem működhet közre Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a vele közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állónak a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. A vizsgázó vagy a vizsgában közreműködő személy az összeférhetetlenségről a vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a RASZB-ot. Az összeférhetetlenség megsértésével lefolytatott vizsga eredményét meg kell semmisíteni.

(2) Az összeférhetetlenség fennállása esetén a RASZB elnöke haladéktalanul intézkedik a tisztség megfelelő személlyel történő betöltésére.

V. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁZTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐK

15. A központi szerv

22. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a központi szerv látja el. E feladatai keretében különösen:

a) meghirdeti a rendészeti alap- és szakvizsgák vizsgaidőpontjait,

b) fogadja a vizsgára történő jelentkezéseket,

c) vizsgafelkészítőket szervez,

d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket,

e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket,

f) a vizsgákról jegyzőkönyvet és nyilvántartást vezet, kiadja a vizsgaokmányokat,

g) a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít,

h) vezeti a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzéket és a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzéket.

(2)[73] A RASZB egyetértésével elkészíti és a központi szerv vezetőjéhez jóváhagyásra benyújtja a vizsgaszabályzatot, melyet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A vizsgaszabályzat tartalmazza a vizsgafelkészítés és a vizsgák rendjére vonatkozó részletes szabályokat, a vizsgajegyzőkönyvekről és a vizsgaokmányokról szóló iratmintákat.

16. A vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzék

23. § (1)[74] Rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági tagjának vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy (a továbbiakban: vizsgáztató) jelölhető ki. A vizsgabizottsági névjegyzék az alábbi szakterületenkénti bontásban tartalmazza a vizsgáztatókat:

a) közigazgatási és integrált rendészeti szakterület,

b) büntetés-végrehajtási szakterület,

c) rendőrségi szakterület,

d) katasztrófavédelmi szakterület,

e) nemzetbiztonsági szakterület,

f) adó- és vámigazgatási szakterület.

(2) A vizsgabizottsági névjegyzékbe történő felvétel feltétele a rendészetért felelős miniszter által közzétett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő, eredményes pályázat. A pályázati felhívással egyidejűleg a központi szerv vezetőjének javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter szakterületenkénti bontásban meghatározza a névjegyzékbe felvehető keretlétszámot.

(3) A felvételét követően a vizsgáztatót a vizsgabizottsági névjegyzék öt évig tartalmazza. Az öt év lejárta előtt törölni kell a vizsgáztatót a névjegyzékből

a) erre irányuló kérelmére;

b) halála esetén;

c)[75] ha a vizsgabizottsági felkérésnek egymást követő három alkalommal - az akadályoztatás esetét kivéve - nem tesz eleget, vagy ha a 11. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének 4 hónapon belül nem tesz eleget;

d) ha szolgálati viszonya

da) fegyelmi eljárás során hozott jogerős döntés alapján,

db) büntetőeljárás során hozott jogerős döntés alapján,

dc) - az egészségi vagy fizikai alkalmatlanság kivételével - hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt

megszüntetésre kerül.

(4) Pályázatot nyújthat be

a)[76] a hivatásos állomány rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél szolgálatot teljesítő tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól,

b)[77] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományából nyugállományba helyezett tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó személy, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesült a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól,

c)[78] az a politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tevékenységével, felügyeletével kapcsolatos munkakört lát el, vagy nyugdíjaztatása előtt látott el és közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült,

d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, vagy a mentesülés feltételeivel rendelkezik,

e)[79]

(5) A pályázaton való részvétel feltétele

a)[80] a pályázó által választott vizsgatárgynak megfelelő szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és legalább tíz év szakirányú szakmai gyakorlat, vagy rendészeti oktatási gyakorlat, valamint

b) - a nyugállományba helyezett pályázó kivételével - a pályázó munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjének hozzájárulása a pályázaton való részvételhez.

(6) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt postai címre kell benyújtani egy példányban. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati felhíváshoz mellékelt pályázati adatlapot, hiánytalanul kitöltve,

b) a részletes szakmai önéletrajzot és - amennyiben van - szakmai publikációs jegyzéket,

c) a felsőfokú iskolai végzettséget, tudományos fokozatot igazoló oklevél másolatát,

d) a jogi szakvizsga-, közigazgatási szakvizsga- vagy rendészeti szakvizsga-bizonyítvány másolatát,

e) munkáltatói igazolást a szolgálati viszony vagy más foglalkoztatási jogviszony fennállásáról - nyugállományba helyezettek esetében a korábbi jogviszony fennállásáról - és a szakirányú szakmai gyakorlatról.

(7) A RASZB elnökének kezdeményezésére a rendészetért felelős miniszter a névjegyzékből törölt személyek pótlása érdekében az öt év letelte előtt is pályázatot írhat ki a névjegyzékbe felvételre.

24. § (1) A benyújtott pályázatokat az erre a célra a rendészetért felelős miniszter által felkért öttagú bírálóbizottság bírálja el.

(2) A bírálóbizottság mérlegelés nélkül elutasítja a pályázatot, ha

a) a pályázó nem felel meg a pályázati felhívásban megjelölt feltételeknek,

b) a pályázat hiányos.

(3) A bírálóbizottság javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter dönt a névjegyzékbe felvételről. A döntésről a központi szerv értesíti a pályázókat.

(4) A benyújtott pályázati anyagot - a pályázat elutasítása esetén - a bírálóbizottság maradéktalanul visszaküldi a pályázónak.

(5) A vizsgabizottsági névjegyzéket a központi szerv - a névjegyzékbe felvett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók adatainak kivételével - a Hivatalos Értesítőben a pályázat elbírálást követő 30 napon belül közzéteszi, valamint a központi szerv honlapján folyamatosan megjeleníti.

25. § (1)[81] Vizsgabiztosként az Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék), valamint a vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy jelölhető ki.

(2)[82] A vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre a központi szerv vezetője felhívást ad ki. A felhívásra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, továbbá a rendészetért felelős miniszter által irányított szervek állományának legalább középfokú végzettségű, rendészeti alapvizsgával rendelkező, vagy annak kötelezettsége alól mentesült tagja jelentkezhet. A jelentkezéseket a központi szerv vezetője bírálja el.

(3)[83] A vizsgabiztosi névjegyzékbe tartozás öt év időtartamra szól.

(4) A vizsgabiztosi névjegyzéket a központi szerv a honlapján folyamatosan megjeleníti.

25/A. §[84] A rendészeti alap- vagy szakvizsgára történő felkészítésen oktatóként a vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő személy működhet közre.

17. A Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság

26. § (1) A RASZB tizenháromtagú testület, amelynek tizenegy tagját a rendészetért felelős miniszter a vizsgabizottsági névjegyzékbe felvett vizsgáztatók közül bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB tagja továbbá a központi szerv vezetője, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője.

(2) A RASZB élén elnök áll. Az elnököt a RASZB tagjai közül a rendészetért felelős miniszter bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB elnöke nem lehet a központi szerv vezetője és a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője.

(3) A RASZB működésével összefüggő feltételeket a központi szerv biztosítja.

(4) A RASZB működésének rendjét a rendészetért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg.

(5) A RASZB a tárgyévet követő február 28-ig elfogadja és a rendészetért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti az éves beszámoló jelentését.

VI. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK

27. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga díja felkészítési díjból és vizsgadíjból áll.

(2)[85] A rendészeti alapvizsga egy főre eső felkészítési díja a rendvédelmi illetményalap összegének 15%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket.

(3)[86] A rendészeti alapvizsga vizsgadíja a rendvédelmi illetményalap összegének 10%-a.

(4)[87] A rendészeti szakvizsga egy főre eső felkészítési díja a rendvédelmi illetményalap összegének 25%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket.

(5)[88] A rendészeti szakvizsga vizsgadíja vizsgatárgyanként a rendvédelmi illetményalap összegének 15%-a.

28. § (1)[89] A rendészeti alapvizsgára kötelezett hivatásos állományú felkészítési díját, valamint első alkalommal a vizsgadíját a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, illetve a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak esetében a továbbképzési hozzájárulás keretéből (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) kell biztosítani. A rendészeti alapvizsgára kötelezett hivatásos állományú felmerülő szállás- és utazási költségét, valamint a rendészeti szakvizsgára kötelezett hivatásos állományú felmerülő szállás- és utazási költségét az őt foglalkoztató szerv biztosítja. A rendészeti szakvizsgára kötelezett hivatásos állományú felkészítési díjának, valamint az első alkalommal a vizsgadíjának a fedezetét a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint az arra kötelezett központi szervek által teljesített normatív hozzájárulás biztosítja.

(1a)[90] A rendészeti alapvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját a normatív hozzájárulás keretéből, a felmerülő szállás- és utazási költségét, valamint a rendészeti szakvizsgára kötelezett felmerülő szállás- és utazási költségét az őt foglalkoztató szerv biztosítja.

(1b)[91] A rendészeti szakvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját a normatív hozzájárulás keretéből a foglalkoztató szerv biztosítja.

(2) Önkéntes jelentkezés esetén a felkészítés és a vizsga díja, valamint a felmerülő szállás- és utazási költség az önként jelentkezőt terheli. A szakvizsga díjának legfeljebb 50%-át - az önként jelentkező kérelmére - a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(3) Akit önhibájából a felkészítésben való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam díját önerőből megfizetni.

(4) Az ismételt vizsga díja a vizsgázót terheli, amelynek mértéke a vizsgarészek számától függetlenül megegyezik a vizsgadíjjal.

(5) A felkészítés halasztása és a vizsga halasztása díjköteles. A halasztás díja a 27. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott díj összegének 50%-a, amelynek megfizetésére a rendészeti alap- és szakvizsgára jelentkező jelölt köteles.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az alap- és szakvizsgára kötelezett halasztási díja a munkáltatót terheli, ha a halasztásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból került sor. Amennyiben a halasztásra az alap-, vagy szakvizsgára kötelezett érdekkörében felmerült, de neki fel nem róható okból került sor, úgy a halasztás díját a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárási díj megfizetése nem mentesít az újabb felkészítés vagy vizsga díjának megfizetése alól. Az ismételt felkészítés vagy vizsga díjának megfizetésére a munkáltató köteles, ha az alap- vagy szakvizsgára kötelezett a munkáltató érdekkörében felmerült okból halasztott.

29. §[92] (1) A rendészeti alap- és szakvizsgára történő felkészítést végző előadót - ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - felkészítési óradíj illeti meg. A felkészítési óradíj a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A rendészeti szakvizsga írásbeli feladatlapjainak és javítókulcsainak elkészítőit díj illeti meg, amely feladatlaponként - és a hozzá tartozó javítókulcsonként - a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 100%-a.

(2) A rendészeti szakvizsga vonatkozásában a vizsgabizottság elnökét, tagját és jegyzőjét - ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - vizsgáztatási díj illeti meg. Vizsgatárgyanként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének

a) 25%-a a bizottság elnökét,

b) 20-20%-a a két bizottsági tagot,

c) 15%-a a jegyzőt

illeti meg. A fennmaradó 20%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani.

(3) A rendészeti alapvizsga vonatkozásában a vizsgabiztost vizsgáztatási díj illeti meg, amelynek mértéke vizsgánként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének a 15%-a. A fennmaradó 85%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira és az elektronikus vizsgáztatás költségeire kell fordítani.

(4) Ha a felkészítésre vagy a vizsgára a felkészítést végző előadó, a vizsgáztató, a vizsgabizottság elnöke, tagja, a jegyző és a vizsgabiztos lakóhelyétől, valamint tartózkodási helyétől eltérő helységben kerül sor, őt a felkészítési óradíj, illetve a vizsgáztatási díj mellett utazási költségtérítés is megilleti.

(5) A (4) bekezdés szerinti utazási költségtérítés elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § Ez a rendelet 2012. október 1-jén lép hatályba.

31. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet rendelkezései alapján és feltételek szerint kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni annak, akinek a jelentkezését a RASZB jogelőd szerve e rendelet hatálybalépését megelőző napig befogadta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétellel legfeljebb 2013. június 30-ig lehet letenni a rendészeti szakvizsgát.

32. § (1) A rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek - ha nem mentesül a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alól vagy nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával - a hatálybalépéstől számított két éven belül kell rendészeti alapvizsgát tennie. A hivatásos állomány közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie a hatálybalépést követő egy éven belül.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendészeti alapvizsga vagy rendészeti alapismeretek vizsga letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig tájékoztatja a vizsgakötelezettségéről és a teljesítés határidejéről.

(3) A rendelet hatálybalépésekor a hivatásos állomány rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást betöltő tagja - ha nem mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól - a rendészeti szakvizsgát, illetve a választható vizsgatárgyat legkésőbb 2014. december 31-ig köteles teljesíteni.

(4) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagját a (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, azonban a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú önként választott vizsgatárgyából 2013. december 31-ig vizsgát kell tennie.

(5) A (3) vagy (4) bekezdés alapján rendészeti szakvizsga vagy a választható vizsgatárgy letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig kötelezi a vizsga - (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belüli - letételére.

(6) A 10. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott mentesség a 2014/2015. tanévben végzett hallgatók vonatkozásában alkalmazható először.

33. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendeletben meghatározott Rendészeti Szakvizsga Bizottság tagjai e rendelet hatálybalépésekor a vizsgabizottsági névjegyzékbe átvételre kerülnek, vizsgabizottsági névjegyzéki mandátumuk 2014. december 31-ig tart.

(2) A RASZB-ot 2012. december 31-ig meg kell alakítani.

(3) 2012. november 1-jéig pályázatot kell kiírni a vizsgabizottsági, valamint a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre.

34. §[93] (1) A 2017. december 31-éig a vizsgabizottsági névjegyzék

a) határrendészeti-rendőrségi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék rendőrségi szakterületéhez,

b) katasztrófavédelmi-tűzvédelmi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék katasztrófavédelmi szakterületéhez

kell besorolni.

(2) A 2017. december 31-én a vizsgabizottsági névjegyzék

a) egészségügyi-pszichológiai,

b) gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai,

c) hivatali igazgatási-humánigazgatási,

d) migrációs

szakterületéhez besorolt személy vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy a vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő valamely más szakterülethez - a 23. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével - átsorolható-e, majd nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a más szakterülethez történő besorolást. A vizsgáztató 23. § (1) bekezdése szerinti szakterülethez történő átsorolásáról 2018. január 31-éig kell gondoskodni, vagy ha az átsorolás feltételei nem állnak fenn, vagy a vizsgáztató ezt nem kéri, őt a vizsgabizottsági névjegyzékből törölni kell.

35. §[94] A rendvédelmi szervnél 2019. január 31-én kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó mentesül a rendészeti alapismeretek vizsgarész letételének kötelezettsége alól, ha közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával és rendvédelmi szervnél legalább három éve megszakítás nélküli jogviszonnyal rendelkezik, vagy a megszakítás nélküli, hároméves jogviszonyt a rendészeti igazgatási szolgálati jogviszonnyal együtt 2021. január 31-ig eléri.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez

A rendészeti alapvizsga követelményrendszere

I. Közigazgatási alapismeretek

1. Adat- és ügykezelésre, ügyvitelre, titokvédelemre vonatkozó előírások, titoktartási szabályok

2. Közigazgatási szervezeti igazgatás

3. Alkotmányjogi és jogi alapismeretek

4. Emberi jogi, polgári jogi és kisebbségjogi, közigazgatási és belügyi alapismeretek

5. A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok

6. A közigazgatási hatósági eljárás

7. Európa Uniós alapismeretek

8. Általános nemzetközi jogi ismeretek és humanitárius jogforrások

9. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek

10. Információbiztonság és adatvédelem, a híradásra, összeköttetésre és adattovábbításra vonatkozó sajátos lehetőségek és szabályok

11. Nemzetpolitika[95]

II. Rendészeti alapismeretek

1. Alaki és öltözködési szabályok, előírások

2. A honvédelem, a rendvédelem és a rendészet alapvető fogalmai, alapelvei, viszonyai

3. A felügyeletet gyakorló minisztérium helye, szerepe, általános rendeltetése, felépítése

4. A szolgálati formákra, a szolgálatteljesítésre vonatkozó alapvető elvárások, követelmények

5. Magatartási szabályok szolgálatban és szolgálaton kívül, viselkedési és közszolgálati etikai szabályok

6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a szolgálati viszonyra vonatkozó általános szabályok, jogosultságok, kötelezettségek, valamint juttatások, járandóságok, karrierlehetőségek[96]

7. A szolgálati érintkezés szabályai, a szolgálati feladatok ellátásának egységesen érvényes rendje

8. Objektumvédelmi, őrzési, személy- és vagyonvédelmi általános szabályok

9. Fegyverzeti, fegyverbiztonsági, ballisztikai és lőelméleti alapismeretek

10. A kényszerítő eszközök alkalmazásának, valamint a csomag- és ruházat-átvizsgálás végzésének követelményei

11. Az országos hatáskörű szervekre vonatkozó rendvédelmi technikai eszközök és berendezések sajátosságai, eszközkezelési és alkalmazási ismeretek

12. Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint egészségügyi általános szabályok

13. Alapvető elsősegély-nyújtási és újraélesztési alapismeretek

14. Pszichológiai, intézkedés-lélektani és kommunikációs alapismeretek

2. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[97]

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE

I. KÖTELEZŐ VIZSGATÁRGY

KÖZIGAZGATÁSI ÉS INTEGRÁLT RENDÉSZETI VEZETÉSI ISMERETEK

"A" ismeretrész: KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

Az ismeretrésszel szembeni követelmények:

A Közigazgatási ismeretek ismeretrész rendeltetése, hogy a rendészeti szakvizsga kötelező tantárgyaként olyan átfogó, egyben célorientált jogelméleti és közigazgatási ismereteket nyújtson a vizsgázóknak, amelyek megalapozzák a kötelező vizsgatárgy másik ismeretrészét, az Integrált rendészeti vezetési ismereteket, valamint a választható vizsgatárgyak ismereteit. A felkészítő tananyag összetétele és tartalma - figyelemmel a vizsgázók felsőfokú előképzettségére, felkészültségére - a korábban megszerzett ismeretek felfrissítésére és rendszerezésére, valamint az újonnan keletkezett elméleti és tételes jogi ismeretek átadására irányul. Rendeltetésének megfelelően a heterogén összetételű ismerethalmaz szintetizálását célozza.[98]

A tantárgy az oktatás és a számonkérés középpontjába a célcsoport számára általánosan szükséges, valamint a jogalkalmazással összefüggő kérdéseket állítja, különös tekintettel azok elméleti megalapozottságára és gyakorlati hasznosíthatóságára.

Az ismeretrész elemei:

I. Általános jogelméleti és közjogi ismeretek

II. Közigazgatási jogi ismeretek

III. Büntető- és szabálysértési jogi ismeretek

IV. Európai jogi ismeretek

"B" ismeretrész: INTEGRÁLT RENDÉSZETI VEZETÉSI ISMERETEK

Az ismeretrésszel szembeni követelmények:

Az Integrált rendészeti vezetési ismeretek ismeretrész rendeltetése, hogy - előképzettségétől, testületi hovatartozásától és konkrét beosztásától, munkakörétől függetlenül - a vizsgázó elsajátítsa azokat az alapvető rendészeti szakmai és vezetési ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az együttműködő rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tevékenységének és működésének megértéséhez.

A rendészeti szakvizsga lényegéből fakadóan a vizsgázó különösen ezen ismeretek alkalmazásával képes lesz a társszervek azonos vagy hasonló munkakörben lévő munkatársaival a kommunikációra és az együttműködésre.

Az oktatás és a számonkérés középpontjába a tantárgy a rendészeti szervezési és vezetési ismereteket, a rendőrségi, határrendészeti, a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi igazgatást állítja, továbbá nagy súlyt helyez a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek működéséhez szükséges alapvető humán-, egészségügyi-pszichológiai, gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai-informatikai és hivatali igazgatási ismeretekre.

Az ismeretrész elemei:

V. Rendészet és rendvédelem

VI. Rendészeti szervezési és vezetési ismeretek

VII. Rendőrségi igazgatás

VIII. A katasztrófák elleni védekezés, iparbiztonsági, tűzvédelmi és polgári védelmi igazgatás

IX. Fegyveres szervek humán- és egészségügyi-pszichológiai igazgatása

X. Fegyveres szervek gazdasági-pénzügyi és műszaki-technikai-informatikai igazgatása

XI. Fegyveres szervek hivatali igazgatása

XII. Nemzetbiztonsági igazgatás

XIII. Büntetés-végrehajtási igazgatás

XIV. Adó- és vámigazgatás

II. VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK[99]

II.1. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a büntetés-végrehajtás intézményi rendszeréről, szakmai területeiről, nemzetközi és hazai szabályozókról. A felkészítő tananyag azokat az ismereteket, módszereket rendszerezi, tartalmazza, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a büntetés-végrehajtási tevékenység különböző szakterületei közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére, azokat egységes feladatrendszerbe konvertálva alkalmazni munkája során.[100]

A tantárgy elemei:

I. Bevezetés

II. Büntetés-végrehajtási jog

III. Büntetés-végrehajtási igazgatás

IV. A büntetés-végrehajtás gazdálkodása

V. Büntetés-végrehajtási biztonság

VI. Kriminálpedagógia és a büntetés-végrehajtás

VII. Büntetés-végrehajtási nevelés

VIII. Büntetés-végrehajtási pszichológia

II.2. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése, hogy komplex ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a katasztrófavédelmi igazgatás különböző, összetett szakmai területeiről. A felkészítő tananyag rendszerezi a katasztrófavédelem, az iparbiztonság, a polgári védelem és a tűzvédelem legfontosabb szakmai ismereteit, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a különböző szakterületek közötti összefüggések felismerésére és értelmezésére. A vizsgatárgy külön fejezetekben részletezi az alapvető iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzvédelmi ismereteket.[101]

A tantárgy elemei:

I. Katasztrófavédelem

II. Iparbiztonság

III. Polgári védelem

IV. Tűzvédelem

II.3. NEMZETBIZTONSÁGI IGAZGATÁS[102]

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése az, hogy általános ismeretet nyújtson a nemzetbiztonsági rendszerrel összefüggő kérdésekről. A vizsgázó ismerje a titkosszolgálati fogalmakat, képes legyen elhatárolni a különböző, kizárólag a metodikájában hasonló tevékenységi köröket. A vizsgázó ismerje a vonatkozó jogi normákat. A vizsgázó képes legyen egyértelműen megfogalmazni a szervezetek rendszerszintű elhelyezését, továbbá mind az öt szervezet vonatkozásában ismerje a rendőrhatósággal történő együttműködési felületeket.

A tantárgy elemei:

I. Terrorelhárítási Központ

II. Alkotmányvédelmi Hivatal

III. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

IV. Nemzeti Védelmi Szolgálat

V. Nemzeti Információs Központ

VI. Információs Hivatal

II.4. RENDŐRSÉGI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A tantárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a rendőrségi igazgatás főbb tevékenységi területeiről és intézményrendszeréről. A felkészítő tananyag azokat az irányítási, intézkedési, nyomozási eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a rendőri munka során a vizsgázónak akár parancsnokként, akár végrehajtóként szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett felsőfokú ismeretekre és a szakmai tapasztalatokra. Az ismeretanyag eredményes elsajátításával a vizsgázó átfogó, jól alkalmazható és a rendőri vezetővel szemben elvárható, az összefüggéseket átlátó ismeretekkel fog rendelkezni.[103]

A tantárgy elemei:

I. Közterületi rendőri tevékenység

II. Csapatszolgálati tevékenység

III. Határbiztonsági, határrendészeti rendszer

IV. A személyi szabadság korlátozás szabályai

V. Közlekedésrendészeti ismeretek

VI. Igazgatásrendészeti ismeretek

VII. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek

VIII. A rendőrség megelőzési feladatai

IX. Az Országgyűlési Őrség speciális feladatai

II.5. ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A tantárgy rendeltetése, hogy a vizsgázó rendszerszerű ismeretekkel rendelkezzen a vámhatóság feladatrendszeréről, alapvető tevékenységéről, valamint lássa és értelmezni tudja a különböző szakmaspecifikus területek egymáshoz való kapcsolódási pontjait, sorrendiségét. A felkészítő tananyag azokat az adó-, vám- és bűnügyi tevékenységgel kapcsolatos eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a vámhatósági munka során a pénzügyőrnek szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett ismeretekre, a testületben szerzett szakmai tapasztalatra, és eredményes elsajátítása után a vizsgázó az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterületen egyaránt alkalmazható, vezetőtől elvárható ismeretekkel, tudással fog rendelkezni, amely kiterjed a nemzeti, valamint az európai uniós szabályozásra és gyakorlatra.[104]

A tantárgy elemei:

I. Jövedéki igazgatási feladatok

II. Környezetgazdasági igazgatási feladatok

III. Vámigazgatási feladatok

IV. Áruosztályozás és áruismereti feladatok

V. Büntető- és szabálysértési jogi feladatok

3. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[105]

4. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[106]

5. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[107]

6. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[108]