310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet

a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról

A Kormány

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontjában,

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában,

a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ jogállása, szervezete

1. § (1) E rendelet hatálya a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) feladataira terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladat: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 4. pontjában meghatározott kulturális javak vonatkozásában a hatósági és nem hatósági feladatok, továbbá a kulturális örökség egyéb elemei vonatkozásában vagyonkezelési, örökséggazdálkodási és szolgáltatási feladatok ellátása, amelyek nem érintik a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.

(3) A Központ központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(4) A Központ irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(5) A Központot elnök vezeti, aki munkáltatói jogkört gyakorol a Központ alkalmazottai felett, így különösen kinevezi, illetve felmenti a Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét, a Központ más alkalmazottait, és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.

(6) A Központ székhelye Budapest.

(7) A Központ önálló feladat-és hatáskörrel rendelkező-jogi személyiség nélküli-országos illetékességű első fokú szerve a Műtárgyfelügyeleti Iroda. A Műtárgyfelügyeleti Iroda döntéseinél a másodfokú hatóság a Központ elnöke.

2. Hatósági feladatok

2. § (1) A Műtárgyfelügyeleti Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként ellátja:

a) a kulturális javak vonatkozásában a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, melyek különösen

1. a Kötv. 47-50. §-ai alapján a kulturális javak védetté nyilvánítása és védettségének megszüntetése,

2. a védetté nyilvánított gyűjteményekhez vagy tárgyegyüttesekhez tartozó kulturális javak esetében a Kötv. 51. § (2) bekezdése szerinti elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához szükséges hozzájárulás,

3. a Kötv. 54-58. §-ai, valamint a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, - a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított -1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet alapján a kulturális javak kivitelével kapcsolatos hatósági feladatok,

4. a kulturális javak esetében a Kötv. 61/A. §-a szerinti, fémkereskedelmi tevékenység céljára történő átadás engedélyezésére irányuló eljárások és döntések,

5.[1] a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti feladat,

6. a Kötv. 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés,

7. a Kötv. 67. § (3) bekezdése szerinti feladatok, a b) pont kivételével,

8. a Kötv. 68. §-a alapján a kulturális javakkal kapcsolatos döntéshozatal,

9. a Kötv. 69. §-a alapján tűrési kötelezettség előírása,

10. a Kötv. 78. §-a és 79. §-a alapján intézkedés a kulturális javak megóvása és hozzáférhetősége érdekében,

11. a Kötv. 82. §-a alapján intézkedés az örökségvédelmi bírság kiszabása iránt,

12. a védetté nyilvánított kulturális javakesetében a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezését.

13.[2] a Kötv. 53/A. §-a alapján az eltűnt kulturális javak körözésének elrendelése.

b) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-a szerinti megbízott illetékes hatósági feladatokat,

c) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 7. §-a szerinti, a kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat,

d) a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 94. §-a szerinti, elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésére irányuló eljárásokat és döntéseket,

e) a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 7. §-a szerinti, bírósági letétként kezelt kulturális javakkal kapcsolatos eljárások és döntéseket,

f) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvényben meghatározott kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat,

g)[3] a Kötv. 71. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti közhiteles hatósági nyilvántartás vezetését.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben másodfokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a Központ elnökét jelöli ki.

(3) A Műtárgyfelügyeleti Iroda, illetve a Központ elnöke hatósági eljárásában a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

3. A Központ örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatai

3. § A Központ örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenységei keretében elősegíti a kulturális örökség fenntartható, hosszú távú hasznosítását, az örökség megőrzésében és kezelésében kötelezettséggel bíró állami és nem állami szereplők feladatainak ellátását, és feltárja a hazai kulturális örökségben rejlő erőforrásokat.

4. § A Központ az örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) a kulturális örökséggel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása, közzététele, a kulturális örökséggel kapcsolatos gyűjtemények kezelése és gyarapítása;

b) a kulturális örökségi értékek felderítésével, kutatásával és hasznosításával kapcsolatos módszertan kidolgozása és terjesztése;

c)[4] a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtása, hasznosítással kapcsolatos tanácsadás, pályázati tanácsadás és közreműködés, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadás, tervpályázati eljárás lebonyolítása;

d) szakmai továbbképzés, oktatás;

e) a kulturális örökség feltárása, monitoringja;

f) a kulturális örökségi értékek osztályozása, értékhierarchiájának kidolgozása;

g) a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásában, kutatásában, dokumentálásában, hasznosítási javaslatok készítésében való közreműködés;

h) a kulturális örökségre alapozott fejlesztésekben való közreműködés;

i) a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok és pályázati konstrukciók előkészítésében, kidolgozásában, nyomon követésében, véleményezésében, a stratégiai és operatív folyamatokban való közreműködés;

j) a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozása, megvalósítása, koordinálása és a kapcsolódó pályázati tevékenységek ellátása;

k) a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység;

l) a kulturális örökség védelmével, kezelésével, fenntartható, integrált szemléletű használatával kapcsolatos ajánlások kidolgozása, nemzeti és nemzetközi stratégia-alkotásban való részvétel;

m) szakmai tanácsadási és szakértői tevékenység ellátása és koordinálása.

5. § A Központ a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés előmozdítása érdekében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) a kulturális örökségvédelmet érintő szakmai és társadalmi együttműködés lehetőségeinek kidolgozása, megvalósítása;

b) a kulturális örökség értékének társadalmi tudatosítása;

c) a kulturális örökség gazdasági és társadalmi támogatói körének kiépítése és szervezése;

d) együttműködés kialakítása a kulturális örökségvédelmi területen működő szakmai és civil szervezetekkel.

6. § A Központ a világörökséggel kapcsolatos tevékenysége körében közreműködik a miniszternek a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletben és a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásában.

7. § A Központ nemzetközi tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) együttműködés multilaterális nemzetközi - kormányzati, szakmai nem kormányzati és szakterületen működő civil - szervezetekkel, részvétel azok munkájában, nemzetközi projektek végrehajtásában;

b) részvétel kétoldalú államközi együttműködésben, így különösen a szomszéd országokkal kötött megállapodások egyes elemeinek előkészítésében, végrehajtásának koordinálásában és megvalósításában;

c) egy-, illetve többoldalú együttműködés más országok társintézményeivel egyedi programok, projektek, illetve folyamatos szervezeti - így különösen meghatározott ország-csoportokat érintő vagy regionális szinten megvalósuló - együttműködés keretei között;

d) közreműködés a miniszter határon túli kulturális örökséggel kapcsolatos feladatainak ellátásában.

8. § A Központ a kezelésében lévő állami tulajdonú műemlékekkel, műemlékegyüttesekkel és berendezéseikkel, továbbá műemléki értékekkel és régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban gondoskodik

a) azok fenntartásáról, fejlesztéséről, hasznosításáról, üzemeltetéséről,

b) a közgyűjteményi feladatok ellátásáról,

c) múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtásáról.

9. § A Központ a kulturális javakkal kapcsolatos tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) gyakorolja a Kötv. 51. § (4) bekezdése és 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami elővásárlási jogot;

b) ellátja a kulturális javak esetében a Kötv. 52. § (2) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzési feladatokat;

c) ellátja a Kötv. 64. § a) pontja szerinti, a kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket;

d) a Kötv. 64. § b) pontja szerint részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;

e) a Kötv. 64. § d) pontja szerint vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség az ingó kulturális örökség körébe tartozik-e;

f)[5] vezeti a Kötv. 71. § (2) bekezdésében szereplő, a Kötv. 72. § (1) bekezdése alapján közhiteles hatósági nyilvántartásnak nem minősülő nyilvántartásokat;

g) részt vesz a kulturális javakra vonatkozó európai uniós közösségi jogi szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tanácsadó testület (Kulturális Javak Kivitele és Visszaszolgáltatása Bizottsága / Committee on the Export and Return of Cultural Goods) munkájában;

h) a kulturális javak hatékonyabb védelme érdekében - a vonatkozó együttműködési megállapodásban vállaltak szerint - támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához.

10. §[6] (1) A Központ szakmai tanácsadó testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ munkáját.

(2) A Kulturális Javak Bizottsága nyolctagú testület, amelynek egy-egy tagját

a) a Magyar Tudományos Akadémia,

b) a Magyar Művészeti Akadémia,

c) a Magyar Nemzeti Múzeum,

d) az Országos Széchényi Könyvtár,

e) a Szépművészeti Múzeum,

f) a Magyar Nemzeti Levéltár,

g) a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége, valamint

h) a Műtárgyfelügyeleti Iroda

jelölése alapján 2 évre a Központ elnöke kéri fel.

10/A. §[7] A Központ

a) a Kötv. 86. § (1) bekezdés a) pontja és 86. § (4) bekezdése szerinti elővásárlási jogot gyakorló szerv;

b) a Kötv. 87. §-ában meghatározott kisajátítást kérő szerv.

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 10 órakor lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

12. § A Központ - mint a beolvadással megszűnő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának (a továbbiakban: MNG) általános jogutódja - állományába kerülnekaz MNG alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/F. § szabályai szerint.

12/A. §[8] E rendeletnek a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 10. § (2) bekezdése nem érinti a Kulturális Javak Bizottsága tagjainak a Módr. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyát. A 10. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését követő felkérések során kell alkalmazni.

13. § A 2. § a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, - a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított - 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

14. §[9]

15. §[10]

16. §[11]

17. §[12]

18. §[13]

19. §[14]

20. §[15]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök