110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet

a lófélék egyedeinek azonosításáról

A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés h) pontjában, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 15. § (6) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet hatálya a Magyarország területén született vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet szerint Magyarország területén szabad forgalomba bocsátott lófélék azonosítására, a Magyarország területére behozott lófélék bejelentésére, az azonosító okmány használatára, valamint a lófélék tenyésztési és tartási adatainak nyilvántartására terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.[2] állattartó: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk c) pontjában meghatározott állattartó;

2.[3] alternatív jelölés: a 2015/262 EU bizottsági végrehajtási rendelet 21. cikkében meghatározott, a transzponderrel történő megjelöléstől eltérő jelölés forró vassal, fagyasztással, tetoválással vagy egyéb, a tenyésztési programokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által jóváhagyott és honlapján közzétett módon;

3.[4] azonosítás: a lófélék 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti egyedi, tartós megjelölését, valamint ezen egyedek azonosító adatainak adatbázisban történő rögzítését, továbbá a lóútlevél kiállítását magába foglaló tevékenységek együttese;

4. azonosító szám: e rendelet hatálybalépését megelőzően az egyed azonosítására és nyilvántartására szolgáló, a lóféle nemével, születési dátumával, valamint jelölésével kapcsolatos információkat kódolva tartalmazó, tizenöt jegyű, az életszámtól eltérő betű és számkombináció;

5. csikójelölési jegyzőkönyv: a lóféle egyedi jelölésekor a kibocsátó szerv által kitöltendő dokumentum, amely a lóútlevél kiváltásának feltétele;

6.[5] életszám: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk o) pontja szerinti, a lovat egész életében azonosító, a kibocsátó szerv által kiadott alfanumerikus egyedi azonosító kód;

7. kancafedeztetési állomás: a NÉBIH által nyilvántartott telephely, amelyen saját tulajdonú, illetve idegen kancákat fedeztetési engedéllyel rendelkező fedezőménnel fedeztetnek, illetve ahol termékenyítésre szaporítóanyagot előkészítenek, felhasználnak;

8. kancafedeztetési jegyzőkönyv: a kancafedeztetési és mesterséges termékenyítő állomásokra a kibocsátó szerv által kiadott, egyedi sorszámmal ellátott nyomtatvány, amely a kancafedeztetések és termékenyítések nyilvántartását szolgálja;

9. kibocsátó szerv: a lóútlevél kiadására jogosult szervezet;

10.[6] kibocsátó szerv adatbázisa: a 2015/262 EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikke, valamint e rendeletben meghatározott és törzskönyvezési adatokat is tartalmazó, a kibocsátó szerv által létrehozott és működtetett elektronikus adatbázis;

11. kibocsátó szerv megbízottja: az e rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti, a lófélék azonosításával kapcsolatos technikai feladatok megvalósításával a kibocsátó szerv által megbízott szervezet;

12.[7] központi adatbázis: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 39. cikke, valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. § a) pontja által előírt adatokat tartalmazó, a NÉBIH által működtetett országos adatbázis, amely a törzskönyvezés és a támogatás-kifizetés ellenőrzéséhez szükséges, az állattenyésztési és a támogatási jogszabályok alapján kezelt adatokat is tartalmazza;

13. lótulajdonos nyilvántartó betétlap: a lóútlevél kiadásakor, illetve minden bejelentett tulajdonosváltozáskor a lótulajdonos részére a központi adatbázis alapján a kibocsátó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, amely a lóútlevélben szereplő tulajdonosbejegyzéssel együtt igazolja a tulajdonjogot, és amellyel a tulajdonosváltozás bejelenthető;

14. lótartási hely bejelentő lap: a lóféle tartási helyének központi adatbázisba történő bejelentésére szolgáló nyomtatvány, amelyen az állattartó bejelenti az egyedileg megjelölt lóféle Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott tartási helyét, valamint annak változását, feltüntetve a lóféle egyedi jelölésére vonatkozó adatokat;

15.[8] lóútlevél: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó hatósági bizonyítvány;

16. lóútlevél-igénylő lap: az állattartó által a lóféle egyedi jelölésével egyidejűleg kitöltendő dokumentum, amellyel a lóféle azonosító okmányának kiadását kérelmezi a kibocsátó szervtől;

17.[9] nem törzskönyvezett lóféle: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk g) pontjában meghatározott, tenyésztésre és termelésre szánt lóféle;

18.[10] nyilvántartásba vett lóféle: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk e) pont ii. alpontjában meghatározott lóféle;

18a.[11] törzskönyvezett lóféle: a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk e) pont i. alpontjában meghatározott, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 26. pontja szerinti, valamely elismert tenyésztő szervezet által vezetett törzskönyvben szereplő lóféle;

19.[12] transzponder: olyan elektronikus azonosító eszköz, amely megfelel a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk n) pontja szerinti követelményeknek.

(2)[13] E rendelet alkalmazásában a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet fogalom-meghatározásait is alkalmazni kell.

2. A lófélék egyedi jelölésének engedélyezett módszerei

3. §[14] (1) A nem törzskönyvezett és a nyilvántartásba vett lóféléket transzponderrel meg kell jelölni. Ezen lófélék esetében az alternatív jelölés a transzponderrel történő jelölés mellett kiegészítő jelleggel végezhető.

(2) A törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölés egyedüli jelölési módszerként alkalmazható, a NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési program alapján. Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kibocsátó szerv előírhatja, hogy az alternatív azonosság-ellenőrzési módszerek valamelyikével azonosított lóféléket transzponder beültetése révén meg kell jelölni a lófélék méneskönyvi bejegyzése céljából. Amennyiben a törzskönyvezett lóféléket alternatív módon nem jelölik meg, a transzponderrel történő megjelölés kötelező.

3. A lófélék azonosításának megkezdésére vonatkozó szabályok, az egyedi jelölés

4. § (1)[15] Azonosítatlan lóféle egyede nem hozható forgalomba. Az állat tulajdonosának vagy a tulajdonos megbízásából az állattartónak a Magyarországon született lófélék egyedi azonosítását saját költségén el kell végeztetnie a születés helye szerinti gazdaság elhagyását megelőzően, de legkésőbb a születésük időpontjától számított 12 hónapon belül.

(2)[16] Az (1) bekezdéstől eltérően azonosítás nélkül is mozgatható a 12 hónapos kort el nem érő, az őt nevelő anyaállatot kísérő, nem elválasztott csikó, valamint a lóféle a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 26. cikk (2) bekezdése szerinti esetben.

(3) Az állattartó kérésére

a) a transzponder beültetését a kibocsátó szerv megbízásából a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti szolgáltató-állatorvos (a továbbiakban: állatorvos) vagy a törvény szerinti állatorvosi asszisztens,

b) a lófélék alternatív jelölését a kibocsátó szerv

végzi.

(4) A transzponderes, illetve az alternatív jelöléssel egyidejűleg a transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens, illetve a kibocsátó szerv kitölti a nyilvántartásba vételhez, valamint a lóútlevél kiadásához szükséges adatokat tartalmazó csikójelölési jegyzőkönyvet, valamint kitölteti az állattartóval a lóútlevél-igénylő lapot. Az állattartó átadja a transzponder beültetését végző állatorvosnak vagy állatorvosi asszisztensnek, illetve a kibocsátó szervnek a tulajdonosnak a tulajdonjogára vonatkozó nyilatkozatát (a továbbiakban: tulajdonosi nyilatkozat). A transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens továbbítja a kibocsátó szervnek a csikójelölési jegyzőkönyvet, a lóútlevél-igénylő lapot, valamint a tulajdonosi nyilatkozatot.

(5) A lóútlevéllel már rendelkező lóféle másodlagos, transzponderes vagy alternatív jelölése esetén a transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens, illetve a kibocsátó szerv csikójelölési jegyzőkönyvet tölt ki. A transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens a csikójelölési jegyzőkönyvet megküldi a kibocsátó szervnek a kibocsátó szerv adatbázisába és a központi adatbázisba történő rögzítés céljából. A kibocsátó szerv az alternatív jelölés, illetve a beültetett transzponder adatait bejegyzi a lóútlevélbe.

(6)[17] Az egyes szabadon vagy félszabad körülmények között élő lófélék azonosítására vonatkozó eltéréseket a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 13. cikke tartalmazza.

(7)[18] A 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 43. cikk (1) bekezdésének megfelelően azonosítottnak tekintett lóféléket azonosságuk ellenőrzése céljából transzponder beültetésével kell megjelölni, ha

a) a korábban beültetett és nyilvántartásba vett transzponderek már nem működnek,

b) az alternatív azonosság-ellenőrzési módszerként nyilvántartásba vett veleszületett vagy szerzett jel már nem alkalmas az említett célra, vagy

c) a NÉBIH szükségesnek ítéli az azonosság ellenőrzését.

5. § (1)[19] A kibocsátó szerv

a) törzskönyvezett lófélék esetében

aa) a törzskönyvet (méneskönyvet) vezető elismert tenyésztő szervezet,

ab) egy bizonyos fajta tekintetében Magyarországon elismert tenyésztő szervezet hiányában az a más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó szerv, amelyet az adott tagállam illetékes hatósága az adott fajta tekintetében kibocsátó szervként engedélyezett, amennyiben biztosítja a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikk (3) bekezdésében foglalt előírások teljesülését;

b) nyilvántartásba vett lófélék esetében versenyek vagy futamok céljára lovakkal foglalkozó, a NÉBIH által felügyelt nemzetközi szövetség vagy egyesület nemzeti tagszervezete;

c) nem törzskönyvezett lófélék esetében a NÉBIH.

(2) A kibocsátó szerv a lófélék azonosításával kapcsolatos technikai feladatok megvalósításával más elismert tenyésztő szervezetet, továbbá a NÉBIH-et vagy a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségét is megbízhatja. Ez a megbízás nem érinti a kibocsátó szervnek a lóútlevél kiállítása tekintetében fennálló felelősségét.

(3)[20] A lófélék egyedeinek jelölése során felhasználható transzponderek igénylésének módját a törzskönyvezett egyedek esetében az adott fajta NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési programja tartalmazza, a nem törzskönyvezett és a nyilvántartásba vett lófélék esetében pedig a kibocsátó szerv határozza meg.

(4) A lófélék életszámát - törzskönyvezett lófélék esetében a tenyésztési programmal összhangban - a kibocsátó szerv adja meg.

(5) A transzponder által továbbított kód a kibocsátó szerv által - törzskönyvezett lófélék esetében a tenyésztési programmal összhangban - meghatározott kód, amely minden esetben az országkóddal kezdődik.

(6) A transzponder felhasználását az ellenőrzés érdekében a központi adatbázisban kell nyilvántartani. A kibocsátó szerv az erre vonatkozó adatokat (a felhasznált transzponderek típusa, darabszáma, az általuk hordozott kód) köteles bejelenteni a NÉBIH-nek. A NÉBIH a honlapján közzéteszi a transzponder-gyártók listáját, valamint a kibocsátó szerv által megrendelhető jelölőeszköz típusokat.

4. A lóútlevél

6. § (1) A lóféle tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó, a lóféle jelölésekor kitölti a lóútlevél-igénylő lapot és megtéríti

a) az állatorvosnak vagy az állatorvosi asszisztensnek a transzponder behelyezés ellenértékét,

b) a kibocsátó szervnek az adatok felvétele és a lóútlevél, valamint - amennyiben történt ilyen - az alternatív jelölés ellenértékét.

(2) A lóútlevelet a lóféle tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó, a lóféle megjelölésekor igényli a lóútlevél-igénylő lapnak a transzponder beültetését végző állatorvosnak vagy állatorvosi asszisztensnek, illetve a kibocsátó szervnek történő átadásával, a 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(3)[21] A lóútlevél-igénylő lap - amelyhez csatolni kell a tulajdonosi nyilatkozatot, valamint a csikójelölési jegyzőkönyv egy példányát vagy hiteles másolatát - tartalmazza

a) a lóútlevélnek a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet I. szakasz A., B. és - amennyiben az értelmezhető - C. részében meghatározott adatait;

b) az állattartó, illetve ha az állattartó személye eltér az állat tulajdonosától, az állat tulajdonosának nevét, címét;

c) a lóféle tartási helyének megnevezését és címét;

d) a csikójelölési jegyzőkönyv sorszámát és kitöltési dátumát;

e) regisztrált fedeztetés esetén a fedeztetési jegyzőkönyv sorszámát és a jelölt lóféle származási adatait (a termékenyítés dátuma, apa törzskönyvi száma, neve, azonosító száma vagy életszáma, anya azonosító száma vagy életszáma és neve);

f) törzskönyvezett lóféle esetében

fa) a lóféle fajtáját,

fb) a tenyésztési program alapján esetlegesen elrendelt származás-ellenőrzésre vonatkozó adatokat,

fc) a lóféle tenyésztőjének nevét, címét.

(4)[22] A 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti lóútlevél

a) I. szakasza A., B. és C. részébe, IV.,V. és XI. szakaszába a kibocsátó szerv vagy megbízottja,

b) II. szakaszába a tulajdonos, illetve a tulajdonos megbízásából az állat tartója és az eljáró állatorvos,

c)[23] III. szakaszába az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal és a NÉBIH (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság),

d) VI. szakaszába az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság, a kezelő állatorvos, valamint az ellenőrzés helyéül szolgáló rendezvény rendezéséért felelős szakmai szervezet,

e) VII. és VIII. szakaszába a kezelést végző állatorvos,

f) IX. szakaszába a laboratóriumi vizsgálatot megrendelő állatorvos,

g) X. szakaszába az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság

jogosult bejegyzést tenni.

5. Az állattartó, a vágóhíd, az állatorvos, a kancafedeztetési állomás és a kibocsátó szerv kötelezettségei

7. § (1) Amennyiben az állat tulajdonosa és tartója nem azonos, az állattartó az e rendeletben foglalt kötelezettségek elvégzése tekintetében köteles a tulajdonost tájékoztatni, illetve annak megbízásából eljárni.

(2)[24] A lófélék egyedeinek azonosítása keretében az állat tulajdonosa, illetve annak megbízásából az állattartó köteles

a) gondoskodni a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltak betartásáról,

b) a lóféle vágóhídra történt szállítása esetén a lótulajdonos nyilvántartó betétlapot - az elszállítás napját követő tíz napon belül - a NÉBIH-nek megküldeni,

c) állata lóútlevelének megsemmisülése, elvesztése vagy betelése esetén öt napon belül a kibocsátó szervnél másodlatot vagy helyettesítő azonosító okmányt igényelni,

d) megakadályozni a lófélék egyedei azonosító jeleinek eltávolítását, azok megrongálását, továbbá olvashatatlanná tételét,

e) saját költségén 30 napon belül pótoltatni az eltávolított vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket,

f) nyilvántartást vezetni a tartási helyen lévő, továbbá az azt elhagyó és oda beérkező lófélékről az azonosító szám vagy életszám, a mozgatás dátuma, valamint az indulási vagy célállomás feltüntetésével,

g) úgy feltüntetni a harmadik országból vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából behozott vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelműen megállapítható legyen,

h) a kancafedeztetési jegyzőkönyvet megőrizni és a lóféle azonosításakor bemutatni és

i) a lóútlevelet az állat tartási helyén tartani, és a kezelő állatorvos rendelkezésére bocsátani az elvégzett kezelések bejegyzése érdekében.

(3)[25] A kibocsátó szerv tulajdonosváltás esetén köteles a lóútlevélbe is bejegyezni az adatváltozást. A 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a kibocsátó szerv az adatrögzítéstől számított 15 napon belül továbbítja a központi adatbázisba. A kibocsátó szerv az adatbázisokba történő adatrögzítést követően köteles az adatváltozás bejelentését szolgáló lótulajdonos nyilvántartó betétlapot a NÉBIH-nek megküldeni.

8. § (1) A vágóhíd ellenőrzi a lóféléket kísérő dokumentumokat, és nyilvántartást vezet a vágóhídon levágott lófélék egyedeiről, amely tartalmazza azok életszámát, illetve életszámot még nem tartalmazó lóútlevelek esetében a lóútlevél számát és az állat levágásának időpontját.

(2) A vágóhíd megküldi a kibocsátó szerv részére a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig[26]

a) az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b)[27] a levágott egyedek érvénytelenített lóútleveleit a vágóhíd azonosító kódjának megjelölésével.

(3)[28] A vágóhíd biztosítja, hogy a lóútlevéllel nem rendelkező lófélék egyedei rendes vágásra ne kerülhessenek. Ebben az esetben a vágóhíd az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság által kiadott engedély birtokában végzi el a nem rendes vágást.

(4) A vágóhíd biztosítja a transzponderrel megjelölt állatok azonosításának ellenőrzéséhez szükséges eszközöket, illetve gondoskodik az így jelölt állatok levágását követően a transzponderek dokumentált megsemmisítéséről. A vágóhíd két évig köteles megőrizni a transzponder által hordozott kódra, a lóféle életszámára, a levágás dátumára, valamint a megsemmisítés módjára vonatkozó adatokat.

9. § A lófélék egyedeinek azonosítása keretében a kezelő állatorvos

a)[29] a kezelést megelőzően azonosítja a lóféle egyedét és ellenőrzi a lóféle státuszát a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikkének (1)-(3) bekezdései szerinti szempontok alapján,

b)[30] bejegyzi az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokat tartalmazó jegyzék összeállításáról szóló, 2006. december 13-i 1950/2006/EK bizottsági rendelet szerinti kezeléseket a lóútlevélnek a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet II. szakasz III. részébe, egyidejűleg tájékoztatja az állattartót a várakozási idő lejárati időpontjáról,

c)[31] megállapítja a lóféle emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdésével összhangban, és azt a lóútlevélnek a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet II. szakasz II. részébe bejegyzi, amennyiben a lófélét a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban élelmiszertermelő állatnak nem adható hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítménnyel kezeli, és ennek tényéről 14 napon belül értesítést küld a központi adatbázisnak,

d)[32] értesíti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságot, illetve bejelenti a lóútlevélbe bejegyzett tartási hely esetleges változását a központi adatbázisba, amennyiben a lóféle állatorvosi ellátása vagy a más jogszabály által előírt kötelező vizsgálatok elvégzése során jelöletlen egyedet észlel.

10. § A lófélék egyedeinek azonosítása keretében a kancafedeztetési állomás

a) minden fedeztetéskor kitölti a kancafedeztetési jegyzőkönyvet,

b) ellátja az állattartót a fedeztetési jegyzőkönyv egy példányával,

c) megküldi a kancafedeztetési jegyzőkönyveket a kibocsátó szerv részére.

11. § (1) A kibocsátó szerv

a) elvégzi, illetve elvégezteti - az állat tulajdonosa, vagy a tulajdonos megbízásából az állattartó kérelmére és költségére - a lófélék azonosítását,

b) kiadja az életszámot és nyilvántartásba veszi az egyedeket,

c) a csikójelölési jegyzőkönyv egy példányát átadja az állattartónak,

d) ellátja a kancafedeztetési állomást kancafedeztetési jegyzőkönyvvel.

(2)[33] A lóútlevelet a kibocsátó szerv a kérelem beérkezésétől számított, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben meghatározott eljárási határidőn belül állítja ki, a lótulajdonos nyilvántartó betétlappal együtt.

(3) Szükség esetén a kibocsátó szerv kiállítja a másodlatot, illetve a helyettesítő azonosító okmányt, valamint érvényteleníti a hozzá visszajuttatott lóútleveleket.

(4) A tenyésztési programban előírt származás-ellenőrzés elvégzésére vonatkozó információt a kibocsátó szerv vezeti be a lóútlevélbe, az állat tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó kérelmére.

6. A kibocsátó szerv adatbázisa és a központi adatbázis

12. § (1)[34] A kibocsátó szerv köteles az általa nyilvántartott lófélék egyedeiről adatbázist létrehozni és működtetni, és az abban összegyűjtött információkat legalább 35 évig vagy a lóféle elpusztulásának bejelentésétől számított 3 évig megőrizni.

(2) A kibocsátó szerv fogadja és rögzíti az adatbázisában

a) a vágóhídról beérkezett jelentéseket,

b) a vágásra került vagy elhullott lófélék lóútlevelét,

c) a külföldre történő értékesítésről beérkezett jelentéseket.

(3)[35] A kibocsátó szerv 15 napon belül továbbítja a központi adatbázisba a következő adatokat:

a) a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikk (1) bekezdés a)-i) és l)-o) pontjában írt adatokat,

b) "lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyed", "lófélékhez tartozó, nem törzskönyvezett egyed", "lófélékhez tartozó nyilvántartásba vett egyed" státuszt,

c) a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet I. szakasz A rész, 3. pontja szerinti jegyleírást,

d) a 6. § (3) bekezdés b), c), e) és f), pontja szerinti adatokat.

(4) A Magyarország területére behozott lóféle esetében alkalmazni kell e rendeletnek a tartási hely és a tulajdonosváltozás bejelentésére vonatkozó előírásait, és az ilyen lófélét haladéktalanul be kell jelenteni. Az állat tulajdonosa vagy annak megbízásából az állattartó köteles

a) a Magyarország területére az Európai Unió valamely tagállamából behozott lóféle esetében - az adatok központi adatbázisban történő rögzítése céljából - a lóféle útlevelét,

b) a harmadik országból behozott lóféle esetében - a központi adatbázisba való felvétel és szükség szerint a lóútlevél kiállításának érdekében - a lóféle (3) bekezdése szerinti adatait

bejelenteni a NÉBIH-nek. A központi adatbázisban a 2009/156/EK tanácsi irányelv 2. cikk i) pontja szerinti ideiglenes behozatal tényét is rögzíteni kell.

13. § (1) A központi adatbázis legalább a 12. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A központi adatbázist a NÉBIH működteti, és ellenőrzi a kibocsátó szervek által vezetett adatbázis és a központi adatbázis adatainak egyezőségét.

(2) A NÉBIH a központi adatbázis adataihoz hozzáférést biztosít

a) a kibocsátó szervek vagy megbízottaik,

b)[36] az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság,

c)[37] a Magyar Államkincstár

számára, az adott szervezetet érintő adatok tekintetében.

(3) A NÉBIH honlapján közzéteszi

a) a kancafedeztetési jegyzőkönyv, a csikójelölési jegyzőkönyv, a lóútlevél-igénylő lap, a lótartási hely bejelentő lap, a lótulajdonos nyilvántartó betétlap formanyomtatványának mintáit,

b)[38] a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 39. és 40. cikkének megfelelően a lóútlevelet kibocsátó szerv nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, adatbázisának hat számjegyű UELN-kompatibilis azonosító kódját, valamint a központi adatbázis nevét, címét és hatjegyű UELN-kompatibilis azonosító kódját,

c) a 2. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti alternatív jelölési módokat,

d)[39] a 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet 36. cikk (2) bekezdése szerinti kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,

e) az 5. § (6) bekezdése szerinti adatokat.

(4) A kibocsátó szerv a lóútlevelet a központi adatbázis adatai alapján állítja ki. A kibocsátó szerv az állattartó, illetve ha az állattartó személye eltér az állat tulajdonosától, a tulajdonos adatait a központi adatbázisban nyilvántartott adatok alapján igazolja.

(5)[40] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal rögzíti a központi adatbázisban az élelmiszerlánc-biztonsággal, járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos adatokat.

(6) A kibocsátó szervek, valamint a NÉBIH biztosítják, hogy a kibocsátó szervek adatbázisa és a központi adatbázis lehetővé tegye a lófélék eredete, tartási helye, állattartója, tulajdonosa, illetve az ezen adatokban bekövetkezett változás nyomonkövetését.

7. Hatósági ellenőrzések, szankciók

14. § (1) A NÉBIH ellenőrzi a lófélék azonosításával kapcsolatos adatok helyességét, egyezőségét a törzskönyvi adatokkal, és az adatbázisok működtetését a kibocsátó szerveknél és megbízottaiknál.

(2)[41] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság ellenőrzi a szállítás során a lófélék egyedeinek azonosságát, lóútlevelének meglétét, indokolt esetben megtiltja vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszti a szállítóeszközön történő elhelyezést, és elrendeli az egyed forgalmi korlátozás alá helyezését.

(3)[42] A NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság ellenőrzi a kibocsátó szerv, a vágóhíd és az állattartók 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendeletben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek betartását.

(4)[43] Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a NÉBIH vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság jelöletlen vagy lóútlevéllel nem rendelkező lófélét észlel, az egyedet forgalmi korlátozás alá helyezi és elrendeli a lóféle megjelölését, az állattartót pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény vagy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján bírsággal sújtja.

(5)[44] A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság szükség szerinti mennyiségben transzponder-leolvasó készüléket köteles készleten tartani.

8. Átmeneti és záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

(2) A 2009. július 1. után, de e rendelet hatálybalépését megelőzően született, egyedileg megjelölt lófélék akkor hozhatók forgalomba, ha a lóféle azonosítása e rendeletben foglaltakkal összhangban megtörtént.

(3) A 2009. július 1. előtt született egyedeket csak akkor kell e rendelet szerint azonosítani, amennyiben azok azonosítása az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet [a továbbiakban: 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet] szerint nem történt meg.

(4) A kibocsátó szervek adatbázisának és annak a központi adatbázissal történő adatkapcsolatának a kialakításáig a lóútlevelek kiadását a NÉBIH végzi.

(5)[45] Ez a rendelet a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i 2015/262/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(6)[46]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök