2/2013. (III. 6.) KIM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a)[1] a központi költségvetésről szóló törvénynek az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b)[2] a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és

c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra

[az a)-c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. kötelezettségvállaló: a miniszter által az Ávr. 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatban az előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosultként meghatározott személy,

2. teljesítésigazoló: az Ávr. 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatban a teljesítés igazolására kijelölt személy,

3. kezelő szerv: a 15. és a 17. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXVC. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18. § (4) bekezdése alapján e rendeletben kijelölt szerv,

4.[3]

II. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. Közös szabályok

3. § (1) Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a kötelezettségvállaló felel.

(2)[4]

(3) A kötelezettségvállaló és a kezelő szerv - az éves beszámoló elkészítése és a zárszámadás keretében - szöveges értékelést készít az általa kezelt előirányzatok felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról, a nevesített feladatok végrehajtásáról és a költségvetési maradványról.

(4)[5]

4. § Az előirányzatok tartalmazzák a felhasználásukkal kapcsolatosan felmerülő költségek, így különösen a kincstár által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj, a postaköltség, a fordítási, tolmácsolási, szakértői költség fedezetét is. Ha valamely előirányzat az ilyen költségre nem nyújt fedezetet, azt a 22. § szerinti előirányzat terhére kell elszámolni.

5. § Az Ávr. 7. melléklet 17. pontjában meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése és határidők betartása érdekében az előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállaló - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárási szabályok alapján, az ott megjelölt szervezeti egységhez - a kézhezvételtől számított 3 napon belül továbbítja.

6. § (1)[6] A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a vállalkozás 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása vagy a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik.

7. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

4. A támogatási kérelem

8. § (1) Ha a költségvetési támogatás nyújtására egyedi döntés alapján kerül sor, a kérelmező a támogatási kérelemmel egyidejűleg

a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben (a továbbiakban: Közpénztv.) és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak teljesítése érdekében az 1. melléklet, valamint

b) a 3. melléklet, a határon túli költségvetési támogatás esetén a 4. melléklet

szerinti, hiánytalanul kitöltött nyilatkozatokat a kötelezettségvállaló rendelkezésére bocsátja.

(2) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a Közpénztv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak, a kérelemhez mellékeli a 2. melléklet szerinti közzétételi kérelmet is. Ha az érintettséget magalapozó körülmény a kérelem benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a kérelmező a tudomásszerzéstől számított 10 napon belül kezdeményezi e körülmény közzétételét. Ha a kérelmező a közzétételt határidőben nem kezdeményezi, a támogatási kérelem elutasításra kerül.

(3) A támogatási kérelem akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett az (1) bekezdés - és érintettség esetén a (2) bekezdés - szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak.

9. § (1) Ha a benyújtott és befogadott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (így különösen annak székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására.

(2) Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

5. A támogatási döntés

10. §[7] Költségvetési támogatás a támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.

11. § (1) A kötelezettségvállaló a támogatási döntésről szóló értesítésben a szerződés megkötéséhez szükséges - az Ávr.-ben meghatározott nyilatkozatok és dokumentumok megjelölésén túl - következő nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására hívja fel a kedvezményezettet:

a) a kedvezményezett 5. melléklet szerinti nyilatkozata az igénybe vett de minimis támogatásokról,

b) - a határon túli költségvetési támogatás kivételével - a kedvezményezett 6. melléklet szerinti nyilatkozata az adott tárgyban benyújtott támogatási kérelmekről,

c) gazdálkodó szervezet esetén a létezését jogszabályban meghatározottak szerint igazoló, 30 napnál nem régebbi, hiteles okirat, különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételről szóló igazolás hiteles másolata,

d) közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldány, vagy eredeti, vagy a pénzügyi intézmény által hitelesített aláírás-bejelentő karton,

e) a Kbt. hatálya alá tartozó beruházások esetén a közbeszerzési dokumentáció másolata,

f) a támogatandó program, feladat teljes költségvetése, költségterve, amely tartalmazza az általános forgalmi adót, a megvalósításhoz igényelt költségvetési támogatás, a saját forrás, az egyéb forrásból származó bevétel összegét, a várható kifizetések ütemezését,

g)[8] támogatási előleg esetében a kedvezményezett 7. melléklet szerinti nyilatkozata a bankszámláiról,

h)[9] - ha e rendelet vagy a támogatási szerződés költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása céljából eltérő biztosíték kikötéséről nem rendelkezik - támogatási előleg nyújtása esetén a kedvezményezett beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a támogató hozzájárulásával visszavonható - az Ávr. 77. § (2) bekezdése szerinti - felhatalmazó nyilatkozata,

i) határon túli magyar kedvezményezett esetén a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozata, ha azzal rendelkezik,

j)[10] felhalmozási célú költségvetési támogatás esetében a nem az állam vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolata,

k) ha azt jogszabály előírja, a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedély másolata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy

a) a szerződéskötés várható határideje a támogatási döntés közlésétől számított harmincadik nap,

b) ha a költségvetési támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének hatálya alá tartozik, a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter állásfoglalása szükséges, amelyre tekintettel az a) pontban meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbodik.

(3) Ha a kötelezettségvállaló a támogatási szerződésben az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítéktól eltérő biztosítékot köt ki, e tényről az (1) bekezdés szerinti értesítésben kell a kedvezményezettet tájékoztatni.

12. § (1)[11] Ha a kedvezményezett egyházi jogi személy a nyilvántartásba való bejegyzésének tényét a kötelezettségvállaló ellenőrzi.

(2)[12] Ha a kedvezményezett olyan belső egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezett a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője által kiadott igazolást nyújt be létezésének igazolására. Ha a határon túli egyház létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a kötelezettségvállaló előírhatja a kedvezményezett részére a létezését igazoló, nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatának benyújtását.

(3) Ha a kedvezményezett törzskönyvi jogi személy, a kedvezményezett törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésének tényét a kötelezettségvállaló a törzskönyvi nyilvántartásban ellenőrzi.

(4) Egyedi döntéssel nyújtott költségvetési támogatás esetén

a) a kedvezményezett eredeti vagy közjegyző által hitelesített vállalkozói igazolványáról vagy működési engedélyéről az ügyirat szakmai előadója is készíthet hiteles másolatot, amelyre - dátummal és aláírásával -rávezeti "Az eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget,

b) aláírási címpéldányként az eredeti okiratról az ügyirat szakmai előadója által készített másolat is csatolható, amelyre a szakmai előadó - dátummal és aláírásával - rávezeti "Az eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget,

c) a kedvezményezett képviselőjének személyes megjelenésével és a támogatási szerződés - a javaslattevő jelenlétében, a képviselő aláírását tartalmazó személyazonosításra alkalmas okiratának bemutatását követően -személyesen történő aláírásával, valamint e ténynek az ügyiraton a pro-domoban történő feltüntetése esetén a képviselő aláírási címpéldányát nem kell a szakmai ügyirathoz csatolni,

d) ha a kedvezményezett képviseletére jogosult személy - közjegyző által hitelesített, vagy az előző bekezdésben meghatározott eljárás szerint záradékolt eredeti, vagy az e bekezdés alapján záradékolt másolat - aláírási címpéldánya korábbi költségvetési támogatás nyújtásából eredően rendelkezésre áll, és a képviselő személye nem változott, aláírási címpéldányként csatolható az ügyirat szakmai előadója által e korábban benyújtott címpéldányról készített másolat is, amelyre az előadó - dátummal és aláírásával - rávezeti "Az eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget.

6. A támogatási szerződés

13. § (1) A támogatási szerződés a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza

a) a kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (címét), adószámát, számlavezető bankjának nevét, számlaszámát és képviselőjének nevét,

b) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - ne haladja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

c) a támogatott cél (projekt) elfogadott költségvetését, költségtervét,

d) az összeg kifizetésének határidejét, a következő évek előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben,

e) a jogi és pénzügyi ellenjegyzést, és

f) a kötelezettségvállaló és a kedvezményezett képviseletében eljáró személy nevét és aláírását, valamint az aláírás helyét és időpontját.

(2) A jogi ellenjegyzés típusszerződés mintapéldányának ellenjegyzésével is teljesíthető.

(3)[13] A 27. §-ban meghatározott költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályait tartalmazó pénzügyi elszámolási szabályzat a támogatási szerződés mellékletét képezi.

14. § A támogatási szerződés módosítására a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. A költségvetési támogatás folyósítása

15. §[14] (1) A költségvetési támogatás folyósítására e rendeletben meghatározottak alapján a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor.

(2)[15] A költségvetési támogatás beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását megelőző folyósítására - ha e rendelet a támogatási előleg folyósítását kifejezetten ki nem zárja - a támogatási szerződés ilyen rendelkezése esetén van lehetőség.

8. Beszámolás, ellenőrzés

16. § A teljesítésigazoló figyelemmel kíséri a támogatási szerződés teljesítését és a kedvezményezett szerződésellenes eljárása esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, az eljárás körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja.

17. § (1) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolójának

a) pénzügyi elszámolás része a költségtervben szereplő tételek felhasználására vonatkozó összesítő kimutatást, és - az Ávr. 80. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -[16]

aa)[17] a költségvetési támogatás felhasználását igazoló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányának a (2) bekezdés szerint záradékolt és hitelesített másolatait a költségterv szerinti bontásban,

ab) készpénzkifizetés esetén a készpénzkiadás tényét igazoló számviteli bizonylatot, átutalással teljesített kifizetés esetén a pénzforgalmi számla terheléséről szóló banki igazolást vagy olyan kivonatot, amelyen a kifizetett számla összegét meg kell jelölni,

ac) bérköltség elszámolása esetén a kifizetés pontos jogcímének megjelölését és a bérfizetést megalapozó jogviszony-igazolásokat,

b)[18] szakmai része a támogatott tevékenység megvalósításának igazolása tekintetében legalább a támogatási szerződésben meghatározott támogatott cél (projekt) főbb naturális mutatószámait és a feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontjára való utalást

foglalja magában.

(2) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés iktatószámát vagy nyilvántartási számát. A beszámolóhoz csatolt számla, számviteli bizonylat másolatára az eredeti számlával, számviteli bizonylattal történő egyezőségre vonatkozó záradékot kell felvezetni és azt a kedvezményezett aláírásával hitelesíteni.

(3) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlára, számviteli bizonylatra akkor is fel kell vezetni a (2) bekezdés szerinti szöveget, ha a számla, számviteli bizonylat másolatát a beszámolóhoz nem csatolták.

18. § (1) A kedvezményezett beszámolóját a teljesítésigazoló a beszámoló kézhezvételét követő 30 - hiánypótlás kiegészítés esetén 45 - napon belül szakmai és pénzügyi szempontból megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A beszámoló szakmai és pénzügyi ellenőrzéséről a támogatási szerződés dokumentumaihoz csatolandó feljegyzés készül.

(2) A beszámolóval egyidejűleg (ide nem értve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolót) a költségvetési támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja.

(3) A teljesítésigazoló az (1) bekezdés szerinti döntésről, ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is, a döntést követő 5 napon belül írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

19. § (1)[19] A költségvetési támogatás felhasználását a miniszter, valamint jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

_[20]

20. § (1) A részben vagy egészben pályázati úton felhasználásra kerülő előirányzatokhoz kapcsolódó pályázati feltételek és pályázati eljárási szabályok betartásáról a kötelezettségvállaló gondoskodik.

(2)[21]

(3) A kötelezettségvállaló a részben vagy egészben pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetében az Áht. 54. §-a szerinti ellenőrzést mintavétel vagy kockázatelemzés alapján, szakmai és pénzügyi szempontból végzi.

10. Egyes gazdasági társaságok kijelölése

21. § (1)[22]

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges nyomdai tevékenységet, valamint a Nemzeti Könyvtár kiadványsorozat kiadásával és értékesítésével összefüggő feladatokat a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., a fordítási tevékenységet az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. végzi.

(3)[23]

(4)[24]

III. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

11. KIM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása (20/2/1)

22. § (1) Az előirányzat a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervezet és a miniszter felelősségi körébe tartozó feladat, szakmai program támogatására használható fel, így különösen

a) kutatási, valamint kulturális célú támogatásokra,

b) a kormányzat és a kormányhivatalok kommunikációjának támogatására,

c) a gyermekbarát igazságszolgáltatással összefüggő szakmai rendezvényekre, ehhez kapcsolódó programokra,

d) a miniszter személyéhez kötődő egyéb szakmai rendezvényekre és az ehhez kapcsolódó kommunikációs feladatokra,

e)[25]

f) Magyarország Alaptörvényének terjesztésével, valamint a tudatos nemzeti közgondolkodás megalapozása és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyével összefüggő feladatokkal megbízott miniszterelnöki megbízott tevékenységével összefüggő költségek finanszírozására,

g) a központi forrásokból nem finanszírozott fejezeti feladatokhoz szükséges kiadások teljesítésére,

h)[26]

i) a miniszter által adott kitüntetések, díjak és egyéb elismerések, valamint a miniszterelnöki ösztöndíjak finanszírozására,

j)[27]

k)[28]

l)[29] az első világháború centenáriumi keretprogramtervben meghatározott programokra és a centenáriumi feladatok előkészítését végző, Kormány által kijelölt szerv működésére.

(2) Az előirányzaton kerül elszámolásra a fejezeti tartalék közvetlen fejezeti kifizetéssel történő felhasználása is.

(3) Az előirányzat felhasználása egyrészt közvetlen fejezeti kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott természetes személy vagy államháztartáson kívüli vagy belüli jogi személlyel kötött szerződés alapján, másrészt egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társaságok, önkormányzatok részére támogatási szerződéssel, továbbá a kitüntetésben, díjazásban, valamint ösztöndíjban részesülő kedvezményezett esetében a kifizetés érdekében történő előirányzat-átcsoportosítással valósul meg.

_[30]

22/A. §[31] (1) Az előirányzat a Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatására szolgál.

(2) Az előirányzat vissza nem térítendő támogatás formájában, egyedi döntéssel, a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

_[32]

23. § (1) Az előirányzat biztosítja a nemzeti és kiemelt ünnepek, és egyéb - országos jelentőségű - események, évfordulók, világnapok méltó, az ország márkaképe építéséhez hozzájáruló szervezésének, megrendezésének, a rendezvényekhez kapcsolódóan a lakosság széles körű és részletes tájékoztatásának, az ünnepi tájékoztató kiadványok összeállításának, kiadásának, a rendezvényekhez kapcsolódó sajtóesemények lebonyolításának és egyes nemzeti rendezvények lebonyolítását biztonsági szempontból felügyelő és irányító operatív törzs működési költségeinek forrását.

(2) Az előirányzat felhasználása a nemzeti és a kiemelt ünnepek tekintetében a 21. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társasággal, egyéb rendezvények, események tekintetében a rendezvény szervezőjével kötött szerződés alapján fejezeti kifizetéssel és előirányzat átcsoportosítással valósul meg.

13. Közép-kelet európai regionális együttműködés 2014 (20/2/10)[33]

24. § (1) Az előirányzat biztosítja a hagyományos közép-európai kapcsolatok új tartalommal való megtöltéséhez és annak kihasználásához szükséges költségek forrását, és ezzel kapcsolatos kiadások, valamint az egyéb regionális kapcsolatok fenntartásához és fejlesztéséhez társuló kiadások finanszírozását.

(2) Az előirányzat felhasználása

a) a feladat ellátásával megbízott államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezettel, civil szervezettel, természetes személlyel kötött szerződés alapján történő kifizetéssel vagy államháztartáson belüli szervezet részére előirányzat átcsoportosítással, valamint

b)[34] költségvetési támogatás nyújtásával a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet támogatási kérelmére egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel, vissza nem térítendő, részben vagy egészben visszatérítendő költségvetési támogatás formájában

történik.

14. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20/2/17)

25. § (1) Az előirányzat a büntetőeljárásról szóló törvény alapján az állam ellen indított kártalanítási és kártérítési perben a felperes részére a jogerős bírósági határozatban megállapított kártalanítás és kártérítés, valamint ezek járulékai kifizetésére, és az ezekkel kapcsolatos banki, kincstári díjak, jutalékok, költségek és postaköltség megfizetésére használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a jogosult javára történő kifizetéssel történik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott perekkel összefüggésben az államot megillető követeléseket, az előirányzat javára kell teljesíteni. A követelések beszedésével kapcsolatban teljesített dologi kiadások az előirányzat terhére számolhatók el.

15. Jogi segítségnyújtás (20/2/18)

26. § (1)[35] Az előirányzat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) alapján, a peren kívüli támogatások esetén a jogi szolgáltatást végző jogi segítő díjának állam általi térítésére vagy megelőlegezésére, a polgári és büntető peres eljárásokban a fél helyett az állam által kifizetendő vagy előlegezendő pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére vagy megelőlegezésre, az ezzel kapcsolatos banki és postaköltség kifizetésére használható fel. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem lefordítására kirendelt szakfordító díjának állam általi megtérítésére vagy annak megelőlegezésére, az előirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségekre, így különösen a végrehajtási költségre, a regisztrációs díjra és a költségtérítésre.

(1a)[36] Az előirányzat terhére kell teljesíteni a Jst. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személy ügyében felmerülő tolmácsolási és fordítási díjat is.

(2)[37] Az előirányzat kezelő szerve az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH), amely az előirányzathoz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezési jogokat is gyakorolja.

(3)[38] Az IH a kezelésében levő előirányzat tekintetében felelős az elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért, a pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi elszámolásért, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért és a főkönyvi könyveléshez szolgáltatott adatok valódiságáért.

(4)[39] Az előirányzat felhasználása során a teljesítés igazolása tekintetében a kezelő szervi feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A teljesítés igazolása ellátásának módjára tekintettel a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal az IH megállapodást köt.

(5) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, vissza nem térítendő támogatásként vagy a kedvezményezett visszatérítési kötelezettsége mellett a jogi segítő vagy pártfogó ügyvéd részére történő kifizetéssel történik.

(6)[40] Az IH belső szabályzatában elkülönítetten szabályozza az előirányzat felhasználásával kapcsolatos utalványozás, teljesítésigazolás és érvényesítés rendjét.

(7)[41] Az IH a belső kontrollrendszerébe beilleszti az előirányzat felhasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket, ideértve az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés feladásainak egyeztetését és ellenőrzését is.

16. Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat (20/2/19)

27. § (1) Az előirányzat célja a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat felállításához való hozzájárulás és a Kárpát-medencében magyarsága, nemzeti hovatartozása miatt vagy ezzel összefüggésben jogsérelmet szenvedett magyar állampolgár vagy magyar nemzetiségű személy támogatása.

(2)[42] Az előirányzat felhasználása természetes személy, civil szervezet, gazdálkodó szervezet vagy államháztartáson belüli szervezet támogatási kérelme alapján, támogatási szerződéssel, vissza nem térítendő, részben vagy egészben visszatérítendő költségvetési támogatás formájában történik.

17. Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20/2/20)

28. § (1) Az előirányzat a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést, illetve bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek anyagi sérelmei enyhítésére szolgál.

(2) Az előirányzat terhére áldozatsegítő támogatásként azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés adható az áldozatsegítő támogatások igénybevételeinek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint.

(3) Az előirányzat terhére kifizethetőek az áldozatsegítő eljárásokkal kapcsolatos fordítási, tolmácsolási költségek, az előirányzatból történő kifizetésekhez kapcsolódó postaköltségek, továbbá a számlavezetéshez, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal által az előirányzatból történő kifizetések biztosítására nyitott fizetési számla számlavezetéséhez kapcsolódó díjak.

29. § (1)[43] Az előirányzat kezelő szerve az IH, amely az előirányzathoz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezési jogokat is gyakorolja. Ennek során az előirányzat kezelésére a 26. § (3), (6) és (7) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az előirányzat felhasználása a kedvezményezett részére vissza nem térítendő támogatás nyújtásával, közvetlen - azonnali pénzügyi segély esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalon keresztül történő - kifizetéssel valósul meg.

(3) Az azonnali pénzügyi segély kifizetése céljából az IH a fővárosi és megyei kormányhivatal részére előleget utal, amelynek felhasználásáról a fővárosi és megyei kormányhivatal havi rendszerességgel, a tárgyhónap utolsó napján elszámol. Az elszámolás tartalmazza[44]

a) a tárgyhónapban felvett előleg összegét,

b) a pénzügyi segélyben részesültek nevét,

c) a segély kifizetésének időpontját és összegét,

d) a segély kifizetésének alapjául szolgáló határozat számát, és

e) a maradványösszeget.

(4)[45] Az utólagos elszámolásra felvett előleg nyilvántartásához az IH analitikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból az előleg elszámolásához szükséges adatok egyértelműen megállapíthatóak legyenek.

(5)[46] Az előirányzat tekintetében a teljesítés igazolását átutalással és postai kézbesítés útján történő kifizetés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott határozat alapján az IH végzi. A teljesítés igazolása során ellenőrizni kell, hogy a megküldött határozat megfelel-e a jogszabályban előírtaknak.

18. Kormányzati igazgatással kapcsolatos feladatok támogatása (20/2/24)[47]

_[48]

31. § (1) Az előirányzat biztosítja az informatikai rendszerek bevezetése, fejlesztése és üzemeltetése során felmerülő költségekhez, különös tekintettel a vezetői információs-rendszer gazdálkodással összefüggő fejlesztéseihez, a minisztérium középtávú ágazati stratégiájával összhangban végrehajtandó egyéb informatikai fejlesztésekhez, az IP alapú telefonrendszer működésével kapcsolatos kiadásokhoz, a kormányzati honlapok fejlesztéséhez, működtetéséhez és karbantartásához, az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésekhez, valamint egyéb eseti fejlesztésekhez szükséges költségek forrását.

(2) Az előirányzat maradvány a szolgáltató részére történő kifizetéssel valósul meg.

20. Nemzetközi kötelezettségek teljesítése (20/2/27)

32. § (1) Az előirányzatból kerülnek finanszírozásra a nemzetközi szervezeti tagságból adódó tagdíjak és ugyanezen szervezeteknek fizetendő tagállami hozzájárulásból adódó - megállapodáson vagy a nemzetközi szervezet belső előírásán alapuló - egyéb költségek, valamint a nemzetközi szervezetek üléseinek tartalmi előkészítéséhez szükséges szakértői munkák. Az előirányzat biztosítja továbbá a miniszter felelősségi körébe tartozó valamennyi nemzetközi kötelezettséggel összefüggő kiadások fedezetét, továbbá a fordítási díjakat is.

(2) Az előirányzat felhasználása a nemzetközi szervezet, a fordítást végző Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt., továbbá más, a nemzetközi kötelezettség teljesítésében részt vevő személy részre történő kifizetéssel valósul meg.

21. Központi e-közigazgatási feladatok (20/2/29)

33. § (1) Az előirányzat biztosítja a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megvalósulását szolgáló e-közigazgatás fejlesztésére irányuló stratégia és akciótervek kidolgozásához, az e-közigazgatási szolgáltatások minőségi továbbfejlesztéséhez és az e-ügyintézést segítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsításához szükséges költségek forrását.

(2) Az előirányzat maradvány felhasználása jogsegélytervezések és -koncepciók kidolgozásával megbízott kedvezményezett részére közvetlen kifizetéssel történik.

22. Uniós projektek támogatása (20/2/30)

34. § (1) Az előirányzat az európai uniós pályázatokhoz a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a pályázat által megkövetelt önrész biztosításának forrásául és az Európai Unió által támogatott kiemelt projektek megvalósításához szükséges kiadások megelőlegezésére, finanszírozására szolgál.

(2) Az előirányzat maradvány felhasználása előirányzat-átcsoportosítással történik.

23. Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása (20/2/31)[49]

_[50]

36. § (1) Az előirányzat a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban" elnevezésű állami beruházás megvalósításának hazai forrását biztosítja.

(2) Az előirányzat felhasználása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek történő előirányzat-átcsoportosítással, továbbá közvetlen fejezeti kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott természetes személlyel vagy államháztartáson kívüli vagy belüli jogi személlyel kötött szerződés alapján valósul meg.

_[51]

37. §[52] (1) Az előirányzat a Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft. működéséhez nyújt támogatást.

(2) Az előirányzat vissza nem térítendő támogatás formájában, egyedi döntéssel, a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

_[53]

37/A. §[54] (1) Az előirányzat a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztése keretében megvalósuló Kárpát-medencei vezetőképzési és ifjúsági központ létrehozására nyújt fedezetet.

(2) Az előirányzat vissza nem térítendő támogatás formájában, egyedi döntéssel, a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

_[55]

38. § (1) Az előirányzat támogatást nyújt Magyarország határai mentén, valamint Közép- és Délkelet-Európa egyéb államaiban az önkormányzatok és a civil szféra által kezdeményezett határon átnyúló együttműködésekhez.

(2)[56] Az előirányzat felhasználása vissza nem térítendő támogatás formájában, támogatási kérelemre, egyedi döntéssel, a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján valósul meg.

_[57]

39. § (1) Az előirányzat pályázat útján biztosít vissza nem térítendő költségvetési támogatást

a) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásaival összhangban új társulás létrehozásával járó alapítási költségekhez (a továbbiakban: "A" komponens).

b) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 5. §-a alapján nyilvántartásba vett európai területi társulás (a továbbiakban: társulás) és a külföldi székhelyű társulás magyarországi intézménye számára a társulás, intézmény működésével és fejlesztésével kapcsolatos költségekhez, valamint európai területi együttműködéshez kapcsolódó már elnyert és leszerződött pályázataik önerejéhez (a továbbiakban: "B" komponens),

(2) Az "A" komponens esetében legfeljebb kétmillió forint, a "B" komponens esetében legfeljebb húszmillió forint mértékű költségvetési támogatás nyújtható.

(3) A pályázathoz saját forrás biztosítása nem kötelező.

(4)[58]

(5) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (2) bekezdése szerinti gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, a támogatást a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban lehet nyújtani.

(6) Az előirányzat lebonyolító szerve a KIH.

40. § (1) A pályázathoz különösen csatolni kell

a) az "A" komponens esetében

aa) a társulás egyezményének és az alapszabály tervezetének a pályázó által hitelesített másolatát,

ab) a társulás létrehozásához kapcsolódó stratégiai célok és középtávú tervek ismertetését és

ac) a társulás magyarországi tagja felettes szervének engedélyét az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól szóló 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján,

b) a "B" komponens esetében

ba) a pályázó bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,

bb) a társulás tevékenységének hatékonyságát bemutató dokumentumok másolatát,

bc) - ha a költségvetési támogatás fejlesztési terv elkészítésére kerül felhasználásra - kidolgozott stratégiai célrendszer bemutatását,

bd) - ha a költségvetési támogatás projektfejlesztésre kerül felhasználásra - projekttervet,

be) - ha a költségvetési támogatás pályázati önerőhöz kerül felhasználásra - az érintett pályázat ismertetését

kell csatolni.

(2) A 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázó a "A" komponens mellett az "B" komponensre vonatkozóan is nyújthat be pályázatot. A 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázó "B" komponens szerinti pályázatához a 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a társulás nyilvántartásba vételét követően csatolja.

41. § (1) A költségvetési támogatásról a pályázati határidő lejártát követő 60 napon belül a miniszter

a) az "A" komponens esetében a társulás valós gazdaságfejlesztési tengelyen történő létrehozásának, a társulás stratégiai céljainak és középtávú tervei megvalósíthatóságára, további működése megalapozottságára

b) a "B" komponens esetében a pályázó szakmai aktivitására

tekintettel dönt.

(2) A támogatási szerződést a támogatási döntés pályázók felé történő kiértesítésétől számított 30 napon belül a KIH köti meg a kedvezményezettel.

(3) A támogatási szerződés megkötéséhez a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezett a 11. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon túl a szerződéskötésről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül benyújtja különösen

a) a társulás bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmének érkeztetett másolatát és

b) az alapszabálynak a kedvezményezett által hitelesített másolatát.

(4) A költségvetési támogatás kedvezményezett részére történő folyósításáról a KIH a támogatási szerződés megkötését követő 15 napon belül gondoskodik.

(5) Ha a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezett az "A" komponensre és a "B" komponensre együttesen nyújtott be pályázatot és mindkét pályázat alapján költségvetési támogatásban részesül, a "B" komponens folyósításának feltétele a kedvezményezett által kezdeményezett társulásnak a bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés 30 napnál nem régebbi másolatának benyújtása.

42. § A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az általa készített szakmai és pénzügyi beszámolót legkésőbb a költségvetési évet követő év június 30-áig küldi meg a KIH részére.

28. Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás (20/3/7)[59]

_[60]

44. §[61] (1) Az előirányzat célja a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működésének támogatása. Az előirányzatból nyújtott költségvetési támogatást a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány az általa fenntartott XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet és Terror Háza Múzeum működésének biztosítására is felhasználhatja. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a rendszerváltás 25. évfordulója rendezvénysorozat kiadásaira is.

(2) Az előirányzat vissza nem térítendő támogatás formájában, egyedi döntéssel, a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

30. Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (20/3/22)[62]

31. Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért (20/3/23)[63]

_[64]

47. § (1) Az előirányzat

a) Magyarországon, illetve a szomszédos államokban élő, ott nyilvántartásba vett vagy Magyarország területén lakóhellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek szülőföldjükön való boldogulását célzó tevékenységek megvalósításához, a külhoni magyarok oktatási programjaihoz, a kiemelten fontos egyházi és kulturális programjaihoz, a külhoni média- és könyvkiadás támogatásához és az e célokra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához,

b) a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok támogatásához, az e célra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához,

c) a magyar igazolvánnyal, magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező ukrán állampolgárok oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civil társadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar-magyar együttműködési, illetve kegyeleti okokból Magyarországra történő utazásainak támogatásához,

d) a határon túli magyarsággal együttműködő intézmények megerősítését szolgáló programok támogatásához,

e) a Külhoni Magyarságért Díj költségeinek, a Magyar Állandó Értekezlet és szakbizottságainak, továbbá a Diaszpóra Tanács és a Kőrösi Csoma Sándor Program megszervezésével és működtetésével kapcsolatos költségek fedezetéhez,

f) a Kisebbségi Vegyes Bizottságok megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos kiadások és a minisztérium személyi állományába tartozó személyek nemzetpolitikai célú és rendeltetésű hivatalos utazásainak támogatásához,

g) a Magyarság Háza nemzeti identitás kiállítása, látogató- és oktatás-módszertani központja kialakítására, valamint a Magyarság Háza egyéb járulékos felújítására,

h) a Sapientia Alapítvánnyal megkötött elvi megállapodásban meghatározott célok, feladatok megvalósítására

használható fel.

(2) Az előirányzaton kerül felhasználásra a Kvtv. 1. melléklet X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, Határon túli magyarok programjainak támogatása alcím előirányzatainak a korábbi évről vagy évekről áthúzódó maradványa és az azokra visszafizetett támogatás összege.

(3)[65] Az előirányzat felhasználása közvetlen fejezeti kifizetéssel vagy előirányzat átcsoportosítással, továbbá támogatási kérelemre egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel, vissza nem térítendő, részben vagy egészben visszatérítendő költségvetési támogatás formájában történik.

_[66]

48. § (1) Az előirányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és végrehajtási rendeletei alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által megállapított időskorúak járadéka és ápolási díj kifizetésére szolgál.

(2) Az előirányzat fedezetet nyújt az ápolási díj megállapításához kapcsolódó, a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díjra is. Az előirányzatból kerül továbbá megtérítésre az ápolási díjat terhelő - és a fővárosi és megyei kormányhivatal által megelőlegezett - járulék összege is.

(3) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, vissza nem térítendő támogatásként a járási (fővárosi kerületi) hivatal által megállapított jogosult részére történő - jogszabályban meghatározottak szerinti - kifizetéssel történik.

(4) Az előirányzat lebonyolító szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal belső szabályzatában elkülönítetten szabályozza az előirányzat felhasználásával kapcsolatos utalványozás és érvényesítés rendjét.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal belső kontrollrendszerébe beilleszti az előirányzat felhasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket, ideértve az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés feladásainak egyeztetését és ellenőrzését is.

_[67]

48/A. §[68] (1) Az előirányzat a miniszter egyedi döntése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatallal - ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét is - vagy annak jogelődjével szemben 9,0 millió forint pertárgyértéket meghaladó perben vagy nemperes eljárásban hozott jogerős bírósági döntés alapján megállapított fizetési kötelezettség ellentételezésére, illetve teljesítésére használható fel, ha annak viselése a költségvetése terhére nem biztosítható, és a marasztalást tartalmazó döntéssel összefüggő bírósági eljárásban eljárási hiba vagy mulasztás nem terheli. Az 50,0 millió forint pertárgyértéket meg nem haladó per vagy nemperes eljárás esetén a kifizetés feltétele a fizetési kötelezettség fővárosi és megyei kormányhivatal általi teljesítése.

(2) Az előirányzatból munkaügyi perekkel kapcsolatos kifizetések nem finanszírozhatók.

(3) Az előirányzat felhasználása az érintett fővárosi és megyei kormányhivatal kérelme alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatal részére történő átutalással valósul meg.

34. Fejezeti általános tartalék (20/25)

49. § (1) Az előirányzat az előre nem tervezett, de az év közben szükségessé váló feladatok megoldására, eseti jellegű, elháríthatatlan igények finanszírozására szolgál.

(2) Az előirányzat felhasználása előirányzat-átcsoportosítással történik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 52. § b) pontja 2013. július 31-én lép hatályba.

51. § E rendelet rendelkezéseit - a 18., 19., 21. és 22. alcím kivételével - az előirányzatok terhére 2013. január 1-jét követően vállalt kötelezettségek tekintetében is alkalmazni kell.

52. § Hatályát veszti

a)[69]

b)[70]

53. §[71] E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (V. 22.) KIM rendelettel megállapított rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (V. 22.) KIM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

54. §[72] E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 32/2013. (XII. 7.) KIM rendelettel megállapított rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 32/2013. (XII. 7.) KIM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

55. §[73] E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 9/2014. (II. 12.) KIM rendelettel megállapított rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet módosításáról szóló 9/2014. (II. 12.) KIM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

56. §[74] E rendelet az SA.34770 (2012/N-2). számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó kulturális célú támogatást tartalmaz.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

1. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

[75]

2. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

[76]

[77]

3. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

4. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

5. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

6. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez

7. melléklet a 2/2013. (III. 6.) KIM rendelethez