41/2013. (IX. 30.) NGM rendelet

a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki.

2. § A Pktv. 11. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A kiegészítő felügyeletet ellátó MNB-nek a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania.

3. § (1)[1] A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó

a) hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerinti szavatoló tőkét,

b) befektetési vállalkozás tekintetében az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatoló tőkét,

c)[2] biztosító tekintetében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 99-100. §-a, valamint a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet] 17. § (1) bekezdése szerinti szavatolótőkét,

d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét

kell figyelembe venni.

(2)[3] A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó

a) hitelintézet tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

b) befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 105. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

c)[4] biztosító tekintetében a Bit. 100. §-a, valamint a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 25. §-a szerinti szavatolótőke-szükségletet,

d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét

kell figyelembe venni.

(3)[5] A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében

a) a pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje az 575/2013/EU rendeletben meghatározott tőkeelemek összege,

b) a járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje az 575/2013/EU rendeletben meghatározott tőkeelemek összege,

c)[6] a viszontbiztosító szavatolótőkéje a Bit. 99-100. §-ában, valamint a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározott szavatolótőke,

d)[7] a biztosítói holding társaság szavatolótőkéje a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 17. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege,

e) a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)[8] A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében

a) a pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a Hpt. 12. § (4) bekezdése vagy a Hpt. 76. § (3) bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke,

b) a járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra előírt legkisebb tőke,

c)[9] a viszontbiztosító tőkeszükséglete a Bit. 100. §-a, valamint a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 25. §-a szerinti szavatolótőke-szükséglet,

d) a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla,

e) a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőke.

4. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az anyavállalatnak a kötelezettsége egyértelműen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a tőkeszükségletben jelentkező hiány - a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével - részesedésarányosan figyelembe vehető.

(2) A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az adott vállalat tartozik. A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető.

5. § (1) A pénzügyi konglomerátum - az MNB 2. §-ban foglalt döntése alapján - a tőkemegfelelése számítását a 6-8. §-ban rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat - a 6. §-ban rögzített módszer kivételével - a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték - azaz a konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet - nem negatív, a pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel.

(2) Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszere a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB által az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve állapítható meg.

(3)[10] A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet szerinti, valamint a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 19-24. §-ában foglalt - (szavatoló)tőke elemek besorolására, figyelembevételére vonatkozó - határértékeket, előírásokat. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

6. § (1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul.

(2) A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok - összevont alapon megállapított - tőkeszükségletének összegét.

7. § (1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul.

(2) A levonás és összeadás módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét.

(3) A jegyzett tőke olyan arányban vehető figyelembe, amilyen arányban az anyavállalat vagy a vállalat a csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik.

8. § A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor - a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével - a 6. §-ban és 7. §-ban foglalt módszerek kombinációja alkalmazható.

9. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2)[11]

10. § Ez a rendelet

a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter