10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet

a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 5. pontjában, 16. pont a) alpontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Hatály és általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel[1]

a)[2] a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és - az önkormányzati tanácsadó és főtanácsadó kivételével - az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre és köztisztviselőre (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselő),

b)[3] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és ezek hivatásos állományának tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja), valamint,

c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos és a szerződéses állományú tisztekre és altisztekre (a továbbiakban együtt: katonai állomány tagja)

terjed ki.

(2) A rendelet 11. § (7) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 19. § (1) bekezdés b) pontjának, 25. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra terjed ki.

(3) A rendelet III. fejezetének, 12. §-ának, VII. fejezetének, 24. §-ának, 25. § (3) bekezdésének, 4. mellékletének a hatálya az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra terjed ki.

(4) A rendelet 13. §-ának, 20. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra terjed ki.

(5)[4] A rendelet 14. §-ának a hatálya az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra terjed ki, a rendelet 25. § (4) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra és az Információs Hivatal hivatásos állománya tagjára terjed ki.

(6)[5]

2. § (1) A teljesítményértékelés kötelező elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése e rendelet 1-3. mellékleteiben szereplő értékelő lapokon történik, elektronikus formában.

(2)[6] Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos állomány tagja vonatkozásában az Országgyűlési Őrség esetén a rendészetért felelős miniszter, a katonai állomány tagjai vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelező elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése papír alapon e rendelet 1-3. mellékleteiben szereplő értékelő lapokon történik.

3. § (1)[7] A személyügyi központ vezetője által kiadott módszertani ajánlás (a továbbiakban: módszertan) támogatást nyújt a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásához.

(2)[8] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, szintjeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter a minősítés tartalmi és eljárási szabályait a módszertan figyelembe vételével készíti elő.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

a) értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor - mérhető mutatók hiányában - az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása;

b) értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza;

c) értékelt személy: a közszolgálati tisztviselő, a hivatásos állomány tagja, továbbá a katonai állomány tagja, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni;

d) fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődőek és a munkavégzésen kívüliek;

e) kompetencia: a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese;

f) mérés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidőkön, mérőszámokon, indikátorokon alapul a teljesítmény megállapítása;

g) minősítés: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga;

h) munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény: az értékelt személy munkaköri leírásában foglalt állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladat;

i) munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzések (például továbbképzés, vezetőképzés, önképzés) eredményeként elérendő cél;

j) munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az értékelő vezető által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés;

k) stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a közszolgálati tisztviselő a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

l) teljesítményértékelés: a közszolgálat egyéni teljesítményértékelésének a rendszere. Ismétlődő, e rendeletben meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt személy részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - ajánlott elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és erről az értékelt személy részére érdemi visszajelzést ad;

m) teljesítményértékelés ajánlott elemei: a 8. § (1) bekezdése szerinti stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények, egyéni fejlesztési célok, többletfeladatok és kompetenciák;

n) teljesítményértékelés kötelező elemei: az 5. § szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők.

II. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ELEMEI

3. A teljesítményértékelés kötelező elemei

5. § (1) Minden értékelt személy részére

a) meg kell határozni legalább három, legfeljebb négy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményt, valamint

b) elő kell írni a 3. melléklet szerinti értékelő lapon meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az értékelt személy részére kevesebb egyéni teljesítménykövetelmény is meghatározható, ha a munkaköri feladatok száma nem teszi lehetővé három munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény meghatározását.

4. Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása

6. § (1)[9] Az értékelő vezetőnek - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - meg kell határoznia

a) a közszolgálati tisztviselők és a katonai állomány tagjai vonatkozásában a tárgyév január 31-ig az értékelt személy első féléves, illetve éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit,

b) a hivatásos állomány tagjai vonatkozásában a tárgyév március 15-ig az értékelt személy éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit.

(2)[10] Az értékelő vezetőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek vonatkozásában - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - tárgyév július 15-ig meg kell határoznia az értékelt személy második féléves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit.

(3) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket év közben - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - az értékelő vezető módosíthatja, ha ez a körülményekben beállott lényeges változás miatt szükséges. A körülményekben beállott lényeges változást az értékelő vezetőnek indokolnia kell. A módosított teljesítménykövetelményeket az értékelt személlyel írásban közölni kell.

(4) A módosítás előtti teljesítménykövetelmények teljesítését - amennyiben azok mérhetőek, illetve értékelhetőek - a módosított teljesítménykövetelmények teljesítésével együtt, a soron következő teljesítményértékeléskor kell mérni, illetve értékelni.

7. § (1) Az értékelt személy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit szövegesen kell meghatározni az 1. melléklet vagy a 2. melléklet szerinti értékelő lapon, attól függően, hogy az adott teljesítménykövetelmény teljesítése mérhető vagy értékelhető.

(2) Az 1. melléklet szerinti értékelő lapon az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni a teljesítménykövetelmény végrehajtásának elvárt eredményét, elvárt határidejét, elvárt mérőpontját, indikátorait.

III. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT ELEMEI A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK VONATKOZÁSÁBAN

5. A teljesítményértékelés ajánlott elemei

8. § (1) A közszolgálati tisztviselő részére

a) stratégiai egyéni teljesítménykövetelményeket,

b) egyéni fejlesztési célokat,

c) év közben többletfeladatokat,

d) kompetenciákat

is meg lehet határozni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat lehet munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény, illetve stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény is.

(3) A közszolgálati tisztviselő részére a 4. mellékletben meghatározott teljesítményértékelés kompetencia térképe alapján lehet előírni kompetencia-értékelés alkalmazását.

6. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek alkalmazása

9. § (1)[11] A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek szervezeti szintű egységes alkalmazásáról a szervezet sajátosságainak figyelembevételével a hivatali szervezet vezetője dönt.

(2)[12] Az (1) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal esetében az ajánlott elemek alkalmazásáról - a járási hivatalvezetők véleményének kikérésével - a főispán dönt. A járási hivatal kormánytisztviselőinek teljesítményértékeléséről és minősítéséről a járási hivatalvezetők összefoglaló értékelésben évente tájékoztatják a főispánt.

(3) A teljesítményértékelés ajánlott elemeit belső szabályzatban kell meghatározni. Az ajánlott értékelési elemek alkalmazását tárgyév elején felül lehet vizsgálni és ezeknek a köre - tárgyév január 1-je és január 31-e között - módosítható.

7. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek meghatározása

10. § (1) Ha a 9. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv vezetője a teljesítményértékelés ajánlott elemeinek az alkalmazásáról döntött, ezeket e § rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A teljesítményértékelés ajánlott elemei meghatározásának módjára és határidejére, módosítására a 6. § rendelkezései e §-ban foglaltakra figyelemmel alkalmazandóak.

(3) Az egyéni fejlesztési célok lehetnek a munkavégzéshez kötődő egyéni fejlesztési célok és munkavégzésen kívüli egyéni fejlesztési célok. A közszolgálati tisztviselő tárgyév január 31-ig javaslatot tesz egyéni fejlesztési céljaira, amelyek figyelembevételével az értékelő vezető határozza meg a közszolgálati tisztviselő részére az adott év célkitűzéseit. A közszolgálati tisztviselő javaslata nem köti az értékelő vezetőt.

(4) A közszolgálati tisztviselő részére többletfeladatokat év közben is meg lehet határozni.

(5) A közigazgatási szerv vezetője a 4. mellékletben szerelő kompetenciák közül hat értékelendő kompetenciát határoz meg, amelyeken kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója további három, a 4. mellékletben szereplő értékelendő kompetenciát határoz meg.

IV. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, ILLETVE MÉRÉSE

11. § (1) Az értékelt személy teljesítményét 0-100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán kell mérni, illetve értékelni.

(2) A teljesítménykövetelményekhez, munkamagatartás értékelési tényezőkhöz, kompetenciákhoz, többletfeladatokhoz (a továbbiakban együtt: értékelési szempontok) rendelt százalékos értékhez adott teljesítményfokozat tartozik.

(3) Az egyes értékelési szempontokhoz rendelt százalékos értékek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye.

(4) A százalékos értéksávok, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek a következők:

(5)[14] Az igazságügyért felelős miniszter, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelező, illetve ajánlott elemei teljesítményértékelésének az eredményeit - az általa meghatározottak szerint - súlyozott értékkel kell figyelembe venni.

(6) A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell az értékelt személy észrevételeit a teljesítményértékelésével kapcsolatban, valamint javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban.

(7)[15] A közszolgálati tisztviselő és a hivatásos állomány tagjának kérésére a munkavállalói érdekképviseleti szerv a teljesítményértékelésre írásban észrevételt tehet, amelyet a teljesítményértékelésen fel kell tüntetni.

V. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

8. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Kttv. vonatkozásában

12. § (1) A közszolgálati tisztviselők vonatkozásában az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező és - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - ajánlott elemeit évente kétszer,

a) tárgyév első félévére vonatkozó teljesítményértékelési elemeket június 15-e és július 15-e között,

b) tárgyév második félévére, valamint egész tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelési elemeket tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között

kell mérnie, illetve értékelnie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kompetenciák szintjeit évente egyszer, az egész tárgyév vonatkozásában kell az értékelő lapon értékelni, tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a szervezet sajátosságaira tekintettel - tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

(4) Amennyiben az egyéni fejlesztési célok végrehajtása átnyúlik a tárgyév értékelési időszakán, az áthúzódás tényét és a teljesülés várható befejezési időpontját az értékelő vezetőnek az értékelő lapon rögzítenie kell.

12/A. §[16] Az országgyűlési képviselők megválasztásának évében, ha a Kormány tagjai feladat- és hatáskörének változása miatti átszervezés során az értékelő vezető személye megváltozik, a 6. § (2) bekezdésében és a 12. §-ban foglaltak alkalmazása a felettes vezető - ha az értékelő vezető a miniszter, abban az esetben a miniszter - döntése alapján mellőzhető.

9. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hszt. vonatkozásában

13. §[17] (1) A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit évente, a tárgyévet követő év február 15-e és március 15-e között kell mérnie, illetve értékelnie.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a szervezet sajátosságaira tekintettel - a tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntésén alapuló teljesítményértékelésre tárgyévente legfeljebb háromszor kerülhet sor. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

(3)[18] Ha a (2) bekezdés vagy a 19-22. § rendelkezéseire figyelemmel a hivatásos állomány tagjának tárgyéven belül több teljesítményértékelése készül, azok eredményét az éves teljesítményértékelés során a 11. § (3) bekezdése alapján - az egyes teljesítményértékelésekkel érintett időszakok hosszának megfelelően súlyozva - összesítve is meg kell állapítani.

10. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hjt. vonatkozásában

14. § (1) Az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit egész tárgyév vonatkozásában tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a szervezet sajátosságaira tekintettel - tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

VI. FEJEZET

AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLY JOGAI, ÉRTÉKELŐ MEGBESZÉLÉS, ÖNÉRTÉKELÉS

11. Az értékelt személy jogai

15. § (1)[19] Az értékelő vezetőnek

a) az értékelt katonai állomány tagját tárgyév január 1-je és január 31-e között,

b) az értékelt közszolgálati tisztviselőt tárgyév január 1-je és január 31-e között, valamint július 1-je és július 15-e között,

c) az értékelt hivatásos állomány tagját tárgyév február 15-e és március 15-e között

tájékoztatnia kell a részére meghatározott, valamint előírt kötelező, illetve - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - ajánlott teljesítményértékelési elemekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során az értékelő vezető ismerteti a teljesítményértékelés, illetve - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - a minősítés célját, alapelveit, a mérés és az értékelés szempontjait, a mérés és az értékelés folyamatát.

(3) A teljesítményértékelés és - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - a minősítés eredményét az értékelt személy jogosult megismerni.

12. Önértékelés

16. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendelkezhet úgy, hogy az értékelő vezető általi teljesítményértékelés előtt az értékelt személy az értékelő lapon önértékelést végezzen. Ebben az esetben az értékelt személy az értékelő vezető által végzett értékeléssel azonos módon méri, illetve értékeli a saját teljesítményét.

(2) Az értékelt személy részére önértékelése elkészítéséhez annyi időt szükséges biztosítani, amennyi - figyelemmel különösen az önértékelését megalapozó értékelési szempontok számára, összetettségére, feladatai jellegére - elegendő ahhoz, hogy azt megalapozottan el tudja készíteni.

(3) Az önértékelést az értékelő vezető jogosult megismerni, azonban azt nem köteles figyelembe venni.

13. Értékelő megbeszélés

17. § (1) A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és az értékelt személy között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az értékelt személlyel az általa kialakított teljesítménymérési, illetve teljesítményértékelési eredményeket. Ezekre az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni.

(2)[20] A közszolgálati tisztviselő, illetve a hivatásos állomány tagjának kérésére az értékelő vezető az értékelő megbeszélésbe a szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervet köteles bevonni.

VII. FEJEZET

A MINŐSÍTÉS A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK VONATKOZÁSÁBAN

18. § (1) Az értékelő vezetőnek a tárgyévre vonatkozó minősítést tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell elkészítenie.

(2) A minősítés szintjei azonosak a teljesítményértékelés 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel.

(3) A minősítést két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példánya aláíráskor a közszolgálati tisztviselőhöz kerül.

VIII. FEJEZET

EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

14. Az értékelő vezetőre vonatkozó egyéb szabályok

19. § (1) Nem lehet értékelő vezető,

a) aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) akinek a munkavégzéstől való egybefüggő távolléte a teljesítményértékelési időszak alatt meghaladja a két hónapot.

(2) Az értékelő vezető figyelemmel kíséri az értékelt személy év közbeni teljesítményét és a teljesítményértékelések alkalmával - ha indokolt - felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására.

20. § (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá ha az értékelő vezető munkaköre tárgyév során módosul vagy jogviszonya megszűnik, az általa értékelt személyek teljesítményértékelésére a munkáltató jogkör gyakorlója új értékelő vezetőt jelöl ki.

(2) A hivatásos állomány tagja esetében az értékelő vezető kijelölésére a munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelt személy és az értékelő vezető munkaköri leírásában intézkedik. Értékelő vezető olyan elöljáró lehet, akinek irányítása alá legfeljebb ötven értékelendő személy tartozik.

15. Szabályok új belépők, kilépők, tartós távollét és munkakör-módosulás esetén

21. §[21] Ha az értékelt személy jogviszonya év közben keletkezik, a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül, a katonai állomány és az Információs Hivatal állományának tagja esetében a próbaidő leteltéig meg kell állapítani részére a teljesítményértékelés kötelező és - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - ajánlott elemeit.

22. § (1) A teljesítményértékelésre - a 20. § (1) bekezdésében, valamint a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel - csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.

(2) Ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, vagy ha a munkavégzéstől való előre tervezett tartós távolléte előreláthatóan nem ér véget a soron következő teljesítményértékeléséig - így különösen, ha hosszabb fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe vagy tartósan vezénylésre kerül -, teljesítményértékelését jogviszonya megszűnésekor, illetve a tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb, mint két hónapig állt az értékelő vezetőjének az irányítása alatt.

(3) Ha az értékelt személy munkaköre a tárgyév során módosul,

a) a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a teljesítményértékelését a soron következő teljesítményértékeléskor,

b) az új munkakörben az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető az értékelt személy munkába lépését követő harminc napon belül új kötelező és - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - ajánlott teljesítményértékelési elemeket állapít meg.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az értékelt személy végleges áthelyezése esetén. Az új munkáltatónak figyelmembe kell vennie az értékelt személyre vonatkozó - az áthelyezése előtti munkáltató által végzett - tárgyévi teljesítményértékeléseket.

16. Közreműködő személyek, szervezetek

23. §[22] (1) A személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ (a továbbiakban: személyügyi központ) minden tárgyévben jelentést készít a személyügyi központ vezetője részére a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelésének tapasztalatairól.

(2) A személyügyi központ vezetője tájékoztatást kérhet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító minisztertől és a honvédelemért felelős minisztertől a teljesítményértékelések tapasztalatairól.

(3) A személyügyi központ módszertani támogatást nyújt a teljesítményértékelések elvégzéséhez.

(4) A módszertan módosítását - a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter javaslatára - a személyügyi központ vezetője adja ki.

IX. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSHEZ, MINŐSÍTÉSHEZ FŰZŐDŐ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

24. § (1) A Kttv. 65. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak vonatkozásában a közszolgálati tisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, ha tárgyévet megelőző évre vonatkozó minősítése E szintű.

(2) A Kttv. 118. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján "megfelelt fokozatú minősítés" a C szintű minősítés.

(3) A Kttv. 121. § (1) bekezdésében a "megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítés" a D és az E szintű minősítés.

(4) A Kttv. 235. § (1) bekezdésében a köztisztviselő akkor nyújt kimagasló teljesítményt, ha minősítése A szintű.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2)[23]

(3)[24]

(4)[25]

(5)[26]

26. §[27] (1) A 13. § (1) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit a 2023. év vonatkozásában 2024. szeptember 15-ig kell mérnie, illetve értékelnie.

(2) A 2. § (1) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a 2024. évi teljesítményértékelés kötelező elemeinek megállapítása, valamint a Hszt. 111. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli teljesítményértékelés papír alapon is történhet.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a 2023. évben a Hszt. 111. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti soron kívüli teljesítményértékelése során

a) a munkaköri leírás szerinti szakmai munkát és

b) a 3. melléklet szerinti értékelőlapon meghatározott kompetenciaalapú munkamagatartás értékelési tényezőket

kell értékelni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelethez

3. melléklet a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelethez

4. melléklet a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelethez

A teljesítményértékelés kompetencia térképe