83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével összefüggő gyermekvédelmi tárgyú és a szociális ágazatba tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím és a 4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím, valamint az 5. és a 6. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. alcím és a 7. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 3/A. és 3/B. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) A szolgáltató, intézmény a szolgáltatói nyilvántartásba legfeljebb három év időtartamra ideiglenes hatállyal jegyezhető be, ha
a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy
b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyek szükséges szakképesítésének megszerzése folyamatban van.
(2) Az (1) bekezdés alapján történő ideiglenes bejegyzés hatálya egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.
3/B. § (1) Az egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött, hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel.
(2) Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak köztartozásmentes adózónak kell minősülnie
a) a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés kérelmezésének időpontjában, valamint
b) a szolgáltatói nyilvántartásban történő, fenntartóváltozásra irányuló adatmódosítás esetében az adatmódosítás kérelmezésének időpontjában, ide nem értve az általános jogutódlással történő fenntartóváltozást.
(3) Az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetve az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanrésznek) alkalmasnak kell lennie a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek ellátására.
(4) A helyettes szülő, valamint a nevelőszülő körülményeinek alkalmasnak kell lennie a gyermek ellátására. A külső férőhelynek megfelelő lakhatást kell biztosítania."
2. § (1) Az R1. 4/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell)
"i) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti alkalmassági felülvizsgálat módját"
(2) Az R1. 4/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai programhoz mellékelni kell)
"b) nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét,"
3. § Az R1. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, valamint a helyettes szülő felkészítésére a 95. §-ban, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók."
4. § Az R1. 90. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál, a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. Az utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti"
5. § Az R1. a következő 90/A. §-sal egészül ki:
"90/A. § A szakszolgálatnál az utógondozási feladatokat az elhelyezési vagy gyermekvédelmi ügyintéző látja el."
6. § Az R1. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nevelőszülői hálózat szervezeti és működési rendjét a működtető Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként szabályozni kell a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet szerinti, a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségei megtérítésének feltételeit."
7. § Az R1. 97. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a szakszolgálat nyilvántartásba veszi. A több megyére kiterjedően ellátást nyújtó működtető több szakszolgálattól is kérheti a nevelőszülő nyilvántartásba vételét.
(2) A szakszolgálat olyan nevelőszülőnél történő elhelyezésre tehet a gyámhivatalnak javaslatot, akivel a nevelőszülői hálózatot működtető a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keret-megállapodást kötött. A gyámhivatal elhelyezési döntését és a hatóság ideiglenes hatályú elhelyezési döntését követően a működtető haladéktalanul a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodást köt a nevelőszülővel."
8. § Az R1. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"98. § (1) A működtető a Gyvt. 66/G. §-ában meghatározott esetekben gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti és helyettesíti a nevelőszülőt feladatai folyamatos ellátásában.
(2) A nevelőszülő 30 napot meghaladó betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a működtető tájékoztatja a gyámhivatalt, szükség esetén kezdeményezi a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek tartózkodási helyének vagy gondozási helyének megváltoztatását, kivéve, ha a 3 hónapot meg nem haladó időtartamú helyettesítés a nevelőszülő háztartásában biztosított."
9. § Az R1. 100. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében foglaltakat tapasztalja.
(4) A nevelőszülői hálózatot működtető gyermekfelügyelet vagy helyettesítés megszervezésével biztosítja a nevelőszülő számára a továbbképzésen való részvétel lehetőségét."
10. § Az R1. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a nevelőszülő nem tudja biztosítani a gondozott gyermek saját gyermekével történő együttes elhelyezését, a működtető, a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermekjogi képviselő haladéktalanul kezdeményezi a gyámhivatalnál a gondozási hely megváltoztatását olyan gondozási hely kijelölése érdekében, ahol az együttes elhelyezésük biztosítható."
11. § Az R1. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Gyvt. 66/D. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a működtető a jogviszony megszűnéséről írásban értesíti a nevelőszülőt és - ha nem a szakszolgálat a működtető - a gyermekvédelmi szakszolgálatot, amely a változást a férőhely-nyilvántartásban feltünteti."
12. § Az R1. 143. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes elhelyezés ellátására)
"a) a nevelőszülő az általa kötött keretmegállapodás alapján a nevelőszülői hálózatot működtető javaslatára,"
(jelölhető ki.)
13. § Az R1. "A gyermekvédelmi gyám tevékenységéhez kapcsolódó feladatok" alcíme a következő 152/A. §-sal egészül ki:
"152/A. § A gyermekvédelmi gyám - a kirendelése esetén - munkakörében ellátja az eseti gondnoki, vagyonkezelő eseti gondnoki feladatokat. A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg együttesen legfeljebb harmincöt gyermek tekintetében láthat el gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki, vagyonkezelő eseti gondnoki feladatokat, azzal, hogy egyidejűleg legfeljebb harminc gyermeknek lehet a gyermekvédelmi gyámja."
14. § Az R1. a következő 170. §-sal egészül ki:
"170. § A 3/A. és a 3/B. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével összefüggő gyermekvédelmi tárgyú és a szociális ágazatba tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód2. rendelet) hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is."
15. § Az R1. a következő 171. §-sal egészül ki:
"171. § (1) A gyermekvédelmi gyámi munkakörben alkalmazott személy 2014. december 31-éig ellátja a családgondozási feladatokat azon gyermek tekintetében, akinek még nem rendeltek gyermekvédelmi gyámot.
(2) A nevelőszülői hálózatban 2013. december 31-én segédgondozó munkakörben, alapfokú iskolai végzettséggel alkalmazott személynek - a nevelőszülő Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója kivételével - 2016. december 31-éig kell megszereznie a 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 1. pontjában a "gyermekgondozó, ha nem a nevelőszülő hozzátartozója" munkakörhöz a Mód2. rendelettel megállapított képesítést."
16. § Az R1. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
17. § (1) Az R1. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) Az R1. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
18. § (1) Az R1.
a) 1. § (3) bekezdésében az "egyházi és nem állami szerv" szövegrész helyébe az "egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó" szöveg,
b) 4. § (1) és (3) bekezdésében az "egyház" szövegrész helyébe a "bevett egyház" szöveg,
c) 12. § (2) bekezdésében, 23. § (4) bekezdés e) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezetek" szöveg,
d) 40. § (6) bekezdésében a "társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket" szövegrész helyébe a "civil, érdekképviseleti szervezeteket" szöveg,
e) 90. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket" szövegrész helyébe a "civil szervezeteket, vallási közösségeket" szöveg
lép.
(2) Az R1. 152/A. §-ában a "gondnoki" szövegrészek helyébe a "gyámi" szöveg lép.
19. § Hatályát veszti az R1.
a) 96. §-a,
2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása
20. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R2.) a 2. §-át követően a következő alcímmel és 2/A-2/F. §-sal egészül ki:
"Egyes szolgáltatási formákra vonatkozó szabályok
2/A. § Az időszakos férőhely-bővítés kivételével az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja szerinti egyházi fenntartónak és nem állami fenntartónak köztartozásmentes adózónak kell minősülnie
a) a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés kérelmezésének időpontjában, valamint
b) a szolgáltatói nyilvántartásban történő, fenntartóváltozásra irányuló adatmódosítás esetében az adatmódosítás kérelmezésének időpontjában, ide nem értve az általános jogutódlással történő fenntartóváltozást.
2/B. § A szociális szolgáltató, intézmény telephelyének a székhely és a többi telephely helyrajzi számától az ingatlannyilvántartásban különböző helyrajzi számon kell elhelyezkednie.
2/C. § (1) A nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak - ide nem értve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanokat és a külső férőhelyeket -
a) a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában kell lennie, vagy
b) olyan helyi önkormányzat, társulás vagy állami szerv kizárólagos tulajdonában vagy vagyonkezelésében kell lennie, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.
(2) Ha a tartós bentlakásos intézményt a nem állami fenntartó egyházi fenntartó fenntartásába adja, a tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak - ide nem értve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanokat és a külső férőhelyeket -
a) az egyházi fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában kell lennie, vagy
b) olyan helyi önkormányzat, társulás vagy állami szerv kizárólagos tulajdonában vagy vagyonkezelésében kell lennie, amellyel az egyházi fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételnek a szolgáltatói nyilvántartásban történő adatmódosítás esetén akkor kell megfelelni, ha a tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, valamint ha az adatmódosítás célja fenntartóváltozás vagy tartós bentlakásos intézményi ellátás szolgáltatói nyilvántartásban történő bejegyeztetése olyan ellátást nyújtó székhelyen, telephelyen, ahol tartós bentlakásos ellátást nem nyújtanak.
2/D. § (1) Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb
a) a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre vagy járásra, vagy
b) négy szomszédos - a fővároson kívüli - kistérségre vagy járásra
terjedhet ki. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja.
(2) A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, vagy telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén -a fővárosban kell lennie.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek vonatkozásában külön-külön meg kell felelni.
2/E. § (1) A támogatott lakhatás esetén - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a székhelynek abban a megyében, illetve a fővárosban kell lennie, ahol a támogatott lakhatást nyújtják.
(2) Ha a támogatott lakhatást a székhely szerinti megyével, fővárossal szomszédos megyében is nyújtják, ott nem kell önálló székhellyel rendelkezni.
2/F. § A falu- és tanyagondnoki szolgálatnak rendelkeznie kell a gépjármű használatát is igénylő feladatok elvégzéséhez megfelelő gépjárművel."
21. § Az R2. a következő 24. §-sal egészül ki:
"24. § (1) A nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézménynek a 2/C. § (1) bekezdése szerinti feltételnek - a 2/C. § (3) bekezdésében foglalt eseteken túl - akkor kell megfelelnie, ha azt a 2013. november 30-án hatályos szabályok előírták vagy a szociális intézmény a feltételnek 2013. november 30-án egyébként megfelelt.
(2) A 2/A-2/F. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével összefüggő gyermekvédelmi tárgyú és a szociális ágazatba tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is."
22. § Az R2. 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
3. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása
23. § A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R3.)
a) 1. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul,
b) 7. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
24. § Az R3.
a) 1. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "hivatásos nevelőszülői jogviszonyban" szövegrész helyébe a "nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban" szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "rendelkezik" szövegrész helyébe a "rendelkezik, ideértve azt is, ha jogszabály alapján a képesítési előírások alól mentesült" szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés a) pontjában és 5. § a) pontjában a "hivatásos nevelőszülői" szövegrész helyébe a "nevelőszülői" szöveg,
d) 7. § (1) bekezdésében a "hivatásos nevelőszülői jogviszonyának" szövegrész helyébe a "nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának" szöveg,
e) 7. § (5) bekezdésében a "hivatásos nevelőszülői jogviszony" szövegrész helyébe a "nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony" szöveg,
f) 8. § (2) bekezdésében a "92/G. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "92/G. § (1) bekezdés c) pontja" szöveg
lép.
4. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása
25. § A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást végző személy mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, ha)
"c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 165. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján a nevelőszülő képesítés megszerzése alól mentesül."
26. § Az R4. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
"17/A. § (1) A 2014. január 1-jén nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy továbbképzési kötelezettsége - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - 2014. január 1-jén keletkezik, továbbképzési időszaka ezen a napon kezdődik.
(2) A 2013. december 31-én nevelőszülői jogviszonyban álló, nevelőszülő szakképesítéssel nem rendelkező személy továbbképzési kötelezettsége a nevelőszülő szakképesítés megszerzését követő hónap 1. napján keletkezik, továbbképzési időszaka ezen a napon kezdődik.
(3) Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy 2014. január 1-jét megelőzően hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt, továbbképzési kötelezettségének teljesítése során
a) a 2014. január 1-jét közvetlenül megelőző továbbképzési időszakában hivatásos nevelőszülőként megszerzett továbbképzési pontjait, továbbá elvégzett, valamint folyamatban lévő képzéseit figyelembe kell venni, és
b) a továbbképzési időszak időtartamát csökkenteni kell a 2014. január 1-jét közvetlenül megelőző továbbképzési időszakából 2013. december 31-ig eltelt időtartammal."
27. § Az R4.
a) 1. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "hivatásos nevelőszülői jogviszonyban" szövegrész helyébe a "nevelőszülői foglakoztatási jogviszonyban" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a "hivatásos nevelőszülői jogviszonyt" szövegrész helyébe a "nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt" szöveg
lép.
28. § Az R4. 2. § (2) bekezdésében a "hivatásos" szövegrészek hatályukat vesztik.
5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása
29. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R5.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői tanfolyamra."
30. § Az R5. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 2013. december 31-én folyamatban lévő nevelőszülői tanfolyamra a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2014. év során a 2013. december 31-én hatályos rendelkezések szerint - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképzéstől függetlenül - indítható nevelőszülői tanfolyam, azzal, hogy a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítványt 2014. december 31-éig ki kell állítani."
31. § Az R5. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
32. § Az R5.
a) 1. §-ában a "helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre" szövegrész helyébe a "helyettes szülőre" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a "Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot" szövegrész helyébe a "Helyettes szülők számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot" szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében a "befogadó" szövegrészek helyébe a "helyettes" szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti az R5.
a) 4. § (1) bekezdésében az "és a nevelőszülői" szövegrész,
b) 8. §-a és az azt megelőző "Nevelőszülői tanfolyam" alcím,
6. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet módosítása
34. § A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet
a) 9. § (1) bekezdésében a "2013." szövegrész helyébe a "2015." szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében a "2014." szövegrész helyébe a "2016." szöveg lép.
7. Az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet módosítása
35. § Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 37. § 5. pontja.
8. Az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról szóló 49/2013. (VII. 10.) EMMI rendelet módosítása
36. § Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról szóló 49/2013. (VII. 10.) EMMI rendelet
a) 22. § (3) és (4) bekezdése,
b) 3. és 4. melléklete.
9. Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és ez a rendelet 2014. március 16-án hatályát veszti.
(2) A 34-36. § 2013. december 31-én lép hatályba.
(3) A 2-13. §, a 15-17. §, a 18. § (1) bekezdése, a 19. §, a 22-33. § és az 1-7. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 18. § (2) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
1. Az R1. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím "1. Gyermekjóléti szolgáltatás" pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátás | Munkakör/fő | |
| Gyermekjóléti szolgáltatás) | ||
| "b) Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátó családsegítő szolgálat, illetve több célú intézmény önálló szakmai egysége (3000 gyermek) | családgondozó* (általános gyermekjóléti szolgáltatások) - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család | 3 fő |
*Közülük 1 családgondozó ellátja az intézményvezetői vagy szakmai egység vezetői feladatokat"
2. Az R1. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím "2. Bölcsődei ellátás" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | |
| "2. Bölcsődei ellátás | kisgyermeknevelő | 2 fő |
| Gyermekcsoportonként (max. 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában max. 14 fő, integrált csoportban max. 10 fő, kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó csoportban max. 6 fő) | orvos | havi 4 óra |
| Bölcsődénként | intézményvezető/vezető gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra) 5 vagy több gyermekcsoport esetén további kisgyermeknevelő hetes bölcsődében éjszakai szolgálatot teljesítő kisgyermeknevelő | 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő |
| sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátó bölcsődében | gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra) | |
| egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve többcélú intézmény esetében, ha korábban a bölcsődei ellátás szervezetileg egyesített bölcsődei intézményként vagy bölcsődei igazgatóságként működött | szaktanácsadó | 1 fő" |
2. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
Az R1. 1. számú melléklet "II. Szakellátások" címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. Szakellátások
| Ellátás | Munkakör/fő | |
| 1. Nevelőszülői hálózat | szakmai vezető | 1 fő |
| nevelőszülői tanácsadó | 1 fő/48 gyermek vagy fiatal felnőtt legfeljebb | |
| 30 nevelőcsaládban | ||
| növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi | 1 fő | |
| ügyintéző | ||
| nevelőszülő | az ellátható gyermekek száma a jogszabályban | |
| meghatározottak szerint | ||
| gyermekgondozó | ||
| 2. Gyermekotthon | intézményvezető | 1 fő |
| (max. 48 férőhely, max. 12 | ||
| gyermek/csoport) | ||
| gyermekcsoportonként | nevelő | 1 fő |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| gyermekfelügyelő | 3 fő | |
| (ha a nevelők száma magasabb, a | ||
| gyermekvédelmi asszisztensek, | ||
| illetve a gyermekfelügyelők száma | ||
| csökkenthető, ha a csoportra | ||
| vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) | ||
| 2/a) Lakásotthon (max. 12 fő) | nevelő | 1 fő |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| gyermekfelügyelő | 3 fő | |
| (ha a nevelők száma magasabb, a | ||
| gyermekvédelmi asszisztensek, | ||
| illetve a gyermekfelügyelők száma | ||
| csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó | ||
| összlétszám 5 alá nem kerül) | ||
| 2/b) Speciális gyermekotthon | intézményvezető | 1 fő |
| (max. 40 férőhely, max. 8 | ||
| gyermek/csoport) | ||
| gyermekcsoportonként | nevelő | 2 fő |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| gyermekfelügyelő | 2 fő | |
| (ha a nevelők száma magasabb, a | ||
| gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a | ||
| gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a | ||
| csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem | ||
| kerül) | ||
| pszichológus | 1 fő/3 csoport | |
| gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus | 1 fő/3 csoport | |
| orvos (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül | ||
| megállapításra) | ||
| növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi | 1 fő/intézmény | |
| ügyintéző | ||
| 2/c) Különleges gyermekotthon (max. | intézményvezető | 1 fő |
| 40 férőhely) | ||
| 2/ca) Tartósan beteg, illetve | ||
| fogyatékos gyermekeket ellátó | ||
| (csoportlétszám a 128/A. § szerint) | ||
| gyermekcsoportonként | ||
| nevelő | 1 fő | |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| gyermekfelügyelő | 3 fő | |
| (ha a nevelők száma magasabb, a | ||
| gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a | ||
| gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a | ||
| csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem | ||
| kerül) | ||
| 2/cb) 0-3 év közöttieket ellátó | kisgyermeknevelő | 4 fő |
| 3 éven aluliakat ellátó csoporthoz | ||
| (max. 8 fő/csoport) vagy 3 éven aluli | ||
| fogyatékos gyermekeket is ellátó | ||
| integrált csoporthoz (max. 6 fő/csoport) | ||
| nevelő | 1 fő/2 csoport | |
| tejkonyhavezető | 1 fő/intézmény | |
| gazdasági nővér | 1 fő/intézmény | |
| gyermekszakorvos | átlag napi | |
| 1 óra/csoport | ||
| 3 éven aluliakat ellátó intézményben | kisgyermeknevelő | 1 fő/2 csoport |
| éjszakai szolgálat teljesítésére | ||
| 2/d) Utógondozó otthon (max. 40 | intézményvezető/szakmai vezető | 1 fő/intézmény |
| férőhely) | ||
| 25 férőhelyig | nevelő | 2 fő/intézmény |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| 26-40 férőhelyig | nevelő | 4 fő/intézmény |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | |
| Mindegyik típusú ellátásban | gyermekotthon-vezető | 1 fő |
| [2, 2/a), 2/c) pont] | ||
| 40, illetve 48 gyermekre | pszichológus | 1 fő |
| növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi | 1 fő | |
| ügyintéző | ||
| gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus | 1 fő | |
| 3. Területi gyermekvédelmi | intézményvezető | 1 fő |
| szakszolgálat | ||
| pszichológus | 1 fő/évi 100 új örökbefogadói | |
| alkalmassági vizsgálatra | ||
| örökbefogadási tanácsadó | 1 fő/55-65 örökbefogadási eset* | |
| gyermekvédelmi gyám | 1 fő/30 gyermek | |
| jogász | létszámuk fenntartói döntés alapján kerül | |
| megállapításra |
| elhelyezési ügyintéző vagy gyermekvédelmi | 5 fő/intézmény | |
| ügyintéző | ||
| Megyei/fővárosi gyermekvédelmi | vezető | 1 fő |
| szakértői bizottság | ||
| pszichológus | 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek | |
| gyógypedagógus | 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek | |
| pszichiáter | 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek | |
| orvos | 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek | |
| családgondozó | 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek |
* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok (házaspár egynek számít) száma, folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését)."
3. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
Az R1. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. Szakellátások
| Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés |
| 1. Nevelőszülői hálózat | nevelőszülői tanácsadó | felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, |
| pszichológus, vagy | ||
| mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi | ||
| tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, | ||
| hittanár, hittantanár | ||
| nevelőszülő | nevelőszülő (OKJ) | |
| gyermekgondozó, | ||
| a) ha a nevelőszülő hozzátartozója | alapfokú iskolai végzettség | |
| b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), | |
| gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), | ||
| dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), | ||
| gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka | ||
| (OKJ) | ||
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, | |
| humánszervező, személyügyi szervező | ||
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), | |
| szociális asszisztens (OKJ) | ||
| 2. Gyermekotthon | nevelő | pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, |
| pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, | ||
| gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel | ||
| rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár | ||
| gyermekvédelmi asszisztens | gyermekotthoni asszisztens (OKJ), | |
| gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), | ||
| gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), | ||
| mentálhigiénés asszisztens (OKJ), | ||
| pedagógiai asszisztens (OKJ), | ||
| szociális asszisztens (OKJ) | ||
| gyermekfelügyelő | gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), | |
| dajka (OKJ), | ||
| gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), | ||
| óvodai dajka (OKJ), | ||
| gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), | ||
| gyermekotthoni asszisztens (OKJ), | ||
| kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ) | ||
| pszichológus | pszichológus, pszichiáter | |
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, szociális szervező, | |
| humánszervező, személyügyi szervező | ||
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), | |
| szociális asszisztens (OKJ) | ||
| gyógypedagógus | gyógypedagógus | |
| fejlesztő pedagógus | felsőfokú pedagógus végzettség, művészetterapeuta | |
| A 0-3 éves korosztály ellátására | kisgyermeknevelő | bölcsődei szakgondozó (OKJ), |
| csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), | ||
| csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), | ||
| csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), | ||
| csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), | ||
| kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), | ||
| csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy | ||
| ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, |
| nevelő | pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy pedagógus | |
| 3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat | pszichológus | pszichológus |
| gyógypedagógus | gyógypedagógus | |
| orvos | gyermek-szakorvos | |
| pszichiáter | pszichiáter-szakorvos | |
| örökbefogadási tanácsadó | felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| gyermekvédelmi gyám | jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| jogász | jogász | |
| elhelyezési ügyintéző | jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) |
"
4. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
Az R2. 1. számú melléklet "Tájékoztató a jövedelem- és a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez" rész "II. Jövedelmi adatok" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. Jövedelmi adatok
1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
3. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
4. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.
5. Az önkormányzati segéllyel egy tekintet alá esik a 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerinti temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
6. A családtagok jövedelmét kizárólag kiskorú igénybe vevő esetén kell feltüntetni, külön-külön. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
7. A havi jövedelem kiszámításakor
- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap
alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni."
5. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
1. Az R3. 1. számú melléklet 12. pont 19. alpontjában a "hivatásos nevelőszülő" szövegrész helyébe a "nevelőszülő" szöveg lép.
2. Az R3. 1. számú melléklet 12. pont 24. alpontjában a "vagyonkezelő gondnok" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg lép.
3. Az R3. 1. számú melléklet 12. pont 25. alpontjában a "gyámi, gondozói tanácsadó" szövegrész helyébe a "gyermekgondozó" szöveg lép.
4. Az R3. 1. számú melléklet 13.2. alpontjában a "hivatásos nevelőszülői" szövegrész helyébe a "nevelőszülői" szöveg lép.
5. Hatályát veszti az R3. 1. számú melléklet 12. pont 35. alpontja.
6. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
Az R3. 7. számú melléklet 4. pontjában a "hivatásos nevelőszülői" szövegrész helyébe a "nevelőszülői" szöveg lép.
7. melléklet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
1. Az R5. 1. számú melléklet I. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- megszerezzék a helyettes szülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,
- megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,
- megismerjék a helyettes szülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,
- a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e helyettes szülőnek."
2. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 1. alpontjában a "befogadó szülőnek" szövegrész helyébe a "helyettes szülőnek" szöveg lép.
3. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 2. alpontjában a "befogadó szülő" szövegrész helyébe a "helyettes szülő" szöveg lép.
4. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 3. alpontjában a "befogadó szülőhöz" szövegrész helyébe a "helyettes szülőhöz" szöveg, a "befogadó szülő" szövegrész helyébe a "helyettes szülő" szöveg lép.
5. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 4. alpontjában a "befogadó szülőhöz" szövegrész helyébe a "helyettes szülőhöz" szöveg, a "befogadó szülő" szövegrészek helyébe a "helyettes szülő" szöveg lép.
6. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 5. alpontjában a "befogadó szülők" szövegrész helyébe a "helyettes szülők" szöveg lép.
7. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 8. alpontjában a "befogadó szülő/család" szövegrész helyébe a "helyettes szülő/család" szöveg, a "befogadó szülőnek/családnak" szövegrész helyébe a "helyettes szülőnek/családnak" szöveg, a "befogadó szülő családtagjaira" szövegrész helyébe a "helyettes szülő családtagjaira" szöveg lép.
8. Az R5. 1. számú melléklet II. pont 9. alpontjában a "befogadó szülőnél/családban" szövegrész helyébe a "helyettes szülőnél/családban" szöveg lép.
9. Az R5. 1. számú melléklet III. pont 1. alpontjában a "befogadó szülő/család" szövegrész helyébe a "helyettes szülő/család" szöveg, a "befogadó szülőnek/családnak" szövegrész helyébe a "helyettes szülőnek/családnak" szöveg lép.
10. Az R5. 1. számú melléklet III. pont 2. alpontjában a "befogadó szülő/család" szövegrész helyébe a "helyettes szülő/család" szöveg, a "befogadó szülőnek/családnak" szövegrész helyébe a "helyettes szülőnek/családnak" szöveg lép.
11. Az R5. 1. számú melléklet III. pont 3. alpontjában a "befogadó szülő/család" szövegrész helyébe a "helyettes szülő/család" szöveg, a "befogadó szülői" szövegrész helyébe a "helyettes szülői" szöveg lép.