513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,

b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],

c)[1] a nevelőszülői hálózatot fenntartó állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és

d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].

1/A. §[2] E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok

2. § (1)[3] Az intézmény írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.

(2)[4] A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a nevelőszülői hálózat a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata helyettes szülő esetében kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.

(3)[5] Az intézmény környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek, nevelőszülő esetén a gyermek és a fiatal felnőtt fogadására.

(4)[6] A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket, nevelőszülő esetén a gyermeket és a fiatal felnőttet.

3. §[7] Az intézmény a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti nevelőszülői továbbképzését.

4. § (1)[8] Az intézmény a tárgyhónapra esedékes nevelési ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.

(2)[9] A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési ellátmány, ha a gyermek - nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is - munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.

(3)[10] Az intézmény szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.

(4)[11] Az intézmény és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.

(5)[12] Az intézmény a befogadó szülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdése szerinti szakmai programjában meghatározottak szerint számoltatja el a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatások felhasználásáról.

(6)[13] Ha a befogadó szülő

a)[14] a szakmai programban meghatározott elszámolásnak legalább 8 napos határidővel kitűzött felhívás ellenére nem tesz eleget, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja, vagy ha az elszámolásra kitűzött újabb határidő eredménytelenül telt el, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja,

b)[15] által a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásoknak nem az ellátás céljára történő felhasználását az intézmény megállapítja, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja.

3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok

5. §[16] (1) Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.

(2) A nevelőszülői hálózat az 5/A-11. § és a 16. § szerinti feladatok elvégzését és a feladatellátáshoz kapcsolódó adatokat a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer (a továbbiakban: GYVR) nevelőszülői alkalmassági alrendszerében rögzíti.

(3) A nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban a nevelőszülői hálózat tizenöt napon belül személyesen meghallgatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt.

(4)[17] A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy eredményes meghallgatása esetén a meghallgatástól számított tizenöt napon belül környezettanulmányt végez, amelynek mellékletét képezik az ingatlanról, annak külső homlokzatáról, a lakószobákról, a konyháról, a fürdőszobáról, az illemhelyről, az udvarról és a melléképületekről készült fényképek.

(5) Ha a nevelőszülői hálózat a (4) bekezdés szerinti környezettanulmány alapján a nevelőszülő háztartását, körülményeit megfelelőnek tartja, haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/E-10/H. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzését.

(6) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy kifogásolható életvitelének megállapítására nem kerül sor, a nevelőszülői hálózat haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/D. §-a szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálatát.

(7) Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdése alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, a Gyvt. 10/G. § (3) bekezdésében foglaltak szerint eljárva megállapítja, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele kifogásolható-e. A nevelőszülői hálózat írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt a Gyvt. 10/G. § (1) bekezdésében foglaltakról, valamint kifogásolható életvitel megállapítása esetén arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon túl a nevelőszülői hálózat arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését, nyolc napon belül írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt, ha

a) a nevelőszülőnek jelentkező személy (3) bekezdés szerinti meghallgatása eredménytelen,

b) a (4) bekezdés szerint lefolytatott környezettanulmány nem megfelelő eredménnyel zárul,

c) a nevelőszülőnek jelentkező személy a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, vagy

d) a nevelőszülőnek jelentkező személy a feladatellátásra a Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint elvégzett egészségi állapot vizsgálat alapján nem alkalmas.

5/A. §[18] (1)[19] A nevelőszülőnek jelentkező személy a Gyvt. 2. melléklete szerinti adatlapon nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más nevelőszülői hálózattal nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban.

(2) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy és a vele egy háztartásban élő nagykorú személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más intézménnyel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, az intézmény a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi intézményt a Gyvt. 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi intézmény a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a megkereső intézménynek.

6. §[20] (1) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon kétévente felülvizsgálja (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat). A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő

a) pszichológiai alkalmassági vizsgálata vonatkozásában a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jár el, és

b) kifogástalan életvitelének ellenőrzését a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdése szerint kezdeményezheti.

(2)[21] A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.

(3) A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a nevelőszülői hálózatnál a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt

a)[22]

b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,

c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása vagy

d) a nevelőszülő magatartása

szükségessé teszi.

(4) A rendkívüli felülvizsgálatra okot adó körülménytől függően a nevelőszülői hálózat a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálatra kötelezheti, valamint a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a nevelőszülő életvitelének ellenőrzését kezdeményezheti.

(5)[23] Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülő életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, és erről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt.

(6)[24] Ha a nevelőszülő kifogásolható életvitelének megállapítására a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a nevelőszülői hálózat az életvitel kifogásolására okot adó körülményekről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatja a nevelőszülőt, egyúttal értesíti a Gyvt. 10/G. § (2) bekezdése szerinti meghallgatásról.

(7) Ha a nevelőszülő a (6) bekezdés szerinti meghallgatáson nem jelenik meg vagy a meghallgatás eredményét is figyelembe véve a nevelőszülői hálózat megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, a nevelőszülői hálózat erről a meghallgatás időpontjától számított nyolc napon belül írásban értesíti a nevelőszülőt.

6/A. §[25] A nevelőszülő akkor felel meg a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képesítési előírásoknak, ha

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy

b)[26] a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.

7. §[27]

8. § (1) Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,

a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá

b)[28] egyéb méltányolható okból, így különösen a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben,

feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.[29]

(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő

a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,

b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy

c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.

(3)[30] Ha a nevelőszülő a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti határidőre nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, az intézmény a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése alapján a nevelőszülő által nevelt gyermek gondozási helyének és fiatal felnőtt ellátási helyének megváltoztatását kéri a gyámhivataltól. Az intézmény az intézkedésével egyidejűleg annak tényéről értesíti a gyermek gyermekvédelmi gyámját.

9. §[31] (1) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre vonatkozó szabálytól az intézmény és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni. Az eltérés a gyermek érdekében különösen akkor indokolt, ha[32]

a) a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését, vagy

b) a nevelőszülő személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek életkori, illetve ellátási szükségletéből adódó feladatoknak az ellátására, és más módon nem biztosítható a gyermek megfelelő nevelőszülőnél történő elhelyezése.

(2)[33] A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését. Ha a nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.

(3)[34] Legfeljebb hat hónap időtartamra el lehet tekinteni a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől, ha az elhunyt vagy súlyos beteg nevelőszülő vele egy háztartásban élt, élő hozzátartozói között van olyan személy,

a) aki a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelését nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésével vállalná,

b) akihez a gyermek kötődik,

c) aki a nevelőszülői képesítés kivételével megfelel a nevelőszülővel szemben támasztott egyéb jogszabályi feltételeknek, és

d) aki írásban nyilatkozik róla, hogy a nevelőszülői képesítés megszerzését a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított hat hónapon belül megszerzi.

(4)[35] A (3) bekezdés szerinti esetben az intézmény a nevelőszülővel a nevelőszülői képesítés megszerzéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesít.

(5)[36]

10. § (1)[37] Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény nem változik meg.

(2)[38] Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.

11. § (1) Az intézmény és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza[39]

a) a nevelőszülő

aa)[40] Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,

ab) adóazonosító jelét,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,

ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,

ae) iskolai végzettségét,

af) saját háztartásában élő gyermeke - ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is - nevét és születésének időpontját,

ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,

b) a nevelőszülő képesítése tekintetében

ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,

bb) - a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában - a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy

bc)[41] - a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában - a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,

c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,

d)[42] az intézmény nevét és címét,

e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,

f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,

g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,

h)[43]

i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,

j)[44] a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,

k)[45] azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,

l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,

m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,

n)[46] a nevelőszülő és az intézmény megállapodását arról, hogy[47]

na) a nevelőszülőnél - saját gyermekeit is beszámítva - hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,

nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és

nc)[48] a nevelőszülő - feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre - ellát-e helyettesítést az intézménye által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,

nd)[49] a nevelőszülő hány férőhely erejéig fogadhatja be átmeneti gondozásra a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

o)[50] indokolt esetben az intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,

p)[51] az intézmény hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,

q)[52] a nevelőszülő és az intézmény kapcsolattartásának módját,

r) a nevelőszülő feladatait,

s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,

t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és

u)[53] a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és az intézmény képviselőjének az aláírását.

(2)[54]

(3)[55] Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.

(4)[56] Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik vagy megszüntetésre kerül, az intézmény a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül rögzíti a változásokat a GYVR-ben.

(5)[57] A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az intézmény írásban haladéktalanul tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontjáról.

(6)[58] Ha a nevelőszülő más intézménynél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi intézményénél végzett tevékenysége mellett kíván más intézménynél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi intézmény nem engedélyezi, az új intézménnyel a keretmegállapodást a jelenlegi intézménnyel fennálló jogviszonya megszüntetését követően kötheti meg.

(7)[59] Ha a nevelőszülő a jelenlegi intézményével kötött keretmegállapodását fel kívánja mondani, és a háztartásában gyermek ellátásáról gondoskodik, az intézmény értesíti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekvédelmi gyámot a gyermek gondozási helyének megváltoztatása érdekében megteendő intézkedések vagy a fenntartó, intézmény személyében bekövetkező változásról szóló tájékoztatásnyújtás céljából. Az intézmény az értesítésében nyilatkozik arról, hogy a fenntartó- és intézményváltás kezdeményezésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 105/A. § (4a) bekezdése vagy (5) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott körülmények között kerül sor.

12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,

ab)[60]

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és

ad) adóazonosító jelét,

b)[61] az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, véglegessé válásának tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,

c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,

d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,

e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,

f)[62] a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány havi, napi összegét,

g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint

h)[63] a nevelőszülő és az intézmény képviselőjének aláírását.

(2)[64] Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, az intézmény a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy az intézményi döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.

(3)[65] Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, az intézmény a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.

(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.

(5)[66] Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, az intézmény a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.

(6)[67] A megszüntetési záradékot az intézmény és a nevelőszülő aláírásával látja el.

13. §[68] Az intézmény tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, az intézmény - indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával - gondoskodik azok beszerzéséről.

14. § A nevelőszülő tájékoztatja az intézményt és a gyermekvédelmi gyámot[69]

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b)[70] a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja az intézményt a fiatal felnőtt keresetéről,

c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

e)[71] azonnal a saját és a vele egy háztartásban élő személy életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen[72]

ea)[73] a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,

eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,

ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,

ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,

ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,

ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,

eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,

eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket.

ei)[74] ha más intézménynél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.

ej)[75] arról, ha a nevelőszülő saját gyermeke vonatkozásában válik indokolttá hatósági intézkedés,

15. § (1)[76] Az intézmény a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: nevelőszülői továbbképzés).

(1a)[77] A nevelőszülői továbbképzés keretében az intézmény a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.

(2)[78] A nevelőszülő a nevelőszülői továbbképzésen köteles részt venni. A nevelőszülői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek - az utazási költség kivételével - az intézményt terhelik.

(3)[79] A nevelőszülői továbbképzés időpontjáról az intézmény legalább harminc nappal korábban írásban értesíti a nevelőszülőt.

16. § (1)[80] Ha az intézmény a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kéri a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.

(2)[81] Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kéri a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülőt foglalkoztató intézményt egyidejűleg tájékoztatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.

17. §[82]

17/A. §[83]

18. §[84] (1)[85] Az intézmény negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, az intézmény a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.

(2)[86] Az intézmény az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.

(3)[87] A nevelőszülő írásban kérheti az intézménytől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról az intézmény 15 napon belül írásban dönt. Az intézmény akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.

(4) Az intézmény a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget[88]

a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,

b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban

számítja és fizeti ki.

(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.

(6) Az intézménynek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza[89]

a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,

b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,

c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és

d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.

(7)[90] Az intézmény a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően az intézmény a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.

(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.

19. § (1)[91] Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.

(2)[92] Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.

(3)[93] Az intézmény az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési ellátmányt első alkalommal - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.

(4)[94] Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén az intézmény az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.

(5)[95] A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési ellátmányt az intézmény először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy - ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor - a határozat keltére visszamenő hatállyal.

(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)-d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.

20. §[96] Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek után az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját a nevelőszülő - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint - fizeti meg.

4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok

21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.

22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, az intézmény megvizsgálja[97]

a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,

b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és

c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül

ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,

cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és

cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.

(2) Az intézmény a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy[98]

a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint

b)[99] az intézmény az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.

(3)[100] Az intézmény a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.

5. A helyettes szülői jogviszony

23. § (1)[101] A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére az intézmény jelöli ki. Az intézmény a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

(2)[102] A kijelölés során az intézmény a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.

(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.

24. §[103] Az intézmény tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.

25. § A helyettes szülő tájékoztatja az intézményt[104]

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

d)[105] azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.

26. §[106] A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén az intézmény - a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján - az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.

27. § (1)[107] A helyettes szülő és az intézmény eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.

(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.

(3)[108] A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési ellátmány, amely alatt - az intézménnyel kötött megállapodás alapján - a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.

(4)[109] Az intézmény az adott gyermek után járó nevelési ellátmányt első alkalommal - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.

(5)[110] Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.

28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.

29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő

a)[111] az intézmény engedélye nélkül másik intézménnyel is megállapodást köt,

b)[112] az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja az intézményt a 25. §-ban foglaltakról,

c)[113] magatartásával ellehetetleníti az intézménnyel történő együttműködést,

d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy

e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.

6. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

31. §[114]

31/A. §[115]

32. §[116] (1) A nevelőszülő a Gyvt. - egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított - 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.

(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. - egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított -

a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy

b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok

miatt szükséges.

33. §[117] A működtető a szakmai programnak a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (5) bekezdésének megfelelő kiegészítéséről és annak a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdés szerinti elfogadásáról 2020. március 31-éig gondoskodik.

34. §[118] (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-t a gyermek gondozási helyének 2021. december 31-ét követő kijelölésekor kell alkalmazni.

(2) A működtető a keretmegállapodásnak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és n) pont nd) alpontja szerinti módosításáról 2022. március 31-éig gondoskodik.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelethez[119]