19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet

a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím és a 4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdésében, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § a) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében, valamint 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), m) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 9. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 10. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 11. alcím, valamint az 5. és a 6. melléklet tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 12. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében készült, a Gyvt. 11. § (1a) bekezdése szerinti egységes elveket és módszertant a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi."

2. § (1) Az R. 3. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Magasabb vezetői, vezetői beosztást)

"c) a tíz vagy ennél több, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (a továbbiakban: nevelőszülő) munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,

d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, különleges gyermekotthonnál, speciális gyermekotthonnál és központi speciális gyermekotthonnál,"

[betöltő személyek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.]

(2) Az R. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti esetben a (2) bekezdésben meghatározott szociális szakvizsga kötelezettségnek a pedagógus szakvizsga letételével is eleget lehet tenni."

3. § (1) Az R. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyermekjóléti szolgálat - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat

a) a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,

b) a felügyelt kapcsolattartás megvalósulásáról, a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,

c) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt."

(2) Az R. 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A gyermekjóléti szolgálat - azzal a gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően, amelynek eljárásában felmerült a közvetítői eljárás igénybevétele - a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljáráshoz biztosítja a semleges helyszínt."

4. § (1) Az R. 7/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett)

"d) - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően - a felügyeletet ellátó szakember biztosítása vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele."

(2) Az R. 7/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény

a) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,

b) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból

tájékoztatja a gyámhivatalt."

5. § Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § Ha a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat tájékoztatja az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését."

6. § Az R. 13. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat)

"d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről."

7. § Az R. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § A gyermekjóléti szolgálat gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyermekjóléti szolgálat a jelzéssel érintett személy részére nem biztosít betekintést a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre."

8. § Az R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás, a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről."

9. § Az R. 19. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen]

"f) ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt."

10. § Az R. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. § A különleges vagy speciális ellátást igénylő, valamint a kettős szükségletű gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, fejlesztéséhez, gyógyulásához, rehabilitációjához és terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik."

11. § (1) Az R. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermekotthonban a gondozott gyermek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (5) bekezdésében, a 128. § (1) bekezdésében és a 128/A. § (1a)-(3) bekezdésében foglalt eseteket."

(2) Az R. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) 12 fős csoportban egyidejűleg legfeljebb

a) 1 fő kettős szükségletű,

b) 1 fő speciális szükségletű vagy

c) 4 fő különleges szükségletű

gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető."

12. § Az R. 125. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) 12 fős lakásotthonban egyidejűleg legfeljebb

a) 1 fő kettős szükségletű,

b) 1 fő speciális szükségletű vagy

c) 4 fő különleges szükségletű

gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető."

13. § (1) Az R. 126. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja"

(2) Az R. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja a szakellátás keretében

a) a súlyos pszichés tüneteket mutató,

b) a súlyos disszociális tüneteket mutató,

c) a pszichoaktív szert használó és

d) a kettős szükségletű,

12. életévét - kivételesen indokolt esetben 10. életévét - betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodóan az a)-c) pont szerinti esetben speciális ellátást, a d) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít."

(3) Az R. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A speciális gyermekotthonban összesen legfeljebb 40 fő, de csoportonként legfeljebb 8 fő, a speciális lakásotthonban legfeljebb 8 fő, a gyermekotthon speciális csoportjában legfeljebb 8 fő helyezhető el úgy, hogy az egyes csoportokon belül csak azonos nemű gyermekek helyezhetők el."

(4) Az R. 126. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Egy csoportban legfeljebb 2 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető."

14. § Az R. 126/A. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában

126/A. § (1) A Gyvt. 81/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból a gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy az intézmény orvosa kezdeményezésére a speciális gyermekotthon vezetője, a speciális lakásotthon vezetője, gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek esetén a speciális csoport vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője) írásban rendelheti el, kijelölve a helyiséget, ahol a gondozott gyermeknek tartózkodnia kell. Ebben a jogkörében a speciális gyermekotthon vezetőjét annak távollétében az ügyeletes vezető helyettesítheti.

(2) A speciális gyermekotthon vezetője a személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, annak okáról, módjáról és időtartamáról - a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében megjelölteken kívül - tájékoztatja a gondozott gyermeket is. A speciális gyermekotthon vezetője biztosítja, hogy a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi gyám a személyes szabadságában korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon.

(3) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.

(4) A speciális gyermekotthonban történő személyes szabadság korlátozása során, ha a speciális gyermekotthon vezetője a gondozott gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a személyes szabadság korlátozásának elrendelésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető haladéktalanul intézkedik a gondozott gyermek orvosi vizsgálatáról.

(5) Ha a gondozott gyermek magatartása a biztonsági elkülönítőben a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni."

15. § Az R. a következő 126/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában

126/B. § (1) A speciális gyermekotthon vezetője a Gyvt. 81/B. § (1) bekezdése szerinti esetben írásban kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A speciális gyermekotthon vezetője kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a gyermek aktuális személyiségállapotáról, a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A speciális gyermekotthon vezetője a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a gyermekvédelmi gyámnak és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.

(2) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerinti kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a speciális gyermekotthon vezetőjének és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.

(3) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhivatal felkérésére, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldi a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti, a nevelési felügyelet kérdésében adott szakmai véleményét, amely kiterjed

a) a gyermek esetleges korábbi személyes szabadsága korlátozásának esetére, annak eredményessége értékelésére,

b) a gyermek állapotára, a nevelési felügyelet elrendelésére - a nevelési felügyelet helyszínére, időtartamára, szükség szerint a kapcsolattartási jog gyakorlásának szüneteltetésére, a gyermekotthon területén belülre történő korlátozására - vonatkozó javaslatára, annak indokolására, valamint

c) indokolt esetben a gyermek számára szükséges gyógykezelésre vagy gyógyító eljárásra vonatkozó javaslatára.

(4) A speciális gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi gyám a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti véleményét a gyámhivatal felkérésének kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül küldi meg a gyámhivatalnak.

(5) A speciális gyermekotthon vezetője, a gyermekvédelmi gyám és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője köteles haladéktalanul egyeztetni a gyermek számára szükséges gyógykezelés, gyógyító eljárás kérdésében, ha a gyermekvédelmi gyám a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslatával nem ért egyet.

(6) A nevelési felügyelet gyámhivatal által történő elrendelése esetén a 126/A. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A gyermekvédelmi gyám a nevelési felügyelet elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.

(7) A nevelési felügyelet időtartama alatt a gyermeknek a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdése alapján elrendelt biztonsági elkülönítőben való tartózkodása esetén a 126/A. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

(8) A nevelési felügyelet időtartama alatt a speciális gyermekotthon vezetője

a) gondoskodik a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban foglaltak végrehajtásáról,

b) a gyámhivatal felkérésére biztosítja a gyermek gyermekotthonban történő meghallgatásának feltételeit."

16. § Az R. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja

127. § (1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében

a) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti,

b) a tartósan beteg vagy fogyatékos és

c) a kettős szükségletű

gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodóan az a) és a b) pont szerinti esetben különleges ellátást, a c) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.

(2) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek ellátását is. Ebben az esetben a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és fejlesztő neveléshez igénybe vehetőek a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja meglévő tárgyi eszközei."

17. § (1) Az R. 128/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, szocializáció, habilitáció és rehabilitáció, továbbá a kettős szükségletű gyermek esetében a reszocializáció is, ha a gyermek állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy ha az elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges."

(2) Az R. 128/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A különleges gyermekotthonban legfeljebb 40 fő, a különleges lakásotthonban legfeljebb 10 fő, a gyermekotthon különleges csoportjában legfeljebb 10 fő helyezhető el."

(3) Az R. 128/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 8 vagy 10 fős csoportban legfeljebb 1 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni."

18. § (1) Az R. 129/A. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki)

"d) kettős szükséglete"

(miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.)

(2) Az R. 129/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű ellátásának időtartama a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, illetve a központi speciális gyermekotthonban a 2 évet meghaladja."

19. § (1) Az R. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi speciális gyermekotthon annak a 12. - kivételesen indokolt esetben 10. - életévét betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, valamint különleges és speciális ellátást együttesen, akinek gondozási helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakmai véleménye alapján a központi speciális gyermekotthont jelölte meg."

(2) Az R. 131. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A központi speciális gyermekotthon a speciális ellátás keretében a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki)

"e) kettős szükséglete"

(miatt különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.)

20. § Az R. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi speciális gyermekotthonban elrendelt személyes szabadság korlátozására és nevelési felügyelet végrehajtására a 126/A. § és a 126/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

21. § Az R. 136. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell) "h) a támogatott közvetítői eljárással" (kapcsolatos feladatok ellátását.)

22. § Az R. 137. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha a gyámhivatal a speciális gyermekotthont, a speciális lakásotthont, a gyermekotthon speciális csoportját vagy a központi speciális gyermekotthont határozta meg a gyermek gondozási helyéül, az elhelyezés időtartamának lejártát megelőzően legalább 3 hónappal a szakszolgálat kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve az országos bizottság, valamint a gyermekvédelmi gyám indokolással ellátott javaslatát a gondozási hely fenntartásának - a Gyvt. 58. § (4) bekezdése szerinti - szükségességéről."

23. § Az R. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"144. § (1) A szakszolgálat a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítását - ha a gyermekvédelmi gyám ez irányú kérelmet nem terjesztett elő - a Gyer. 37. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.

(2) Ha az egységes örökbefogadási nyilvántartásban nincs a szakszolgálatnak a Gyer. 38. § (2)-(2b) bekezdése szerinti illetékességébe tartozó (a továbbiakban: illetékességébe tartozó), a gyermek számára alkalmasnak látszó örökbe fogadni szándékozó személy, a szakszolgálat megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet.

(3) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) bevonásával megvizsgálja, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban szerepel-e a gyermek számára megfelelőnek látszó hazai vagy külföldi örökbe fogadni szándékozó személy, és vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a szakszolgálatot.

(4) A szakszolgálat az országos örökbefogadást elősegítő szerv megkeresésének eredményéről az örökbefogadhatóvá nyilvánításra vonatkozó javaslatában tájékoztatja a gyámhivatalt."

24. § (1) Az R. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakszolgálat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint az egységes örökbefogadási nyilvántartásba veszi

a) a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, vagy a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermeket,

b) a gyámhivatal értesítésére a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, ha ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy ha ismeretlen szülőktől származik,

c) a szakellátásban el nem helyezett örökbefogadható gyermeket, akinek ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy aki ismeretlen szülőktől származik és

d) azt a gyermeket, akinek nyílt örökbefogadásához szülője hozzájárult, és a gyámhivatal a gyermeket az örökbefogadó szülő gondozásába elhelyezte."

(2) Az R. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szakszolgálat folyamatosan gondoskodik arról, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a gyermekre vonatkozó adatok, vélemények, iratok naprakészek legyenek."

(3) Az R. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy számára örökbefogadás előtti tanácsadást nyújt és örökbefogadásra felkészítő tanfolyamon való részvételt biztosít. Házastársi, rokoni örökbefogadás esetén a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékoztatja arról, hogy az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamon nem köteles részt venni, de kérelmére biztosítja az azon történő részvételt."

(4) Az R. 145. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakszolgálatnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés g) pontja szerinti javaslatban ki kell térnie arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy]

"b) egészséges vagy egészségi problémával küzdő gyermek,"

(örökbefogadására alkalmas.)

(5) Az R. 145. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A szakszolgálat a gyámhivatalnak a Gyer. 41. § (1a) bekezdése szerinti megkeresése alapján megvizsgálja az örökbe fogadni szándékozó házastárs vagy rokon alkalmasságát, és örökbefogadás előtti tanácsadást nyújt számára. Az erről szóló véleményét, az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát és az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételről szóló igazolást a szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak."

25. § (1) Az R. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakszolgálat az alkalmasságát megállapító, jogerős gyámhivatali határozat alapján felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt az egységes örökbefogadási nyilvántartásba az örökbefogadásra váró személyek közé."

(2) Az R. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt."

26. § (1) Az R. 147. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A gyermek titkos örökbefogadásának előkészítése"

(2) Az R. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakszolgálat

a) a gyermekvédelmi gyám útján a gyámsága alá tartozó gyermek, valamint

b) az örökbefogadási tanácsadó útján a gyermekvédelmi gyámság alá nem tartozó gyermek

tekintetében beszerzi a gyermeket vizsgáló szakemberektől és szervektől a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a gyermeket gondozó személyektől, szervektől az örökbefogadható gyermek családi hátterére vonatkozó korábbi és jelenlegi szakvéleményeket, szakmai véleményeket és egyéb dokumentumokat."

(3) Az R. 147. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nevelésbe vett - szükség szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett - gyermek érdekében az örökbefogadási tanácsadó a gyermek örökbefogadhatóságát megállapító határozat jogerőre emelkedését megelőzően a határozat, illetve a gyermek örökbefogadhatóságáról szóló gyámhivatali értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul felkéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Gyvt. 82. § (5) bekezdése szerinti összefoglaló vélemény elkészítésére."

(4) Az R. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakszolgálat - a gyermekvédelmi gyám bevonásával - a gyermek örökbefogadhatóságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a nyilvántartási sorrend figyelembevételével az egységes örökbefogadási nyilvántartásból haladéktalanul kiválasztja az örökbefogadható gyermek számára az illetékességébe tartozó örökbe fogadni szándékozó személyek közül a legmegfelelőbbnek látszó örökbefogadó szülőt."

27. § Az R. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a szakszolgálat nem talált az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személyt, e tényről és annak okáról haladéktalanul értesíti az országos örökbefogadást elősegítő szervet. A szakszolgálat ezzel egyidejűleg a gyermekre vonatkozó adatokat, véleményeket és iratokat a nyilvántartásban naprakészen rögzíti."

28. § Az R. 148/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"148/A. § (1) A gyermek hazai, vagy ha ez nem lehetséges, nemzetközi örökbefogadásának elősegítése érdekében az a szakszolgálat, amelynek illetékességébe a gyermek tartozik (a továbbiakban: gyermek szerinti szakszolgálat), az a szakszolgálat, amelynek illetékességébe az örökbe fogadni szándékozó személy tartozik (a továbbiakban: örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat), továbbá az országos örökbefogadást elősegítő szerv és a központi hatóság egymással folyamatosan együttműködik.

(2) Ha az országos örökbefogadást elősegítő szerv megállapította, hogy az országos örökbefogadási nyilvántartásban szerepel olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a gyermekkel, akkor erről értesíteti a gyermek szerinti és az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálatot, és az egységes örökbefogadási nyilvántartásban hozzáférhetővé teszi az örökbe fogadni szándékozó személyek Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatait és dokumentumait a gyermek szerinti szakszolgálat számára. A hozzáférés megadását követően

a) a gyermek szerinti szakszolgálat az országos örökbefogadást elősegítő szerv által ajánlott örökbe fogadni szándékozó személyek közül haladéktalanul kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbbnek látszó személyt, és egyidejűleg az egységes örökbefogadási nyilvántartáson keresztül hozzáférést biztosít az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat számára a gyermek adataihoz, dokumentumaihoz;

b) a gyermek számára kiválasztott örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az örökbe fogadni szándékozó személlyel, és a 147. § (4) bekezdése szerint tájékoztatja őt az örökbefogadható gyermekről, a kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát a szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzíti;

c) a gyermek szerinti szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére - a gyermeket gondozó intézmény, személy, gyermekvédelmi gyám közreműködésével - további tájékoztatást nyújt a gyermekről, és a 147. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megszervezi a gyermek megtekintését, ennek eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát a szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzíti;

d) a gyermek szerinti szakszolgálat a gyermek megtekintését követően a 147. § (6)-(8) bekezdésében foglaltak szerint jár el, a személyes kapcsolatfelvétel eredménytelensége esetén azt - az okok megjelölésével - az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzíti; továbbá

e) az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére a 148. § (2) bekezdése szerint jár el, valamint a kötelező gondozás eredménytelensége esetén azt - az okok megjelölésével - az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzíti, és erről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot.

(3) Ha az országos örökbefogadást elősegítő szerv nem talált az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt, erről értesíti a gyermek szerinti szakszolgálatot, és egyidejűleg a gyermekre vonatkozó adatokat, dokumentumokat hozzáférhetővé teszi a központi hatóság számára.

(4) A szakszolgálat haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a központi hatósággal annak érdekében, hogy közösen kiválasszák a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt. A központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásban szereplő, külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személyek közül ajánl olyan örökbe fogadni szándékozó személyt a gyermek számára, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a gyermekkel.

(5) A külföldi örökbe fogadni szándékozó személy kiválasztásáig a szakszolgálat és az országos örökbefogadást elősegítő szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban van-e a gyermek számára megfelelőnek látszó hazai örökbe fogadni szándékozó személy.

(6) Ha a központi hatóság arról értesíti a szakszolgálatot, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásból kiválasztott személy örökbefogadási szándékkal kíván találkozni a gyermekkel, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint gyermekvédelmi gyámjának bevonásával megszervezi a személyes kapcsolat felvételét a gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy között, és felkészíti a gyermeket gondozó személyt, intézményt az örökbefogadás elősegítésére, támogatására.

(7) A szakszolgálat a sikeres kapcsolatfelvételt követően a 147. § (6) és (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el azzal az eltéréssel, hogy a gyermek gondozásba történő kihelyezése tekintetében az álláspontját a személyes kapcsolat felvételétől számított 8 napon belül alakítja ki.

(8) A szakszolgálat a személyes kapcsolatfelvétel eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzíti."

29. § Az R. 148/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A nyílt örökbefogadás elősegítése

148/B. § (1) A szakszolgálat a hozzá forduló válsághelyzetben lévő várandós anya és vér szerinti szülő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára

a) a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti krízistanácsadást nyújt, továbbá

b) a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti segítségnyújtás céljából az ellátáshoz való hozzájutás szervezése érdekében együttműködik a családok átmeneti otthonaival.

(2) A szakszolgálat a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenysége keretében a vér szerinti szülő és a gyermek más törvényes képviselőjének döntése alapján

a) a gyermek nyílt örökbefogadásának elősegítése érdekében az egységes örökbefogadási nyilvántartásból az illetékességébe tartozó örökbe fogadni szándékozó személyek közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a gyermek számára alkalmas örökbefogadó szülőt javasol a vér szerinti szülő számára, és

b) előkészíti a vér szerinti szülőnek az örökbe fogadni szándékozó személlyel való találkozását.

(3) A szakszolgálat - a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítése kivételével - az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatás nyújtásáról megállapodást köt a Gyvt. 69/D. § (1) bekezdésében felsorolt személyekkel.

(4) A szakszolgálat a Gyvt. 62/B. § (2) bekezdése szerinti esetben az együttesen hozzá forduló vér szerinti szülő és örökbefogadó szülő kérelmére - külön tanácsadás keretében, a felekkel kötött megállapodás alapján - a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt szolgáltatást nyújt.

(5) A szakszolgálat a (3) és a (4) bekezdésben foglalt esetben a megállapodást az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint köti meg."

30. § Az R. 148/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"Az örökbefogadás utánkövetése

148/C. § (1) A szakszolgálat a gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában előírtak alapján biztosítja az általa előkészített és - az örökbefogadó szülő kérelmére - a közhasznú szervezet által előkészített nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadás utánkövetését, melynek érdekében felveszi a kapcsolatot az örökbefogadó szülővel és személyes találkozást kezdeményez.

(2) A szakszolgálat az utánkövetés keretében a Gyvt. 62/C. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint személyes tanácsadással segíti

a) a gyermek családjába történő beilleszkedését, a családdá válás folyamatát,

b) az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt,

c) a gyermek identitásának egészséges fejlődését, valamint

d) a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedése kapcsán a problémák megelőzését vagy azok megoldását.

(3) A szakszolgálat a Gyvt. 62/C. § (5) bekezdése alapján az utánkövetésről és annak tapasztalatairól az utánkövetés megtörténtét követően 15 napon belül utánkövetési jelentést küld az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal számára.

(4) Az örökbefogadó szülő kérelmére az örökbefogadás utánkövetésének kötelező időtartamát követően a szakszolgálat az örökbefogadás önkéntes utánkövetése keretében történő szolgáltatás nyújtását biztosítja abban az esetben is, ha a kötelező utánkövetést más szervezet végezte. Az önkéntes utánkövetést végző szakszolgálat az önkéntes utánkövetés biztosításáról egyidejűleg tájékoztatja a kötelező utánkövetést végző más szervezetet.

(5) A szakszolgálat az önkéntes utánkövetést az örökbefogadó szülővel kötött megállapodás alapján biztosítja. Az utánkövetésről feljegyzést készít, mely tartalmazza annak időpontját és eredményét.

(6) A szakszolgálat az örökbefogadás utánkövetését két szakember közreműködésével látja el, akik közül az egyik szakember pszichológus végzettségű, vagy szükség esetén a szakszolgálat biztosítja pszichológus tanácsadását."

31. § Az R. a következő 148/D. és 148/E. §-sal, valamint a 148/D. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A nyílt örökbefogadás elősegítésére és utánkövetésére, valamint az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések

148/D. § A szakszolgálat a nyílt örökbefogadás előkészítése és az örökbefogadás utánkövetése keretében a tevékenységét a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett szakmai szabályok figyelembevételével végzi.

148/E. § (1) A szakszolgálat által közvetített nyílt örökbefogadás esetén a szakszolgálat a vér szerinti szülőre vonatkozóan a Gyvt. 135. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatokat rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és elkészíti a 9. számú melléklet szerinti adatlapot.

(2) A nyílt örökbefogadást elősegítő szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése érdekében rögzíti az érintett gyermeknek és vér szerinti szülőjének adatait.

(3) Az utánkövetést végző szakszolgálat rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban az utánkövetést elrendelő gyámhivatali határozatot, az utánkövetési jelentést, az örökbefogadás önkéntes utánkövetését megalapozó megállapodást és annak megtörténtéről, valamint eredményéről készített feljegyzést."

32. § Az R. a következő 149. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A titkolt terhességből származó gyermek iratainak kezelése

149. § (1) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat átveszi és megőrzi a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait, ha a gyámhivatal a gyermek lakóhelyeként a Gyer. 64/A. §-a alapján a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg.

(2) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal határozata alapján kiadja a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait a határozatban megjelölt személy számára."

33. § Az R. a következő 154. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Támogatott közvetítői eljárásban nyújtott szolgáltatás

154. § (1) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást nyújt arról, hogy a megkeresésben érintett gyermek és szülője számára mely időpontban és helyszínen tud közvetítői szolgáltatást nyújtani.

(2) A szakszolgálat a támogatott és a kötelező támogatott közvetítői eljárást elrendelő gyámhivatali határozatnak megfelelően biztosítja a közvetítői szolgáltatást azzal, hogy - az eset körülményeit mérlegelve - a közvetítővel való találkozások száma az első találkozáson kívül két hónapon belül csak különösen indokolt esetben haladhatja meg a három alkalmat."

34. § Az R. az "Átmeneti rendelkezések" alcímet megelőzően a következő 156/A. §-sal egészül ki:

"156/A. § A 3. § (5) bekezdése és a 2. számú melléklet a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

35. § (1) Az R. a következő 172. §-sal egészül ki:

"172. § (1) A gyermekjóléti szolgálat 2014. augusztus 15-éig jelzi az illetékes gyámhivatalnak, ha tudomása van arról, hogy a működési területén van olyan gyermek, akinek szülője együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

(2) A szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontjában foglaltaktól eltérően 2014. március 15-étől 2014. szeptember 30-áig közalkalmazotti jogviszonyban, közvetítő munkakörben foglalkoztatható az a személy is, aki vállalja, hogy a 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontjában előírt képesítést megszerzi, és a képesítés megszerzését igazolja 2014. szeptember 30-áig.

(3) Ha a közvetítő munkakör közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személlyel nem tölthető be, 2014. március 15-étől 2014. december 31-éig a tevékenység más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében is végezhető, feltéve hogy a közvetítő megfelel a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontjában előírt képesítési követelménynek."

(2) Az R. 172. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében foglaltakat a 2014. június 30-át követő elhelyezések esetén kell alkalmazni. A gyermekotthonban, lakásotthonban, különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, valamint a gyermekotthon különleges vagy speciális csoportjában 2014. július 1-jét megelőzően elhelyezett gyermek gondozási helyét vagy fiatal felnőtt ellátásának helyszínét kizárólag az ellátási szükséglet szerinti csoportösszetételre vonatkozó, a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezés miatt nem lehet megváltoztatni."

36. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

37. § Az R.

a) 4. § (1) bekezdésében a "gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

b) 7/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "nyújtása," szövegrész helyébe a "nyújtása, vagy" szöveg,

c) 17. § (1) bekezdésében a "közvetítéssel" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi közvetítői eljárással" szöveg,

d) 20. § (1) bekezdésében a "gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)" szövegrész helyébe a "Gyer." szöveg,

e) 22/A. § (3) és (6) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg,

f) 22/B. § (1) bekezdésében az "eseti gondnokkal" szövegrész helyébe az "eseti gyámmal" szöveg,

g) 137. § (12) bekezdésében a "30 napon belül" szövegrész helyébe a "20 napon belül" szöveg,

h) 146. § (2) bekezdésében a "várakozók" szövegrész helyébe a "várók" szöveg,

i) 147. § (3) bekezdésében az "a nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "az egységes örökbefogadási nyilvántartásban" szöveg

lép.

38. § Az R.

a) 124. § (1) bekezdésében a "40 fő" szövegrész helyébe a "48 fő" szöveg,

b) 126. § (3) bekezdésében a "speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja" szövegrész helyébe a "speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, valamint a gyermekotthon speciális csoportja" szöveg,

c) 126. § (4) bekezdésében a "szerint elkülönítetten" szövegrész helyébe a "figyelembevételével" szöveg,

d) 126. § (6) és (7) bekezdésében a "speciális gyermekotthonban, illetve gyermekotthon speciális csoportjában" szövegrész helyébe a "speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában" szöveg,

e) 129/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 129/A. § (6) bekezdésében, 137. § (1) és (4) bekezdésében a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakmai véleményt" szöveg,

f) 129/A. § (1) bekezdés b) pontjában, 138. § (3) bekezdésében a "szakvéleményét" szövegrész helyébe a "szakmai véleményét" szöveg,

g) 129/A. § (2) bekezdésében a "szakvéleménye" szövegrész helyébe a "szakmai véleménye" szöveg,

h) 129/A. § (5) bekezdésében, 137. § (7) bekezdésében a "szakvéleményének" szövegrész helyébe a "szakmai véleményének" szöveg,

i) 131. § (2) bekezdés d) pontjában a "megbetegedése" szövegrész helyébe a "megbetegedése vagy" szöveg,

j) 137. § (2) bekezdésében, 137. § (7) bekezdésében a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakmai vélemény" szöveg,

k) 137. § (8) bekezdésében a "szakvéleménye" szövegrészek helyébe a "szakmai véleménye" szöveg,

l) 137. § (10) bekezdésében a "különleges, illetve speciális ellátást" szövegrész helyébe a "különleges ellátást, speciális ellátást, valamint a különleges és speciális ellátást együttesen" szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti az R.

a) 126. § (2) és (10) bekezdése,

b) 128/A. § (4) bekezdése,

c) 131. § (3) bekezdése,

d) 134. § (1) bekezdése,

e) 145. § (4) bekezdés b) pontjában a "súlyos" szövegrész,

f) 148. § (1) bekezdése.

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása

40. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

41. § Hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet

a) 2/D. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "kistérségre vagy" szövegrész,

b) 2. számú melléklet 7. pont b) alpontjában a "(kizáró, korlátozó, felülvizsgálandó, végleges)" szövegrész.

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása

42. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiskorú, valamint a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy részére kiadott ruházatról a gondozási egység vezetője leltárt vezet."

43. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet

a) 6. § (10) bekezdésében az "[a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja]" szövegrész helyébe az "[a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja]" szöveg,

b) 62. § (6) bekezdésében a "(Ptk. 196-197. §)" szövegrész helyébe a "(Ptk. 5:9-5:12. §-a)" szöveg

lép.

4. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása

44. § A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet 12. pontja a következő 35. alponttal egészül ki:

(Betöltött munkakör; tevékenységi kör: [Az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, illetve a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján.])

"35. közvetítő"

5. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása

45. § (1) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

a) 12. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a "miniszternek" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

b) 13. § (6) bekezdésében a "minisztérium hivatalos lapjában" szövegrész helyébe a "honlapján" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

a) 4. § (6) bekezdésében a " , valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában" szövegrész,

b) 4. § (6a) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében a " , valamint a minisztérium hivatalos lapjában" szövegrész,

c) 12/A. § (5) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében az "és a minisztérium hivatalos lapjában" szövegrész.

6. A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet módosítása

46. § A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:

"8. § (1) A hivatásos támogatói feladatok ellátását vállaló, 2014. március 15-én hivatásos gondnokként működő személyek hivatásos támogatóvá történő átképzéséről - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a támogatott döntéshozatalra vonatkozóan biztosított segédanyag felhasználásával -a megyei gyámhivatal gondoskodik 2014. szeptember 30-áig.

(2) A megyei gyámhivatalnak úgy kell megszerveznie a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzését, hogy a megyei gyámhivatal illetékességi területén legalább két fő hivatásos támogató rendelkezésre álljon.

(3) A megyei gyámhivatal az átképzésben való eredményes részvételről tanúsítványt állít ki.

(4) Az átképzésben való eredményes részvétellel a hivatásos gondnok teljesíti az 5. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét."

47. § A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdésében a "fővárosi, megyei gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve" szöveg lép.

7. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása

48. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 5. § (1) bekezdésében a "cselekvőképes" szövegrész helyébe a "cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló" szöveg lép.

8. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet hatályon kívül helyezése

49. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet.

9. Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet módosítása

Hatályát veszti az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet 6. § (3) bekezdésében a "hivatalos lapjában és" szövegrész.

10. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása

50. § A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A segítő kutya átadásakor a kutyát kiképző szervezet tájékoztatja a gazdát a szavatossági igény érvényesítésének határidejéről."

51. § A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 12. § (2) bekezdésében a "Ptk.-nak" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek" szöveg lép.

11. A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet módosítása

52. § (1) A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Jmr.) 1. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:

fenntartó: tolmácsszolgálatot létesítő, illetve működtető)

"d) önkormányzati társulás,"

(2) A Jmr. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor az e rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzatot illetik, illetve terhelik."

53. § (1) A Jmr. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) A Jmr. 4. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

54. § Hatályát veszti a Jmr. 1. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontja.

12. A foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet módosítása

55. § A foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "cselekvőképes" szövegrész helyébe a "nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt" szöveg lép.

13. Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. március 15-én lép hatályba.

(2) A 10-20. §, a 22. §, a 35. § (2) bekezdése, a 38. § és a 39. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

Az R. 1. számú melléklet II. Szakellátások cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"

* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok száma (házaspár egynek számít), folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését), a nyílt örökbefogadás előkészítésének száma, valamint az örökbefogadás kötelező és önkéntes utánkövetésének száma."

2. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

Az R. 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"

"

3. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

"9. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez

"

4. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet "Tájékoztató a jövedelem- és a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez" című rész I. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. Személyi adatok

1. Család alatt az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közösségét kell érteni.

2. Közeli hozzátartozó a jövedelemvizsgálat vonatkozásában

2.1. a házastárs,

2.2. az élettárs,

2.3. a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

2.4. a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek,

2.5. a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek,

2.6. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, ha ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (fogyatékos gyermek),

2.7. a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa."

5. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

1. A Jmr. 3. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. a pályázó nyilatkozata arról, hogy

2.1. ha cég: nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincs ellene folyamatban a működését ellehetetlenítő végrehajtási eljárás,

2.2. ha egyesület, alapítvány: nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszervégelszámolási eljárás alatt, továbbá a bírósági nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás nincs folyamatban,

2.3. ha közalapítvány: megszüntetésére vagy bírósági nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás nincs folyamatban,

2.4. ha vallási tevékenységet végző szervezet: nem folyik vele szemben a működés törvényességének helyreállítására való kötelezésére, a megszüntetésére vagy a feloszlatására irányuló bírósági eljárás,

2.5. ha egyéni vállalkozó: nem áll végrehajtási eljárás alatt,

2.6. ha helyi önkormányzat: nem áll adósságrendezési eljárás alatt;"

2. A Jmr. 3. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. ha a fenntartó központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, települési kisebbségi önkormányzat, területi kisebbségi önkormányzat vagy országos kisebbségi önkormányzat, a fenntartót képviselő személy képviseleti jogosultságának igazolása;"

6. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez

A Jmr. 4. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. ha a fenntartó

1.1. központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, települési kisebbségi önkormányzat, területi kisebbségi önkormányzat vagy országos kisebbségi önkormányzat: a létesítő dokumentumának másolata,

1.2. önkormányzati társulás: a társulási szerződés másolata,

1.3. cég: a 30 napnál nem régebbi cégkivonata,

1.4. egyesület, alapítvány, közalapítvány, vallási tevékenységet végző szervezet: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatairól kiadott, 30 napnál nem régebbi kivonat,

1.5. bevett egyház, nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy: az egyházi jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatait igazoló, 30 napnál nem régebbi kivonat,

1.6. nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy:

1.6.1. a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a fenntartó - egyházi jogi személyek nyilvántartásában szereplő - felettes szervének az egyházi jogi személyek nyilvántartásában feltüntetett képviselője által kiállított nyilatkozata a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének természetes személyazonosító adatairól, továbbá arról, hogy a fenntartó a bevett egyház belső egyházi jogi személye, valamint

1.6.2. a bevett egyháznak vagy az egyházi jogi személyek nyilvántartásában szereplő felettes egyházi szervnek az egyházi jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatairól kiadott 30 napnál nem régebbi kivonat,

1.7. egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételéről szóló igazolás másolata;"