2013. évi CXCVIII. törvény

a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról

1. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak."

(2) Az Nytv. 28/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak."

2. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"n) megállapítsa a segélyhívásokat fogadó szerv hatáskörét, feladatait, feladatai ellátásának részletes szabályait, továbbá kijelölje azon szerveket, szervezeteket, gazdasági társaságokat, amelyek együttműködésre kötelezettek a segélyhívásokat fogadó szervvel vagy a készenléti szervekkel és megállapítsa ezen együttműködés rendjét."

(2) Hatályát veszti az Rtv. 6/A. § (4) bekezdésében az "országgyűlési képviselő," szövegrész.

3. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) "A légi jármű lajstrom" alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

(2) Az Lt. "A légi jármű nyilvántartás" alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről vezetett nyilvántartásból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

(3) Az Lt. "A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések" alcíme a következő 27/C. §-sal egészül ki:

"27/C. § (1) A légi közlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére, mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utasnak az alábbi adatait kezelheti:

a) a családi és utóneve,

b) a neme,

c) a járat száma,

d) a járat indulási és érkezési ideje,

e) az indulási, a tranzit- és a célállomás,

f) a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),

g) a jegykiállítás időpontja,

h) az utassal együtt utazók neve és az utazók száma,

i) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,

j) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,

k) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,

l) az utazás körülményeire vonatkozó adatok, valamint

m) az a)-l) pontban felsorolt adatok módosításai.

(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól

a) az (1) bekezdés a), e), és j) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá - a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,

b) az (1) bekezdés b)-d), f)-i) és k)-m) pontjában meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig

kezelheti.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.

(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat az utasfelvételi eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak vagy az e szerv által kijelölt adatfeldolgozónak.

(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja."

4. § (1) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEKtv.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárás olyan késedelemmel jár, amely az együttműködés sikerét veszélyezteti, úgy a magyar együttműködő szerv közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel azzal, hogy a kapcsolatfelvételről és a megkeresésről az érintett magyar együttműködő szerv 48 órán belül tájékoztatja a NEBEK-et."

(2) A NEBEKtv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A magyar együttműködő szerv köteles a NEBEK által készített bűnügyi elemzések és statisztikák elkészítéséhez szükséges, személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatokat szolgáltatni, valamint közreműködni a bűnügyi elemzések és statisztikák elkészítésében."

(3) A NEBEKtv. 3. § (5) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: magyar együttműködő szerv)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg lép.

5. § (1) Hatályát veszti a NEBEKtv. 17. §-a.

(2) Hatályát veszti a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet.

6. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 4. §-a a következő v) és x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"v) utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;

x) utasadat szolgáltatója: a v) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint átadó személyszállítást végző légifuvarozó."

7. § Az Szbtv. 4/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv (a továbbiakban: szervezett bűnözés elleni koordinációs központ)]

"h) ellátja az utasadat-információs egység feladatait."

8. § Az Szbtv. 4/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1)-(3) bekezdés szerint továbbított adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást vezet, amelyben lévő adatokat tíz évig köteles megőrizni."

9. § Az Szbtv. a 4/H. §-t követően a következő alcímmel és 4/I. §-sal egészül ki:

"Utasadattal összefüggő adatkezelés

4/I. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat. Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.

(2) Az utasadat szolgáltatója a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utas-adatot.

(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében

a) az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti a 4/B. § (1) bekezdése, valamint a 4/C. § (1) bekezdése alapján általa kezelt adatokkal,

b) az utasadatok tekintetében szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és

c) az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.

(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől személyes adatokat vehet át.

(5) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.

(6) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az átvett utasadatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központhoz érkezést követő öt évig kezeli.

(7) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.

(8) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (7) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,

b) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,

c) az érintett adatok körét és

d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételre.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utas-adatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.

(10) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot vagy vehet át utasadatokat.

(11) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot. A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik ország részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása."

10. § Az Szbtv.

a) 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal",

b) a 4/G. § (2) bekezdés a) pontjában az "a törvény 4/C. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 4/C. § (3) bekezdésében és 4/I. § (6) bekezdésében"

szöveg lép.

11. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, valamint Btk. 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;"

(2) Az SzVMt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig."

(3) Az SzVMt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - teljesíteni nem lehet."

(4) Az SzVMt. 31. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre)

"d) a veszélyes anyagok őrzése"

(érdekében kerül sor.)

12. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"f) száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély."

(2) Az Szmtv. II. Fejezetének a címét követő alcím helyébe a következő alcím lép:

(A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA)

"A beutazás, valamint a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga"

(3) Az Szmtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy Magyarország területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz, illetve magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízummal jogosult beutazni Magyarország területére."

(4) Az Szmtv. 3. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal családtagként jogosult beutazni Magyarország területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy is, aki"

(5) Az Szmtv. 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez szolgáltathat adatot."

(6) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/ EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(7) Az Szmtv. 3. § (6)-(7) bekezdésében, 4. §-ában, 5. §-ában, 20. § (1)-(1a) és (3) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 73. § (1) bekezdésében, 75. § (1) bekezdés g) pontjában, 76/B. § (1) bekezdésében, 86. § (6) bekezdés a) és b) pontjában a "három hónapot meg nem haladó" szövegrész helyébe a "kilencven napot meg nem haladó, tervezett" szöveg lép.

(8) Az Szmtv. 6. §-t megelőző alcímben, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1)-(3) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 21. §-t megelőző alcímében, 21. § (1) bekezdésében, 22. §-t megelőző alcímében, 22. § (1) bekezdésében, 29. §-ában a "három hónapot meghaladó" szövegrész helyébe a "száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó" szöveg lép.

13. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"m) száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély;"

(2) A Harmtv. II. Fejezete címe helyébe a következő cím lép:

"A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás szabályai"

(3) A Harmtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A harmadik országbeli állampolgár az első beutazástól számított száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére."

(4) A Harmtv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély kiadására irányuló eljárásban - a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével - a jogi képviselet kötelező."

(5) A Harmtv. 37. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha)

"c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha a nemzeti letelepedése a 35. § (1) bekezdés e) pontja alapján került engedélyezésre."

(6) A Harmtv. 106. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez továbbíthat adatot."

(7) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (E törvény)

"k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/ EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(8) Hatályát veszti a Harmtv. 120. § (2) bekezdés i) pontjában a "valamint" szövegrész.

14. § (1) A Harmtv. 6. § (2) bekezdésében és 8. §-át megelőző alcímben a "Három hónapot meg nem haladó" szövegrész helyébe a "A kilencven napot meg nem haladó, tervezett" szöveg lép.

(2) A Harmtv. 7. §-ában, 7/A. §-ában, 8. §-ában, 9. § (1)-(4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 69. § (1) bekezdésében, 74. § nyitó szövegrészében, valamint 111. § (6) bekezdés a) és b) pontjában a "három hónapot meg nem haladó" szövegrész helyébe a "kilencven napot meg nem haladó, tervezett" szöveg lép.

(3) A Harmtv. III. Fejezetének címében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 14. §-t megelőző alcímében, 14. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 16. § (2) bekezdésében, 19. §-t megelőző alcímében, 31. § (2) bekezdésében és 74. § nyitó szövegrészében a "három hónapot meghaladó" szövegrész helyébe a "száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó" szöveg lép.

(4) A Harmtv. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Három hónapot meghaladó" szövegrész helyébe a "Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó" szöveg lép.

(5) A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveg lép.

15. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

"VI/A. Fejezet

A NEMZETKÖZI VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT SZEMÉLY TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

32/C. § (1) A menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítését a menekültügyi hatóság - a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerinti települési önkormányzat a családsegítést nyújtó szolgáltató, vagy intézmény (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) közreműködésével - az e törvényben meghatározott integrációs szerződés és integrációs támogatás formájában biztosítja. A feladat ellátását részben vagy egészben e fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően civil szervezet is biztosíthatja.

(2) A menekültügyi hatóság a menekülttel vagy oltalmazottal kérelmére, rászorultsága esetén integrációs szerződést köt.

(3) Az integrációs szerződésben meghatározott támogatást a menekültügyi hatóság folyósítja.

(4) Az integrációs szerződés alapján nyújtandó szolgáltatásokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -a családsegítő szolgálat biztosítja. Az integrációs szerződésben foglaltak teljesülésének elősegítése céljából a családsegítő szolgálat szociális gondozót jelöl ki, aki az integrációs szerződés időtartama alatt az integrációs szerződésben meghatározottak szerint segíti a menekült vagy az oltalmazott társadalmi beilleszkedését. Az integrációs szerződésben meghatározott feladatok teljesítését a menekültügyi hatóság ellenőrzi.

(5) Az integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított 4 hónapon belül terjeszthető elő. Az integrációs szerződés időbeli hatálya az elismeréstől számított két évig terjedhet.

(6) Ha a menekült vagy oltalmazott

a) az (5) bekezdésben meghatározott határidőig az integrációs szerződés megkötése érdekében nem nyújt be kérelmet,

b) az integrációs szerződésben megjelölt település területéről az integrációs szerződés időtartama alatt - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - elköltözik, vagy

c) a számára az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítását, illetve szolgáltatások biztosítását e törvény alapján megszüntetik,

menekült vagy oltalmazott jogállására tekintettel megállapított támogatásokra a 32/D. § (4) bekezdésében foglalt kivételével a továbbiakban nem jogosult.

(7) Az integrációs szerződés hatálya alatt a menekült vagy oltalmazott belföldi lakóhelyét csak indokolt esetben változtathatja meg, így különösen akkor, ha a lakóhely változtatása

a) munkavállalás,

b) lakhatás biztosítása,

c) családegyesítés, vagy

d) speciális egészségügyi, szociális intézményi ellátás vagy elhelyezés

miatt szükséges.

32/D. § (1) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggeszthető, ha a menekült vagy oltalmazott

a) legalább 30 napig folyamatosan és önhibájából eredően nem teljesíti az integrációs szerződésből rá háruló kötelezettségeket,

b) vagyonára és jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz,

c) 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása szükséges, vagy

d) ellen három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.

(2) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása megszüntethető, ha

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott valamely körülmény az annak vonatkozásában meghatározott határidőt követően is fennáll,

b) az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely körülmény miatt a támogatások folyósításának, illetve szolgáltatások biztosításának újbóli felfüggesztése válna szükségessé,

c) a menekültet vagy az oltalmazottat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, vagy

d) a menekült vagy oltalmazott jogállásáról lemondott vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonta.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés c) pontja szerinti körülményeket az integrációs szerződésben foglaltak szerint a közigazgatási szerv felhívására a menekült vagy oltalmazott igazolja.

(4) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggesztésénél, illetve megszüntetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a nemzetközi védelemben részesített személy családtagjainak helyzetét.

(5) A befogadó állomásról való kiköltözést követően az elismert menekült vagy oltalmazott - rászorultsága esetén - az integrációs szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapon keresztül havonta folyósított támogatásra jogosult, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege."

(2) A Met. 54. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg, a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik a jogszabályok alapján biztosított jogosultságokat."

(3) A Met. 83. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja)

"a) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása;"

(4) A Met. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § (1) A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes járási hivatal és települési önkormányzat - az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából - nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy

a) természetes személyazonosító adatairól;

b) lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;

c) a folyósított támogatás összegéről; valamint

d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A támogatást folyósító szervek kezelhetik a járási hivatal és a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható meg.

(4) A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság, valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.

(5) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik."

(5) A Met. 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából igényelhet adatot."

(6) A Met. 93. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben)

"c) határozza meg az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti korai előrejelzésre, készültségre és válságkezelésre vonatkozó rendszer működtetéséhez szükséges adatközlésre vonatkozó részletes szabályokat és jelölje ki a felelős hatóságokat;"

(7) A Met. 95. § (2) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

"b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

c) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet."

(8) Hatályát veszti a Met.

a) 30. § (1) bekezdés a) pontja, valamint

b) 54. § (1) bekezdésében az "- a kérelem írásban történő visszavonásától eltérő okból -" szövegrész.

16. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében az "a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL," szövegrész helyébe az "a nemzetbiztonsági szolgálat, az utasadatok kockázatelemzését végrehajtó szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL," szöveg lép.

17. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"g) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából."

18. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:]

"i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából."

19. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdése a következő i) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából."

20. § Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdésének a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § w) pontját megállapító rendelkezése a "három hónapot meghaladó" szövegrész helyett a "száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó" szöveggel lép hatályba.

21. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. §, valamint a 24. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(3) A 15. § (1)-(4) és (6)-(8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 3. §, a 6-10. §, a 12. § (5) bekezdése, a 13. § (4) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15. § (5) bekezdése, valamint a 16-19. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

22. § E törvény 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

23. § A 13. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint a 14. § (1)-(4) bekezdése a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

24. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 96. §-a.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke