316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét.
(2) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.
(3) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa alatt.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ajánlatkérő:
a) az Országos Rendőr-főkapitányság,
b)[1] az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,
c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
e) a Terrorelhárítási Központ,
f) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
g) a Nemzeti Védelmi Szolgálat,
h)[2] a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ,
i)[3]
j) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
k) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
l) az Országos Mentőszolgálat,
m) a legfőbb ügyész,
n)[4]
o) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
p) a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
q) az Országos Bírósági Hivatal,
r) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
s) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,
t)[5] az Állami Egészségügyi Ellátó Központ;
2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;
3. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag eladóját;
4. beszerzési eljárás: az e rendeletben szabályozott eljárás;
5. gazdasági szereplő: a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott gazdasági szereplő fogalma;
6. miniszter:
a) az 1. pont a)-j) alpontja vonatkozásában az ajánlatkérő szervet irányító miniszter;
b) az 1. pont k)-t) alpontja vonatkozásában az a miniszter, akinek a szakpolitikai vagy ágazati feladatkörébe tartozik az ajánlatkérő szervezet által ellátott közfeladat;
c)[6] amennyiben a b) alpont szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter nem állapítható meg, a közbeszerzésekért felelős miniszter;
7. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott adat;
8. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet: a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 80/A. §-ában foglaltak alapján, a Kormány által elrendelt helyzet.
3. § (1)[7] E rendelet hatálya a Met. 80/E. §-ában meghatározott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezeléséhez szükséges beszerzésekre terjed ki, ha a beszerzés becsült értéke a központi költségvetésről szóló törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár összegét eléri.
(2)[8] Az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás lehet.
(3) Ha a szerződés több - egymással összefüggő - beszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű beszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
4. § (1) A beszerzés becsült értékén a beszerzés Kbt. alapján megállapított értékét kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).
(2) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e rendelet megkerülése céljával megválasztani.
(3) Tilos e rendelet alkalmazásának megkerülése céljából a beszerzést részekre bontani.
5. § (1) Az ajánlatkérő minden beszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.
(2) Az ajánlatkérő az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzésével kapcsolatban - a törvényben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségei kivételével - kizárólag a miniszter felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel.
(3) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot - ide nem értve a minősített adatot - a beszerzési eljárás lezárulásától, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
(4) A minősített adat kezelésére a minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
6. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt a beszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
7. § (1) A beszerzési eljárás megindítását megelőzően az ajánlatkérő - a beszerzéssel összefüggő szerződés tárgyának és a becsült érték bemutatásával - tájékoztatja a minisztert a beszerzési eljárásról.
(2) Amennyiben a beszerzés becsült értéke
a) nem éri el a b) pontban megjelölt értékhatárt és a miniszter a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz kifogást e rendelet alkalmazása tekintetében, a beszerzést az e rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni;
b) árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén a 25 millió forintot, illetve építési beruházás esetén a 125 millió forintot eléri, az ajánlatkérő nem indíthat beszerzési eljárást a miniszter előzetes jóváhagyása nélkül, mely jóváhagyás keretében a miniszter a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik arról, hogy a beszerzés tekintetében e rendelet alkalmazásának van helye;
c) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárt eléri, az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében egyben kezdeményezi a Kbt. alkalmazásának kizárását és a miniszter haladéktalanul intézkedik a mentesítési kérelem Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjesztéséről.
(3)[9] A (2) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetében az ajánlatkérő az Országgyűlés illetékes bizottságának a Kbt. alkalmazásának kizárására vonatkozó döntését követően indíthatja el a beszerzést e rendelet alkalmazásával. A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzés esetén a kérelemhez a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében kijelölt központi beszerző szerv (a továbbiakban: VBÜ) beszerzés megvalósításának tervezet módjára vonatkozó szakmai véleményét is csatolni kell. A VBÜ az ajánlatkérő erre irányuló megkeresésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül küldi meg szakmai véleményét.
(4) Az (1) bekezdés szerint tervezett beszerzésekről, valamint a miniszter ezekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti döntéséről, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának határozatáról a miniszter nyilvántartást vezet. A beszerzés tekintetében a nyilvántartás tartalmazza annak tárgyát és a becsült értéket.
8. § (1) A beszerzési eljárás megindítását megelőzően a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében a beszerzési eljárásba bevonni kívánt gazdasági szereplők tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § f) pontja alapján a beszerzéshez kötődő cégellenőrzést, az ajánlatkérő erre irányuló megkeresése alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) folytatja le. Az AH saját, e rendelet hatálya alá tartozó beszerzései tekintetében az e szakaszban szabályozott ellenőrzést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat folytatja le.
(2) Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a beszerzési eljárásban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.
(3) Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által kitöltött 1-3. melléklet szerinti adatlap és nyilatkozatok megküldésével kezdeményezi az AH-nál a beszerzéshez kötődő ellenőrzés lefolytatását.
(4) A beszerzéshez kötődő ellenőrzés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amelyet az AH a megkereséstől számított 30 napon belül végez el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(5) Ha a gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be a (3) bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az AH elutasítja az ellenőrzés lefolytatását.
(6) Az ellenőrzés elvégzését követően, az AH írásban tájékoztatja az ajánlatkérőt, amelyben a nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Amennyiben a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy a gazdasági szereplő hamis adatot szolgáltat, az AH a megkeresést további ellenőrzések lefolytatása nélkül elutasítja.
9. § (1) A beszerzési eljárás az ajánlattételi felhívás ajánlattevő részére történő közvetlen megküldésével indul.
(2) A beszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás tartalmazza különösen:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b) a szerződés meghatározását, amire ajánlatot kérnek;
c) a beszerzés tárgyát, mennyiségét;
d) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot;
e) a teljesítés helyét;
f) a teljesítés végrehajtását, illetve ütemezését;
g) az ajánlattételi határidőt;
h) az ajánlat benyújtásának címét és módját;
i) az ajánlattétel nyelvét;
j) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő tárgyalást tart-e;
k) az ajánlatok elbírálásának és ajánlattevők eljárás eredményéről történő értesítésének határidejét;
l) a szerződéskötés várható időpontját;
m) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
n) az ajánlatok elbírálásának szempontjait;
o) az ajánlattevő által benyújtandó dokumentumok körét;
p) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát; valamint
q) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre, programra vonatkozó adatokat.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhíváshoz köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Az ajánlatkérő a műszaki leírásban meghatározza a beszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a beszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az általa ismert szerződéses feltételeket. Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló szerződéstervezetet csatolhatja az ajánlattételi felhíváshoz.
(5) A "Bizalmas" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, aki érvényes és megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.
(6) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás egyes dokumentumai, valamint a részvételi vagy ajánlati felhívással érintett munkafázisok, feladatok milyen minősítési szintű adatokat érintenek.
10. § (1) Az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívnia. Az ajánlatkérő egy ajánlatot is bekérhet, ha a beszerzés tárgya a beszerzés tárgyának műszaki-technikai sajátosságai, a nemzetbiztonsági érdek fokozott védelme vagy kizárólagos jogok védelme miatt csak egy meghatározott gazdasági szereplőtől szerezhető be.
(2) A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető. Ha a beszerzési eljárásban az ajánlatkérő tárgyalást tart, a tárgyalások során - az ajánlattevő megnevezése nélkül - az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítás adható.
11. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal a beszerzés tárgyának műszaki paramétereiről és a szerződéses feltételekről, feltéve, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban lehetővé tette tárgyalás tartását.
(3) Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig, vagy - tárgyalás tartása esetén - a tárgyalások lezárásáig módosíthatja.
(4) Az ajánlattevő az ajánlatában köteles megjelölni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozót.
12. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
(2) Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, valamint az ajánlatkérő által meghívott személyek, továbbá - a beszerzéshez támogatásban részesülő esetében - jogszabályban meghatározott szervek képviselői lehetnek jelen.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek.
13. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, a műszaki leírásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A beszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban meghatározott, a (3) bekezdés szerinti értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
(3) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
(4) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat;
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; valamint
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.
(5)[10] Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntésről írásbeli összegezést kell készíteni.
(6) Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A döntésről az ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni.
(7) Az ajánlat érvénytelenségére, az eljárás eredménytelenségére vonatkozóan a Kbt. szabályait kell alkalmazni.
14. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a beszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
(4) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további 30 - építési beruházás esetén további 60 - nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni.
(5) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e rendeletben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) A szerződést a beszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie.
(2) Nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítésébe a 11. § (4) bekezdésében megjelölten túli alvállalkozót különösen indokolt esetben, az ajánlatkérő előzetes engedélyével vonhat be.
16. § (1) A felek nem módosíthatják a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést, ha
a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyától, illetve rendeltetésétől független, az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.
17. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatban a jogorvoslati eljárásra a Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. § E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.
20. §[11]
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez
| Adatlap a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet szerinti, a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében szükséges ellenőrzéshez | |
| 1. Általános azonosító adatok | |
| 1.1. | Megnevezés (cégek esetén cégszerű megnevezés a cégforma megjelölésével): |
| 1.2. | A gazdasági szereplő főtevékenységének megnevezése és TEÁOR kódja: |
| 1.3. | A gazdasági szereplő székhelye: |
| 1.4. | Cégek esetén a cég alapításának kelte, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napja: |
| 1.5. | Cégek esetén a cégbírósági bejegyzés helye, kelte, száma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási szám: |
| 1.6. | Jogelőd neve, címe, alapításának ideje: |
| 1.7. | A cég tulajdonosainak megnevezése a tulajdoni arányok%-ban történő feltüntetésével: - magyar állami tulajdon: - önkormányzati tulajdon: - magyar állampolgárságú természetes személy tulajdona: - külföldi állampolgárságú természetes személy tulajdona: - Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona: - külföldön bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona: - egyéb (megnevezve): Valamennyi cégtulajdonos esetében fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, természetes személyek esetében a személyes adatokat (születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakó- és tartózkodási hely), nem természetes személyek esetében a székhelyét, a központi ügyintézés helyét, a telephelyek és fióktelepek címét, a szervezet nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését. |
| 1.8. | A gazdasági szereplő érdekeltségei más vállalkozásokban (név, cím, részesedés): |
| 1.9. | Számlavezető bankok megnevezése és a pénzforgalmi számlaszámok: |
| 1.10. | Banki igazolás: |
| 1.11. | A gazdasági szereplő adószáma: |
| 2. A cég vezetésére, illetve az egyéni vállalkozóra vonatkozó információk | |
| A cég valamennyi vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéni vállalkozó személyes adatai: | |
| - | Név (születési név): |
| - | Születési hely és idő: |
| - | Anyja neve: |
| - | Lakóhely és tartózkodási hely: |
| - | Jelenlegi tisztsége: |
| - A cégnél alkalmazásban állás/az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának ideje: - Elérhetősége (telefon, e-mail): - valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálat által történő, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékű kezeléséhez: | ||
| 3. A 12 hónapnál nem régebbi, beszerzési eljárás részvételi szakaszában történő eredményes részvételek megjelölése az ajánlatkérő feltüntetésével: | ||
| 4. A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében résztvevők adatai (születési név, idő, hely, anyja neve, valamint a hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálat által történő, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékű kezeléséhez: | ||
| Kelt: ......................, év ..........................hó ..........nap | ||
| P. H. | ||
| ………………………………… cégszerű aláírás | ||
2. melléklet a 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez
| Nyilatkozat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet szerinti, a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében szükséges ellenőrzéshez |
| A .......................................................................................................................................................................cég vezető tisztségviselője/egyéni vállalkozó büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem a következőket: 1. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet szerinti, a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében szükséges ellenőrzéshez tartozó adatlapban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek. 2. A cég Magyarországon a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság (a letelepedés helye szerinti ország megjelölésével)./Egyéni vállalkozóként Magyarországon az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyeztek vagy külföldön nyilvántartásba vettek (a letelepedés helye szerinti ország megjelölésével). 3. A gazdasági szereplő a székhelye szerinti országban az állammal, az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségeinek eleget tesz, 60 napon túli köztartozása (társadalombiztosítási, adó-, adók módjára behajtható egyéb tartozása, valamint vám- stb. tartozása) nincs. 4. A cég ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás nincs folyamatban. 5. A gazdasági szereplőnek az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs. 6. Tudomásul veszem, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által készített nemzetbiztonsági szakvélemény ellen fellebbezésnek helye nincs. 7. Az általam képviselt gazdasági szereplő Magyarország területén közbeszerzési eljárástól nincs eltiltva. 8. A gazdasági szereplő a korábbi, 5 évnél nem régebben lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlattételkor hamis adatszolgáltatás miatt közbeszerzési eljárásból nem zárták ki. 9. A gazdasági szereplő közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat nem állapította meg. 10. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vagy szolgáltatóknál a gazdasági szereplő számláján a pénzforgalom rendszeres, a hitelezők sorban állása nem fordult elő, a gazdasági szereplő a fizetési kötelezettségének eleget tesz. 11. A gazdasági szereplő üzletviteli körében 5 évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági ítéletben, jogerős- versenyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést nem követett el. |
| 12. Hozzájárulok ahhoz, hogy a cégellenőrzés során a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat a gazdasági szereplő székhelyén, illetve telephelyén vizsgálatot folytasson, amelyhez minden segítséget megadok. | |
| Kelt:......................., év...............................hó..........nap | |
| P. H. | |
| ………………………………… cégszerű aláírás | |
3. melléklet a 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez
| Hozzájáruló nyilatkozat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet szerinti, a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében szükséges ellenőrzéshez | |
| Alulírott ............................................................................................................................................................ (születési hely, idő, anyja neve, lakcím) hozzájárulok a személyes adataim - a nemzetbiztonsági szolgálat által történő ellenőrzés elvégzéséhez történő - kezeléséhez. | |
| Kelt:......................., év...............................hó..........nap | |
| ………………………………… aláírás | |
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 126/2019. (V. 30.) Korm. rendelet 25. §-a. Hatályos 2019.07.01.
[2] Megállapította a 186/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2016.07.17.
[3] Hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 306. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 306. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.
[5] Módosította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 306. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.
[6] Módosította a 101/2018. (VI. 11.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 2018.06.12.
[7] Megállapította a 267/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 2019.11.20.
[8] Módosította a 267/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet 24. §-a. Hatályos 2019.11.20.
[9] Megállapította a 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2019.12.21.
[10] Megállapította a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 2015.11.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. § a) pontja. Hatálytalan 2016.08.01.
[12] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 147. §-a. Hatályos 2020.01.01.